Nem néztem még ki semmit. Mert nem tudtam miből lehet válogatni. Vagy milyen paramétereket kell figyelembe venni. 5 éve 3 16 os hérával kigurítottam.
Degnap voltam vinly padlót nézni az előszobába. Ugye nincs nagy választék színben. Valahol aztajanlották hogy vegyek sima lamináltat az is PeI 32 és és amennyi víz lepereg a csizmák föl télen annyit kibír. Háááát
Hasznalhato falfesto pisztoly kb. 700euro. Ez olyan , hogy egy szivicso be van dugva a festekvederbe, legtelenitoje is van. Egy 20nm szoba kifestese 15perc. Probalj berelni.
Első gondolatom az volt, már vagy két éve, hogy a teljes boltívbe csináltatok egy fa szerkezetet.
De horror ára lett volna, így lett a terv a normál, olcsón kapható ajtó beépítése.
A mai napig eszembe sem jutott, hogy esetleg nincsen áthidaló a boltív fölött.
Azt hittem a boltív csak egy dizájn, egy álmegoldás , simán megvésem és kész. De a szomszéd szerint nem, ez igazi.
Most aztán töröm a fejem, hogy legyen.
Másik lehetőség, hogy az összesen 42 cm vastag falnak csak az egyik felét vésem meg 12 cm mélyen az ajtónak, amerre nyílik.
Így a boltív nagy része 30 cm vastagságbanháborítatlan maradna. Kicsit ugyan furán nézne ki, hogy az ajtó nem a fal közepén van és kívül kicsit íves az ajtónyílás teteje... viszont ez járna a legkevesebb macerával. Már ha szódával elmegy statikai szempontból.
Miért lenne csíkos? Gondolom falfestés lesz... Többször áthengeríted a megfelelő hengerrel keresztbe-hosszába és nem lesz vele semmi baj. A festéken ne spórolj, a Dulux pl. megéri az árát.
Én magam egyébként semmit nem utálok jobban, mint festeni, meg az ilyen lecsepegős, glettelős, kenős dolgokat. Ezeket mindig nagy vicsorogva csinálom, de igazából, ha az alappal nincsen gond, akkor a tedy hengerrel elég jól lehet boldogulni.
Van olyan, ami 0 mm vastagságtól használható. Van olyan is, amit minimum 3mm vastagon kell használni. Keresd ki a neten a termékleírásokból, hogy melyik alkalmas neked. Alapozózni kötelező előtte!
Van nekem a házamban egy nappali, amit boltív választ el az előtértől. A boltív legmagasabb pontja 210 cm, a szélessége 150 cm. Ez egy 38-as kerámia falazóelemből készült főfal, amin a födémgerendák végei is támaszkodnak. A boltív fölött 50 cm fal van még.
Szeretném zárhatóvá alakítani ezt a nyílást és ehhez vettem egy normál ajtót, ami 90x 210 cm. Elfalaztam ma a boltív két szélét Ytong falazóelemmel és most következne a nagy mutatvány, nevezetesen vésni kellene a boltíven egy kicsit, hogy beférjen az ajtó. Kérdeztem a szomszédot, aki jelen volt az építésnél és szerinte a boltívhez nem építettek be áthidalót.
Nem örülök neki, arra gondoltam, hogy megvésem a falat először egyik oldalról úgy feléig, és befalazok egy legalább 180 cm hosszú áthidalót, majd ugyanezt megismételem a másik oldalon is, utána pedig kivésem végre az ajtó sarkainak a helyét.
Mit gondoltok, megfelelő lenne ez az eljárás? Vagy hogyan kellene, hogy ne legyen baj?
Hallottam olyanról, aki elégedett volt a Wagner elektromos festékszórójával. Jómagam kétféle olcsó, áruházas típust próbáltam és úgy találtam, hogy semmire nem valók.
Falat festeni legjobban hengerrel lehet, fényezéshez, ilyesmihez meg levegős szerszám való.
Tervezéssel kapcsolatosan kérdezném, meg vannak az épület tervei, egyszerű bejelentéshez kell mindenképp gépészeti terv is. Mit kell annak minimum tartalmaznia, és mi a normál ár mindezért. Hangsúlyoznám, csak ami a KELL, kötelezően.
Sziasztok! Olyan problémám van, hogy 2 éves családi házam lakatlan, fűtetlen tetőterében a gerendák penészesednek, gombásodnak. (kékülés) Jobban megnézve azok a gerendák, ahol felette nem páraáteresztő fólia van, hanem párazáró fólia van. Sajnos a kivitelező igy csinálta meg, de már tető alatt volt a ház, mikor vettük. Télen láttam én, hogy cseppekben áll a víz a fólián, de akkor nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.
A szarufák között 20 cm vastag gyapotlemezek vannak betömködve, alatta hőtükörfóila, alatta gipszkarton a lakótér mennyezete.
Mi lenne a megoldás a párásodás megszüntetésére? A fólia cserére van utólagosan olyan mód, amelyik nem jár a teljes tetőcserép le és visszarakásával?
Várom a szakértő tanácsokat, hátha valaki volt már hasonló helyzetben.
van a falon egy 20 centis luk, ahol befúj a szél. érdemes a mellette levő másik 40 centis lukat betömni, vagy felesleges, mert a megmaradó 20 centisen úgyis befúj a szél?
Sziasztok! Nagy kocsibeállót térkövezünk, és a térkövekbe tennék süllyesztett világítást. Elég sokat, mert nagy a terület és a garázshoz egy "futópálya világítást" tervezek a nejemnek. Plusz a ház melletti járdába is raknék. Van akinek bevált esetleg valamilyen márka/típus? Mire kell ügyelni az építésnél (a triplán szigetelt, szuper biztonságos vezetékek mellett persze)? Estére állandó üzemben tartanám. Mi az ami ezt jól bírja?
Másik kérdés ugyanebben a témában. A beálló kb 8x6 méter és lejtős, persze a ház felé, szóval vízelvezetés. Van-e olyan folyóka, ami a saját vonalában függőlegesen vezeti el a vizet? Ajánlanátok-e ilyet? Egyelőre azt a tanácsot kaptam, hogy egy nagy, kb 2m3-es összefolyót csináljak amit kulékaviccsal kell kitölteni, és abba vezetni bele a folyókákat. Kérdés, hogy ezt a nagy gyűjtőt (ha a folyókáknál a saját elvezetés nem opció) hogyan lehet/érdemes rejteni, pl földdel fedni és füvet rá, vagy mehet a térkövezett rész alá is?
Következő 2-3 hónapban kb. 5-6 alkalommal lenne szükségem lapvibrátorra (járdák, kocsibeálló készítés).
Kocsit az asszony birtokolja napközben, így kölcsönözni igen nehézkes.
Gondoltam, veszek egyet és majd a munkák végeztével eladom.
Kis számolással (5x4000 Ft kölcsönzés+ az ugyebár megfizethetetlen idő az oda-vissza szállítgatással, meg a szívességek garmadája, hogy valaki segítsen a szállításban), szóval 30.000 Ft buktával még nullszaldós lennék.
De, találtam itthon 10-es vagy 12-es hálót (még nem tudtam megmérni). Ezt vágatlanul lefektetem és úgy teszem rá a lapokat. Mivel kb. 3 db 40x80 nyílásom lesz (40 centinként 12-es áthidaló, oldalfalakon pedig 20 centis felfekvés), így nem igazán fog tudni a háló behajolni, amire viszont rakok 2 cm-es xps-t, hogy ne legyen gond a kontakttal.
"Van annyira merev a járdalap, hogy elbírjon úgy terhelést, hogy nincs a teljes alja alátámasztva?"
Nagy bátorság kell hozzá. A beton vas nélkül nem bírja a húzást (hajlítást). A szabvány szerint a beton húzószilárdsága (hajlításból húzás és nyomás keletkezik) gyakorlatilag nulla. Valóságban ennél egy vékony hajszállal több. A járdalap arra van csinálva, hogy teljes terjedelmében fölfekszik.
egy kis segítséget szeretnék kérni: vásároltam egy dolle graz típusú modullépcsőt, és szükségesm lenne hozzá egy kiegészítő lépcsőfokra(fém tartószerkezet, fa lépcsőlap) és egy korlátelemre. arra gondolok, hogy valaki vásárolt ilyen lépcsőt és nem használta fel az összes lépcsőfokot, korlátot és szívesen eladná a megmaradt alkatrészeket. http://www.dolle.eu/product-1?ProductID=962012
Csinálok a kutamnak egy téglatest alakú zsalukő aknát. A cél az lenne, hogy a tetejére kerülne kb. 20 cm föld a fű miatt (kivéve persze az ajtónál). Az lenne az elképzelésem, hogy keresztbe teszek áthidalókat (zsalukőbe süllyesztve, hogy fusson a tetejével), amikre ráfektetek 60x60-as, 5 cm vastag beton járdalapokat, amelyek felfekszenek a zsaluköveken, illetve az áthidalókon. Mennyire járható ez az út? Két lap kerülne egymás mellé, max. 3 sorban (közte valahol az ajtó). Van annyira merev a járdalap, hogy elbírjon úgy terhelést, hogy nincs a teljes alja alátámasztva? (Ha kell rakok alá XPS-t, hogy ne legyen gond a felfekvéssel, jobb legyen a kontakt a felületek között). Persze járkáló ember is előfordulna rajta.
Maga az akna nyílás 80x120 cm, a zsalukövek pedig 20-asak.
Csak ha muszaj kenne: elotetfal nonius kengyeleekel, a cd -bol 0.6 falvastagsagot, es ket reteg uvegszallas gk, Nida markaju kek szini. Ala 5cm olcso uveggyapott. Az elso reteget is kell szallagozni.
Sziasztok! Nagy kocsibeállót térkövezünk, és a térkövekbe tennék süllyesztett világítást. Elég sokat, mert nagy a terület és a garázshoz egy "futópálya világítást" tervezek a nejemnek. Plusz a ház melletti járdába is raknék. Van akinek bevált esetleg valamilyen márka/típus? Mire kell ügyelni az építésnél (a triplán szigetelt, szuper biztonságos vezetékek mellett persze)? Estére állandó üzemben tartanám. Mi az ami ezt jól bírja?
Másik kérdés ugyanebben a témában. A beálló kb 8x6 méter és lejtős, persze a ház felé, szóval vízelvezetés. Van-e olyan folyóka, ami a saját vonalában függőlegesen vezeti el a vizet? Ajánlanátok-e ilyet? Egyelőre azt a tanácsot kaptam, hogy egy nagy, kb 2m3-es összefolyót csináljak amit kulékaviccsal kell kitölteni, és abba vezetni bele a folyókákat. Kérdés, hogy ezt a nagy gyűjtőt (ha a folyókáknál a saját elvezetés nem opció) hogyan lehet/érdemes rejteni, pl földdel fedni és füvet rá, vagy mehet a térkövezett rész alá is?
Új ház esetén érdemes gipszkartont rakni a belső falakra vakolás helyett? Tényleg "huzatos" lesz a ház, mert nem zárja le vakolat? Kívülről grafitos szigetelést kap, így nem tudom elhinni a huzat problémát.
Szeretnék véleményt kérni tőletek a következő dilemmában. Adott egy kb. 40 éves épület, amit szeretnénk bővíteni egy "L" alakú falazattal. A kérdés az, hogy érdemes-e/lehet-e a meglévő alapot/falat/koszorút összekötni az új alappal/koszorúval/fallal. A tervezőnk szerint igen, hogy így csökkenjen az utólagos süllyedése az új falnak. A másik ok, hogy az új koszorú vasalását be kellene "kampózni a meglévő koszorú fővasába (annak feltárását követően). Tehát így nem csak nyírásra hanem húzásra is együtt dolgozna az új és régi szerkezet, ha jól értem. A fal és az alap összekötése két soronként befúrt betonacél tüskékkel történne. Az új és a régi épületrész közös tetőszerkezet alá kerül.
Utánaolvasva illetve saját logika alapján én a következőkre jutottam:
Az összekötés alapvetően kerülendő. Kisebb gond ugyanis az utólagos süllyedés, mint az, hogy az esetleges összekötés miatt az új épületrész megmozgatja a meglévőt.
Másrészt - ha a koszorúk összekampózása mindenképpen szükséges - akkor mégis csak jobb a teljes szerkezet (alap és falak) süllyedését együttesen minimalizálni.
Ki hogy látja ezt a kérdést? Van esetleg valami más műszaki megoldás, amivel az utólagos süllyedés mértéke csökkenthető? (szélesebb alap?, homokréteg az alap alá? stb.?) Köszönöm előre is.
Ami szélnyomásra ÉS szélszívásra megfelel. A szerkezet ismerete nélkül biztosat nem lehet mondani. Vigyázat! szélnyomás 80kg/m2 körül számítandó és az előírások szerint ennek kb. a fele a szívás. Szél felöli oldalon nyomás, másik oldalon és a tetőn szívás. Egyszerre mind!
Szeretnék venni vagy építeni egy 6x6 méteres dupla mobilgarázst. A kérdésem az lenne, hogy ez alá milyen alapot kellene csinálni? Elég egy 10 centis járda vagy ennél azért komolyabb alap kell neki?
60 cm-es falat téglából földszintes kockaházhoz nem építettek. Ez gyakorlatilag biztos. Ha a 60 cm jó, akkor erősen kérdéses a vb. födém is. Vályogra vb.? Nem valószínű.
Köszönöm a szíves választ. Számítottam rá hogy hasonló válasz érkezik. tegyük fel elméleti síkon hogy az alap rendben és a födém is, illetve + árként egy megerősítést is hozzá lehet számolni külön ha még sem lenne megfelelő. Továbbá a feljáró kívülről lenne. Engem az érdekel hogy ideális esetben egy 80nm ráépítés kihozható-e 8-9mft-ból vagy ilyen esetben sem.
Vb. gerendás, béléstestes födémnél is elég nagy részét el kell bontani a födémnek, hogy elférjen a lépcső. A meglévő födém valószínűleg nem bírja el az emeletre vezető lépcsőt. A padlásfeljáró lépcsőnek kicsi. Ezen kívül nem beszéltünk a földrengésről, amire a régi ház biztosan nincs méretezve. Az, hogy nem kell előzetes építési engedély senkit se tévesszen meg. Használatbavételi engedélyhez kell a statika és kiviteli terv.
Monolit vasbeton födémbe feljárót vágni a lépcsőnek az nem semmi feladat. A vágás költsége a legkevesebb. A bebetonozott vasalás helye minden valószínűség szerint nem lesz jó. (elmásznak a max. igénybevételek helyei) Minden feltárás és vizsgálat nélkül annyit lehet mondani, hogy biztosan nem lesz több a bontás és új ház építésének összegénél.
Ott kezdődik, hogy a padlásfödém nem biztos, hogy megmaradhat. Az, hogy a falak rendben vannak az kitűnő. És mi van az alapozással? Mert az nem emeletes házhoz készült. Lehet, hogy jó, lehet, hogy nem. Hol lesz a följáró az emeletre? Ennyi adatból olyan pontosan lehet megmondani, mintha különböző összegeket felírnánk cédulára és egy papagály húzna belőle.
Címből ítélve itt próbálkozok. Neten nem igazán találok használható támpontot. Egy régebbi típusú kockaházra szeretnénk emeletet. Alul nem kell hozzányúlni mert karbantartott. Vas beton födém és cca 60cm tégla falak, szaraz és legalább fél méterrel megemelt alap a földhöz viszonyítva. Az alapterület kb 80nm. Erre szeretnénk egy teljes emeletet és nem tetőteret, low budget kategória 10 ezres belső ajtók, alap burkolások és szaniterek. A tető cserés amúgy is de a jelenlegi cserépfedésből ami menthető az maradna. Csatorna, villany, víz az alsó szinten felújított így arra szerintünk lehet alapozni. Tudom hogy sok mindentől függ az ilyesmi de viszonyításképp hogy egyáltalán gondolkozzunk ilyesmibe vagy vegyünk valami vidéki már kész házat tudnátok egy tól-ig árat mondani? 8-9m-ból kijöhetnek az ilyesmik vagy új ház árával számoljunk inkább? Előre is köszönöm.
15cm a minimum. A kisebb méretű jobban tömörödik. Tehetsz 1ocm 16-3o-as és 1ocm 8-16 oszt, az összeékelődik. Ha lágy a föld, áss ki többet és tegyél helyette sódert, aztán 1ocm tőrt követ a 8-16-ból.
Hozzáteszem, azt a telekrészt az előző tulajdonos is elbirtokolhatta -- még a régi Ptk. szerint. Vajon szomszédok tanusítják, hogy a kerítés 15 éve is ott van? :)
Tud mutatni az eladás előtti 10 évből bármi iratot arról, hogy megszakította volna az elbirtoklást az adásvétel előtt?
Szamokat meg nem tudunk,de az sajnos szemmel latszik,hogy csak a mi hazunk hatulja nem fut egy sikban a hatso szomszedeval(deli oldal vagy minek nevezik?),es egyebkent szabalyos teglalap alakuak a telkek.
A mi hazunk szelesebb is a tobbinel.(valoszinu azert kerte az 1metert)
Ha építési engedéllyel épült és használatbavételit is megkapta, akkor kötve hiszem, hogy igaz lenne, amit a szomszéd mond.
Egyébként meg a helyrajzi szám alapján ki kell kérni (egyes települések még a neten is fent vannak...) a helyszínrajzot.
Azt meg egy földmérővel ki kell méretni... mivel első kanyarban nem hivatalos, és a földmérő is csak mér, nem kell papírmunkázni, nem lehet az olyan drága.
Ha meg igaz, hogy a szomszéd telkén van, akkor jogász.
Amit az olvtárs is említett... szóba jöhet az elbirtoklás, ha az nem megy, akkor is van számos út... de nyugi bennetek onnan kirakni nem lesz egyszerű a szomszédnak....
egy eleg komoly "csavarba" keveredtunk a hazunkkal,amivel kapcsolatban segitseget kernek.
Szoval 4eve vettunk egy 1985-ben epult hazat amire ra is koltottunk rogton 8milliot.
