Érdekes, mi valahogy nem vesztünk önmagunkból, ha elhagyjuk az országot. Korlátozás nélküli pályán 150-160-ra állított tempomat, máshol meg a kirakott korlátozással megyünk. Vagy csak nem tudjuk, hogy nem kapjuk meg svájci rendszámra a német, magyar vagy osztrák büntetést? :D
Nagyon jo pelda a kozlekedes. Nemcsak a magyarok, de minden svajci (rendszamos sofor) megvadul, amint atlepi a svyjci hatart. Mint a ketrecbol kiszabadult allatok, vagy a bortonbol kikerulo rabok.
igen, ez a következő kérdés, hogy a jólétnek következménye, vagy előfeltétele a szabályok betartása, tehát gondolatkísérlet szintjén ha holnap reggeltől mindenki betartaná a szabályokat, növekedne-e az életszínvonal magyarországon. van erről kutatás, anómiának hívják a jelenséget. másik megjegyzés, hogy szerintem a svájci állam nem biztosít eszméletlen életszínvonalat, hanem azt az emberek maguknak biztosítják, ennek az eszköze az állam.
Ez talán azért lehet, mert Svájcban az emberek a szabályokat a sajátjuknak érzik...vagyis van egy csomó szabály amit be kell ugyan tartani, de cserébe az állam eszméletlen életszínvonalat biztosít (és mindent ami ennek a része) Magyarországon meg mi van...csak elvárások, de amit a társadalom meg az állam ezért cserében neked ad, hát...
egy ország életszínvonalát azért jól mutatja, milyen magasan kezdődik a társadalomban a korrupció. ha az átlagember is korrupt (kell legyen), akkor baj van. a csúcsragadozók pedig _mindig_ korruptak, csak nem mindig buknak le :-)
ez kicsit off, és nem szeretnék feltétlenül itt a magyar politikáról beszélni, de ez, amit a történelemtanárod mondott, a legnagyobb marhaság, amit hallottam eddig a diktatúrák természetéről. életem első 16 évét egy kőkemény diktatúrában töltöttem (románia), így nekem elég pontos képem van arról, hogy mi is az. a diktatúrának lehet mellékterméke az, hogy saját szabályait sem tartja be, de ez lényegtelen. a főszabály az az, hogy minden lehetséges eszközzel megtartja a hatalmát, e célból megfélemlíti és folyamatos fizikai-pszichikai rettegésben tartja az alattvalóit. európában nincs ma diktatúra, még lukasenka sem igazi diktátor. a lézerblokkolót használó lázár jánost felmutatni, mint a diktatúra bizonyítékát súlyos hiba, ugyanis elinflálja a diktatúra szó jelentését. az a definíció, amely orbán viktortól ceausescun át kim jong unig terjed, semmitmondó, használhatatlan és egy átlagember számára még talán kissebbíti is pl ceausescu tetteit. illetve, ami még fontosabb, megakadályozza pl orbán marhaságainak és szemétségeinek értelmes és komolyan vehető kritizálását, hiszen egyből megbélyegzi őt egy olyan vélelmezett bűnnel, ami ellenében nemcsak, hogy nem lehet, hanem nem is szabad érvelni - csak háborúzni (abban meg orbán szemmel láthatóan jobb). lázár meg az ifjú pszichopaták sorát gyarapítja, akik feltűntek az emeszpé mellett is, csak hát rövid az emlékezet (cuslág, kóka, stb).
de ez viszonylag offtopik itt, nem erről szerettem volna beszélni, hanem arról, hogy pl. voltak magyar kollégáim, akik szerint szemétség, hogy magyarországon bevezették az egész napos oktatást, meg a kötelező ovit, elvi alapon, viszont ugyanezt svájcban jó ötletnek tartották. dícsérik a nyugodt svájci közlekedést, és hangosan kritizálják azokat, akik mondjuk gyorshajtanak, de ahogy elhagyják a paprika csárdát, felnyomják a tempomatot 190-re, és kilométerekről lámpázzák le a százötvennel totyorgókat a belső sávban. sorolhatnám a példákat, de az létező jelenség, hogy bizonyos szabályozottságot svájcban a magyar emberek jogosnak, elfogadhatónak éreznek, magyarországon meg nem. a szabályok nem attól lesznek jók, hogy értelmesek, hanem attól, hogy elég sokan betartják, és svájcban betartják, magyarországon meg nem.
