Érdekes lenne tudni hogy mivel fognak foglalkozni. A polgári anyakönyvek hozzáférhetősége elég kevés lenne, egy csomó levéltári forrást kellene még digitalizálni és indexelni.
márc 28-án járt le a csoportvezető álláshirdetés, gondolom jó pár hét volt mire ki is választották, majd legalább egy hónap mire munkába áll. Majd felveszi a csoport többi tagját, majd kiírják a tendereket, elbírálják, és kell egy csomó idő mire meg is csinálják... 1-2 év?
Múltkor már kérdeztem tőletek egy rokonomról, Gácser Terézről (Szeged, 1800-as évek második fele), de nem tudtam a lánya nevét, most megtudtam. Kiss Antalné Fischer Erzsébet (kb. 1875-1967 Szeged). Így meg tudnátok nézni Terézt légyszíves? Sajnos én egyáltalán nem értek hozzá.
tudnátok segíteni hol is van az az állami oldal, ahol mostani halotti adatokat lehetett megkapni, amikor beírtál egy csomó dolgot. Használtam, de most nem találom... ügyfélkapus volt?
Kopogjuk le, de nekem semmi problémám nincs mostanában az anyakönyvek böngészésével. Talán próbáld meg más böngészőben; ha ott működik, akkor az eredeti böngészőben törölni kell az FS-sütiket és előzményeket. Valami okból az FS hajlamos erre: átmeneti internet-hiba miatt valami rosszul töltődik le, de a böngésző a hibás sütit vagy oldalt nagy segítőkészen megjegyzi, és állandóan azt tálalja, ahelyett, hogy újat töltene le.
Bár nincs rá tényleges bizonyítékom Mester Mária anyukája, a gyermek születését követően ismét férjhez ment másfél éven belül. Szóval ha nem is hivatalos, azért eléggé valószínű, hogy az új férj lehetett Mária apja. De aztán ki tudja. Mester Jószef amúgy meg ha jól látom Baba/Bába (talán a mai romániai) településen született... tehát arrafelé is nehezebb kutatgatni :)
Érdeklődöm, hogy az egyházi anyakönyveket ti tudjátok használni? Nekem állandóan az irja ki, hogy "hoppá, valami nem sikerült. Kérjük frissitse az oldalt. Vagy 20-szor rá kell kattintani, mire nagy nehezen bejön az oldal, de a második oldalnál ugyanezt csinálja. Vagy valamit nem jól csinálok? Segitsetek!
származásnál a Tiszaszalókot említik (ami akkor még külön volt Tiszaabádtól), nézve a Dvorzsákot, Tiszaszalókon volt a katolikus anyakönyvezés, viszont a familysearchen Tiszaszalóknál csak református van.
Nem tudom, hogy hol van, vagy miért nem fényképezték le. Talán a megyei levéltárban érdemes megnézni, vagy levelet írni a helyi papnak, vagy esetleg várni, hátha valaki itt tud valamit erről...
De ott a következő olvasható: Mester József állítólag f. évi március hó végén magyar Homokpusztán(?) meghalt, a pusztán temették el.
Mester József szálával akadtam el teljesen. Mivel nem találom a halotti anyakönyvekben ezért nem tudom, hány évesen halt meg és hogy mikor született. Házasságra vonatkozó adatokat se találok. Megemlítik Tiszaszalók és Ködmönös(?) településeket is Dévaványa mellett.
Bármilyen segítséget örömmel veszek, és előre is köszönöm!
2022. márciusára a Családtörténeti Kutatóközpontot kellett volna létrehozni. Valószínűleg minden csúszni fog. A családtörténet levlistán néhány hónapja írták, hogy az abonyi anyakönyvet elvitték digitalizálni.
Az OSzK is nekilátott nagy erővel digitalizálni, kíváncsi vagyok mi lesz belőle, mit tesznek online is elérhetővé.
Nem tudjátok véletlenül hol találhatóak az 1848/1849-es forradalom és szabadságharcban meghalt császáriak halotti anyakönyvei? Korábban már egyszer megtaláltam, de most hiába keresem. (Akit érdekel, a magyar oldal halotti anyakönyvei ITT elérhetőek.)
Koszonom. Fixen sajnos csak az elhelyezkedest tudom. Az Öry es a Vanda nevek nem illenek a sajatjaim koze, de az altalad felsorolt telepulesek nemelyike mar igen. Koszonom, elindulok az altalatok tanacsolt uton.
Hm, igazad lehet, csak nagyon furcsán kanyarítjak az i betűt, meg a másik kettőt is, miközben amúgy olvashatóak a nevek könnyen. De ez lehet. Köszönöm.
Az FS az Őri névre elég sok találatot dob fel Szabolcsban: Nyírbátor, Nyírtura, Nyírbogát, Gégény, stb., illetve Szatmárban: Ököritó, Nábrád, Fehérgyarmat, Matolcs. Ha nem tudsz keresztneveket, meg kell nézni ezeket a temetőket a Google Streetview-n. Egyébként az a matolcsi Őri családnak van családfája a FS-en.
Koszonom a segitseged. Igen, tudom, igazad van, a biztos info alapjan elindulni olyan, mintha egy tűt keresnek szaz szenakazalban, de muszaj lenne Oket megtalalnom, es egyedul ennyi info alapjan eselyem sincs, de aki jar temetokben, esetleg emlekezhet egy ilyen kepre.
Ami biztos:
* A temeto es a sir elhelyezkedese: biztos, hogy egy magas dombon terul el, es hogy nagy.
* Es az is biztos, hogy a keresett sirral szemben allva ralatni egy valoszinuleg palatetos (mert szurke), templomtoronyra (vagy haranglabra).
Sokan vagyunk, ilyen keppel talalkozhatott valaki valamelyik temeto latogatasa sor, mert nekem csak a demecseri remlik, mint dombos temeto, de nem remlik, hogy onnan ra lehetne latni a templomra.
* A templom a temetohoz kozel van, de hazak allnak elotte. Ettol fuggetlenul szinte a fel templom latszik.
* A templom (vagy haranglab) fal resze feherre van festve, a hosszukas teteje szurke, mintha pala lenne.
* A keresett sirtol jobbra biztosan - balra csak valoszinu - mukobol keszult sirok vannak, de sajnos amit en keresek, abbol mar alig lehet valami. Max. a sirhalom, es valami viragos, szivos, fucsomo jelzi, hogy ott nyugszanak.
* A sirban nyugvo csalad negy tagu: apa, anya, es ket epphogy kamasz gyermek
* tehenekhez kotheto betegsegben, nagyjabol egyszerre haltak meg valamikor a 1800-as evekben/evek vegen, es szegeny, paraszti csalad voltak.
* A legfurabbak a nevek. Ennyit tudok: Öry, es Vanda. De hogy ezek keresztnevek vagy vezetek, azt nem tudom.
Es, most jon a bizonytalan tartalom:
* a temeto es a templom regi, velhetoen reformatus, avagy regi romai katolikus. Nincs a tetejen jelzes (?)
* felmerult a demecseri temeto neve, de ez erosen bizonytalan.
* valoszinuleg Szabolcs megyei telepules, de nem tudom, csak velem.
Az infok alapjan csak a temeto elhelyezkedesebol tudok kiindulni. Ha az meglenne, mar bejarnam en. Ahhoz szeretnek otleteket kerni. Emlekszel/emlekszik valaki ilyen magaslaton levo temetore, ahol lehet meg 1800-as evekbol sir, amire nem temettek ra, es ahonnan latszik egy templom?
keresgélhetsz, vagy a név alapján kitaláljuk, hol halhattak meg.
A leírás azért elég kevés, de a fenti adatbázisok alapján, google mapsben/streetview-val ránézhetsz mindegyik temetőre.
nagy település volt? a templom közel volt, vagy csak a temető része (pl a harangláb)? Milyen sírok voltak (katolikus, református, zsidó?)? A templom tetején milyen jel volt?
Nagyon keresek egy bizonyos temetot, es abban egy bizonyos sirt, de nagyon keves infom van rola. Ha netan megis remlik valaki emlekezeteben az alabbi kep, kerem irjon, fontos lenne. Koszonom.
Még a halvany tippeknek is orulnek.
Egy magas dombon, vagy hegyen talalhato temetot keresek, aminek egy bizonyos pontjarol, egy konkret sirtol nezve, ralatni egy hosszu, csucsos - talan palatetos - templomtoronyra. (Vagy haranglabra)
Remlik egy ilyen kep valakinek? Ennel konkretabbat nem tudok, de mintha a mostani Magyaro.teruleten fekudne, es mintha a keleti orszagreszben.
Lehet, hogy tul altalanos, de hiaba kutatok, en nem talalok ilyet.
Negyen nyugszanak az altalam keresett temeto konkret sirjaban, es mielott vegleg az enyeszete valna, szeretnem megtalalni Oket.
Jujj, nagyon nagyon köszönöm!!! Kunhegyesre sose gondoltam volna. A bejelentő a 3. fia lehet, róla azt sem tudtam, hogy megélte-e a felnőtt kort. Akkor ezek szerint igen... Még egyszer köszönöm. :)
Egy jó ideje már, hogy keresek egy halotti anyakönyvet; Zsófia - az állami anyakönyvek alapján, ahol eddig találkoztam a nevével - Kirovicsét (férje Kiss Antal). Ahol a férjével lakott ott nem találtam; ahol a fia lakott ott sem... :(
Megtudná valaki nézni, hogy a Macsé-n vagy esetleg a Myheritage-n található-e ezen anyakönyvvel kapcsolatos infó?
Az 1770-ben született ( Tokorcs , Mersevát , Magyargencs vagy Kemeneshőgyészen) Franciscus Domonkos ősöm apukáját keresem viszont nem találok róla semmi infót nagyon őrülnek ha tudnátok segíteni
Temetési és házassági adatokat kereshetsz. Szerintem azért nem ad be sokszor adatot, mert ahogy Prelleg is írta közel sem teljes az indexelés. Azt tapasztaltam, hogy bizonyos településeknél csak a legrégebbi adatok vannak fenn, azaz főleg az 1700-as évek vége és az 1800-as évek eleje. Gondolom egy teljes könyvet indexelnek és ha az mondjuk pl 1812 ig tartalmazza a halottikat és pl 1795 ig a házasságokat, akkor az adott településnél csak erre az időintervallumra ad ki találatot. Próbálkozni kell. Előbb-utóbb indexálják a teljes anyagot.
Hú köszönöm szépen! Efelett jól átsiklottam akkor, vagy csak amikor láttam akkor nem tudtam még a negyedik feleségről. Egy rejtély letudva mindenesetre.
A menyasszony kora viszont nem valós, mert a házassági bejegyzésben Magdus Jánossal, Kovács István özvegyeként szerepel, vele 1822. február 4-én házasodott 17 évesen, 1845-ben akkor kb. 40 éves volt. Kovács Antal nevű gyerekük 1847-ben házasodott, akkor még élt Török Rozália.
Igen szerintem se volt közös gyerekük, FS se dobja fel ajánlásként. Ebből mondjuk adódhatna az hogy valamelyikük nemsokkal a házasság után halt meg, de nem biztos.
Nekem úgy tűnik, két Magdus János volt ugyanabban a generációban. Az egyiknek az 1820-as évektől Török Borbála volt a felesége (gyerekeik a 20-as, 30-as években, illetve a 1841-ben születtek), és a keresett János, akinek több felesége volt (ahogy a családfán is látszik), a negyedik, Török Rozália, akit 1845. marciusában vett el. Ennek a házaspárnak nem találtam gyerekeit (Magdus János 45, Török Rozália 31 éves volt ekkor).
Nem sajnos, főleg az egyenes ágú felmenőkre koncentráltam, így az ilyen nagyon nyomozgatós személyeket mindig csak tologattam hogy majd egyszer utána járok.
Nem ezt az adatbázist nem ismertem, el is mélyülök benne köszönöm!
Hát általában nagyon sok mindent tudok ezekről a személyekről, csak a haláluk ideje nincs meg, vagy feladtam a böngészést mert szétfolyt már a szemem vagy egyszerűen tényleg nem találtam meg sehogy.
