Akkor jól sejtettem, de valljuk be, ez valahol extra példa.
Mint amikor egy lengyel próbálna csatlakozni egy Németországban dolgozó, csupa magyarból álló kőművesbrigádhoz.
Ami a lényeget illeti: az ismerőseid találtak állást és boldogultak, nem? Akkor pedig...
:-)
És az valóban igaz, hogy most EU-sként könnyebb a munkavállalás (adminisztratív szempontból mindenképp) de én arra hegyeztem ki a mondanivalómat, hogy az uniós tagságunk előtt sem volt lehetetlen "Nyugaton" boldogulni, sőt!
Az igazi vízválasztó nem 2004 volt, hanem 1988-1990. Akár munkában, akár tanulásban.
Azokban a szakmákban, amikből nyugaton hiány volt, azelőtt s el lehetett helyezkedni kint. Ma már azokból is, amiből ott sincs hiány.
A példában a cég maga angol volt, de minden fizikai dolgozó lengyel, kivéve ők ketten, magyarok. Volt az irodákban valaki, aki beszélt angolul és lengyelül is, ő átadta a feladatokat a művezetőnek. Ő meg a két magyarnak kézzel-lábbal elmutogatta, hogy csinálják ugyanazt, mint a többiek :-) Aztán egy-két hónap után már alapszinten ők is megtanultak lengyelül.
Azért ez nem egészen így van, egy csomó szakmában lehetetlen volt ez azelőtt
Én ismerek informatikust, mérnököt, orvost, autószerelőt, stb aki el tudott helyezkedni akkor is a szakmájában.
Ma pedig már nem is kell hozzá nyelvismeret.
????
Tányérmosogatáshoz bizonyára nem. Bár pont mostanában nézegettem angliai, osztrák, olasz, stb munkákat, a munkakörtől függetlenül minimum egy alapszintű nyelvtudást elvárnak.
Ami végül is jogos, mert azért a köszönésen kívül nem árt, ha érted a 10-12 mondatból álló utasításkészletet is.
:-)
Az idézett példádat elhiszem, de pontosan mit akartál vele mondani? Hogyan érintkeztek végül? Az egész cég pakisztáni/perzsa/arab stb volt? Mert akkor érthető.
>És aki nyelveket beszélt, értett valamihez és akart is dolgozni, az 10-15 évvel ezelőtt is megtehette "Nyugaton".
Azért ez nem egészen így van, egy csomó szakmában lehetetlen volt ez azelőtt. Ma pedig már nem is kell hozzá nyelvismeret.
Egy fiatal házaspár, barátaim, kimentek Angliába dolgozni pár éve. Nyugodtak voltak: nem lehetnek nyelvi gondjaik, hisz mindketten jól beszélnek angolul. Na ja, ők igen. De egy gyárban kezdtek dolgozni (semmilyen itthoni végzettségüket nem ismerték el kint kezdetben), ahol dolgozott 150 ember, és abból csak őt ketten beszéltek angolul. Senki más. A művezető sem, aki kiosztotta a feladatokat.
Te nem emlékszel arra amikor még csak évente 50 dollárral a zsebedben kb. Bécsig juthattál?
Én emlékszem rá, de annak a világnak cca.23 éve vége és nem a jóságos EU szüntette meg, még csak nem is valamelyik szabadon választott parlamentünk.
Most meg nincs is határőr és úgy gurulsz át európán, mint a többi veled egyenrangú francia, német, holland, észt polgár.
Én kibírtam Hegyeshalomnál azt a 10-15 percet a 90-es években, utána már a német-osztrák, német-holland, belga-holland, stb. határon úgyanúgy átsuhantam, mint mindenki más.
És aki nyelveket beszélt, értett valamihez és akart is dolgozni, az 10-15 évvel ezelőtt is megtehette "Nyugaton".
És ha tele volt pénzzel, ugyanúgy indíthatott vállalkozást ("bécsi cukrászda") odaát.
Legfeljebb valamivel több papírmunka kellett hozzá, mint most "uniósként".
>Egy pillanatig ne gondold, hogy te vagy én, vagy a magyarok milliói bármennyire is számítunk nekik. Ha érdekük úgy kívánja magunkra hagynak majd minket. Miként tették azt mindig is.
Ez így van. Az EU nem valami jóságos nagybácsi. Az EU nekünk nem barátunk. De momentán nekik is, és (meglátásom szerint) nekünk is jó ez a fennálló állapot. Még ha esetleg ez első blikkre nem is így látszik.
Gazdaságilag? Gondolj csak a szlovák rendszámos autókra.
Úgy általában? Te nem emlékszel arra amikor még csak évente 50 dollárral a zsebedben kb. Bécsig juthattál el mert végre lehetett kék(világ) esetleg barna(diplomata) útleveled a piros(ez ugye csak a komcsi tömbbe volt jó) helyett? Most meg nincs is határőr és úgy gurulsz át európán, mint a többi veled egyenrangú francia, német, holland, észt polgár.
Tovább megyek. Egy magyarnak ugyan olyan joga van részegen letolnia a nadrágját Franciaország közepén ha ahhoz van kedve, mint bárki másnak! :DDD
Az EU és elődszervei egytől egyig egy globális gazdasági-pénzügyi érdek miatt jöttek létre. Egy olyan érdekközösségé ami a pénz és a munkaerő szabad áramlását deklarálta. A közös biztonságpolitika azóta sem megy. Azt nagylelkűen hagyják a NATO-ra. A bel- és igazságügyi együttműködés is igen döcögősen halad. Csak a pénzügyi-gazdasági rész megy flottul.
Én nem látom miben nyer az átlagnagyar az EU-val. Ha nagyon sarkosítani akarok akkor tényleg csak piacnak és bedolgozónak kellünk nekik.
Az elmúlt időszak kormányai pont ezt az utat kövezték ki. Szépen, gondosan. Az ország tudatos leépítése, kiárusítása adósrabszolga sorba hajtása előre kitervelt móson zajlik.
Egy pillanatig ne gondold, hogy te vagy én, vagy a magyarok milliói bármennyire is számítunk nekik.
Ha érdekük úgy kívánja magunkra hagynak majd minket. Miként tették azt mindig is.
Az EU-t (ill. elődszervezeteit) annak idején éppen azért hozták létre, mert rájöttek, hogy, ha mindenki a végsőkig a saját nemzeti érdekeit követi, abból háború lesz. Az EU gyümölcse, hogy 66 éve béke van a Balkántól északra és nyugatra.
Közvetve minden nemzetnek a környéken érdeke a gazdasági együttműködés, akár olyan áron is, hogy bizonyos közvetlen érdekeiből enged. Nyilván nem a végsőkig, a kivéreztetésig, de azt az EU sem szokta megkövetelni. Aki okos, az nyer az EU-val.
Amilyen kormányaink voltak az elmúlt időszakban, hát, annál még az EU is jobbnak tűnik. És ezt most teljesen komolyan mondom.