A perecesi bánya muzeum kivitelezèse már nem fog megvalosulni!Ugyan is az èpulet összeomlik 2éven belul. 50 millio tartozas van az epuleten .Magan tulajdonban van .Az Epulet teoszerkezet osszeomlik ,mivel femtolvajok leloptak a esovizgyujto bádoglemezeket.Ez a sátorgerenda rèszei a tetönek ,ami a sátoralakzatot képezi egy rèszei beszakadtak a pinceben áll a viz. Katasztrofalis allapotok vannak bent . Árveres alatt van az èpület èvek ota. Eredetileg a lyukoszen kft birtokaban volt .Muemlek vedelmileg vedve van de ,semit nem koltenek ra !Szerintem a helyi lakosoknak kene kiallni az epuletert es felhivni a figyelmet ra
Nekem ez tetszik nagyon, biztosan megpróbálnék belőle valamiféle bányamúzeumot csinálni a helybéliek helyében. (persze ez a szándék mellett vastagon pénzkérdés.)
Az igazi fosztogatás pedig az említett dátumtól volt. Természetesen az értékmentés jelentőségét ez nem befolyásolja. A park egyébként a lyukói bányabezárás után lett kialakítva, a bányászati emlékek onnan származnak. Sajnos az akkor ígért perecesi bányászati múzeum a mai napig csak ígéret maradt.
Miskolc, Újmassa Őskohóval szemben vagy egy kis kiállítás az ukrán kohók szájából kimentett ipartörténeti emlékek számára, érdemes megnézni ha véletlenül erre jár valaki.
Mikor az ukránok megvették a Diósgyőri Acélművet állítólag mindent ami mozdítható volt vagonokra raktak és elvitték Ukrajnába beolvasztani, ezeket a darabokat szinte a vagonokról rángatták le állítólag.
Szerencsére voltak ilyen emberek is, nekik köszönhetjük ezt a kis kiállítást.
Egyébként vannak információtöredékek arról is hogy hol gyártották a fogaskerekű mozdonyait:
Részlet Frics Gyula könyvéből:
Mondák, rövid történetek, és anekdoták a Karancs-Medves vidékéről
Mindettől függetlenül ez így már azért nem lenne az igazi.
Akkor már sokkal több értelme lenne a sokkal szebb vonalon és turisztikai szempontból sokkal inkább hasznosítható Somoskőújfalu-Eresztvény vonalat visszaépíteni, további opcióként szem előtt tartva esetleg Somoskőt, Magyarbányát, vagy éppen a Tavas-bányát.
A Somos-Eresztvény vonal szerintem működhetne. Eresztvény ma kirándulóközpont, kiváló kiindulópont Somoskő és Salgóvár felé.
"Egyébként évek óta elég hangsúlyosan jelen van a fogaskerekű újjáépítésének gondolata."
Igen, erről hallottam, de van-e valami előrehaladás?
Sajnos én teljesen kívülállóként nem látom ennek reális esélyét. (Bár ne legyen igazam!) A pálya visszaépítése egy dolog, bár az sem problémamentes - lásd a bp-i fogaskerekűt: milyen fogasléc legyen? Másrészt: milyen vontatójármű legyen? Gőz: valószínűtlen. Dízel? Hol és ki gyárt dízel fogaskerekűt? Villany? Felsővezeték építése, üzemeltetése drága, ráadásul a környéken lakó sok színesfémgyűjtő hamar begyűjtené.
Az alábbiak lennének az említett fotók a Zenthe Ferenc és Salgótarján című életrajzi jellegű kiadványból.
A legszebb felvétel számomra a Salgóbányai felső végpont pályaudvaráról készült fotó, háttérben a Boszorkánykővel, amely mellett nagy ívben kanyarodott el a fogaskerekű pályája.
Ennek a fotónak próbáltam keresgélni még meglévő tárgyi emlékeit, szerintem a távolabbi, kék tetővel rendelkező alacsony épület a bányásztemplom épülete lehet.
Ez a táró szerintem a mai Medves Hotel területén van. És így néz ki most. Elfogadható.
1930, 1950 és 1960 körüli térképekkel tudok segíteni, ha mailban megírod, melyik rész érdekel. az ötvenes években az uvaterv felmérte a környéki bányavasutak helyzetét, alagutak állapotát, stb... ebből is tudok küldeni anyagot.
2018-ban bejártuk a pályáját, mikor a lentebb belinkelt cikkhez fotóztam a tájat.
Végig jól járható, széles szekérút vezet ma rajta. Fent, a végállomásnál még épületek is állnak, a bányásztemplom és egy mozdonyszín. Boszorkánykő alatt egy kis emlékhelyet is kialakítottak nemrégiben, egy szépen faragott kopjafával.
Egyébként évek óta elég hangsúlyosan jelen van a fogaskerekű újjáépítésének gondolata.
"Szénszállító kisvasút, vagy fogaskerekű
Működött az 1870-es évektől 1957-ig
A Medves-fennsíkja alatti szenet szállította a Rimamurány-Salgótarjáni Vasműbe (Acélgyár)
Az itt látható nyomvonalon először lóvontatású majd fogaskerekű kisvasúttal szállították a nyersanyagot
az 5.8 km-re lévő Acélgyárba, miközben 222 méter szintkülönbséget kellett leküzdeni..."