Egy konkrét példa Magdus János, született 1800.08.19. Sirok, Heves megye. Négyszer házasodott (nem volt túl szerencsés, három feleségét túlélte), legutoljára 1845.03.31.-én szintén Sirokban, (utolsó) felesége Török Rozália. Nagyon sok infot találtam róla de sajnos azt hogy mikor halt meg, azt egyáltalán nem. Szóval ha valaki esetleg rá lelne azt megköszönném.
amit eddig állami szerv indexelt, az a halotti anyakönyvek, de elég sok mindent kell tudnod, hogy eredmnyt adjon, és ráadásul csak pár tízévnyi van meg (nem tudom most fejből melyik időszak).
Ha az 1800-as évek második feléről van szó, akkor még érdemes lenne a gyászjelentések között keresni (OSZK gyűjtemény, de a MACSE adatbázisban is meg van), és az újságokban megjelentetett gyászhírek is segíthetnek (Arcanum; Library Hungaricana). Ha ott sikerül találni adatot, akkor már a helyre is lehet következtetni, valamint egyéb hírek is segíthetnek az időszak meghatározásában.
Igen ezzel tisztában vagyok. Már majdnem 400 felmenőmet kerestem ki az FS-en a manuális módszert a születési indexekkel kombinálva, de van néhány ember akiknek végképp nem találom meg az elhalálozását, pedig már egyes településeket többször végig lapoztam a katolikus halotti anyakönyveket. Rettentő időigényes, ezért gondoltam hogy megkérdezem hátha van indexelve valahol máshol.
Tavalyról rémlik egy hír hogy valamelyik magyar állami szerv bejelentette hogy indexelve lettek az anyakönyvek, de akkor az gondolom csak a 1895 utániakra és/vagy a Budpestiekre vonatkozhatott.
Nagyon nem mindegy a kb. életkora sem. Szegeden nagyjából egy időben három olyan házaspár élt, ahol a feleség neve Gácser Terézia volt (Vékes Antal; Krajcsovics Antal v. István; Fischer Mihály), gyermekeik 1865-1890 között születtek. Ha a leszármazottak neve ismert, abból valóban el lehet visszafelé indulni.
Sajnos nem értek a kereséshez. Volt egy Gácser Teréz nevű ősöm az 1800-as években, talán a szépanyám vagy ilyesmi. Semmit nem tudok róla a nevén kívül. Illetve egy fotó van róla. Ő a legkorábbi családtagom, akiről van fotó.
Mivel viszonylag ritka neve van, nem tudna valaki találni róla valamit? Köszi előre is!
Megnéztem, Csongrád megye településein amelyek fent vannak indexelve a MACSE-én, nincs a halottija. 6 gyerekük halottiját megtaláltam Sövényházán, 1914-ben még élt, 1930.02.10-én már nem.
1, Szécsényi Mihály 8 éves, +1909.03.20.
2, Szécsényi Károly 27 éves, +1914.03.23. anya még él
3, Szécsényi Vilma 33 éves, + 1930.02.10. anyja már nem él
4, Szécsényi Pál 65 éves, + 1964.03.20.
5, Szécsényi István 76 éves + 1966.11.15.
6, Szécsényi János 78 éves, + 1973.12.28.
Én is kutatom a Szécsényi családot, Szécsényi István - Pelle Heléna 1740.11.21-én kötött házasságot Mindszenten, ebből az ágból származom.
azon kívül, hogy valószínű jó a találat a településre, miért gondolod, hogy amit én Lipótnak olvasok, az a Leopold? (lehetnek persze testvérek, akkor a születési találat is jó).
Lehet, hogy távolabb kellene keresgélni. Még két Schlesinger halálozás is van a 164. és 166. oldalon, ők Schaffa-ból származnak Morvaországból. Bár itt nem igazán lehet kiolvasni a település nevét (Shaffa), meg ők Görbőn laktak, nem Pincehelyen, lehet közük egymáshoz,vagy Schaffa környékén keresni a települést.
Közben rájöttem, hogy katolikus vallású volt. Csanádapáca anyakönyvezése 1838-tól van, előtte viszont Újkígyóson anyakönyveztek az Adatbázisokonline.hu szerint.
Medgyesbodzáson pedig 1871-től, és az 1873-ban született Rozália és az utána született gyerekek már ott lettek anyakönyvezve.
Szerintem ő lehet, mert 12 gyereket szült, 17 évesen szülte az elsőt 1852-ben és 1880-ban az utolsót, amikor is 43 éves lehetett. Kb. 40-45 év között szülték az utolsó gyereket.
A születési bejegyzés viszont szerintem nem az övé, mivel ő egy csanádpalotai születésű Nagy Viktória, és 1851-ben van egy házassági bejegyzés Csanádpalotán Nagy Viktória és Madár Joachim között:
A szülők nevének hiánya a házassági bejegyzésekben nem könnyíti meg az egyértelmű beazonosítást...
Csanádapácán pedig nem született Nagy Viktória nevű gyermek az 1830-as évek első felében.
Egy újkígyósi születésűt láttam, azonban ő 1835-ös születésű, így csak 15 éves lett volna a házasságkötéskor. Szóval kis fenntartással akár ő is lehet. Nem tudom, hogyan lehetne egyértelműsíteni a dolgot...
Makón találtam egy Szűcs Józsefet, de sajna házasságot át kellene nézni, hogy legyen esélyünk beazonosítani. Macsén nincs megfelelő adat, se a familysearchön, de ott nincs is házasság indexelve.
Az ember szemének idő kell, amíg rááll az egykori plébános írására, és jól értelmezi amit leírt. Ha állandóan változó írásban kell kutatni, nem alakul ki ez a ráállás, és sokkal többször siklik el a nekünk kellő bejegyzés, név felett a szem.
Úgylátszik igaza volt a feleségemnek, aki azt mondta, hogy haladjak lassabban az oldalak nézegetésével. Napok óta több órán, folyamatosan nézegettem, igaz egy másik (Nagykanizsa/Kiskanizsa) felmenőimet is keresgéltem párhuzamosan.
A házassági anyakönyvek bejegyzéseiben valahol megneveznek "kérő"-"kiadó" személyeket, valahol pedig csak "közbenjáró" személyt. Tudja valaki esetleg, hogy mi az oka, hogy valahol csak egy "közbenjáró" személy van bejegyezve? Lehetett különbség a két eset között vagy csak véletlenszerűen jegyezhette be így a pap? Válaszotokat előre is köszönöm!
Ismét egy kis segítséget kérek a MACSE hozzáféréssel rendelkezőktől:
- Szücs József és Szabó Ilona házassági anyakönyvi bejegyzését (nagy valószínűséggel 1925 után Szeged vagy Battonya környékén történt a házasságkötés) és/vagy
- Szücs József halotti anyakönyvi bejegyzését (1925 után valószínűleg Szegeden vagy környékén történt a haláleset) keresem.
Átnéztem a FS-ön a születési és házassági anyakönyveket, nem találtam nyomát dédöreganyám (23471) házasságának, születési anyakönyvének. Ellenben a családi almáriumban felfedeztünk egy anyakönyvi kivonat részletet, amit a gödrei plébános állított ki 1929-ben, miszerint 1855. október 19.-én született.
Eszerint a szülei Hirth Mihály és Hartmann Erzsébet, szülők lakhelye Gödre 83. Egyéb családi feljegyzésekben pedig a halála időpontját (1934. február 23.) is megtaláltuk. Arra vonatkozóan, hogy halt meg, nem találtunk feljegyzést.
A FS keresztelési anyakönyvben, 1856. április 7.i dátummal találtam egy Barbara Hirth-et, de a szülők (Jacobus Hirth és Theresia Gallina, Godisa) nem stimmelnek, az 1929-es kivonatban szereplőkkel. A Jacobus Hirth vonal elég jól dokumentált. Akár lehet jó ez a dátum is.
Keresem apám testvérét aki Barcson született kb 1924-25-ben, vezeték neve Uszterhel és lány. Valószínüleg még ugyanabban az évben meghalt. Apja U. Ferenc anyja Szontág Katalin. Anyakönyv, keresztelő . Kérem ha vki tud segítsen !
Megeskettek özvegy Fekete György katolikus [Bakony]szentlászlóról és Balthaj Judit hajadon. A tanúk Vincze Imre és Kereszty István [Veszprém]varsányból.
Szeretnék egy kis segítséget kérni. 1768-ból való ez az általam házassági anyakönyvnek vélt bejegyzés Láziból. Sajnos az anyakönyvi bejegyzések itt gyakran keverednek egymással (Találtam már halotti és születési anyakönyvi bejegyzést is a házasságok között.) Ezért szeretnék egy kis megerősítést Tőletek. Fekete György és Balog Katalin házasságáról szól a keretezett rész?
(meg kellene nézni, kinek az özvegye volt, csak a teljesség kedvéért, majd megkeresni a házasságijukat, hogy lássuk ki az anya szülei és mikor születhetett, majd megkeresni az anya születését, majd a szülei házasságát, stb...) - valószínűleg ebben az anyakönyvi csomagban van minden:
Sohasem késő! Most 68 évesen kezdem el a családfakutatást.
Hirth Mihály (1885 Godisa - 1951 Nagykanizsa) nagypapám felmenőire lennék kiváncsi. A napokban tudtam meg, hogy nagypapám rokonait 1946-ban kitelepítették Németországba, akik Gödrében éltek. Talán valaki tud segíteni az elindulásnál.
A Macse Névváltoztatások adatbázisának ingyenes változata hetek óta nem működik. Tudjátok az okát? Most már csak a tagsághoz kötött adatbázist lehet használni, vagy jelenleg az sem működik?
Mai állapot szerint igen, ott van, de 1876-ban a megyerendezés után került Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez. Előtte Heves-Külső-Szolnok vármegyéhez tatozott.
Paulina születésénél úgy nézem, hogy először Vincze volt írva, az lett átírva Venczel-re, alatta zárójelben Venceslaus van, ami a Vencel megfelelője. Alá még az van írva, hogy bodnár mester Bartfán? (Bologdon), ez a település Kassa mellett van, mai neve Balogd. A feleség a széplaki (Abaszéplak) plébánosnál gazda...., gondolom gazdaasszony.
Érdemes lenne még Krausz Viktor keresztszülőnek is utánanézni,aki bodnár legény Nagyszalánczon, nagyon valószínű, hogy a rokonságba tartozik, esetleg testvér lehet.
Ezen látszik már az is, hogy a gyermek törvénytelen. A megjegyzés rovatban valószínűleg ezt magyarázzák (bár teljes egészében nem tudtam kiolvasni), viszont érdekes módon míg az apánál Krausz Venczel név szerepel, a megjegyzésnél már Krausz Vincze. Előfordulhat, hogy elírták a nevét? Vagy mi magyarázhatja ezt?
Ami tovább árnyalja a dolgot, hogy a Lipót fiúk házassági anyakönyvi kivonatában az apa nevénél már Krausz Vendel szerepel, az alábbi linken 176. sorban:
Esetleg valaki utána tudna nézni az alábbi hölgy halotti anyakönyvének a MACSÉ-n? Én nem találom a FS-en:
Fedor/Fodor Anna (evangélikus, 1850 körül születhetett, Dafkó György felesége volt, aki 1893-ban meghalt Tótkomlóson. Nem tudom, hogy utána újból férjhez ment-e a hölgy a férje halála után.)
20a natus infra montem Cassoviensem, matre ad ??? Cassoviam veniente(?)
azaz
20-án született a kassai hegy alatt [tehát nem a városban, hanem valamelyik egyházilag oda tartozó faluban], az anya XXX [valahonnan, de nem helységnév, mert kisbetűs] jött Kassára.
Igen köszi, elírtam, valóban. Így sajnos nem találhatom az egyik felmenom keresztlevelet, aki a lenti D. M. lánya.
Noch dazu, így nem találtam meg Kossuth Lajos keresztlevelet sem, akit monokikent Tállyán kereszteltek 1802-ben. De gondolom, ebben a fórumban ez csak olyan újszülötteknek új infó, mint én vagyok. :)
Tanácsot szeretnék kérni. Nagyanyámat 1945 aknaszilánk érte és Zuglóban az egyik téren lett ideiglenesen eltemetve. Pár éven belül exhumálták, édesanyám a kihantolás során azonosította is. Viszont a végleges temetési helyét nem találom. A temetkezési intézet szerint 1945-49 között nem temettek el azonos nevű személyét. Van tippetek, hogy hol találhatom meg a végleges temetés helyét, időpontját?
