A garfitos hőszigetelést mivel érdemes síkba csiszolni ? A fémlapos lugatott csiszolóval , vagy a csiszolóhálós , vásznas csiszolóval ? A garfitos szigetelés anyaga szerintem jóval puhább , mint a sima eps lapok .
Vettem tavaly ősszel homlokzati hőszigetelő rendszert a házamra, de sajnos közbejött valami, így a tél előtt már nem sikerült megcsinálni. Nem is kezdtem bele...
A ragasztó egész télen fedett, de nem fagymentes helyen volt, fóliával letakarva. Most használtam el belőle egy zsákkal, és apró darabok voltak az egyik zsákban összeállva. Nem sok, és nem kőkemény darabok, hanem kézzel könnyen szétporlasztható darabok. A ragasztó megkötött, viszont 2 hét után is, ha megkapargatom akkor porzik, szemben azzal amit tavaly ősszel ragasztottam próbából, mert az kőkemény...
Mi a véleményetek, felhasználjam a ragasztót, vagy kuka? Van vagy 50 db zsák :]
házamat teljes felujításnak vetjük alá, így hőszigetelést is kap. Kizárólag padló fűtés lesz (na jó, a fürdőben lesz egy törölköző szárítós radiátor), így ehhez szeretnék ötleteket /tanácsokat kérni, hogy milyen vastag legyen a szigetelés.
Az eddig tervek szerint a padlóba menne 10 cm lépésálló, a padlás felől a szarufák közé 25 cm ásvány gyapot, valamint homlokzatra 10-12 cm grafitos, vagy 13-14 cm sima eps.
Műanyag ajtón cserélnék gumi tömítést,mert eléggé gagyi a gyári...Látom van nút,amibe bele kell nyomni a tömítés kis részét,de a sarkoknál hogyan oldjam meg a derékszögelést??Segítsen már aki csinált ilyet..köszönöm
Üdv !Olyan kérdésem lenne a hozzáértő olvtársakhoz,hogy indító sin nélküli kezdést hogy kéne hálózni ? Fentről lefelé fogok csak 2,2-2,3m -t szigetelni,és nem félő-e hogy alulról a szigetelés vastagságába a szél belekaphat indító sin nélkül,de ha rakok az meg hőhíd !?! Itt olvasgatva azt szűrtem le ,mintha alul kezdésnél hálóval a szigetelés mögé kéne menni ,és ezt a fentről jövő hálózással összesimítani !? Jól gondolom ? Előre is köszönöm ha valaki reagál írásomra !:-)
Hidd el örülnék ha igazad lenne !:-) De ha megfordulnál olyan helyeken is ,ahol a fizetésből a meglévő karbantartása/komfort növelése sem megy egy nagy résznek,nemhogy "új kádárkocát "épített volna!:-(
Üdv ! " Nagyon sok embernek csak ez jutott.", jó lett volna ha "csak ez jutott" volna mindenkinek,de persze ez idill lett/lenne még ma is,egy kis kertel kombinálva ,a szűk és öreg bér/panellakások helyett !:-)
A kocsmázással kapcsolatban is csak részben igaz/bélyeg,mert a lehetőségek nem mindenkinek tették elérhetővé még a "kádár kockát"sem!:-)
De azért tudni illik, hogy a sógóréknál is csak kb. 45 - max 50 éve alkalmaznak külső oldalfali hőszigetelést.
Kezdetekben még a szálas anyagokat rakosgatták ők is és esküdtek az 5 cm -re. Farács - kiszellőzletett légrés és burkolat / pala, műanyag, fém kinek mi tetszett / A ragasztott műanyag hab későbbi, durván 35 éves.
A perlit beton és salak hőszigetelés valamivel régebbi, de csak a padlás födémekre.
' Komoly 'mérnökök 30 éve épült oskolára is csak 6 ill. 8 cm -es szigetelést rakattak. Téglára 6 cm betonra 8 cm. és mondták kiszámolták. a fenét azt mondta a főnök ennyi legyen és ők ennyit számoltak.
Sőt én 33 éve a ferdefalra /tetőtér/ tett hőszigetelésről bebizonyítottam számolással, hogy az a 10 cm megfelel. Elfogadták.... csak a számítás prezentálása kellett nekik.
Amig nem volt klíma, pokol volt a padlás a tetőtéri szoba..
'70 körül épült, stukatúros, szigeteletlen födémmel rendelkező családi ház födém részét miként érdemes szigetelnem?
Teljesen más okból egy helyen meg kell bontanom a padlás felőli kb 2-3 cm vastag betont és a deszkákat, akkor mértem le, 14-15 cm-es tetőgerendákat alkalmaztak annó, szóval ekkora légrés van az egész födémben.
Arra gondoltam, h feleslegesen nem terítek le kőzetgyapotot még pluszba a járható betonozott padlástérre, hanem "befújatom" ezt a 14-15cm üreget végig valamivel.
Google-ztam, ott "fújható üveggyapotot" és "cellulóz" (újrahasznosított papír + adalékok) szigetelést találtam, amelyek elvileg kis bontással befújhatóak.
Melyik javasoltabb?
Hülye kérdés, de annó az üveggyapot erősen káros volt az emberi egészségre. Manapság már tettek ellene valamit, bevállalható?
Milyen egyéb befújható anyagban érdemes még gondolkodni?
Ha jól tudom, akkor amikor felragasztom a lábazatra az xps-t, el kell hagyni a járda tetejétől 1cm-t, és a falon lévő szigeteléstől is 1cm-t. /A falon 5cm van, a lábazat szigeteletlen, a házat U alakban járda veszi körül amit szerintem nem érné meg kivésnem, hogy le engedjem a szigetelést/. Ezt a két hézagot milyen anyaggal töltsem ki, purhab, vagy valamilyen sziló?
Hat mikor kimondtam azt hogy kadlab ugy neztek ram mint valami ufora meg a boltban is. Lehet errefele nepszokas de itt ytongalapra rakott flexcsemperagasztoagyba raktak a kadat.
A purhab otlet onnan jott hogy minden ismerosomnek ugy van megcsinalva. Azt mondjak kadviz nagyon lassan hul ki plusz nem kong mint a bazilika nagyharangja.
A kongastol tartok kicsit mikor meghallottam a lemezkad akkusztikajat mar korbe rakva ytonggal. A purhab merevitene az oldalt ezert nincs haranghatas.
Resek vannak vegenel es oldalt is amin kenyelmesen bemegy a kozetgyapot is.
Gondolom hoszigetelni fog az is. Nem ismerem meg kozelrol a kozetgyapotot de ezt a nagyharangszeru kongast ha megszunteti akkor jo. De vajon hany kobmetert kell betomkodni hogy elerjuk a celt. Maradek teglakat raktak a padlora korbe hogy kissseb legyen a legter.
A furdoszoba ket oldalan ket gyerek halo van. Ha mondjuk leejtjuk jelenlegi alapotba a zuhany fejet szerintem a szomszed is felebred
"a PUR habot szokás hangszigetelésnek is használni"
Vizes fával is szokás tüzelni,
ettől függetlenül mindkettő butaság.
A merev dolgok jól vezetik a testhangokat -> a purhab eléggé merev.
A könnyű anyagok nem csökkentik a hanghullámok erejét -> a purhab súlya igen csekély.
"szerintem a kádat RENDESEN alá KELL támasztani."
Valóban, mégpedig a hozzá való acél kádlábbal. Mással nem szükséges. Persze ügyes mesterember kitalálhat magának egy plusz két-három napi munkát "kád-beállítás" címen ;)
Lemez zuhanytálcát telepítettem úgy hogy kőzetgyapot került a padlóra faltól falig, aztán egy kartonpapírra purhabot fújtam sűrű sorokban és betoltam a kartont a gyapot és a szélein felültetett lemeztálca közé. Feldagadt a pur, de nem emelte meg a tálcát. Talán mert berámoltam 90 kiló nehezéket a tálcába. Vagy csak szerencsém volt a kifújt mennyiséggel. Nem horpadgat így a tálca beszálláskor.
A purhab könnyű+merev anyag, ezért ha fingasz a víz alatt, azt a purhabon keresztül jól meghallja az alsó szomszéd.
A levegő felmelegszik a víz hőmérsékletére, de nem cserélődik, az üreg oldalfalai persze hűthetik valamennyire a levegőt.
Szerintem tömd ki az üreget KŐZETgyapottal (nem könnyű üveggyapottal, legyen súlya is annak a tömésnek). A nehéz gyapot jól hangszigetel ÉS a levegő áramlását is fékezi. De ne csak az üreg aljába egy kicsit: vegye körbe a kádat a pereméig.
Picit ho picit hangszigeteles. Lemez furdokad ala szeretnek purhabot. Mindenkinek minden baja van vele. Szetnyomja a teglat, felnyomja a kadat, megeszi a lemezkafat ha viz eri es nem jo semmire. Amiket hallok a burkolotol vizestol. Ennek ellenere jopar ismerosomnek van purhab alatta. Mondjatok meg a tutit mar csak bennetek bizom :)
A cikk is írja, hogy az újrahasznosított és a nem újrahasznosított PVC a találkozási pontjuknál gyengébben kapcsolódik, mintha csak egy anyagból lenne.
Nyilván.
(mivel két réteg és nem egy tömör)
DE, HA teljes egészében újrahasznosítottból volna, akkor
semmivel nem lenne gyengébb mint a teljes egészében új.
A cikk is írja, hogy az újrahasznosított és a nem újrahasznosított PVC a találkozási pontjuknál gyengébben kapcsolódik, mintha csak egy anyagból lenne.
Az újrahasznosított PVC gyengébb szerkezeti tulajdonságairól meg csak régebben olvastam egy cikket. Már nem találom. Ettől persze még lehet nem igaz a dolog.
De nem is lényeg ez. Ha beengednek a gyárba és látom a profilt és az teljes egészében a belső szerkezet újrahasznosított műanyagból lesz, akkor azzal verem el a seggüket :)
Ha csak az ablaküveg és a tartóvas között lesz (max. 30 %), az nem gond.
De akár ez is mindegy lehet, mert adnak róla minőségi tanúsítványt meg mindenféle papírt. Ha az nem felel meg a valóságnak, nem félek perelni.
"Ha már ottvagyok, akkor a profil belső szerkezetét is szemügyre tudom venni. Az újrahasznosított műanyagból gyártott profilnak a belső vázszerkezete (kamrák) szürkés színűek. A külső borítás ugyan olyan fehér mint az összes többié. Ezek az újrahasznosított műanyagok nagyon gyenge tartás adnak a szerkezetnek. Ezért is fontos, hogy ne abból legyen. Persze nem olcsó és ócska egyik ablakprofil sem amelyikeket említek, hogy paráznom kellene, de ha már ottvagyok, akkor leellenörzöm."
Keversz itt pár dolgot még mindig. De azt is írhatnám hogy nem értesz több dolgot sem.
"Szia. Megkaptad már a PIR lapokat, amit rendeltél? Mi a tapasztalatod a céggel és az árú minőségével?"
Megkaptam.
Homlokzatra nem ajánlom. Nekem pont sikerült kiválogatni 600 m2-ből 140-et amit a homlokzatra teszek, de azokkal is lesz dolgom. ( a válogatottak egyenesek, de van 3-4 mm-es méretbeli eltérések)
A kültérben tárolásnak különösebb problémája nincs, max annyi, hogy a kasírozott réteg elég sok helyen részlegesen vagy teljesen lejött és sötétebb lett a tábla.
A nagyobb gond ott van, hogy a tárolás miatt enyhén hordósak lesznek a táblák. Le vannak szorítva a zsugorfóliás csomagolással és ez hosszú távon nem tesz jót a szigetelésnek.
Van köztük mérethibás és gyártási hibás darab is kb 1-2 %-ban.
Egyébként aljzatba tetőre gond nélkül rakható. Homlokzatnál érdemes bemenni a telephelyre és válogatni belőle.
A szalagfűrészes kettévágás sem mérnöki pontosságú. Van ahol 9,5 van ahol 9,7 van ahol 10,2 cm a vastagság.
Aljzatba szerintem jobban megéri mint az EPS100, mert lehet vele helyet spórolni. Tetőre szerkezete válogatja. Nyilván ahol megoldható az olcsó kőzetgyapot, oda azt kell rakni. Homlokzatra csak erős idegzetűeknek :)
Mondjuk a ragasztóval sokat lehet rajta korrigálni (kell is :) )
Pár centi elmegy, több elég nehéz ügy, ha körbe kell vésni az alapot. Persze attól is függ, hogy milyen erőss a beton.
Talán tennék XPS belül is, ha ott nincs ez a gond. A belső kavicstőltés alsó szintje alá még vagy 2ocm-rel indulva, fel a vízszigetelés alá. Akkor a szerelőbeton hőhidja is megszünne.
Sziasztok! Az alap nem lett zsaluzva anno és ezért kifolyt a beton oldalra, ezért elég mélyen kellene levésnem ahhoz, hogy a járda szint alá kerüljön az xps. Kb 10 cm-t lenne a föld alatt az XPS, mint ahogyan a képen próbáltam illusztrálni.
Azt szeretném kérdezni, hogy ez okoz-e gondot, ha padlófűtésem van? Vagy érdemes nekiállnom kivésni a betont mélyebbre?
"ha ennyire parázol a minőségtől, akkor miért nem veszel valami normális gyártótól ablakot? Pl internorm, vagy josko stb."
Nem parázok. Mekk Elek ezermester kérdezte, hogy miből tudok meggyőződne pontosan, hogy azt kapom amit veszek.
Mivel neki a papírok nem bizonyítékok, így írtam, hogy részt veszek az összeszerelés folyamatában. Amit elsősorban azért terveztem, hogy lássam a purhabos kifúlyás eredményét. Jelen esetben a Deceuninck Inoutic Eforte ablakszerkezetről beszélünk, ami alapból megfelel a passzívház követelményeknek, csak én kértem hozzá, hogy nyomjuk ki a tartóvasakat a szerkezetbe purhabbal, javítva a tok hőszigetelő képességét.
Ha már ottvagyok, akkor a profil belső szerkezetét is szemügyre tudom venni. Az újrahasznosított műanyagból gyártott profilnak a belső vázszerkezete (kamrák) szürkés színűek. A külső borítás ugyan olyan fehér mint az összes többié. Ezek az újrahasznosított műanyagok nagyon gyenge tartás adnak a szerkezetnek. Ezért is fontos, hogy ne abból legyen. Persze nem olcsó és ócska egyik ablakprofil sem amelyikeket említek, hogy paráznom kellene, de ha már ottvagyok, akkor leellenörzöm.
Aluplast Energeto 85 esetén ilyenre nincs szükség, mert ott ez alapból így van csinálva (Purhabbal kinyomott ).
Autógyárba is vannak kialakítot látogatóközpontok. Még a Paksi Atomerőműbe is van.
Nyilván nem a forgácsoló vagy daraboló gépek mellett fogok állni, de látni fogom azért a folyamatot.
"És egy ilyen "kisvállalkozó" képes (tud) neked olyan nyílászárót gyártani amit szeretnél? Ha jól emlékszem akkor passzív követelményeket is kielégítő nyílászárókról írtál lentebb."
Nem gyártja, hanem összeszereli.
Megveszi az ablaküveget, megveszi a tokanyagot és legyártja a műhelyében.
Bár erről részleteiben nem beszéltünk, csak annyit mondott, hogy megoldható a gyártási folyamat közben, hogy ott legyek.
A fentebbi folyamatot én gondolom, hogy így oldja meg.
Nem részleteztük. Ennek ellenére is úgy gondolom, hogy ha így csinálja, akkor is meg tudja oldani akár a passzivházaknál elvárt minőségbe.
Kell hozzá egy jó kis CNC gép meg egy műanyag hegesztő, némi kézi szerszám és már kész is.
Újrahasznosított műanyag... hmmm :-)
Itt valami félre értés lehet ismét, szerintem."
Az biztos. De inkább értetlenkedés. Nem újrahasznosított műanyagból lesz. Azt ellenőrzőm az összeszerelés felügyelésével, hogy ne abból legyen.
Látni fogom, hogy milyen profilanyagból dolgoznak, így biztos lehetek benne, hogy nem újrahasznosított műanyagot épít bele.
Az említett kisvállalkozód gyárt profilokat?
Ha nem akkor milyen újrahasznosított műanyagról beszélsz?"
Nem tudok róla, hogy gyártana e saját maga profilokat.
Viszont megtehetné azt, hogy méretre azonos újrahasznosított profilt használ óccsóért az eredeti drágább profil helyett, ha én azt nem látom. Márpedig összeszerelve azt nem igazán mondja meg senki, hogy az melyik.
"Komoly (autó) szervizeknek vannak hivatalos ügyfeltartózkodóik kiépítve."
Csak egy gyár az nem autószerviz...
És egy ilyen "kisvállalkozó" képes (tud) neked olyan nyílászárót gyártani amit szeretnél? Ha jól emlékszem akkor passzív követelményeket is kielégítő nyílászárókról írtál lentebb.
Újrahasznosított műanyag... hmmm :-)
Itt valami félre értés lehet ismét, szerintem.
