Ja korábban hülyeséget írtam! Elolvasgatva a Lindab cuccait, úgy tűnik, hogy a segédléceket a pala tetejére kell fogatni, a palán át, az eredeti faszerkezethez, és a segédlecekre jön a lemez.
De legjobb megkérdezni a forgalmazót a pontos technikai részletekről.
Még valami: A bitumenes hullámlemez fokozottan tűzveszélyes, ezért külön engedély kell lakóházon történő alkalmazásához. Büntetik!!!
Az általam ismert megoldás nem a bitumenes változat, hanem préselt és felületkezelt horganyzott aczélból vagyon. A felületkezelés sokáig kimerült a föstéssel, de legutóbb láttam valahol műgyantába ágyazott kőzúzalékkal borított válozatot.
A préselt formától függően formázhat bármit, akár cserepet is.
Elég tartós, könnyű szerelni, csak nagyon kopog az esőben és gyakorlatolag nulla a szigetelőképessége. Ja, és nem is túl derága!
A Lindab gyártja cserepeslemez néven
(lindab.hu)
Kedves abraxas!
A bitumenes hullámlemezről tudnál többet írni, van-e tapasztalatod róla? Ha tudsz, képet is rakhatnál fel erről. Tényleg hasonlíthat a cseréphez?
Szóval érdekelne ez a megoldás is.
Köszönöm a sok javaslatot, és én is írok még egy kicsit a tapasztalataimról.
Annó szerencsések voltunk a csőtöréssel, mivel szinte azonnal észleltük. Ekkor a teljes vízvezeték rendszert kicseréltük műanyagcsövesre (tudom, hogy ez nem igazán természetes anyag, de itt megbízhatóbb), elötte ólomcsöves volt, ami önmagában örökéletű, csak hogy réz szerelvényt raktak fel rá (még az előző tulaj), no az jóizűen meg is ette az ólmot, ezért jukadt ki. Azért javaslom mindenkinek, hogy bármennyire is tetszik valakinek a sárgaréz csap pl., véletlenül se szereljen fel ilyet, ha ólomcsöves a vízrendszere.
A hajlott gerendákat a régi tulaj állmennyezettel próbálta eltakarni, ezálltal amúgy is alacsony belmagasság (2,5 m) majd 15 cm-el csökkent. A gerendák hajlását az okozta, hogy lényegében az egész gerenda szélességben sarazott volt a plafon, ennek pedig iszonyatos súlya van. Lényegében a kétszoba plafonjáról 15 m3 anyagot bontottunk ki. Ezt tudnám mindenkinek javasolni, akinek meghajoltak a gerendái. A gerendák tehermentesítése után a klasszikus pórfödémet alakítottuk ki, deszka-nádszövet-deszka, de alúlról még szigetelő anyagot erősítettünk fel, majd gipszkartonból csináltunk állmennyezetet. A pórfödém sok esetben nagyon szép régi parasztházakban, de a miénk kicsit szocreál (bár mint említettem pofásabb), és abba nem illett.
Azt hiszem, hogy az alap rendes beton alap, legalább is a szobák alatt beton van. Egy helyen kicsit leszedtük a habszivacs szigetelést is a lábazatról, ott úgy láttuk, hogy ott is beton van, de gondolom csak sávalap, bár erről sem vagyok meggyőződve, mivel a ház padlózat magassága a kertszintnél 30-40 cm-el magasabban van.
A ház majdnem a Holt-Tisza partján található, emiatt magas a talajvízszint, de a kert le van dréncsövezve (ezt javasolhatom mindenkinek, akinél vizenyősebb a talaj), ami kivezeti a többletvizet a kertből.
mzm!
Mivel az épület nem klasszikus kockaház, hanem két hosszabb (5x8 m) téglalap egymáshoz képesti eltolása adja az alaprajzot, ezért a pala nem igazán illik hozzá (szerinem). Na most, én hallottam (sőt láttam is egy ilyen végeredményét) egy olyan zsindejezésű teknikáról (természetesen bitumenes zsindelyről van szó), amelynél egy speciális ragasztót kennek fel a pala tetőre amely egytészt cementálja a régi palát, hogy a deszka borítással azonos szilárdságu legyen, majd arra tesznek egy alátét lemezt, és erre ragasztják a zsindely lapokat, de ez nem hagyományos kinézetű zsindely, hanem gyakorlatilag sima bitumenes lemezek, melyek mintázata hasonlít a normál zsindelyekéhez. Ettől függetlenül még nem döntöttük el, hogy melyik tetőfedési módszert választjuk, ami biztos, hogy cserépfedést nem, mert csak 50 éves a ház, és nem akarjuk túlterhelni. Nagyon érdekelne, ha valaki tudna mondani valamit a cserepes lemezről, és arról, hogy manzárd tetőre alkalmazható-e.
