Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A kémény vizsgálatát meg kellene csinálni, és persze nem nyáron vagy meleg időben, huzat méréseket is kell végezni.
A fontos paraméterek:
kémény magasság
átmérő
profil (kerek vagy szögletes)
anyag (a egyszerű kisméretű tégla nem engedélyezett már)
van e szigetelés a cső körül és milyen (ha van benne cső)
környezeti viszonyai (fedettség, épületek, növényzet, tető formája, uralkodó szélirány , átlag szélerősség, magasság a tengerszint felett, légnyomás adatai átlagosan stb.
A régi kéményed nem hinném hogy megfelelő (de nem ismerjük a fenti adatokat )
A költségek amit kaptál túlzóak.
Egy saválló 1802 mm-es acélcső 8-9000 Ft/méter
6 db tégla egy sorban
a szigetelés nem drága
a kémény megépítése méterenként helyi munkaerőtől függ (+ egyéb költségek, állvány stb.
Szerintem ha nem kritikus a helyzet meg lehet építeni egy kéményt, persze nem lesz olyan szép mint ha profi csinálná. De jó az lehet.
A tömegkályha (ellenáramú) kimenő füst hőmérséklete lehet 200 C fok vagy kevesebb is (de ha gyenge az alap huzat akkor baj is kehet), de kérdés milyen a való huzat, az ellenáram huzatigényes (amit majd vitatnak, de egyszerűen megítélhető.
nem vagyok tömegkályhás, de az alukémény bélelés nem elolvadni fog, hanem a tömegkályhából érkező savas füstgázkomponensek fogják igen gyorsan kilukasztani.
Tehát kémiai úton tönkrevágni. A fa égésekor sok olyan komponens keletkezik, aminek nem áll ellen a felületi Al oxid réteg.
Szeretnék egy tanácsot kérni tőletek. Szeptemberben tömegkályhát raknak nálam. A kémény 12-es aluminiumcsővel van bélelve. A cirko ebbe a kéménybe volt bekötve, 3 éve nem üzemel. A kéményt megnézettem, kiváló állapotban van, nem kormos. A kéményes azt mondta húzassam ki belőle az aluminiumot, mert elolvad majd a kályhafüstjétől.
A kéményszerelő azt mondta: ő kiszedi de 2 év múlva befog barnulni nekem és ujra kell reakni. Azt ajánlotta, hogy fúrjam fel 15-re és húzassak bele egy rozsdamentes csövet. EZ cirka 300.000 lenne.
A kályhaépítő mester azt mondta nekem: lehetetlen meggyőzni a kéményeseket arról, hogy a tömegkályha nem termel több égésterméke, és azt sem hiszik el, hogy a kimenő füst hőmérséklete nem éri el a 200 fokot. Azt tanácsolta hagyjam benne az alumniumot. Bízom benne valamiért.
NEten sehol nem találom az alábbi adatokat: az aluminium cső olvadási pontja, valamint a kályha kilépő füsthőmérsékletét.
Ezért úgy döntöttem megkérdem a nagy tömeget:
1: Szerintetek elolvad az aluminium vagy sem a (tömegkályha)?
2: Van-e valakinek tapasztalata mennyi a kilépő gáz hőmérséklete a kályhából?
A levegő tisztasága arányaiban kb. olyan hogy 3000 részecske van egy köbcentiben a Pilisi hegyekben, és 20000 a városba, de ott lehet 50000 is néhol időlegesen.
De ha poros a környék és száraz, akkor a mezőn is lehet sok részecske benne.
Más a dolog pld a Balaton déli partján, mert az északi szél az uralkodó és lerakja a tóba a nehezebb porszemcséket (lesz belőle iszap :)
Az autópálya mellett meg ipar közelében újra gond van.
Falun belül meg a pocsék emissziós értékek miatt olyan lehet a szennyeződés akár, télen, mint egy gyár mellett. Persze falun belül is különbség van a szélirány miatt.
Dél Pest pld katasztrófa.
A gond az is hogy nem nagyon lehet átlagosnak mondható eszközökkel mérni csak a nagyobb részecskéket és a gáz összetételt.
Amikor Budapesten még uralkodó volt a szén ls fa fűtés a város felett 50 méteres sűrű füst volt (a Gellért hegyről lehetett látni)
Igen, amiről írsz, az a modern házak ( AE-házak és passzívházak ) problémája, mert mindent gépi úton akarnak megoldani. Ami előnyös lehet mondjuk egy hőerőmű mellett, ahol elég durva a légszennyezettség, de hátrányos lehet egy pilisi kis faluban, ahol lokálisan ezerszer tisztább a levegő!