Az említett kisvállalkozód gyárt profilokat?
Ha nem akkor milyen újrahasznosított műanyagról beszélsz?
"Egy gyár/üzem nem játszótér ahová beengednek mindenféle turistát/vevőt.
Persze a kisebb "sufni" műhelyek vagy mini vállalkozók megtehetik, mert náluk még semmi minőségbiztosítás és munkavédelem nem működik (csak max papíron). "
Komoly (autó) szervizeknek vannak hivatalos ügyfeltartózkodóik kiépítve.
Gondolom akivel beszéltem inkább a kisüzem kategóriába tatozik.
Egy gyár/üzem nem játszótér ahová beengednek mindenféle turistát/vevőt.
Persze a kisebb "sufni" műhelyek vagy mini vállalkozók megtehetik, mert náluk még semmi minőségbiztosítás és munkavédelem nem működik (csak max papíron).
"ej mennyi szabad időd van: és még be is engednek az üzembe:-)"
Helytelenül írtam. Nem a gyártásnál, hanem az összeszerelésnél. Az alapanyagok legyártásánál nem leszek ott. :)
Muszáj lesz beengedniük, ha szeretnének pénzt. :)
Az egyik árajánlat adóval beszéltem erről, a részéről nem volt ennek akadálya.
Sok mindent nem tudok ellenőrizni, max. azt, hogy a tok nem utánagyártott műanyagból van és valóban beleteszik a PUR szigetelést a résekbe. Esetleg ha trükköznek nagyobb az esélye, hogy kiszúrom.
Mire alapozod a "hivatalos" szót? Mutatott melléjük közjegyzői nyilatkozatot? Vagy ha egy papír szépen van megszerkesztve, akkor az csakis az igazságot tartalmazhatja?
Ha mutat neked egy szép színes papírt, amin az áll, hogy ő az angol királynő, attól kedve fenségnek szólítod és eldicsekedsz a haveroknak? Mindjárt kinyomtatok egy "hivatalos" papírt, hogy tartozol nekem egy millió forinttal.
:)"
Elvileg a tokon a gyártó védőfóliája rajta van, így akár ez alapján beazonosítható. Az üveg távtartójába meg bele szokták ütni az U értéket.
Mindemellett teljesítmény nyilatkozatot is kell adnia arról a műszaki tartalomról amiért én elvileg fizetek.
A gyártásnál ott leszek, így biztos nem fognak trükközni ott. Természetesen a beépítést is felügyelem. Nálam nincs önálló munkavégzés. Ha én nem érek rá, akkor a "mesterember" sem dolgozhat.
Tervben van, hogy csinálok majd egy mérést is, és ha a mérésnél gondot észlelek, akkor egy hivatalos mérést.
Van jogbiztosításom, így a pereléstől sem tartok.
A hivatalos annyit jelent, hogy egy termék műszaki leírása egy eladótól. Gyakorlatilag azzal, hogy ő azt állítja én a pénzemért ezt kapom, máris jogilag felelősséggel tartozik, még ha az egy e-mail üzenet, akkor is.
Árajánlatba szerepel a tok típusa és az üveg U értéke. A g nem, de ezért kértem róla tájékoztatást.
A pénzt, az okmányokat, a tulajdonlapot, mindent lehet hamisítani, de ha kiderül, akkor gond van :)
A párazáró rétegek ľ értékét elírtam. Fogjuk fel áprilisi tréfának :)
Más mondjuk egy bitumenes cucc párazáró értéke és más mondjuk egy PE fóliának.
Bitumenes szigetelésnek kb. 5.000-10.000 körül van a ľ értéke.
PE fóliának ez akár lehet 100.000 is. Bár az Sd érékük hasonló, csak azt a vastagságra adják meg. (A PE fólia 0,2-0,5 mm a bitumenes cuccok 3-5 mm kb.)
Ellenben a zárt-cellás hőszigetelő anyagoknak max 250 a ľ értéke. Persze kasírozás nélkül.
Mert mondjuk egy alu-kasírozott anyagnak már jóval nagyobb.
Régen még a pesti bérlakások ablakairól sem hiányzott a redőny, a kivetős fajta! Remek szerkezet volt, árnyékolt, de szellőzött a lakás, klíma nélkül is hűvös volt! Okosak voltak a régiek!
Redőny köll ! :) szeretjük, ragaszkodom hozzà. Sötétítőt utàlom , nyàron nagggyon jól védi a hàzat a hőtől. Télen a nagy szélben hófúvàsban is előnyös. Öltözteti a hàzat :)
"Mi a fenének kell egy párazáró anyagú habot párazáró réteggel védeni a párától?"
Sem az XPS sem a PIR nem párazáró.
μ értékük 100-200 között van. Egy párazáró réteg μ értéke 50.000-100.000 körül van, és azon felül.
Inkább pára fékezőnek lehetne nevezni.
Emiatt kell a párazáró réteg a fal és a PIR közé, mert a szigetelés belső rétegében alakul ki a 100% pára.
Sőt, az alutokos redőnyt átszellőző légrés (min. 1 mm) nélkül is veszélyes beépíteni. Hiszen az is párazáró réteg. (beszorul a szigetelésbe a pára)
Azzal, hogy a fal és a szigetelés közé teszel egy párazáró réteget, "2 felé osztod" a pára vándorlását. Így a szigetelést nem terheled a külső és a belső párával, csak a külsővel, azt meg jobban elbírja, mintha mindkét oldalról kapná a párát.
A falazatok meg túlnyomó többségében jól szabályozzák (engedik vándorolni :) ) a belső párát.
A belső pára 4-5 %-a megy csak a falon keresztül. A többi a szellőztetéssel távozik.
Persze ehhez a rétegrendhez szükséges a szellőztetés. Úgy valószínű nem működne, ha valaki 1 hétig ki se nyit egy ablakot sem.
Nálam az áthidaló Ytong, az meg csak úgy tolja a szigetelésre a párát :)
Kicsivel jobb a mészhomok esetében, mert az kevésbé tolja.
Nagy az μ érték közti különbség és emiatt is érdemes inkább lezárni egy párazáró réteggel.
Persze ez a megoldás nem minden esetre igaz. Vázkerámiánál már más a helyzet.
"Különböző gyártók adatlapjai alapján a páraáteresztő képessége μ=80-250, tehát átjuthat rajta a pára."
Aszt ís írhattad volna, hogy a párazáró fólia nem is párazáró, mert μ értéke 1000 és nem végtelen :)
Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon kicsi mértékben szinte MINDEN anyag páraáteresztő, talán csak a tömör fémek és az üveg kivétel ez alól.
Viszont a "vízpára" nevű gáz (épületeknél szokásos intnzitású) terjedését egyes anyagok túlságosan akadályozzák, ezeket nevezzük párazárónak (nyelvész professzorok párafékezőnek ;).
Pl egy vályog falon az eps párazárónak tekinthető, egy beton falon viszont nem párazáró. DE egy XPS szinte mindenhez képest párazáró (kivétel: üveg és fém).
maximum azon a szélén, ahol a vacakul hőszigetelő ablakkeret miatt hidegebb tud lenni a beton, ott egy pici vizesedés fordulhat elő (a párazárás miatt nem tud kifelé szellőzni),
de ez csakis nagy hidegekben fordulhat elő, a hőszigetelés jóságát nem befolyásolja és a víz valószínűleg nem fog kárt okozni (látni sem fogod soha).
"Vagy a redőnytok felrakàsa előtt egy hőszigetelő vakolatot ràhúzni??"
A hőszigetelő vakolat az egy vicc és nem hőszigetelés.
Vagy a redőnytok MÖGÖTT legyen minél vastagabb hőszigetelés,
de jobban szeretem a saját varázsigémet alkalmazni, amely így hangzik: "mi a francnak köll neked redőny?" :)
"Hivatalos prospektust, teljesítmény nyilatkozatot és műszaki leírást küldött az üvegről és a tokról is."
Lefordítom magyarra: "mutatott három papírt".
Mire alapozod a "hivatalos" szót? Mutatott melléjük közjegyzői nyilatkozatot? Vagy ha egy papír szépen van megszerkesztve, akkor az csakis az igazságot tartalmazhatja?
Ha mutat neked egy szép színes papírt, amin az áll, hogy ő az angol királynő, attól kedve fenségnek szólítod és eldicsekedsz a haveroknak? Mindjárt kinyomtatok egy "hivatalos" papírt, hogy tartozol nekem egy millió forinttal.
"ha nem rakok sem a gipszkarton fölé, sem a padlás agyagrétegére a kőzetgyapot alá párazáró fóliát, a pára feljut a padlástérbe és a faszerkezetet fogja terhelni... Ez így miért jobb mintha nem raknék?"
Ahogy Mekk Elek ezermesterajánlotta, az a legolcsóbb és egyszerűbb, ha felülre teszed a szigetelést. Ekkor nem kell párazáró fólia. Viszont a tetőre kell a páraáteresztő fólia, mert a felülre fektetett kőzetgyapotnak meg kell hagyni a szabad "légzését", még OSB lapot sem szabad rá fektetni, annak ellenére, hogy szokták így csinálni.
Ha viszont a gerendák közti réteget akarod cellulózzal kifújni, vagy a gipszkarton és a mennyezet közé akarsz gyapotot tenni, akkor mindenképp kell a párazáró fólia.
"a pára feljut a padlástérbe és a faszerkezetet fogja terhelni"
Nem, mert a padlásod KIVÁLÓAN át lesz szellőztetve (ügye?), ezért a padlástérbe feljutó pára azonnal el is hagyja a házat.
Ha a cserepek alatti fólia nem párazáró, hanem páraátersztő, az még jobban rásegít erre.
"Ez így miért jobb mintha nem raknék?"
A "vízpára" nevű, táguló gáz számára egy jobb páraáteresztő fólia majdnem olyan, mintha ott sem lenne. Viszont a lent heverő gyapot csak kis mennyiségű vizet képes tartós alakváltozás nélkül elviselni és van olyan cserép, ami alatt nem nehéz a porhó/vízpermet bejutása
ha nem rakok sem a gipszkarton fölé, sem a padlás agyagrétegére a kőzetgyapot alá párazáró fóliát, a pára feljut a padlástérbe és a faszerkezetet fogja terhelni... Ez így miért jobb mintha nem raknék?
Nálam a 15 centis hőszigetelés felrakása előtt lesz kihozva 20 cm-re a faltól, s hosszú csavarok tartják a csőbilincseket. Szerintem nálad utólag is hasonló, hosszú csavaros megoldás lesz a nyerő, csak érdemes hosszú dűbelt is használni.
korábban már lehet, hogy írtam ez most nekem egy pici épület, fontos volt hogy gyorsan költözzünk, valószínűleg jövőre indul a fő épület projekt. Tanulni jó volt, már most legalább az 50%-át máshogy csinálnám :) A fűtésre túl sok tapasztalat még nincs, de nem tűnik rossznak, egy ideje már egyáltalán nem fűtünk, tizedfokokat változik a hőmérséklet, kivéve ha jön vmi vendég, akkor +2 fő 1-2óra alatt +1fokkal emeli a hőmérsékletet a lakásban :)
Ha jól számolgattuk, akkor épület átlag u=0,14 a teljes hűlő felületre.
"Passzív házaknál szokott a falazat 0,11 W/m2K körül lenni."
én úgy láttam inkább u=0,1 alá szokták belőni, de ehhez nem kell ám 44-es tégla 3méter szigeteléssel... 30NF + 30cm grafit már 0,08xx körül van és ezt a kombót sokan használják.
Tudnátok ajánlani 50-70mm széles vakolható párazáró szalagot, aminek csak az egyik fele ragasztós telibe? A belső ral szalagnak csak a két végén van ragasztó csík.
Faláttörések purhabozás utáni párazárására kell.
Létezik csak egy oldalon telibe ragacsos ral párazáró szalag?
A pára a levegőben elkeveredett gáz halmazállapotú víz. Attól, hogy a vizet nem engedi át például az XPS, a párát még átengedi. Különböző gyártók adatlapjai alapján a páraáteresztő képessége μ=80-250, tehát átjuthat rajta a pára.
Megpróbálom a víz másik halmazállapotával elmagyarázni, hátha egyszer az életben megérted:
- Van egy acélból készült kádad teli vízzel. Mondhatjuk, hogy a kád vízzáró.
- Most alul fúrsz rá egy 3 cm átmérőjű lyukat. Természetesen idővel a víz kifolyik a kádból. A lyukas kád nem vízzáró.
- Kezdjük előlről, a lyukas kádban egybefüggő jégtömb van. A jég nem tud átjönni a lyukon. A lyukas kád jégzáró. Olvadásnál a jégből víz lesz, és kifolyik a lyukon.
Ebből mire lehet következtetni: Van olyan szerkezet/anyag, ami nem ereszti át a jégtömböt, de a vizet igen.
Így már el tudod képzelni azt is, hogy van olyan anyag (többek között az XPS is ilyen), ami nem ereszti át a vizet, de a párát igen.
Jó lenne, ha most nem jégkásával és nem normális légköri nyomással jönnél, hogy márpedig neked van igazad, mert nincs...
Ceruzával írt kockás papír volt, vagy legalább nyomtatóval készítette?
Királyfi, te még hiszel a mesékben?
:)
A viccet félretéve: LEGALÁBB mutasson egy komolynak látszó honlapot a termékről. Persze honlapon is át lehet verni az embereket, de egy papírral sokkal könnyebb. Lehet, hogy megveszi a legolcsóbb (levegő töltésű) ablakot Hátsó-Ukrajnából és van egy színes nyomtatója szépeket kamuzni, ennyiből áll a híres passzívház-ablak biznisz.
De ha nem honlapok mutogatásával kezdte már a legelején, utólag már ne is lenne bizalmam benne, innentől már az is leht,hogy muat a neten egy terméket, ami HASONLÍT az övére, de a valóságban nem azt hozná.
A redőnytok belső ürege egy bazinagy résen át összeköttetésben van a fagyos külvilággal, ezért nem hinném, hogy a tokon KÍVÜLI hőszigetelés vastagítása túl sokat segítene.
A belső 5 centi meg hőszigetelésnek elég gyenge, de penészedés ellen elég lesz.
Abban sem vagyok biztos, hogy jó ötlet volt az áthidaló külső oldalára zárt cellás (párazáró) hőszigetelést tenni.
Ezt már a tervezésnél kellett volna jól kialakítani, ilyenkor már nem sokat tehetsz. Be kellett volna ugrasztani az áthidalót, vagy följebb tenni...
Kívülről a vakolható redőnytokra csak minimális szigetelőt tegyetek, mögötte szigeteljetek, amennyi minél jobb hőszigetelő csak befér. Xps lesz a kávában?
Természetesen rosszabb az ablak keretének hőszigetelése, tekintettel a vastagságra. Nem lehet ugyanannyira hőszigetelő, mint a falad 25 cm szigeteléssel. Lehetne jobb is, csak nem szeretnéd kifizetni. Az épület összes hőveszteségeinek néhány tized százalékáról van itt szó.
A hibás beépítés megengedése pedig számomra elfogadhatatlan. Nyóccázórabérű Gázsi biztos nem fogja hibátlanul beépíteni, ezért nem is kell rábízni, hanem egyből egy olyan szakemberre aki 10-ből 10-et tud megfelelően beépíteni.
"én ahogy próbáltam rákeresni, nekem úgy tűnt, hogy itt-ott a 0,61-et is ráírják akár, aztán hogy mi a valóság... Az ablaktáblák mennyire vannak egymástól 16 vagy 18mm? Bár nagy jelentősége szerintem nincs hogy 0,73 vagy 0,61, ezek az értékek így is egy nagyságrenddel szarabbak lesznek a falnál. A beépítésről nem is beszélve... mivel sok a zseni szaki, szerintem 10-ből 8 ablak trehányul kerül helyére sajnos."
Nálam a Fix ablakok miat nagyon kicsi a tok mérete az ablaküveghez képest. 17% a tok 83% az ablak méret. (Alap adatba 30/70 az arány)
Elméletileg a purhabbal kinyomot tokkal elérhető Uf=0,7W/m2K érték a Kriptongázas üveggel meg Ug=0,4 W/m2K.
Ezen adatok alapján 0,45 W/m2K-re jön ki az Uw érték. Így a veszteség 907 kWh. g értéke ennek 49%.
Ug=0,5 W/m2K esetén is Uw=0,53 W/m2K értéket ad. (Argon gázas)
Uw=0,7 W/m2K - nél a veszteség: 1411 kWh (4500 óra fűtési idény és 4 °C átlaghőm. mellett. Belső 20 °C esetén.)
Uw=0,6 W/m2K - nál a veszteség: 1209 kWh
Uw=0,53 W/m2K -nél a veszteség: 1068 kWh
Uw=0,45 W/m2K -nél a veszteség: 907 kWh
Van különbség Uw 0,1 W/m2K-es eltérés eseténi is. Már csak az a kérdés, hogy megéri e??
Kriptongázas ablaküvegnél 12 mm a rétegek közti gázrés.
Az Argonosnál ha jól emlékszem 14 mm. Az én esetembern.