Kozvetlen szomszedunk ,a volt tulaj testvere most azzal "fenyeget",hogy akkoriban egyidoben epitettek a ket hazat egymas mellett a testverevel aki kert egy metert az o telkebol,szoval a mi hazunk most 1meterrel a szomszed telken belul huzodik.
na most mi a masodik tulajdonosok akik errol semmit nem tudtunk es mar rakoltottunk 8mill.,hogy es mivel vedekezzunk?
Üdv!
Útszóró sót mivel lehet közömbösíteni? Télen felszórtunk egy részt az újabbik ketonunkon és ledobta egy részen a felső réteget. Kisöpörtem, de mindíg morzsolódik le belőle. Jó lenne megállítani a folyamatot.
Egy régebbi részen viszont nem kapott bele.
Köszi!
Egy vizes kérdésem lenne: van egy kicsi fürdőnk, amiben nincs zuhany kialakítva, csak egy padlóösszefolyó. A WC is itt van. Tehát a lefolyók, víz, minden megvan. A padlóösszefolyó ugye középen van. A kád/zuhany az egyik sarokba kerülne. Kérdésem: elegendő lenne csak a lefolyócső nyomvonalán feltörni a betont, oda lefektetni a csövet, és összekötni a padlóösszefolyó csövével?
Csak mert volt itt egy vizes, és ő mindent szét akar bombázni az egész fürdőt feltörni, és mindent újra cserélni, még a vízbeállást is, leásni az alapig, máshol behozni stb.. Az én elképzelésem meg csak ennyi volt, hogy ezt a zuhany lefolyót kialakítani, WCt cserélni, meg a falban levő fémcsöveket műanyagra cserélni, mivel burkolva is lesz. A ház 1990es építésű, a házba műanyagcsövön jön be a víz, a főlefolyó 110es PVC cső (legalábbis ez látszik az emésztőben). Még ennek a főlefolyónak a darabját is cserélni akarja a WC alatt..
"Ha a téglába lenne a mész, az ha megkapja a nedvességet akkor megdagad, kitöri a téglát és látsz fehér pontokat."
Bizony néha ilyen is előfordult.
Mert voltak téglagyárosok között is svindlisek. Mindig azt a nyersanyagot használták ami éppen volt, ami közel volt. és bizony az agyagba belekerült néha karbonát is, azaz mészkő. Semmi baj nem zavarta a gyártást, sőt a felhasználást sem. Szépen építgették belőle a házakat, majd úgy 20 -25 év múlva lukak jelentek meg a vakolaton.
Nos azt a téglában lévő mész okozta, ami az égetéskor átalakult kacium oxiddá majd a hosszú idő alatt elkarbonásodott, megdagadt és lukat csinált magának a falon. Ez volt a mészkukac. Persze a tégláknak csak kb 4 -5 % -a ilyen, de ha gyártásnál laposan keverték akkor ez a jelenség se mindig áll elő. De mint írtam néha nem keverték meg tisztességesen a masszát.
Mások meg a lukakat a háborúra fogják. Mondják hogy azok golyó nyomok.
Néha igen néha nem.
Mondjuk van két ház egymás mellett a Kazinci utcában. az egyik tele golyó ütötte lukakkal, amásik meg nem.
Lehet így harcoltak. De lehet, hogy az egyik házat jó téglából építették megfelelő cementes vakolattal pucolták be, a másikat meg szar téglából szar vakolattal készítették. és most tele lukkal .
"A kaparékra ha ecetet (vagy más savat) öntök és mész, akkor pezsegni fog."
Már amelyik. Ha sokat áll valóban, a friss mész nem pezseg.
Kezdetben vala a mészkő, ami karbonát... mégpedig kalcium karbonát.
Ügyes, találékony emberek ezt magashőmérsékleten kiégették már úgy 3000 éve. Ebből lett az oltatlan mész. A várfalak építéséhez ez is jó volt, a kövek közé tették, ahol a levegő nedvességtartalmára megoltódott majd szintén a levegő széndioxid tartalmára visszaalakult mészkővé. jó kemény lett, ez volt a cél.
Csakhogy az oltatlan mész elégdrága anyag. Így megoltották, elvermelték földdel lefedték, majd amikor kellett homokkal keverték és jó kis maltert kaptak.
közben kitalálták a cementet is. a rómaiak már jó régen, de az felejtődött. A modern ember meg úgy 180 éve, de eleinte drága volt.
Még a 30 -as években is drága volt, a kőmüves nem keverhette bele a malterbe. Ezért olyan szarok nálunk a külső vakolatok.
Sőt még a hatvanas - hetvenes években is volt kőműves, aki elszabotálta a malterba a cement keverés. Megvoltak az eléleteik, pl, hogy nehéz símítani.
Na és manapság ? hát ma már a mész a felesleges, igaz kell hozzá mészpótló, ami nem más mint plasztifikátor.
Viszont a cement elengedhetetlen.
A minap egy kőmíves vagy hatszor mondta, hogy a zsalúkőből épített kerítést levakolja. Sajnos eccer se mondta, hogy milyen vakolattal. Mert bizony lehet abból akár 20 féle is. Az egyik lefagy a másik nem. Hablatyolt az ürge.
Ja a mész megállapításra a módszer.
tehát a kaparékot egy félpohár vizbe teszi az ember, lötyköli, majd megvárja amig leüllepedik, a tiszta lét leönti egy másik pohárba és elkéri a gyerek szívószálát, azzal belefúj, ha mész akkor zavaros lesz.
Már 60 éve is így tanították az oskolában az általánosba úgy a hetedikben. Ma meg elküldik laborba műszeres analitikára.
Ja majd elfelejtettem a paraszt még 100 éve is 'sárral' épített. Abból csinálta az építő elemeit és abból a kötőanyagot is.
Persze nem volt jó mindenféle 'sár', de hát ő ezt tudta.
Ha tencoval falazol, akkor nincs ez a kifehéredés.
A házaknál a helyszínen készített meszes malterrral falazunk (vagy hozatunk cementes homokot és meszet keverünk bele) és általában kicsapódik a mész, de majd a vakolat eltakarja, az is meszes. Amúgy, mindig megkérdik az ügyfelek, hogy mi ez.
Nem kell vele foglalkozni.
Ha a téglába lenne a mész, az ha megkapja a nedvességet akkor megdagad, kitöri a téglát és látsz fehér pontokat.
Klinkerből kell falazni, azon soha semmi nem látszik a mész, mert nem veszi fel a nedvet.:)
Ez csak egy ötlet. Ha gázon, vaslapon jól kiizzítom, akkor égetett mész keletkezhet belőle. Ha vizet adok hozzá utána, akkor oltott mésznek kéne keletkeznie. Az ötletért felelősséget nem vállalok. De szerintem nem salétrom, hanem mészkiválás.
Látom a zsalukőből történő kerítésépítés verzióm nem sok mindenkit hozott lázba. :)
Ma láttunk egy tetszetős kerítést, ami Barabás téglakőből volt falazva. Az oszlopok 36x36 cm-esek betonnal kiöntve, a kerítés pedig 24cm széles falazat.
Erről mi a véleményetek, mennyire időtálló megoldás?
Van valami, amire oda kell figyelni a falazáskor, vagy teljesen ugyanúgy megy, mintha építenék egy tégla kerítést?
De ahogy látom a 79092 4. pontban a műszaki tartalom részletesen meg van adva, ahogy kigondoltad. Kb. 6 -8 sorban.
Kapaszkodj meg egy 75 millás háznál nem sokkal több a műszaki tartalom, talán 20 sor és volt aki ez alapján megvette a semmit, az ígérvényt.
Igaz menetközben tervezgetnek, de minden terv úgy készül, hogy a kivitelezőnek legyen jó. A vevők meg szívnak, futnak a pénzük után. Mindig 3 lépés hátrányban vannak.
Nos keres olyant, aki ért a rajzhoz, tudja mi a tervezés szabályai, némi pénzért 'megtervezi' neked a műszaki tartalom alapján.
Az építésjogi szabályokra azért figyelni kell, mert csapdába futhatsz. Magyarul kövér büntetés lehet a jövőben.
De mint írtam sufni tervezés nem igazán építész álom. Nevezd inkább mellék épületnek, műhelynek, szebb a hangzása.
Sőt nevezheted rekreációs épületnek és hátha valaki ráharap.
Belülről kell párazárónak lennie, kívülről páraáteresztőnek.
Nálam belülről nagyjából 5-10 perc után a félpuha enyhén kitüremkedő ablakbeépítő habot visszanyomkodták. Utána a sprayvel lealapozózott falkávára ragasztották a már behelyezés előtt az alabkra felapplikált párazáró szalagot. Ahol kellett, ott fóliatömítővel is kikenték (sarkok, szintülönbségek, különböző anyagok találkozásai).
Ha fehér az akkor valószínűleg mész kiválás. A salétrom tudtommal sárga. Ez a tégla hibája. Ha rendesen le lesz szigetelve víz ellen várhatóan eltűnik.
Emlékeim szerint létezik beton falazóelem, aminek van alja (talán ilyen az Epag F20, meg a Frühwald ÜB20). Itt a fórumon olvastam róla valamikor. Ebbe nem kell beton, hanem ugyan úgy kell falazni, mintha téglából lenne, csak ez a téglával szemben fagyálló. Persze gondolom ehhez is kell X távolságonként pillér.
Szeretnék használható választ kapni! :) Köszönöm ha segítesz!
Nincs jó képem, egy távoli van csak, az alsó soron azok a fehér részek! Remélem nincs miért pánikolnom és eltűnik! nem szeretném ha ezzel kellene évekig bajlódni egy új építésnél.
Ha újra kezdeném akkor lehet érdemesebb lenne jobban kiemelni a házat+1zsalukő ? A telek lejt, az utcafront részen 3 zsalukő látszik ki..itt hátul a terasznál nem akartunk lépcsőt.
lehet valami probléma a gyapottal töltött elsősor téglával idővel, nedvesedés stb??
Ha megcsinálod vakolva a talajig, az esővíz visszacsap rá és örökösen problémák lesznek vele.
Kell egy lábazat, de az sehogy se talál ehhez a típusú kerítéshez.
Aparens beton. Nem vakolni és kell festeni, most nagy divat.
Alap 4ocm széles min. 8ocm mély mert nagy a súly. Kell egy gerenda az alapba, abból kihagyni U alakba meghajlított vasakat.
A betonfal 2ocm széles.Kell bele két 8-as vashaló, a kapuk alatt is legyen alap. Keress egy céget akinek van fémzsaluja, vagy tud bérelni, és tegyetek bele tego lemezt.
Az aparens betont lehet valamennyire színezni és vannak speci vízszigetelő szerek is neki.
Garantálom, hogy nem lessz drágább mind a vakolt és festett változat. Két öntés az egész, pompás betonnal.
A tetejére öntess szűrke cementtel műköből (mozaik) egy 7cm vastag párkányt, csepedtetővel, azt mossák ki,
más lessz a texturája és nagyon jól fog kinézni. A párkányt ki lehet önteni külön és a végén felragasztani.
A csatolt képen látható típusú zsalukőből készült kerítés tetszett meg nekünk, mivel a szelet is meg kellene fognunk az udvaron.
Lennének benne a képen láthatóhoz hasonlóan fabetétes mezők díszítésnek, de emellett kialakításra kerülnének szélesebb egybefüggő zsalukő mezők (a fabetétek között kb. 1m széles, az utcaajtó melletti részen kb. 2 m széles).
A kerítés 1,8m magas lesz.
Tervezgetés közben vagyok és az alábbiakban szeretnék segítséget kérni:
- 40x80 cm keresztmetszetű, 10-es periódikus acéllal erősített vasbeton alapra gondoltam. A 80 cm mélységre végig szükség van, vagy elegendő az oszlopoknál ilyen mélyre lemenni és a köztes részeket pedig gerenda vasalással összekötni?
- Azt szeretném, ha az oszlop részek egy síkben lennének a kerítés többi részével, nem lennének vastagabb az oszlopok, mint maga a kerítés falazata (pont úgy mint a képen). Ennek és a 1,8 m magasságnak az ismeretében elegendő a 20-as, vagy kell a 25-ös zsalukő? (A mostani régi "zsalukő" beton kerítésünk ugyanilyen magas zárt fal. 20-as vastagságú zsalukőből készült, aminek belseje nincs kitöltve betonnal. Sajnos az 50 év alatt már teljesen szétfagyott a zsalukő.)
- Az 1,8m magas falak esetén jól gondolom, hogy minden üregbe kell rakni függőlegesen a teljes magasságban egy-egy szál vasat belekötve az alapba, valamint minden sor zsalukőbe vízszintesen is fektetni egy-egy szálat?
Ezek szerint a csempével átvert a bolt (Baumax) és nem csak a csempe 4 ezer Ft-os nm árát de a munkadíjat, a ragasztó árát és a felbontás költségét is bukom miatta.
Lehet, hogy a ragasztó ottmarad, amikor leválasztja a lapokat. Azt felvésni... szinte tiszta cement.
Egyszerübb megkezdeni a széléről egy széles vésős légkalapácsal és leválasztani a lábazatról mindent. A SDSmax befogatásúval hamar el lehet intézni. Persze a sít elhordása mindig egy probléma, de az úgyis lessz.
Sokkal tisztább, átláthatóbb munka lessz belőle, ha feltöröd az aljzatbetont is. Szerintem az aljzatbeton megfagott és meg is repedt, de attól is függ, hogy mennyi cement volt benne. Ha nehezen vállik el a lábazattól, akkor hagyd ott. De lehet, jogy nem tudod majd felszedni csak a ragasztót és a lapokat. Akkor könnyebb repeszteni az aljazatbetont.
Azt a térkövet folytatnám a teraszra is, ami ott van az udvaron- lehet kapsz belőle vékonyabbat is. Az legalább fagyálló.
Öntenék egy aljzatbetont csak az esésnek, leszigetelném, a széleket leragasztanám (minden harmadikat) és a többit 1 cm homokágyba.
A víz lefolyik a szigetelésig és onnan leszivárog. Sokkal olcsóbb mind egy jó fagyálló csempe és nem is csúszik.
A lépcsőket is azzal burkolnám.
A széleken a térkőre kell vágni vízvetőt és ki kell engedni 1.5cm-re a lábazat függőleges síkjától.
De még a lábazatos is azzal burkolnám, kifalaznám (annak kell alap is), ha másképp nem megy. De meg kell odani, hogy ne folyon be a víz a háta mögé, egy csepegtető PVC vagy lemezprofilt kell rögzíteni a térkő alá a széleken (a szerelőbeton alá). Ehhez kéne egy részletrajz is.
A tetőt a lábazat kell támassza, nem a szerelőbeton.
Az aljzatbeton feltörését nem tudom megúszni ha mondjuk nem baj ha megemelkedik a szint? Úgy értem, hogy a meglévőről csak a járólapot és a ragasztót szedem fel és arra húzok egy betonréteget lejtésben?
Az oszloplábakat ültessem a lábazatra, úgy értetted a "leér a betonra"-t? Nem lenne egyszerűbb azokon a helyeken megtartani alatta az aljzatbetont szépen négyzetben körbevágva gyémánttárcsával?
Támaszd fel a szelement, amiket a oszlopok tartanak és cseréld ki a vasalást az oszlopok alján olyanra, ami leér a betonra, nem a szerelőbetonra. Ez nem kűltéri csempe.
Lábazati szigetelést szeretnék a házra tenni. Jelenleg a homlokzaton 10cm grafitos szigetelés van, ezt nem én készítettem, de sztem jól ki van alakítva: indító lemez, szép kivitelezés, azonban nemtudom mekkora hiba, de le van engedve a jelenlegi udvarszintre (7-8cm va. A talaj és az indító között)
Nem tudom innen hogyan kéne nekilátni. 7cm xpst terveztem legalább 60cmt. A terepszint nem nagyon fog változni, járda kialakitása még hátra van. Ház nincsen színezve.
Elég, ha a tervezett mélységre teszem a lapokat, illesztve a meglévő szigetelés aljához?
A lábazati résznél elég megfelelő vakolatot használni a vízszigetelés miatt?
Van egy kis falvizesedésünk a fürdő falán meg a folyosón a szegély csempe felett.
Arra gondolok, hogy a lefolyó rosszul van összeillesztve a falban. Kiengedett x mennyiségű vizet a falba, de a víz a két oldali csempézés miatt nem tudott ott kijönni ahol belekerült, hanem elkezdett oldalra vándorolni addig a falig, ahol nincs csempe a falon és ott kijött a felületre. 1 hónapja már nem használjuk azt a lefolyót csak a csapot lavórral.
Előző lakó nem használta ezt a mosdót. Nem is láttunk ilyen problémát.
Fürdő:
Folyosó:
Arra gondoltam, hogy megcsiszolom a festést aztán később lekezelem a stopsóval és visszafestem majd. Nem tudom, hogy a kiszárítást tudom-e gyorsítani vagy segíteni.
5. Amennyiben jól értem, akkor lesz egy brutálnehéz mindenhol kb. 20cm vastag nagyjából betondobozod közepesen mértékben, de hőhídmentesen körbeszigetelve. Ennek az alsó 20 centis lemezét szeretnéd padlófűteni.
Szerintem megoldható, tényleg lassú lesz és helyiségenként lehetetlen lesz szabályozni. Nem tudom milyen fűtésed van a főépületben, de érdemes lehet valami gyorsabb légfűtéssel kiegészíteni. Gondolok itt kiskályhára, fűtős klímára, fancoilra, elektromos hősugárzóra, netán radiátorra.
Amennyiben a statika miatt kérdezted, hogy belekerülhet-e a lemezalapba a pf cső, szerintem miért ne, ha már födémekbe is lehet.
de a ház alapját alapvetően szigetelni akarod, minnél mélyebben. ha a padló kb udvarszint, akkor mínusz 60-70cm akarod szigetelni. az 1.25méteres xps táblát állítva rakod, félméter van szint felett. és a falon is a vízszigetelés fel van hajtva kb eddig. a terasz az xps-nek megy neki.
