2.1.1. A vasúti villamos felsõvezetékek általános elõírásai
Az országos közforgalmú vasútnál
egyfázisú, 50 Hz-es váltakozó áramú, 25 kV-os, vagy 2x25 kV-os föld-visszavezetéses rendszerek alkalmazhatók.
Nem vonatkozik e szabályzat a villamos felsõvezeték áramellátását biztosító transzformátorállomásokra.
2.1.2. Tervezési elõírások
A felsõvezetéki szerkezetek az országos közforgalmú vasutaknál hosszlánc felfüggesztésûek. Vasútállomások mellékvágányai fölött esetenként tartósodrony nélküliek lehetnek. Peronnal ellátott vonatfogadó és indító vágányok fölött tartósodrony nélküli felsõvezeték nem építhetõ. A hosszlánc felfüggesztésû felsõvezeték az elõirányzott sebességtõl függõen:
- félkompenzált, vagy
- teljesen kompenzált, 100 km/h sebesség felett kötelezõen kompenzált.
2.1.2.1. Tartószerkezet
Az idomacél, vagy acélbeton oszlopok szigetelten felszerelt tartószerkezet, keresztgerenda, vagy sodronyszerkezetû keresztmezõ közbeiktatásával teszik lehetõvé a villamos felsõvezeték biztonságos felfüggesztését.
A nyíltvonali és állomási oszlopok elhelyezését az ûrszelvény-szabvány elõírásainak figyelembevételével kell megállapítani. Új építésû felsõvezeték esetén az oszlopvágánytengely távolság nyílt vonalon lehetõleg 3000 mm legyen, de a jelzõk elõtt 10 v/3 m távolságon belül álló oszlopok vágánytengelytõl mért távolsága legalább 3000 mm legyen (v a pályára megengedett sebesség km/h-ban).
Az oszlopoknak - az oszlopterhelés és a talajviszonyok figyelembevételével - betonalapot kell tervezni. Mind az oszlopok, mind az oszlopalapok lehetõleg típusterv szerintiek legyenek. Különleges esetben egyedi alapok is tervezhetõk. Különös gondot kell fordítani arra, hogy az oszlopalapok meglévõ, a földben elhelyezett létesítményekre (távközlési, biztosítóberendezési, erõátviteli), kábelek, csõvezetékek nyomvonalára lehetõleg ne kerüljenek rá.
2.1.2.2. Vezetékrendszer
A felsõvezetéket, táp- és megkerülõ vezetéket úgy kell tervezni, hogy azok a pálya mentén elhelyezett építményektõl, létesítményektõl a vonatkozó szabványok és elõírások által megadott távolságokra legyenek.
A munkavezeték kígyózása országos közforgalmú vasutaknál ±300 mm, pályaívben ±350 mm a vágány tengelyhez viszonyítva. A felsõvezeték teljes felújítása alkalmával is ezeket az értékeket kell beállítani.
Amennyiben a munkavezeték magassági helyzetét hidak, felüljárók, egyéb mûtárgyak vagy más okok miatt meg kell változtatni, a közlekedõ villamos jármûvek sebességének függvényében szabvány szerinti lejtõs átmeneteket kell biztosítani.
A villamos felsõvezetéki rendszert úgy kell tervezni, hogy a vezetékekben fellépõ igénybevételek a vonatkozó szabványok és elõírások értékeit ne lépjék túl. Általános irányelvként a munkavezeték igénybevétele 100 N/mm2 legyen.
A villamos felsõvezeték hálózatot az üzemi- és egyéb követelményeknek megfelelõen áramkörökre bontva kell tervezni. A szomszédos áramköröket légszakaszolások, vagy szakasz-szigetelõk választják el egymástól.
Kétvágányú nyíltvonali pályaszakaszokon a két vágány villamos felsõvezetékének külön áramkört kell képeznie. Egyvágányú pályán a hosszláncokat és a tápvezetéket külön áramkörként kell kialakítani.
Az áramkörökre osztott felsõvezeték-szakaszokat kapcsolókkal lehet feszültség alá helyezni. Az egyes kapcsolókkal a nyíltvonali és állomási áramkörök egymástól független be- és kikapcsolását, párhuzamos kapcsolási lehetõségét biztosítani kell. Azokon a helyeken, ahol a felsõvezetéki áramkör kikapcsolása és földelése üzemszerûen szükséges, földelõ érintkezõs kapcsolót kell alkalmazni.
A távvezérelt üzemû, központi forgalomirányító, vagy ellenõrzõ berendezéssel ellátott villamosított vasútvonalon legalább a fõáramköri kapcsolókat a távirányításba be kell vonni.
Minden felsõvezetéki létesítményt úgy kell megtervezni, hogy az a pálya mentén elhelyezkedõ létesítményektõl, építményektõl a vonatkozó szabványok és elõírások által meghatározott távolságban legyen.
A munkavezeték névleges magassága a vágány-járósík felett:
Kétvágányú pálya esetén 6000 mm
Egyvágányú pálya esetén - nyílt vonalon 5700 mm - állomáson és vasúti átjárók- ban 6000 mm
A táp- és megkerülõ vezeték legnagyobb belógása esetén sem lehet alacsonyabban a föld felszíne felett, mint
- peronok és rakodók fölött 7,0 m
- vasúti átjárók fölött belterületen 7,0 m
- külterületen 6,0 m
- mûtárgy alatti csak gyalo gos közlekedés esetén 5,0 m
Táp-, megkerülõ- és kapcsolóvezetékek felerõsítéseit az egyszerû felerõsítésen túlmenõen a személy- és üzembiztonság által megkövetelt helyeken fokozott biztonságú felerõsítéssel kell tervezni.