0,7 - 0,6 W/m2K mellett a falazatnak nem lesz 1 nagyságrendel roszabb az U értéke. Passzív házaknál szokott a falazat 0,11 W/m2K körül lenni.
Az egy nagyságrend azt jelentené, hogy 0,07 W/m2K. Ehhez Porotherm 44 HS mellet is kellene 45 cm EPS 80. 0,06 W/m2K esetén meg 55 cm EPS 80 . :)
Viszont ha az elméleti 0,45 W/m2K számításom a valóságban is megoldható, ahhoz képest egy 0,11 W/m2K-es passzívház fal már nem nagy eltérés.
Főleg, ha itt van nyereség is. Ha esetleg a nyereség és a veszteség azonos lenne, akkor is az ablak felületén a hövesztesé szaldója 0, ami azért nem rossz dolog :)
nálam is 5cm xps van a koszorún + 20cm grafit és nem látszik a hőkamerán. Az áthidalókra a redőny mögé viszont bachl Pir táblákat tettem, ha már erősen korlátozott a hely, akkor próbáltam az általam elérhető legjobbat. Milyen vastag a falad, hogy az áthidalóknál csak 5cm fér oda? Nálam ~10cm fért el.
én ahogy próbáltam rákeresni, nekem úgy tűnt, hogy itt-ott a 0,61-et is ráírják akár, aztán hogy mi a valóság... Az ablaktáblák mennyire vannak egymástól 16 vagy 18mm? Bár nagy jelentősége szerintem nincs hogy 0,73 vagy 0,61, ezek az értékek így is egy nagyságrenddel szarabbak lesznek a falnál. A beépítésről nem is beszélve... mivel sok a zseni szaki, szerintem 10-ből 8 ablak trehányul kerül helyére sajnos.
egyszer keresgéltem már, de aztán nem találtam pontosabb leírást erről. Ezt a 15kWh/m2/év dolgot a passzívházaknál pontosan hogy értik? Bruttó/nettó alapterület?
Aluplast Energeto85-ben is gondolkodok, de még csak most kértem rá ajánlatot.
Pur habbal van töltve a tok kamrái. Uw = 0,61 W /m2K is elérhető akár. Mivel nálam a maximális ablakmérettel vannak fix ablakok, így a Uw = 0,61 W /m2K alá is lehet menni.
A belső hőszigetelésnek eleve a 2 cm a felső határa, azaz szokásos alapesetben még pont a harmatpont alatt marad a falszerkezet végig. Ha van a falazatban 5-6 cm hőszigetelés, akkor ennél kedvezőbb a helyzet, tehát valószínűleg nem okoz problémát.
Kérdés azonban, hogy van-e értelme ezért a nem túl nagy hőszigetelés-növekedésért (az eredeti falazathoz képest 10-15%-kal csökkenő hőveszteség beáldozni a hőtehetetlenség eltűnését. Télen még OK a padlófűtés miatt, de nyáron hűvösebb lenne a belső hőszigetelés nélkül.
Az Isoplus az nem valódi agyagtégla, hanem a dunaújvárosi fémművek hulladék kohósalakjából készült falazóelem. Van aki tart tőle, van aki nem.
Ellenőrizném kívülről nem látszó helyen egy próbafúrással, hogy legalább a falazóelemet jól építették-e be, tehát hogy kívülre esik a benne lévő szigetelés:
"Van egy másik alkalmazása is a szoláris nyereségnek, pl: üvegház."
Te egyáltalán nem tanultál semmit: még mindig összekevered a pillanatnyi nyereséget és szezonális pozitív energiamérleget.
Hiába van 25 fok egy üvegházban 6 órán keresztül, ha utána 18 órán át nulla fok van benne, akkor a napi energiamérleg súlyosan veszteséges.
Az aquapóniát meg ne is említsd, mert elröhögöm magam... a növények 20 órán keresztül épphogy nem fagynak meg (növekedés:nulla) hála a talajhőnek (ha nem mély gödörben lenne, első héten elfagyna minden), aztán 4 órán keresztül van meleg+fény, aztán újabb 20 óra várakozás. És ez még egy jó nap volt, mert télen olykor ritka vendég a napsütés.
"Lov-e bevonat nem kerül az ablakra"
Low-e bevonat nélkül 0,5 W/m2K Ug értékű három rétegű üveg?
Van egy olyan érzésem, hogy te egy nem létező termékkel próbálsz etetni bennünket ;)
Van két ilyen résem az ablak mellett, mit tegyek oda, EPS-t vagy XPS-t? Tehát arra gondoltam 3 centis vmit beszabni oda végig, purhabbal ráragasztani a kávára, és vakolni.
Van egy másik alkalmazása is a szoláris nyereségnek, pl: üvegház. Modernebb változata amit az Aquapóniákhoz használnak (szigetelt épület déli ablakokkal.). Ott működik az "ingyen" energia.
Lov-e bevonat nem kerül az ablakra, mivel jelentősen csökkenti a g értéket.
"A városi legendák arról szólnak, hogy csak Délre lehet tájolni a passzívházat,"
Ez valóban marhaság,
hiszen erdőben és völgyekben álló házak is megkaphatják a hivatalos passzívház minősítést, márpedig ha egy házra soha nem süt rá a nap, akkor tökmindegy, hogy merre van dél :)
Annyi igaz a dologból, hogy ha a passzívházad délre tudod tájolni, akkor el lehet érni némi napnyereséget is, ennyi energiával kevesebbet kell költeni fűtésre. Ha nincs lehetőség napnyereségre, akkor valamivel többet kell költeni pl a hőszigetelés vastagságára, hogy a ház éves hőigénye a Nap rásegítése nélkül is belül legyen a 15 kWh/m2 előíráson.
Csak közvetett bizonyítékot kapsz: passzívházaknál csak patikamérlegen, precíz számításokkal sikerül szezonálisan nyereségessé tenni és ott is kizárólag a délre néző ablakokat.
A városi legendák arról szólnak, hogy csak Délre lehet tájolni a passzívházat, a déli fekvésű telkek alkalmasak a passzívházak építésére.
>Csak közvetett bizonyítékot kapsz: passzívházaknál csak patikamérlegen, precíz számításokkal sikerül szezonálisan nyereségessé tenni és ott is kizárólag a délre néző ablakokat.
-Már egy ősi kapcsolt gerébtokos déli ablak is pozitív energiamérlegű.
1 nm függőleges felületre a fűtési időszakban beesik 380 kWh, ebből jönnek le a veszteségek.
Visszaverődés miatt 10%+8% lenne a két üvegről merőleges beesés esetén, tehát 82% menne át, de a ferde beesés miatt ennél kevesebb, mondjuk 70% megy át. A keret kitakarása miatt lesz mondjuk 60%, azaz 228 kWh nyereség.
Veszteség U= 2,5-tel számolva 4500 óra*(20-4)*2,5= 180kWh veszteség, azaz egyenlegben 48kWh az ablak többlete.
A háromrétegű passzívház-ablak ÁTLAGOSAN nem jobb, mert minden low-e réteg -10% fény, a plusz üvegréteg szintén, és a műanyag ablakok keretaránya is nagyobb. Tehát kevésbé fűt, ha süt a nap, de kevésbé is hűt, mert jól hőszigetel, így nagyobb komfortot biztosít. (bónuszként jobb zajszigetelést is)
Azt hittem, hogy arra célzol, hogy én ablaknyereséget számoltam neked :)
"Miért gondolod úgy, hogy veszteséges lesz? Melyik szezonban?"
Csak közvetett bizonyítékot kapsz: passzívházaknál csak patikamérlegen, precíz számításokkal sikerül szezonálisan nyereségessé tenni és ott is kizárólag a délre néző ablakokat. Te pedig azt állítod, hogy feltaláltad az örökmozgót: a házadon annyi napnyereségről beszélsz, amivel egy egész passzívház-lakótelepet ki lehetne fűteni :)
Sajnos nem tudok olyan honlapot mutatni, ahol ez a dolog jól le van írva. Ha majd lesz rengeteg szabadidőm (nem lesz), akkor csinálok egy leírást én.
"A fólia és a plafon közé pedig 10cm kőzetgyapotot"
A stukatúr vakolatrétege túlságosan párazáró ahhoz,hogy ALÁ hőszigetelést tegyél. Ha az alsó párazáró réteg tökéletes lenne, akkor tehetnél, de nem tudz tökéletes párazárást csinálni.
Tegyél (legalább) 20 centi olcsó üveggyapotot felülről a sárra és kész is vagy. Minden mást felejts el, amit terveztél.
"A tetőlécek alá tegyünk fóliát?"
Igen. Mégpedig páraÁTERESZTŐ fóliát. Ez meg fogja akadályozni a porhó / vízpermet befújást, de nem akadályozza a padlástérből a pára távozását a külvilág felé.
tanácsot kérnék régi, vegyes falazatú házunk szigeteléséhez és a tető felújításához.
sokat olvastam már a fórumokat, van is egy elképzelésem hogyan csináljam de örülnék a külső véleménynek..
Fa gerendás stukatúr födém, teteje agyagos sárral borítva. Gipszkarton álmennyezetet szeretnék, fölé egy folytonos párazáró fóliát. A fólia és a plafon közé pedig 10cm kőzetgyapotot. Ha ez a 10cm kevésnek bizonyul majd, akkor még 20cm kőzetgyapotot teríteni felül a födémre, arra pedig karton papírt. Ez jó lehet így? Esetleg a cellulóz befújása a gerendák közti légrésekbe is jó megoldás lehet a 20cm leterítés helyett?
Ezen kívül a tető új tetőléceket és cserepezést kap. Nem kell járható padlás, nem használjuk
A tetőlécek alá tegyünk fóliát? én nem igazán tennék, hogy a padlás tudjon kiszellőzni.
de ha mégis kellene akkor párazáró vagy áteresztőt?
Most akkor vízszigetelésről vagy hőszigetelésről van e szó ? Vagy mind a kettőről ?
Mivel ez hőszigetelés topik.
'A ház 35 m2-es és nagyon vizesedik és penészesedik.' és lakásról vagy házról van e szó , Mindent előre kellene tisztázni ! 2,5 millió ft nem kis összeg !
Szerintem ne innen várj szakembert, de ha leírod a körülményeken, biztos fogunk segíteni !
- a ház szellőzési hővesztesége ugyanannyi nulla és kilenc lakó esetén is, tehát a program úgy gondolja, hogy a szellőztetésnek az emberekhez semmi köze
- úgy számol benapozási nyereséget, hogy előtte meg sem kérdezi, hogy mennyi az ablaküveg g értéke
...szóval igen komoly program lehet :))))))"
Igen, ez sem használható sok mindenre, max közelítő értékre.
PHPP számítást meg nem végeztettem.
De amit közösen számoltunk ki abból is a végeredmény az, hogy jócskán van hőnyereségem, kb. 2500 kW
A programnak az is hátránya, hogy 0,11-nél kisebb U értéket nem lehet neki megadni, nálam meg mindegyik alatta van, persze nem sokkal.
Van 2007-es PHPP-m, lehet nekileselkedek és kiszámolom :)
És milyen munkafolyamatok vannak abban az ajánlatban?
Ha nagyon rossz állapotban van, akkor profi szigetelős céget kell hívni: mehesrenoszig.hu
Ne szakival kezdj, neki az az érdeke, hogy minél többpénzt szedjen le rólatok... Keress először egy műszaki ellenőrt, érdemes a környékről, hogy olcsóbb legyen a kiszállás. A mek.hu oldalán van kereső. Mérje fel és írja le, hogy mit kell megcsinálni a lakáson és készítsen rá egy részletes árazatlan költségvetést. Ezzel kell elmenni a kivitelezőkhöz, hogy ki mennyiért vállalja.
Amennyiben társasház, akkor a vizesedés problémája nagy eséllyel társasházi feladat...
Szeretnénk szigetelni édesanyám házát, de nincs férfi a közelben, aki tanácsot tudna adni, hogy hogyan kezdjük. A ház 35 m2-es és nagyon vizesedik és penészesedik. Most kaptunk egy árajánlatot attól aki a társasház más részeit szigeteli, de nem ismerjük mint szakembert. A díj 2,5 millió ft lenne anyaggal. A kérdésem, hogy tudnátok-e ajánlani szakembert aki becsületesen elvégzi a kivitelezést. Elég nagy munkáról van szó és elég nagy pénzről, de sem én sem anyukám nem értünk a szigeteléshez, így a munka minőségét sem tudnánk megítélni.
"rről a programról beszéltem ami a hőnyereséget és a hő veszteséget számolja az ablakoknál. Program"
Ennél a programnál:
- a ház szellőzési hővesztesége ugyanannyi nulla és kilenc lakó esetén is, tehát a program úgy gondolja, hogy a szellőztetésnek az emberekhez semmi köze
- úgy számol benapozási nyereséget, hogy előtte meg sem kérdezi, hogy mennyi az ablaküveg g értéke
- a vízzáró réteg feladata, hogy az épületszerkezet ne kapjon vizet, sehol nincs előírva, hogy a hőszigetelő nem lehet felette is
- a hőszigetelő anyag feladata, hogy a hő ne jusson ki az épületből,
sehol nincs előírva, hogy MINDENÁRON a vízzáró réteg alatt kell lennie. Ha képes hőszigetelni vizesen is, akkor lehet akárhol. Márpedig pl a ZÁRT CELLÁS habok vizesen is kiválóan hőszigetelnek, tehát lehet akár a vízzáró réteg felett is.
Tehát ha a most felfedezett hab valóban zárt cellás, akkor hőszigeteld ezzel a tetődet.
"Legközelebb ilyen lesz, szívesen elhívlak, leülök és nézem ahogy csinálod"
Igen rossz befektetés lenne, az én órabéremmel eps-t kapartatni a falról :)
Ha meg kényszerítene valaki, akkor inkább öt perc alatt levezetném neki, hogy a nagy hőtároló tömeg több kárt okoz energetikailag, mint amennyi hasznot hoz.
"Kíváncsi lennék, hogy 150-200m2 fallal mennyi idő alatt végeznél,"
Nem valószínű, hogy ilyen helyzetbe kerülök, én már ha az üres polisztirol zsaluk négyszetméter-árát meglátom, már attól röhögőgörcsöt kapok (pl hogy hogyan lehet ezt ilyen áron eladni embereknek, akik ismerik a számológép használatát :)
"Szerintem hagyd ezt a remek ötleted a távokos foteledben, és ülj rajta tovább."
Ez nem az én remek ötletem, mások csináltak ilyet. Én csupán feldobtam, mint egy lehetőséget.
"Szerezz gyári adatlapot arról a pir tábláról, meg amikor megjött, nézd meg, hogy bármelyik oldalán van-e rajta bármilyen extra réteg. Kellene a tervezett rétegrended pontos anyagokkal/vastagságokkal. Van ingyenes alkalmazás, ha gondolod segítek kiszámolni a párát, nem fontos a tippelgetőkre hallgatni. "
A PIR tábla márkája és típusa: Stiferite GT.
Stiferite GT: Mindkét oldalán egy speciális Duotwin nevű fedőréteg borítással.
Páradiffúziós ellenállási tényező:
PIR: - μ=148+/-24
Sila HM 250 NF+GT: - μ=25
Bachl EPS80: - μ=20-40
Rétegrend belülről kifelé: Silka 25 cm vastag tégla - 10 cm Bachl EPS 80 - 10 cm Bachl EPS 80 - 10 cm PIR
Ha ráérsz megköszönném, hogy kiszámolod, de ha nem, akkor elég az ingyenes alkalmazás is, megoldom szerintem, ha nem túl bonyolult.
A Nap a nyár folyamán millónyi különböző irányból süt rá az ablakaidra, ebből a millóból egy helyen csak egyszer tartózkodik.
Szóval nem ártana tudni, hogy
- ez a 15 óra az év melyik napjára vonatkozik
- mennyire hatékony az árnyékolás olyan időpontokban, amiről nem szeretnek beszélni a szakemberek, tehát kb mennyi lesz a ház várható hőterhelése mondjuk szeptember 10-én, egy verőfényes napon mondjuk 9, 13 és 17 órakor.
Azt nem mondtam, hogy ez az adat bármire is használható, de csak ezt találtam amit számoltak nekem :)
A napvédelmet méretezett tetővel oldottam meg.
A méretezés alapja a modellezés volt és nem számítások.
"De ha nem tudod az ablakok veszteségét, akkor mi alapján számoltad ki a tiszta nyereséget? Azt állítottad a 78205-ben, hogy "Kb. 2900 kWh lesz a tiszta nyereségem az ablakoknál."
?"
Van egy program ami közelítő értéket ad a nyereségre és a veszteségre. Ezeket vontam ki egymásból. Persze ez is csak közelítő adatokat ad.
A Winwatt-al készült Energetikai tanúsítvány az használhatatlan erre.
Ezt számolni nem lehet, csak saccolni.
Senki sem tudja előre, hogy mennyit süt a nap és mikor, meg hogy milyen hideg lesz a tél.
Egy valami minden számításból látható, hogy kb. a teljes nyereség 1/3-a a veszteség.
