Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Megyeri, Csodakertész a szememben a legalja, már csak a Tündérkertek oldalt hagytad ki, hogy meglegyen a trió!
Az oltványaik minőségével nincs gond, de mindent dupla, tripla, négyszeres áron adnak a korrektebb faiskolákhoz képest! Persze joguk van hozzá, ilyen a kapitalizmus, de ez a kapzsiság számomra visszataszító, ezért nem vásárolok tőlük.
Pedig a Kelenvölgyi fajtaleírásai általánosságban sokkal hitelesebbek a legtöbb kertészeti oldalhoz képest. De a Farbuznál nem lehet tudni mennyi igaz a leírtakból.
Az egyik cseh oldalon szó sem esik Sharka-rezisztenciáról.
"A Prunus armeniaca 'Farbuz', vagy más néven közönséges kajszibarack 'Farbuz', egy 4-6 méter magas lombhullató fa.Ez a fajta széles körű növekedési szokással rendelkezik, sötétzöld levelekkel és narancssárga gyümölcsökkel.A legjobban teljes napon fejlődik, és a jó vízelvezetésű, enyhén nedves talajt kedveli.A száraz időszakokban fontos a rendszeres öntözés az egészséges növekedés és a jó termés érdekében.A 'Farbuz' kajszi nagyon fagyálló, nem igényel különösebb törődést, de a fa alakjának és egészségének megőrzése érdekében a rendszeres metszés javasolt.Ez a fajta ellenáll az USDA 5-9 zónájának, ami azt jelenti, hogy akár -29 °C-os hőmérsékletet is elvisel.A kajszibarack 'Farbuz' egy új önbeporzó fajta, eredetileg Csehországból származik.Magas betegség- és fagyállóság jellemzi.Július folyamán érik.A gyümölcsöket közvetlen fogyasztásra szánják."
Más oldalakon már írnak róla. (Persze nem minden igaz, ami le van írva.)
"Késői sárgabarack fajta Származás: Csehország, Farbaly x Big Red fajták keresztezése Érés: Bergeron fajta után 7-10 nappal Önbeporzó fajta Himlőnek, ESFY-nek, Pseudomonas betegségnek ellenálló fajta Gyümölcs: kemény gyümölcs, harmadától feléig narancsvörös pofával borított, nagyon jó íz"
"Kiváló betegségállóság!Buzrl úr által végzett cseh keresztezésből származik, Moravský Žižkov PPV rezisztens, a Phytoplasma és a Pseudomonas nem mutat tüneteket, a fák magas életképességűek, nem pusztulnak el idő előtt. Keresztezés Farbaly x Big Red Fa: közepesen erős, egyenes növekedésű, jó termőképességű.Nagy fagyállóság fában és virágokban Érési idő: augusztus 1/2, Bergeron után 10 nappal, hosszú betakarítási időszak, nem esik. Gyümölcsök: az íze nagyon jó, aromás, a húsa kemény, lédús.Gyümölcsei sárgás-narancssárga, piros pofájúak, nagyon vonzóak és kellemesek.A pép kemény, ezért termései kiválóan alkalmasak a szállításra.A gyümölcs mérete nagyon nagy vagy nagy, átlagos tömege 65 g. A fajta friss fogyasztásra és feldolgozásra alkalmas."
Shamade már nem lesz elérhető kivonták a fajta választékból mert nem elég piros
Anegat nálam nem beteges nem pusztulós és finom édes és öntermékeny
Congat, Sefora ez a kettőm nincs így véleményt nem tudok mondani de Congat nem öntermékeny így annyira nem is érdekel
Farbuz még a cseheknél is tesztelésen van még nem rég van a fajta választékba magyar országon még pár évet várni kell hogy milyen lesz mert még csak most jött be én is vettem tavaly egy fát tesztelésre tavaly olcsóbb volt majd kiderül milyen lesz a cseheknél eddig jókat írnak róla de kiderül a tesztelésnél az árat sok helyen a kereslet szabja meg ha keresik emelik az árat ez még nem is drága ha más kertészeteket nézzük van olyan kertészet aki 20000 forint felet próbálja eladni a fákat nem ezt a fajtát más fajtát csak 2 oldal
A Kelenvölgyinél is érdekes módon pont a Sharka-rezisztensek fogytak el: Anegat, Congat, Sefora, Shamade.
