"mekkora lehetett a Magyar Kir. káliz, böszörmény közössége? Úgy tűnik a 12. századig az uralkodócsalád szoros kapcsolatban állhatott velük. Szerinted Aba Sámuel nemzetsége is hozzájuk köthető?"
Dr. Mehmed Tezcan: „According to Haussig, the word Aba in the Chinese sources stands for Apar in the Turkish Inscriptions.”
Hitbéli meggyőződésnél (vagy éppen, mint láttuk, a színlegességnél) sokkal fontosabb azonban, hogy a hvárezmi eredetű lakosság nyilvánvalóan avar volt. Ez annál valószínűbb, mivel VIII. századi türk feliratok még errefelé emlegetik őket. Theophülaktosznál és más bizánci szerzőknél láttuk, hogy a var-khunoknak csak egy viszonylag kicsiny része költözött át Európába a VI. század közepén.
Kinnamosz az Avarországból (Uvarazmiya, Apar) Kazárián át bevándorolt zsidó hitű kálizokról
A Magyar Birodalomban élő kálizok másik része mohamedán vallású volt. Az 1150 és '53 között nálunk élt Abu-Hámid sorra felkereste a hungáriai mohamedán közösségeket, vallási, jogi és nyelvi leckéket adván hitsorosainak. Mint írja: „Itt ezerszámra élnek a magrebi származásúak, és szintén megszámlálhatatlanul sokan vannak a hvárezmiek. A hvárezmi származásúak a királyt szolgálják, keresztényeknek tettetik magukat, s titokban tartják, hogy muszlimok. A magribi származásúak ezzel szemben csak háborúban szolgálják a keresztényeket, és nyíltan vallják az iszlámot.”
Kik voltak a magrebiek?Mohamedánaink – korabeli kifejezéssel izmaeliták, böszörmények, szerecsenek – ezen csoportját az Afrika északnyugati vidékeiről elszármazottak alkották. Al-Garnáti besenyőket említ közöttük.
Abu-Hámid azzal dicsekszik, hogy a magyarországi muzulmánokat ő tanította meg a pénteki imára. Ebbéli működését eredményesnek ítéli: „Ma már több mint tízezer helyen prédikálnak péntekenként, nyíltan vagy titokban, mivel országuk hatalmas.” Ezután elbeszéli, hogyan harcoltak hittestvérei Géza oldalán Mánuel császár ellen, hogyan ejtettek mohamedán türk foglyokat, és miként adott a császár „rengeteg kincset és számos muszlim hadifoglyot” a békéért cserébe.
Hozzá kell tennünk, hogy a muzulmánok és a zsidó hitűek ebben az időben még békében megfértek egymással (vö. a korabeli nyugati Ibériával).
Honnan is jöttek a kabarok (kazárok, avarok)? Honnan telepedtek át a Kazár Kaganátus területére? Miért volt Aba Sámuel hvárezmi származású ("de gente Corosmina")?
Pálóczi Horváth András: "A források egybehangzó véleménye szerint a khorezmiek jelentős szerepet töltöttek be a Kazár Birodalomban, és már a VIII. század óta mohamedánok voltak. Magyarországon az Árpád-korban a katonai segédnépek között szerepelnek, az ország különböző vidékein megtaláljuk őket, jelentős településcsoportjuk volt Nyitra és Szerém megyében. A XII. század közepén Magyarországon járt arab utazó, Abū-Hāmid al-Andalusī al-Garnāti szerint az itt élő hvárezmiek utódai nyilvánosan keresztények, de titkolják az iszlám vallását."
Kristó szerint Aba mint kazár sarj, zsidó hitűnek született1.
Mánuel 1150. évi hadjáratának ismertetésekor 1180 és '83 között írt, Epitomé... c. művében Joannész_Kinnamosz előadja, hogy a dalmatákat segítő hunok seregében kálizok is harcoltak. Szerinte ezek "velük vannak", már tudniillik a hungarusokkal, "de más hitűek. Mert míg a hunok keresztények, amazok még most is mózesi, de nem egészen eredeti törvények szerint élnek"2.