Ez az arány ami megmutatja számomra a hasznosságát.
PHPP-ben lehet pontosabb értéket számítani, de úgy tudom oda ehhez a számításhoz valós mérések kellenek, amiből számolnak egy átlag értéket.
Nekem ilyen PHPP számítás nem készült és régen foglalkoztam csak a 2007-es PHPP-vel, de már gőzöm sincs a pontos adatokról, csak tudom, hogy van jócskán nyereségem.
Legközelebb ilyen lesz, szívesen elhívlak, leülök és nézem ahogy csinálod. Egy idő után lehet elővennéd a szerszámod és keresnél egy csalánost, hogy odadörgöldhesd, csak hogy abbahagyhasd...
Vannak itt páran, akik szerintem be is fizetnének erre a ps leszedős műsorra, lehet jól is járnál a bevételből! Ha gondolod, összedobjuk a szerződést.
Nálam ps átkötős van. Nagyon nem pont ott akar síkjában elválni, ahol szeretnéd. Csapkodni kell párszor, mire az is az elképzelt síknál lesz. Mint írtam, nem sík a betonfelület, a spaklit eldobhatod messzire. Azért is kell ütögetni, mert akkor kicsit elválik a ps golyók közé befolyt cementlé.
Hővágó késsel, meg lángszóróval idővel megfulladnál, hidd el, próbáltam.
Legközelebb lefotózom, hogy legalább meglásd nagyjából, hogy miről beszélsz.
Kíváncsi lennék, hogy 150-200m2 fallal mennyi idő alatt végeznél, majd jönne egy kis beton horonyvésés a csöveknek, majd egy vakolás. Megéri.
Szerintem hagyd ezt a remek ötleted a távokos foteledben, és ülj rajta tovább...
Ez mindenkinek a jóvőbe vetett hite (nem lehet előre tudni az energiaárakat 10+ év távlatra) és ugyebár a pénztárcájának is a függvénye.
Azok a hőszigetelési értékek már mind a jó kategóriába esnek, amiket felsoroltál.
A teljes árra vetítve (összes anyag, állvány és munkadíj) nézd a hőszigetelés jóságát. Elképzelhető, hogy még a 20 cm is jobban megéri %-osan, mint a vékonyabb rétegek. A felára csak a vastagabb szigetésnek, a dübeleknek és a párkányzatnak van, minden más költség fix. Így mindent összevetve általában ugyanannyira jön ki a grafitos szigetelés is, ami energetikailag is jobb, mert nem kerülnek annyival mélyebbre a nyílászárók sem, így nem árnyékolnak annyit a kávák.
Ezeknél a vastagságoknál már illene az ablakokat (a gondolom mostani falközépről) kihozni külső falsíkba is...
"Ilyet találtam csak: Hõterhelés maximum 15 órakor: 0,9 kW"
A Nap a nyár folyamán millónyi különböző irányból süt rá az ablakaidra, ebből a millóból egy helyen csak egyszer tartózkodik.
Szóval nem ártana tudni, hogy
- ez a 15 óra az év melyik napjára vonatkozik
- mennyire hatékony az árnyékolás olyan időpontokban, amiről nem szeretnek beszélni a szakemberek, tehát kb mennyi lesz a ház várható hőterhelése mondjuk szeptember 10-én, egy verőfényes napon mondjuk 9, 13 és 17 órakor.
Nem értelek, minek mutassanak egy webhelyet Záhonyban, ha te Szentgotthárdon építkeznél? Elképzelhető az is, hogy Brutálsokatépítek Józsi olcsóbb áron kapná. Ezeket úgyis gyári szállításban hozzák, nem szokás betárolni a tüzépen, majd felpakolni és átvinni a vevőhöz.
Nem ide kell írni egy felesleges posztot, hanem az építőanyagos üzletkötődnek egy emailt, amiben kérsz tőle árajánlatot, hogy mennyibe kerül ebből a téglából x raklapnyi (leszállítva/bedaruzva/csomagolással/raklapdíjjal) neked...
(28m2 x 0,7W/m2K x 15K x 4500óra) kb 1323 kWh hőmennyiség fog távozni
"A veszteséget itt nem tudom hogy kell számolni."
De ha nem tudod az ablakok veszteségét, akkor mi alapján számoltad ki a tiszta nyereséget? Azt állítottad a 78205-ben, hogy "Kb. 2900 kWh lesz a tiszta nyereségem az ablakoknál."
Szerezz gyári adatlapot arról a pir tábláról, meg amikor megjött, nézd meg, hogy bármelyik oldalán van-e rajta bármilyen extra réteg. Kellene a tervezett rétegrended pontos anyagokkal/vastagságokkal. Van ingyenes alkalmazás, ha gondolod segítek kiszámolni a párát, nem fontos a tippelgetőkre hallgatni.
Egyrészt tettesd magad egy konok hülyének, másrészt fogalmazz úgy, hogy ő is megértse: "Kedves Mester. A meleg felfelé száll, de a mennyezeten lévő táblák közötti résekből a meleg már nem tud feljebb szállni, mert ott van a mennyezet, ezért kérem ne kenjen ragasztót bele a résekbe. Az oldalfalakra meg azért kellene befordulni egy kicsit, mert máskülönben a hideg ott rövid úton meg tudja kerülni a hőszigetelést és a hideg fel tud menni a lakásba."
Na, ilyet se csináltál még! Más faxával a csalánt...
Én már tudom mekkora meló. A bevált megoldásom: kb. 8 centinként függőlegesen bevágni betonig, majd nekiesni kőműveskalapáccsal fenntről lefelé. Ahol átkötő van ott szívás. A felület nem sima, direkt vannak benne hornyok, hogy nagyobb legyen a tapadási felület. A bontással egyben megnyersz egy extra vakolást is.
Kérném szíves segítségeteket. Idén valósul meg a homlokzati hőszigetelés a részben tömör tégla, részben B30-as blokktégla építésű házunkon.
U érték kalkulátorral próbálgattam, hogy milyen hőszigeteléssel mekkora U értékre számíthatunk.
Mindenképpen EPS vagy grafitos EPS kerülne beépítésre. Ha minden igaz a grafitos csak méret hatékony, ami nem elsődleges szempont, ezért nekünk elvben jó a sima EPS is.
Olvastam, hogy a szabályozás hogyan alakul majd 2019-ben, bár nem igazán az a cél, hogy annak is megfeleljen az épület.
"Kb menyi lesz az ablakok által okozott nyári energia veszteség? (ablakok által okozott túmelegedés kompenzálására fordított éves hűtési energiamenyiség)"
Ilyet találtam csak: Hõterhelés maximum 15 órakor: 0,9 kW
Tervezve lett az árnyékolás. Kapott egy pont akkora előtetőt, amivel a nyári nap nem süt be a házba.
"Déli oldalon lesz 28 m2 ablakfelület (tokkal együtt). 0,5 W/m2K üveggel."
Mennyi az üveg Ug értéke?
Kb menyi lesz az ablakok által okozott nyári energia veszteség? (ablakok által okozott túmelegedés kompenzálására fordított éves hűtési energiamenyiség)
"Kb. 2900 kWh lesz a tiszta nyereségem az ablakoknál."
Nem tudom, hogy ezt ki számolta ki neked, de kérd el tőle a részletes számításokat. De valószínűleg nem akarja odaadni, nehogy lebukjon :)
"Nem tudsz érdemi párafékezést rakni a téglára, értelmes áron.
Párazárást meg pláne nem..."
Akkor ez ugrott.
"Nem lehet lemondani azt a PIR habot, csak kavar fölöslegesen."
Azt sajnos már nem tudom. Max a 2*10 cm EPS-t tudnám becserélni 1*20-ra.
"Ahogy a 3 rétegű megoldás is.
Mert, ha az EPS kerül kívűlre ,akkor sem túl egészséges dolog, hogy 10 cm-nél ott egy "légrés" amiben fagyhat is.
HA bármiért nedvesség gyűlik ott fel, akkor fennáll >> a lefagyás esélye."
Használtam már a nem dagadó Purhabos ragasztót. Kíváncsiság kedvéért szét is szedtem egyet, még mielőtt megszáradt volna, hogy mennyire terül szét. Meglepő módon kb. 85-90%-án volt szétterült hab.
A ragasztási vastagság max. 1 mm. Szerinted így is gondot okozhat a rétegek közti pára elfagyása?
Átgondolom a kérdést, mert már tiszta amire felhívtátok a figyelmemet. :)
A PIR-t 2 ok miatt vettem.
Az egyik a vízzáró képessége. Persze a kívülről érkező vizet szeretném kizárni :)
A másik ok a nagyobb nyomó szilárdsága.
Ezen előnyös tulajdonságait szeretné megtartani, de nem minden áron.
Ha a belső EPS hőszigetelésem felszívja magába a vizet akkor tényleg nem sok értelme ragaszkodnom hozzá.
Annak ellenére, hogy igyekszetek jobb belátásra téríteni engem még elgondolkoznék veletek egy olyan lehetőségen amiben mondjuk valamivel (a fő kérdés, hogy mivel?? :) ) lezárom a pára vándorlását már a Silka fal külső részénél is és maradna kívül a PIR.
Ez nagyon elvetemült ötlet, vagy van esetleg erre kivitelezési megoldásotok?
Mentsetek meg! :) Elkezdte a mester a pinceplafont. Mondom ne a falhoz igazitsa oket hanem egymashoz mert akkor kisebb az esely hogy a tablak kozt 5mm koruli hezagok lesznek. Mert a falnal ugyis lesz szoknya? Mar akkor azt hittem elviszi a mento mikor javasoltam hogy az eddigi hezagokat ne ragasztoval tomje ki hanem majd purhabbal de mikor a szoknyat mondtam neki akkor lement hidba es ket percig meditalt, csak kozben vorosodott a feje es ezert megigertem neki hogy jovan megegyszer megkerdezem a tudosokat errol :)
Jetrotal: Akkor is csereljem ha csak a feluleten picit penesz foltos? legalabbis azt gondolom az ilyen fekete folt csak az lehet. Es a paraetereszto folia a legfelulre?
Természetesen a modern vázkerámia tégláknál tömörebbre gondoltam (Pl: Porotherm 44 K).
Pl ez is jó lett volna, de ezt mikor terveztem még nem ismertem. Porotherm 25 SSZ HD
"Lehet, hogy az ablakaidon maximum összesen 7 kWh hő tud bejönni, te meg folyton azon aggódsz, hogy jaj-jaj, kizárólag mészhomok téglával lehet 100 kWh naphőt eltárolni, a marhaolcsó téglákkal csupán 70-et tudnék...
na vajon szerinted hogyan fog elférni egy olcsótéglás 70 kWh-s kapacitású hőtároló tömegbe az a rengeteg sok (7 kWh) hőmennyiség?"
Déli oldalon lesz 28 m2 ablakfelület (tokkal együtt). 0,5 W/m2K üveggel. Fix ablakok.
Kb. 2900 kWh lesz a tiszta nyereségem az ablakoknál.
Azt viszont megmondom őszintén, hogy nem számoltam, hogy mennyit tudnak a falak eltárolni.
"Mostanában hallottam róla, hogy van a Wienerbergernek is tömörebb falazó eleme"
MINÉL tömörebb?
Lehet, hogy az ablakaidon maximum összesen 7 kWh hő tud bejönni, te meg folyton azon aggódsz, hogy jaj-jaj, kizárólag mészhomok téglával lehet 100 kWh naphőt eltárolni, a marhaolcsó téglákkal csupán 70-et tudnék...
na vajon szerinted hogyan fog elférni egy olcsótéglás 70 kWh-s kapacitású hőtároló tömegbe az a rengeteg sok (7 kWh) hőmennyiség?
"A tömör téglával buktam volna... Mást meg nem nagyon ismerek."
A mészhomok téglán és a kisméretű tömör téglán kívül létezik még vagy százféle tégla, nem nehéz megtalálni őket az interneten ;)
A beton falazás sem lenne drága, ha
1 - létezne olyan statikus, aki nem százszoros túlbiztosítással számol és oda is várfalat tervez ezer vassal tervez, ahova vékony beton és tíz vas is elég lenne
2 - a betonzsalu maffia nem akarna minden évben új jachtot vásárolni :)
Mivel a falban nincs tökéletes párazáró réteg, ezért VALAMENNYI pára óhatatlanul is belemegy a faladba. Ez a pára "ösztönösen" elindul a hideg irányába, amiből nem is lenne semmi baj, csakhogy te elállod a pára útját egy külső párazáró habréteggel, mégpedig olyan hőmérsékletű zónában, amelyben a pára folyékony vízzé csapódhat ki. Márpedig a vizes hőszigetelő már nem hőszigetelő többé.
"A rétegek közt meg remélem nem lesz pára, törekszem rá, hogy ne legyen."
A pára tulajdonképpen egy gáz, minden rendelkezésére álló teret megpróbál kitölteni. Ha már nem tudtad megakadályozni, hogy a pára bejusson a faladba, akkor segítsd az útját kifelé, hogy akadálytalanul távozhasson a külvilágba.
Engem meggyőztél, hogy meg tudod csinálni, csak sajnáltam az energiád.
Felénk az általad említett ragasztó pisztolyos változatban ~40%-al drágább, én egy másik márkára gondoltam ami nálunk pont 1400-be kerül. Annak a minőségére és a dobozban lévő mennyiségére is azt mondanám, hogy egyáltalán nem éri meg foglalkozni vele. A múltkor olyat árultak, hogy a lejárt dátum felett egy "gyári minőségmeghosszabbítási" cimke volt rárakva plusz egy évvel, és kemény 50 Ft-al adták volna olcsóbban. Majd valami madár megveszi és vállalja a kockázatot négyzetméterenként 4-5 Ft megtakarításért, mikor a teljes hőszigetelés manapság vagy 8ezer Ft/m2 ...
Készíts próbaragasztást pur ragasztóval, meg a zsákossal is erre az algás lapra, hogy jól tapad-e.
Egy fokkal jobb ötlet ha belülre teszed, de nem a fal "lélegzése" miatt, hanem mert így a belső felülete sokkal melegebb lesz, mint külsőként. 20cm EPS-el maga alatt valószínűleg szinte alig lenne melegebb, mint a külvilág. De én így is csináltatnék rá egy hozzáértővel páratechnikai számítást. Persze ehhez kell tudni a felhasznált anyagok tulajdonságait.
De alapvetően ha a rétegek között nem tud pára megragadni és az épületből sem a falon keresztül kell távoznia a párának, akkor úgy gondolom, hogy ez nem lehet probléma, hogy a külső rétegbe a PIR-t teszem.
"Hány ezer kilowatt nyereséget tervezel és azt hány évig szeretnéd eltárolni :), hogy KIZÁRÓLAG a mészhomok tégla hőtárolása elég neked?"
"Senki sem mondta, hogy ne legyen hőtárolás (ha képesnek érzed magad VALÓBAN nyereséges déli ablakok összehozására),
viszont ha létezik a piacon mondjuk 10%-kal gyengébb hőtárolású tégla egy millió forinttal olcsóbban, akkor NAGYON jól meg kell tudnod indokolni, hogy azt a plusz milliót egész pontosan miért is szeretnéd elkölteni.
És indoklásnak nem fogadom el zt, hogy "a szomszéd is csinálta és jó lett a háza" mert a te házad egy millióval olcsóbban is (majdnem) ugyanolyan jó lehetne."
A mészhomok téglára azért esett a választás, mert nem nagyon találtam mást.
A tömör téglával buktam volna a kötőanyagon és a munkadíjon, no meg a többlet vakolaton.
Betonból nem akartam falat.
Mást meg nem nagyon ismerek.
Mostanában hallottam róla, hogy van a Wienerbergernek is tömörebb falazó eleme, de az sem sokkal olcsóbb, ráadásul nem profi minőség, tehát ragasztani nem lehet, a felülete sem sima.
Ez volt a kiinduló alap.
Ha tudsz jobbat és olcsóbbat, vagy csak simán olcsóbbat, akkor ne fogd vissza magad, a következőt abból építem :)
Ez már "sajnos" ebből lett építve.
A szomszédba mindenki vázkerámiából épített. A környéken nem is nagyon ismerik a Silkát :)
Szerencsére ezek a dolgok nem szimpátián és egyének szubjektív meggyőződésein múlnak. Mint mondtam, de ezt biztos te is tudod, ha papíron megfelel akkor mehet és rá kell kerüljön a pecsét...
Ma meg már tervezői felelősség, nincs önkorm. kontroll.
Állnak ilyen házak, szoktam látni (régi építés vakolatlanul), persze nem hatalmasak.
"Egy kicsivel drágább ez, egy picivel drágább az, ennyi nem számít...
Ilyen laza költségkezelés után szokott felmerülni a következő kérdés az építkezés végén: DE HOGY A FRANCBA KERÜLHETETT A HÁZ A TERVEZETTNÉL 8 MILLIÓVAL TÖBBE?
Na így."
Valahogy eddig még mindig sikerült tartani a tervezett költségvetést. Van ahol egy kicsit drágább lett, van ahol tudtam spórolni menet közben, természetesen nem a minőség rovására.