Gondolom ez a szeplősítési kitétel jogilag fontos, mert így a házasság egyházilag érvényes, a gyerek pedig egyházilag - legalább utólag - törvényesnek számít.
Örökösödési és egyéb okokból tuti fontos lehetett ez.
Köszönöm az ötleteket, végül - épp mielőtt feladtam volna - megtaláltam a házassági anyakönyvi bejegyzését (amelyben más apa szerepelt), illetve Horgoson találtam meg a születési bejegyzését.
Egy kérés Macse hozzáféréssel rendelkezőkhöz:
Sinka János (feleség: Gyivicsan Anna) halotti anyakönyvi bejegyzésére rá lehet lelni az adatbázisban (valószínűleg Mezőhegyes környékén hunyt el)? Köszönöm szépen!
Nagyon szépen köszönöm a segítséget, sajnos vidéken lakom és ritkán jutok fel pestre, mindenesetre nagyon szépen köszönöm azt a nevet én nem bírtam volna kiolvasni.
Édesapámat szertném meglepni egy családfával a 70. születésnapjára, de sem időm, sem affinitásom nincsen a kutatáshoz. Tud valaki ajánlani megbízható kutatót aki a feladatot 2 év alatt lekiismeretesen elvégezné. Tisztába vagyok vele, hogy nem olcsó mulatság, de egyszer 70 az öreg... ;)
az indexet használva ránéztem a szegedi összes katolikusra, de ténylég nincs ott (de ez nem jelenti, hogy ha lapozgatnánk mind az 4-5 egyházközségi anyakönyvet esetleg nem találnánk meg).
Javaslom, először esetleg a házasságát találd meg a Gusztos Istvánnal, mert ott lehet néhány plusz infó, például a hiányzó anya neve), majd utána a szüleit próbáld megtalálni, és megkeresni az összes született gyereküket, és akkor látod talán, hogy hol születhetett (nem mindig ott, ahol gondolták a halotti kitöltésénél).
Másik probléma, hogy az anya ismeretlen, ami mindig gyanús, esetleg örökbefogadott, ezáltal esetleg az eredeti neve nem is Kaizler volt anyakönyvezésnél (ezért kellene a házasságit is megkeresni).
Az apát (Kaizler György) is meg kellene keresni, illetve annak házasságait, gyerekeit...
ezek nem megoldások, csak lehetőségek, sok munka, ami esetleg továbbra is bent hagy a zsákutcában, de egy próbát megér...
SZeretném megkérdezni,hogy a Zsákfalvára való utalás milyen formában jelent meg,mert Zsákfalva település Romániában, Szilágy megyében. található,Ettől függetlenül nem zárja ki ,hogy a nemesdömölki anyakönyvben említett Zsákfalva a jelenlegi Izsákfa lenne
Viszont sem a születési bejegyzésre (Szegeden és Kiskunhalason is kerestem 1845 körül, Kaizler György apával), sem a házassági anyakönyvére nem sikerült rálelnem.
Van ötletetek, hogy merre induljak, milyen elv alapján próbáljam felkutatni?
Ükapád 2021. június 8-án újra megnősült: Csobánkán feleségül vette Mayer Katalint. Meg kellene nézni ezt a házassági bejegyzést a Pest megyei levéltárban, hátha van UB, ami a halálának időpontjára utal. Ha a vasútnál maradt, esetleg a MÁV archívumban (1087. Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) találhatsz róla adatokat.
Köszönöm szépen a segítséget, sok mindent úgy deerítettem ki, hogy laponként néztem át az anyakönyveket :) esetleg ha ükapán KLein Mihály haláli bejegyzésének megtalálásában tudnátok még segíteni annak nagyon örülnék, vezetéknév váltás sajnos többször történt Kleinből lett Koltai, Koltaiból Kőváry és Kőváryból lett Kutas, nem tudom sajnos melyik vezetéknéven hunyhatott el.
Ükapám Klein Mihály születési bejegyzését megtaláltam és szülei nevét is. Ükanyám Ruff Borbála születési bejegyzését szintén megtaláltam de írták Rüffnek is, ő ükapám esküvőjénél már nem élt és ssajnos nem találom mikor haltak meg. Klein Mihály szülei Klein Mihály és Frey Teréz. Frey Teréznek is megtaláltam a szüleit és a halál bejegyzését is, szülei Frey János és Krár Erzsébet.
Ruff Borbálának is megtaláltam a szüleit és az ő szüleit apja Ruff György és szülei Ruff János és Müller Katalin, anyja Geszler Teréz szülei: Geszler Ferenc és Gaszner Rozina. Reméélem nyomon követhető.
Nemesdömölk evangélikusnak filiája volt Izsákfa, talán az van ténylegesen odaírva?
Az FS indexeléssel kapcsolatban csak arra tudok gondolni, hogy annyira el vannak foglalva az USA 1950-es népszámlálásával, hogy nem maradt munkaerő a magyarnyelvű adagok frissítésére. (Kétféle van/volt mostanában: BP polgári és izraelita.) Amíg ez tart, a nyelvválasztást szlovákra kell állítani, mert azokból kb. minden második adag magyarul van.
És ha már így rátaláltam erre a topicra, aminek nagyon örülök:
Az utóbbi időben elég sokat foglalkoztam az őseim kutatásával, és ehhez nagyon sok segítséget, információt találtam a Family Search-n. Hálából jelentkeztem ott önkéntesnek, mondván, hagy járuljak hozzá mások könnyebb kutatásához. Szándékom szerint Magyarország anyakönyveit reméltem indexelni, mivel azt tapasztaltam, hogy leginkább csak a katolikus anyakönyvek kereshetők, míg pl. az államiak, evangélikusok nem. A jelentkezést követően azzal szembesültem, hogy most a Föld nagyon távoli országainak anyakönyveire vannak indexelési projektek, amikben nem biztos, hogy túl hatékonyan tudnék részt venni. Tudja valaki, hogyan, mi alapján indulnak ilyen projektek?
Talán tudna valaki ebben is segíteni, információt adni:
Vas megye evangélikus, XVIII. századi, nemesdömölki anyakönyveit azaz mikrofilmjeit néztem, és ott találtam Zsákfalva településsel (település résszel), amit nem találtam meg sehol. Ma már ilyen nevű település nincs Magyarországon, és az 1885-s evangélikus névtár sem tartalmaz ilyet. Korábbi névtárat nem találtam. Hol lehetne még ennek utánanézni?
Rossz templomot néztem, a zimonyi római katolikus anyakönyvek még nincsenek digitalizálva, de a lenti linken van egy könyv, és ott felsorolják a római katolikus anyakönyveket is, mint amiket majd digitalizálnak (28-29. oldalon).
Mimanya: Ha nem találod meg a halotti bejegyzését, vagy ha később megházasodott, a házassági bejegyzését, akkor nem. A zimonyi anyakönyvek nem a vajdasági levéltárban vannak, de azért belinkelem a Macse vajdasági levéltárakról szóló mára kissé elavult összefoglalóját, hátha segít. https://macse.hu/society/szerbia.php
Közben jobban utánanéztem, a poreklo.rs oldal szerint, ha jól értem, digitalizálták az anyakönyveket, de a Nagyboldogasszony római katolikus templom születési anyakönyveit csak 1860-ig. (Azt nem tudom, hogy ehhez hogyan lehet hozzáférni.)
Szeretnék érdeklődni, hátha valaki már találkozott ilyenekkel, hogy 1917 és 1924 közötti cinkotai állami anyakönyvek közül vajon itt a neten kutatható valami? Csak mert én sajnos nem találtam az ég világon semmit sem...
Nos, az a helyzet hogy vannak német betelepültekről kikutatott könyveim (18-ik sz. /1720-/), és abban van hogy okt 30 frey hozott egy gyermeket keresztelésre, nem/név ismeretlen.
Ebben a könyvekben 'George Müller végzett kutatásokat régen' és Izmény van megadva (Egyébként Dalmand /dunántúl tolna megye ahol letelepedtek/) mint hovatartozás de kismányoki plébánián jegyezték őket.
Ami biztos Frey Georg Philipp / Wagner Sophia Elisabetha a szülőpár mivel a Phlilipp nevet felismertem a novemberi bejegyzésnél ezért kérdeztem először azt, de a könyvben okt 30 van megadva.
Szóval lehetséges hogy a könyv a jó.
Mostmár lasan belelámom a frey nevet okt 30-ba :) de a legalsó sort nem tudom az a kereszt anya?
Keresztapa Conrád de mi van utánna azt nem tudom.
Köszönöm még egyszer a segítséget sajna nem vagyunk németesek, és pont ezt kutatjuk megint. :)
killbill1980: Az október 30-i bejegyzésnél már inkább belelátom a szóba, hogy Frey (a második és harmadik betű biztosan r és e), viszont előtte a der névelő olvasható, szóval lehet egy foglalkozás (kevésbé valószínű) is (Pl.: der Pred.. A lelkészt Freynek hívták?)
Zimonyi anyakönyvek online nem elérhetőek. Ha adhatok egy tanácsot, ránéztem a Familysearch-ös családfádra, és ha sok forrásod lesz már, akkor a Source Box-ban nehezen fogod megtalálni őket, próbálj olyan címeket adni, ami alapján könnyen be tudod azonosítani azokat.
Nagyon-nagyon szépen köszönöm :) én sajnos nem találtam őket akárhogy kerestem a Klein ág se volt egyszerű mert ott névváltozás volt de azt valameddig vissza tudtam követni. Mégegyszer nagyon nagyon köszönöm
Dédimamám 1910 szeptember 30.-án született szombathelyen 1990-ben hunyt el, a testvére akit megtaláltam Zanáton született 1901. augusztus 2.-án ő meghalt 1970-ben, nekik születéskori bejegyzésüket is megtaláltam. Anya Flór Viktória 1872-ben február 3.-án született Perenyén, de ezt a vezeték nevet is sokszor láttam máshogy leírva, Apa Steffer Miklós 1901-ben még kisbirtokos volt viszont 1910-ben már vasúti kalauz.
Sajnos testvére születéskori anyakönyvi kivonatát nem tudom feltölteni. Dédimamám és dédipapám 1935-ben házasodtak össze szombathelyen, Budapesten hunytak el mindketten.
Vas megyében 1870 körül több, mint 600 település volt. Névre keresni csak az indexelt anyakönyvekben lehet, ami csak a római katolikus és református kereszteléseket jelenti (de néha hiányosan, és gyakran hibásan). Tehát sokkal jobban tudnánk segíteni, ha mindent megmondanál, amit tudsz.
A lenti linken 339. sorszám alatt nézd meg! Stefler József rk. földműves és Pál Rozália Miklós nevű gyermeke 1869. november 29-én született. Lakóhelyük Szanat 15.sz. Mondtad, hogy különböző írásmóddal használták a nevet, hát itt most egy "f".
Sziasztok ! Találtam a geni oldalán egy másik Domonkos családot Komáromból elvileg Rácok voltak arra lettem figyelmes hogy az én Domonkos családom és az ő családjuk címere szinte ugyanaz (ezen a linken láthatoak a címerek https://ibb.co/album/WvLpPR ) ez azt jelenti hogy a két Domonkos család egy közös apai őstől származik ? kérem segítsetek előre is köszönöm a segítséget
Nincs semmi találar rájuk itt mintha a Stefferek nem is éltek volna, legalábbis a rokonaim közül a legrégebbi házassági anyakönyvi kivonat ami meg van az a dédimé és a testvérét találtam még meg ahogy kutattam, de sajnos itt elakadtam, pedig 6-an voltak testvérek.
Mamám ágán se találok több infot mint ami van. :( Gondolom édesapját sehogy sem lehet felkutatni, őt sajnos anyukája intézetbe adta másik két testvérével együtt, amennyirre tudom az ő anyukája is ott nőtt fel az ő apukája is ismeretlen, cselédként dolgoztak. A familysearchet használom leginkább keresésre, de őket nem találom.