Jelenleg a házunk mellett van egy sufnink, ami rajta van a földhivatali térképen. Igen ramaty állapotban van külmérete 6,00x4,00 méteres. 1940-45 körül épült, 2 méterenként 10x10-es faváz, rajta colos deszka azon csirkeháló és nád vakolva. Cserepes 10 fokos beázó féltető. Alapja sincs, padló döngölt föld. Szerszámtárolónak, vagy inkább patkányfészeknek használjuk.
Ennek a helyére szeretnék egy picivel nagyobbat (külméret 6,25x4,70m) építeni de már beton lemezalapra, mert van alatta egy kicsi téglából kirakott zöldségverem (130 cm széles, 300 hosszú, 170 mély háborús búvóhely) amit feltöltenék. Majd 6 év múlva, amikor nyugdíjas leszek szeretném hőszigetelni is, így jó lesz műhelynek/hobbiszobának de lehet érdemes egyből.
Megtudtam, hogy a 2017. januártól 1-től építési engedély és bejelentés nélkül megépíthető "nem emberi tartózkodás céljára szolgáló, max. nettó 100m3 térfogatú..." kategóriába tartozom.
Tegnap beestem az építési osztályra pár perccel a zárás előtt a lehetőségeket megkérdezni, de pár dologra nem jutott idő. Azt tudom, hogy az építés megkezdésekor semmilyen dokumentációt nem kell beadni, csak a végén földmérővel építményfeltüntetést készíttetni majd a földhivatalban záradékoltatni és végül hatósági bizonyítványt kell kérni. Az is világos, hogy a HÉSZ-nek meg kell felelni (oldalkert, zöldfelület, beépítés stb...).
1. Ettől még hozzáértőnek kell megterveznie?
2. Elég egy statikus terv, vagy kell építészterv? Netán egyik se kell, rajzoljam be autocadbe és bízzam egy épeszű kőművesre akinek van femüje?
3. Van egy pár éves nem megkezdett papír alapú építési naplóm, érdemes megnyitni erre?
4. Még nem konzultáltam senkivel, de fejben a következő szerkezetre gondoltam, nem tudom lehet-e még ilyen keskeny falszerkezettel építeni ilyen kicsi melléképületet? (Brutál kicentiztem a benti helyet)
- zöldségpince visszatöltése tömörítve
- talajtömörítés és sóderágy
- lemezalap alá való nagy teherbírású puklis lemez
- XPS hőszig (12-15cm)
- vasalt lemezalap (15-20cm)
- B-30 tégla futóra, vagy kunsági B-20 nútféderes blokktégla, vagy silka 20-as fal (szabad ezeket sufninak?) rajta 10 cm grafitos hab
- lapostető: lejtésképzés, vízszigetelés, 15 cm XPS hőszigetelés, 5 cm kavicsterhelés
5. Nem szeretnék csak festett lemezalapot, nincs magasságban helyem további hőszigetelésnek és aljzatbetonnak. Csak így fér be az egész a főépület eresze alá, ha nem akarok talajszint alá tenni. Ezért a hőszigetelt lemezalapba kerülnének a padlófűtés csövek (tudom brutál lassú lesz, nem baj). Lehet ilyet?
Elnézést a sok és sokféle kérdésért. Nagyon köszönöm
az igazi kérdés, hogy mitől nem fog a terasz elválni a háztól. mert az alapja nem lesz egybe, hiszen a falon az xps van. viszont ha külön mozog, akkor mindig lesz repedés köztük, amibe bemegy a víz és a fagy tolja szét őket.
Azért felrakok pár képet róla. Egyrészt, hogy megkérdezzem, hogy ez biztosan nem csak a nem fagyálló csempére vegethető vissza, másrészt, hogy megkérdezzem, ha aljzatbeton csere lesz akkor a tetőoszlopokkal mit kezdjek. A tetőt már végkép nem szeretném elbontani.
Nem, az ajzatbetont is fel kell bontani. És újat kell önteni megfelelő eséssel. 1.5 cm méterenént legalább. Az ajzatbeton öntésénél használj két zártszelvény vezetőt (egymástól 2.5- 3 méterre lefektetve), amit beállitasz a megfelelő esésbe (arra fekteted a vonalzót, amikor lehűzud a betont). Az aljatbeton öntése után várj legalább 3-4 hetet és csak utánna szigeteld le. A Sika nagyon drága. Olvasd el figyelmesen a használati utasítását.
Eszaki fal vizbeszivargas problemat oldjak meg eppen drencso meg labazati szigeteles meg az eso viz haz mellefolyatas elterelese. A gond abbol van hogy a terv az volt hoyg a regi hasznalton kivuli elszivargosra epitett szenyviz aknat akartuk hasznalni szikkasztonak de egy mellekepuletet epitettek fole es emlekek alapjan nem talattuk meg az aknat. A talaj viz egy asott kut szerint 2.5-3 meterre van a talajszinttol
Tobb megoldast hallottam, mit gondoltok ezekrol mi tevo legyek?
1. A profi vizszigetelo ceg azt ajanlja hogy keszitsunk egy szikkasztot ahogy mar csinaltak rengeteg helyen az elmult harminc evben , konkretan egy 1x1x1 godrot szeretnenek feltolteni soderrel meg geotextil stb eleg profinak hangzott. En viszont nem tudom elkepzelni hogy ebbe az egy kobmeterben egy kiados nyari zapor elszikkadna es nem szeretnek idoszakos tavat a kertbe ugyanis ebbe menne a drencso es a tetocsapadekviz ami 14x11m alapteruletu kb 40 fokos teto. Raadasul a szomszed kertjeb is atfolyna
2. Az ott levo mar munkasember azt mondja hogy kossuk ra feketen a szenyvizre sose derul ki. Azon kivul hogy illegalis de nagy zivatarnal ott is gond lehet meg nem tudom elkezelni hoyg szabadon folyik a szenyviz azaz szaga lenne ott ahol belemegy az essocsatorna.
3. A szomszed meg atasott a fold ut alatt kb 40cm-en a masik oldalra ahol vizelvezeto arok van egy szantofold oldalanal. A mi oldalunkon 1 hazzal arreb abbahagytak az egesz utcaban kiepitett esovizelvezeto arkot. De allitolag ez se hivatalos
4. Vagy csak engedjem ki az utra ami a masik oldalra lejt, mivel ideiglenes igy volt most egy par napig amig esett az eso de gondolom ez se teljesen ok.
Úgy érted az aljzatbetont tisztítsam meg a ragasztómaradéktól és arra öntsek egy újabb betonréteget, vagy törjem fel és öntsem újra? A többit értem a szigeteléssel, szuper flexibilis ragasztóval és vízálló fugával meg a lejtéssel csak az aljzatbetonos javaslatodat nem. Egyébként fedett a terasz de az kétségtelen, hogy a lejtést a betonozásnál nem találták el (gondolom szartak rá) így ha a tetőszélen becsöpög/beesik a víz az elterül a szélső egy méteren és nem folyik le magától.
Igen van aki ezt a megoldást nagyon szereti. Nem szereti a 60 cm -es lábazatot.
Van ahol beválik, van ahol nem. Belvizes területen azért jó a lábazat, máshol is az egy lépcsőfok megemelés.
Nálam az elmúlt száz évben nem volt belvíz és árvíz sem. Ennek ellenére divat a megemelés, ami nagyfokú anyag pocsékolás. Nálam kb,. 65 -70 cm az emelés, van szomszéd ahol még több.
egy másik helyen az egyik rokon építkezett az utca legmélyebb pontján. Rög eszméje volt a ház belső és a kert egy szinten tartása. Így az építkezés után majd minden évben kétszer bement a víz a házba.
a szigetelés nem bonyi szerintem, egyszerűen felfordul a falra, és feljön a terasz szintje fölé valamennyivel. a burkolatot rá kell tenni a szigetelésre. gondolom lesz hőszigetelés, azt simán rá lehet tenni.
Ilyen a képen szereplő teraszt szeretnénk, nem emelik fel a teraszt a talajszinttel egyenlő.
Ilyenkor a lábazat vízszigetelése hogyan van megoldva?
A ház 2-3 sor zsalutéglán áll, erre jött a szerelőbeton a vízszigetelés aztán a téglasorok. a belső padlószint a szerelőbetonhoz 23 cm-magasan lesz, így a kinti teraszrész is az első téglasort majdnem eltakarja, tehát az alap és a téglasor közti vízszigetelés a "földben lesz" Ilyenkor hogyan szokták a lábazatot is kialakítani?
A teleknek van egy kis lejtése az utcafront felé ezt kicsit meghagynánk, a terasz hátul feltöltve lenne de az utca felé lejtene egy 20-30cm a telekmagassága így a ház utcafronti részén már nem lenne a föld alatt az első téglasor..
Felbontani, letisztítani mindent, az aljatbetont is, újraönteni az aljatbetont, leszigetelni kenhető szigeteléssel (talán a Sika Top Seal 107 es a legjobb, egy zsákos anyag, aminek van egy folyadéka), aztán szuperflexibilis ragasztó és viszálló fuga. A víz nem szabad megálljon rajta.
A gelett után huzzál rá egy Baumit edelputz nemesvakolatot és fesd le egy Sto alapozóval és kültéri falfestékkel, festőgéppel. Szilikátossal, az minden ver. Szerintem abba van a legtöbb száraz anyag.
Nem muszáj megvenni a vedrest, drága, jó idő kell legyen amikor felhúzod, szakik kellenek, akik egyszerre megcsinálják az egyik saroktól a másikig és az összes ablakspalétot is. Jön egy jó eső és lemossa.
15 éves a Baumit vakolat a házon ,még fakulást sem nagyon tapasztaltam,persze lehet szerencsésebb színválasztás(oo81 -es ) is kell hozzá!:-) Ha szigetelek ,akkor is Baumit VÖDRÖSET választom,mert a saját tapasztalat számomra a legfontosabb !:-)
A 2013-ban járólappal (mázas, elvileg kültéri) burkolt beton teraszomról szépen felpattogzott az burkolat. Az esőnek jobban kitett részeken szinte minden lapon felpattogzott a máz, néhol 5cm átmérőjű kráterként. Vannak helyek, ahol mag a lap hupog ha rálépek, szóval a ragasztás is elengedte. Persze minden anyag fagyállónak, kültérinek volt eladva, nem is volt olcsó se a lap se a ragasztó (Revco). Elkezdte a pattogást már az előző télen de ez a tél tett be neki igazán. Vízszigetelést nem tettünk a ragasztó alá és szerintem a betonban sincs, szóval a beton alap biztosan húzza fel a vizet.
Ezt már beszoptam, kérdés, hogy mit tegyek ha szeretném megcsinálni ennél sokkal tartósabbra. Járólapban gondolkodom, az tetszik.
EPS szigetelésre került majd fehér színű vakolat. Szeretnék ebből jó minőségűt, ami jó sokáig szép fehér marad -akár úgy is, hogy ehhez esetleg át kell a felületet mosni pl nagynyomású mosóval.
Ha megéri az árát, akkor nyitott vagyok drágább anyagokra is.
A régi kismerétű tégla 6cm alatti vastagsággal rendelkezett.
Attól függ mire kell használni, mi bontásokból szerezzük be (1oo évesnél öregebb épületeknél). És szőni használjuk, repedéseknél és a spaléták javításánal a műemlékeknél.
De a bontott tégla lutri. Van ami jó, van ami nem. A kémények bontásából származó a legjobb.
A padlások szigetelésénél is ezt a méretet használták, az pl. semmire se jó.
Szerintem ha bárhol letámasztod, akkor épeng/bejelentés köteles. Következő kérdés, hogy beszámít-e a beépíthető területbe, és átléped-e annak határát ezzel.
Keress egy építészt, vagy skicceld le méretekkel az "Építési engedély" topikba, hátha segít valaki jobban hozzáértő.
Jelenlegi szabály:
1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez248
Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek
1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
7. A 14. pont e) alpontjában és a 30. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
10. Temető területén:
a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.
11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
12. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
14. Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda,
e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény
építése.
15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
16. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.
20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.
26. Telken belüli geodéziai építmény építése.
27. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
28. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.
29. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.
31. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.
Sziasztok! Ha van esetleg itt hozzáértő, terasz építési engedélykötelezettségét próbálnám megtudni. Tömören: meglévő nyitott terasz fölé szeretnék fa szerkezettel és részben házhoz rögzítve átlátszó tetőzetet építeni. Kb.: 20 nm, a magassága durván 2 méter. A fedni kívánt rész 1/4-e kapcsolódna konzolos megoldással a házhoz, a többi része fa lábakon állna.
A neten nagyon sok ilyen-olyan régi szabály van, nem tudom változott-e nemrég az erre vonatkozó előírás?
12x25x6,5 cm. Eredetileg a harmincas években 14x29x6,5 cm volt, mert így ha megduplázom az adott oldalt és hozzáadok egy cm hézagot a habarcsnak, akkor a következő oldalt kapom. Ebből lett a a ma is érvényes kisméretű tömör téglaméret.
Van egy tok jol megepitett haz amihez hozzacsaptak kesobb egy rosszul alapozott meg feltoltott teraszt.
10x4meter teraszrol van szo. Egyik vege vagy 11 centit sulyedt le es dolt kifele ispar centit, nincs rendesen bekozve a hazba.
Kozeppen egy gyoker miett repedt meg. A burkolat mint a hullamzo balatonszinte az egesz felulet lesulyed 2-3 centiket gondolom a feltoltes tomorodott es nem volt a jarolap alatt vasalva a beton. Mindegy eddig harom javaslatot hallottam
1. bontsd el es epits ujat
2. bontsd el es az udvarszintre lepcso
3. burkold le faval (eltunteti a mostani csunyasagot es a tovabbi sullyedes sem ugy hat ra mintha jarolappal lenne leburkolva)
Ha jol gondolom koltsegekben is ez a sorrend.
Egy ilyen terasz elbontas elhordas milyen nagysagrend?
Ugyanez a kerdes egy burkolasra, mert az elsore biztos nem koltenek
hat pedig de, nem terveztunk semmi olyan ami igazabol megbontana a homlokzatot (max. kis erkely de ami nem log ki 1.5 -nel jobban hogy ne szamitson bele)
A sávalapot csak azóta kell vasalni (előírás) amióta elharapózott az EUROCODE. Előtte a sávalap fölött vb. koszorút kellett csinálni. Általános esetben elég volt bele 4 db. átm. 8-as vas. A fölülről belógatott vas lehetett elég, ha nem volt a talaj gyenge. Magam részéről jobbnak tartanám, ha alulról IS bele lenne téve ugyan az az "U" alakban meghajlított vas fölálló szárakkal. Összefoglalva: Sávalap vasalása ritka esettől eltekintve fölösleges, de most ez előírás. Ha csak fülülről dugnak bele "U" alakú vasakat az szerintem nem elég megbízható. Ha a padló vasalva lesz, akkor a padló vasalását nagyon célszerű lenne rávinni a zsalukő lábazatra. Ezt úgy a legcélszerűbb megoldani, hogy az ALULRÓL elhelyezet vasak szárát olyan hosszúra hagyni, hogy megfelelően kilógjanak a zsalukőből (majd a lábazat betonozása után lehajtani), vagy a fölülről bedugott lefelé álló "U" vas annyit kilógjon, hogy a vb. födém vasalásával együtt dolgozzon (kell az alsó is!). A fölső szára hosszabb legyen. A kőműves foglalkozzon az építéssel az a dolga. Természetesen megkérdezheti a tervezőt és fogadja el annak válaszát. Ez a dolga.
Tanácsot szeretnék kérni! Építkezés előtt állok, de a statikus munkájával kapcsolatban bizonytalan vagyok.
150 nm-es családi háznál a 30-as téglafal alá 40 cm-es alapot írt 90 cm mélységig, viszont a sávalapba semmi vasalást nem tervezet. Helyette a 2 sor lábazati zsaluelemet vasaltatja be. Mindegyik sor zsalukőbe 2-2 db 12 mm-es betonvasat írt elő, amit felülről 50 cm-enként 8-as betonvasból 25x20x25 cm-es U-vasakkal kellene összekötni. Tehát nem kengyelvas, csak egy U forma fölülről belógatva és a fővasakhoz kötve.
Én ilyent még nem láttam, és az ismerős kőművesek is csak a fejüket vakarták. Szerintük is a sávalapot kellene hagyományos módon bevasalni 4 szál 10-es vagy 12-es betonvassal, 20-25 cm-enként kengyelezve, és a zsalukőbe csak 2-2 szál 8-as, esetleg 10-es vasat tennének.
A statikus ennek nem látja értelmét, szerinte a sávalapot nem kell vasalni csak a lábazatot, így nem is akarja áttervezni, én viszont nem akarom a tervektől eltérni, hátha a műszaki ellenőr, vezető belekötne.
Hozzáértőktől kérdezem, hogy a statikusos módszere mennyire biztonságos, nem szeretném, ha pár év múlva repedne az új házam, mert az alapom nincs bevasalva.
Nem lopott fa, csak hivatalosan erdőn szedett. Így lehet 1/3 ár igen. Ha rendesen veszed akkor persze más az arány... A vele való munkát persze nem számolom, de még tudom oldani így nekem nem költség.
Üdv! 18 nm-es, ház oldalán lévő fedett teraszunkon szeretnék járólap cserét, az alatta lévő misung feltörésével, majd 5 cm vastag betonaljzat kialakításával. Felülről ugyan fedett, de oldalról az eső beeshet. A kérdésem az volna, hogy a Baumit Estrich alkalmas-e kültérre járólap alá, vagy ha nem, mit ajánlanátok helyette. Beltérre ezt használtuk, de kintre nem tudom jó-e. Köszi,
Hát nem egyszerű dolog az biztos. Csak szülői házból indulok ki, ahol gázzal fűtöttünk 10 évig, majd visszatért ünk fára, hát pénzben kifejezve 1/3 ktsg lett...Persze más, 85 b
Téli fűtési szezonban a használati melegvízet elő tudod állítani a kazánból, egy indirekt bojlert veszel. Ha meg lesz később napelem, akkor nyáron is.