Addig míg az új építésű lakásokhoz képest jóval alacsonyabb négyzetméter áron építkezek, addig úgy gondolom csak nyertem az ügyön.
Telekkel együtt ~220.000 Ft/m2 a házam építési költsége.
A lakások jelenleg 375.000 Ft/m2 áron vannak kisvárosunkban, és ez csak felfelé megy. Látom, hogy miket építenek bele. Az alapján még 160.000 Ft/m2 árat is csak félve adnék érte.
Egy ismerős végleg lemondott arról, hogy valaha is hozzájuthat valamilyen állami hőszigetelési támogatáshoz,
ezért a következőt tervezzük:
- régi vakolat felületének "megborotválása" magasnyomású mosóval (laza szemcsék eltávolítása)
- mélyalapozás
- 8 centi vastag olcsó hőszigetelő lapok falhoz ragasztása létráról (most nincs pénz állványra sem), közvetlenül a falsíkra, szóval nagyjából telibe ragasztva
- felület lekenése olcsó kültéri alapozóval
- X év spórolás (a jelenleginél durván alacsonyabb éves fűtésköltség mellett)
- rendes állványozás
- teljes felület lecsiszolása a szükséges mértékben,
- dübelezés kihagyása saját felelősségre (az alsó hőszig. réteg telibe van ragasztva a vakolathoz!)
- második hőszigetelő réteg felrakása (ekkor lesz kialakítva a sík felület is)
- hálózás, maszatolás, csicsázás.
Most azon folyik a vita, hogy én még az alapozó festést is megspórolnám, mert szerintem a Nap nem tsz annyi kárt mondjuk 5 év alatt a az EPS felületében, mint amennyibe az alapozás kerülne.
Én azt tervezem, hogy az ősszel felrakott lapokat most behálózom és glettelem, hogy a nagy meleg nem tegye tönkre a grafitos lapokat.
Viszont egyrészt nem vagyok biztos annyira magamban, hogy az első réteg tökéletesen sima lesz, de az állvánnyal menni kell tovább és nem biztos, hogy az első fázisnál lesz időm új, simább réteget felvinni. Ezért kérdeztem, hogy a ragasztó anyagra lehet-e később még egy vékony réteget ráhúzni.
Tehát nem lesz a műanyag napon.
Az alapozóval kapcsolatos kérdést pedig azért tettem fel, mert az esetleg belefér a keretbe és máris szebb lenne a ház, mint a szürke ragasztó.
"A kérdés, hogy ezt később már nem lehet megcsinálni?"
Ha úgy hagyod félbe a hőszigetelést, hogy a Nap UV sugárzása nem ér semmi műanyagot (hálót/habot), akkor akár öt év múlva is folytathatod a munkát valószínűleg, ahol abbahagytad (eközben pl össze tudtad spórolni a pénzt pl a szép vakolatra).
Ha kénytelen vagy úgy félbehagyni, hogy a Nap utána még évekig éri a habot, akkor a munka folytatása előtt nézze meg egy szakember, hogy szerinte lehet-e folytatni, vagy előbb le kell csiszolni a felső (napégette) réteget.
"Azzal miért nem számolsz sosem, hogy pl. a mi tervezett netto 120m2 házunknál 30-as tégla helyett 25-ös mészhomok téglával nyerünk 2.5m2-t, az bőven behozza a drágább árát."
Ha ezért a plusz 2,5 m2-ért cserébe egy millió forinttal drágább falazóanyagot választottál, akkor igen drágán jött ki az a négyzetméter ;)
"Tervezőnk szerint egy hasonló házon tavaly 70 ezerrel volt drágább a mészhomok sima 30-as téglához képest."
Ezt az állítást szerintem meg kellene támogatni néhány valódi számmal is a tervező részéről :)
Mondjuk az összehasonlításban szereplő kétféle tégla pontos megnevezése, a kétféle falazás eltérő normaideje (ez utóbbi "apróságot" szeretik kifelejteni a számításból, pedig DURVA eltérések is vannak) és a szállítási díjak különbségében is lehet komoly összeg, mert az egyik tégla minden sarkon kapható vagy ingyen házhoz viszik, a másikért meg el kell menni 200 km-re, Alsóborzalmasra.
"keresztbe rakjam és vagdossam akkor meg sztem több kellene nem?"
Aki úgy takarékoskodik a hőszigeteléssel, hogy egy "kis rést" hagy közöttük, az nem normális. Egy egy ilyen kihagyott csíkon rengeteg hő tud megszökni.
Már az is butaságot csinál, aki épphogy csak odaérinti a gyapot szélét a másik felülethez.
A gyapot határozottan nyomódjon hozzá a másik felülethez, de nem csak egy csíkban, hanem TELJES VASTAGSÁGÁBAN.
"A szoláris nyereség jobb eltárolása végett választottam a tömör falszerkezetet, aminek jó a hőtárolása."
Hány ezer kilowatt nyereséget tervezel és azt hány évig szeretnéd eltárolni :), hogy KIZÁRÓLAG a mészhomok tégla hőtárolása elég neked?
"aminek jó a hőtárolása."
Senki sem mondta, hogy ne legyen hőtárolás (ha képesnek érzed magad VALÓBAN nyereséges déli ablakok összehozására),
viszont ha létezik a piacon mondjuk 10%-kal gyengébb hőtárolású tégla egy millió forinttal olcsóbban, akkor NAGYON jól meg kell tudnod indokolni, hogy azt a plusz milliót egész pontosan miért is szeretnéd elkölteni.
És indoklásnak nem fogadom el zt, hogy "a szomszéd is csinálta és jó lett a háza" mert a te házad egy millióval olcsóbban is (majdnem) ugyanolyan jó lehetne.
Egy kicsivel drágább ez, egy picivel drágább az, ennyi nem számít...
Ilyen laza költségkezelés után szokott felmerülni a következő kérdés az építkezés végén: DE HOGY A FRANCBA KERÜLHETETT A HÁZ A TERVEZETTNÉL 8 MILLIÓVAL TÖBBE?
ebbe a 3 lépésbe valahol még egy apróságot beszúrunk - az egész tető kicserél :)
Ez meg fogja határozni, hogy milyen vastagon lehet összeengedni a fali és födém szigetelést.
csak annyi aggályom volt, hogy ha a fal tetején vastag szigetelés lesz még kb két évig, akkor az megáll, nem potyog le stb.
Mivel megerősítettétek ezt az elképzelésem, meg közben a kőmíjes ismerős is mondta, hogy nem okoz gondot, így csináljuk.
A hivatali embert egyelőre nem piszkálom :)
Ő az építési engedélyem ügyintézője. Az engedélyt ugyan már megkaptam, de azért megvárom amíg elkészül a tető, ellenőrzik, ha akarják, aztán majd esetleg piszkálódunk.
a konzol maga a hőszigetelés rétegébe kerül. Egyedül a kis alsó 5 cm-es fül lóg ki a fal síkjából, és arra fekszik fel a végig futó gerenda, amit a szerkezethez a menetes szárral lehet rögzíteni.
És akkor így a gerenda kint van a fal síkján kívül.
Köszi, én fogom csinálni, a felragasztásnál is a zsák szerinti adagolást használtam, csak emlékeim szerint ez nem tűnt annyira kenhető állagúnak. Persze ezt a pogácsázásnál annyira nem érezhető mint most majd, amikor vékonyabb rétegben simára kell húzni.
Nem arra gondoltam, hogy a max. 6,5 liter helyett 7 litert vizet adnék hozzá, hanem csak inkább érzésre, de nem bonyolítom tovább, ha a gyár szerint 6,5 liter megfelelő az ágyazáshoz akkor nekem is mennie kell a simításnak.
A videókon eltérő a sorrend, melyik a helyes? Sarokélek, ablak keretek, ablak sarkok megerősítése élvédővel/hálóval majd 1 nappal később a hálózás. Van ahol egyszerre csinálják az alábbi sorrendben élvédők, telibe hálózás, az ablak sarkok megerősítése.
Kell várni, vagy mehet egyszerre?
A másik kérdésem, ha behálózzuk és glettelünk, akkor azt mondják 1 nap múlva még lehet tenni egy simító réteget. A kérdés, hogy ezt később már nem lehet megcsinálni? Ha mondjuk elsőre nem lesz tökéletes, de az állványt már tovább visszük akkor ez a simító glett réteg később is felkerülhet?
A harmadik kérdésem, ha esetleg most nincs pénz finom vakolatra, de lealapozzuk megfelelő színű alapozóval, akkor az maradhat őszig, vagy ez nem bírja az időjárást?
"Kíváncsian várom, hogy mennyire fogják a pur táblákat milliméter pontosra elvágni. Remélem legalább ezzel nem veszel még pótmunkát a nyakadba."
Azt én is kíváncsian várom :) Nincs tapasztalatom, hogy szalagfűrésszel mennyire lehet pontosan vágni. Elvileg azzal vágják. Tényleg nem lenne jó külön csiszolgatni a táblákat.
"fehér eps"
Bachl típusú lesz az EPS.
"ismeretlen minőségű pur"
Azzal tisztába vagyok, hogy nem tökéletes állapotú, de méretpontos és ha jól vágták, akkor sima felületű is.
A cég nem foglalkozik első osztályú termékekkel. Amiket látni a képeken azok másod osztályú termékek.
Nyilván a jobb minőséget fényképezik. A másod osztály 2 dolog miatt adódik. Az egyik, hogy a felületén sérült, a másik, hogy kültérben tárolt és esztétikailag nem túl szép rajta az alga, meg hogy kicsivel világosba, mint a gyárból kinyomott.
Amit nekem hoznak az a tárolás miatt másodosztályú. Ha a szalagfűrésszel szépen elvágják, akkor akár jól is járhatok :)
"valamilyen dübel"
A dűbelnél törekszek rá, hogy tartós és jól alkalmazható legyen.
Valószínű Koelner beütőszeges dűbelt veszek 300 mm hosszút és besüllyesztem.
"olcsó pur ragasztó"
Soudal Easybond típusú lesz. Dolgoztam már vele és próbáltam már más fajtákat is, de ez jött be eddig a legjobban. Olcsó, de az nem a minőségére vonatkozik.
"ablakhoz drága dagadó illbruck szalag"
Alkalmazás technikailag jobban megbízok ebben a módszerben, mint a kétoldali ragasztócsíkos + purhabos dologban.
Végső soron lehet, hogyha a munkadíjjal hasonlítjuk össze a 2 módszert, akkor vagy azonos az ára, vagy még olcsóbb is.
Mondjuk ha a z Illbruck dagadó szalagot Illbruck párazáró-páraáteresztő szalagokhoz hasonlítjuk árba, akkor a dagadószalag már olcsóbb. Nyilván nem olcsóbb valami noname szalaghoz képest, de vannak noname dagadószalagok is :)
Az olcsó EPS-el meg úgy vagyok, hogy annak a gyártását is szabvány írja elő, annak ha megfelel, akkor jónak kell lennie. Esetemben a Bachl-al nem lesz gondom.
A PIR a kérdéses, de azzal meg úgy vagyok, hogy amit kapok érte, megéri egy kicsit szenvedni vele, ha kell. Ha nem, akkor még jobb :)
Gondolkoztam rajta, hogy Grafitis EPS-t rakjak jó minőséget, de mikor megtudtam, hogy a normál EPS ami olcsó Bachl, onnantól nem érdekelt :)
Persze ezeket nem írtam le.
A PIR-t is azért választottam, mert sokkal jobb anyag mint az EPS. Még ha esetlegesen egy kicsit szenvedni is kell vele. Láttam már gyártási hibás PIR táblákat, de azok sem okoztak nagy problémát a felhasználójának.
Persze vannak olyan gyártási hibás termékek is ahol a méretpontossággal, a sarkokkal van a gond, de ez most elmondás szerint nem az.
Mindenesetre örülök, hogy találtam PIR táblát olcsón. A héten kiderül a minőség is.
Ha jól tudom a PIR táblák legalja is 70.000 Ft/m3 ár körül kezdődik.
Ha egy kicsit szórakoznom kell vele nekem megéri, ha meg nem, akkor még inkább :)
Nem szeretném a házamat a valami gyenge láncszemmel elrontani. Törekszem a minőségi beépítésre. Ezért is csináltam én a teljes vasszerelést (lemezalap)
Fontos az ár is, de ha valamit menet közbe elrontottam, akkor nem sajnálom rá a pénzt kijavítani. Tanuló pénznek jó. Mivel sok mindent én csinálok, így van miből kigazdálkodni a hibákat :)
Kíváncsian várom, hogy mennyire fogják a pur táblákat milliméter pontosra elvágni. Remélem legalább ezzel nem veszel még pótmunkát a nyakadba.
Ne haragudj meg, hogy beleszólok, de számomra nagyon furcsa a csapongásod a házadba beépítendő anyagok ára valamint minősége között:
25-ös silka fal
fehér eps
ismeretlen minőségű pur
valamilyen dübel
olcsó pur ragasztó
ablakhoz drága dagadó illbruck szalag
Az a baj, hogy a leggyengébb láncszem az egészre kihat. Ne csak az éppen megvásárolandó anyagból akard a talán megfelelőek közül a legolcsóbbat megszerezni! Egészben gondolkodj, ne csapongj, csak így lehet minőséget elérni és igazából spórolni. A saját munkádnak is van értéke, azt is számold bele. Számold csak egy ezressel a saját és ingyenes családi segítőid óradíját. Ezt is add hozzá az árakhoz.
Lehetne nagyon jó is az a ház, vigyázz ne rontsd el valami piti dologgal, mert egy kis bontás is a sokszorosát viszi el, mintha eleve jobb/odavaló anyaggal készült volna (elhasznált anyag, megépítés, hiba detektálása, bontási munka, hulladék, új anyag költsége, szállítás, újraépítés).
Bocs én is kifakadtam, mostanában ha itt ajánlok vkinek valamit, akkor mindig kiderül, hogy rosszul tette fel a kérdést, vagy az alapadatok mások...
Nem értem, hogy juthatott eszedbe ez a három réteg szigetelés. Kettő is sokkal több szívás már, mint a vele megspórolható energia. Mondjuk már mindegy. Nem tudom eldönteni, hogy miként lehetne jól feldűbelezni a három réteget. Csak az első réteg dübelezésével tartanék a továbbiak párnásodástól, 335mm-es átmenő dübellel meg feleslegesen drága és hőhidas lesz. Lehet megkérdezném, mennyiért cserélik be egy rétegűre, lehet még úgy is olcsóbb lenne beleszámolva a dűbel és a munka felárát.
Szia! A tervezett rétegrend: termet talaj, 15 cm kavicsfeltöltés, 10 cm vasalt aljzatbeton, 1 rtg 4 mm sbs mod. hálóerősített bitumenes lemez, 15 cm lépésálló hőszigetelés, polietilén elválasztó réteg, 7 cm vasalt aljzat. Szóval ebben - a tervező által meghatározott rétegrendben - gondolkodtam a lépésálló eps helyett az xps-ben. Illetve egy másik fórumtárs tanácsára utána nézek a PIR lemezeknek is (köszönöm a tippet).
Szerintetek a kavicsfeltöltés egyébként milyen kavicsból kell hogy legyen? Vagy jó esetleg ugyanolyan sóder (0/24-es?) is, mint ami a betonhoz kell majd?
Ja meg még egy kerdes. A pice plafon vakolatot lemelyalapoztuk, ragasztani fogjuk a 10cm feher EPS-t szelen korbe kenve kozepre ket pamacs. A dubelezesen sporolnank csak biztonsag kedveert nem lenne eleg egy dubel a tabla kozepebe esetleg ketto a kozepvonalba?
Tetoter folott "fogoparok"kozul, uvegyapot paplan tetejerol leszedtuk a parazarofoliat/bitumenes papirt szerencsere csak par negyzetmeteren talaltam penesz foltokat. A legter felette total huzatos, a port amit csinaltunk eltunt percek alatt ebben a nagy szelben. Rakjuk ra a 20 centi asvany/uvegyapotot.
1. Szerintetek teritsem le paraateresztofoliaval a vegen? Csak mert mintha az remlene hogy ez a rengeteg por (ami a most leszedett retegen volt) rontja a hoszigetelest idovel.
2. Talaltam fent par aszkát, ezek csinalnak valamit fent a faval?
3. folia alatt ugy nez ki a fa mintha nem kezeltek volna semmivel szep fenyosarga, nem kene ennek zoldesnek lenni? Bar mas bogarat szut nem talaltunk
Volt valamelyik itthoni PH-nál, kerestem már, de nem találtam rá újra, talán pont mészhomokra tettek ~20cm EPS-t, csak ragasztással. Ilyenkor a garancia bukó ugye? Ha leesne :)
Nekem szimpatikus a dolog, csak nem biztos hogy ami most atom módra ragad, az ragadni fog 30 év múlva is, én ettől félek.
Elek: Azzal miért nem számolsz sosem, hogy pl. a mi tervezett netto 120m2 házunknál 30-as tégla helyett 25-ös mészhomok téglával nyerünk 2.5m2-t, az bőven behozza a drágább árát. Tervezőnk szerint egy hasonló házon tavaly 70 ezerrel volt drágább a mészhomok sima 30-as téglához képest.