Füle András és Füle Miklós egy napon, 1772. február 2-án házasodott és a pap egyszerűen összekeverte az arákat (nem egyedi eset). Miklós (*Aha, 1739.10.05) és András (*Aha, 1742.11.22) testvérek, szüleik Füle József és Harangozó Judit (Andrásnál az apa Istvánnak indexelve, de az anyakönyvben József). A Füle András - Sztraka Ilona házaspárnak 1774. március 24-én András, míg a Füle Miklós - Cserni Mária házaspárnak 1774. április 7-én Ilona, 1778. március 18-án József névre keresztelt gyermeke született.
A Babramama által említett Füle András - Benyus Erzsébet házaspár 1771. január 13-án házasodott, tehát nem ugyanarról a Füle Andrásról van szó.
Sziasztok kb két éve kezdtem kutatni a családfámat viszon sajnos elakadtam amit tudok, hogy Vas megyében éltek egy időben felmenőim ők Stefferek voltak, írták a nevüket Säffernek is, szeretném águkat felkutatni ehhez kérnék egy kis segítséget ötleteket mert egyszerűen akárhogy keresem démimamám apukáját sehogy nem találom semmilyen bejegyzést róla, Steffer Miklós néven született 1870 körül plusz minusz egy év.
A következő ág nagymamám ága egy kicst nehezebb édesapa nem ismert viszont anyai ágát vissza tudtam követni egészen ükmamáig merő véletlen, hogy megtaláltam Bakos Erzsébet néven Zimonyban ami akkor szerém vármegyéhez tartozott trianonig, született kb 1886 plusz minusz egy év, valami tanácsot szeretnék kérni, hogyan találhatnám meg bármilyen bejegyzést róla, elsőkörben a születési bejegyzésének örülnék.
Előre is köszönöm a segítséget tanácsot ha kapok :)
Az első sorban nem Hos., hanem Jos. van írva, mint Joseph, ő 1773.03.04-én született Füle András és Benyus Erzsébet gyermekeként. A puer fiú gyermeket is jelent.
A második Mária, aki 1773.01.16-án született szintén Füle András és Sztraka Ilona szülőktől. Ugyanazon a napon temették el őket.
Szóval két gyerekről van szó, és két Füle Andrásról.
ismét én, remélem másnak is vannak ilyen rejtélyes szálak a családfában, nem csak nekem.
Van egy felmenőm, Josephus Füle, aki 1778-ban született Verebélyen (Vráble, Szlovákia). A szülei az anyakönyvi kivonat alapján egyértelműen Nicolas Füle és Maria Cserny(i).
Azonban, ha megkeresném a szülők házassági anyakönyvi kivonatát, akkor meglepően nem ezt az adatot találom. Itt úgy tűnik, hogy Andreas Füle vette feleségül Maria Cserny-t, míg Nicolas Füle Helena Sztraka(?)-t vette el, 1772-ben.
Arra gondoltam, hogy akkor bár kicsi rá az esély, de ha a házastársak meghaltak volna, akkor elképzelhető, hogy a Nicolas Füle és Maria Cserny összeházasodott. A halotti anyakönyveket böngésztem. 1773-ban meg is találtam Andreas Füle bejegyzését. Azonban, ha jól értelmezem a latin sorokat a következő olvasható ki
Sepultus est puer Hos. Andreas Füle, eadem sepulta est Maria u.(?) Andr. Füle
Eltemettetett ifjú hospes Andreas Füle, ugyanazon a napon eltemettetett Maria Andreas Füle hitvese.
Szóval itt eléggé elakadtam, elképzelésem sincs, hogy mi történhetett. Mária és Nicolas első gyermeke 1774-ben született, úgyhogy mindez néhány év leforgása alatt történt.
Köszönöm, az első aláhúzott szó az nem Major hanem a település neve Majos, Izmény és még továbbiak vannak -Kismányok több települést jegyzett.
Érdekesség hogy a November feletti rész az-az Október 30 egy könyv szerint frey-ről szól de az sehogy se olvasok ki belőle pont ott kellene a Frey Phillip-nek szerepelnie.
Rave089: Megnéztem Pálmay könyvében (erdélyi és BAZ megyei nemesi iratokat gyűjtött) a családot és a Turult is, de egyikben sem volt benne. Írj a levéltárnak, hogy mi lehet az a szakirodalom, amiben benne vannak, egy próbát megér, ha más nem, az kiderül, miért írták oda, hogy Máramarossziget.
killbill1980: A német tudásom gyenge és jobb lett volna, ha linket adsz, vagy egy testvére keresztelésének képét is megadod, de végül is bele lehet látni a Frey nevet, ha nagyon akarjuk. De nem esküdnék meg rá, hogy tényleg az, sőt inkább nemet mondanék. Az első betűje nekem inkább H mint F. (Furcsa, hogy az oldal szélére általában a vezetéknevet írták oda, itt viszont nem jöttem rá, hogy ki, vagy mi lehet az a Major.) A keresztapa vezetéknevét nem tudtam kiolvasni.
d: 9 hat Philippus Frey ein Kind tauft laß. Gevatter: Joh. Henr. ..: Joh. Henr.
nsasild: Én is Zsirárdó-nak olvasom az anya nevét.
A te családodnál nincs levéltári jelzet, ezért ez a mondat vonatkozhat rájuk: ha az adatbázis levéltári jelzetet nem tartalmaz, úgy az adatok a szakirodalomból származnak.
Hogy erről a szakirodalomról hogyan lehet valamit megtudni, nem tudom, én csak anyakönyvet kutattam levéltárakban, néhány éve. Csak tervezem, ezt is néhány éve, hogy egyszer is elmegyek nemesi iratok közt kutatni. Szerintem egyelőre személyesen lehet, és előbb be is kell majd iratkozni online. De talán valaki más jobban tudja.
Köszönöm a segítséget! Jól gondolom, hogy a levéltári iratokban kutatni csak személyesen lehet, és azt is kérvényezni kell? Illetve maga az lllésy-gyűjtemény elérhető valahol, nem csak így, bevitt adatok formájában?
Hogy miért írták oda Máramarosszigetet, ennyiből nem tudni (a v betű alighanem a város szó rövidítése), és Borovszky Borsod vármegye történetéből sem derül ki (ott azért jobban kifejtették, hogy a családtagok közül ki kapta meg a nemesi címet). Az azonosító nem segít, mert az pont azt adja meg, hogy hol található az Illésy gyűjteményben amit látsz, nem az iratokra mutat, a levéltári jegyzetet viszont nem tüntették fel.
Ha van levéltári jelzet akkor az eleveltar.hu részletes keresés Böngészés a levéltári struktúrában gombokra kattintva lehet keresgélni.
Az első nemességi vizsgálatoknál (az 1755 előttieknél) sokszor van információ a donációs levélre vonatkozólag. Az illetékes megye jegyzőkönyveit át kell böngészni, sajnos másként nem megy. Onnan meg lehet tudni olyasmit, hogy kinél volt akkor az irat, ha megvolt, és néha a tartalmát is bevezették a protokollumba. (Pl. én is innen tudom, hogy a tubolyszeghi Tubolyok nemeslevele 1519-ből való, mert egyébként nincs meg. Tudok olyan személyről, aki ismert olyan valakit, aki állítólag látta az ötvenes években a "kutyabőrt", de valahogy nem fűzök hozzá sok reményt, hogy meglegyen.)
Még annyit a spark82 hozzászólásához, hogy a Siebmacherben is van egy címer, de ha jól értem, kiemeli, hogy ez pont nem az 1633-ban nemességet kapott Gacsályi családé.
Biztos lesz majd, aki jobban tudja nálam, de az Eölvedi család nemességmegújítása ott van a MNL címereslevelei között, és ők a Gacsályiaktól származnak (alias Gachaly az irat szerint is). A címer ilyenkor ugyanaz szokott lenni.
Nevem dr. Gachályi András Béla. A Gutkeled nemzetség Tiba ágából származik családom. Nem találom családom nemes levelét (II.Ferdionánd 1634- ápr) és címerét sem. Kérem segitswenek nekem ebben.
Keresem családfámhoz a Kirovits vagy Kirovics nevezetű személyeket. De volt már másutt Korvitz-nak vagy Gorovitsnak is írva.
Általános fellelési helyük - a régi egyházi anyakönyvek alapján - Geszti, Sármellék, Magyaregres és Sárvártól Székesfehérváron át Tiszaabád-ig. Esetleg még Szentendre?
Eleinte Óhitű, ám később mind református vallási megjelöléssel.
Keresett személyek:
Kirovics Zsófia (1844-1920)
> a szülők - Kirovics Mihály (1802-1847), Németh Julianna (1814-1845)
> a szülők (Mihály részéről) - Kirovics Mihály (1778) és Horváth Anna (1776);
> a szülők (Mihály részéről) - Kirovics Mihály (talán Körmend) - Szurimics Anna.
Az apa Bodó István, az anya Gulyás Erzsébet, bár az Elisabet nehezen olvasható, de a 43. oldalon van egy Barbara nevű gyerekük, ott biztosabban kiolvasható. Régen a "d" betűt hasonlóan írták, mint az írott orosz "b"-t.
orsolypal: Igazából csak találgatni tudok. Előfordul, hogy csak egy személynél van kétnevűség, de olyan is, hogy ez több generációs. Van olyan, hogy a két név együtt is létezik, csak variálják (pl. T. Nagy, Tollas Nagy, Nagy, Tollas) és olyan is, hogy a két nevet soha nem használják együtt (pl. nálam az Asztalos, Balogh, de Asztalos Balogh sohasem). Vaclav hozzászólásában említetteken kívül, nekem még olyan jutott az eszembe, hogy a gyermek korán elvesztette az apját és később a mostoha apja vezetéknevével is ismerte a falu. Aztán örökbefogadással is duplázódhat a név (pl.: Kisújszálláson Bittnerből Bittner Kovács, vagy még gyakrabban B. Kovács lett.) Az én családomban is főként nagykunságiak vannak, mint Kiss-Visnyiczki, Deák-Humer, Muhi Franczkó. Ezek alapján azt is híhetnénk, hogy az idegen hangzású nevek helyett magyarosabbat kezdtek el használni, de van a már említett Asztalos-Balogh és Varga-T. Varga-T. Nagy változat is, amire nincsen magyarázatom. És nem vetném el annak lehetőségét sem, hogy a pap elírta a nevet, esetleg a bába vagy a funerátor hibásan jelentette be. A kétnevűségnek az a hátulütője, hogy csak akkor tudjuk elfogadni, ha teljesen megbizonyosodtunk az azonosságról. (Van egy házasságkötés a családfámon, ami évek óta bizonytalan, mert a vőlegénynek más a családneve, mint kellene, és hiába egyezik minden más, azt a családnevet soha korábban és később sem használta egyik családtag sem.) Kissé zavaros lett, de remélem, azért érthető.
NZ9797: Azóta rájöttem, hogy van benne néhány elírás, és a Google Fordítója nem csak hogy félrefordított, de néhány mondatot ki is hagyott a fordításból. Mondatonként fordítva kevesebb részlet veszik el.
Némedi László__: Sajnos már többször is előfordult velem hasonló eset.
Kuczka Mihály (születési helye Szank) a házassági bejegyzése szerint,
talán a kecskeméti rk házassági anyakönyvben több van, érdemes lenne lapozni benne sokat, visszafele 1890-től. Mihály jó késői gyerek.
Rengeteg Sziládi Julianna született, van 1841-es, 1850-es és 1852-es kecskeméti is, a familysearch-ön. De a MACSE adatbázisban nem találtam többet Kuczka férjjel.
Macse adatbázissal rendelkezőktől szeretnék én is újra szívességet kérni, néhány hiába keresett rokon adatához, hátha az adatbázisban rábukkannak:
-- Rácz Bódi Terézia (szül. 1873.01.07 Dévaványa) halála - helyszín feltételezhetően Bucsa (Békés) 1944-45-46-ban
-- az ő édesanyja, Lengyel Teréz (szül. 1851.11.19 Dévaványa, anyja neve Keszi Klára) halála - időpont, 1921. január után, hely itt is valószínűleg Bucsa vagy Dévaványa (Békés)
-- Kubik Teréz (szül. 1825.04.16 Dévaványa) - időpont 1895 után, hely itt is valószínűleg Bucsa vagy Dévaványa (Békés)
-- Joó János (szül. 1884.05.09 Karcag) - időpont 1960-as évek, helyszín Karcag
Köszönöm szépen, almirena, ez sokat segített, tudok továbblépni!
