Próbáld a Phaeomoniella chlamydospora, vagy a Phaeoacremonium-ra keresni a Gugli képkeresőjében, ad pár esca-s képet. Vagy a Black measles-re, ez az angol neve a leggyakoribb fürttünetnek, ott is van pár egyéb esca-s kép is. Jópár kórokozója van az ecsa-s tünetegyüttesnek, de a fenti kettőnek, és a Fomitiporia farontó gombának van elsődleges szerepe a betegség kialakulásában.
Semmiképpen nem akarok beleszólni, hogy mit csinálj a szőlőddel, nem is vagyok szaki, csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nálam is így kezdte, de a legalsó, közvezlenül a föld felett kihajtott vesszőig visszavágva sikerült megmenteni a tőkét, azóta hajtott egy vesszőt még rejtett rügyről, egyelőre úgy néz ki, hogy túl van rajta. Nálam is ESCA volt (szerintem), gyakorlatilag a fürttel kezdődött, aztán nagyon rövid időn belül egyszerre kókadt, majd száradt le csörgősre minden (levél, vessző).
Amikor elindult a folyamat, az említett alsó vessző még teljesen egészséges volt, a tőke többi (gyakorlatilag a vesszőn kívüli teljes) része fentről lefelé, vesszőről vesszőre egyenként fonnyadt el. Előbb az egyik, majd a másik, aztán a többi viharos gyorsasággal követve egymást. Ha nem reagálok elég gyorsan, most már nem lenne belőle semmi.
Még egyszer hangsúlyozom, hogy nem vagyok szakértő, de az, hogy a fürt így egy az egyben csörgősre van száradva, szerintem egyértelműen ESCA-tünet.
Ha gomba lenne, nem ilyen drasztikus gyorsasággal és alapossággal történik. Plusz azt hiszem, egyéb, megelőző tünetek is lennének.
Persze lehet, hogy a szakik majd jól megcáfolnak. Csak a tapasztalatomat írtam le.
Ez inkább a szárazság miatt van. A ma reggeli határszemlén láttam hogy szinte minden tőkénél ez a helyzet. Van olyan tőke amelyiken már száradnak a levelek, ez jövőre ki se hajt. Sajnos azt kell mondanom hogy ha még két hétig nem esik az eső és ilyen dög meleg lesz akkor nem kell szüretelni, de lehet hogy jövőre se.
Éjjel egyig kerestem a google-n képeket, de csak egyet találtam az ESCA betegségről, viszont az kísértetiesen hasonlított az enyémre. Leírást annál többet találtam. Már hétkor kint voltam a kertben metszőollóval és alig bírtam kivárni, hogy meglessem a vessző belsejét. Mert az volt írva, hogy akkor a vessző, kar keresztmetszetén barna elszineződés látható. Az enyémnek a közepe barna.
Még mielőtt visszavágom (vagy kivágom), teszek fel képet a keresztmetszetéről is, de még tölteni kell a fényképezőgépet.
Amúgy ma reggelre 2 fürt teljesen összeszáradt. Ilyen fürtök voltak a már említett képen is.
Sajnos jó pár fürt a magokig be van repedve. Az előbb lent voltam a kertben, de sajnos pont a fürtről nem csináltam képet. Ui. észrevettem (szerintem pár napja még semmi nem volt), hogy sárgulva foltosodnak a levelek néhány tőnél. Így:
Ez is lisztharmatra utal?
Nem is tudom, mivel lehet mostanában permetezni. Hiszen még sötétedéskor is 30 fok van. Éjjel csináljam, fejlámpával? :-)))))
ha jól gondolom (mert nem írtad le) szemeken olyan repedezett foltok találhatók (kisebb fertőzés esetén), nagyobb mértékkű esetében viszont teljesen magjáig be van repedve.
Sziasztok! Milyen betegség okozhatja a szemek kirepedését már ilyen korai állapotban? Csak pár tőnyi kordonunk van, (számomra) meghatározhatatlan fajtákkal (többféle). Ma vettem észre, hogy egy amúgy fehér szőlőtő körül bordósodnak a fürtök, és mosolyognak a szemek, mint a vadalma. :-)
Permeteztem párszor már a szokásos nyavaják ellen...
