Nekem nagyon neccesnek tűnik, hogy a várjátékok alatt nem lehet majd bejutni a csókakői várba. De ha ez az ára, hogy végre újjáépítsék a kaputornyot, megéri várni rá.
A számomra mégis ez a rövid időszak nem tűnik elegendőnek a teljes renoválásra. Pedig a jelenleg látható maradványok alapján megszerkeszthető és megépíthető lenne a védőmű.
A szeptemberi állagvédelmi munkák miatt marad el (a tavalyi után immár második alkalommal) idén Szádvár bemutatása a kulturális örökség napjain? Sem a hivatalos programban / www.oroksegnapok.hu /, sem a honlapotokon nem találtam erre vonatkozó információt. Kár,hogy a 2007 óta élő hagyomány eltűnőben...
Most kérdezhetném a képek alapján tőletek hogy "na merre járunk a hétvégén", de az kb olyan lenne mintha egy óvodást kérdeznék arról hogy hány kereke van egy autónak.Na mindegy, nekem ez a makett nagyon tetszett:
A belügyminisztériummal folytatott egyeztetés eredményeként hamarosan nyolc új helyszínen – a gönci pálos kolostornál, a füzéri várnál, a tokaji Rákóczi-várnál, a szögligeti Szádvárnál, a sátoraljaújhelyi Várhegyen, a szendrői Kékfestő-háznál, a gyomaendrődi római katolikus templomnál és a cikói templomromnál – kezdődik hasonló közmunka program.
Ez bizony szép és jó. De bevallom, erről sem tudtam, és talán mások sem, kivéve nyilván a minimális létszámot. Ezután tanulmányozni fogom a kisfilmeket és a szakirodalmat
"A belügyminisztériummal folytatott egyeztetés eredményeként hamarosan nyolc új helyszínen a gönci pálos kolostornál, a füzéri várnál, a tokaji Rákóczi-várnál, a szögligeti Szádvárnál, a sátoraljaújhelyi Várhegyen, a szendrői Kékfestő-háznál, a gyomaendrődi római katolikus templomnál és a cikói templomromnál kezdődik hasonló közmunka program. "
Az a probléma forrása, hogyha nem nyúlunk a várromhoz, az menthetetlenül alkotórészeire {köveire} omlik szét. Az időjárás, a növényzet könyörtelenül szétszedi.
Tehát a várat, legtöbbször várromot meg kell védeni, hozzá kell nyúlni. De hogyan? Ezt látjuk sokféleképpen.
A magam részemről ugornék a IV. Topikos Vártúra 2. várára, Lednicre {sz: Lednice}. A szintén a Fehér-Kárpátokban található erősséget a faluból hozzávezető, szerintem az eredeti középkori szekérúton lehet megközelíteni alig 10 percnyi sétával.
Históriája röviden: 1259-ben a Csák nembeli Márk ispán említik, ő tartható az erősség építtetőjének. Később rokona, a Felvidék nyugati vidékeinek tartományura, Máté nádorispán ragadja magához. Csak 1321-es halála után sikerült megszállniuk Anjou Károly király seregének. 1403 körül Zsigmond király a morva Bielik nemesúrnak adta oda. A XV. század derekán a Cillei családé majd Hunyadi János kormányzóé. A mohácsé vész időszakában a Podmaniczky fivéreké, míg a század végén Thelekessy Mihály rablólovagvárrá züllesztette le. Fosztogatásainak 1601-ben ért véget az elfogatása és lefejezése. Később örökség révén a Rákóczi családé. A kurucok 1708-as vesztes trencséni csatája után a császári katonaság megszállta és felrobbantotta falait. Néhány esztendővel ezelőtt alakult egy csapat, hogy áldozatos munkájával megmentse romjait.
még jó, hogy vagy nekünk. mi, itthon még falazni sem tudunk, de ezt is tőled kell megtudjuk, mert te tudod, ugye? (mi lenne, ha egyszer nem te mondanád már meg a tutit nekünk??! csákányozni mikor jössz? ahhoz értünk?)
De lássuk igazad volna? A két műemlék sorsa nem ugyanaz.
Szendrőnél a XVII. századi belsővár objektuma előbb lőporrobbanás, majd az alapokig való széthordás áldozata lett. A területét régész megkutatta és csak az alapfalak nyomait tudta beazonosítani.