Még egy kérés: egy Sziládi Julianna nevű hölgyről - csak annyit tudok róla, hogy Kuczka Ferenc (szül.: 1841. Kecskemét) felesége volt, és volt egy Mihály nevű fia (szül: 1890. Szank) -, ha lehet találni bármit (születési, házassági, halotti anyakönyv), azt szintén megköszönöm.
Prelleg, ezúton köszönöm a begépelt Puskár nemeslevelet. Így én is könnyebben meg tudtam érteni, hogy mit is tartalmaz.
Én magam a berekböszörményi Puskárok leszármazottja vagyok. Már több éve olvasgatom a fórumot, és számos hasznos információval gazdagodtam, de nem gondoltam volna, hogy egyszer az én őseim is szóba fognak kerülni.
Sziasztok! Macse adatbázissal rendelkezőktől kérek szívességet, mert elakadtam az egyik ágon történő kutatással. Az alábbi személyek esetében meg tudnátok nézni, hogy a halotti anyakönyvi bejegyzésük megtalálható-e a Macse adatbázisban?:
- Dani Sándor (1842 körül született, Agárdon és Nádasdladányon születtek gyermekei, elvileg Agárdon élt az 1800-as évek végén)
- Szerencsés Mária (1843 körül született, Dani Sándor felesége)
- Dani Ferencz Sándor (1872-ben született Agárdon, de Polgárdi környékén élt 1900 környékén).
Elnézést, hogy beleszólok, de egy lehetséges magyarázat, hogy ragadványnév változott vezetéknévvé. Van egy falum, ahol szinte mindenkit Kovácsnak hívnak és időnként az anyakönyvekben is megjelenik a Kovács mellett egy-egy ragadványnév, ami azonban idővel már nem csak az adott személyt, hanem a teljes családját is azonosította és tovább is vitték. Ez akár le is válthatta az eredeti vezetéknevet.
Egy másik érdekes esetem, hogy egy gyermek megszületett törvényesen az apja vezetéknevével, de kis idő múlva az anyja törvényteleníttette a házasságot, így a gyermek az anyja vezetéknevével nőtt fel és házasodott meg. Majd elvált, utána visszaváltoztatta hivatalosan a vezetéknevét az apjáéra, majd a második házasságát az apja vezetéknevével kötötte. Ennél mondjuk eltartottt egy ideig, amíg összeraktam a szálakat...
Kedves Prelleg! Ebben a korábbi hozzászólásodban írtad lehetséges magyarázatként "2, Anna több vezetéknevet is használt". Én a saját családfámon már a második felmenőmnél gyanítom ugyanezt, és gondoltam kíváncsiságból megkérdezem, hogy van-e erre a több vezetéknév használatra valami magyarázat, hogy miért? Ráadásul nálam is szintén nőknél, a Nagykunságban (Tiszabő, Dévaványa, Körösladány), juhász családokban és a 19. első felében, ahogy a korábbi kérdezőnél is (nem ugyanazok a családok)...
Így már kerek a történet - eddig nem derült ki, hogy 1914 után Fácánkert kivált. Ha FS-en nincs fent, akkor nem digitalizálták, marad a topiktárs tippje az egyházi anyakönyvekről.
A Familysearch-ön van egy új adatbázis, Romania, Civil Registration, 1865-1903, de ezek valójában Moldáviában őrzött anyakönyvek.
plasti: Ha nem lesz meg az polgári anyakönyv, de katolikusokat keresel, akkor a pécsi rk. egyházmegye online anyakönyvei között tudsz kutatni 1895 után is, persze nem ingyenesen.
nsasild: Nemes, főleg ha szegényebb volt, házasodott nem nemessel. Belenéztem a sarkadi anyakönyvbe néhány helyen, és lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, de ahol feltüntették, ha valaki nemes volt, Puskás nevű nemessel, eggyel sem találkoztam. Berekböszörményben voltak a XVIII. században nemes Puskárok, Puskás egy sem volt. Az Illésy-féle 1754/1755-ös nemesi összeírásban nincs Bihar megyében Puskás, Puskár van. Magyarország helytörténeti helységnévtár 1773-1808-ban Puskár nevű birtokos nemes van, Puskás nincsen. Puskás Dezső 1904-ben változtatta meg a nevét Puskárról Puskásra. Igaz egy időben a tanúvallomások szerint volt egy birtoka a Puskároknak Sarkadon, de én ezt nem tartom elegendő bizonyítéknak arra, hogy a két családot azonos ősre vezessem vissza. Én úgy olvasom, hogy Puskás Mátyás és apja, István is Berekböszörményben élt, de talán még az ő apja, Mátyás is, Sarkadról, csak mint arról a településről tesznek említést, ahol van egy telke a családnak. A nemesi levélben a Puskárokhoz a de Sarkad jelzőt teszik, tehát valószínű, hogy a Puskár család ott lakott majd ment Berekböszörménybe, de az anyakönyvek csak több mint száz év múlva indultak el, és addig sok minden történt a XVII-XVIII. században. Várad szerintem nem a születési helyük volt, de, hogy pontosan mit akart az író váradi várral, nem tudom.
Először azért gondoltam a Szabolcs megyei Puskásokra, mert Illésy szerint, 1754/55 körül voltak Szabolcsban és Szatmárban is Puskások, most egy kicsit ebben is kételkedek.
Ezek alapján úgy gondolom, hogy nem voltak nemesek a Puskás őseid, persze nem sok adat áll a rendelkezésemre, lehet, hogy tévedek, vagy rossz Puskás családnál keressük a megoldást, ha biztosan nemesek.
ugyanis ők ugye nem álltak meg az anyakönyvezéssel, ahogy az állami beindult, tehát vezették tovább az anyakönyveket. Persze meg kellene tudni, hogy a simonmajoriak hova jártak templomba, és ott keresgélni.
Persze feltétel, hogy akit keresel, az katolikus legyen.
Persze ilyen kis településnél esetleg kereshetsz ottaniakat, akik segíthetnek (rokonok, ismerősök, pap, vagy polgármester, esetleg a temetőben ellenőrizhetnek neveket), egy kedves levél sokmindent el tud érni...
Kedves Ermak és rferi! Szeretném megköszönni, hogy ilyen sokat foglalkoztatok az én problémámmal, azonban nekem így utólag az a benyomásom, hogy az első két alkalommal - még a pontosítással sem- sikerült egyértelműen fogalmaznom. Mivel " három a magyar igazság " megpróbálom most harmadszorra, félre nem érthető módon megfogalmazni azt, hogy mi a gondom. Azt már korábban írtam, hogy a FS-t használom.
Simonmajorban kutakodom, ami 1936-tól Fácánkert lett. Az FS Simonmajorra nem ad ki semmit, Fácánkertet beírva viszont csak a halotti anyakönyveket látom 1914 november 3-tól 1969. jún. 02.-ig.
A halotti anyakönyv első bejegyzése arról szól, hogy Simonmajor a hozzácsatolt Szedressel együtt kivált a tolnai anyakönyvi kerületből (1914.nov. 1.-től) és Simonmajor székhellyel önálló anyakönyvi kerületté válik.
Az FS ezeket az 1914. nov.1. utáni halotti anyakönyvi bejegyzéseket mutatja. A simonmajori és szedresi eseményeket ( szül. ház. hal. ) valóban a tolnai anyakönyvek tartalmazzák az 1914-es önállósulásig. 1969-ben (ekkor már mint Fácánkert) Tolnához csatolják és itt történik minden esemény anyakönyvezése az 1989-es rendszer változásig, amikortól ismét önálló település lesz Fácánkert.
A tolnai születési és házassági anyakönyvekben ugyancsak megtalálható az 1914. nov. 1-i önállósulásról szóló bejegyzés. Ezeket a simonmajori (majd 1936-tól fácánkerti) születéseket és házasságokat nem találom sehol. A születések esetében még elképzelhető (bár hülyeségnek tartom), hogy adatvédelmi okokból "titkolják", de ha én például egy 1920-as házasságkötést keresek, akkor ez az adatvédelmi dolog már nem biztos, hogy megállja a helyét. Különös tekintettel arra, hogy a környező településeken (így Tolnán is) a születések 1917-ig, a házasságok pedig 1947-ig fenn vannak az FS-en.
Remélem, hogy most sikerült szabatosan fogalmaznom, bár belátom, hogy nem könnyű megérteni a problémámat. Igaz, hogy korábban már írtam, hogy Fácánkert egy meglehetősen " kalandos " település.
Fentiek alapján szerintem két eset lehetséges: az egyik az , hogy véletlen folytán nem kerültek fel az FS-re a fácánkerti születési és házassági (polgári) anyakönyvi bejegyzések fényképei. Sajnos ebben az esetben az on-line módon történő kutatás felejtős. A másik eset az lenne, és szerintem ez lenne a kevésbé rossz, hogy felkerültek ezek a képek , de tévedésből egy másik település nevén. De hol vannak? Hol tudok én kutatni a fácánkerti események után?
Ha ebben tudna valaki segíteni nekem, azt nagyon megköszönném.
Attól tartok, az adatvédelmi okokból nem elérhető - tudom, hogy van, ahol aká4r 1945 utáni adatok is eléérhetők, de az inkább a kivétel, mint a szabály.
Igen, te nyertél, máshol ugyanezt az ősömet lutheránusnak írták le, tehát áll az ágostai, az "aug" rövidítést most láttam először. S-t nem látok a végén, de lehet hogy a pap rendre lehagyta, máshol is láttam azóta aug-ként.
Köszi a gyors válaszodat. Sajnos az általam keresett fácánkerti anyakönyveket továbbra sem találom. A tolnai anyakönyvben csak 1914. nov. 01.-ig vannak a születési és a házassági anyakönyvek. Pontosítani szeretnék: én az 1914. nov. 01.-1968 közötti időszak születési és házassági anyakönyveit nem találom sehol. Elnézést kérek, ha az előbb kissé pongyolán fogalmaztam.
Őseim kutatása során a "balsors" Fácánkert ( 1936-ig Simonmajor volt ) településre vitt. Fácánkert egyébként nagyon "kalandos" település volt, valószínűleg ezért nem találom a FS-en a születési és házassági polgári anyakönyveket sehol. Csak a halottianyakönyvek vannak fenn a neten ( FS-en ) 1914. nov.1-től 1968-ig. Kérdésem lényege az lenne, hogy hol találhatóak on-line Fácánkert (Simonmajor) polgári -1895.okt.01. utáni - születési és házassági anyakönyvei? Minden ezzel kapcsolatos segítséget előre megköszönök.
Nemesi vizsgálat 1725-ből Szabolcs vármegyéből, itt szerepel egy Puskás 1629-ben kapta meg a nemességet. (armális adományozás) máshol nem találtam róla semmit.
A következő, amiről szó volt, itt szerepel az 1754-55 nemesi vizsgálat Puskás István és Mátyás és Péter Sarkad 1631-ből való nemesi okirat ( Sarkad Bihar vármegyéhez tartozott, abban az időben)
A következő hivatkozásban az található, hogy tanú bizonyítások vannak, hogy valójában B. Böszörményben élt az ősük aki Puskás Istvánnak hívtak (apja a 3 fiúnak) és valamikor Sarkadra kerültek.
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QHV-J36J-3K7F?cat=56058 Valamikor az 1700 évek első felében készültek ezek a tanú igazolások. ( 8-25 oldal) ugyanitt található a feljebb feltett hivatkozásban lévő (Puskás István és Mátyás és Péter Sarkad 1631-ből való nemesi okirat)
Köszönöm a segítséget, a fordításból az derül ki, hogy Warad várában születtetek ( gondolom Nagyvárad lenne), és valahogy B.Böszörménybe ( Bihar vármegye, mai nevén Berekböszörmény) kerültek és onnan Sarkadra.