A cseh Farbuz fajtát is Sharka-rezisztensnek írják, nem tudom miért, mert külföldi oldalakon nem említik ezt. Ez legalább még kapható, igaz borsos, 13.500 ft-os áron. Kérdés csak az, hogy tényleg Sharka-rezisztens-e? Mert ha nem, akkor nem tudom ki és miért fizet érte ennyit. Lehet azért kellett kitalálni a rezisztenciát, hogy valamivel megindokolják a pofátlanul magas árat:)
Az oltványosok is a piacról élnek, ha azt keresik, azt adnak. A régi fajták szabadon szaporíthatók, olcsó előállítani. A piacon rosszabb a helyzet, minden kicsit is hasonló fajtát Beszterceinek árulnak és minden fehér húsú őszibarackot Mariskának... :(
És tényleg jó, csak az átlag kiskertesnek, családiházasnak fingja nincs a növényvédelemről és hogy nem csak ő változott, hanem minden. Aztán meg néz, mint a moziban!
Engem sok kolléga, rokon keres meg tanácsért, illetve olykor elébe megyek, ha tudom, hogy fát akar ültetni és ha kéri, ha nem akkor is segítek!
Amik a betegségekre érzékenyek, azok bezzeg kaphatók. Múltkor beszélgettem egy faiskolással hogy mi értelme árulni pl. a besztercei szilvát, mikor a vírusra a legérzékenyebbek közé tartozik és meglepetésemre állítólag sokan keresik.
A gond csak az, hogy a legtöbb hazai kertészetben ezek közül egyiket se árulják.
A nagyobb választékot kínálóknál (pl. Kiskert, Kelenvölgyi) esetleg ki lehet fogni 2-3-4 fajtát a listáról. Legnagyobb eséllyel a Bergeval és Bergarouge fajtákat. De a listán szereplő fajták 80%-a elérhetetlen itthon. Legalábbis én nem tudok róla, hogy bárki is árulná azokat.
Persze. De ahogy mondod azért nem mindegy ez az 1-1,5 hét enyhe idő sem. Ma néztem, a barackok és a mandula már kiléptek a mélynyugalmi állapotból. Persze ez semmit nem jelent. A virágzás úgy sem tud eltolódni áprilisra, bármilyen idő lesz. Az elmúlt 4 évben vezettem egy táblázatot, többek között a virágzási időpontokról is, egy normál évben (pl 2022-2023) március 18-20 körül kezd virágozni a kajszi, de a többi barack sem sokkal később szokott (max 1 hét). Szóval az a kérdés, április elején hányszor és milyen mértékű fagy lesz. De ez még viszonylag távoli jövő. Azért paraffingyertyát beszereztem, meg a csodaszerekkel fújkodok (Damisol) majd, ahogy szoktam is. Legyen szerencsénk. Mondjuk nekem csak házikert, ha minimális, de szokott lenni mindenen egy kis kóstoló.
Tegnap néztem. Mandula, korán virágzó őszi és nektarin már megindult. El is fog fagyni. Azt a kajszit ami megindult volna már átoltottam, a többire meg nem jellemző a korai indulás.
Nálam elsődleges szempont, hogy enyhe időben is minél későbbi legyen az indulás és a virágzás.
Nem is megy még a para, hogy mi lesz idén a kajszival? :) Ilyenkor már éledezni szokott a fórum. Jókor jön a lehűlés, mert ha ez a tavaszi idő még kitartott volna, akkor félő, hogy igencsak ébredeznének a fák rövid időn belül. Ez még így belefért. 2 hétre előre most 5-6 fokokat mondanak napközben és szinte végig fagyot jeleznek éjszakánként. Persze tudom ennyire előre fenntartásokkal kell kelezni az időjárás jelentést. De kell most még egy 2-3 hét tél, még ha az ember várja is a tavaszt.
Igen, gondolkodtam a beszerzésén, de lebeszéltek róla, azt mondták nem túl jóízű. Ezért a Feketicsi mellett döntöttem, ami szintén monília rezisztens, szintén festőlevű és a Csengődivel ellentétben állítólag még az íze is jó. Nálam még nem terem, mert fiatalok a fák. De lehet, hogy Csengődiből is érdemes lenne egy darabot beszerezni a beporzás miatt. Sokféle meggyem és cseresznyém van, valmelyiket biztos porozza. Csak helyem lenne több....
