Lennétek olyan kedvesek és leírnátok röviden, hogy ki milyen márkájú, típusú SEWT vagy LEWT rendszert épített be, milyen kapacitással és mennyiért? Ja és ki tervezte, ki vitelezte ki? köszönöm! Szorít a dolog, most kezdtük el a tavat ásni, amiből a ház mellé toljuk a dombot, ha most leraknánk a kinti csöveket, akkor nem kellene újra költeni az ásásra... és így most 4 méter mélyre rakhatnánk "ingyen". Sümipeti eltűnt... :(
A gyakorlatban sosem lesz olyan hideg bent, hogy harmatpont alakuljon ki, külső pára bejutásnál. Ha mégis, akkor az nem lakás, hanem gombapince. ;) Kint nem szabad párazárni, még akkor sem, ha részben páradiffuz az anyag (pl. felületén vágott PUR), hiszen kifelé nyitott rendszerre kell törekedni. Persze sima víz ellen védekezni kell, ha érheti, mert megszívja magát, mint a szivacs. Szvsz.
"mi van, ha a nem vízhatlan szigetelőanyagban (... gyapot v. EPS, PUR-hab) lecsapódik a levegő páratartalma?"
Szerintem (habár nem biztos hogy jól okoskodok): - télen a szigetelőrétegben éppen tartózkodó hideg levegőmennyiség összes páratartalma még egyetlen helyre (síkba) összegyűlve (kicsapódva) is csak 1-2 mm vastagságú vizes (rosszul hővezető) sávot lenne képes létrehozni, ami még így sem csökkentené számottevően a teljes fal hőszigetelését. Nagy baj csak akkor lenne, ha ez a hideg rész folyamatosan kapna friss levegő utánpótlást az újabb páraadagokkal, például úgy hogy a falon keresztül folyamatosan áramlana a levegő. De ez nem fordulhat elő, mert a fal egyik oldala párazáró fóliával le van zárva. - nyáron elméletileg megfordul a párakicsapódás iránya, hiszen nyáron éppen a belső falfelület a fal leghidegebb pontja, így elméletileg a párazáró fólia fal felőli oldalán csapódna ki a víz. Azért csak elméletileg, mert nyáron többnyire a fal leghidegebb pontjának hőmérséklete is a harmatpont felett szokott lenni. Nagyritkán a harmatpont nyáron is a lakás hőmérséklete fölé kerülhet (lenti táblázat jobb felső sarka) de ez a mi éghajlatunkon csak nagyon rövid ideig szokott előfordulni, így a párás időszak elmúltával a fólia külső felén megszűnik a pára (kifelé kiszárad a hőszigetelés). Harmatpont táblázat: http://www.thermodoki.hu/thermodoki/downloads/harmatpont.pdf
"Nem érdemes esetleg kívülről is párazárni a szigetelést"
Egy körbezárt térből soha nem tudna kiszellőzni az esetleg bejutott nedvesség. Ezért alkalmaznak kívülről lélegző festékeket és vakolatokat illetve szellőző rétegeket a belülről párazárt épületeknél.
Érdemes még utánajárni a gugliban a páranyomásnak is.
"Pára: mi van, ha a nem vízhatlan szigetelőanyagban (... gyapot v. EPS, PUR-hab) lecsapódik a levegő páratartalma? Mert ha beszivárog és számottevő hőkülönbség van a kint és a bent között, akkor a harmatpontnál le kell csapódnia. Ha lecsapódik, akkor víz van benn, ami szépen vezetővé teszi a szigetelést. Nem érdemes esetleg kívülről is párazárni a szigetelést (különösen az ablak körüli PUR-habra gondolok)?"
Ha szalagra, vagy valamilyen trutyira gondolsz, az artani egeszen biztos nem art, es a koltsegeket sem dobja meg jelentosen. Hogy mennyit hasznal....szerintem nem sokat .
Az ablakot fém pántokkal van rögzítve alapvetően. utána PUR hab szépen körbe. A dagadószalagnak nincs rögzítési célja, csak szigetelés.
Amúgy nincs egy db tégla sem a házban...
Illbruck szalag: vmi kft. forgalmaz szalagot (telefont elő tudok ásni talán), de én a végén az ablakok beszerelőitől (Actual) vettem, amikor a festők levágták a beépített szalagokat.
