Még volt egy gondolatom csak nem illik regényt írni.
Szóval fajta kérdés is a permetezés. Melyik mennyire érzékeny. Ezt a tapasztalat hozza. Pl.: a blau érzékeny, az alábbiak szerint védem. De észrevettem a másikon (cabernet franc) ha kihagytam volna egy kettőt, lehet, hogy a szőlő észre sem vette volna.
Egyáltalán nem túlzás. Én a szőlőben is, de más kultúrában is technológia szerint megyek, s pl. szőlőben a 8-10 permetezés általános. De lehet hogy 12 is kell, volt már olyan.
Még annyit, hogy áprilistól júliusig nő a szőlő. Az új hajtásokat védeni kell, mert mitadj' isten pont a friss hajtásokat kapja el a rossznyavaja először. Nekem van úgy 1 hónapom amikor lazíthatok kicsit, utána az érésben lévő szőlőt figyelnem kell , nehogymár a végére vigye el a botritis.
Ha nem jön valami szélsőséges időjárás én is húzom halasztom a permetezést, de ha időközben 1 hét után esetleg esik , vagy párásabbá válik az idő akkor bizony viszket a tenyerem, megyek permetezni. Ritkán permetezek 14 nap után!
Visszalapoztam az elmúlt időszak permetezési számai a következőképpen alakultak: 2006 9 2005 9 2004 10 2003 7 2002 8 2001 11 2000 9
Ha korán fakad mint az idén akkor az átlagos májusi 10 utáni permetezés helyett előbbre kell venni a permetezéseket is (lehet hogy 1-2 permetezéssel tőbb lesz a szezonban). Gondolj bele a szőlő kint van miint az idén áprilisban is és májusban szokott esni is. ha kihagyod és fertőződik akkor annyi neki. utána az világ pénzét is költheted rá nem biztos hogy rendbe tudod hozni. Én program szerint megyek permetezni és nagy meglepetés nem érhet.
10-14 nap a hagyományos forduló, de ez időjárástól is függ. Tavalyelőtt volt olyan idő, hogy délelőtt 10-től 12-ig esett az eső, délután 30 fok meleg lett, szikrázó napsütéssel. Na akkor bizony zorall védekezésre volt szükség, felszívódó+kontakt, minden, amit épésszel adni lehetett. Ezzel együtt hetente csak nagyon ritkán permetezek. A felszívódó szerek védenek 10 napig a legnagyobb bajban is. Kontakttal vegyítve, kevés eső esetén simán OK a 14 nap.
Fürt- és bogyóformára talán az olaszrizlingre hasonlít, festőhéjú. De soha nem éri meg a szüretet, hogy hozzá lehetne tenni a többihez, mert a seregély és a darázs akkorra elhordja, korai érésű.
Én Aldebrőről kaptam sima vesszőket vagy 8 éve, Bakó néven. Én is az árnyékolás miatt tartom, csak többet ér, mint valami bozót, 2 tőke úgy befutja egy kb. 4x4-es betonplacc fölött a drótokat, hogy lassan már elemlámpával kell alatta világítani.
A 1260, 1265 és 1266-nál volt róla szó, de itt is leírom röviden: alapvetően vadszőlő (a szakiknak azt hiszem, van erre valamilyen spéci szavuk, csak most nagy hirtelen nem jut eszembe). Eszméletlen növekedési erély (viszonylag mostoha körülmények között is), hatalmas levél, apró, sötétkék, savanyú bogyójú kicsi fürtök, gondolom, elég ellenálló, bár nálam mindent megkap a permetezéskor a többivel. Nagyjából ennyi, ami így hirtelen eszembe jutott. Holnap tudok képet is berakni. Kizárólag az árnyékáért nevelt/tartott lugasnak szerintem az egyik legjobb!
Ja, egyébként ma elkezdte a virágzást a Baku. Ő az első, a többi még "alszik", de már nem sokáig. Ha akarjátok, holnap teszek fel képet, de gondolom láttatok már szőlővirágot... ;-)
A betegségnél ne a naptárt nézd hanem az időjárást, meg a növény fejlettségi állapotát. Most az erkélyen 31 fok celsiust mutat a mérő. Ehhez némi pára azt kész is a baj. A gombák átfogó támadásba kívánnak lendülni. Mi meg ugye nem hagyjuk!