Sajnos egy modern vegyes tüzelésű rendszer, kazánnal, puffertartállyal, minden gépészettel együtt elég drága mulatság tud enni. Drágább mint egy gázos. A kérdés, hogy az árkülönbözetet hogyan és mennyi idő alatt hozza be. Nem beszélve a gáz kényelméről és tisztaságáról. Majd jönnek a nálam jobban hozzáértők, de ha én most zöldmezősen építkeznék, igencsak elgondolkodnák, hogy milyen fűtés legyen. Pedig most aprítékkal fűtök.
Vegyes tüzelésű kazán+ puffer a terv, mivel a fához még mindig olcsóbban hozzájutok, tudom melós meg nyilván nem a leg kényelmesebb, de...Majd lehet valamikor napelemet ének de az még távlati terv, így inkább villanyos dolgok lesznek, bojler, tűzhely, klíma talán, de szellőztető sincs elvetve...
Köszönöm. Falra 15 cm -ben gondolkodtam én is, padló 15, lábazat kimaradt.
A szobákban inkább a fűtés rugalmasságának megtartása lenne a cél, a mennyezetfűtésen is gondolkodom, csak az még drágább rendszerlemez stb...majd kérek ajánlatot.
Elkezdodtek az aljzatbetonozas munkai utolagosan a pince egyik feleben csak fold talaj volt.
Kitermeltek a foldet hoyg 10cm kavicsagynak legyen helye. Ez ugy sikerult hogy kozeppen lesz 5centi kavics szeleken meg vagy 15-20. Mar toltik a kavicsot. A foldet nem dongoltek, es mikor vegig lett mondva mi kovetkezik a kavicstomoritesrol sem hallottam. Szoval fold tomoritese szukseges lett volna? 20 eve fold padloja van es leszedtek rola vagy 20-25 centi foldet. A kavicsot meg se kerdezem mert google szerint is kell tomoriteni. Nem fogadtam muszaki ellenort de mar igen sokszor eszembe jutott hogy kellett volna.
10 centit falra 10 éve raktunk. most már 15 centi a javasolt. ha az a "pth" nutféderes, akkor a kőgyapot hanggátlás ügyileg javasolt. ha még likacsosabb, akkor meg már szinte kötelező, de akkor már pára tekknikailag.
padlófüttés alá a 10cm erősen karcsú. javasolt minimum 15cm eps, de inkább 20. különben a talajt fűtöd.
lábazatot nem írtad. oda is min. 10cm-t kellene tolni.
a hálókba miért nincs padlófűtés? nem lebeg ott semmi, az egy legenda, ha esetleg amiatt nem. a falfűtés frankó, csak korlátoz (bútorozás, falfurkálás stb.). inkább mennyezet fűtés, ha már..
Üdvözletem. Családi házat tervezünk, a műszaki tartalom még kérdéses ebben kérnék tanácsot.
Az épület kb 130 nm nettó, 4 szoba nappali.étkező, 2 fürdő, konyha... A fűtés terveink szerint a háló és gyerek szobákban falfűtés. Nappali, konyha, fürdők padlófűtést kapnának + fal, vegyes tüzelésben gondolkodunk első lépésben, gázt nem akarunk.
Szeretnénk egy A+-os épületet legalább, mi a javasolt szigetelés vastagság?
Elképzelés: 30 pth+ 10-15 nikecell, ksz födém 30 cm gyapot, aljzat????10 cm. Három rétegű műanyag nyílászárók.
Ma voltunk építésügyön, a hölgy tájékoztatott, hogy jelen állás alapján 100 légköbméter és (lehet nem pontos) 4,2m magasságú építményt elkészülte után kell bejelentenem náluk, melyre ők adnak egy tudomásulvételt, amellyel mehetek feltüntettetni.
Az épület amelyet szeretnénk 6*10es alapon feküdne. Belső hasznos alapterülete kb 50,76nm (30as porotherm levonása után, a vakolatot stb nem számoltam egyenlőre)
Igenám, csakhogy 3 verzió adatik.
Megterveztetem és engedélyt kérek, fmv és müszaki ellenőrt fogadok stb és elkészül ezzel az alapterülettel, 2,5 belmagassággal jó nagy költséggel.
Felépítek 2db 6*6-os (tudom, hogy valamivel így nagyobb az alapterület, de jelenleg már van egy kész 6*6 alap és akkor már legyen egyforma) építményt, egyikbe garázs kazánházzal, másik műhely, 2,5 belmagassággal, mindkettő kevesebb 100légköbméternél, egy feltüntetéssel elintézhető, sztem sokkal olcsóbb az elsőnél még akkor is, ha több építőanyag. Telek belterületi, 1350nm, 30% beépíthetőség, szóval elfér. Természetessen ferdetetö, vagy 4,2m alatti.
Utolsó verzió szerint kibővítjük a meglévő 6*6m alapot és felhúzom a 6*10es alapra a falakat. Belső tér 2m lenne (álmennyezet gipszkartonból, természetesen felette rendes belmagassággal), a két 6m széles (5,4) falat szintén burkolnánk egy kis g.kartonnal így 100alá szorítva a légköbmétert. Bejelenteni, feltüntetni, ezután gipszkarton lebont és voila. Gondolom nem fognak kijárni ellenőrizgetni. 70-80nm gipszkartonozás (magamnak persze) árából megvan, kérdés átlátnak-e a szitán.
Félreértés ne essék, nem a hatóság átverése lenne az elsődleges, hanem a költséghatékonyság.
Még egy kérdés:
Kazánnak 200as 8m magas szerelt kéményt tervezek. Ez mennyiben befolyásolja a fenti dolgokat, illetve a kb 3,5m magas épületre kivitelezhető-e (túlnyúlás miatt)?
Nem mindegy, hogy a két vége mihez és főleg hogyan csatlakozik az épület (?) többi részéhez. A kihajlási hosszt nagymértékben befolyásolja. Az pedig a teherbírást.
A 10x15-ös fa egyenértékű kb. 70x70x5mm vagy 90x50x5mm-es zártszelvénnyel.
A 7,5x15-ös fa egyenértékű kb. 70x70x4mm vagy 80x40x5mm-es zártszelvénnyel.
Figyelem!!! Ezek a méretek csak azt jelentik, hogy a megadott méretű faanyag teherbírása megegyezik az általam közölt zártszelvények teherbírásával.A szerkezet teherbírását egyértelműen megállapítani csak statikai számítással lehet, az itt közölt méretek csak tájékoztató jellegűek, kivitelezése NEM alkalmasak.
Eddig úgy vagyok hogy valamelyik tondach hornyolt cserép mellett döntök , kékes vagy piliscives vágású.volt valakinek vele valami baja vagy negatívuma?
Bocs, a képre felírtam, a szarufa mérete 7,5x15x450
A szelemen 10x15x400
Ezeket kaptam ha fával csinálom meg.
Mivel tudnék zártszelvényt kedvezményesen rendelni, szeretném ha kiszámolná nekem valaki, hogy a rajzon is szereplő merevítők behegesztésével milyen anyagokat kellene vennem.
Ez alapján kiszámolnám a 2 anyag közti árrést és úgy dönthetnék miből csináljam meg tavasszal a felújítást.
A térkövezést csinálnák a terasznál, amelyre terveztünk később rakni egy pergolát is. Megvenném a pergola lábainaka tartókat, de nem tudom milyen méretű talpakat használjunk. A pergola mérete 4x8,2 méter lesz, erre kerülhet majd később lexántető, így a későbbi komolyabb hóterhelés sem kizárt (első körben viszont nem szeretnénk, csak egy kisebb részre lexánt, el akarjuk kerülni a teljes lefedést). A talpaknak megfelelő méretű alap lesz betonozva, amikbe bele lesznek állítva.
Illetve nem tudom mennyire fontos szempont, hogy nem szeretnénk a pergola lábak és a felső összekötő közé karpántot (45 fokban elhelyezett rögzítő faanyag).
A kérdés tehát, hogy 15 x 15 -ös lábakat célszerű használni, vagy 12 x 12 -eket? (Árban a 4 oszlopnál nincs számottevő eltérés, ha a vastagabbat jobb választásnak mondjátok, azt veszem).
halaloszto: mar irtam hoyg csapadek viz elvezetve es rampa tetejere bakhat tervezve, lenti vaju szelesites a falkig. A mostani kivitelezo szerint eleg lenne fentre is egy egy elnyelo vaju de en mar 120%ra szertnem megcsinalni nem minden nagyobb essonel bamulni a gyjtoket. Ezert gondoltam a lefedest.
lacivill: Sima femszekrezetre valami olcso tetofedeshez nem hinnem hogy kell engedely hiszen meg konnyuszerkezet alap nelkul, azaz a ket tamfalra menne
Korábban megkaptam tőletek, hogy a ferde tetős garázsomnak milyen anyagok kellenek a tetőszerkezetéhez.
Az lenne a kérdésem, hogy ha a képen lévő adatok szerinti tetőszerkezetet fa helyett zártszelvényből csinálnám meg, milyen méretű anyagokat kellene használnom. Sajnos statika számításban nem vagyok jó, nem tudom, hogy pl. a 7,5x15-ös szarufának mi a helyettesítője fémből.
Feketével rajzoltam a tervezett zártszelvényes rajzot.
A tető cserepes lemez lenne, esetleg bitumines csindely OSB lapra (még nem számoltam ki, melyik éri meg jobban.
mivel jelenleg messze nem csak a rampáról megy oda a víz, a fedés nem is oldja meg.
- a csatornából a háztetőről is odafolyik. egy csövet tegyél a csatornára átmenetileg, ami elviszi messzebb
- még az utcáról is a garázsodba folyik a víz, ezt mindenképp meg kell szüntetni. így nem csoda ha kiönt nagy zuhékor.
a homok az jó, két esetet kivéve. az egyik az olvadás, mert felül olvad, de alul fagyott, nem iszik be semmit a föld. a másik a felhőszakadás, messze nem tud olyan ütemben nyelni mint ahogy esik. nekem térkő van a rámpán, doksi szerint 20%al kell számolni, annyit iszik el, 80% lefolyik.
Eddig a esoviz a garazslejaro jobb oldalahoz csorgott meg van ott egy repedes is a garazslejaro jobb oldali tamfala ahol csatlakozik a pince fallal, eddig ott befolyt minden ami a tetorol jott ez most megszunik.
Kezdem azt hinni hogy a garazslejaro lefedese lenne a legegyszerubb es olcsobb megoldas megoldas, errol miert nem irtatok? Van olyan hatulutoje amit nem latok?
Egyszeru femszerkezet valami olcso tetovel, mit javasoltok?
Ezzel egyutt bakhatat is csinalnank a lejaro tetejere
tuti hogy csak a lejáró? nem folyik oda a víz valahonnan egyéb helyről is? szokás azzal lankásítani, hogy már tök messziről elkezdik lopni a szintet. így viszont baromi nagy terület lejt oda. a tetején kell egy bakhát, hogy fentről ne menjen oda semmi víz, csak az ami a lejtőre esik.
a szabvány felhőszakadás asszem 30mm, mostanában a rekord bp. 60mm volt. ha a területed mondjuk 3x8m, akkor a 6cm eső is csak másfél m3. a háztól minnél messzebb a rámpába magába lehet ásni egy ekkora ciszternát. az puffereli a vizet hirtelen, másnapra meg elszivárog vagy kinyomja a szivattyú. figyelni kell, hogy a pinceszint alatti része legyen meg a másfél m3. nem kis meló, jó sok pénzbe lesz.
Sziasztok! Tömblakásomba szeretném az erkélyt beépíteni. 1m ytong fal ès rá az ablak. Mekkora ytongot javasoltok? Illetve szeretném belülről szigetelni is. Mit javasoltok?
Be kell ásni egy 1oo-12o literes műanyag hordót (aminek levágod a tetejét), a legalacsonyabb pontba. A hordóba bevezetett cső legalább 4ocm-re kell hordó aljától. A hordóba be kell szerelni egy búvárszívattyút, aminek van egy saját úszója. Van olyan kisméretű búvárszívattyú, aminek akkora a teljesítménye (a percenkint annyi vizet tud kiemelni), hogy egy 7o-as PPR csővet is megtőlt vízzel. Nem létezik, hogy a legnagyobb záportnak a vízét ne vigye ki.
A gyüjtőváju a garázsajtó elött és a cső, ami bevezeti a hordóba az esővizet méretezést igényel.
Erre vannak tervezési segédletek, meg kell állapítani, hogy mekkora területről gyűjti be a vizet, mekkora a legnagyobb zápor hozama négyzetméterenként, akkor
lessz egy hozam per perc, azt el kell tudja nyelni a váju és a cső.
De egy 7o-es lefolyócső elég szokott lenni.
Fagyás:
A csövet a vájuból le kell vezetni olyan mélyre, amilyenre csak lehet (amit megenged a hordó mélysége- 5ocm) és a garázst nagy hidegben fűteni kell, hogy hodróba bevezetett cső melegbe legyen, akkor nem tud megfagyni. A havat a lejáróról minden havazás után el kell hányni.
A hordó körúl kell csinálni egy megvasalt betonozott hengert, amit vízszigetelő membránnal kell 2 rétegbe leszigetelni, az henger alját is, a biztonság kedvéért.
Tehát ,ha a talajviz 12o cm van a garázs padlójától, akkor a 1oocm mélyen legyen a hordó alja.
A legnagyobb probléma az, hogy a a cső ami a hordóba bevezeti a vizet áttőri a betongyűrűt a hordó körűl és a hordót is, erre kell keresni egy szakszerű megoldást, hogy az illesztések ne szivárogjanak (azzaz az esetleges talajvíz ne szivárogjon be a hordóba). A hordó fala megoldható, a betongyűrű fala nehezebben.
Nekem a telken szinte egy az egyben ilyen a lejáró de bég soha nem ment be a víz.Nem lehet hogy az összefolyó alja le van betonozva és csak oldalt tud elszivárogni a víz.
Lenne egy kérdése.Van egy nyitott teraszunk,2 éve lett újra járó lapozva.A terasz alatt van egy lakás ami most az ajzó fölött ázik.Észre vettem hogy kőrbe szilóval lett kinyomva ami feljött és gondolom ott folyhat alá.Milyen anyaggal tudnám lezárni a széleket,esetleg csempe ragasztóval?(körbe bádogozva van a terasz tehát fém és járó lapról van szó)
A nemreg feltett talajszint alatti garazsbejaro osszefolyoval kapcsolatos kerdesre surgosen valaszt kene talalnom:
"Talajszint alatti garazskapu elotti osszefolyoba , ami gyakran megtelik es megy tovabb a viz a pincebe. Olvastam hogy lehet szivattyut rakni. Van erre valami spec megoldas? Egy eleg nagy szakboltba nem tudtak specialisat ajanlani csak sima buvarszivattyut vizszint kapcsoloval. De en nem latom hoyg ez hogy fog mukodni olvadaskor a fagy miatt vagy nagy hirtelen zapor idejen."
Azota mar latom hogy felhoszakadas idelyen se fog mukodni a szivattyu kapacitasa miatt es fagy miatt meg olvadas korul sem. Azota mar azt is latom hogy sehol nem talalom erre a hivatalos megoldast, peddig lennie kene. Egy profi vizszigetelessel foglalkozo ceget biztam meg mivel regen volt talajviz problema is (most 120cmre van a pince talaja alatt a talaj viz furassal ellenorizve) De mint megallapittottak nagyobb problema volt az csapadekviz beszivargas es retegvizek az epulet masik oldalatol lejt a terep picit. (A talajvizgond a kozeli csatorna eredetehez epitett zsiliprendszer miatt elmult)
Szoval drencsovezest terveztek retegviz ellen, a csapadekviz elvezetest szikkasztoba (most csak ahogy kepen latszik odafolyt le a haz sarkahoz mindketto oldalt. Bordaslemez lesz meg korbe a hazon 1 meter melysegbe mellette kavicsfeltoltes. Szoval ugy nez ki nagreszere a problemanak meg lesz a megoldas,de mikor raterek erre a garzskapura azt mondjak hogy kiszelesitik az osszefolyot hogy ne follyon be ket oldalt es majd beleteszek egy szivattyut ami majd a csapadekvizbe pumpal. De se az olvadas se a felhoszakadas kerdesre nem mondanak semmit meg a szivatyuval is elhajtanak mondvan hogy az gepeszet. A gond az hogy a pince egyik fele foldes volt es azt most lebetonozzak oda is meg vizszigeteles , tehat ami eddig befolyt az par nap alatt elszivargott ezutan meg nem fog. Volt aki azt mondta hogy fedjuk le a garazslejarot. Szoval mi hivatalos megoldasa ennek a nagykonyvben megirva?
Ha ezt meg tudod venni az értékének feléért, akkor ne sokat gondolkozz és vedd meg. Tetszen így ahogy van.:)
Szépen meg van tervezve, a kivitelezés se került olcsóba, a tetőcserép is prémium minőség, azt max át kell forgatni. Csatornákat, bádogosmunkákat ki kell cserélni, ereszt is.
Leszigeteled a manzárdot, felújítod az ablakokat (csak át kell csíszolni és átfesteni, beállítani egy jó asztalossal). Teszel napelemeket a tetőre meleg víznek és egy modern kondenzéciós gázkazánt+ egy fa tüzelésűt is ha van kémény, jó nagy puffert és nem nyúlsz a homlokzathoz, max. átfested.
Belül kicseréled a kábeleket a falakba (ezt meg lehet csinálni tőrések nélkül), teszel új elektromos tablókat, új fútőtesteket (vagy kimosod rendesen a régieket és az egész csövezetet) és talán egy padlófűtést a földszinten. Vizes blokkokat felújítod az izlésed szerint.
A falak biztos 38-as vastagok... A tűzfalas részt le tudod szigetelni kivülről. A terasz hőhíd, le is van rohadva, azt is leszigeteled alulról, felülről készítesz neki vízszigetelést, ha feltöröd az aljatbetont be tudsz építeni hőszigetelést felülről is, van rá technológia.