Valószínű tehát, hogy a Kazáriába átköltözködő Apar (Uvarazmiya) országbeliek egy része felvette a zsidó vallást. Zsidó hitű kálizokról, illetve kabarokról (avarokról) is kell tehát beszélnünk.
Egyáltalán nem lehet kizárni, de – mint láttuk – Fehér Mátyás Jenő csak var-khun és besenyő elemek megszervezéséről beszél:
„Az augsburgi csatában részt vevő Bulcsú a Nyugat-Dunántúlon birtokos Kér törzsnek, Lél pedig a Garam–Vág–Kis-Duna környékén megszállt Tarján törzsnek volt a vezére. Ettől a két törzstől nyugatra eredetileg előharcos és határőrző, a magyar Nyék törzs egyes töredékei által megszervezett besenyő és székely (vagyis beolvadt avar) törzstöredékek helyezkedtek el, akiknek eredeti szerepe a Csallóköztől és a Fertőtől nyugatra eső Bécsi- és Morva-medence megvédése volt. Ezt híven illusztrálja Anonymus, aki … a Solt fejedelem idejében letelepített nyugat-magyarországi besenyőket a Moson-fertőn túlra helyezi.”
Hasonlóan jöhetett létre Lehel országa. Kézai elmondja, hogy az említett vezér előbb Galgóc tájékán, majd a szomszédos Nyitra vidékén települt meg. Az egyik leggyönyörűbb tarsolylemezt épp Galgócon találták, ami azért fontos, mert a tarsoly IX–X. századi divatkészítmény, s az új betelepülőkkel jött be a Kárpát-medencébe.
Konsztantinosz szerint a besenyők egyik tartománya, illetve törzse a Tzur volt, amit többen a magyarországi Sur, Surány helynevekkel egyeztetnek. Sur király országa eszerint a mai Sopron környékén és attól nyugatra húzódhatott. Egyetértünk Fehér Mátyás Jenővel abban, hogy ezt az országot a IX. század végén betelepült Nyék törzsbeliek hozták létre az itt talált várkony-székelyek, valamint egyes besenyő csoportok megszervezésével.
Fehér Mátyás Jenő írja: „A Csallóközben Nyék helység a Karcsa nevű községek és Várkony falu között fekszik. A Karcsa nevek besenyő telepekre, a Várkony név pedig egyesek szerint beolvadt avar, azaz várkun telepekre enged következtetni.”
Az Árpádok ismeretlen időben kebelezték be azokat.
Míg a harka birtokaira a kapkan tette rá a kezét, aki tőle keletre uralkodott, Assur és Lél földjeit talán már közvetlenül 955-ben a médek kaparintották meg. Egyáltalán nem látszik túlzott merészségnek ilyesmit feltételezni, hiszen ha egy államnak csaknem a teljes hadereje odavész, akkor egyszerűen nincs, aki megvédje a hazát.
A Koppány személynév első előfordulásai, a gestákat és krónikákat leszámítva:
1055: sig(num) Cupan iudicis (DHA I: 152; ChAHT 20); +1086: hii sunt lib(er)i: Cupon comes monasterii (DHA I: 253; ChAHT 24)
Az 1086. évi bakonybéli_összeírás a mai Bakonykoppány települést említi Cupan néven Veszprém megyében. 997-ben a kapkan már Veszprém várát ostromolta a Balaton túlpartján, amikor Vajk szembeszállt vele a bajor segítségben bízva.