Lehet, hogy ezek rokonságban álltak, csak az egyik Puskarnak, a másik meg Puskásnak írta a nevét( és később a Puskár is Puskásra változtatta) hiszen a Puskar névre kiadott nemesi okirat, jelenlegi információ szerint egy Puskás Dezső nevű úr tulajdonában van.
A probléma, hogy B.Böszörményben 1752-ben található az első anyakönyvi bejegyzés, Sarkadon meg 1765-ben. Tehát, csak tippem van, hogy melyik lehet az ősöm :) mert nekem egy korábbi 1740 vagy 1745 anyakönyvi bejegyzés kellene. Ami biztos, hogy a Puskás Mihály nevű ősöm, akit nem lehet tudni, hogy hol született, házasságot kötött Sarkadon egy Szalontai (Nagyszalonta) születésű Lajos Erzsébet nevű hölggyel 1773-ban. A másik, ami biztos az 1700 évek második felétől, merthogy csak onnan kutathatók az anyakönyvek. Kettő Puskás család van: az egyik az Gyuláról került Sarkadra( ezek nem nemesek), a másikat nem lehet tudni, hogy honnan, de ezek nem rokonok egymással.
Azért gondolok a Puskás (B.Böszörmény) ágra, mert, ahol felmerült ( Sajti-Kiss anyai nagyszülői ág,( a fentebb írt Puskás Mihály az a Sajtihoz tartozik) a Kiss ágon nemesek vannak) és gondolom a nemes az nemes származásúval házasodott. Eddig jutottam és nem tudom tovább bogozni.
Nektek van ötletetek, hogyan lehetséges az, hogy két hónapja nem jelentkeztem be a Myheritage-ra, és most rákerestem egy névre, ahova oda volt írva, hogy két héttel ezelőtt már egyszer rákerestem? Ez igaz, tényleg rákerestem, csakhogy akkor biztosan nem voltam bejelentkezve, tehát elméletileg ezt nekik nem kellene tudniuk.
Az OSZK digitalizálásba (kép, könyv, mikrofilm) kezdett, ami jó hír, viszont én sehol sem olvastam olyat, hogy ezt fel is akarná tenni az Internetre.
nsasild: Az 1754/55-ös nemesi összeírásban nem volt Bereg és Békés megyében Puskás vagy Puskár nevű igazoltan nemes személy. Ez a Puskár család a bihar megyei (kék pajzson fehér galamb, szájában egy ággal, zárt sisak a pajzs felett, rajta koronával és ugyanolyan galambbal). Elvileg az eredeti átirata, bár a három átírat közül az első a szövegében némileg eltér a másik kettőtől. Ahogyan Ermak is írta korábban nem voltak nemesek Puskárék és a szüleik sem, ekkor váltak azzá, a jobbágy terheik megszűntek, innentől fogva nemesnek tekintendőek. A címerüket (amit leírnak az adománylevélben) használhatják csatákban, tornákon stb. A nemesi címet a család mindkét nemű tagjai viselik ezután. Lejjebb, közel a teljes latin nyelvű szöveget megpróbáltam átírni, így a Google fordítóval nagyjából kiderül mi a szöveg lényege. Volt egy másik Puskár család, amely ugyancsak (?) megváltoztatta a nevét Puskásra. Két lehetséges Puskás család (1621 és 1629) nemesi levele az adatbázisokonline-on fent van.
"Nos Georgius Rákóczi Dei gratia princeps Transsylvaniae, Partium regni Hungariae Dominus et Siculorum Comes Memoriae commendamus tenore praesentium significantes, quibus expedit universis, quod quanquam fideles nostri Strenui Stephanus, Petrus, et Matthias Puskar de Sarkad ex Ignobilibus parentibus, ad arcem nostram Waradiensem pertinentibus orti sanquineque ignobili procreti habeantur: nihilominus tamen posteaquam Principibus regni Transylvanae piae recordationis praedecessoribus videlicet nostris, ac candem nobis etiam singulari studio, promptitudine seruitiorumque aliorum continue laudabiliter praestitorum genere se se gratos acceptosque reddiderunt, ob hoc igitur ac etiam accedente nonnullorum fidelium Consiliariorum nostrorum singulari intercessione. Eosdem Stephanum, Petrum, et Matthiam Puskar, ex potestate Principiale nostrae plenitudine, e statu et conditione jobbagionali in qua nati sunt et hactenus extiterunt, eximendos ac in coetum et numerum regni nostri Transylvaniae et partium Hungariae eidem annexarum Nobilium annumerandos, aggregandos, cooptandos, et ascribendos duximus. Pro ut annumeramus, aggregamus, cooptamus, et abscribimus. Decernentes expresse ut a modo Iidem Stephanus, Petrus, et Matthias Puskar posterorumque haeredes et posteritates utriusque sexus universis pro veris et indubitatis Nobilibus habeantur et imputentur. In signum autem hujusmodi verae et perfectae nobilitatis eorum haec insignia (?) Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, in cuius campo columba quaedam candidi coloris depicta, rostro sertum quodam arbore Laureo contextum gestare conspicitur, supra Scutum galea militaris clausa est posita; quam contegit Diadema Regium ec quo iterum columba priori per omnia similis surgere visitur, ex cono galea teniae sive lemnisci variorum colorum sine inde defluentes, utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant. Prout haec omnia in capite sive principio praesentium litterarum nostrarum docta manu et arte pictoris clarius expressa et depicta esse cernuntur. Animo deliberato, et ex certa scientia liberalitateque nostra praefatis Stephano, Petro, et Matthiae Puskar, ipsorumque haeredibus et posteritatibus utriusque sexus universis clementer dedimus donarimus et contulimus, amuentes et concedentes et ipsi praescripta arma more aliorum verorum et agnitorum nobilum armis utentium, ubique in proeliis hastitudiis, torneamentis, duellis, monomachiis, et aliis quibusvis exercitiis nobilitaribus et militaribus, nec non sigillis vexillis, cortinis, velis, domibus clypeis tentoriis, sepuleris, auleis annulis, generaliter verae quarumlibet rerum et expeditionum generibus, sub merae et sincerae Nobilitatis titulo, quo eos ab universis et singulis cuiusqumque status, gradus ordinis dignitatis officii et praeeminentiae homines existant, infignitos dici teneri nominari et reputari volumus ferre et gestare omnibusque et singuliis iis honoribus gratiis indultis libertatibus praerogativis et immunitatibus, quibus caeteri veri nati et indubitati praedicti regni nostri Transylvaniae et partium Hungariae eidem annexarum Nobiles ac Militares homines quomodocumque de iure et antiqua consuetudine utuntur, fruuntur et gaudent, perpetuo uti et gaudere valeant atque possint. In cuius rei memoriam firmitatemque perpetuam praesentes litteras nostras pendentis et authentici sigilli nostri munimine roboratas, universis clementer memoratis Stephano, Petro, et Matthiae Puskar ipsorumque haeredibus et posteritatibus utriusque sexus universis dandas duxmus et concedendas."
Kedves Családfakutató Társak! Van köztetek olyan, aki vállalja családfám befejezését? (természetesen nem ingyen) Egy május végi (2022 :-) ) családi összejövetelre szeretném befejezni nagymamám ágát, de munka, vizsgák és család mellett erre nekem most nem lesz időm a következő két hónapban. A nevek már megvannak minden ágon az 1700-as évek végéig, de maximalista vagyok, így szeretném megszerezni a hiányzó születési/halálozási dátumokat/helyszíneket is, meg néhány összefüggést bizonyítani :-) A munkát megkönnyítendő, természetesen átadom az információkat, hogy melyik családtaggal meddig jutottam. Aki szívesen vállalná, kérem, hogy az orsolya (kukac) travelteam (pont) hu email címre írjon. Köszönöm előre is!
Ehhez kevés a latintudásom. Viszont én akárhogy nézem, Puskárnak olvasom a nevet ami persze könnyen válhatott később Puskássá. Puskár nevű nemesi család is létezik/zett:
Mondjuk az továbbra se derült ki számomra, hogy ez csak egy igazolás a nemességről vagy maga az okirat. ( mert a hivatkozás előtt részekben tanú bizonyítások vannak, hogy valójában B. Böszörményben élt az ősük (apja a 3 fiúnak) Annyi kiderül, hogy valamikor az 1700 évek első felében készültek ezek a tanú igazolások. ( 8-25 oldal)
Töredékes a latintudásom, de egyértelműen benne van, hogy "ex ignobilibus parentibus", azaz "nemtelen szülőktől" és "nobilibus habeantur" azaz "nemesnek tekintendők".
Valaki nagyjából (röviden a lényeget, mert nagyon hosszú) le tudná fordítani ezt a latin szöveget ( amit én értek belőle, Puskás István és Mátyás és Péter Sarkad, gondolom testvérek) nemességről való irat 1631-ből Rákóczi György Erdélyi fejedelemtől.
A levéltár vezetőjének egyéni döntése volt, ő így értelmezte a jogot, amúgy szintén ebben a levéltárban vannak a legszigorúbb korlátozások az anyakönyvi kutatásokkal kapcsolatban, gyakorlatilag nem lehet kutatni a születési anyakönyveket.
Én úgy szoktam fogalmazni, hogy Pest megye nem vett részt a FamilySearch-el kötött adatmegőrzési szerződésben, tehát a mai Pest megyéhez tartozó helységek anyakönyvei nincsenek az interneten sehol.
Gyakori a kérdés is, és a megyerendezés miatti kavarodás is: a mai Pest megye nem ugyanaz, mint a régi Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye. A hozzáférhetés ténye a mai megyétől függ, de a hogyanja a régi megye szerint történik, mert az FS PPSKK-t használ a katalógusban és a mérföldkövekben.
