Kérdésed első felére van egy lehetséges magyarázatom. A település rövidebb-hosszabb ideig plébános nélkül maradt(pld. meghalt, elköltözött, káplánja pedig nem volt). Ebben az időszakban szünetelt az anyakönyvezés. A gyermekeket máshol keresztelték, a házasulandók máshol esküdtek. Amikor ismét lett plébánosa a településnek, az anyakönyvezés folytatódott. A máshol történt kereszteléseket, esketéseket utólag vagy bevezette az anyakönyvbe, vagy nem.
Nyitrán elég nagy a magyargyűlölet oda nyelvtudás nélkül ne menjen senki.
Sajnos ez igaz Besztercebányára is..
Én nem származok onnan, csak vásárláskor vigyáznom kellett arra, hogy ne szólaljak meg magyarul és ne lássák magyar rendszámú kocsimat.
Mondjuk ez 4 éve volt, de asszem stagnáns a helyzet.
Van-e valaki Balatonfelvidékről?
Vászoly, Gyulakeszi, Vigántpetend (Zalapetend)
A pozsonyi és a nyitrai levéltárról személyes tapasztalatom nincs.
Én ugyan ott születtem a Felvidéken , Léván de miután a háború elsodort bennünket a nyelvet nem tanultam meg.
Járok sokat a falunkban a visszakapott birtokaim árendája ügyében, szerencsére magyarlakta településeken.
A levéltári kutatásokat a nemzetségem teljes feltárásához még hiányzó 120 éve ügyében még nem kaptam kézhez.
Ottani magyar levéltárost bíztunk meg, eddigi munkája egy 1655 évi latinnyelvü családi oklevél fordítása profi volt.
Nyitrán elég nagy a magyargyűlölet oda nyelvtudás nélkül ne menjen senki.
Egyébként ezt észre is vettem, hogy bizonyos időintervallumban a település vezette az anyakönyvet, máskor meg egy közeli nagyobb település. De erre teljesen véletlenül jöttem rá, ugyanis kikértem az egyik dédapám szerinti település mikrofilmjeit, az ő feleségéét pedig a születése szerinti település szerint nem találtam, hanem egy nagyobb településre volt átiránítva a mikrofilmkatalógusban. Majd az idegen település szerinti anyakönyvben volt számos infó a dédapám ágáról is ~1850 elöttről.
Egy fura dologra találtam. Az egyik ősöm születési anyakönyvét megnéztem, majd a hozzá tartozó reális időintervallumban megvizsgáltam a házasságokat, (1845-ben született törvényes gyermekként, tehát megnéztem az 1845-től visszamnőleg a házasságokat kb 25 évre) és a két anyakönyvben a szülők neve nem azonos. Ugyanis van egy házasság 1843-ban ahol az apa stimmel, de anyának más van beírva, illetve egy másik ahol az anya neve egyezik a gyermek szül. ak.-ben szereplővel, de ot meg az apa neve más.
Az anya halotti ak.-ben az is szerepel hogy 45 évig volt házas, úgyhogy nem lehet az sem hogy közben megözvegyült vagy elvált.
Aktuális problémaként merült fel a szervezett betelepítések folyamata (pl. Mercy D'Argenteau gróf működése a Bánátban, atb.). Kinek van ismerete olyan irodalmi forrásról, mely feltárta ezt a folyamatot pl. I. Józseftől, Magyarország vonatkozásában ?
Először is lenne egy kérdésem Kerubhoz (bele olvasgattam a korábbi bejegyzésekbe, de számomra nem derült ki): Hivatásos vagy-e vagy csak lelkes amatőr?
Másik: Én is (amatőr szinten) foglalkozom családfa kutatással, de olyan gondom lenne, hogy az egyik ág szálai a Felvidékre vezetnek. Ahogy feltérképeztem előreláthatólag a pozsonyi- , a nyitra(ivánka)i- ill. a nagybicsei levéltárat kellene majd valamikor felkeresnem.