és bocs, ezt tényleg nem szeretném itt feszegetni, és nagyon távol álljon tőlem, hogy mondjuk viktort védjem, védje őt a szíjjártó, vagy mittoménki, azért tartja, csak gondoltam, mint svájcot valamennyire ismerő ember, elmondom, hogy ha zavar a túlszabályozottság, akkor svájcban nem fogod túl jól érezni magad, szerintem.
Történelemtanárom annak idején azt mondta, hogy az a diktatúra, ami a saját törvényeit sem tartja be. Pl. a lézerblokkoló tiltott - a törvényben nem volt olyan, hogy "kivéve ha Lázár Jánosnak hívnak", aztán valahogy mégis... Egyszer külföldi országban dolgoztam, amikor ott választások voltak és a vadiúj kormány két tagja mondott le két héten belül, mert kiderült, hogy adót csaltak. Szóval ez az elvi különbség, ami zavar. Ha sok, de értelmes szabály van, az nem gond, amíg azok mindenkire vonatkoznak.
ettől függetlenül, vagy pont azért, mert tudtam, hogy nem maradunk ott, a 3 év nagy részét élveztem, az emberek inkább kedvesek, a táj gyönyörű, a szolgáltatások elképesztőek, szóval alapvetően állat volt ott élni, de sehogy sem tudtam elképzelni az örökéletet svájcban. a hegyekben, túrázáskor meg néha teljesen fel is szabadultam :)
értem én, bár én úgy gondolom, hogy a svájci szabályozottság az olyan, mintha egy átlag falu erkölcseit országos törvényerőre emelték volna, és mindenki úgy kell éljen, kezdve az egymás felnyomásától a mosókonyha használatáig, tehág nem egy konkrét türhő paraszt dönt a sorsod felől, hanem az absztrakt türhőparaszt mentalitás. én ettől konkrétan fuldokoltam, míg magyarországon nincs ilyen bajom, ferenctől vagy viktortól függetlenül.
Nézd, a legeslegrosszabb esetben is hatezer frank körül költesz, de akkor már ezret haza is utaltál :-) másik hat tisztán megmarad (évvégi adózásra figyelni).
Itt számomra nem a túlszabályozottságról van szó, hanem az élni és élni hagyni elvről. Hogy ha betartom a szabályokat, akkor hagyjanak békén a francba. Hogy ne bugris türhőparaszt kiskiráyok döntsenek a sorsom felől. Hogy ne szóljanak be, amiért nem a cimbire szavaztam. Ilyenek.
Nagyon nem egyformán látjuk. A "nyomik" - ahogy előttem nevezte valaki a gyerekem-féléket - felé nagyonis toleránsak. A seggfejeket is jól tűrik, kicsit túlzásba is viszik, nem illik pl szólni, ha valaki az orrod alá fújja a cigarettafüstöt, vagy ha a fűtött vonaton jut eszébe zamatos svájci sajtot reggelizni hat órakor.
Viszont a jóisten kegyelmezzen neked, ha vasárnap hangosan beszélgetsz az erkélyeden vagy ha a saját mosóidődön kívül használni merészeled a mosókonyhát...
ez elég vicces egyébként, akik maon úgy élik meg a mostani időket, hogy túlszabályozás van, meg diktatúra, azok elmennek svájcba és lelkendeznek, hogy mekkora királyság ott élni, holott alapból olyan 5x annyi szabályt kell betartani a mindennapi életben. persze, tudom, a szabályozottság nem minden, meg mindenki betartja a szabályokat, ha van értelmük betartani, csak mondom, hogy ha liberálisabb, lazább, nyitottabb helyen szeretnél élni, akkor ne menj svájcba.
Meg, bér én ingáztam Ausztriába, és nekem nem jött be túlságosan. Ráadásul szerintem Svájcban a hétvégekért érdemes lenni, azt meg nem fogod ott tölteni. Ha 1 évnél kevesebbet vagy ott, akkor a 2. nyugdíjpillért egyazegyben a kezedbe adják, az ilyen fizuval olyan 8-10e chf.