harta Egy NémEt tElEpülés a dUNa mENtéN a két VilágháBorú között Letelepedés, népmozgalmi adatok, etnodemográiai mutatók Az első német telepesek 1720 és 1724 között, feltehetően 1723-ban érkeztek Rá- day Pál Duna menti birtokára. Annak a migrációs hullámnak a részeként jutottak el a Budától és Pesttől kb. 100 km-re délre fekvő vidékre, amely a 18. század elején indult a német államokból a harmincéves háború pusztításai, az elviselhetetlen adóterhek, a vallási türelmetlenség, valamint a német parasztgazdaságokra jel- lemző zárt, csupán az elsőszülött iút birtokhoz juttató öröklési rend miatt a Ma- gyar Királyság török hódoltság alatt elnéptelenedett területei felé.1Hartára a tele- pesek több hullámban és különböző területekről érkeztek a 18. század folyamán.2 A földesúrral 1724-ben kötött szerződés még csupán 32 családot sorolt fel, ezek- hez azonban 1725-ben további 21, majd 1926-ban újabb 10 csatlakozott. 1730-ra az itt élő német családok száma már 80-ra nőtt.31744-ben 144, majd 1760-ban 164 további család érkezett a Ráday-birtokra.4Az 1730-as évek végén Ráday Pál özvegye szlovákokat is telepített a területre a németek mellé.5E családok esetében azonban gyorsan lezajlott a németekhez való asszimiláció, amely a nyelvváltás- sal vált teljessé. Szokásaikat elhagyták, és csak nevük, valamint néhány néprajzi 1A német betelepítések kérdéskörének nagy szakirodalma van. A folyamatokat, összefüggéseket összefoglalóan bemutatja pl. Varga J. János: Német betelepítések Magyarországra a 1718. században. In: Zsolt Vitári (Hrsg.):Minderheiten und Mehrheiten in ihren Wechselbeziehungen im südöstlichen Mitteleuropa. Festschrift für Gerhard Seewann zum 65. Geburtstag.Pécs, 2009. 2334. Gerhard SeewannKarl-Peter KraussNorbert Spannenberger (Hrsg.):Die Ansiedlung der Deutschen in Ungarn. Beiträge zum Neuaufbau des Königreiches nach der Türkenzeit.München, 2010. 2Erre enged következtetni Ráday Pál latin nyelvű, 1728-ban a községnek adott szabályrendele- tének néhány sora is:... semmiféle jól megszervezett közösség, főleg az övék, amely különböző nyelvűek- ből tömörült össze, ennélfogva különböző szokásokat és erkölcsöket hozott magával... a törvény szi- gorú korlátozása nélkül együtt élni és így tartósan és boldogan fennmaradni nem lehet képes...Idézi Dr. Schmel Péter: Harta. In: Gallé Tibor (szerk.):Adalékok Harta történetéhez.Budapest, 1983. 18. 3Fél Edit:Harta néprajza.Budapest, 1935. 3. 4Marietta Boros:Bemalte Bauernmöbel von Hartau/Harta. Budapest, 1999. 18. 5Dr. Schmel:i. m. 2223.16 örökség például a kék szín hangsúlyos jelenléte a ruhaanyagokban utalt a 19. szá- zadban arra, hogy a településnek egykor szláv lakói is voltak.6 A telepesek eredetéről a mai napig nem állnak rendelkezésre biztos információk. A néphagyomány szerint a hartaiak Württembergből érkeztek Magyarországra. Ezt a feltevést azonban a községben beszélt nyelvjárást, szokásokat és viseletet ilyen szempontból is vizsgáló Fél Edit néprajzkutató szerint valójában semmi sem támasztja alá. ő eredendően sokkal inkább hessen-pfalzi eredetre gyanakszik, megjegyezve azonban, hogy biztosan több helyről érkeztek a telepesek, hiszen több hullámban népesítették be a falut.7Ennek egyik fontos bizonyítéka néhány francia eredetű családnév (Galle, Arras, Wiand), amely a feltevések szerint el- zász-lotaringiai származásról tanúskodik.8A különböző területekről érkezők ál- tal használt nyelvjárások összecsiszolódása idővel létrehozta a hartauisch-t ami a hétköznapokban a közösség érintkezési nyelve lett.9 A jövevények zsellérként telepedhettek le a Ráday-birtokon, és 626 négyszögöl földet kaptak házhelyre, 800-at szántónak, 1050-et pedig legelőnek. A házhelyért évente 18 nap robot, a földhasználatért tized, a szőlőért kilenced járt a földesúr- nak. 1774-ben a zsellérek a robotot már pénzben is megválthatták.10Mivel saját földjük nem volt, legtöbben napszámba jártak a környék földesuraihoz. Ez a hely- zet akkor kezdett megváltozni, amikor elkezdtek először földet bérelni, majd vá- sárolni. Az első bérleményük 1796-ban Bojár és Mikla puszta volt, amelyekből 1846-ban 3700 holdat meg is vásároltak.11A területek bérlése, majd vásárlása to- vább folytatódott, és a falu határát a 19. század végére mintegy 10 ezer kat. h.-ra kerekítették ki. A 20. század elején a település közigazgatási határai között azon- ban a külterületek beszámításával valójában már ennél jóval nagyobb területű birtokállományról beszélhetünk, mivel több nagybirtokos földje is hivatalosan Hartához tartozott (mintegy 12 ezer kat. h.), sőt a kalocsai érseki uradalom terü- leteinek (érsekharta) egy részét is besorolták a hartai földek közé, amivel az így összességében csaknem 29 ezer kat. h.-ra nőtt.12 Mivel a németek betelepülését követő évtizedekben meglehetősen nehéz volt az élet a településen, és eleinte sem a házhelyek számára kiosztható terület, sem pedig a művelhető föld nem volt elegendő, ezért sokan elhagyták a falut abban a remény- ben, hogy másutt kedvezőbb életkörülményeket találnak majd. 1745-ben, majd 176568 között például több család is áttelepült Soltvadkertre. A népességkibocsátó funkció a későbbiekben sem szűnt meg Hartán: 1785-ben 20 család hagyta el a fa- 16Fél: i. m. 5. 17Uo. 4. 18Uo. vö. Dr. Schmel: i. m. 1920. 19Fél: i. m. 127. 10Uo. 6. 11A tranzakcióról és a 19. századi területgyarapodásokról lásd Galgóczy Károly:Pest-Pilis-Solt- Kiskun megye monographiája.Budapest, 1877. 318. 12A külterületeken található birtokosok földjeinek nagysága 1911-ben 19 779 kat. h. volt. Rubinek Gyula:Magyarországi Gazdaczímtár. Budapest, 1911.17 lut Zombor irányába, majd a 19. század elején többen is továbbköltöztek Bács- Bodrog megyébe.13A 1920. század fordulóján a szegényebb néprétegek közül sokan Amerikában próbáltak szerencsét, vagy a fővárosba költöztek a nyomor elől. Ennek ellenére a település lakossága, amely híres volt arról, hogy a szülők sok gyermeket vállalnak, egészen a második világháborúig rohamosan nőtt. Ehhez persze hozzájárult a külterületek Harta igazgatása alá kerülése is, de a természe- tes szaporodás a környék települései közül is Hartán volt messze a legmagas
Halasi László evangélikus lelkész pedig évek óta az anyakönyvek titkain - családfakutatással követi a hartai szálakat, melyek immár a 18. századba - és Németországba is elérnek (pl. Schettrer család egyik ága idén ősei nyomán tervezi nyári kirándulását, hiszen megvan a település, ahonnan egykoron útrakeltek - vezesse őket az ősök szelleme).
Gondolom, a Ráday család levéltárában rejlik valahol a sokat-ismételt állítások forrása. (Az én dédapám csak az 1890-es évek legvégén került Hartára, kántortanítóként, tehát a falu korábbi történetével eddig csak mellékesen foglalkoztam.)
A családfámon található egy bizonyos Christian Schmied, magyarországi sváb férfi Harta községből (Bács-Kiskun megye).
Én csak annyit találtam róla, hogy 1730 körül születhetett Hartán, az 1760-as években a Pest megyei Aszódon házasodott, evangélikus szertartás szerint.
Arra lennék kíváncsi, ha van itt valaki, aki a hartai svábok származásával, családfáival foglalkozik, hogy Christian Schmied ősei Németország mely részéről települhettek át Hartára.
Netes adatok szerint Harta akkori birtokosa, Gróf Ráday Pál telepítette be az első sváb telepeseket Hartára 1723-1724-ben, főleg a mai Hessenből, Pfalzból, később Württembergből és Speyerből is.
Köszönöm, ha valakinek van valami adata vagy forrása a kérdéshez.
Köszönöm, hogy megnézted. A Karcag szinte biztos, úgyhogy akkor valószínűleg Tóth Istvánként lett anyakönyvezve, ha nem házasodott újra, Szabó Anna özvegyeként... egyik sem egy ritka név, akkor böngészek tovább.
14a. Copulatus est per D. Cooper-- Conradus Goczy(?) honestus Juvenis Georgius Bucsakhia(?) ex Mohacs 20 cum Stephani Jakshich filia Ana. 20 a. praesen-- Antonio Kersik(?) et Georgio Varga ex Mohacs.
14.ikén összeadatott Goczy(?) Konrád segédpap úr által becsületes ifjú Bucsakhia(?) György Mohácsról 20 Jakshich István leányával Annával 20 é. Tanuk Kersik(?) Antal és Varga György Mohácsról.
---
Szerintem a legvalószinűbb magyarázat, hogy elírás történt a vőlegény keresztnevénél, és igen, ilyen előfordult, de az alaposság nevében jó tüzetesen át kéne nézni a kereszteléseket is és a temetéseket is, hogy volt-e B. György említve máshol.
Sziasztok! Macse adatbázissal rendelkezők megnéznétek nekem légyszi, hogy a 4 karcagi Trekán Tóth nevű halálozás között van-e feltelezhetően az 1950-es években elhunyt, állítólag 102 éves kort megélt Trekán Tóth István felmenőm? Én nem találtam, lehet átsiklottam felette vagy rossz években keresgéltem...
Sziasztok, egy kis segítséget szeretnék kérni nálam tapasztaltabb tagoktól. A családfám egyik ágát kutatom, jelenleg egy házassági anyakönyv akasztott meg.
November 14-i dátumnál olvasható, hogy XY Busaklia feleségül vette An(n)át, XY Jakhsits lányát.
Helyszín: Mohács
Év: 1809
Az születési anyakönyvi kivonatok értelmében Jaksits Anna férjét Josephus Busakliának hívták. A három eddig talált gyermek legalábbis ezt támasztja alá. A házassági anyakönyvben (ok, némiképp nehezebben olvasható) viszont bárhogy is nézem a nevet, a Josephus sehogy se akar kijönni, inkább Georgius.
Ez a házasság 1809-ben történ, az első gyermeke Josephusnak és Annának, 1812-ben született.
Ráadásul Josephus 1788-ban született, ami egyezik azzal, hogy az illető a házassági anyakönyvben 20 éves a házasságkötés idején.
A legkézenfekvőbb megoldás, ha elfogadom, hogy elírták Josephus nevét. Ez mennyire lehet gyakori?
Vagy két teljesen más Busaklia és Jakhsits házasságról van szó, de akkor a másik pár házassági időpontját nem találom.
Már olyan vad elképzeléseim is vannak, hogy Georgius meghalt és hozzáadták családon belül egy másik fiúhoz, de Georgius nevű fiúgyeremek születését 1788-körüli időben nem találok egyáltalán és továbbra sem találom a házasságkötést.
Illetve Anna apjának a nevét sem tudom elolvasni: XY Jakhsits filia Ana 20a.
Bármilyen segítséget elfogadok és előre is köszönöm!
Lehet hogy valami puszta neve volt és ma Szlovákiához tartozik, érdemes lenne a szlovák anyakönyvek keresőjében megnézni a szülök nevét, a hangzásban legközelebbi név a Füleksávoly.
Sziasztok! Szeretnék egy kis segítséget kérni, akinek van Macse adatbázis hozzáférése, Nagymamám családi emlékének bizonyítására (vagy cáfolására :-)):
Nagymamám nagyanyja, Rácz Bódi Terézia (született 1873.01.07 Dévaványa, róm kat) első férje Sohajda József volt (szül 1867.09.11 Karcag, róm kat), 1890.11.04-én házasodtak össze Dévaványán. A férj 1913.06.10-én elhunyt.
Nagymamám visszaemlékezése szerint Terézia az első férje halála után újra házasodott, a második férj szintén Sohajda József volt, az első férjének unokatestvére. Karcagon illetve az akkortájt még ahhoz tartozó Bucsán élt, így feltételezhetően Karcagon is házasodtak 1913 június után valamikor.
A karcagi házasságok között én nem találtam, de meglehet véletlen átsiklottam felette...
Macse adatbázis elég sok karcagi Sohajda házasságot jelöl, meg tudjátok nézni nekem, van-e köztük 1913 utáni Sohajda József - Rácz Bódi Terézia házasság?
Vagy megcáfolandó a legendát, Rácz Bódi Terézia (néha csak Rácz, néha csak Bódi Teréziaként írják) házassága valaki mással?
Babramama kutatásai sokat segítettek. Egyetértek azzal, hogy O. Nagy István nevében az O.
Ongára, a származási helyére utalhat. Mivel Belsőbőcsön laktak, a lánya értelemszerűen a B. O.
megkülönböztető nevet vitte tovább. Ezt a mindennapokban talán Belső O. Nagyként használhatták
helyben.
És igen, talán átvihette Harkányba a B. Nagy nevet, ha az a családban - nála akkorra már így rögzült. A B. megkülönböztetés nála hiányzik a házasságijából, míg az anyjánál gondosan ott van
a B.O. Ezért gondoltam, hogy akár helyben kaphatta esetleg - a később már következetesen alkalmazott - B. -t a neve elé.
Az általad említett F. az anyakönyvben a feleségeket jelöli. ( egy korszakban )
Az akkori generációknak a 4 órás gyalogút nem számított nagy távolságnak.
Egyébként területileg szinte határos volt a két falu, kicsi lúci föld volt köztük.
@2xkiss, A B-t lent megfejtettük (Belső-Bőcs) , Onga miatt akár az is lehet, hogy az O pedig azt jelölte Nagy Zsuzsanna /Súsanna nevében az apja után, aki O Nagy Istvánként szerepel az egyik papíron, és Babramama megtalálta az ongai születésit.
Érdekes, hogy az 1809-es keresztelő papírokon megjelenik a B és K előtagok (belső, külső) már az F rövidítés is sok név előtt.
Azt gyanítom, hogy a harkányi papoknak később fogalmuk nem volt a bőcsi eljárásrendről a későbbiekben és megtartották a plusz betűket. Gyalog majd négy óra távolságra van egymástól a két település.