A képedet látva ez vagy egy súlyos peronoszpóra fertőzés következménye, vagy az ESCA nevü tőkeleromlás tünete, ami viszont fertőző. (Ha ESCA akkor sajnos le kell vágni a kart az ép részig, a levágott részt ki kell vinni a szőlőből, elégetni és utána fertőteleníteni kell a metszőollót.) Keress rá a Google-ban az ESCA-ra! pl. képeket és hasonlítsd össze a látottakkal.
Köszönöm a segítséget. A szőlőt ma este (mielőtt még géphez ültem volna) lefújtuk Championnal.
A háttérben tényleg kukorica látható, de az már a szomszédasszonyé. A szőlőtőkék és a kerítés között van másfél méter. Viszont lehet, hogy a tőke tápanyaghiányos, mert tavaly előtt is voltak rajta összezsugorodott szemű fürtök. Akkor tényleg sok fürtöt hagytam rajta.
2 napos Badacsonyi-Somlói bortúra aug.25-26. A következő pincészeteket látogatjuk meg: Tornai,- Szeremley,-Laposa. A programban lesz még csónakázás is a Tavas-barlangban, este borkóstoló a szállodában Badacsonytomajon pár borásszal: Fogl Pince,Szatmári Szigligetről,Kál-Vin,és Fischer. Éjszakai fürdőzés a Balcsiban. A részleteket késöbb.... Akit érdekel lehet jelentkezni,max.40 fő.
Igen, elnézést Tőletek a nevek összevonásáért. Utána természetesen egyből rájöttem, Mamiya a szőlősoros némi kukorica zöngével, Málnaillat pedig a fürtöt
bemutató.
Az eseteket viszont külön kezeltem a szövegben.
Sajnos újabb napégés veszély van s a száradás is gyötör bennünket.
Én is hajlamos vagyok arra, hogy közel ültessek egyméshoz más más fajta növényeket, most futós tarkababot vetettem a keleti szőlő sorom mellé s itt bizony
duplán kellett, kell öntöznöm, de szeremcsémre egyik növényem sem károsult.
Mamiya, ha kevesebb fürtöt hagytál volna a szőlődön, talán meguszod, most azok
a termesztők szednek le szép fürtöket akik keményen ritkítottak /megérezték az
aszályt./
Málnaillat, ha a fotód az utóbbi 10 napon belül készült s friss csúcslevelek nem betegek / nincs rajtuk olajzöld majd barnuló folt/, akkor biztos, hogy napégetettek a
bogyoid. Ezt a fürt kiheveri.
Most veszem a hoszuújju ingem és megyek málnát szedni, kétnaponta végiszedjük.
Csabagy. nálunk is érik -nem annyira rendkívüli ez; forró években van júl. közepére-
Rákoscsabán a völgyben viszont nagy attrakció. Apóséknak ott vannak közép-késői érésű borszőlői, de sosem érnek be normálisan, pedig az utóbbi években már le lett véve a terhelés ott is (pár tőke).
Egyelőre még bírják az idős tőkék - a jó vízraktározó agyagtalajok biztos sokat segítenek ebben (10 centi mélyen még mindig nedves), a kis pinot telepítés (tavaly tavaszi) viszont 1 hónapja leállt teljesen a növekedéssel, bár még szép zöldek.
Idén hamarább és radikálisabban válogattunk, kb 3-4hete mindenhol megvolt a hajtás és a fürtválogatás is. 2 dűlőben a kf-en jó ha max 60-70 deka szőlő lesz tőkénként.
ezzel szerintem használtunk és ártottunk is a szárazság szempontjából: a kevesebb hajtás és főleg fürt jó most, mert sokkal kevesebb víz kell egy tőkének, viszont fürtválogatásnál óhatatlanul lejöttek levelek is, és így jobban kitakaródtak a fürtök, biztos kap perzselést. Egy dűlőben volt jegünk is, de szépen beszáradtak a bogyók, még nem volt cukor bennük, nincs rothadás.
Sietni kell a palackozással, hordóvásárlással, az biztos! Almasavbomlás miatt viszont örülök a hőségnek, szépen beindultak a borok, spontán (0 közeli kén, fejtés nélkül, még seprőn vannak)
A csókaszőlő egyik hazai „megmentője” Szentesi Józsi, és tőle kaptak oltványokat Villányban, Egerben és Sopronban (konkrétan Lőrincz Gyuri és Ráspi rémlik). Neki van még néhány régi fajtája (feketefájú bajor, purcsin stb.).
