Hajnalt és Husztit ott dicsérem, ahol csak tudom. Olvasgasd csak a hozzászólásaimat.
Másik.
Annak idején Preisingernek vagy Petresnek nem egy sikeres meccse volt, hanem egy sikeres idénye gólkirálysággal, nagy tehetségezéssel, aztán mi lett belőlük?
Lázárról csak akkor lenne szabad oldalakat írni, ha lenne egy teljes bajnoki éve, sikeres nemzetközi meccsekkel körítve. Addig azonban csak módjával szabad dicsérni, mert így az egész nem több parasztvakításnál.
Szerintem nem gond az ha felvetjük a gondokat, sőt.
Csak azért törekedni kellene valamiféle egészséges egyensúlyra is, hogy ne csak kritizáljunk, hanem elismerjünk, dicsérjünk is ugyanakkor, mikor valami arra érdemes momentum adódik.
Mert adódnak azért ilyenek is, csak azokat is észre kellene vennünk, mert olykor rengeteg munka gyümölcse érik be, ilyen pillanatokban.
Teszem azt, mikor Hajnal egy év partvonal után, sikeresen megragad a Stuttgartban vagy Huszti kanossza járása után, minden meccsén gólt ér el, mikor becserélik egy igen komoly csapatba, akkor azért van ok lelkendezésre is.
De, még hosszan lehetne sorolni. Mikor például egy tök ismeretlen fiatal, mint Lázár Bence hirtelen feltűnik, akár egy üstökös és tényleg alkot valami nagyot, akkor adjuk meg neki azt az esélyt legalább, hogy nem egy ilyen meccs lesz ez az életében és persze hogy készül vele néhány interjú. De, azért ez még nem a Németh Krisztián féle túlhajpolás.
Szóval igazad van, hogy a médiának meg van a felelőssége egyesek túlsztárolásában, de tartok tőle, hogy ez a világon mindehol így van, ha valaki fiatalon feltűnik, legfeljebb máshol több tehetség nevelődik ki és jobban eloszlik a figyelem, a mi médiánk meg ráugrik erre a pár "áldozatra", mert nincs több, de az a ló túlsó oldala, ha mi meg csak a gondokat hangsúlyozzuk, ezzel szemben.
Vadócz kínlódása mellé számítsuk oda Pintér Ádámot, illetve a korábbiak közül Limpergert és Molnár Balázst. Szendrei óta nem volt a spanyoloknál sikeres magyar, és tegyük hozzá, hogy Szendrei is csak egy kiesőjelölt csapatban tudott bizonyítani.
A megjegyzésedről annyit, hogy sajnos úgy néz ki, továbbra sem az a hülye, aki a problémát okozza, hanem az, aki szóvá teszi...
Némethet 17 éves korában úgy állította be a hazai média, mint saját korosztályában a világ egyik legjobbját. És ezt nagyjából az U20-as bronzig tartották is. Na most, ehhez képest az, hogy egy görök középcsapatban kölcsönben kispadot koptat, az elég erős ellentét, amit a szerencse meg az erős vetélytársak nemigen magyaráznak.
Ötödik éve folyik nálunk a néphülyítés, hogy mekkora tehetségeink vannak, és milyen f*sza a magyar utánpótlás. Ahhoz azonban, hogy ez az ostoba illúzió fennmaradjon, muníció kell. Ennélfogva némelyik játékosnak elegendő egy egyeneset rúgni a labdába, és az NS máris hatalmas tehetségként harangozza be a címlapon. Éveken át Németh krisztián volt a menő. Aztán milyen érdekes. Most, hogy a Voloszban eseményszámba megy, ha kap egy félidőt, senkit nem érdekel. Úgy dobta el a sportmédia, mint egy rongyot. Eközben a leghalványabb kísérlet sem történt arra, hogy szakmailag feltárják, miért omlott össze odakint.
Az egész arra megy ki, hogy újságírók, menedzserek, edzők és sportvezetők egész sora csinál jövedelemet ezekből a szerencsétlen gyerekekből. A nép pedig sajnos vevő a hülyeségeikre.