Nem számolva hogy talán lehet keskenyebb alapja is (de nem értek hozzá, lehet hogy ugyanakkorát szednének ki úgyis...)
1. kép, padlásfödém hőszigetelése, elfogyott a tekercses gyapot, ellenben maradt táblás, néhány egészben, a többi darabokban. Két kötőgerenda-közt kellene így szigetelnem, mindkettőre jutna 2 egész tábla, de egy tábla széltében nem tölti ki, keresztbe rakjam és vagdossam akkor meg sztem több kellene nem? Szóval az alább látott módon próbálnám megoldani
Lényeg a lényeg, hogy így darabokban, az esetleges hézagokat kitömködve, megfelelő a hőszigetelés? Vagy inkább felejtős? Erre megy majd még egy 10 centis paplan.
2. kép
Tűzfal belülről nem épp simára van vakolva. Erre így nem lehet EPS-t tenni mi? Vakolni meg nem fogok sztem.. gyapot rá odaszorítva vmivel? ha gyapot kell oda, akkor az már borítja is az első képes elképzelésem, mivel akkor vennem kell :)
Rakható sarokhoz is, már miért ne lehetne??? A sima dübelt miként teszed saroknál 30 cm szigetelésnél??? Ezeket a 10-12 db-os infókat honnan szeded??? Szigeteltél már valaha, vagy ez lesz az első próbálkozásod?
Tanulj meg rendesen kérdezni... Te 30 centis szigeteléshez kértél dübelt, és 500-600Ft nál olcsóbban. Abból a lehető legjobb minőségűt és szuper ár/érték arányút, valamint teljesen hőhídmenteset ajánlottam. Ehhez való méretben a 335mm-es Ejot str u ára ~700Ft/db. A STO Ecotwist meg ezen a lapon bruttó 200Ft/db:
Nem tudom elképzelni, hogy miként éri meg három réteggel küzdeni. Két réteg még elmegy, de három?A plusz két réteg ragasztó, a plusz munkák, meg a drága dübel biztosan elviszi azt a megtakarítást, amit az olcsóbb lappal "megspóroltál". Rétegenként nem akarod dübelezni? Amit fogsz találni árban neked megfelelő dübelt, mondjuk FröcsiÖcsi fantázianevű leghitványabbat abból még 2000 forintnyi sem fog annyit tartani, mint egy jó minőségűből 4-6db/m2.
Így lesz qva drága az ócsó...
Páratechnikailag sem hibátlan ez a megoldás, ez így számomra kendács. Egy német műell úgy leszedetné lapáttal, hogy csak pislognál.
Még egy információ, ami megfontolt költség-optimalizálás helyett inkább pénzszórásra utal ;) Ugyanaz a hőtároló tömeg más téglával is elérhető, töredék áron. Ráadásul sok házban valójában nincs is szükség hatalmas hőtároló tömegre, csak költik rá a milliókat, mert a szomszéd is így csinálta :)
"egyel kisebb hőszivattyú is bőségesen elegendő, így az árkülönbözetből megvan az az 5 cm"
Ez viszont helyes gondolkodásmód.
Sokan nem fogják fel, hogy ha ez egyik területen egy kis plusz pénz okos befektetésével egy másik területen akár egy rakás lóvét megtakaríthatunk (sőt esetleg teljesen el is hagyhatunk komoly beruházásokat).
Így lett megállapítva a passzívházak energiaszintje is: négyzetméterenként 10 watt körül van az a fűtés-igény, amelynél már akár teljesen el lehet hagyni a hagyományos fűtésrendszerek hőleadóit, teát egy passzívházba már nem kell se radiátor, se padló/fal/mennyezetfűtés, stb. elég, ha csak a szellőző levegőt melegítjük.
"2 réteg volt az első elképzelés, de aztán 3 lett belőle."
Most nézem, hogy ez nem egy termék, hanem egy magánszemély apróhirdetése,
ennélfogva nem kötelezi jogszabály korrekt műszaki adatok közlésére (nem perelhető, ha esetleg hülyeséget állít).
Ebben az eseben arra hívom fel a figyelmedet, hogy a "PUR hab" az nem egyféle termék hanem kb 20-30 féle kombinációban létezik (különböző alapanyagok, gázok, technológiák, stb)
- léteznek olyan poliuretán habok is, amelyeknek elég vacak a hőszigetelése
- léteznek olyan poliuretán habok is, amelyeknek igen vacak a teherbírása (akár 30 alatti is lehet)
"nem részleteztem rendesen a problémát, de igen végül is az van, hogy ez egy hétvégi faház, amit még nem szigeteltem le rendesen"
Tehát egy egész harmatpont alá hűlt ház "izzad" a kicsapódó párától, de te az egészből csak az ajtót érzed problémának :)))
Amikor egy hét távollét után belépsz a nyaralóba, akkor a ház levegőjében valószínűleg nincs több víz, mint a külvilág levegőjében, mert amikor nem vagy ott, akkor nincs ott extra páraforrás sem. Tehát ha egyszerűen csak elkezdenél fűteni, akkor nem párásodnának a falak/ablakok, hiába hidegek.
A baj ott van, hogy te is ott vagy és lélegzel, főzöl, fürdesz, stb tehát extra vizet teszel hozzá a levegőhöz, na EZ a páramennyiség az, ami kicsapódik a (még) hideg felületeken.
Egyrészt nem kell aggódni, mert ezen víz egy része újra el fog párologni a falakról, mihelyt azok felmelegednek a harmatpont fölé, a víz másik része pedig beszivárog a fal belsejébe, ahonnan esetleg napok múlva fog elpárologni (amikor már ott sem vagy).
Persze ez az újra-elpárolgás hűti a házat (rontja a fűtés hatásosságát) és fába beszívódó víz sem tesz jót a falak hőszigetelési jóságának, ezért hasznos dolog, ha a falak felmelegedéséig intenzíven szellőztetsz (nem kell kereszthuzat, de a levegő járja át a házat).
Baráti körben mi is kibérelünk néha egy-egy házat télen, mi úgy csináljuk, hogy a megérkezéskor beindítjuk a fűtést turbó fokozatra és azonnal kimegyünk a házból (környék felderítése, éterem, kocsma, kirándulás, stb) és mire visszaérünk a házba (párásítani) addigra a falak már harmatponti hőmérséklet felett vannak.
De az is megoldás, hogy a nyaraló fűtését ELŐRE bekapcsolod (pl.időzítővel vagy telefonnal), így a megérkezés pillanatában már nem hidegek a falak.
"osztályos PIR tábla. 24-26.000 Ft m3-e.....Előnye a PIR-nek, hogy helytakarékos, zárcellás"
Az árrakal kapcsolatos számbűvészkedésedet sajnos nem tudtam követni :) ezért megkérdezném: azt állítod, hogy bruttó 26.000 Ft/m3 áron tudsz ZÁRT CELLÁS PIR terméket?
Egész biztosan nem lehetséges, hogy téged nagyon átvert valaki?
Ezzel a Sto Ecotwist-el csak az a gond, hogy nem egybe lesz a 30 cm. 20-10 rétegbe akartam, de csak 10 cm-s volt raktáron a régi áron, így 10-10-10 lesz a réteg. Ez ugyan többlet PUR ragasztót igényel, de megéri.
Ezen kívül ezekkel a spirálos cuccokkal még az is a gond, hogy a sarkokra nem igazán jó megoldás.
Az áruk sem hinném, hogy 200 ft/db-ba belefér.
Mivel sarokra nem rakható, így tuti, hogy nem elég a 6 db/m2.
"30 cm vastag szigetelés rögzítéséhez tud e valaki megfelelő dűbelt (homlokzatra)?"
Hacsak nem hűtőházat építesz, akkor a 30 centiben már van néhány centi pénzkidobás+helypazarlás is ;)
Egyébként ekkora vastagság esetén már nem árt két rétegben felrakni a hőszigetelést: egyrészt az átfedések csökkentik a táblák közötti rések hőhíd hatását, másrészt elég lehet, ha csak az alsó réteg van dübelezve.
Padlóba alternatíva lehet esetleg osztályos PIR tábla.
24-26.000 Ft m3-e. Arányaiban azonos a jelenlegi EPS100 árakkal (az új áránál meg még kedvezőbb is).
10 cm PIR megfelel 15 cm EPS100-nak.
16.000 Ft körül van m3-e az EPS100-nak (baráti ár :) ) Új ára egyébként 19.000 Ft/m3 körül van az EPS100-nak.
PIR-hez viszonyítva : Régi ár: 16.000 * 1,5 = 24.000 - Új ár: 19.000 * 1,5= 28.500
Előnye a PIR-nek, hogy helytakarékos, zárcellás (nem szívja magába a vizet max 1%-ig).
Majdnem ugyan az a tulajdonsága mint az XPS-nek, csak jobb a szigetelése, de kisebb a teherbírása. A teherbírása az EPS100-al azonos (ezért jó padló alá).
A héten érkezik belőle 60 m3 10 cm-s nekem. Teszek fel majd képeket.
Nem a forgalmazó vagyok, csak egy hétköznapi vásárló :)
A technikai lapján az szerepel, hogy -40 és +120 fok között ellenáll.
Ezek elvileg azért osztályos PIR táblák, mert kültérben volt tárolva és a biológiai élet részben elkezdődött a felületén, tehát algás.
Valószínűsíthető, hogy azért az UV sem tett túl jót a kültéri tárolásnak, de ez csak azokat a felületeket érinti ahol a nap érte, pl.: oldala és a felső tábla.
Hétvégére majd többet tudok a minőségről :)
Egyébként 2-16-20 cm-s tábláik vannak.
Ezek megfelezésével 8 és 10 cm-s táblákat is csinálnak. (szalagfűrésszel :) )
Ennyit talán már nem érdemel ez az ajtóügy, úgyhogy elnézést kérek azoktól akik unják.
Elek nem részleteztem rendesen a problémát, de igen végül is az van, hogy ez egy hétvégi faház, amit még nem szigeteltem le rendesen. Télen odamentünk néha, bent is mínusz, vaskályha bedurrant, ajtó-ablakok izzadni kezdenek, na akkor észbe kapok és résszellőzést nyitok, ablakok leszáradnak, ajtó alsó fele nedves marad sokáig. Ez az ajtó már messzebb esik kályhától, konkrétan a folyosón van és nem a fűtött szobában, majd az egységes szigetelés installációja után jobb egybefűthetőséget várok és nyilván kevésbé látványos páralecsapódást.
Köszönöm. Valamiért úgy rémlik pedig, hogy talán pont ezen a fórumon szóba került már ez, és volt aki a drágasága ellenére mégis ezt választotta. Nekem egy régi ház bővítésének aljzatába kellene a hőszigetelés. Talajnedvesség elleni szigetelés a régi házban nincs, a bővítményben lesz bitumenes lemez. Nem lehet, hogy a vízszigetelés tökéletlensége miatt indokolt lehet az xps? Az utólagos összenyomódás kisebb mértéke jutott még eszembe mint lehetséges érv az xps mellett. De ez lehet, hogy elhanyagolható.?
Sziasztok. Meg tudná mondani esetleg valaki, hogy érdemes-e az aljzat szigetelésnek járható EPS helyett XPS-t használni? Változtat ez valamit a rétegrenden? Drágábbnak sokkal drágább, cserébe ha jól gondolom teljesen érzéketlen egy esetleges vízbehatolásra (sérült padlófűtéscsőre gondolok például). Vagy szerintetek milyen szempontok alapján lehet még mérlegelni?
Egy ilyen konzol esetén 20 cm2 tömör vas nyúlik át a hőszigetelésen.
A vas hővezetése 80 W/mK, a száraz fenyőé kn 0,13 W/mK,
tehát a konzol 20 cm2 vasa megfelel 615 cm2 fának,
másképpen fogalmazva ha 8 db 5x15 centis pergola gerenda a hőszigetelés előtt közvetlenül a falhoz van rögzítve, az együttesen kisebb hőhidat okoz, mint egyetlen ilyen vas konzol.
Egyrészt nem tudom, hogy ki hipnotizálta beléd azt, hogy mindent csakis gyapottal lehet megoldani, de szerintem ne találkozz vele többet :)
Ha csak az ajtó izzadása a probléma, akkor a BELSŐ felére ragasztanék egy centi XPS-t. Ha jobb hőszigetelés sem ártana, akkor négy-öt centit.
De ha ez egy fából készült ajtó, akkor 99,9 százalékban biztos vagyok abban, hogy az izzadás oka nem az ajtó, hanem az,hogy rettentően szar a lakásod szellőzése, ezért télen nagyon magas a páratartalom a lakásban (plusz rettentő egészségtelen a levegő széndioxid szintje). A jó szellőzésű lakásokban télen éppenhogy a túl száraz levegő a probléma. Ahol télen párás a levegő, ott majdnem biztos, hogy egészségtelenul magas a levegő széndioxid tartalma is.
"MekElek: mekkora a nyomatékot bír el egy M6-os menetes szár 15omm karral?"
Ez a menetesszár KIZÁRÓLAG húzva lesz, tehát teljesen mindegy, hogy más irányban mit bír el.
A működési elv a következő:
- a falnak neki van húzatva a 20 centi széles gerenda/deszka
- tehát nekifeszül a 15 centi eps80-nak
- a deszka a saját súlya és a rárakott pergola súlya miatt megpróbál lefelé csúszni a felületen
- de a menetes szárak hossza eközben nem változik, ezért a deszka egyenes lefelé mozgás helyett félkör ívben szeretne mozogni (mintha minden menetes szár egy-egy feszes lánc vagy drótkötél lenne)
- eközben a deszka megpróbál benyomódni az eps felületébe
Tehát a felülről lefelé irányuló egy kis része vízszintes nyomássá alakul (a 20 centi széles deszka az eps felületét nyomja befelé, az összsúly kb 3-5 százalékával)
de a munka nagyját a dübelek+menetes szárak végzik, kizárólag húzó irányban, viszont a lefelé irányuló súly kb hússzorosát kell elbírniuk. Szerencsére egy jó betondübel húzóirányban kibír 500-600 kilót, a hatos rozsdamentes menetes szárnak ennyi húzás meg sem kottyan.
Ha úgy számolunk, hogy a pergola súlyának hússzorosát kell bírnia a dübelezésnek, akkor kb minden 20-25 pergola-kilóra kell egy dübel. Ha ennél több, az nem vaj, de akkor növexik a hőhíd.
Persze nem vagyok statikus, ezért fenti eszmefuttatásomnak nem árt utánaszámolni.
Kívülre párazáró/párafékező hőszigetelést csak akkor szabad tenni, ha biztosak vagyunk abban, hogy a hőszigetelés BELSŐ felülete soha nem fog harmatponti hőmérséklet alá lehűlni (ezért vizesedni). Mivel az ajtód pereme körben egy hőhíd, ezért a szélétől néhány centis sávban simán lehet hideg a hőszigetelés belső oldala is. Ezért én ott nem tennék párazáró hőszigetelést kívülre.
"Amúgy az is baj, hogy ilyen kis mennyiséget nem tudok venni,"
Nem tudom, hogy merre lax, de barkácsáruházakban néha akár egyetlen táblát is vásárolhatsz.
A vb födém zsaluzás miatt lettek rajta lyukak. Ezeket purhabbal szeretném kinyomni illetve belő párazárásra akril tömítőt gondoltam. A különböző akrilok között van számottevő különbség? Vettem párat, ezek közül melyik a legjobb? (Soudal, Mester, patex) Vagy valami más fajta kéne? Ablakbeépítés után a purhabot is ilyennel akarom párazárni. Nekem a Soudal a legszimpatikusabb.
Tehát, ha lesz új tető, akkor a fal felső részére - eresz alatt - tehetek-e most mondjuk 15cm vastag polisztirolt, aminek az eresz dobozolást neki lehet illeszteni?
Tehetsz, sőt tegyél!
Gond-e az, hogy nem alulról építkezek a lapokkal?
Nem gond.
(természetesen ragasztva dübelezve rakatom fel a PS lapokat a falra.)
"A 35 éve beépített termékek szilárdsági paraméterei mindössze 7%-al csökkentek a névleges értékhez képest. A kutatások eredménye az volt, hogy a megfelelő technológiával felhelyezett szigetelés élettartama elérheti az 50 (!) évet is."
Bár
Több tucatnyi épület vizsgálatából a legjellemzőbb 12 esetet kiemelve azt mondhatjuk, hogy a 20 évnél régebbi homlokzatokat a tulajdonosok többnyire akkor is felújítják, ha maga a homlokzatképzés hibátlan (ilyen volt az esetek fele).
Gondolom azért is, mert azonos vastagságban 20 év alatt rengeteget fejlődik a technika. Most a grafitos a menő, de ki tudja, mi lesz pár év múlva.
A napelemnél is igaz ez, most mondjuk 250-260W-os panelek vannak döntő többségében, de 15 év múlva szerintem esélyes, hogy inkább 500W-osak lesznek már...