Minden ilyen kérdéskörben ajánlatos - a "mindenáron szemlélet" helyett - a józanság!
Dehogy is! Az a kályhát - nézz csak utána - sok ezer ember használja a legnagyobb megelégedéssel mind az USA-ban, Kanadában, és Európában is, sőt még Japánban is.
Csak és kizárólag a felhasználó a hibás ebben az esetben!
"A készülékben van szűrő, de odáig el kell jutni a légáramlatnak és közben kvázi "szélvihar" van a lakásban"
Jártam már olyan házban nem olyan vészes lehet finomhangolni az egész rendszert nem is érzed, igaz ott egy hétig csak állítgatták. De ilyen rendszer mellet az égési levegő külső be tápja zárt rendszeren kötelező.
Amikor a hőcserélős szerkezetekkel szellőztetnek, akkor is gyors mozgású levegő áramlik ki és be, a ventilátorok dolgoznak mint a gép.
De ezzel felpörgetik a lakásban lerakódott port.
A készülékben van szűrő, de odáig el kell jutni a légáramlatnak és közben kvázi "szélvihar" van a lakásban.
Tehát komoly ellentmondások vannak, amiket meg kell oldani.
Ezért a függönyök, szőnyegek, és minden porfogó vacak a lakásban növeli a porveszélyt, mert lerakódnak rajta a finom részecskék és a légmozgással újra a légtérbe küldöd őket.
A géptermekben is folyamatos nagyon lassú szívással szűrik vízen keresztül a levegőt. Egy vödör kosz keletkezik naponta. Ha belegondolt hogy ezt mind beszívnád érdekes lenne.
A tüdő képes a normál port leválasztani a de a biológia nem készült fel az ultra finom részecskékre. A vulkán kitörések esetén keletkezik ilyen, meg is kattan mindenki a közelben.
Nem off a dolog , mert a kályha technológiához ez is hozzátartozik, mint a katalizátor.
"Tehát amikor bekapcsolod a porszívót akkor vágod magad alatt a fát :) a legjobban."
Akkor elárulom, csak Neked csak most... a mennyezeten van egy elszívó ventim is a kályha fölött a kültérre fujj ha hamuzok vagy ügyködök a kályha előtt akkor bekapcsolom...a mennyezet kialakításnál az utolsó pillanatban jutott eszemben, nem bántam meg :)
"Arra tippelnék hogy a meleg padló felfelé áramoltatja a meleg levegőt, az meg nem tud mit csinálni viszi a finom port is. "
Ezeket olvasva ezek után el tudom képzelni hogy van aki otthon aktív szénszűrös maszkban nyomul a lakáson belül... :) vagy esetleg van olyan szeleztető(hővisszanyerős) rendszere van, ami híper-szuper szűrökkel akár oxigént is termel az elhasznált levegőből... :)
Pár éve volt szerencsém ismerősösnél egy Jotul f 500 kandallót beüzemelni...Igaz, kölcsön kapták barátoktól egy két szezon erejéig mivel használaton kívül volt különböző okok miatt... Ez volt, nem válogattak :-)
Egy kis nappaliban lett elhelyezve cca 20nm, 14x 25 kéményre rácsatlakozva...
Mivel egy túlméretezett darab volt nyújtott égéssel próbálták üzemeltetni hogy ne süljenek meg az adott légtérben ...tűztérben előfordult száraz és nedves fa is egyaránt...
Végül is egy szezont használták...Vissza adták.
Tapasztalat : 3-4 hetente a bekötő füstcsövet tisztítani kellet a lerakodástól, bedugult, kifüstölt ...A kéményen belül végig 7 m-en 1,5 cm félig folyékony kátrány lerakodás... még az elején javasoltam párszor az intenzív égetést ...de szerintem nem nagyon alkalmazták . Hát ennyi röviden...
...A gond az vele hogy a leszálló finom, láthatatlan por megszárad és a felszálló légáramlat mindig beviszi a légtérbe, a lakó meg beszívja...
A padlófűtésnek meg az egyéb sugárzó fűtéseknek éppen az a lényege, hogy kicsi a levegő és fűtőfelület (padló) közötti hőmérséklet különbség ezért gyakorlatilag ott nincs konvekció ezért levegő/por áramlás sem. Lásd a sokat emlegetett padlófűtés függőleges hőmérséklet profilt, ami lényegében állandó.
Régi közkeletű városi legenda, hogy a padlófűtés 'por lebegést' okoz. A fatüzelésű cserépkályha viszont jobban porol, ha a nappaliból nyílik az ajtaja, sok éven át használtam ilyet, tapasztaltam.
Részecskék nem csak az olajból hanem a túlzottan használt füstölőkből és hangulat gyertyából is keletkeznek.