Szeretnék tanácsot kérni. A tetőtéri lakásba szeretném a meleg víz ellátást kivitelezni. A terv szerint felszerelnék egy 10 vagy 15 literes vízmelegítőt és egy 50 literes bojlert. A vízmelegítő látná el a mosdót és a mosogatót, mivel ezek ugyanazon fal két oldalán vannak, a bojler pedig csak a zuhanyzót. Jelenleg csak a hideg víz van bekötve, műanyag csővel szerelve. Íme egy vázlat :
A kérdésem az lenne, hogy a bojleren és vízmelegítőn milyen szerelvények kellenek illetve kellenek-e ? Nyomásszabályzó, tágulási tartály stb.
Lehet az összes bekötést műanyag csővel szerelni ?
Mivel Ariston berendezéseket néztem, náluk találtam az alábbi ábrát, de az egyik boltban szinte lehülyéztek, hogy minek ez, csak két felxicsővel be kel kötni és kész. Tudom : forduljak szakihoz :) Tudom, hogy képes vagyok összeszerelni, ha tudom mit miért és hogyan kell.
Szegély kell, ez világos. De hogyan haladjak? Előbb a szegély, aztán a beton vagy előbb legyen meg a beton, aztán a szegély?
Illetve vannak itthon bontott gerendáim, 10x10-es méretben.
Ha előbb rakom a szegélyt, akkor simán mellétehetem a gerendát, mintegy zsaluzatot? 1,5 m hosszú lenne egy darab, aztán jönne keresztbe a dilatációnál szintén 10x10-es gerenda és így tovább.
Kéne még pár kép, hogy véleményt tudjak mondani róla.
Mérd meg a falvastagságot, egy ablaknál. Ha a ház annyira fiatal, akkor lehet, hogy másképp oldották meg a homlokzatot.
De azt tudni kell, hogy nem ez a homlokzat kéne ledöntse, hogy a házaba érdemes befektetni vagy nem. A beosztása, a födémek anyaga, belső lépcső, stb sokkal nagyobb gondokat okozhatnak. Az is kérdés, hogy mióta nem lakott, ha nem lakott. Egy ház állaga hamar romlik, ha nem lakják.
Szereléseket még egy 3o éves háznál is nulláról kell kezdeni.
Jelzem, hogy ha elég vastagak a falak (legalább 5o-sek) és megoldod a padló és a manzárd szakszerű szigetelését, akkor 8 cm grafitos EPS elég és nem kell bolygatni az ablakokat. Persze a ház és a telek olcsó kéne legyen, mert egy teljeskörű felújítás nagyon sokba kerül. Ésazt biztos meg kell csinálni.
Az ablakokat restaurálni kéne. Leszedni minden réteg festéket (lecsíszólni, kijavítani a hibákat, alapozni és 3 vékony rétegbe lefesteni), kicserélni az üvegszemeket, új üveglécek, új vízvetők, beállítani öket, megtakarítani a vasalatokat. Lehet, hogy a külső ablakokba be lehet tenni egy 14mm vastag thermopan üvegszerelvényt is.
Ha ilyen megoldást választottak a homlokzatnál, akkor volt pénzük az építőknek annó, nem biztos, hogy rossz az a ház.
Az áthidaló csak a fal felén van, belül, kivül nincs. Kivül a boltív az áthidaló, de van egy kosárboltív amit nem látsz, ami megöleli az két ablak nyilását. Ez feljebb kell legyen, mind a belső áthidaló. Abba van befalazva a két körív alsó csücske, ami találkozik.
Az áthidalót (fémgerenda) a nem látszó kosárbív felé kell beszerelni, bevésve kivülről, aztán kibontani a boltívet és tenni még egy áthidalót lejjebb, ugyancsak kivülről
szembe a belső áthidalóval. Ha nem így csinálod rádomlik a ház, mert a fal a födémet is tartja meg a tetőt is.
Megcsináltatni az ablakot pont ilyenre, egy rend rétegelt fából, nagyon drága.
Azota mar nekem is eszembe jutott de mi van a csoben levo vizzel? meg ha kikapcsolaskor vissza is folyik a felulelte megfagyhat es a csoben is. Szoval hogy lesz ez mukodokepes? fagykoruli allapotban
Mikor hazat kerestunk nalunk is felmerult ilyen kerdes. A ives reszeket simen be lehet "tomni" szerintem az eredeti magassagot nem lehet megtartanimert a boltiv az athidalo is egyben tehat nem veheted ki
Pincetopik nem porog igy felteszem itt hatha tudtok valami megoldast. Talajszint alatti garazskapu elotti osszefolyoba , ami gyakran megtelik es megy tovabb a viz a pincebe. Olvastam hogy lehet szivattyut rakni. Van erre valami spec megoldas? Egy eleg nagy szakboltba nem tudtak specialisat ajanlani csak sima buvarszivattyut vizszint kapcsoloval. Mivel olvadas idejen is kene akkor is esik de fagy is , nem hoszem hogy en talalnam fel aspanyolviaszt azzal ha futoszalas megoldas is lenne ne adj isten homerseklet kapcsoloval, vagy ez mar sci fi? Vagy csak az maradt hogy ha esik vagy olvad kirakom beveszem fagykozeli idoben? vagy mi a rendes megoldasa ennek?
Már hogy lenne szögletes. A boltíves felső résznél látszik a íves tokozat. Belülről valószinüleg szögletes.
A tokcsap és a tokfríz derékszögbe találkozik, de az íves résznél képződik egy háromszög aminek az átfolgólya íves, oda be kell dolgozni egy betétet (merthogy ott látszana a fal). Sőt, valószinű, hogy az ablak dupla, a külső felének a teteje olyan, ahogy leírtam, aztán van egy bérlés ami már szögletes és a belső ablak szögletes (ezt azért készítették így mert nem akartak íves bérlést készíteni).
Agyrém megcsinálni egy ilyen ablakot, sokkal bonyol mind egy síma boltívest.
az tuti hogy oda olyan lépcső kell, amit félre lehet állítani, és a helyén felcsörlőzni a cuccot. a fene fog mázsákat hurcolni lépcsőn, amikor pár tízezer egy 500 kilós csörlő.
Mivel a lépcsőszellvény keskeny, felszelnék a mennyezetre (lapjára) két 4ox2ox5-ös zárszelvényt , a padlóra is kettőt, hosszába a lépcső vetületébe.
A két (egymás felett levő) szelvényt átkötném függőlegesen minden lépcsőfok (jövendőbeli:)) homokánál egy 4ox2ox2.5-es zártszelvénnyel.
Utánna 4ox2ox5-ösz vinklivassal megcsinálnám a lépcsőfokok vonalát (mindkét oldalon), úgy, hogy minden lépcsőfoknál átkötném a két szomszédos 4ox2o-as zártszelvényt, az egyik függőleges zártszelvényhez tartozó lépcsőfok magasságában.
Készítenék fenyőpallóból lépcsőfokokat és három 5x4o-es facsavarral rögzíteném a 4ox2o-az vinklire, alulról megfúrva a vinkliket (a 4o lapja lenne a palló alátámasztása). A pallóknak a két sarkából ki kell vágni a 4ox2o szelvények helyét.
Így a korlát is meg van oldva és tisztán 8ocm marad a lépcsőszelvény.
Szerintem elég bonyolúlt felheggeszteni egy 1oomm széles zártszelvényre egy 3oomm hosszú vinklivasat, szögbe, úgy, hogy a két vinklivas ami a lépcsőfokot tartja tökéletesen vízszintes és páhuzamos legyen, a korláttal még komplikáltabb a kérdés.
És nem kéne azon agyalni, hogy megbírja a ferdén beszerelt zártszelvény a terhelést (illtev leszkad vagy sem a rögzítése a födémnél)- mert én inkább egy 1oo-as U acélprofilt szerelnék, ha ferdén kéne megcsináljam.
500kg/m terhelésre megfelel a ZSz 80x80x4, vagy 100x50x4 mm-es zártszelvény úgy, hogy csak a két végén van megtámasztva. De: Probléma lesz a lépcsőfokok rögzítése a két főtartóhoz. A lépcső kiosztás 15x20 cm fellépés és 14x23 cm belépés. Nem lesz kényelmes, hogy ezen hogy lehet majd nehéz dolgokat föl-le mozgatni azt nem tudom. Sokkal hosszabb nem lehet a lépcső, mert alul is kell hely ahonnan indul meg fölül is ahová érkezik. Lehet, hogy még ez is hosszú, de alaprajz nélkül nehéz megmondani. Minden esetre szólok, hogy a tetőhajlásra figyelni kell, nehogy négykézláb lehessen csak érkezni fölülről.
Sziasztok. Garázsba fix lépcsőt szeretnénk a padlásra. A rendelkezésre álló hely 4,2 x 0,8 méter, az áthidalandó magasság 3 méter.
A gazdasági szempontok az elsődlegesek :). Após állítása szerint meg tudná csinálni a fémszerkezetet, de biztos ami biztos szeretnélek titeket is megkérdezni az anyagokkal kapcsolatban.
A terv az, hogy a lépcső két oldalát zártszelvényből oldanánk meg, amik közé beheggesztenénk a lépcsőfokok tartóit és erre menne vagy fából, vagy fémlemezből készült lépcsőfok. A lépcsőfokok mélységét 24-25 cm-esre tervezzük. A lépcső az alján és a közepén lenne a talajhoz fogatva, illetve nyilván a tetején a betonkoszorúba. (További rögzítési pont lehet a lépcső egyik oldalán lévő főfal, ami 30 cm vastag N+F tégla, ha szükséges).
A kérdés, hogy milyen méretezéssel számoljunk a lépcső két oldalán lévő tartóvasak esetén, milyen anyagot célszerű ehhez használni? (A lépcső terhelhetősége jó lenne, ha elérné a min. 700-800 kg-ot, tekintve, hogy szeretnénk elég súlyos dolgot is felvinni a padlástérbe).
Melyik a jobb megoldás ?íves hornyolt tetőcserép vagy a mai modern nagyyméretkű tetőcserép,az árakat összehasonlítva magasan szárnyal a hósldfarkú cserép majd követi a hornyolt hasonló méretű kinézetű cserép.
Jövő hét elején kezdenék a terasznak szánt térkövezést a házunk mellett. Az így térkövezett "terasz" mérete a következő lenne: 4 x 8,2 méter. A 4 méter fölé már csak akkor mennénk, ha ténylegesen feltétlenül szükséges és a későbbi használhatóságot érdemben befolyásolná.
A teraszt alapvetően arra használnánk, hogy esetenként nagyobb társaságok (10-15 fő) kényelmesen elférjen rajta. Egy asztal lenne, ahova 10 fő kényelmesen leülhetne, illetve egy kerti ülő alkalmatosság. Ha már belefogunk nem szeretnénk sok kompromisszumot, viszont 3 méteres szélességről indultunk... Ez bővült most 4 méterre. Ha azt mondják a tapasztalt szakik, hogy ettől nagyobb méretet célszerű építeni, hallgatunk rájuk, de csak azért, hogy a kertből nagyobb falat legyen térkővel burkolva, nem növelnénk a méretet.
Konzol kinyúlását ha át akarom számolni két végén alátámasztott gerenda fesztávolságára akkor néggyel kell szorozni. Ekkora konzolt legföljebb acélszerkezetből csinálnak, de abból is ritkán. Ha ehhez hozzáveszem a szélszívást vagy szélnyomást akkor magáncélra ekkora konzol esélytelen.
Konzolos előtető, 6.2 méter széles, 4.5 méter mély méretben mennyire kivitelezhető? Fém szerkezet, rá OSB, zsindely. Azért lenne érdekes ez a megoldás, mert ha jól tudom, az ilyen kialakítású tető nem számít bele a beépítettségbe, míg ha lába is lenne, akkor igen.
Tetősík ablakot rakhatok-e egy szarufa jobb és bal oldalára, vagy jobb megoldás lenne, ha egy szarufaközt kihagynék? (Előbbi megoldás jobb volna, mert nagyobb tetőablak férne be, utóbbi esetén egy mérettel kisebb).
Alapozni pont úgy kell mint minden kültéri járófelületet. Le kell folyon a víz róla, úgy viselkedik mind a fadeck. El is csavarodik, ha nincs szakszerűen lerögzítve.
Lehet butaságot kérdezek, de viacolor alá szoktak esetleg geotextilt rakni a gyomnövények ellen, vagy teljesen felesleges?
Utólagos vízszigetelés miatt 12 méteres szakaszon fel kellett bontani a ház fala melletti járdát. Kiderült, hogy a viacolor alatt végig volt egy kb 15cm vastag betonjárda is, amit fel kellett vésni. Eddig azon a részen semmi nem nőtt ki a kövek közt a ~12 év alatt. Jó lenne, ha ez így is maradna :)
Tiszta mészpasztával festett falat: szappanos viz (legolcsóbb klasszikus mósószappan jól feloldva) meszelővel, esetleg egy erősszálű kefe, utánna vízborotva.
Hagyni jól megszáradni. Aztán újrameszelni mészpompával. 2 irányban 2x.
alapvetően vízszintes felületre találták ki. ott tuti tartósabb mint az azonos árú fa. az alap padló wpc kétoldalt hornyos, nem tudom falra téve mennyire áll meg benne a víz, és az mennyire árt. van belőle falburkoló meg kerítésnek való, de az még drágább..
Most már csak az a kérdés, hogy december 28-án változott-e valami az OTÉK-ban, legalábbis ami a necces pontunkat illetően?
Mert ha nem, akkor hatósági bizonyítvány nélkül is jogilag megáll a dolog, mert feltételezem, hogy a hatósági bizonyítványt a jogszabályok alapos ismeretében adták ki.
Az viszont más dolog, hogy hatósági bizonyítvány hiányában a bíróságon nincs mit lobogtatni.
A lábazatszigeteléssel kapcsolatban kérdezném, hogy szükséges-e dübelezni azt? 10 cm-es XPS-ről van szó, amire sima nemesvakolat menne. 30 cm van kinn, 20 cm pedig a föld alatt. (A szint alatt 20 cm-en van térkő és a térkő alatti rétegek).
Azért kérdezem, mert korábban úgy volt, hogy mészkő lesza lábazaton és utólag lesz megoldva a fémdübelezlés, de már le lett glettelve dübelek nélkül...
Még csak most indultunk el az alternatívák keresésével, de ez valóban jobbnak tűnik...
A WPC-vel további probléma, hogy állítólag nem nagyon szereti az UV sugárzást. Márpedig mi pont déli és keleti oldalra akarunk ilyen díszítést a homlokzatra, tehát kapna direkt napfényt szépen...
Egyébként alternatíva még a vörösfenyő is, még az is lényegesen jobb árban lenne, mint a WPC. 5-6 évente meg újra lehet kenni.
Egyébként a Baumit Hardtop -ról hallott már esetleg valaki? Mert elméletben van ilyen terméke a Baumit-nak, de sehol nem találok magyar oldalon árat a termékre, nem tudom hogy egyáltalán forgalmazzák-e itthon. Egy gyors és jó alternatívának tűnik a homlokzatburkolásra.
Itthon azt tapasztalom, h ha valami zavar azt elég elhinteni a többi szaki közt és ha sokan jelezzük akkor záros határidőn belül változik.
Ilyen volt például, hogy a hornyolt cserép jobb alsó sarka öntéskor mindig tartalmazott 1mm plusz anyagot ami azt eredményezte, hogy a lefedett felületen ha valami oknál fogva ránehezkedtél a cserépre, mindnek letört a jobb alsó sarka. Sokáig az volt erre a válasz, hogy a cserépen nem kell mászkálni...
A végén a tömeg nyert és módosítottak a technologián és már nincs ott az az apró bütyök :) Ha ilyesmi jellegű gondod volt akkor szerintem simán nekik kell menni, hiszen a közös szekeret mindenkinek tolnia kell ha tartani akarunk valahova.
Na igen. Most kezdek lassan magamnak építkezni. Tele tudnám rakni szinte ingyen osztrák vápával, ökörszem ablakokkal és hasonlókkal... Mire a nejem: Legyen... Piros... És olcsó :) Szóval igen. A laikusnak ha működik és újszerű, többi nem tétel.
Terrán a továbbképzésein mindig lesüt egy egész malackát... Szóval. Ő egy "malacfarknyival" erősebb :)
hadd mondjak én is egy izgalmas szempontot! szénné izzadtuk magunkat, hogy a megfelelő, gyönyörű szép, de azért nem túl drága kombót megtaláljuk, ami asszonynak is tetszik, meg nekem is, meg még tán a fél családnak is tetszik. egy közép árú lett megvéve, nagy volt az öröm....
..azóta kábé rá se nézünk. nem állunk meg előtte ugrálva, hogy jajj de szép tetőnk van. kábé annyi, hogy piros. az fontos. felfelé akkor nézek, ha aranyeső van, vagy büdös jön a szomszéd vegyese felől. de akkor sem az enyémet vizslatom.
így mai fejjel azt gondolom, kábé a legolcsóbb is jobb lett volna a pirosból. mert kábé ennyi csak, ami érdekel. furcsa csávó vagyok ? :D
Rengeteggel dolgoztunk, de egy apróságot hagy jegyezzek meg zárójelben:
Bramac, Terrán, Tondach, Creaton... Akkora a verseny, hogy nem engedheti meg egyik sem, hogy szar árút forgalmazzon. Nyugodtan válaszd amelyik neked szimpatikus. Nyilván a kettős fedés után neked a súly teljesen mindegy mert a szerkezet elvinne simán a hátán akár 2 nyakig rakott Zil-t is :)
A helyedben az esztétika/ár hányadossal számolnám ki mik jöhetnek szóba.
Egy apróság! Ami még fontos, hogy bármit is választasz, a lényeg a rendszerben rejlik. Tehát TD cserép TD fóliával, CR cserép CR fóliával és így tovább. Ez igaz minden kiegészítőre.
Hófogón ne spórolj, főleg a magas oldalon ne. Ha nem akarsz évente csatornát cserélni. Felületi hófogás.