Pára: mi van, ha a nem vízhatlan szigetelőanyagban (... gyapot v. EPS, PUR-hab) lecsapódik a levegő páratartalma? Mert ha beszivárog és számottevő hőkülönbség van a kint és a bent között, akkor a harmatpontnál le kell csapódnia. Ha lecsapódik, akkor víz van benn, ami szépen vezetővé teszi a szigetelést. Nem érdemes esetleg kívülről is párazárni a szigetelést (különösen az ablak körüli PUR-habra gondolok)?
"A kinti pára ellen tényleg tuti a dryvit+színezés? Ha igen, akkor nem szóltam."
Nagyban fugg a valasztott anyagoktol. A logika azt mondja (nekem ), hogy amennyi para atmegy befele, az altalaban ki is tud jonni ugyanott. Telitodni meg nincs ideje.
"a külső szélére megy a dagadó szalag, amely a beépített kávának feszül neki."
Csak bele van feszítve az xps-sel bélelt keretbe a dagadószalaggal? Egyéb módon nem is rögzítik az ablakot? Én úgy képzeltem, hogy legalább 4-6 ponton (pl fémszalaggal) az ablak keretét a téglához kell kötni.
Redőny nekem elvi hibás, mert madzagos nem játszik az ablakon levő lik miatt. A motoros meg iszonyat drága. Fa spaletta lesz, felhúzhato szunyoghálóval. :)
PKC40-es falba én is Premier T-Line ablakot tervezek. Asszonykám igen csak hajt, hogy redőny is legyen. Te építettél be redőnyt? Ha igen, kérlek oszd meg a tapasztalataidat. A redőnytok hőhídmentes beépítésére mindenkitől várok ötletet, javaslatot. Előre is kösz!
Kávázás: az ablakrésbe, mielőtt bekerül az ablak, a külső fal síkjától indulva beragasztanak egy 5 cm vastag és az ablak tervezett beépítéséig érő XPS keretet - az alsó szél kivételével. Amikor az ablak beépítésre kerül a külső szélére megy a dagadó szalag, amely a beépített kávának feszül neki. Így a beépítésnél kisebb az esély a hőhidasságra és talán a szélnyomás is kevésbé lehet probléma.
A kinti pára ellen tényleg tuti a dryvit+színezés? Ha igen, akkor nem szóltam.
Ezt Neked kell eldönteni. Internorm kétség kívül a legjobb ablak. Sokan pl Ford Focus helyett megveszik a 316-os bömbit, pedig az duplája. Ez van, nekem sem érte meg, premier lett, bevált, de az internorm biztosan jobb, csakhogy dupla annyiért. :)
"A párazárás belül van. A szigetelőanyagnak a külső oldalon tudtommal éppenhogy szellőznie kell."
A parazaro retegnek valoban belul kell lennie. Elofordulhat, hogy nagyobb a paranyomas kinnt mint bennt , de ezek viszonylag rovid idoszakok, ami rendszerint nem okoz gondot. ....ez a para dolog mindig problemas a forumokon....
"Talán az utólagosan beépített ablak körül nem bíztak abban, hogy a viszonylag merev eps képes lesz kitölteni az összes szigetelendő üreget és hézagot (rosszul hőszigetelő légterek maradnak) a rugalmasabb gyapot viszont kitölti a rendelkezésére álló tér minden pontját."
"de a középtartományban (madárcsicser, gyermekzsivaj) ne csillapítson túl nagyot."
Nemrég ~50-100 ovis ácsorgott vizesen, bugyiban a parkban órákat, mert egy nyugger másképp gondolta ezt... és ez nem is az első eset nyuggereknél. Komolyan mondom, száműzném az ilyeneket egy szigetre alsógatyában, ahol van egy "combos" csúcsragadozó.
"A telek egyik vegeben egy forgalmasabb ut van, ha bezarom az erkely ajtot akkor szinte semmi nem jon be. ... Jo lenne ezeket mind megmerni rendesen."
