Zemplénbe tartó túránk kezdetén megálltunk egy piciny kitérő erejéig a Bükkalján, hogy Örsúr és Latorvárát szemügyre vegyük…
1. ÁLLOMÁS - Sály - Latorvár és Örsúr vára
Megközelítése: (A régi megközelítést meredeksége, és a bozót miatt nem javaslom)
Sály települést elhagyva a Latortető nevű hegy alatt húzódó műúton a pincesorig hajtsunk. A pincesorral szemközti területen van egy füves placc, pihenőhellyel itt tudunk parkolni. A Pincesortól pár méterre É-i irányba indul egy jelzetlen ösvény, amely a fennsíkra vezet. Kiinduló pontját a Bükki Nemzeti park tájékoztató táblája jelzi. A közepesen meredek jelzetlen ösvényen kb. 10-15 perc túra a fennsík. Az ösvény a fennsíkon D-i DK-i rányban halad és érinti az Örsúr várát is.
Az elmúlt évek régészeti kutatásai alapján a következő objektumok váltak ismerté a Latorút elnevezésű területen.
1.) A Latorvár tetőn egy több mint 5 hektár területű késő bronzkori település sánca
2.) A Hegytető fennsíkján egy 2,4 hektár alapterületű 10. századinak tartott Sáncvár-Ez Őrsúr vára.
3.) A hegy délkeleti ormán egy Árpád korinak tartott lakótorony falmaradványa - Ez Latorvár.
4.) A Latorvár tetőtől nyugatra lent a völgyben egy Árpád kori település (A Váralja nevű helységet kőkemencés házak, körtemplom falai és kőépületek maradványai jelzik)
5.) A településtől Ény-ra egy közelmúltban felfedezett , ismeretlen eredetű sáncvár (Léleklyuk tető) aljában mesterségesen kialakított kürtős sziklahelységgel a Léleklyuk-barlanggal.
6.) A Sály Latorút régészeti kutatása nyomán egy 10. századi nemzetségfői épületegyüttes képe rajzolódott ki. A Latorvár tető sáncvára alatti völgyben feltárt épületegyüttes, pedig nagy valószínűség szerint a középkori forrásokban is említett Váralja településsel azonos, melyet az Örsúr nemzetség Váralja ága birtokolt.
Örsúr vár
– A vár belső területén 1901-ben Gálffy István végzett ásatást. Háznyomokat, tűzhelyeket és csontvázas sírokat tárt fel. 1972, 11975, 1979-1980-ban Gádor Judit a heggyel szemben lent nyugatra, lent a völgyben 10-12. századi telep feltárását kezdte el. 1982-1988 között ugyanitt Mesterházy Károly, Holl Imre és Parádi Nándor folytatták az ásatásokat. 1979-ben Örsúr várában ismét kezdődtek az ásatások, Gádor Judit vezetésével, aki 1983-ig a felső keleti sáncot két helyen, a keleti hegyoldal alsó sáncát pedig egy helyen vágta át. A felső sánc ÉNY-i sarkában sűrű gerendaszerkezet maradványai bontakoztak ki, külső szélén és a felső részében kőfal omladékai voltak.
A sánctöltésben talált edénytöredékek alapján, az erődítmény a 10. század körül épült, és az Anonymous által is említett Örsúr várával azonos. A vár pusztulására nincs adatunk, de valószínû, hogy a közvetlenül mellette felépült kis Latorvár építését már nem érte meg.
Latorvár
Örsúr vára melett elhaladva a fennsík DK-i platóján egy Árpád kori kővár csekély falmaradványára lelhetünk…
Felépítése:
A várat egy 28x14 méteres ovális alakú, 7 méter széles árok határolja, mely mára jelentősen feltöltődött, mélysége mindössze 1-1,5 méter. A kis alapterületű lakótorony alapjánál 2,5 méter vastag falai 4-4,5 méteres magasságig maradtak fenn. A torony falainak íves hajlásából kör vagy félkör alakú alaprajzra lehet következtetni.
Története:
Latorvár építését kerámialeletek alapján a 12. század végére vagy a 13. század elejére teszik. A várról a fennmaradt oklevelek nem tudósítanak. A várat valószínűleg a kácsi lakótoronnyal egy időben, az Örsúr nemzetség 14. századi elszegényedésével hagyták el, mivel átépítésére nem volt megfelelő anyagi fedezet.
Kutatása:
A Latorvár ásatását Holl István és Parádi Nándor végezte. A toronymaradvány közelében a felszínen néhány Árpádkori kerámiát gyûjtött Parádi Nándor, akinek a véleménye szerint a vár a XII.sz. végén, vagy a XIII. sz. elején épülhetett. Latorvárat Holl István és Parádi Nándor ásatásai tárták fel. A torony alapjait, valamint körülötte Árpád-kori kerámiatöredékeket találtak itt (pl. halványvöröses színű palacknyak- és palackváll-töredék). 1979-ben Parádi Nándor és Gádor Judit járta be a területet, újabb cseréptöredékeket találva. A várat oklevelek nem említik.
A várakat kedvelő túrázoknak mindenképpen ajánlom a területet történelmi összetettsége miatt...