Erősítsen meg vki vagy cáfoljon, mi van akkor, ha a folt - a leírásra gondolva - nem más mint a peronoszpóra. Csak a betegség nem tud kifejlődni mert menet közben permetet kapott, de a levél megőrzi a betegség korai jeleit. Az a baj vele, hogy most nincs előttem az a helyzet amikor egy peronoszpórát (korai fertőzését) időben megfogjuk.
A mozaik nem áll meg a peronosz viszont elszárad. Talán ez a fázis fog következni.
Igen, az egyik gomba valóban a Taphrina pruni. Az általam említett másik betegség pedig az ágsöprűsödés, amit a Taphrina insititiae okoz. Ez is a taphrina nemzetségbe tartozik. Ez tényleg kevéssé ismert, nem gyakori. Általában idősebb fákat támad. A különbség abban van, hogy a pruni-nál főleg a gyümölcsön vannak a tünetek, míg a másiknál a levélen. (+ még az ágsöprűsödés ugye). Ha ilyen fordul elő, az elsöprűsödött vesszőket-ágakat el kell távolítani, mert abban telel a gomba.
Az általad említett bábaszilva is jó elnevezés a pruni-ra (gyümölcs miatt). Még van egy harmadik neve is, mégpedig a boszorkányszilva. Ez azért jó, mert az insititiae által okozott fertőzést meg boszorkányseprűnek (is) nevezik. Boszorkány - boszorkány; könnyű megjegyezni :)
Egyébként, bár nem ma volt, legjobb emlékeim szerint létezik még a Taphrina minor és a Taphrina cerasi, ezek a cseresznyét és a meggyet szeretik. A cerasi kórképe olyan mint a "szokott" taphrina-tünet (+ seprűsödés), a minor pedig csak egy-egy ágrészt támad.
Képek nem az én szőlőmben készültek, de én is láttam néhány lárvát a leveleken. A katicabogár nálam megbecsült társ, ha észreveszem nagyon vigyázok rá.
Melyik megyében van a szőlőd? A fiatal leveleken is találtál ilyen foltot, vagy csak idősebbeken? Milyen szőlőn jelentkezett? Mit értesz azon, hogy szaporodik? Nagyonnak látod őket, több lett belőlük, más tőkéken is jelentkezett?
Nem használtam gyomírtót kb. 5 éve. A szomszéd szintén nem gyomírtózik. Idősek már.
Az a pláne, hogy ez a szőlőlugas a ház előtt van. Szerencsétlen még a permetezésből is kimarad hébe-hóba annyira szem előtt van. A kertben lévő szőlőn nem találtam ilyen foltokat.
Nem sárgul meg hanem teljesen kifehéredik és úgy marad.
Nem úgy mint más gombánál, hogy beszárad és kilyukad a levél.
Ha gondolod emailben elküldöm a nagy képet.
Szóval itt jelentkezett majd egy hét elteltével már 3-4 helyen mára meg egész sok helyen van. Hát nem tudom, hogy mi lehet. Azért dithanos kezelést adtam neki.
Kénytelen vok a tudásom fehér foltjait satírozni ezért megnéztem a tafrina alatt mi található szilvánál. Te említesz kétfélét is. Akkor légyszi oszd meg velünk a másikat is mert egyet ide teszek én is.
A barackot ugye a Taphrina deformans (köznapi értelemben a tafrina) tekeri. Amikor tafrináról beszélünk bevallom az én fejemben eddig ezt jutott eszembe. A szilva táskásodása (bábaszilva) - amikor a termés holyagosodik sztem te is erről beszélsz - betegségét szintén tafrina nemzettségbe tartozó gomba a T. pruni okozza. Tehát tafrina nemzetségbe tartozó gomba "tafrina"okozza. Hát erre korábban nem azt értettem de mostantól megváltozik a véleményem! Az általad említett betegségi elnevezést nem ismertem. De nem tudom mi az még amire gondoltál vagy említetted? Ilyennel sem olvasmányomban sem tapasztalati úton nem találkoztam.
Talán ez jobb.