0.039 hovezetesi tenyezo az ellenalas meg 2.55 kifejezetten fodemre alanljak pontosan MINERAL PLUS LOFT 039.
Erdekes ez az EPS elettartam , google ezt mondja "There have been multiple studies of EPS in the soil for 15 to 30 years demonstrating only minor degradation of the EPS foam." Hat ez erdekes megterules utan nemsokara lehet majd cserelni.
Napelemre is azt mondjak sokan megterules utan nemsokkal lehet a napelemeket cserelni.
A multkor zavart a sotetszurkenek vart grafitos EPS ezust szine most meg megjott a XPS ami olyan mintha feher EPSbe lenne 1:1 aranyba keverve valami halvanykek. CSak mert ezt is elenk keke re vartam mint ahogy a neten latom. Se ezust szinu grafitos se ilyen eppenhogy kek XPSt nem talal google kepkereso.
Remelem a szilikonos vakolat sem eppenhogy szilikonos lesz :) :(
azért nem lehet úgy, ahogy te gondolod, mert azt szakfórumnak hívják, ez meg egy nyílt beszélgetős fórum. leírtam, hogy nálam hogyan van megoldva, sőt azt is, hogy még fent van. ha rendesen elolvasod, akkor láthatod, hogy nem szaktanácsot adtam.
csináld meg nyugodtan a www.srudolfrulez.org-ot aztán ott oszthatod a frankót. itt ez nem így megy. én kérek elnézést.
Egy (két) kérdés foglalkoztat engem, ami szigeteléssel kapcsolatos.
Az egyik, hogy egy építési engedély szemle kapcsán a hivatali ember elejtett egy mondatkát, hogy az EPS szigetelés élettartama kb 20 év, és utána cserélni célszerű ....
Ez igaz? A vakolt, nem elázó EPS mitől megy tönkre 20 év után?
A másik kérdés kicsit összetettebb.
Tetőcserére készülök. A falakon van 5cm EPS. Az eresz dobozolt. Az a gyanúm, hogy a doboz alatt nincs szigetelés a falon - a szobában a fal felső 10cm-én "nedvességpöttyök" vannak télen. Bontáskor ki fog derülni.
Ha lebontom a tetőt, és építek egy újat akkor a dobozolás alá is szigetelést teszek. A födémre is kerül majd kis gyapot, amit össze akarok kötni a fali szigeteléssel. A falon lévő 5cm-t is fel szeretném hizlalni.
Ez utóbbi pont idén nem tud megtörténni.
Tehát, ha lesz új tető, akkor a fal felső részére - eresz alatt - tehetek-e most mondjuk 15cm vastag polisztirolt, aminek az eresz dobozolást neki lehet illeszteni? Gond-e az, hogy nem alulról építkezek a lapokkal? (természetesen ragasztva dübelezve rakatom fel a PS lapokat a falra.)
Azért azt ne feledd, hogy itt is, mint általában minden fórumon, az jelen lévők döntő többsége lelkes de hozzá nem értő laikus. Így már az is nagy szó ha egy ilyen valaki egy műszakilag értelmezhető normális problémát vagy kérdést meg tud fogalmazni és leírni...
A válaszoktól sem kell sokkal többet várni az átlagtól... ez van...
De azért jó és sokaknak nagyon hasznos és segítő, ha van egy-két igazán szakember elméleti és gyakorlati is, aki a szakmát űzi is. Az ilyen embereknek sokat lehet itt köszönni és örülni kell neki ha az átlag laikusok tömege nem megy az agyára, még hosszú idő után sem.
Az a fasza ezen a fórumon, hogy valaki megkérdez egy műszaki kérdést és mindenki megírja, hogy azt hogy oldotta meg rosszúl.:)
Senki nem tudja, hogy pontosan mekkora pergoláról lenne szó, fedett vagy nem, mekkora kell legyen a felfekvése a szarufának a szelemenre és milyen igénybevételeket kell a csomópont kibírjon.
Én pl. tudom azt, hogy kb. mire gondol a kérdező és ehhez rajzoltam is egy konzolt, ami megoldja a hőhidat is.
Miért nem lehet ezt úgy csinálni, hogy mindenki arra a kérdésre válaszol, amihez ért is, legalább minimális szinten?
MekElek: mekkora a nyomatékot bír el egy M6-os menetes szár 15omm karral? Úgy, hogy lehajása legyen mondjuk 5mm.
Mekkora húzófeszültséget bír el egy M6-os szár? Mennyi a EPS8o-as nyomószilárdsága és mennyire kell megfeszíteni a menetes szárat (és ahhoz milyen beton dübel kell), ahhoz, hogy az EPS8o és a fagerenda közötti súrlódási erő folyó métekenként 15okg-mal legyen egyenlő?
nekem az előtető van így rögzítve, 10-es gerenda, alatta 5cm-es xps tartja el a faltól, így ér ki a 15cm-es szigetelés külső síkjáig. keményebb xps-sel van megcsinálva. még nem esett le semmi :)
a homlokzatunk előtti terasz elé kerülni fog egy kb 5 méter széles, fából készült pergola. A tervek szerint a homlokzathoz lenne rögzítve egy gerenda, kb 80 centinként, ez tartaná a fal felől az egészet.
Mivel a nyílászárók felett megy végig egy betongerenda, ezért ahhoz lenne fogatva.
Hogy lehetne ezt megoldani hőhídmentesen? A falra 15cm eps kerül. Kéne mondjuk egy 7x15ös fagerenda, és a 7 cm vastagság feletti részt ki kéne ugyanúgy dryvitozni a 15cm-es vastagságig?
Mondjuk engem az sem zavar volna, ha a falon kívűlre kerül a gerenda -magyarul látszik- de azt pláne nem tudom hogy lehetne megoldani.
"Egy fa bejárati ajtót szigetelnék le kívülről, hogy következő télen már ne izzadjon belülről. 5 centis kőzetgyapotom van, de nem bánnám ha ezt vmi 2-3 centis eps/xps/akármi helyettesíteni tudná."
5 cent vastag kőzetgyapotot mindössze 3 centi vastagságban csak olyan hőszigetelő anyag tudna helyettesíteni, amelynek párazáró az anyaga. Márpedig házibarkács ajtóhőszigetelésnél az ajtó KÜLSŐ oldalára nem tennék semmit, ami párazáró anyagú.
Tehát
- vagy kívülre 5 centi gyapot vagy EPS,
- vagy az ajtó BELSŐ oldalára 3-4 centi XPS
A 2 centit meg felejtsd el, olyan (megfizethető) anyag nem létezik, ami fele olyan vastag, mint a kőzetgyapot és mégis ugyanolyan jól hőszigetel.
A kérdést így kellene feltenni: létezik-e olyan tégla, amiből lehetséges a statikai előírásoknak megfelelő 20 centi vastag falat csinálni?
És ezt a kérdést NEM nekem kell feltenni, hanem az építészednek/statikusodnak ;)
"jön a villanyász hornyot vésni, oszt dől a kecó :D"
Értelmes villanyász nem dolgozik feleslegesen: a falmaró max 2 centire van beállítva. A jövő tégláinak belseje ráadásul jóval tömörebb lesz (nagy hőtároló tömeg, kis vastagság mellett), a téglagyáraknak lassan el kell felejteni a papírvékony belső elválasztó falakat.
Egy fa bejárati ajtót szigetelnék le kívülről, hogy következő télen már ne izzadjon belülről. 5 centis kőzetgyapotom van, de nem bánnám ha ezt vmi 2-3 centis eps/xps/akármi helyettesíteni tudná. Mit javasoltok?
"a tervezőnek nem az a dolga, hogy számolgasson és figyelembe vegye a megrendelő kívánságait?"
A tervezőnek az a dolga, hogy minél kevesebb munkával minél több pénzt keressen.
Optimális esetben a számítógépében lévő kész típustervek közül (a terv-gyűjteményt ingyen kapta egy téglagyártól ;) sikerül rábeszélnie téged valamelyikre, ezután vár egy hónapig, majd közli, hogy sikerült mindössze száz óra alatt megterveznie a házad, ezért lett a tiszteletdíja csak háromszáz ezer.
"szerinted mi lesz ha a Berettyónak megy?"
A folyóparton találkozik azzal a statikussal, akiktől egy olyan házfal statikai méretezését kérte egy megrendelő, amire nem volt előre kiszámolt megoldás a nagyapjától örökölt (sem a téglagyártól kapott) táblázatokban.
Mindezt természetesen csak viccből írtam,
a valóságban ilyen tervező nem létezik
és a valóságban a statikusok se százszoros túlbiztosítást fizettetnek ki veled ott, ahol hivatalosan csak ötszörös túlméretezés lenne kötelező.
Kicsit off de azert szigeteles kicsit. 4db nagy ablakunkra (270x150) ketto deli udvari front ketto meg keleti utcai, solar uveget szeretnenk a nappali belathatatlansag miatt(se fuggonyt se reluxat nem szeretnenk) a masik meg a napfelemelegites gatlas miatt.
"ha esetleg mégsem (pl elkezd számolgatni), akkor neked olyan terveződ van, amilyenről nagyon sokan csak csak álmodoznak"
Miért, a tervezőnek nem az a dolga, hogy számolgasson és figyelembe vegye a megrendelő kívánságait? Nyilván nem az orbitális baromságokat, de egy vastagabb szigetelés talán nem az.
Másrészt -hogy a lényeghez is hozzászóljak:)- szerinted mi lesz ha a Berettyónak megy? Megfázik?
1: Kérdezd meg a terveződet, hogy szerinte kb mennyibe fog kerülni ez az X négyzetméternyi a fal kompletten, vakolva.
2: Ezután kérdezd meg tőle, hogy kb mennyibe kerülne az, ha az a fal NULLA HŐSZIGETELÉSŰ, viszont marhaolcsón falazható (pl B30N+F) téglából készülne, de kívülről annyi hőszigetelést tennétek rá, amivel végeredményben hülyére veri a fenti 38-as fal jóságát ;)
Köszönöm a válaszokat, ráfogok feküdni a témára de akkor úgy érzem erőltetnem kell a 30-as fal és 15-20cm-es szigetelést körben! padló és mennyezeten is szeretnénk rakni!
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy házépítés előtt állunk.
3 lehetőség van ami jelenleg téma a ház falában+ szigetelés összetevőjében.
Mi 30-as falat szerettünk volna 15-20cmes szigeteléssel.
Viszont a tervező 38-as falat tervezett be (a helykihasználás miatt mivel a szigetelés is beleszámít már a beépíthetőségbe)
Ebből 2 verzió van.
30-as tégla és 8cm szigetelés (grafitos vagy valami jobb)
Vagy
a jó drága 38-as Klíma profi szigetelt tégla.
Azt mondták, inkább a szigetelés felé menjünk, mert az összetételeknél sokkal jobban zárttá lehet tenni a házat egy vastag szigeteléssel. Mint sem a profi 38-as téglánál, ahol a sarkoknál, összetételeknél nem lenne megfelelő.
Mivel a kivitelezővel nem lett erről pontosabban beszélve, ezért már a kész rajz (ami megy a bejelentésre) 38-assal lett betervezve.
Nem akarok kellemetlen helyzetet abból ,hogy az összes falat át kelljen tervezni az első verzióra, ezért kérdezem én azt hogy egy modern új háznál (gázfűtés + padlófűtés lesz + szellőztetőrendszer) mennyire lehet elegendő a 30-as tégla + 8cm grafitos szigetelés? Az összetételeknél meg ugye 5cm ráhagyás pluszba.
"a 10cm kozetgyapot tabla mar megvan dupla retegben"
A kőzetgyapot sokkal nehezebb az üveggyapotnál. Ezért készülj fel arra, hogy a régi hőszigetelésed vastagságát az új kőzetgyapot közel nullára össze fogja nyomni amikor ráteszed a tetejére, tehát azzal a döntéseddel, amikor üveggyapot helyett inkább a kőzetgyapot mellett döntöttél, azzal a régi hőszigetelésedet nagyjából ki is dobtad az ablakon :)
Koszi a tanacsokat , a 10cm kozetgyapot tabla mar megvan dupla retegben. Elejen meg jobb a tobb elven megrendeltem mikor azt hittem csak 12 centi uvegyapot van fent. Nem baj meg mindig jobb a tobb.
A radiátorokon van egy csavaros beállító, amin 1-5 közt lehet állítani, mennyire legyen meleg. Nem tudom, hogy ez a radiátortermosztát-e :). Köszi a tippeket!
Igazából belegondolva nekem egy egyszerű időzítő is elég lenne talán, ami reggel 8kor lekapcsolja a fenti kört és délután 5 körül visszakapcsolja. Kézzel is lehetne, de azt biztos elfelejtenénk.
Köszönöm szépen a választ! Nagyságrendileg a termosztát ahogy néztem 20e Ft körül jön ki, a szerelés gondolom helyzetfüggő, de mondjuk egy tízesből talán megvan? Kár, hogy nem jutott eszembe korábban ez a megoldás :(
Az öntanuló termosztát hatalmas előnye ott van, hogy pl felfűtés közben előre meg tudja jósolni, hogy a hőmérséklet kb hány perc múlva fogja elérni a a kívánt értéket, ezért még időben le tudja állítani a fűtést, hogy ne legyen hőmérséklet-túllendülés. Lehűlés közben ugyanaz fordítva: már akkor bekapcsolja a fűtést, amikor még nincs hideg, mert megtnulta, hogy a fűtés bekapcsolása után mennyi idővel kezd ténylegesen melegebb lenni a lakásban.
Azt fogod észrevenni, hogy a termosztát a hőmérséklettől látszólag teljesen függetlenül kapcsolgat össze-vissza, valahogy mégis egyenletes a hőmérséklet :)
"tehát ne a kazánt szabályozzák közvetlenül), igaz? "
Egy termosztát kapcsolhat akár csak egyetlen zónaszelepet, egy kisebb lakrészt kiszolgáló keringető szivattyút, satöbbi.
Sőt, nyáron átállíthatod hűtésre és akkor fordítva fogja ugyanazt csinálni.
"a gerandan felul nagyresz kartanypapirral nehol sarga parazaro foliava,"
Ezeket eltakarítani,
a jelenlegi hőszigeteléa vastagságát 20-30 cm közé feljavítani occsó üveggyapottal.
"Azt mondjak nemjo semmire"
A padláson nyáron szánkót, bundát és sílécet, télen sátrat, gumicsónakot és búvárfelszerelést lehet tartani (a palackot NE ott tartsd!). De ha ezek közül egyik sincs neked (vagy van elég tárolóhely lentebb is), akkor ne foglalkozz a padlás-raktár kialakításával, mert jól megcsinálni egy rakás kidobott pénz.
Nincsen a radiatorokon thermofej (radiatortermosztat)?
Mert nalunk az van kitalalva hogy raktam mindegyikre es ket mobil szobatermosztat kapcsolgatja a kazant, csak ossze kell hangolni a szobatermosztatot a radiatortermoszattal. De nalunk nincsenek zonak szoval kicsit hekkelo viszont ha nalatok vannak zonak rendesen kialakitva akkor tuti ez a megoldas de van fűtes topic
Kicsit jobban megbolygattuk a fogoparoknal levo viszintes (padlas)szigetelest
Es nalam a fogoparok meg feljebb vannak , itt gerendak vannak amik parhuzamosan futnak a gerinccel es folottuk 10 centivel vas "fogoparok" vannak tekeros feszitos izevel
- fureszporos tapeta
- 10-12mm retegelt lemez
- 25 mm deszka
gerendak kozott
- 30 mm nikecell
- 12cm uveggyapot
- a gerandan felul nagyresz kartanypapirral nehol sarga parazaro foliava, de eleg szellosen van kartyanypapir felkunkorodva nehol leszelegelve deszkadarabokkal mintha csak takaras lenne nem
Egyebkent minden szaraz uvegyapot is mint ujkoraban
Mar ugyvagyok hogy mindenfele lecezes nelkul - ami a jarhatova tetelt szolgalta volna - csak lerakom ket retegbe atlapolassal a 2x10centui kozetgyapottablakat.
csak kozeppen hagyom meg pallojardat.
1. ha eddig jolfigyeltem erre mar nem kene semmit rateriteni had szellozon
2. mit gondoltok a padlas jarhatova tetelerol? 70m2 2.1 belmagassag a fogoparokig. Azt mondjak nemjo semmire hacsak nem locsolok a cserepkre nyaron eukaliptusz olajat mert akkor jo szauna feeling lesz :) Igazabol tarolasra se mert mit tarolunk -10 es +60 fok homerseklet ingadozasban.
3. a fentebb leirt retegvastagsagokhoz nem tulzas a 2x10centi kozetgyapot?
Buta kérdés, de nem vagyok benne biztos. Nálunk az emeleten van egy elosztó a fűtés csöveknek, ha ott elzárom, akkor egyik fenti radiátor sem melegszik fel. Érdemes lehet vajon gondolkodni egy ilyen öntanuló termosztátban, ami leszabályozza a fenti fűtéskört? (Napközben nem vagyunk fent, felesleges fűteni ott) Másképpen, az ilyen termosztátok beizzíthatóak, hogy szoba (vagy emelet) szinten szabályozzanak (tehát ne a kazánt szabályozzák közvetlenül), igaz?