Bár nem holnap indulnék neki, de azért szeretném megkérdezni, hogy -akinek van tapasztalata szlovák levéltárral kapcsolatban- írjon egy kicsit részletesebben arról: Hogyan fogadnak egy magyar kutatót? Csak hátráltatnak? Hogyan viszonyulnak a magyar kutatókhoz? Anyagilag a magyarhoz képest nagyobb megterhelés-e ("fejőstehén-effektus")? S egy kicsit a bejelentkezési metódusról, avagy kell-e valamit előzetesen igényelni, bejelenteni stb.? Előre is köszönöm!
Egyébként pedig jó lenne, ha ez topic továbbra is élne és virulna. Szükség van rá!
Biztosan igazad van abban, hogy a katalógusokban van egy rakás hiba. Nekem szerencsém volt, mert a katalógus és a filmek fedték egymást.
Az én falumban 1720-tól anyakönyveztek(katolikusok), a család neve elég ritka, így eddig az időszakig vissza tudtam ásni.Itt viszont elakadtam, most egy helyben topogok és a továbblépést segítő jótanácsokat köszönettel veszem.
Megjegyezném, hogy a levéltár anyakönyvi katalógusában hibák is vannak. Pl. az én kis falumból a katalógus szerint csak 1816-tól vannak adatok. Kikértem a filmet, és hoppá, 1759-től indul!
Egyébként számomra már az is rejtély, hogy hogyan képesek némelyek akár az 1700-as évek elejéig visszaásni. Az én környékemen eleve csak 1750 körül kezdtek anyakönyvezni (reformátusok), de úgy 1780-ig az anya nevét nem is írták föl.
Családom pedig csupa Tóthból, Szabóból és Kovácsból áll... :-((
A MOL "Keresés az anyakönyvi adatbázisban" nevű oldala a http://www.natarch.hu/fondx/aker.html címen található. A Keresett vallás és a Keresett egyházközség (ide a település nevét írd be) ablakokat kitöltve megtudhatod, hogy az adott település egyes anyakönyveit mikor kezdték vezetni. Az valami félreértés lehet, hogy a mikrofilmeken "csak a XIX. század elejéig vannak adatok". Lehet, hogy az általad kutatott településen csak a XVIII. század végén kezdtek anyakönyvezni, mert korábban nem volt saját plébéniája. A korábban ott élő hozzátartozóid adatait valószínűleg meg fogod találni valamelyik szomszédos település anyakönyveiben.
Biztos csak attól az időtől voltak meg az anyakönyvek. Kicsi a valószínüsége, de előfordulhat, hogy csak mikrofilmen nincs meg. A helyi papnál kellene érdeklődni, hogy meddig vanna meg az anyakönyvek.
Az 1895 utáni idők a megyei levéltárakban kutathatók. Kis településen, ha normális az anyakönyvvezető, akkor a helyszínen is segít, kikeresi amire kíváncs vagy. van aki még az időkorlátokat is átlépi.
Kis segítség kéne!
Az Országos Levéltárban a mikrofilmeken miért csak a XIX. század elejéig vannak adatok? A régebbi adatok hol kutathatók? Eljutottam az 1800-as évek elejéig, de a XVIII. század végén vége az adatbázisnak. Hogy tudnám folytatni a kutatást?
Másik kérdésem az lenne, hogy 1895. utáni adatok után hol kutassak? Nem sokkal 1895. utániak kellenének, kb. 1910.-es évek.
Egyébként, van itt valaki, akinek az ősei az Őrség vidékéről származnak? (Jelenleg ezt az ágat kutatom.)
A "falumról" is készült egy nagyon részletes, rengeteg levéltári adatra hivatkozó településtörténeti könyv. Abban három összeírást találtam. Az első kettőben (1715-ben és 1720-ban készültek) még nem szerepel az ősöm, vagy azonos nevű személy, pedig ezekben nem csak a telkes jobbágyok, de a háznélküliek is fel vannak sorolva. Az 1768-as úrbéri összeírásnál már megtaláltam a nevét, (az irat szerint ő volt a falu törvénybírája)de a származási helyére vonatkozó utalásnak nincs nyoma. Nem tudom jellemző volt e a hódoltság utáni időkben, hogy a szervezett betelepítésekről, vagy egyedi betelepülésekről valami irat készült, és ha igen, akkor ezek hol kutathatók? Milyen elnevezésű iratokat keressek? Ez egy igéretes út?