Plusz amit még javasolni szoktam az a vihar védelem. Ha már egyszer felteszed az maradjon is fent. Vihar kapocs minden 5-6. cseréphez nem egy vészes tétel. Ennyi kb. :)
Srudolf!
A Terrán cserép van nálatok is! A köztudatban hogy szerepel? Kedvelik arrafelé? Nincs rossz hátszele a magyarsága miatt? Mit tapasztalsz?
Neked is megköszönöm a magyarázatot,így már értem mi a lényege.mint írtam akkor nem hagyom ki mert nem szeretném a padlást nyitottá tenni.fűtés szempontjából nem kifizetődő.. néztem még hasonló cserepet mint amit küldtél tondach zemlplén íves és van szögletes is.azokkal dolgoztál már?
Köszönöm most már mindent értek, mind a ketten nagy segítség vagytok Ti nekem. Sok-sok plusz pont nektek.
Nincs mese lesz fólia és társai nem 1-2 évre csinálom a tetőt akkor ezen már ne sporoljak. Már csak azt kell eldöntenem melyik cserepet pakoljam fel a házra.tippeket adhattok még .!!!!! ;-) ;-)
Ha padlás marad, csak akkor nem kell fóliát szerelni ( ha mégis, akkor pontosan úgy csináld ahogy Dockworker leírta), ha meg tudod azt oldani, hogy a a két tűzfalakon vágsz legalább egy-egy o.8nm felületű ablakot és arra teszel egy rozsdamentes fémszitát, hogy a padlás át tudjon szellőzni kereszthuzattal. Ha nincs két tűzfalad, akkor nem szellőzik át. Az átszellőzés azért fontos, mert a faszerkezet fel kell tudja venni a nedvességet és le kell tudja adni a környezetéből, másképp begombásodik és eékezd korhadni, megkezdik a kártevők is.
Ehhez a padlást ventillálni kell.
A páraáteresztő tetőfólia is ugyanezt csinálja, csak az ablak az eresznél és a gerincnél van.
Feltételezzük, hogy a gerincen átfúj a szél és alatta kialakúl egy szívóhatás, ami elinditja a levegőt az eresztől a gerinc felé, végig az ellenléc vastagságában.
Az okos tetőfedők ezért erőltetik a fóliát.
Az öreg házaknál nincs fólia, de szokott lenni szellőztető ablak a tűzfalakon. Ha nincs tűzfal, akkor a ház külső fala meg van emelve néhány sór téglával. Így a mennyezetgerendák és a padlásszerkezett gerendái között ki van alakítva egy rés és a külső falon abba a magasságba kis ablakok vannak készítve.
15 cm szigetelésre és 10 cm lábazatszigetelésre (EPS és XPS) mészkövet terveztünk. Egyelőre csak felragasztásra és glettelésre kerültek ezen, a fémdübelezés és hálózás még nem törént meg a megerősítéshez.
Most felvetúdött, hogy a mészkő helyett WPC-vel díszítenénk a homoklzatot. Az lenne a kérdésem, hogy alkalmasak-e a WPC rendszerek arra, hogy a szigetelésre fogassuk őket valamilyen formában?
Nem rossz a fólia, de csak akkor ha szakszerűen van beépítve és tényleg megveszel hozzá mindent ami kell. Amit csinálnak manapság a "szakik" a fóliával, abból csak a baj van. Nem hogy 20év múlva de 5év múlva sem lesz már sehol a csatornába belegyűrt elkontárkodott fólia.
Tehát ha fólia van akkor: Deszkát lent bemarni a szarufák síkjába , erre cseppentő lemez, erre a fólia alja ragasztva , fólia végig fel , a csúcson fóliasapka, 5x5 kontraléc, alul rovarháló+fésű, fent szellőzők minimum szarufaközönként 1db.
A metodika, hogy a fólián zsák sehol se keletkezzen és a levegő a kéményhatás miatt szabadon tudjon járni. Ennyit mondanak ki a szabványok a témában ma :)
Ettől függetlenül a padlásodnak is jót tesz ha szellőzik.
Jövő hétre tervbe van véve a ház egy részének utólagos vízszigetelési javítása. Az eredeti házhoz kb 10 évvel ezelőtt hozzáépítettek egy szélfogót, aminek a házzal együtt van szuterén része, tehát kb a talaj alá beér 1 méter mélységben.
Itt valamit elfuserálhattak anno, mert több helyen nedves a fal. Térkő veszi körbe, egy helyen felszedtem, és az látszik, hogy a dörken lemez felgyűrődött és elvált a faltól. Pont egy lejtős részen, és a lemez és fal közé pont befolyik az esővíz.
Szóval ezt jönnének javítani jövő héten. 10 méteres szakaszt kell leásni 1.2 méter mélyen. 2 réteg vízszigetelés, 10cm xps, és dörken lemez beépítés szerepel az árajánlatban.
Sajnos nem vagyok annyira képben, hogy tudjam milyen anyagok kellenek ehhez a munkához, de hátha ti tudjátok azt, hogy vajon végezhető-e ez a jövőheti hőmérsékletek mellet, kb 5-7 C fokot mondanak nappalra, de éjszakánként -5C is lehet.
A logikája a fóliának az, hogy ha a cserepek nem zárnak, mert elgőrbülnek a 2o-ik évben, akkor megvédi a tetőt egy nagy hófúvástól.
Emlékezz vissza a cserép vízfelvételes tetsztjéről, amit egy korábbi hozzászólásomba írtam. Ha nagyon kevés vizet vesz fel, akkor soha nem fog elgörbülni.
Manzárdolásnál muszáj használni. De ha egy nagy jégbetés éri a tetőt, beázik. Mostanában szokott lenni.
Azt mondod jobban járnék ekkora tetőfelületre az ilyenfajta cseréppel,mint a nagyméretű xxl cserepekkel?azok ács szemszögből munkaterén gazdaságosabb!!!!vagy az egy hornyos cserepek nem olyan vizzáróak mint a nagyméretűek?
Van egy jó kis sztorim, akitől kértem ajánlatot a cserépre,melyik fajta tetszik meg minden féle finomság.nem küldött ajánlatot mert én kértem hogy nem akarok semmiféle fóliát a cserép alá.erre azt válaszolta hogy ezt a tetőt megkell neki nézni mert ha nem akarok kalamajkát a télvíz idején ( méteres hó is összegyülhet nekem a tető alatt a padlason és ez olvadáskor fog nekem ez problémát okozni)
Teszem én fel a kérdést anyáméknál a régi parasztházon hódfarkú cserép van minden fólia nélkül soha az életbe még egy fél cm hó sem volt és semmi beázás.Mi a rossebtől félnek a tetőgyártok hogy így meg úgy összejöhet ennyi annyi bármiféle halmazállapotú csapadék?televannak 1 vagy kettő csapadékelvezető sávokkal a cserepek minnél újabb a cseréptípus.......
Vagy csak egyenesen rá akarák tukmálni az emberekre a feles 100 ezer forintos tételeket?
Nálunk ezt a módszert használják vagy 15o éve, több műemléképület tornyáról bontottuk le a cserepet, mind drótozva volt. A drót nem is volt rozsdás, hiszen mindig a cserép alatt volt.
Úgyhoz mi ezt használjuk, a csavarozáshoz kell használni a tetőn még egy szerszámot (a becsavarozógépet), még egy zacskó kell legyen felkötve az ővre a csavarokkal is. Kalapács mindenképpen van az ácsnál és szeg is. Anélkül nem ács.:)
Méri a tetőn az ács a vágnivalót, a segéd a padláson elvágják méretre, befűzik a drótot is és kiadják a tetőre a cserepet.
Üdv ! Remélem egy fajta alátétről beszélünk,aminek egyik oldala műanyag a másik fém,és a felületet szeretném növelni a cserép találkozásánál, ha a facsavart erősebben meghúznám se legyen gond !:-) A h.sz. elejére koncentrálj,mert elakadsz a részletekben,gondolom a facsavar a lényeg ,de Te megtaláltad a kardinális részét a mondandómnak !:-)
Üdv ! Sok módszer létezik ,de a vékony pozdorja csavarnál egyszerűbbrögzítés nehezen található ki !:-) Ha nem látható helyen van a rögzítés,esetleg valamilyen igénybevételnek van kitéve a cserép és nem zavarja az átfedést ,esetleg a pozdorja csavar alá egy pala alátét is berakható !:-)
Azon a két lyukon, amit a cserépbe látsz, kötni szoktak és a drótot szegzik a cserépléchez, de csak akkor, ha nagyon meredek a tető, vagy vágásnál az egyik makk leesik. Ahhoz, hogy szeget üss át a cserepen a lyukat ki kell fúrni nagyobbra.
Amúgy a cseréplécbe kell beakasztani a makkokat, minden cserépen 2 van belőle. A felette levő cserép súlya a helyén a léchez nyomja.
Még mindig maradnék a hasonló elképzelésnél amit gondoltam.
Tondach twist vagy pl a Terran rundo.
Mellettünk lévő házon valami betom hullámos cserép van antracit színben.olyan snassz nekem nem tetszenek annyira a sötét cserepek a tégla ,terrakota ,vörös színek tetszenek.
Keresek egy szakembert, aki a házamat átvizsgálva, számításokat végezve tanácsot tudna adni, hogy mire érné meg a legjobban ráköltenem a nemsokára felszabaduló lakáskassza-összeget.
Gondolok, itt pl arra, hogy kiszámolja, hogy pl a fa keretes ablakok cseréje nagyságrendileg milyen összeg lenne, és ez utána mekkora megtakarítást jelentene a fűtésszámlán keresztül.
Vagy épp a pince födém szigetelése megtérülne-e, és mennyi idő alatt. Stb.
Esteleg érdemes-e még pénzt felvenni mellé és nagyobb beruházásra költeni: pl napelem.
Jelentkezőket/ajánlásokat mailban (is) várok. A ház Tatabányán van.
Vettünk egy családi házat szeretnénk hozzáépitetni kb 50nm2t ez lenne a Nappali amerikaikonyha terasz. Mennyibol lehet ezt mind kihozni kb csak kőmuves munka nm2 árban vagy kulcsrakészen vagy félkulcsrakészen. plussz a ház első felét ami 55 nm2 teljes felujittás. tető nélkul.
Mind2 cserepet kedvelem, sokat raktuk őket. Igazából nem tudok egyik ellen sem negatívumot hozni.
A fóliát azért beszéli mindenki beléd mert a lelkiismeretes tetőfedő tudja,h akkor kell cseppentő, rovarháló, szellőzőcserép, stbstb... A mostani hódfarkú alatt van bármi? Nincs, ugye? Ha ez 100évet tudott működni akkor mondd el nekem, hogy a mai cserepek mindenféle extra hornyokkal ellátva miért igényelnek ugyanebbe a környezetbe alátéthéjazatot? Bütü irányba legyen meg a szellőzés lehetősége és jóvilág, nem kell ezt túlbonyolítani.
Egyébként újra hódfarkú cserép szóba sem jöhet? Mondjuk ugyanez csak újban. Egyébként ha a régi van átforgatva, az is tud élhető lenni:
ilyen volt:
ilyen lett:
ez egy gyárépület, túl nagy elvárások nem voltak vele szemben, csak annyi, hogy ne ázzon be. De kinézetre se lett vészes szerintem.
Bárhol érdeklődök egyből azzal jönnek hogy ilyen fólia olyan fólia alapból beletervezik a tetőbe vagyis alá.nem mondják hogy nem kell 100%ban mmindig alá.nem tervezem beépíteni max inkább a földszinten terjeszkedek.először az fordult meg hogy leacserép kijavítani a léceket és egy tetőforgatás után vissza.de van rá egy kis keret akkor csak cserép csere a tetőn.új lécekkel.van egy jó ács itt aki megcsinálja.
Szentegyházán van, az út melllett, ha arra jársz nézd meg. Ez hányadik lett volna a versenyen?:)
Nem az én munkám, egy ismerősőm csinálta.
Szokások és szokások.
Mivel mi sehogy se akarjuk az ellenlécre szegezni a kankókat, nem marad más a laposabb tetőknél elvégzett profilos cserepezésnél, mind a dupla bádogozás. Nem is néz ki rosszúl, ha a cserép natúr és a csatorna/bádogmunka patinált cinklemez.
Az sajnos ritkán történik meg, hogy egy lakóházat ne kellene megépíteni egy szezon alatt. Úgyhogy az aprólékos odafigyeléssel elvégzett párazárás mellett, a hőszigetelés az eresz fele mindig nedves. A következő nyáron ki szoktam bontani az ereszt egy helyen, és megnézem, hogy száraz-e a szigetelés, de mindig az volt.:) Ez ilyen.
Ha az enyém lenne ez az épület és 100% nem akarnám sosem beépíteni a tetőteret, akkor biztosan nem bajlódnék fóliával és társaival.
Minek? Ez egy hideg tető lesz. Ha fóliázol az rengeteg dolgot hoz magával még pluszban amiket meg kell oldani ( beszellőzés-kiszellőzés ).
Én amondó vagyok, hogy cserép le, lécek le, szerkezetből ami avétosabb az csere... 3x5 lécek fel és cserép fel. Szerkezetet egy kis bochemittel lepermetezni (sokat nem ér, de megtettünk mindent legalább) .
A hódfarkúnál mindegyik cserép könnyebb lesz.
Egyébként ezen a tetőn egy betoncserép vagy valami nagy hullámos modern cserép nagyon idegen lenne. Én biztos valami stílusában jobban hozzáillőben gondolkoznék, de ízlések és pofonok.
Nálunk Magyarországon az ÉMSZ irányelvei a mérvadóak. A kampót a kontralécre tesszük, tehát csak a cserépről folyik bele a csapadék.
Fóliát nálunk magában tilos a csatornába vezetni mert 1-2-3 hónap alatt az UV megeszi.
Van pár elvetemült aki a szarufára teszi a csatvasat, de akkor lesz vagy 15 centi a csatorna és a cserép vége közt.
Nálunk a havas problémát amit írtál felületi hófogással kell megoldani.
így:
(ez a magyar bajnok tető, a nagy büszkesége a magyar tetőfedő szakmának, egy kollegánk nyerte el az IFD 1. helyét vele)
A páraáteresztő fóliához annyit, hogy: Az csak akkor páraáteresztő amikor nekinyomjuk a szálas szigetelőt, ellenkező esetben szimpla párazáróként működik mert nem tud át diffundálni.
Az építkezés páráját pedig ki kell várni, hogy kiszellőztesse az épület, a tetőteret utána ildomos beépíteni.
Spoiler [ON]
Ezt csak azért írtam le neked mert tudom, hogy szereted a tudásod bővíteni (ez látszik) és azért mert Te is mindig önzetlenül segítettél és már sok mindent tanultam a veled való eszmecserékből (mélygarázs rámpa és társai) és szerettem volna egy részét vissza adni. Remélem nem sértettelek meg vele.
Ha ennyire neccesek a korulmenyek akkor nem szabad(na) ennyi ideig huzni a tervezest. Itthon sajnos nincs jogtartossag, plane az utobbi 2 evben.
En most mar beleirom a tervezesi arajanlataimba, hogy az epp akkor aktualis jogszabalyok alapjan van igy, azok valtozasa eseten az ar valtozhat.
Tavaly megszivtam egy menetkozbeni jogszabalyvaltozassal es lett belole egy 400ezres buktam... De a dec 28.i valtozasokat pl az ugyfel fizeti, mivel egyertelmu leirast adtam mire vonatkozik a tervezesi ar.
Szoval legjobb szerintem nem egyertelmu helyzet eseten felesben allni a pluszkoltsegeket a tervezovel.
A hatosagi bizonyitvany a kiadasakor elo jogszabalyi kornyezetre vonatkozik. Ezzel sajnos nem tudsz mit csinalni.
Mifelénk havasak a telek, nem szereljük a kankókat az ellenlécre. Mindig a hosszúszárű kankókat szereljük, amit két facsavarral lehet rögzíteni a szarufára. Olvadásnál a vizes hó egy része belekapaszkodik a csatornába és feszíti a kankókat. Elég ha az egyik kankó enged 1-1.5cm-tert már nem lessz meg a beállított esése a csatornának, akkor belefagy a víz, stb.
Mi a logikája az egy irányba páraáteresztő és másik irányba vízzáró fólianak, ha nem az, hogy a vizet levezesse?
Új ház épitésénel fontos, hogy be legyen vezetbe a fólia a csatornába.
A vizes technologiák miatt nagyon sok kondenz termelődik az épületbe, ha a nyílászárok már be vannak szerelve, ,ami áthatól a fólián, aztán amikor a ház teljesen kiszárad (ami legalább egy fél év, de van amikor több), nem jön le víz a fólián. Persze, ha fel van téve idejében a szigetelés és a párazáró, akkor elvileg nem jön több viz a fólián.
A fólián nem koncentrálódik olyan mennyiségű víz aminek a csatornába kellene mennie. A csatornavasakat a kontralécre szereljük. Ami a fóliáról lejön víz az sosem fog földet érni, olyan pici mennyiség.
Ha szigeteled a tetőszerkezetet, akkor van egy kis probléma, főleg a nagymértű profilos cserepeknél.
A szarufákat ledeszkázod, arra teszed a páraáteresztő fóliát, arra az ellenlécet ami legalább 5cm vastag kell legyen, arra a cseréplécet, ami 3 cm. Namármost, 8 cm-rel vagy feljebb mind a deszkázat és a páraáteresztő.
Ha a csatornakankókat felszerelik a szarufákra, akkor lessz ott vagy 15cm csepegés az ereszcserép és a
csatorna között. Nagy esőnél átbukik a víz a csatornán.
Szóval: kell egy csepegtető lemez, ami a páraáteresztő fóliáról bevezeti a csatornába a vízet (a biztonság kedvéért- ezt a tetődeszkázatra kell szerelni) és még egy a cserép alá, egy lécre, amit az utólsó cserépeleje alá szerelsz be.
Az eresznél a cserepet feljebb kell szerelni 5-6cm-rel az eresz függőleges síkjától, Kell a bárdogosmunkávával is számolni, mert ez a két lemeztetcsepegtető látszik és szép kell legyen.