Egyenlőre csak nézelődünk. Ha bele ugranánk se sok lehetőségem lenne módosítani, mert teljesen kifutnánk anyagilag.
Ezért is kérdeztem, hogy ne télen álljunk ott lefagyva. A padlófűtésről és az alatta lévő szigetelésről csak annyi van, hogy a ház fűtésigényéhez méretezve. ( saját szavaimmal).
A plafon hőszigetelése karcsúnak tűnik ill nem ártana tudni a padlófűtés alá kerülő szigetelés vastagságát sem . Alternatív fűtési mód meg nem árt egy házban .
Egy kicsit off topic, de itt van sok tapasztalt ember. Az lenne a kérdésem, hogy HARDELL STANDARD könnyűszerkezetes háznál elég lehet fűtésnek, csak padlófűtés?
A kivitelező szerint igen. Nem saját ház, hanem egy épülő lakópark egyik háza, amit mi is nézegetünk, de nem értek hozzá. Illetve nem hallottam még, hogy csak padlófűtés van és semmi más.
Paraméterek: A főfalakba 15 cm vastag, a válaszfalakba 7,5 cm vastag, a födém rétegrendjébe 15 cm vastag VF jelű URSA hang- és hőszigetelő gyapot kerül teljes párazárással.
8 cm hőszigetelő expandált PS hab a homlokzaton, 6 cm hőszigetelő extrudált PS hab a lábazaton
Nagyon kedves vagy, köszönöm. Konkrétan Jász cell által gyártott termékről kaptam jó árat, de erről nem nagyon találok semmit. Azért, mert sz.r? Ragasztó ügyben pedig Knauf styrokleber és Baumit duo contact játszik. Ez megfelelő minőségnek tűnik.
A fogoparokra kozetgyapot: Voltunk fent a teton es nem ugy nez ki hogy a fogoparokra merolegesen futo 100x60centis tablak szepen kozeppen es ket vegen lennen alatamasztva a fogoparok meg a masodik reteg keresztlecezes altal szoval ahogy eppen esik. Nem fognak ezek meghajlani es osszenyomni egymast meg a regi paplant?
Sziasztok. Segítségre lenne szükségem, családi ház külső hőszigetelés, lábazat szigetelés és ablakcsere előtt állunk. Már elvesztem a sok árajánlat között. Ami biztos, hogy 12 cm-es EPS kerül a falra és 6 cm XPS a lábazatra, na de milyen és milyen ragasztóval érdemes felrakni? Mi a különbség a különböző név alatt futó ESP 12 cm-k között? Köszönök minden tanácsot.
"Szerkezetre erősített gipszkartonnal lesz borítva a házban az összes fal, mennyire valós veszély az, hogy ezután a gk. mögött majd elkezd penészedni?"
Mivel az a fal kívülről hőszigetelve lesz, ezért a fal belső felületének hőmérséklete kb pont ugyanannyi lesz, mint a gipszkartoné, tehát a fal éppúgy nem fog penészedni, mint a gipszkarton.
"Mert így ugye ott már hidegebb lesz a fal az üregben"
Mitől lenne hidegebb? Maximum pár tized fok lesz az eltérés.
"Ez így miért rosszabb mintha menne mögé egy vékony 5cm szálas hőszigetelő + párazáró, amit itt korábban nem javasoltatok?"
Mert ha a párazárás tökéletlen (lyukas/megkerülhető), az bizonyos pontokon hosszú távon olyan, mint ha nem lenne ott párazárás,
tökéletes párazárást viszont nem tudsz csinálni (rossz anyagokat választanál és nincs meg hozzá a szaktudásod sem).
Szerkezetre erősített gipszkartonnal lesz borítva a házban az összes fal, mennyire valós veszély az, hogy ezután a gk. mögött majd elkezd penészedni? Mert így ugye ott már hidegebb lesz a fal az üregben, a gipszkarton pedig átengedi a párát.
Ez így miért rosszabb mintha menne mögé egy vékony 5cm szálas hőszigetelő + párazáró, amit itt korábban nem javasoltatok?
Nem akarom mindenáron a belső hőszigetelést,csak kíváncsi vagyok ez így miért rosszabb, valaki elmagyarázhatná normálisan.
"De ha hozzáveszem a gipszkarton illetve a karton és a födém között lévő 20cm levegőt akkor az U = 0,074 W/m2K"
Ha meg tudod oldani, hogy a levegő ne mozduljon akkor garantálom neked a Nobel-díjat :)
Aki bejárt a fizika órára, az tudja, hogy a meleg levegő felfelé áramlik, a hideg meg lefelé, így az a légrés tele lesz hő-szállító légáramlatokkal, tehát annak a légrésnek a hőszigetelése közelíteni fog a nullához.
Mire _minden_ készen van reálisabb lehet a 12eFt/nm is mostanság, sajnos (az általam kapott ajánlatokat tekintve). (Ha nem kell állvány, akkor jelentősen olcsóbb lehet.)
Ha ez bejegyzés alapján tényleg egy társasház, akkor nagy eséllyel az alapító okirat szerint a külső falak és a lépcsőház a társasházi tulajdon közös részét képezik. Amennyiben megszavazza a közgyűlésen a társasház a szigetelést, akkor szigetelhető az ott eldöntött módon, ha nem, akkor nem.
Egyéni akció nagy eséllyel bontást (=pénzkidobás) fog jelenteni, ha jogosan ezt szeretné elérni bármelyik tulajdonostárs. Volt már rá példa többször.
A lépcsőház felől nem szoktak szigetelni, amennyiben zárt. A garázsok/pince felső födémét érdemes lehet alulról szigetelni. Meg kell bízni egy energetikust vagy építészt, hogy készítsen energetikai számítást, valamint ajánljon a már megismert szerkezetek és az előírások alapján megfelelő hőszigetelési megoldást. Elképzelhető például a garázs és a kazánház közös mivolta alapján, hogy bármit nem tehetsz az ottani födémre.
Az lenne a kérdésem, hogy adott egy 4 lakásos társasház, alul garázsokkal. A garázsok felett 2 lakás van. A középső lakásról lenne szó, amit alulról garázs és felülről a legfelső lakás zár szendvicsbe. A garázs szinten vannak a cirkók lakásonként, azaz a középső lakás alulról is védett valamilyen szinten. A legfelső lakás felett lapos tető van, amit nem rég újítottak fel. A kérdésem arra vonatkozik, hogy meg lehet-e oldani azt, hogy a középső lakást leszigeteljük, de úgy, hogy ha a felső lakás tulajdonosa folytatni akarja, akkor ez később ne legyen gond? Nem szeretnénk a felső szomszédra várni, viszont ösztönzőerővel hathat, ha az alsó szomszéd már megcsinálta a szigetelést. A lakások 2 oldalt vannak, azaz a lépcsőház bejáratánál találkoznak, a 4-ik oldal már a lépcsőházon belül van.
Érdemes a lépcsőházon belül is felrakni egy szigetelő réteget vagy elég a külső 3 oldal? Érdemes a garázsszintet is szigetelni?
"A kerdesem az lenne hogy meszelt vagy diszperzios durvan vakolt plafon van es zsakos ragacsal lenne rogzitve meg dubellel. Akkor is kell a melyalapozo?"
Jól tapadó diszperziós festék esetén a pince plafont szerintem nem kell sem mélyalapozni, sem dübelezni.
Ha dübelezel, akkor meg egyáltalán nem kell semmitse ragasztani.
Én a vakolat + stukatúr deszka réteget párafékező rétegnek tekinteném (ha már ki lett felejtve a párzáró réteg a gipszkarton fölül)
és azon igyekeznék, hogy a gyapot teteje minél akadálytalanabbul ki tudjon szellőzni.
- mivel alulról meglehetősen gyenge a párazárás ezért a gyapot tetejére lehetőleg nem tennék semmit (még páraáteresztő fóliát sem) ha nem muszáj
- a deszkák közötti rések szerintem túl kicsik a pára jó kiszellőzéséhez, mivel alulról szar a párazárás, ezért legalább egy centis réseket hagynék a deszkák között (vagy egy átszellőzetett 5 centi vastag légrést a padló és a gyapot között)
- a gerendák így hőszigetelő takarás nélkül egy-egy hőhídként fognak viselkedni (belülről hőkamerával nézve csíkos lesz a plafon)
- a födém szélén körben láthatóan nincs semmi hőszigetelés (belülről a mennyezet sarkában szökik a fűtéspénz, ráadásul penészedés várható)
De most vittél be a betonnal egy csomó vizet a beltérbe , amit a fűtéssel csak fokoztál , szóval szellőztess folyamatosan ( akár gépi rásegítéssel ) , hogy a rengeteg pára távozzon ahogy kiszárad minden .
tudom, h amatőr kérdés, de nagy átlagban mibe fáj mostanság 8-10 cm homlokzati átlagos minőségű szigetelés anyaggal, munkadíjjal, nemesvakolva. Tényleg csak -tól-ig árak érdekelnének, hogy egyáltalán miben kell gondolkodni mielőtt elkezdem beleásni magam a témába.
A vélmeményeteket szerretném kérni. Ház felújítás közben vagyunk, egy régi házat csinálunk A-tól Z-ig, lényegében a falak maradtak a régiek. Eddig ami történt, feltörtük a betont, kiszedtük a talajt, új beton, szigetelés, padlófűtés, új beton(3 hete lett az utolsó réteg), új nyílászárok, a mennyezetről eddig részben levertük a vakolatot és a födém úgy néz ki, hogy betongerendák vannak és közöttük betonelemek.
A kérdésem és a problémám pedig a födémre irányul:
Már télen is megfigyeltem, hogy ott ahol nem volt fűtés, mert csak két szobában van konvektor, néha a födém elkezdett vizesedni, ahol nincs vakolat, néhol pedig csöpögött róla a víz is. A szombaton beindítottuk a padlófűtést 30 fokos vízzel, hogy szárítsa és temperálja a házat és úgy hagytam éjszakára. Vasárnap mikor kimentem az összes ajtó, ablak párás volt, a kilincsekről is folyt a víz, a fődém pedig sokkal több helyen volt vízes és onnan is csöpögött a víz. A födémnek ez a vízesedése el fog múlni? Vagy csak attól fog elmúlni ha leszigetelem? Nem szeretném ha a gipszkarton álmennyezet elázzon majd ez miatt.. Idővel lesz majd szellőztető berendezés is, így a pára csökkenni fog és tudom hogy azért csapodik ott ki mert jóval hidegebb, fel kellene melegednie szobahömérséklet körülire, de ha elzárom az álmennyezettel, akkor hogy fog tudni? Ahol fent van még a vakolat, ott nincs ilyen probléma. Nincs kedvem fölöslegesen újravakoltatni.
Nagyon nem kell az a légrés, tekintettel arra, hogy a kőzetgyapot páraáteresztése 20x jobb (μ=1), mint a fának (μ>20). Írtam, hozzávaló ragasztóra és vékonyvakolatra van szükség. A pára így nem tud ott feldúsulni.
A belső párafékezés sokkal fontosabb, mint a külső kiszellőzés! Olvass utána. Vannak páratechnikai méretező programok, pontosan kiszámolható minden, egyáltalán nem kell találgatni.
Könnyűszerkezetes topikot is olvasd el. Van ilyen rétegrend amire gondolsz. Mondjuk én benéznék a párás fürdőszobánál a rétegrendbe, hogy mégis mit ér a jelenlegi párazárás a belső burkolat mögött. Ha nem tökéletes akkor nem raknám rá cellt. Valszeg nem lesz tökéletes.
nem, azt a pénzt költsd még több padló hőszigetelésre. minél többet sikerül berakjál a 12cm-es minimumnál, annál jobb! ha esetleg 15öt terveztél, akkor se csüggedj: a 20cm sem túlzás :)
Tegyél rá vakolható kőzetgyapotot hozzá való vékonyvakolattal. Ugyanúgy fog kinézni, mintha eps-t tettél volna fel. Kicsit drágább, de megfelel páratechnikailag.
Hőszigetelés alá meg sose tegyen senki kiszellőztetett légrést, mert pont semmit sem fog érni a hőszigetelés...
Ki kell képezz egy függőleges 4cm vastag légrést lécvázból a külső falra, azt ki kell szellőztetni.
A lécváz alá kell szerelni egy páraáteresztő fóliát, ami kivülről vízzáró (három réteges tetőfólia).
A lécvázra kell egy 2omm-res OSB és arra szerelhetsz EPS8o-nast.
A külső spalétok kiképzése elég komplikált, ott meg szakad a légrés. Kell készíteni egy maszkolt szellőztető nyílást a külső ablakpárkány alatt, valamint fent, a felső spalétnál is.
Rákerestem és visszaolvastam, amennyire csak volt kapacitásom, mégis mondjátok meg nekem - légy szíves - sürgősen, hogy az aljzatba padlófűtés kiépítésekor érdemes hőtükrös fóliára költeni, vagy sem. Előre is köszönetem válaszaitokért.
Majdnem 10 éve lakunk benne, de csak annyit tudok, hogy erdélyi könnyűszerkezetes. Gondolom fa váz, belülről fa lambéria, kívülről is fa, olyan félköríves gerenda és közte gondolom üveggyapot szigetelés. Azt tervezzük, hogy kívülről beszigeteltetnénk hungarocellel és kívülről elvesztené a faház jellegét, csak belül maradna meg a fa lambéria.
Pl. veszel egy duplex (iker) házat, aminek van egy közös tartófala. Áthallatszik, de katasztrófálisan.
Ki van készítve minden, elég körülményes felszerelni legalább 5-8 cm-t a legsűrűbb közepgyapottból (minkét lakásba), mert azt valahogy burkolni is kell (gipszkarton- vagy ragasztó, haló, glett és festés). Ilyenkor 5-8cm parafát szoktunk szerelni, de azt is le kell burkolni. Drága.
Ezt a dekor panelt rá lehet csavarozni (akkár rejtetten is) egy CD előtétfal vázra, a CD profilok közé betuszkolni 5cm kőzetgyapottot... így már nem drága. Talán meg lehet oldani szegés nélkül is... ha méretre legyártják.
"csakis: monolit vasbeton födémre rakott fordított rétegrenddel csinálnék, lapos tetőnek."
Ha belül nincs szükség álmennyezetre, akkor valószínűleg ez lehet a legolcsóbb is.
"és kb. bolond biztosan kivitelezhető"
Ez sokkal fontosabb, mint azt sokan gondolnák.
Ha hülyebiztos technológiát választunk, akkor nem fenyeget bennünket az a veszély, hogy egy szarul dolgozó "szakember" miatt esetleg lehet újra csinálni az egészet.
"Őszintén szólva én úgy terveztem, hogy a födém tetején lenne a szigetelés, nem az álmennyezetben. Már csak azért is, mert lejtést kell adni a csapadékvíz szigeteléshez, ezt pedig EPS lappal akartam megoldani, nem pedig betonnal...
Az lehet a megoldás, ha mindenképpen kell szigetelés a födém alá, hogy tegyünk a tetejére könnyűbetonból lejtést adó felületet, Austrotherm At-KA adalékanyagból."
Egy másik olcsó megoldás az, amit a mérnököd javasol (ezt tanítják az oskolában is), ennek veszélye az, hogy a vízzáró réteg akadályozza a (szinte) közvetlenül alatta lévő EPS gyors páraszellőzését/száradását. Persze erre azt szokás mondani, hogy abba az EPS-be soha nem kerülhet víz, hiszen alulról TÖKÉLETES (hehe) a párazárás, felülről pedig TÖKÉLETES (hehe) a vízzárás.
Annak ellenére, hogy állítólag tökéletes a felső vízzárás, mégiscsak ferdére szokták csinálni a tetejét.
Az általam említett fordított rétegrendű lapostetőket nem szokás ferdére csinálni, ráadásul ennél nincs párazárási probléma sem, viszont kiesik a "legolcsóbb" kategóriából.
"Független, némi gyakorlattal rendelkező szakembertől származó véleményt még nem nagyon olvastam."
Belső hőszigetelésről nem is fogsz soha.
Az országban talán összesen tíz olyan szakember van, akire nyugodtan rá lehet bízni egy XPS alapú belső hőszigetelést, de ezek NEM függetlenek, mert kb 20 évre előre lefoglalta őket a Milliárdosok Klubja (csak ők képesek megfizetni a VALÓBAN megbízható párazárást)
"Valóban érdemleges, gyakorlati előnyöket (fűtésköltség, hőérzet, penészedés stb.) hoz az XPS az alkalmazása során, pl. egy magas emeleti, északra tájolt lakás utcai frontjára néző falainak belső, utólagos szigetelésekor?"
Valóban hozna előnyöket, de nem biztos, hogy még életedben behozná a befektetett összeget.
Tehát mondjuk fal-négyzetméterenként megtakaríthatnál évente 6-700 forint fűtésköltséged, viszont a belső hőszigetelés összesen mondjuk 30-40.000 forint lenne négyzetméterenként(!), tehát az energia-megtakarításod első forint hasznát csak az unokád látná.