Igen. Ez lehet. Egy utánanézést mindenképen megér. Csak arra kell vigyázni, nehogy az eredményre kivetítsd a kutatási vágyaidat.
Én is elértem egy időpontra. Nálam az utolsó pont egy 1692-es házasság. De ott van a szülők neve: István és Erzsébet. A korábbi iratokban különböző alakban, hol magyarul, hol németül, de mindíg ugyan azta foglalkozást jelentve szerepel ez a család, bár nem nemesek. Tudom pl.: hogy az 1500-as években egy időben a falu bírája ebből a csládból került ki. Nem biztos, hogy az ősöm, de az én családom.
Persze van olyan család is az ősfán, amelyik ismeretlen helyről költözött be. Róluk értelem szerűen nincsenek ilyen adatok.
Most, hogy egy kicsit végiggondoltam ezt az összeírás dolgot, ha szerencséd van, talán találhatsz továbbvivő nyomot. Én is nézegettem ilyen összeírásokat az egyik településtörténeti évkönyvben (a Jászságról van konkrétan szó), a Rákóczi-szabadsáharc utáni időktől kezdődően.
Namost azokban feltüntették az újonan betelepülő családok származási helyét is. Így ha ez a gyakorlat általánosnak mondható, és ha sikerül az ősöd betelepülését "elkaponod" és ilyen formán igazolnod, akkor találhatsz tovavivő nyomot.
Az ősöm neve először a születési anyakönyvben jelent meg emikor az első itt született gyermekét megkeresztelték. Gyermeke született ezután még több mint tíz, persze csak kevesen élték meg a felnőtt kort. A felesége halála regisztrálva van a halotti anyakönyvben, de az nincs, hogy hová való.Az anyakönyvekben található valamennyi vele azonos nevű személy egyértelműen ennek az ősömnek a gyermeke, unokája stb. Hozzá hasonló korút nem találok. Én ebből arra következtettem, hogy csak a feleségével, és nem az esetleges testvéreivel, vagy azonos nevű rokonaival települt a faluba. Egyelőre eddig jutottam és sajnos itt egy helyben toporgok.
Köszönöm a tippeket, megpróbálok ezeken a vonalakon továbbmenni. A falura vonatkozó úrbéri összeírásban megtaláltam az ősöm nevét, valamint azt is, hogy hány hold szántója, mekkora telke, kaszálója stb. volt. Sajnos arra nem találtam utalást, hogy honnan jöttek.
Igen, főleg az a baj, hogy egy kaplap alá veszi az összes családtagot, így a rokonság összegyűjtése nem túl perspektivikus.
Egyébként engem is érdekelne, van-e a "közszármazékok" számára valamilyen hasznos forrás az anyakönyveken kívül. (Hiába na, a nemesi származás mindig jól jött ;-) )
Én sem vagyok profi, de adóösszeírást már láttam a XVIII. századból (igaz, csak egyetlen községből).
Túl sokat ne reméljetek tőle. Valóban maximum arra lehet jó, hogy élt-e olyan nevű család akkoriban az adott településen. Persze ritka családnevűeknél ez elég jó garanciát jelent.
Meg ha megvan minden évre, akkor lehet belőle saccolgatni, hogy mikor kerülhetett a család a faluba. De persze ez nem garancia, mert ha nem önállóan laktak, hanem valakinél, akkor az egész családból pusztán 1-2 szám marad a papiron...
Amúgy a családra vonatkozóan a családfő nevén kívül csak annyi van benne, hogy hány gyerekkorú ill. felnőttkorú eltartottja van. A többi bejegyzéssel semmire sem lehet jutni családfakutatás sempontjából (pl. van 2 db. 3 évesnél öregebb lova...). Hiába no, a családtagok nem adóznak, csak a jószág. Az anyagi helyzetből persze esetleg ki lehet zárni gyanúsan gazdag vagy szegény családokat, de ez elég vékonyka vonal...