Itt a mostanra felhúzott kilátó csak jelképesen próbálja körvonalazni az egykori belsővárat. Tehát annak a kiterjedését és magasságát. Ha mindezt kőből építették volna meg, akkor hamisítást követnek el. Hiszen mi már nem tudjuk, hogy az EREDETI ÉPÜLETEN hol voltak a lőrések, a belső lépcsők... stb. A mai kilátó nem is akarja ezt sugalni. Majd akkor tölti be igazán a modern funkcióját, ha körbe kiszabadítják a bástyák maradványait a bozótból és valamennyire felmagasítják őket. Akkor a kilátóból igen látványosak lesz az olaszbástyás erődöv.
Mi a helyzet Oroszlánkő váránál?
Szerencsére ott az öregtorony és a renszánsz palota is áll {még}, ha romosan is.
Egykori állapotára születtek rekonstrukciós rajzok:
Most csak az öregtoronynál maradva, az első kettőt tartom reálisnak. Ha a jelenlegi falmaradványokat kijavítanák, omlásait felfalaznák és egy VÉDŐTETŐ-t helyeznének rá, már nagyot lendítenének a fenmaradásán. Ugyanígy a reneszánsz palotánál is.
A lényeg: Oroszlánkőnél volna mire építkezni, ott adott az eredeti falszövet.
Míg Szendrőnél nem maradt meg semmi, így szabadon "szárnyalhatott" az építész fantáziája.
Akkor te úgy jártál Szerenccsel, mint én anno Várpalotával. Belépve nem értettem, hogy a nyúlfarknyi törökkori kiállítás után miért látok mindenütt bányászati gépeket és tablókat? :-(
Sajnos a megújult Thúry-várban még nem voltam.
A fotójegyet amúgy a látogatók szégyenteljes lenyúlásának tartom a részemről. Megszűntetném.
Mint előző posztomban írtam, még nem láttam a vár múzeumi kiállításait. Nos, a várral és a történelemmel párhuzamot vonva ez a múzeumlátogatás eléggé vegyes érzelmeket hagyott bennem.
A legnagyobb probléma, hogy nincs rendes tematika. A szerencsi cukorgyár történetét bemutató kiállítást még valahogy el tudom fogadni, hiszen a helytörténet része.
De hogy a Zempléni múzeum képeslap kiállítása hogyan vág a környezet és a vár profiljába, megfejteni nem tudom. (Ez foglalja sajnos a legtöbb helyet). Fery Antal grafikusművész kiállítása sem ide való. (A cukorgyár ösztöndíjasaként tanul a Magyar Királyi Iparművészeti főiskolán az egyébként szerencsi születésű művész)
Rákóczi György és Zsigmond korára történelmére összesen egy kis szobát áldoztak. Véleményem szerint a képeslap gyűjtemény kiköltöztetése után be lehetne népesíteni a (sajnos a legnagyobb) kiállítóteret a követlkező témákkal:
- A XIII. századi (Bogát-Radvány) bencés apátságról szóló információk
- Németi Ferenc élete
- A vár az Illésházy, Grassalkovich, és Szirmay família idején.
A vátörténeti kiállítás sajnos csekély és kivonatos, elveszi tőle a helyet a nem idevaló képeslap kiállítás és Fery Antal képzőművészeti kiállítása.
Az a kérdésem, miért nem lehet a vártörténeti részt bővíteni, és a grafikusművész kiállítási anyagát a
könyvtár vagy művelődési ház részén kialakítani a várnak? A képeslap történti gyűjteményt pedig olyan helyre költöztetni, ahol a Posta történetével és az ehhez kapcsolódó eszközökkel foglalkoznak?
Így a 600 Ft belépőt és az 1000 Ft fotójegyet kissé soknak éreztem egyben ezért a kiállításért, hiszen a vártörténetre kiéhezett turista egy szobát kap kivonatos kiállítással ezért a pénzért.
Bár tudom, hogy az oroszlánkői Várhegy természetvédelmi terület, de mégis fájó látni, ahogyan a középkori épületek lassan, de biztosan leomlanak.
Legalább a felső öregtornyot + a reneszánsz palotát meg kellene menteni. Maradványait kiegészíteni {visszafalazni} és védőtetővel ellátni.
Ugyanígy az elburjánzó erdőt is ritkítani kellene, hiszen veszélyeztetik a roskatag kőfalakat + a műemlék területét átláthatatlanná {fotózhatatlanná} teszik a nyári időszakban.
Nagyon tetszett a felsővárbeli barlang, csak annak külső nyílását kellene ismét felfalazni, mint ahogyan a középkorban volt. Ez beválna a kirándulóknak egy hirtelen felhőszakadás esetére esőbeállóként.
az eredeti...(részlet)
és a makett