Amúgy mindkét fajta a bosnyákmeggy-fajtakörbe tartozik, tehát szegről-végről rokonok.
Itt van egy nagyon érdekes szakértői válasz a moníliával kapcsolatban. Megerősítette a gyanúmat, hogy nincs moníliára rezisztens kajszifajta, csak moníliára toleráns fajták vannak.
"Érdeklődni szeretnék, hogy a moníliára rezisztens gyümölcsfajták (pl. a Feketicsi meggy és egyes kajszifajták) csak a virágmoníliára rezisztensek vagy a gyümölcsmoníliára is?
Aki válaszol: Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Nehéz kérdést tett fel. A válasz megadásához a rezisztencia fogalmát is végig kell gondolnunk együtt.
A rezisztencia, azaz ellenállóság fogalmán azt a tulajdonságot értjük, amikor a kórokozó nem képes, nem tudja a növényt megfertőzni, nem jut be abba a szervezetbe, illetve ha mégis, akkor ott lokalizálódik, nem hatol tovább. Kevés ilyen eset ismert. Toleranciáról akkor beszélhetünk, ha a kórokozó a megfertőzött növénnyel együtt él, a növény nem pusztul el, „elviselik” egymást. A fogékony növények esetében – ez a leggyakoribb eset – a kórokozó megfertőzi a növényt, különböző mértékben megbetegíti azt, és elhalást is okozhat.
A kérdésének másik oldala a kórokozó biológiája. A Monília gombanemzetséghez több monília gombafaj is tartozik, közülük jelenleg a meggy és kajszi gyümölcsféléken a Monilia laxa, M. fructicola és a M. fructigena gyakori előfordulását ismerjük, igazolták.
Jellemző rájuk, hogy nem egyetlen növényi részt fertőznek meg:
A meggy, kajszi termését elsősorban a köznapi néven ismert termésfertőző monília károsítja, a gomba neve M. frutigena. Jellemző rá, hogy a beteg gyümölcs megpuhul, barnán elrohad, és rajta sárga színű gombatelepek fejlődnek gyűrű alakban. Minden esetben a termés héján létrejött sebzésen keresztül jut be a gombaspóra. Leggyakoribb oka a korábbi rovarfertőzés, vagy szél- és jégverés okozta sérülések a gyümölcsök héján. Ellene nincs rezisztencia, a védekezés alapja a sérülések megelőzése, melyeket leggyakrabban az elterjedt gyümölcsmolyok okoznak.
A jelentősebbek, gyakran a gyümölcsfák életét veszélyeztető hajtás és virágfertőző moníliák, mely betegséget aM. laxa, és a hasonló, de súlyosabb tüneteket kiváltó M. fructicola okozza. Ezek a virágon keresztül a hajtás, majd a vesszők, ágak elhalását idézik elő, később a fák halálát is kiváltják terjedésük révén a faszövetben.
A Feketicsi meggy esetében a hajtásfertőző monília elleni rezisztenciát állapították meg, nem engedi a fa hajtása a gombát tovább nőni. Erről magam is meggyőződhettem, viszont a termésfertőző monília ellen nem mutat védelmet. Tehát a cseresznyelégy okozta fertőzés esetén a termést megbetegítő moníliára ennél a fajtánál is számítani lehet.
A kajszibarack fajtáknál tudomásom szerint hajtásfertőző monília elleni igazolt rezisztens fajtákkal nem rendelkezünk, legfeljebb kevésbé fogékony fajtákkal. A faiskolai fajta ismertetések leírásai meglehetősen „lazán” kezelik a rezisztencia fogalmát, kellő kritikával szabad olvasni és értelmezni azokat."
Azert ez igy nem teljesen korrekt. Amelyik fa a hangyak vonulasi utvonalaba esik, az szerintem biztos, hogy leveltetves lesz. Legalabbis nalam ez igy van.
Esetleg tudnál olyan fotót mutatni vagy belinkelni a netről, amin ilyen fajta látható? Kíváncsi lennék hogy néz ki, melyik szülőjéhez áll közelebb külsőre.