Hát a magok és a kép bal alsó sarkán levő levelek (olyan mint a peronosz beszáradt olajfoltja) alapján igen, de engem zavar a kép közepén levő levelek érközi száradása (ez inkább vmi tápanyaghiány?) és a szomszédos levelek totál egészségessége. Az más fajta lenne?
Lényeg, most a peronosznak esélye sincs ebben a hőségben, felesleges ellene védekezni. Viszont jó sűrű ott a háttér; mi az talán kukorica?
Azt nem tudom, hogy úgy általában az átoltások változtatnak-e, de ha abból indulunk ki, hogy az alany kifejezetten képes változtatni bizonyos dolgokon, akkor gyanítom, hogy igen. Én nem vagyok szakértő, vannak itt szőlőguruk, majd ők megmondják a tutit. Egyébként ezt a fajtát nem ismerem, csak a könyvben olvastam róla most, hogy szóba került. Jó, hogy vannak még helyek ebben az országban, ahol megmaradtak ezek a régi fajták! Vigyázz rá! Bár azt hiszem, hogy a Csókaszőlő elterjedtebb, mint a Tiéd, de nekem is van egy (Csókaszőlő), amit féltve őrzök, mert tudom, hogy ma már nem szaporítják (sőt, valahol egy fórumban mintha azt olvastam volna, hogy újra kezdik felfedezni az értékeit, de konkrétumot már nem tudok, azóta egy kicsit még fontosabb ez a fajta itthon).
Több ponton azonosságot mutat, de el is tér, ennek talajtani okai is lehetnek. Ahova ültettem – min. 100-150 évig, 1960-ig –, tehén-trágyadomb volt. 2-3 ásónyom mélyen még föld emlékeztett Apám leírására. Bármit ültetek arrafelé, az bolondul hajt.
Erei, levélnyele valóban pirosas.
Fürtjei, ahogy írod nem tetszetős, madárkás, egyenlőtlen a bogyójú – nálam is.
Ami még érdekes: a leírás szerint pontozottak a vesszők. Nálam közepesen erős, barnás-pirosas foltocskák láthatók.
Várom a további észrevételeket, de ha nem lesz több érdemi reagálás, gyanítom megadtak az igazi nevét, illetve fény derült a származására.
Köszönöm, a gyors és alapos választ ebben az iszonyú melegben.
U.i.: az átoltások nem módosítanak kissé? Apósom és az is apja sokat vitézkedett az oltások terén. Sajnos nem tudom már megkérdezni Őket.
Egyáltalán nem biztos, de hátha (a név eleje hasonló):
Madeleine angevine: A franciaországi Viberték magonca. 1857-ben állították elő. Először Moreau Róbert ismertette 1874-ben.
A múlt században a legkorábbi csemegeszőlőnek tartották. Elszórtan és kisebb telepítésekben nálunk is sok helyen megtalálható.
Tőkéje középerős. Vesszői középvastagok, középhosszú ízközűek, barnásszürke színűek, sűrűn feketén pontozottak. Rügyei középnagyok, hegyesedők, elállók, csupaszok. Vitorlája gyapjas, bronzoszöld, halványpiros árnyalatú. Levele középnagy, kerekded, ötkaréjos. A felső oldalöblei mélyek, alapi részükön szélesek és egyenesek, záródók vagy zártak. Az alsók sekélyebbek, keskenyebbek, záródók vagy nyíltak. Vállöble nyílt vagy záródó. Fogai középnagyok, egyenlőtlenek, hegyesek. Levelének színe világoszöld. Felülete kissé hólyagos. Fonáka pókhálósan gyapjas. Levélszövete finom, vékony. Levéllemeze kiterített. Erei és levélnyele pirosak. Hajtása pirosas. Virága nővirág, ezért rosszul termékenyül. ... Fürtje mindig madárkás és annyira hiányos, hogy gyakran nem is értékesíthető. Bogyói középnagyok, egyenlőtlenek, oválisak (17×15 mm), vékonyhéjúak, elég lédúsak, sárgásfehér színűek, kellemes ízűek.