Az egyáltalán nem biztos, hogy ősöd nem oda való volt, csak azért, mert nem találtad meg az esküvőjét.Elég, ha az asszony máshol lakott, és ott volt az esküvő. Megvan az asszony halála? Néha, nagyon ritkán beírták, hogy hova való volt.
A másik. Mikor jelenik meg az ősöd neve először az anyakönyvekben? Van-e a halotti anyakönyvekben az ősöd nevével meghaló idős, az anyakönyvezés idején.
Ősöd további eredetének kikutatása innentől ingoványos. A különböző összeírások csak azt bizonyíthatják, hogy éltek ilyen nevű családok a településen. Azt nem fogják, hogy közülük melyik a rokonod. Ettől fogva mindent csak valószinűsíthetsz.
Először is szögezzük le: nem vagyok sem profi sem gyakorlott családfakutató. ;-) Azonban a RadixIndex lev.listáján felmerült (többek között általam is) nagyjából ugyanez a kérdés, így hát megosztom veled a válasz idevágó részét:
"Már korábban is kérdezte valaki, hogy mit lehet tenni, ha eljutottunk az anyakönyvekben megtalálható legkorábbi dátumig. Nekem lenne egy ötletem: az adóösszeírások. A MOL honlapján olvasható tájékoztatóban rengeteg összeírás
felsorolnak, pl.:
Dicalis (adó) összeírások (Conscriptiones portarum) 1530-1707. évek (Jelzet: E 158) (Filmtári helye: 1627-1686. dobozok)
Regesta decimarum (egyházi tized/dézsma összeírások) XVI-XVIII. század
(Jelzet: E 159) (Filmtári helye: 9537-9935. dobozok)
Úrbéri összeírások 1785/1786-as évek (csak Erdélyre vonatkoznak) (Jelzete: F 51) (Filmtári helye: 24995-25023. dobozok)
Urbaria et conscriptiones - U et C (urbáriumok, szerződések, úrbéri összeírások) XV-XIX. század (Jelzete: E 156), cédulamutató a nagykutatóban
(Filmtári helye: 2201-2577a., 31537-31538. dobozok) (...)"
Namost az a kérdés, hogy mennyiben használhatók ezek a rokoni kötelékek megállapításra (van egy sejtésem, hogy elég kevéssé), de talán kiindulópontnak, ötletnyerésnek nem haszontalan. Ugyanakkor valóban nyilatkoznia kellene erről egy prfi családfakutatónak is :-)))
Évek óta változó intenzitással kutatom családom eredetét. A szálak egy Fejér megyében levő faluba nyúlnak vissza, ahol az anyakönyvezés 1720-ban kezdődött. Az adatokat a családi iratokból, rokonok elbeszéléseiből és a MOL-ban mikrofilmeken hozzáférhető anyakönyvekből szereztem. Az 1700-as évek elején elakadtam. A halotti anyakönyvből megtudtam, hogy az első ismert ősöm 1789-ben (78 éves korában) halt meg. A gyermekeik már itt lettek anyakönyvezve. Mivel a házassági anyakönyben nem találom a nevét, születésekor pedig itt még nem anyakönyveztek, úgy gondolom, hogy mint házasok települhettek be a faluba. Az 1730-as évek végén, 1740-es évek elején az anyakönyvekben sok, eddig nem szerepelt új név bukkan fel, lehet, hogy ebben az időben szervezett betelepítés volt. Ősöm nem volt nemes ember, így azután tanácstalan vagyok hogyan is lépjek tovább.
Sziasztok!
Szeretném megkérdezni, hogy van-e köztetek olyan, akinek ősei Fejér megyéből, azon belül is inkább Sárbogárd környékéről származnak? Ha igen, akkor örülnék, ha felvennétek velem a kapcsolatot.
Még lenne egy kérdésem is, mégpedig, hogy szerintetek milyen iratanyagban lehetne adatokat találni egyik ősömről, akiről annyit tudok, hogy a Bach-korszakban került Fejér megyébe? Előre is köszi