Továbbá:
+1092/+1274: sub testimonio domini Althmari episcopi … Cupan capellani nostri (DHA I: 285; Sztp I: 10); 1121/1420: a villa Cupani episcopi (DHA I: 412); 1134: capellanum Fancicam … alter capellanus Cupan nomine precepto eiusdem regis (MES I: 85; ChAHT 45; DHA I: 261); 1138/1329: In villa Durugsa hec sunt nomina servorum … Bacus … Cuppan, Figudi, Cepti; nomina servorum, qui dant panem … in villa Herudi: Tiburci, Zamar, Ehudi, Buloc, Step(han), Cupan, Eubag, Quesudi (MNy 1936: 130, 132); 1237: de Cupano Vrbani filio … a Nicholao et Cupano fratribus Vrbani filiis (Zala I: 3–14); 1239: Abbas Sancti Adriani et Cwpan filius Vrbanus judices super terris Castri Zaladiensis a domino Rege constituti (ÁÚO VII: 86); 1254/1378: Joahun filius Cupan, Wlchuk filius Wlchuc … iobagiones castri (Zaladiensis) (HO VI: 83; Sztp I: 312); 1257/1258: Kuppan, Hada et Ladizlaus … se cum terris suis speculatoribus Zaladiiensibus de Karka adiunxissent; Cuppan, Hada et Ladizlaus fratres Magistri Benedicti Notarij aule karissimi filij nostri Regis Stephani (ÁÚO VII: 465, 486); [1257]: Cuppan, Hada [et Ladislaus servientes regis] (Sztp I: 360, 364)
P. mestert nehéz feladat elé állította az sors, amikor arra kellett választ keresnie, vajon miért hívhatják a megyer elit vezetésével alakult államot külföldön Hungáriának. Szépen kigondolta ő a maga módján, hogy a IX. század végi beköltözőket majd átminősíti hunugurokká egy állítólagos istenáldozatnak, illetve uralkodói akaratnyilvánításnak a helyszínéről. Ezzel kissé naiv és átlátszó módon ugyan, de a kor viszonyaihoz mérten ötletesen sikerült megmagyaráznia azt is, hogy a lakosság zöme miért nem magyarként emlegeti magát... Persze óva intett a regösök énekeitől: ezek ugyanis a történetet a jelek szerint másként adták elő.
Úgy látszik, a méd dinasztiának nagyon is érdekében állt az avarok, pontosabban a hun-avarok (onogurok) történetének elhallgatása... Mindössze az Attilától való leszármazás kiemelésére fordítottak hangsúlyt. S nemcsak "Koppány"-t állították be lázadó főúrnak: a családi történetírók ugyanígy jártak el egy másik hungarus (hun-avar vagy var-khun) kiskirállyal, Ajtonnyal... A Nagyobbik Gellért-legendából persze kibontakozik azért nagyjából a sejthető valóság: Csanád az egyik bizalmas híve, talán nádora vagy egyszerűen egy gazdag arisztokratája volt a görög hitű várkony királynak, aki (talán sértettségből, talán egyszerűen csak ígéretekért) elárulta urát... Szó nincs arról, hogy Szent István valamiféle jogot formálhatott volna Ajtony földjére.
Akkoriban persze még nem lehetett tudni, ki marad nyeregben a vetélkedés során. Igen valószínű, hogy az Árpádok önmagukban nemigen tudták volna legyűrni a somogyi uralkodót. Ha nincs a segítő bajor kéz (vö. a Gizella-féle házassággal és a római rítusú térítőpüspökök behívásával), akkor lehet, hogy "államalapító"-ként ma "Koppány"-nak a dinasztiáját ünnepelnénk. Ugyanis, mint tudjuk, a történelmet a győztesek írják. S akkor a gestákban aligha szerepel majd a IX. század végi beköltözéssel kapcsolatosan Árpád valamiféle fővezérként, akinek a kegyéből a többiek földet kaptak az új hazában... Szinte bizonyos, hogy akkor a hungarusok sem Hungvárról nyerik a nevüket...
A volgai avar (szuvar, csuvas) területek
X–XIII. századi bolgár-avar (csuvas) lánykák 
Bolgár-csuvas (bolgár-szubar) női 
Bolgár 
Előkelő avar (parthus) férfi 
Kinnamosz az Avarországból (Uvarazmiya, Apar) Kazárián át bevándorolt zsidó hitű kálizokról