Zenthe Ferenc életrajzi könyvében van pár nagyon szép fotó a kisvasút fénykorából, majd kikeresem.
Jó kis térkép. De egy dolgot nem értek. Valamikor a '70-es évek közepén kirándultam arra szüleimmel; valami utikönyv írt egy nemrégiben megszüntetett zagyvarónai fogaskerekű vasútról. A térképen Zagyvarónán nem látok semmiféle vasutat, csak balra tőle. Az lenne a fogaskerekű?
Ilyen jó térképet még nem is láttam a Salgótarján környéki vasúthálózatról!
Köszi!
Tavalyelőtt bejártam az Inászói kisvasút pályáját a Bányász emlékműtől a derékszögű kanyarig. Éppen a minden évben megrendezett emléknap után voltam ott, valószínűleg végigküldtek rajta egy szárvágót, mert egészen jól járható volt az egyébként már erősen benőtt töltés.
Soha nem voltam bányász, de Dsida József itt, egy táblán (is) olvasható verse mi tagadás egy kicsit megérintett, egy Turista Magazinos cikkbe bele is tettem, de a szerkesztők végül kivették.
Megszűnt a bánya
Erdőborította völgy ölén nagy
volt a zaj, a lárma, röpült a
kas, tüzelt a fény, csillékben
száguldott a szén, ontotta
akna, tárna.
Most elfogyott; a csendet im
már semmi sem zavarja, a
csüngő aknakötelet, a búsan
álló gépeket a rozsda marja,
marja.
S a bányász megy, csak könnye hull
hol küzdve élt a rögre magával viszi
mindenét: családját, karját, de szívét
azt itt hagyja örökre.
Dzsida József
bányamérnök, igazgató
Képek, és egy egészen részletes leltár az itt lévő eszközökről:
kilátás a Pécskőről a vasgyár felé, háttérben a Karancs és a Salgó
Sajnos a tömedékelt alagutakról nagyon keveset tudok.
Múltkor együtt túráztam egy 60 év körüli tarjáni úrral és ő mesélte hogy anno még milyen sokat csajoztak a Pécskői alagútnál, a vasúton ülve, de ez ugyebár nem valami pontos info. :-)
A Pécskő oldalában tömedékelt alagút északi végét meg lehet nézni, múltkor elmentem arrafelé, de nem volt túl bizalomgerjesztő a környék így nem időztem sokat. Ezt az alagutat a betemetett völgyhidat és a Somoskőújfalu felett leomlott viadukt helyét még a turistautakhu térképe is jelöli.
A városon belüli alagutakról - különösen a "személyforgalomról" - van valami bővebb információd? Érdekelne, hogy egyáltalán időben meddig volt lehetséges a közlekedés ezekben az alagutakban, például a városközpont és a zagyvai rakodó (Acélgyár) között. (Ennek a kijárata ugyebár igen közel volt a somlyói völgyhíd felő ide érkező alagút kijáratához.) Persze a többi sorsa is érdekelne, pl. Baglyas felé, stb., stb.
Picit más megközelítésből a Medvesi kőbányászat emlékei, egy kis történelemmel fűszerezve, továbbá az egykori vámház romjainál felállított kisvasúti emlékhellyel (csille)
Érdekességként egy régi fotó, amelyen még teljesen épen látszik a távolban a vámház, amely a szlovák oldalon állt.
kép forrása: FORTEPAN
Ennek az a története hogy mikor a Medves-vidék egy részét szerencsésen visszacsatolták egy orvosprofesszor közbenjárására (lásd cikk) akkor ráadásul még szlovák oldalon rekedt Macskalyuki kőbányába (macskakő névadója!) is átjárhattak fejteni a követ, egészen a 40-es évekig.
A kifejtett követ a kisvasút Somoskőújfaluba, vagy az Eresztvényi kőzúzóhoz vitte, a szállítmányokat a tótok ennél a vámháznál ellenőrizték.
Kevesen tudják hogy Zenthe Ferenc édesapja Salgóbányán volt bányagondnok Rameshofer Ferenc néven.
Zenthe imádta szülőfaluját és a vidéket:
"Én beleszülettem a romantikába a Salgó-vár alatt... A barátok, az erdő, a fogaskerekű vasút mind nagy hatással volt további életemre. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ide születhettem.”
A bányavágatok miatt széttöredezett Szilváskőről is írtam már, érdekes hely az is, de ez elmondható a teljes Karancs-Medves vidékről.
Imádom egyébként ezt a környéket, millió érdekesség van itt, bányászat szempontjából éppen úgy mint történelmi, kisvasúttörténeti, vagy éppen néprajzi vonalon.
Állítólag a meglévő kisvasúti alagút mellett volt még négy másik, a városon belül, amelyek el vannak tömedékelve...stb
ott szemben vannak a gépek
kilátás a Pécskőről a vasgyár felé, háttérben a Karancs és a Salgó
bocs a minőségért
kép forrása: FORTEPAN