Most vettem észre, hogy a születési bejegyzéseknél az összes név előtt vagy B. vagy K. van, a B. lehet, hogy a 18. sorban kiírt "belhelybeli" lehet, de miért van a házasságinál is B.O., amikor ott már nincs a nevek előtt a B. vagy K. megkülönböztetés.
Tanácsot szeretnék kérni, nem régen kezdtem a családfánkat kutatni.
Egy ősöm 1871-ben házasodott Taktaharkányban (BAZ megye, református templom, szerencs környéke) , és a "szülei rovatban" csak egy női nevet látok ugyanazzal a családnévvel, feltételezem az apa ismeretlen volt...
De látok a női név előtt egy "B.O. a" kommentet - az mit jelenthet? A születési helynél hasonló karaktereket látok, bár az mintha "BÜCS" vagy "Büa" lenne??
Az MNL OL indított egy sorozatot, bemutatva magukat. Nem régen feltették a családfakutatók számára legfontosabb epizódot, Magániratok és gyűjtemények címmel, talán valakit érdekli, és talál benne újdonságot.
A bécsi egyetemi anyakönyv szerint 1734-ben Engelhardt József parvista volt, bécsi származású és a jezsuita rendházból jött. A kérdésem az, ha valaki bécsi származású, akkor miért került a helyi rendházba, és onnan az egyetemre, főleg, hogy nem is egyházi pályára került? Vagy valamit nagyon félreértettem volna?
(Engelhardt Josephus civis Austr. Vienn. parvista ex domo professa)
Megnézné valaki nekem a Macse adatbázisában, hogy Ackerman(n) Jakabné hol halt meg 1921. július 17-én? A nap nem biztos, sőt az sem, hogy ő pontosan kicsoda. Ha jó emberre gondolok, akkor a leánykori neve Neuberger Máli, vagy Mária (és ezek nagyszámú változata). Az Ackermann család Kunhegyesről származik, de Sámuel fia Kisújszállásra költözött, és szerintem ő temettethette el édesanyját a helyi temetőben. De nem találtam a halotti bejegyzését Kisújszálláson és Kunhegyesen sem. Előre is köszönöm szépen a segítséget!
Felszínesen kerestem, a tatai Rendek János megvolt, de Katalin nem.
Ezzel elleszek egy darabig, ránézésre (bár szerintem egyszer elírva) négy feleség volt, Katalin anyja az utolsó, de eddig nem találtam helyben - az első feleség kivételével - sem a későbbi házasságokat, sem a "köztes" feleségek elhalálozását. Valószínűleg egy nagyobb körre kiterjesztett bogarászás majd hoz eredményt.
Én úgy olvasom: Catharina quondam Joannis Rendek filia modo subdutela Stephani Gulas. Katalin, úgynevezett Rendek János lánya, jelenkeg Gulyás István alárendeltje (=szolgálója =házában él).
Alulról a második sor, Sütő Ádám felesége érdekelne, aki később Rendeki Katalinként tűnik fel a gyerekek születésekor.
Mivel ilyen néven nem találtam Katalin születési bejegyzését (a Rendek(i) család talán bodajki lehetett), arra tippelek, esetleg a bejegyzésben szereplő Gulás/Gulyás István lehetett az apa.
Egyelőre erre sem találtam bizonyítékot, mert ugyan egy Gulyás Katalin fellelhető megfelelő paraméterekkel, de az anya második házasságát Rendeki Jánossal nem találom a környéken. Ezért szeretném tudni, pontosan mi áll a bejegyzésben.
Köszönöm, ha valakinek van egy kis ideje megnézni.
A vázolt lehetőségekkel sajnos nincs módomban élni, ebből adódóan ellehetetlenülni látszik a védett adatokhoz való hozzáférés lehetősége. Nagyon szomorú vagyok.
gyakorlatilag sehonnan. Pályázz meg egy tudományos téma feldolgozását nyerd meg, aztán megkapod. Egyetemi szakdolgozathoz, vagy PHd témájához kaphatsz. Talán ha szerződést kötsz egy önkormányzattal hogy feldolgozod a település történetét, netán elkészíted annak családkönyvét, akkor esetleg van rá lehetőség. De ha a levéltárnak kutatási megbízást adsz akkor megoldható. De ez nem olcsó játék és mindig magában hordja a lehetőségét hogy nem találnak semmit, de akkor is fizetni kell. Én is próbáltam szerezni de mindenütt elutasítottak
Egyik ükapám pornói volt... De nem csak ezért nem szoktam általános keresést alkalmazni a helységekre. Sokkal gyorsabb helységnévtárral, főleg a Dvorzsák táblázatos változatával (ami jelenleg az időgéppel érhető el: https://web.archive.org/web/20160327063819/http://www.radixhub.com/radixhub/gazetteers/1877). A sarkadi anyakönyvnél például az "information" fülön rákattintottam az "Anyakönyvek" szóra, amiből megtudtam, hogy Sarkad Bihar megye. Elmentem Dvorzsákhoz, és a Bihar megyei táblázatban rákattintottam a "Reform" oszlop tetejére, hogy aszerint rakja sorba. Innen kiderült, hogy Gyanta az egyetlen Gy-vel kezdődő Bihar megyei község, ahol volt református templom. Kész, meg van fejtve. Persze későn értem ide; mire én néztem, már csak a mások megfejtését tudtam igazolni -- de azért el akartam mesélni a módszeremet.
Köszi azt kitudtam olvasni. Az is kiderült már, hogy prédikátor tiszteletes volt, viszont a Gy betűvel kezdődő helység, részemről csak tipp. Az még kétséges.
Sziasztok! Segítenétek, hogy a febr 4 bejegyzésnél, ami házassági, Tóth Mihály v. (gondolom vette) és Bakó András leányát Erzsébetet. Közte mi van írva?
Sziasztok. Kiolvasási segítséget kérnék. Az alábbi ősöm születési helyére lennék kiváncsi. Magyar Mihályné született Timko Mária, Sáros vármegye, de a települést nem találom.
Ennek a Nemes Márki Istvánnak semmi köze nincs e kettőhöz, mert ő református volt, eme kettő meg katolikus. Pusztán véletlen névegyezés. A szépanyám Márki Mária volt és az ö apja volt a Nemes Márki István, aki meghalt 1842-ben.
Sziasztok! Érdeklődöm, hogy vagytok megelégedve az egyházi anyakönyvek új szerkezetével? Ugyanis én jóformán egyáltalán nem tudom használni. Állandóan ez jön be: Hoppá, valami rosszul sült el, kérjük frissitse az oldalt.
Kázmér Miklós, Régi magyar családnevek szótára: Fölföldi lásd Felföldi. Felföldi: < felföldi ~ fölföldi ~ felfődi < Felföld tájnév 'a történeti Magyarország északi, hegyvidéki területe; Felső-Magyarország, Felvidék' (vesd össze Kósa-Filep 94, 98; OklSz; Erdélyi SzT) + -i melléknévképző. Motiváció: lakó- vagy származási hely.
De mint már mások is írták, a vezetéknevek eredetébe nem kell túl sokat beleolvasni. A közösség adhatta a "felföldi" nevet azért, mert Felföldinek hívták a munkaadóját, vagy mert valamilyen szempontból hasonlított a Felvidékről jött emberekre, vagy mert magasabban volt a háza, mint a szomszédoké. Persze nem volna meglepő, ha egy Fölföldi nevű családnak felvidéki őse volt, de ez nem igazán mond sokat, sem időben, sem térben.
sztem se érdemes sokat belemagyarázni, érdemesebb inkább tovább vinni a családfát, és egy idő után kiderül.
A török idők után elég sokan jöttek le a Felvidékről, nem lenne meglepő, hogy ha onnan származna, inkább kérdés, hogy esetleg ott miért hívták Fölföldinek, de hogy mikor keletkezett a név, azt érdemes, a teljes családfa (felfelé) kutatásával kideríteni.
A Fölföldire van egy elképzelésem. Elméletnek nem nevezném, mert bár logikusan hangzik, de igazolni nem tudom.
A Felföldi/Fölföldi alighanem az Alföldön kialakult név, ami a BÁRMILYEN hegyes vidékről betelepült gyüttmentek ragadványnevéből vált családnévvé esetleg az idegen hangzású eredeti nevüket felváltva. Szóval lehetett az Erdély, a Felvidék de akár a Mátra, Bükk is. A gyüttment pedig nagyon idézőjeles, hiszen a török időkbe az Alföld eléggé kiürült, kellett oda az ember.
Csak a születésiben lehet keresni, de szerintem ott sem túl javallott, ugyanis például a Fölföldiből Folfoldi lett. Szóval nem biztos, hogy minden találat meglesz keresés alapján.
Több tízezer oldal nincs ott semmiképp.
Én amúgy első feltérképezéskor a házasságik alapján szoktam végiglépegetni a családfán, az ad egy erős gerincet.
Csongrád a város, nem a megye? Érdekes, én erről nem tudtam semmit. Csak annyit tudok a városról, hogy ott készítik a búzacsíramálét, ami Isteni finom! Szentesen is készítik.
Ebben nincs semmi új információ, ezzel nem megyünk semmire.
Egy Mészáros Mihály az egy kutyköz név, végtelen ember lesz, akire illik majd, pláne, ha nem tudjuk, hol született hol halt meg.
Ha a feleséget is hozzávesszük, pláne egy olyan névvel, hogy Fölföldi,akkor hirtelen nagyon leszűkül a találati lista.
Ha valahonnan máshonnan megtudnád, hogy mi volt a férj foglalkozása például, akkor még közelebb lennénk.
Simán lehet a temetői nyilvántartásban rossz a születés éve, egy hónapja az egyik barátomnak kellett bebizonyítanom, hogy még a nagymamája maga is rosszul tudta a saját születési idejét, egy évvel eltévedtek annyira, hogy még a személyijében is a rossz volt.
És eszerint 1860. július 2 a férj születése. A férj itt még közkatona.
Azért az érdekes, hogy a kábé jó időben és helyen ilyen asszonynévvel találni egy házaspárt. Én utánanéznék annak az 1864-nek, mert láttam én már karón varjút! Ha csak egy sírról van leolvasva a dátum, akkor az még lehet rossz.
Azért nem ártana némi plusz információ... Dédszülőd hol és mikor született?
Amúgy így hirtelen két 1864-ben született Mészáros Mihályt találtam, az egyik szegedi, a másik dorozsmai, de mintkettő meghalt kisgyermekként. Biztos az 1864?
Ez a Johann Georg Winter 20 éves volt nőtlen, Erlangen városából a Bayreuth őrgrófságból jött.
Mészáros volt a foglalkozása, ez a cellarius talán épületet jelent, akkor az utolsó épület Budafokon ahol volt mészáros, Tétényben lakott a Duna mellett. Protestáns volt, de ha jól értem áttért a katolikus hitre.
Keressél meg privátban (kalmanggkukacvipmail.hu) ugyan mosonmagyaróvári vagyok de hétközben Turzovkán dolgozom esetleg megkeresném a papot hátha tud (persze ha akar) segíteni! Gábor
Köszönöm válaszodat kérdésemre. Ha nem vagyok indiszkrét, Te merre keresgélsz? Én egy 1904-ben Turzovkán ( Turzófalva ) született ősöm születési anyakönyvi bejegyzését szeretném megszerezni.
Sajnos ez az időszak nem kutatható on-line, ezért szeretnék valami segítséget kérni a levéltártól. Van Neked esetleg valami kapcsolatod velük? Esetleg valami tapasztalatod van velük kapcsolatban?
Szlovákul nem tudok. Szerinted van valami esélyem?
Keresem a Csadcai Járási Levéltár ( felvidék ) jelenlegi e-mail címét, mert a neten általam talált e-mail címre írott e-mailem visszapattant. Valószínűleg új címük van, és a nevük is lehet,hogy megváltozott.
A vőlegény Bukov kezdetű településről származhat, menyasszony születési helyéhez közel van Bukovce (most Nagybukóc, régen Bukócz), esetleg szóba jöhet, mert ott gk. anyakönyezés volt.
Dédimamám családi képe testvérei, anyukája és festményen apukája