Nemtom ha 45 fokos tetőnél muszáj ezt megcsinálni, de a kisebb szögeknél mindig meg kell.
Le kéne rajzolni. Max. 1ocm csepegés kell legyen az ereszcserép és a csatorna között.
A két lemezprofil közé be kell szerelni a marádfogó rácsot is.
A tetőnagyobbik oldala a szarufa hossz kb 5,38m az eresz hossz 10,58m ennek területe 5,38x10,58=56,9m2
A kissebbik pedig
3,92x10,58=41,47m2
Gerinc ebbőlkifolyólag 10,58m+-15cm
Ezekből az adatokból kalkulálok.
Tető magasság kb 3,24m
a ház gerincmagassàg és a nagyobbik tetőfelület altal bezárt derékszögű háromszög befogoja a tűzfal szélessége 4m a másik 2,2m
Az egyik orom ugy lett kialakítva hogy a cserép a széldeszka által van közbefog,de lehet akkor oda most semkellene szegőcserép?
Jelenleg hódfarkú cserép van rajta rajta 31-33 db /m2 ami kb 60kg/m2 ebből jött hogy a mostani cserepeket amik nagyobb méretűek simán elkell hogy bírja.
Megadom a háztető paramétereit meg amit eddig számoltam.
Egyébként amit irtál az teljesen igaz ez a sok apró költség h kihozzák meg barátai az az áron felül kb 50-60 ezres tétel amit egyből felszámoltak.
Itt helyi gyártó van Bólyba a terrán,ha az árból kiindulva lehet a betonna mégis jobban járnék.sok dok hátulütője van a dolognak.A Terrán emberével beszéltem ő ajánlotta a kömnnyített synus cserepet ami régebben épült házakhoz talaltak ki.
Szegő cserép helyett biztosan olcsóbban jössz ki az oromszegéllyel. Hogy melyik az esztétikusabb azt döntse el ki-ki maga.
Ha válaszol a lentebbi 2 kérdésemre még akkor segítek összekaparni egy emberséges anyaglistát. Hátha a térségedben a tetőfedőknek tudsz majd újat mutatni :)
Egyébként pedig óva intelek attól, hogy neten fellelt árakkal számolj mert azokra még rájön szállítási dij, behajtási díj, csomagolási ktsg, daruzási/átszedési ktsg, raklap használati és betéti díj.
Azt javaslom, hogy karmoljuk össze, hogy mire van szükséged és ezt a listát ctrl c+ ctrlv -vel el tudod küldeni a helybéli kereskedőknek beárazásra.
Ebben az is benne van, hogy hogyan kell majd a mestereknek kivitelezni, vagy csak ajánlások? Igazából mi van egy ilyen felmérési tervben pontosan?
Mert én olyasmire gondolok, hogy új nyílászárók beépítése, annak pontos helye, csomópontok a hőszigeteléssel, belső padlóburkolat rétegrendek, a felújítás utáni hőigény alapján számított fűtés méretezés pl.
Véleményetek szerint egy családi ház felújításhoz építész felmérési terv nm2 díja mennyi lehet?
Arra gondolok, hogy felmérné a jelenlegi állapotot és írna egy tervet, hogy hová milyen rétegrendek kellenek, milyen anyagok, hőigény, hőszigetelés, csomópontok stb?
Ha emeletes a ház, ilyenkor csak a bruttó alapterülettel számol, vagy a lakható emeleti rész is plusz költség?
Nos, megnézve az OTÉK-ot, az felhatalmazza a Hész-t, hogy a II-III. fejezetben szigorítson: a mi feszegetésünk is ebben a fejezetben van.
A kérdés most az, hogy a szigorítás azt jelenti-e, hogy az OTÉK II-III. fejezetét teljesen figyelmen kívül kell-e hagyni, vagy pedig csak azokat a pontokat, amelyeket a HÉSZ kifejezetten szigorít?
Én az utóbbi mellett vagyok, és mivel a mi feszegetésünk nincs szigorítva a HÉSz-ben, így talán nekünk van igazunk.
Ezt támasztja alá, hogy erről hatósági bizonyítványunk is van. Kérdés, ha nincs igazunk mi lesz a hatósági bizonyítvánnyal? És akkor van-e olyan, hogy közigazgatási hatósági eljárás során okozott kár, hiszen a terveket már kifizettük?
Az OTÉK kormányrendelet, konkrétan 253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet.
A HÉSZ nyilván helyi önkormányzat rendelete
Az OTÉK rendelkezik arról pl., mik a kötelező elemei a HÉSZ-nek...
Viszont az OTÉK egyes kérdéseket úgy szabályoz, hogy ha a HÉSZ másképpen nem rendelkezik, akkor...
Tehát részletesen, kérdésről kérdésre meg kell nézni, mi a helyzet.
Ha maga az OTÉK hatalmazza fel a HÉSZ-t, hogy eltérő szabályokat állapítson meg, akkor az önkomrányzat nyert.
Ha nincs ilyen felhatalmazás, és a HÉSZ máshogy rendelkezik, az a felhatalmazás nélküli jogalkotás esete, érdemes megkeresni a kormányhivatalt törvényességi felülvizsgálatot kérve. Ha egyetértenek, a HÉSZ a Kúria elé kerül, és a Kúria megvizsgálja, van-e ellentmondás, és ha szerinte is van, megsemmisíti a rendelkezést.
Ha a kormányhivatalt nem győzöd meg, akkor egyedi ügyben bíró fordulhat a Kúriához, vagy végső esetben az ítélettel szemben tehetsz alkotmányjogi panaszt...
A 8db szellőző kevés lesz. Minden szarufaközbe teszel 1-1 dbot + tetősík ablak fölé is.
A cserepekhez pedig annyit: Ha valami újfajta divatos cserepet veszel akkor tervezz be egy + X darabot az alapcserépből mert trendek jönnek-mennek és egyik percről a másikra állítják le a divatos cserepek gyártását. Ez azt eredményezi, hogy jó eséllyel pl 10 év múlva ha bármit variálni kell a tetőn, nem fogsz cserepet kapni pótlásnak.
A hófogást pedig nem ereszmentinek tervezném hanem felületinek. Az elhibázott hófogás most a napokba tömérdek tetőn eredményezett jégsáncot ami áztatja a padlást.
Egyébként lakott lesz a padlástér vagy hidegtető készül? És kb hány fokos?
A 76901-es és 75346-os hozzászólásokban írtam az építkezésünkről.
Röviden: feszegettük az OTÉK és a HÉSZ határait a jogszerűség határain belül. Erről hatósági bizonyítványunk és jegyzői levelezésünk/engedélyünk is van.
Ezek alapján egy év egyeztetés után elkészült a ház terve, kezdenénk építkezni.
Erre tegnap hív az építészünk: benn volt az építésfelügyeleten, szóba került a tervünk és baj van a feszegetett/erőltetett dolgainkkal.
Ha jó vettem ki a szavaiból (mert VOip-on hívott és nem volt jó a vonal), ezeket mondta:
- a hatósági bizonyítványok nem érvényesek
- az OTÉK nem számít csak a HÉSZ, ők azt fogják figyelembe venni
- egyébként meg az építtetőre bízzák, hogy el kezd-e építkezni ezekkel a tervekkel vagy sem (ezt én is tudom, sajnos ez a jogszabály)
Ma újra bemegy és próbálja tisztázni a helyzetet. Most szeretnék egy nagyot káromkodni és politizálni (szidni a drága politikusainkat) csak ez nem az a topic.
1. Mi a fentiekről a véleményetek? Milyen hatósági hozzáállás ez?
2. Mi az OTÉK és a HÉSZ viszonya? Melyik a magasabb rendű jogszabály, vagy ezek egymás mellett élnek, bármit is jelentsen az? Vagy úgy van, hogy ami nincs a HÉSZ-ben azt az OTÉK szabályozza, ami viszont benn van a HÉSz-ben az üti az OTÉK-ot??? Vagy?
Józan paraszti ésszel elkeztem a gyártó által megadott beépítési adatok alapján számolni.ebből adódóan kijött nekem egy adat,a léctávolság és a fedési távolságból.vízszintesen 41.5 db és függőlegesen 13 sor ennek a szorzata adta meg nekem a össz darabszámot,ugye ez egy nyeregtető.Mivel asszimetrikus a tető a másik oldal az kissebb felületű az vízszintesen 41.5 db függőlegesen meg csak 10 sor.a számításaim nem csalnak akkor a jobbos szegőből egyik oldal 10+13 db kell a másikból balos 10+13 db kell.a gerinc vagyis kúpcs.ből 28db és 1-1 db záró.a tető alá kell még fólia.szellőzőből 4-4 db kértem kúp alátétet,hófogoból 80db.28db félcserepet.ereszszellőzőt.egyenlőre ez.Azt mondod hogy nyugodtam a tondach twist terrakotta alapcserepet megvehetem vagy a balancot a creatontól?
már bocs, de kimazsolázni nyilván lesz jelentkező. viszont a végén ott fog maradni pár konténernyi szemét meg nemkevés meló. anyagért elbontani az nem ugyanaz mint elvinni ami nekem kell.
az anyagért elbontani pont annyival több, hogy el kell vigyem azt is, amire nincs szükségem.
ezt pláne számoltatsd ki velük!!! mert ez is olyan, hogy a bal meg a jobb széle spéci. és a spécik sokkal drágábbak mint az alapcserép. meg a gerincre való sem olcsó, meg a gerinc végelem. meg ha van elágazás pl konty miatt, oda is spéci kell. a végén a spécik összesen akár a felébe kerülnek mint a sok m2 alapcserép. a végösszeg nagyon nem az alapcserép m2 árától fog függeni.
Szakmabeli vagy ahogy a szavaidból veszem ki a napokban.
A tond. Twist xxl terrakottat néztem ki ami a hagyományos színeket hordozza magába.szerintem elég feltűnően mutat a tetőn.dolgoztál ilyennel?creaton natur vörösre küldtek még ajánlatot az kicsit olcsobb,de engóbozott már drágább a tondachhoz képest.
Mit mondtok arra?natúr kerámia cserép vagy megéri rátenni egy kis plusz és engóbozottat venni?tetszik a natur téglaszínű de mivel azon nincs engób ezért könnyebben sérűl koszosodik mohásodik.?
Régi ház verandáján (kb. 10 m2)szeretnénk a járólapokat cserélni. Még a hagyományos 20x20-as metlaki (?) lapok vannak, valószínűleg különösebb betonalap nélkül, mert megsüllyedtek és eltöredeztek itt-ott (még nem lett feltárva). Mivel a ház többi részén is metlaki van, ezért ide hasonló bontottat tennénk vissza. Hogy lehet ezeket lerakni? Mennyire kell megtisztogatni a bontottakat?
Gondolom egy betonréteg alá (esetleg a beton alá még hőszigetelés), figyelembe véve, hogy ezek vastagabbak, mint a normál járólapok, aztán utána ugyanúgy ragasztóval lerakható, vagy habarcsba ágyazva?
Lehet, hogy egy kisebb manitu mégis befért, az emel vagy 8 métert. Forogni nem tud. Megkötitek közepén egy pontba és kötéllel írányitjátok a két végét. Ha teszel neki egy hevedert, hogy két pontba emeljen, lehet, hogy nem emeli fel elég magassra.
Ha mégse, akkor építs egy rámpát zsalupanókból és készíts két szekeret ( egy 8ox6o cm-res 25-ös tegó és négy ipari kerék), azzal valahogy behúzzod az épületbe. Aztán egy láncos csőrlő, de kell neki egy nagy háromlábú állvány összeheggesztve. Ne álljatok neki kötelezni.
Alátámasztás: 3 sor dorka, a nyilást négybe osztod párhuzamosan a tartófallal, a toldást E gerenda alatt, 3ocm összetólva a két dorkát egymás mellé, alá egy palló és egy állítható vasoszlop, a vasoszlopokat 1,4 méterenkent a dorkák alá.
Anno a 6 méteres E-gerendákat emeltük be kézzel. 2 hétig nyomtuk az ágyat utána.
Nyugodtan el lehet térni a tervtől, mert a végeredmény mindenben ugyanaz. Egyébként csókoltatom az épitész/statikus kollégát, amelyik baszott megnézni, hogy lehet-e logisztikázni nem kézzel mozgatható gerendázást...
Igen , duplázva van kiírva. Ami inkább a szívás lesz, hogy a daru nem fér az épület közelébe és egyelőre úgy néz ki, hogy manuálisan kell feltermelni a gerendákat ( valamilyen emelővel ), még nem tudom miként, eddig nem jutottam még el.
1,) Van valahol valami leírás, hogy mennyi ideig és milyen sűrűn kell alátámasztani? Úgyis bérelni kell doka födémtámaszt gerendákkal, ejtőfejekkel, stb a monolithoz, tehát nem oszt nem szoroz a plusz tétel, de hány db-al kalkuláljak kb ?
2,) Tulajdonképp ez a része aggaszt egyedül... Felíveltetem a monolittal együtt és mi van ha nem jönnek vissza vízszint közelébe... 540es gerenda hány cm-t van gyárilag kiemelve? 1-2cm? Vagy több ?
3,) Láttam most egyik prospektusban olyat, hogy a koszorú kb tengelyében elhelyeznek 1-1db KMTT-t és arra ültetik fel / azzal emelik ki a födémgerendákat. Vélemény? 4,) rendben
5,) rendben
...köszönöm az eddigi válaszokat és külön öröm végre itt látni KömKel építész Urat :)
Egyébként csak én nem lelek az E gerendás födémhez használható alkalmazástechnikát?
3., Nem szerencsés a gerendát téglára fektetni. Fabetétre meg főleg nem. Ha a gerenda vége mögött elmegy a hosszvas, az elfogadható.
4., Igen. A fölső bekötő vasak nem csak a tető oldalnyomása miatt kellenek. Célszerű a fesztáv negyedéig bevinni és a lehorgonyzási hosszal túlnyújtani. Gyakorlatban egyszerűbb végigvinni. A födémben mindíg van negatív nyomaték a végein, ennek a felvételére is szolgál.
E gerendás födém "problémám" lenne. Csináltunk már jónéhányat, de most, ahogy keresgélem a neten a pontos alkalmazástechnikáját, nem térek pár dologgal napirendre. Szeretném 99% helyett 100%osra hozni ezt is.
Előre is köszönöm ha válaszoltok!
Tehát:
5,40cm-es fesztávnál ha a felbeton ~6cm, a gerendát alá kell támasztani munka közben? 19cm magas bélések mennek bele.
Jön bele monolit szakasz a lépcső miatt. Ennél a munkánál nincs a lépcső áttörés két oldalán lefele (alsó borda) benyúló mestergerenda, tehát az egész födém egy sík lesz. Ilyenkor a monolit szakaszt ugyanúgy felfele ívelve zsaluzzam ki mint amennyire az E gerenda ívelve van és majd együtt ereszkednek vízbe?
Sokan láttam egyből a falra fektetik és nem megy el a gerenda alatt a koszorú hosszvasa. Ez így jó? Vagy feljebb kellene emelni, hogy alatta elmenjen a hosszvas?
Ha a koszorúra jön még egy szint (tehát oldal irányú erőt nem kap mint a tetőnél pl) akkor is kellenek bekötő vasak? Mi értelmük van és mekkora az optimális?
A béléstestek ledugózására régebben 2-3 fangli habarcsot használtunk. Van erre jobb ötlet?
Nyilván eddig sem volt gond, ezután sem lesz, de szeretnék tisztán látni és úgy gondolom Ti jobban tudjátok.
Kell építeni egy faszerkezetet akácból és azt burkolni masarundubaval.
A faszerkezet szellőzik, meg kell oldani, hogy ne szivja fel a betonról a nedvességet.
A lényeg az, hogy a masaranduba birja a UV sugarakat és a nedvességet is (kezelés nélkül is- csak beszürkül- de az angyaga nem oxidálodik), a faszerkezet alatta árnyékba marad. Az akác bírja a nedvességet, de a UV sugarakat nem nagyon.
Nem nagy meló amúgy megcsinálni. 2 ember max 2 nap alatt elkészíti, ha az alap ki van öntve.
Persze kell egy rajz is.
Fém talpakat kell szerelni a lépcső faszerkezete és a beton közé.
Az összes kültéri stradon lehet látni ilyen lépcsőket, a sós vizet is bírja.
Alap csak azért kell, hogy álljon meg egy helyben a lépcső.
Már megis kaptam az ajánlatot,kaptam még Creaton Balanc tetőcserépre is.Azért meglepett ,hogy a új ház c. a tondach shop üzemeltetője.....24 ezerrel gazdaságosabb csak a Creaton.
én annó faxon küldtem a rajzot meg a választott cserepet. jött vissza a tételes beárazott anyaglista. az én cserepem ilyen lego, van külön balszéle elem, jobb alsó sarka elem, gerinccserépcsatlakozó elem, stb. szépen pontosan mindent kiszámoltak. meg is rendeltem, ki is hozták. kivitelezés közben a szaki mondja, hogy az a kúpalátét nem lesz jó ahhoz a kúphoz. kötöm az ebet, hogy a gyár adta, mondja hogy pedig nem jó. felhívom a manuszt, visszahívást ígét, egy órán belül visszahívott. elismerte a hibát, megegyeztünk, hogy keres egy környékbeli lerakatot, ahol kicserélik nekem. még aznap megvolt, ott már vártak, nagyon profi volt az egész ügyintézés.
Ma kértem ajánlatot a tondachtól.meglepett mikor mondta ,hogy nm ben tud ajánlatot készíteni ,mert nem szakember,még jó hogy megmondtam miből mennyi kell mert nemcértett hozzá....
Küldj a beszállítónak egy rajzot a tetőről és kérj egy rendszer árat, mindennel ami oda kell.
A maga a cserép ára csalóka, van ott még szélcserép, kupás, kupárögzítő, madárfésű az ereszhez, fólia a kupás alá, hógágó vagy hófogó. Meg kell egy kicsit rágni. Ezekhez a nagyméretű cserepekhez szoktunk szerelni egy csepegtetőt is az ereszhez.