Közepesen termő másodrendű csemege- és borszőlő. Augusztus második felében érik, tehát ma is egyike a legkorábban érő csemegeszőlőknek. Mint igen korai termésű fajtát a darazsak szintén nagyon kedvelik, s kisebb területen a termés nagy részét elhordják.
Tápdús, gazdag talajt kíván. A peronoszpórára érzékeny, bogyói könnyen rothadnak. Hosszúcsapos metszéssel kielégítően terem. ... Madárkássága miatt fürtjei nem tetszetősek.
Eddig az idézet, a könyv tárgyal még egy Madeleine royal nevű fajtát, de az még több ponton eltér a leírásodtól, mint ez. Tudom, hogy azt írtad, hogy a tiéd nem érzékeny a peronoszpórára, ez meg igen, de azért a neve miatt leírtam. Sose lehet tudni... :-)
A könyv: Szőlőfajtáink (Csepregi - Zilai), Mezőgazdasági Kiadó, 1960.
Apósomtól kaptam egy vesszőt kb 15 éve, emléke miatt is őrzöm, gondozom amíg élek. Ő Magdalénának hívta és régi fajtaként ismerte. Szépen rendszeresen terem, lugasként jól érzi magát az udvaron. Nagy fehér bogyójú, kevés maggal, enyhén muskotályos, korai (aug. közepe v. vége, időtől függően). A bogyóhéj vékony, könnyen rohad, (ha nem ennénk meg folyamatosan). Lisztharmatra, perenoszra nem érzékeny, de hidegre igen, egyszer már lefagyott, de két éven belül összekapta magát. Vesszői nagy ívközűek és erősek, hónaljhajtás: kevés.
Van ilyen fajta szőlő? Én az interneten nem találtam meg a nevét, talán helyi elnevezés? (Biatorbágy)
A bogyókon ez biztos nem napégés; a peronosz esélyes, látni kellene a magokat belül; ha barnultak akkor valószínű.
A másik képről meg bármit is mondani... ilyen levélhullásnak számtalan oka lehet; ráadásul a felvétel nem alkalmas bármilyen kárkép megítélésére, lehet hogy valóban nem kártevő okozza, hanem vmi élettani dolog.
Üdv Bálint, gyakrabban is benézhetnél... Csabagy. nálunk is érik -nem annyira rendkívüli ez; forró években van júl. közepére- itt a róka dézsmálja.
Mi újság felétek szárazság fronton; vagy az idős tőkék még állják sarat? (nálam sajnos a friss 2-3 évesek alsó levelei kezdenek sárgulni; pedig mi május-júniusban még szépen kaptunk esőt.)
"Bíró Károly 1951-ben az Ezerjó és a Piros Tramini fajták keresztezésével állította elõ. Kiértékelését és felszaporítását 1976-tól dr. Hajdú Edit, az FVM Szõlészeti és Borászati Kutatóintézetének kutatási csoportvezetõje végezte munkatársaival.
A Generosát 2004-ben minõsítették. Ennek a fajtának a téltûrõ képessége hasonló a Cserszegi fûszereséhez és a Rajnai rizlingéhez. A Generosa tõkéje erõteljesen nõ, vesszeje felfelé törõ, egyenes, középvastag. Szellõs lombot nevel, ezt az egyenesen felfelé növekvõ hajtások alakítják ki. Önmagától rendezett vesszõit könnyû metszeni. Hónaljhajtást alig hoz, levelei középnagyok, a levélszél fûrészes-csipkés, sekélyen és sûrûn bemetszett, a levélnyél hosszú és piros.
A bõtermõ Generosa közepesen nagy fürtjei kedvezõen tömöttek - 130 g - a fürtkocsány középhosszú, néha zöld bogyók maradnak a fürtben. A megnyúlt gömb alakú bogyók kicsik, húspiros-lilás árnyalattal, alig hamvas, héja szívós, az íze különösen finom, zamatos, savas. Fürtjei nem rothadnak. A lisztharmatra kevésbé érzékeny. Hosszú kocsánya miatt könnyû szüretelni. Vegetációja középhosszú, szeptember végén érik. A Generosa fajta az aszályt is jól tûri. Magasmûvelésre alkalmas. A belõle készült bor õrzi a szõlõ ízeit, illata szõlõvirágra emlékeztetõ, az Ezerjóhoz hasonlóan finom savú, kellemes ízhatású."
