Az észrevételed helyes. Korábban is a kedvenc tájegységeim közé tartozott a Bakony és a Balaton-felvidék. Aztán a Veszprémben töltött idő során, még inkább a szívemhez nőtt az egész környék.
Én egy rókát láttam tegnap a Julianus-on, a hegyes-tetői pont után nem sokkal. Felzavartam a csörtetésemmel, kiugrott a bokorból, és átfutott előttem 10-12 méterrel. Picit csalódtam, mert nem is vörös volt mint Vuk, hanem inkább sötét-narancs :)
A másik fura élőlény a túrán, fekete volt, a feje vörös, és miközben futott vissza, felfelé Török-mező felé, messziről hallhatóan csikorgatta a fogait... ;-), de jó volt Vele találkozni.
No, úgy látszik megzavarták pihenés közben:) Nem is kell leírni, hogy merre volt, jobb nem turisztikai látványosságot csinálni belőle. Bár az szinte 100, hogy ott újra nehéz lenne megpillantani, az meg a másik, hogy vándorol szinte az egész Börzsönyben. (kérdés, hogy hány példány él a hegyek között) Nekem Kenyeres Oszi mesélt még róla, meg mutatott internetes oldalt is, ahol fent vannak az infók, meg képek, amiket a kihelyezett kamerákkal készítettek. De a kamerák helye is titok:) Egyszer ha én is megláthatnám... Mondta - Oszi -, hogy egyszer belekerült egy vaddisznó hajtásba. A hajtók csak ámultak, mikor meglátták az állatot. Mondták, hogy gyönyörű volt.
Köszönjük az elismerő szavakat. A vonalvezetés a két "főnök", Cserháti Laci és Tamics Gábor érdeme. Reméljük a következő forrás-túráinkra is jöttök. Mindegyik egyedi, egyszeri rendezés lesz.
Csodálatos túra volt, ötletes nyomvonalvezetés, kifogástalan szalagozás, jól követhető, áttekinthető itiner, szimpatikus pontőrök! Az már hab a tortán, hogy remek idő volt és régi kedves ismerősökkel találkoztam, úgyhogy nagyon jól éreztem magam, köszönet érte!
Ma 16:10-kor észlelés is történt, hogy hol, azt inkább nem írom le. Hátborzongató ez az állat! Hihetetlen jó a hallása és eszméletlen gyors! A srác aki észrevette, biztosan be fog róla számolni bővebben. Addig is még halkabban járjunk a Magas-Börzsönyben, hogy nehogy háborgassuk! Egyébként gondolom mindenki tudja, hogy emberre teljesen veszélytelen...
Szeretettel várunk mindenkit szombaton, holnap a Magyarországi Forrástúrák 2010. tavaszi fordulóján. Ismét egyszeri rendezés, egyedi vonalvezetés, viszonylag sok szalagozással, mert jelzés nélküli utakon, ösvényeken is halad a túra. Nagyon szép útvonal.
Felhívom a tisztelt egybegyűltek figyelmét, hogy a vasárnapi Camelbak Vértesi Terepmaratonon a gyalogos teljesítménytúrázók rajtoltatása nyolc órától indul. A futók rajtja előtt senki sem fogja megkapni a rajtpecsétjét!
A terepviszonyokról meg annyit, hogy alsóbb részeken (<500m) nincs hó, és nagy sár sincs. Nagy-Mána után, a Sas-fészek közelében jelent meg az összefüggő hótakaró. Ahogy haladtam fölfelé, úgy vastagodott. 30-40cm-t is elérte. Kitartott egészen Nagy-Hideg-hegy után a Korom-bércig. Elnézve az időjárást igen intenzíven olvad, és gyanítom, hogy a túrára már alig lesz, ha lesz. Sárral is inkább csak a hóhatár előtti pár száz méteren kellett számolni. Patakátkelések nem vészesek, pedig van bennük víz dögivel. Mondjuk Királyházánál jó 3-4m-t kellett egyensúlyozni a patak fölött egy keresztbe dőlt fán, de a Nagy-Mánára való mászás előtti átkeléssel semmi gond nincs, pedig ott is van víz, de van könnyű átkelőhely is. Hogy a túrán milyen körülmények lesznek, jó kérdés.
Gondoltam megosztom veletek az alábbi pár soros ki beszámolómat:
Pár napja történt, mikor a Teleki 50 túra első 30km-ét jártam be. Törökasszony útján faltam a métereket, kerülgettem a saras részeket. És mit látnak szemeim az egyik ilyen jó mély, cuppogós részen. Lábnyom! De nem is akár milyen, macska lábnyom. Akkora, mint a tenyerem. Hiúz jár arrafelé, talán nem is sokkal előttem. Sajnos az állatot megpillantani nem tudtam, bár azt hiszem ez így gyaloglás közben reménytelen próbálkozás. Reméljük megmarad hosszú távú vendégnek, vagy talán nem is vendégnek, hiszen mondhatnánk, haza tért. Ha majd a Teleki 50-en, vagy a 30-on arra jártok nézzetek jól a lábatok elé. Talán még ott lesz a lábnyom, ha nem túrják szét erdészeti gépek a talajt. A Törökasszony útjának az elején volt. Csodálatos látvány, ha még csak lábnyom, akkor is. A patás állatok lenyomata meg sem közelíti :)
2007.márciusában a Planinarski pu po Ravnoj Gori - PPRG címűt jártam végig, nagyon szép volt. Érdemes átruccani, nagyon szép helyek vannak. A flekkenek és a sörök is jók...
Akkortájt Veszprémben volt vendégjátékon, onnan könnyű volt..:) Most meg éppen a fővárosban a Ramadanban egy kongresszen térül-fordul. De a Forrás-túrára hivatalos...
Mivel sokan járnak Magyarországról Horvátországba nyaralni, gondoltam lehet akinek hasznos lehet az alábbi oldal, főleg azoknak, akik szeretnek túramozgalmazni is:
Én éltetem szívesen, de még 2002-ben voltam rajta. Havasesőben, szélben. Az etetőpont katonai sátra jól jött az erdőben, a cél akkoriban egy asztal volt a Városlődre befutó utca mentén, azóta upgrade-eltek a sportpályára. Ezzel együtt szép emlék, jó kis kora tavaszi túra, sok odvas keltikével, pár helyen hóvirággal.
Pár évvel később a 25km-esre mentem, az egy fokkal jobb volt a kevesebb aszfalt miatt.