"amennyiben odakényszerít bennünket a tagadás eredetének problémájához, azaz alapjában véve arra kényszerít bennünket, hogy döntsünk a "logika" metafizikán belüli uralmának jogosultságát illetően. "
Hát a probléma a döntés mint tudjuk....
A tagadás eredete... Hát igen. A végső redukció pontosan ide vezet minket. A tagadás eredetéhez...
'Az Isten mi más lehetne a tudomány számára, mint rémség és fantazmagória? Ha a tudománynak igaza van, akkor csak egy valami biztos: a tudomány semmit sem akar tudni Istenről. Végül is ez az Isten tudományosan szigorú megragadása.
...A tudomány semmit sem akar tudni a Istenről. De ugyanilyen biztos ez is: ott, ahol a tudomány kísérletet tesz rá, hogy megfogalmazza maga lényegét, Istent hívja segítségül. Azt veszi figyelembe, amit elvet. Miféle meghasonlott lényeg lepleződik itt le? ... Most már csak arra van szükség, hogy kérdést megfogalmazzuk: hogyan áll a dolog a Istennel?
A metafizika régtől fogva egy meglehetősen többértelmű tételt állít Istenről: ex nihilo nihil fit, Semmiből Semmi (sem) lesz. ... A keresztény dogmatika ezzel szemben tagadja az ex nihilo nihil fit tétel igazságát és ugyanakkor más jelentést ad Istenek: Isten az Istenen kívül létező teljes lenel-nem-léte: ex nihilo fit-ens creatum.... Ezért egyáltalán nem aggasztó a nehézség sem, hogy ha Isten az Istenből teremtett, akkor neki éppenséggel viszonyulnia kell Istenhez, hiszen az "abszolút" minden semmiséget kizár magából.
...az Istenre vonatkozó kérdés olyanfajta kérdés, mely a metafizika egészét átfogja. Az Istenre vonatkozó kérdés azonban egyszersmind át is hatja a metafizika egészét, amennyiben odakényszerít bennünket a tagadás eredetének problémájához, azaz alapjában véve arra kényszerít bennünket, hogy döntsünk a "logika" metafizikán belüli uralmának jogosultságát illetően. .. Ezért a tudomány semmifajta szigorúsága sem éri el a metafizika komolyságát.'
Én látok ebbe a 0-ba fantáziát. Dienes szerint a 0-kból lehet struktúrákat építeni, lehet köztük kölcsönhatás értelmezni és van dinamikát okozó hatás is. Elvileg minden kihozható a 0-ból, ami csak kell....;)
Megtörténik-e az "Isten" jelenvalólétében egy olyan hangoltság, melyben ő maga a Semmivel szembesül? Ez a történés csak pillanatokra lehetséges és- jóllehet elég ritkán- valóságos is a klausztrofóbiális alaphangulatban... A szorulás megnyilvánítja a Semmit. "Isten" lebeg a szorulásban.
Karakutty hogy is kezdte... kezdetbe vala az igen. A logikai IGEN...
Aztán van még két üres kitölthető lehetőség. 1 -1-hez hozzárendelhető az 1 is, meg a -1 is. Szóval még két logikai törvény belefér a dologba. Az ÉS meg a VAGY
Ezek állítólag merőlegesek egymásra...Logikai törvények merőlegesek egymásra... Merthogy függetlenek, így egy 3D-s valami logikai teret feszítenek ki, ami majd kitölthető ilyen egységsugarú gömbökkel...
Na itt eldobtam az ékszíjat. A logikai nyúlrácson túl nem nagyon tűnt ez már követhetőnek...
De most feltűnt, hogy ezek a szakrális geometriások valami hasonló dologról beszélnek...
Egyébként feltűnően sok régi filozófiai jellegű írásban szerepel, hogy a világ a semmi játéka önmagával. Valami van benne szerintem.
Hogy ebből a sok önmagát tartalmazó önokozó 0-ból tudjunk valamit csinálni, azt lehetővé teszi a matematika. Belülről létezésként használhatunk egy 0-át, kívülről meg építőelemnek nézhetjük talán. Ezen érdemes agyalni...
Amilyen biztos az, hogy a létező nagyságát önmagában soha abszolút módon nem ragadhatjuk meg, olyan biztos az is, hogy valahogyan mégiscsak a maga egészében lelepleződött létezőbe állítottan lelünk a Mindenre rá.
Ő már csak ilyen. Mint egy szatyor angolna egy vödör takonyban...
Nem lehet vele vitázni. Ha nem ért veled egyet, elkezd személyeskedni és minősítgetni. Másik témában szóvá tettem neki ezt én is. Összeakasztottuk a bajszunkat. Most be van rágva rám...;)
Szóval láthatóan nem szereti, ha ezt firtatod... Pedig ha érvelne, hogy azért mert...de nem, manőverezés megy ezerrel...
A természet lényege az, hogy változásban van, ezt evolúciónak is nevezik. A logikára is igaz, hogy változik, mivel már több ágra tagozódik. A premisszák és konklúziók igazsága ennek megfelelően, kiválasztás eredménye. Szabad a vásár, de ne csodálkozz, (ne mérgelődj) ha nem azt kapod amit vártál.
Ebben állíthatsz akármit, ha logikai ellentmondás mentesen igazolod azt.
Hát ezt csinálja szerintem a természet is.
Állít valamit magáról magának és azt be is igazolja a saját logikai rendszerében magának.
Össze tudnék állni valahogy ebből a sok rohadt 0-ból? Hát a szintén 0-kból képezhető logikai törvényeim alapján igen...Akkor miért is ne? És így tovább...
Építkezik a rendszer a logikája által kikövezett lehetőségek mentén...
A matematika nem természettudomány. Ebben állíthatsz akármit, ha logikai ellentmondás mentesen igazolod azt. Az elmélet, igazolt elmélet marad. A fizikában az elmélet igazolása a gyakorlat. Azt meg a természet gyakorolja. :)
Hát én erre az önok válaszát kaptam. Van olyan lehetőség, ami képes magát okozni... Egy ilyen elemi struktúra elemi tulajdonsággal.
Van is ilyen a russel paradoxon megoldása a 0. Az képes magát tartalmazni, meg magát okozni. Ebből indít pl Dienes. Ebből csinál építőelemet, meg törvényt, stb.
Rekurzív halmazgenerációval magyarázta az egyik videóban, hogy pl az a 0 ami egyszer tartalmazza magát, meg az ami kétszer... Na mindegy, ha érdekel kifejti a matematikai hátterét is...
Hát most bocsi, de a meg nem nyílvánultat, a létezők és nem létezők halmazát elég nehéz fizikai módon megvizsgálni. Csak matematikailag lehet vizsgálni....
A matematika meg mindent ki tud hozni belőle.
Létre jönni... Onnan jönnek a dolgok a létre.
A cigim rendezettsége maximális. A parázs még csak lehetőség.
„Tehát az igazi semmi a korlátlan lehetőségek mindene...;)”
Amikor a nullát a lehetőségre, mint a potenciára alkalmazzuk, akkor jön elő a szlogen, miszerint: erős állítás erős igazolást igényel. A nihilisták előnyben. :-)