Szia tavasszal én is bakonythernbol szeretnék építkezni. Komuvesektoll hallottam hogy a phorothermbol nagyon sok a sérült. Cserélnek de az nagy macera. Meg hát ha olcsóbb is meg magyar is. Egyébként egy ujhaz centrumos mondta még a construman hogy alkudni kell mert tudnak engedni az árból nem kell tárolni. No meg az ingyen szállítás sem mindegy. De majd tavasszal meglatjuk.
Erre a tetőre szeretném feltenni a Tondach twist terrakotta kerámia cserepet 40 cm es léctávolsággal 9.59 db /nm 3,6 kg/db most ezen a tetőn a régi cserép sùlya megfelelő akkor ezt a csetepet is elkell bírnija max kap egy kis megerősítést
Írnátok nekem véleményt arról hogy a falfűtéshez érdemes spéci zsákos vakolatot alkalmazni (Lb-knauf Thermo) vagy csak reklámfogás és nincs jelentősége??
Régi méretű hódfarku 18x38cm. 32-34 darab megy fel egy négyzetméterre, súly 1.8kg, össz.61kg.
Duplán fedve, 16cm-res léctávolsággal.
Még tegyél rá 8okg hó és szél kombinált tehert. Ma ellapátóltam egy nagy halom megroskadt havat, nehéz.:)
Ez össz. 14o kg/nm.
Egy 5 méteres szarufára, 9o cm-res tengelytávba szerelve, o.9x5x14o=63o kg esik, azaz valamivel kevesebb mert egy síknak van két vége is.
A tető ferde, az egyik komponense a súlynak nyomja merőlegesen a szarufát (45 fok esetén 445kg), a másik nyom a szarufárval párhuzamosan a talpszelemen felé (ez is 445kg).
Ezért fontos a kármi, a talpszelemen lekötése a koszorúhoz, a szarufa magassága és a fogópárok.
Megszámoltam a cserepeket a házon.az egyik oldal 59x39 sorból áll ez a ház nagyobb tető oldala.2300db hódfarku cserépből áll.ezeknek a régi cserepeknek kb 1.9-2.1 kg a súlya.
Számításaim szerint 30-30,6 db/m2 ez négyzetméterenkén kb 60 kg
Készíts egy beton alapot neki, rá egy szerelőbetont megvasalva, a talaj színtjéig +1o cm. Szigetelés nélkül.
Arra építs egy falépcsőt masarandubából (25mm vastagból), pár négyzetméter elég, a tartószerkezet lehet akác.
Örök élet és egy nap. Nem is kell foglalkozni vele, egyszer be kell itatni rendesen olajjal, aztán megszűrkül és kész.
Rozsamentes csavarokkal a maszaranduba, párnafák nélkül olyan 4oeuró négyzetmétere. Számold ki mibe áll kihordani sódert, cementet, szigetelést, angyagot a zsalunak egy betonlépcsőhőz.
Ja azt elfelejtettem mondani hogy ez a lépcső 1980-ban készült és tavaly omlott le a homlokzati rész. Ami a felfagyást kifagyást illeti nagy valószinűséggel igazatok van mert ez a házikó egy völgyszerű telek alján van így télen néha a lépcső tetejénél is magasabban odahordja a havat a szél. Ami aztán gondolom elolvad ráfagy elolvad és előbb utóbb szépen beszivárgott a betonba.
Nehezíti a dolgot hogy közvetlenül a lépcső előtt nincs beton hanem egyből a gyep kezdődik.
De ha azt az 5cm megkezdi a fagy - elég egy hajszál repedés is (általában apróra tőrt mozaikból készítették sok cementtel- 1:1 arányban), akkor egy tél és vége van a lépcsőnek. A belső réteg szétmálik.
Hát elöször megpróbálom a hálózást meg egy cementezett vakolatot. A lépcsőt első körben nem verném szét kb 1.4 m széles... esetleg valamivel nem lenne érdemes megkötni a felületet?
Nekem vannak 85 éves lépcsőim is. Az akkori mesterek, bizony elég gyatra betonból építették, de ... de a külső felületre tettek egy nem több mint 5 cm vastag kérget. Az viszont kitűnő volt, azt simították, még mai szemmel is mestermunka. Akkoriban még nem burkolták a lépcsőket.. Mondjuk más bakikat azért elkövettek. pl. a vízszigeteléssel. Akkor még nem volt olvasztott bitumen. Volt az egyszerű kátránypapír, na azt rakták le egy rétegben és nem is az egész fal alá. a 38 -as fal alatt mindenütt 33 cm a szigetelés /a mi mellesleg már elkorhadt //. nos ez a 33 cm úgy jött ki ,hogy a jóemberek az 1 méteres tekercset harmadolták. De legalább tették volna duplán.
Ez az 1931 építmény azóta is áll, az építők örökálmukat alusszák mind. Nincs kinek reklamálni!!
A 12 000 P. ből a vízszigetelés 40 P. volt 0,3 %. lett volna valamivel drágább, de jó.
Igen a járófelület okés, ill afelső részen ahol felső részig kitört a beton ott a járófelület kb 12 cm re kitörött de az csak homlokzati kitörés folytatàsa.
8 cm vakolat nem lehetett rajta. De teljesen minden mi volt rajta, ha ledobta, akkor megfagyott. Ha nem lett volna megfagyva, akkor a víz amibe befólyt a repedésbe (ami megfagyott és szétnyomta), az leszívárgott volna.
Mit írjak neki, ha meg vagyok győződve, hogy megfagyott?
Már vagy 1o lépcsőt törettem össze, ami minden télen ledobta a burkolatot, vízszigeteléssel együtt.
A válasz nem nekem szól, de annyit azért mondanék, hogy a kérdező szerint a belseje is porzik, mállik. Ehhez hozzábetonozni veszélyes. (hogy érdemes-e?) Az, hogy kevés volt a cement a betonban, vagy öntéskor fagyott-e meg, esetleg most ezek a fagyok tették meg a magukét amitől a lépcső egy része hűtlen lett a többihez az lényegileg mindegy. Jobb a hibás részt leverni, ha a lépcső nem túl nagy, akkor ausradiren és újra.
Könnyen lehet, hogy a gyengébb beton vizet (nedvességet) kapott és azért mállik. A fagykárt okozhatta gyenge minőségű beton is. (nem bírja a fagyot) Az viszont tény, hogy az a biztos, ha a mállott részt elbontják és helyette új készül.
Annyit , hogy majd amikor eljő a javítás ideje... jó időben, ne vakolatot tegyél oda, hanem finomszemcsés betont. Végül is jó a lábazati vakolat is némi pótcementezéssel !
Némi rőgzítő rabicolás nem árt !
A bontással meg várjál, ne kapkod el. Jó lesz az a lépcső még sok sok évig.
Mondjuk a mostani fagy besegíthetett a jelenség bekövetkezéséhez, nyilván voltak mikro repedések amik vízzel telítődöttek és mos a fagy betett neki.
És ha már használtad ezt a homlokzati kifejezést .. helyesen, rákérdezek, hogy magával a járófelülettel mi van ? Ok. ott minden ?
Azon viszont mélázok minek az pont 1,2 mélyre lapozni ? Talán elröpül ??
Sziasztok egy kis segítséget kérnék. A nyaralónk lépcsőjéből a homlokzatán kitörött egy nagy kb 1 négyzetméteres darab változó mélységben (4-8 cm). mivel lehetne visszapótolni? mögötte "valamiféle" beton van, de nagyon házi készítésű mert 3-4 cm-es kavicsok is vannak benne. Gondolkoztam rajta hogy veszek valami zsákos lábazati vakolatot, de ilyen alapon (porzik is meg ahogy megütögettem, porlik is nem vészesen de látható) és ilyen mélységben, nem tudom megmarad-e. Esetleg hálóval ráerősíteni?
Egy kis mórickaábrát készítettem, hátha zagyva fogalmazásomból nem annyira értitek...
A zsalualap betonnal kiöntve. a terasz helye tömörödik már, ha majd kienged és felszárad, akkor még géppel rásegítünk.
10cm-es vasbetont gondoltam önteni ajzatbetonnak. és alá a vízszigetelés. Az esést kell még kitalálni és vele együtt a lejtést adó betont is.
A vízszigetelés az ház lábazati XPS-éig megy. DE jól gondolom, hogy ott sarokerősítéssel fel is kellene vinni? olyan 25-re gondolok. (10cm a betom, ragasztó+burkolat és még körbevinnék még egy kisebb szegőt is)
Még egy kérdésem lenne a terasz kapcsán. Csináltam egy hevenyészett rajzot. A ház és a melléképület, illetve téglakerítés között lesz a terasz. járdáról lenne fel egy lépcső és körbe beton zsalukőből alap. Kérdés, hogyan tegyek bele diletációt?
Szerintem a betonba és a kőburkolatba is kellene már diletáció a mérete miatt.
Még 1 kérdés: A téglagyártóknál is szokott olyan időszak lenni, mikor gyártói kedvezménnyel adják a téglát, vagy érdemesebb most megvenni, még a tavalyi ár Szlogennel?
Sokallom azt az egy-másfél évet. A tartózkodási időnek meg kell lennie a tartályban, minél finomabb a szemcse, annál hosszabb az ülepedési idő. A növény ugyanis az iszapot nem tünteti el, csak a szerves részt. Ezen kívűl a szerves anyag oxidációjához is idő kell. Minél több az iszap a derítőben, annál rosszabb lesz valószínűleg a hatásfoka, mert rövidül a szennyvíz útjának a hossza.
Nekem is lenne egy kérdésem: találtam egy képet, ahol a ház körüli járda wpc. Ez mennyivel macerásabb mint a sima beton? wpcnél azt tudom hogy befolyik az elemek között a víz, ennek gondolom nem kéne áztatni a falat. Tud valaki egy nagyjábóli leírást, hogy kellene készíteni?
Vagy csak simán kell alá beton járda, és rá a stafnifa, majd a wpc? (ha kifelé lejt, akkor meg kifolyik a víz a beton és a wpc között, és kész?)
Bocsánat, ha nem jó alternatívát mondok, azt hiszem az engedélyezése is nehézkes:
komposzt wc a vízöblítéses wc helyére. Így nem keletkezik fekete víz, csak szürke víz (szappanos, zsíros víz a fürdőből, konyhából), amit százszor könnyebb tisztítani, gyakorlatilag öntözni lehet vele utána.
Ez a leginkább környezetbarát, pláne ha esővizet használsz fel a házban (tisztítás után), ráesik a tetőre, felhasználod fürdésre, mosdásra, majd ülepítés, tisztítás után öntözhetsz vele. A veszteség csak annyi amennyit megiszol, de nem muszáj ezt a vizet ivásra használni. A komposztból pedig jó kis humusz lesz 1-2 év múlva.
Cserébe ha sima vödrös komposzt wc van, akkor pár naponta üríteni kell.
Köszi a hozzaszolast azt mondták hogy évente - másfél évente kell szippantani az iszapot de az egész tartály csak 2 köbméteres. Különben eliszaposodik. De talán még így is jobb mint az emésztő. Szikkasztasra van bőven hely óriási a telek. Egy használó nagyon jó lenne ha írna a tapasztalatairól. Koszi
Valamikor ivóvíz és szennyvíz tisztás területen tevékenykedtem. A szennyvíznek van egy KOI és egy BOI igénye. (Kémiai és Biológia oxigén igénye.) A biológiai tisztító nem képes kémiai és mechanikai tisztítást végezni. Sőt fordítva is igaz. Az igazán nagy probléma azonban nem ez. A tisztítás során keletkező iszap elhelyezése. Ezt iszapvíztelenítővel csinálják, valamennyit ér is, de nem sokat. Tavaly még a hipermodern, növényekkel (részben) tisztító dél-pesti telepnél is egész nap hordták az autók a lerakó helyre a keletkezett iszapot. Egy családi ház persze sokkal kissebb, de azért jelentős mennyiségű iszap keletkezik. Azt kell megnézni, hogy mit igérnek az iszap-vonalon.
üdvözlet mindenkinek, van valakinek biológiai szennyvíztisztítója otthon? az áram nélküli oldómedencés, szikkasztómezős érdekelne, tapasztalatok, problémák a használat alatt. tavasszal építkeznénk, külterületen nincs csatorna és valamilyen megoldás kellene. kértem már árajánlatokat, olvastam a gyártók leírásait de tapasztalatokról még nem hallottam. (van itt egy ilyen topic de az halott).
2 cm vastagot padlónak andezitből vagy gránitból szokás, illetve vannak még szívósabb/keményebb köfajták is.
Arra figyelj, hogy mindenhol meglegyen a ragasztó a lapok alatt.
Ezt úgy léhet elérni, hogy a ragasztót ráhúzód a fogadófelületre fésűvel egy irányba, vársz pár órát, majd a másik irányba is ráhúzód, aztán ragasztod. Csak ez elég lassan megy, csak pár négyzetméter lehet felszerelni naponta ezzel a módszerrel. De ha behúzod fésüvel az egész felületet és vársz pár napot, akkor ragaszthatod az egész felületet, úgy hogy a másik irányba húzod a fésüt és szereled a lapokat is azonnal.
Az esés legalább 1,5 cm kell legyen méterenként. Nem szapad rajta megálljon a víz.
Kalibrálás azt jelenti, hogy a vágás után átengedik egy olyan csiszológépen, ami az egyik lapját lecsíszolja, utánna az ellenkezőt is. Nem látszik a lapján a gépnyom és 1-1.2 mili alatt van a vasagságkülömbség. A burkolók ezt nagyon szeretik.:)
Kenhető szigetelést használj. Ne membránost. A kenhető szigetelés nem kell legyen szálerősített.
Ne tegyél 2 cm ragasztót, egy nagyfogú fésűt használj.
Tudom, hogy a 2 cm-es elsődlegesen falra való, de szép és olcsó volt.
Kalibrált-e? Nem tudom rá neked a választ, de mindkét oldala rendesen egyenesre van vágva, ettől függetlenül, ahogy én néztem vastagságban van 1-2mm a szórás benne összeségében.
Szerintem 1cm ragasztó mellett könnyedén elmegy a vastagság különbség figyelmes lerakással.
Kell, hogy szálerősített legyen a vízzárás vagy elég az olcsóbb is?
Régegrend akkor csak vasbeton, vizzárás, 2cm ragasztó és a kő?
Lassan itt a jó idő, folytatódhatnak a kinti munkák, ezért terasz építésben kérném a segítségeteket:
Milyen rétegrendet alakítanátok ki, ha a burkolat nagyméretű mészkő lesz, ami 2cm vastag? ( a kő már megvan)
Hogyan legyen alatta a szigetelés és mivel ragasszam le? Hallottam, hogy trassz cementtel teszik le, nem flex ragasztóval. Ezzel van tapasztalata valakinek?
Panel lakásban hidekburkolunk.A kérdésem az lenne, hogy oldalt a felmosószegélyt (vagy nem tudom, hogy hogy hívják ami a járólapból a falra felfordul) rá lehet e rakni a glettre és diszperzitre vagy előtte csiszoljuk le és közvetlenül a betonra ragasszuk?
A parkettákról : faparketta /tölgy bükk, akác / lealább 100 év. Fel lehet csiszolni 3 x néha 4x. Csak szakember tudja ... szépen lerakni. kb. 25 mm vastag. Drága.
A szalagpanel parketta létezik úgy 40 éve már. 15 mm vastag. lakkozva árulják, mivel nút féderes talán laikus is lerakhatja. Csak egyszer lakkozható. Meddig tart ? 50 évig biztos
Laminált / ami nem parketta /. Van különféle vastagságú és kopásállóságú. Meddig tart ? Nem tudom 25 éve hallottam először róla, de talán 30 évig biztos.
Lerakás ? Hát rajtam a klikkes kifogott.
Nekem van tölgy 110 és 85 éves, van bükk 38 éves , vannak lamináltak 15 és 10 éves.
Van aztán szőnyeg padlóm is 40éves és különféle műanyag burkolataim is. Mind a megfelelő helyen.
Azt szokták mondani, hogy szarból lehet ostort csinálni, csak pattintani nem lehet vele. Persze lehet, hogy egy kereskedőnél megmozdult a vezérhangya és jót ad olcsón, de ennek kicsi a valószínűsége. Nekem a parkettám legalább egy évet állt lerakás előtt a szobában úgy, hogy tudott levegőzni. Ennek tizenöt éve, azóta sem recseg. Igaz, ehhez az is kellett, hogy nem OKJ-s parkettás rakta le.
A parketta előnye, hogy lecsiszolhatod, újralakkozhatod, és ha nem a vékony szalagparkettát veszed, akkor bőven elég soszkor. Szóval, azon túl hogy messze természetesebb anyag (már egész jó vízbázisú lakkok is akadnak), jól javítható a jövőben.
Ezenkívül vannak olyan környezetek (belvárosi polgári lakás) ahol máig ez a megszokott...
A laminált vs. parketta mellé érdemes lehet odatenni a svédpadlót mint opciót. Anyagárban a legdrágább, de a parkettához képest jóval kevesebb a munkaigénye, legalább amit kifizetsz, az ott lesz anyagban...
A laminált rövid távon messze a legolcsóbb, de ha egyszer baja lesz, akkor csak cserélni lehet... (érdemes lehet eltenni tartalékba belőle, hogy egy egy darabot tudj cserélni)
Sziasztok egy kis segítséget kérnék. A nyaralónk lépcsőjéből a homlokzatán kitörött egy nagy kb 1 négyzetméteres darab változó mélységben (4-8 cm). mivel lehetne visszapótolni? mögötte "valamiféle" beton van, de nagyon házi készítésű mert 3-4 cm-es kavicsok is vannak benne. Gondolkoztam rajta hogy veszek valami zsákos lábazati vakolatot, de ilyen alapon (porzik is meg ahogy megütögettem, porlik is nem vészesen de látható) és ilyen mélységben, nem tudom megmarad-e. Esetleg hálóval ráerősíteni?