Ha szabad javasolni valamit: ne csak a decibelek legyenek monitorozva, de jó lenne spektrumot is rögzíteni (legalább óránként és a zajcsúcsoknál). Vannak olyan zajok, amelyektől szívesen lemond az ember, de egy süketszoba-szerű sterilitás már zavaró szerintem egy lakás esetében. Én olyan rendszeren gondolkodom, amely csak a zavaró frekvenciatartományokat csökkentené komolyabban: pl a (teher)autók mélyhangjait, de a középtartományban (madárcsicser, gyermekzsivaj) ne csillapítson túl nagyot. Esetleg az utca felől lehetne csillapítani a középtartományt is, de a kert felől én nem tenném.
Még valami: ha spektrum is lesz rögzítve, én nem egyeznék bele a súlyozott görbe szerinti értékelésbe. Szerintem egy "A" görbére állított műszer nem jelezne semmi ártalmas zajt miközben a ház előtt elhaladó teherautóktól remeg a ház és zörögnek a poharak a konyhaszekrényben. Legszívesebben azt mondanám, hogy 5 Hz-től kellene rögzíteni a spektrumot, persze tudom hogy ilyen technikára kevés az esély :)
A párazárás belül van. A szigetelőanyagnak a külső oldalon tudtommal éppenhogy szellőznie kell.
"Ha esetleg van meg valakinek otlete miert eroltettek oda azt a gyapotot, szoljon hozza."
Talán az utólagosan beépített ablak körül nem bíztak abban, hogy a viszonylag merev eps képes lesz kitölteni az összes szigetelendő üreget és hézagot (rosszul hőszigetelő légterek maradnak) a rugalmasabb gyapot viszont kitölti a rendelkezésére álló tér minden pontját.
OFF: Ha van fogyimérőd, rádugnád nekem egy napra a hűtődre? Kíváncsi lennék mennyit kap be. Most mérem a magamét, öreg Zan.Lehel. Sunyiban pörgette az órát, mintha versenyezne... :(
Ahogy en lattam, a kozetgyapot csak kb 10 - 15 cm melysegig van, alatta EPS. A dagadoszalagban en sem vagyok biztos de a parazarast sem ertem. A kint levo parara gondolsz ? Arra nem eleg a halo + 2 reteg trutyi + szinezes ? Az mar eleg parazaro (szerintem) . A belulrol kifele jovo para meg nem hiszem problema lenne.
Azzal teljesen egyetertek , hogy ne szedd szet :) .
Ha esetleg van meg valakinek otlete miert eroltettek oda azt a gyapotot, szoljon hozza.
Valahol lattam kepeken , hogy az ablakok korul egy kozetgyapot "keret" volt, mindenhol mashol EPS. Akkor nem esett le miert volt ertelme, sejtem , hogy a hangszigeteles. Keresek kepet....
Szerintem kint és bent egyszerre kellene mérni a zajt, pl. egy hétig...
Mi is tervezzük a ház mérését - a Műegyetem Épületgépész Tsz-kével és a Kamleithner Budapest Kft-vel (ők szállították a Helios rendszert) gondolkozunk real-time mérésekben. Érdemes lenne esetleg összehangoltan és még több szponzor bevonásával mérni. A Műegyetem meg elemezhetne és mindenki okosodhatna belőle. Nekünk az egész PH építésben az egyik fő motiváció az volt, h. segítsük az elterjedését, mert csúnya világ lesz, ha nem csökken az épületek energiafelhasználása radikálisan az elkövetkező 1-2 évtizedben.
Próbáljunk vmi közös-koordinált méricskélést összehozni? Van pár cég, akinek érdeke lehet ilyet támogatni....
Nalunk feltuno a csend. A telek egyik vegeben egy forgalmasabb ut van, ha bezarom az erkely ajtot akkor szinte semmi nem jon be. Amig csak benyomom az ajtot de nem forditom el a zarat meg jon be zaj, ha raforditom erezheto a hatas. Repulogep, nagyobb kamion azert behallatszik tompan. De a vendegeknek is fel szokott tunni a csend.
Jo lenne ezeket mind megmerni rendesen. En tervezem hogy a real time monitorozom a haz parametereit de meg nem jutottam ideag (ebbe a zajt is be lehetne venni) (Foglalkoztam sokat hangfeldolgozossal ugyohogy ezt meg is tudnam oldani magam.)