Na egy kicsit hosszú voltam, de hátha másoknak is tudtam kicsit ötleteket adni.
Ha addig nem hallanánk egymásról, mindenkinek BUÉK.
Üdv: Sister
A csőtörésnél az is nagy probléma ha, ha az alap alá tud szivárogni a víz, pl.:homokkal van az alap alátöltve (nálam azzal volt :o( )A homok felszívja a vizet, és még évekig áztatja a falat, a szivárgás megszűnése után is. Nálam már hónapok óta szivárgott a víz, mire a falon egyáltalán megjelent. Érdemes időnként megnézni az órát, nem mutatkozik e ok nélküli fogyasztás.
Ha mondjuk elutazol egy hétvégére, írd fel az óra állását, és hazatérve ellenőrizd le.
A palatető bontásnélküli ráfedésére nekem a hullámbádogot ajánkották, azt föl lehet csavarozni a pala lécezetére. Van már belőle kőporral bevont is, az eléggé cserépszerű.
Sziasztok!
De jó, hogy így feltámadt a topic.!
Sister, nagyon klassz, amiket leírtál, sok olyanról szóltál, ami másoknak is segít. És amiket csináltatok (77), szerintem nagyon ésszerű volt.
A csőtörésre figyeljetek, a folyamatos áztatás a vályogház halála. Greenlakkal együtt én sem javaslom a kőborítást, hacsak nem a fal, és közte (nem a greenlak, hanem a kő között) légrést nem hagytok, de az meg igen macerás és drága megoldás.
A tetővel kapcsolatban: nézesd meg szakemberrel a gerendázatot, ha ahogy írod kockaházatok van, akkor az nem olyan régen épülhetett (itt a régit olyan 80-100 évesnek gondolom, ez valószínűleg 35-40 éves), lehet, hogy kibírja a cserépfedést is. Az újralécezés akkor is szükséges, de mindenképpen könnyebb cserépfajtát használj (azaz ne Bramac-ot).
Egyébként meg miért nem jó a palatető? Azokhoz a típusú házakhoz illeszkedik. Ha jól karban van tartva, még 40-50 évet kibír.
Írjál még tapasztalatokat!
És boldog karácsonyt minden errejárónak!
mzm
Szia Sister!
Próbálok válaszolni szépen sorjában.
1. Lábazati burkolat -nedvesedés azért léphet fel függetlenül az eresz lététől, mert a lábazati szinten a vályog természetes kiszellőzését gátolhatja, ill. a kőburkolat adott esetben anyagától függően nedvességet szívhat magába és azt tovább adhatja a falazatnak. Természetesen nem
törvényszerű, hogy bekövetkezik, de én azt tanácsolom, hogy a kétes megoldásokat nem szabad választani.
2. Tetőfedő anyag tekintetében a zsindely alatt gondolom a bitumenes zsindelyt érted,azt nem lehet a meglévő pala borításra rátenni sőt deszka vagy OSB lemez borítást kell alá elhelyezni.
Amennyiben a meglévő pala borításra kívánsz új fedést tenni akkor ezen anyag nem jöhet szóba.
Van ilyen megoldás is de az anyagát nem tudom megmondani építőanyag kereskedés keressél.
3. Amennyiben cserép fedésben gondolkodsz a tetőt biztosan újra kell lécezni, mert más a léc távolság, ill. szakembert kell keresned előtte, hogy a tetőszerkezet ill. hajlásszög megfelelő-e ilyen tetőfedő anyaghoz.
szia
greenlak
Szerintem az önmagában nem okoz vizesedést, hogy kővel burkolod a lábazatot (ez inkább függ az alaptól, az ereszcsatornától és a szigeteléstől), a vályog lélegző funkcióját viszont elképzelhető, hogy rontja. Nekünk legalábbis valami ilyesmit mondott a mérnök.
Úgy tudom, a zsindelyt és a cserepeslemezt is teszik palára, bár emlékeim szerint mindkettő alá deszkáznak. Így semmivel sem olcsóbb, mint cserépre cserélni; de inkább kérdezz meg egy ácsot. Szerintem egy vályogházra zsindely nem is illik. Persze ez szubjektív.
Elvileg csak a lábazatot szeretnénk kövel borítani, nyílván az egész épületet nem, akkor is vizesedést okozhat?
Nyáron szeretnénk a tetőt is javítani, most sík pala borítású.
Tudtok olyan megoldást, ami javasolható eree a síkpalára? Hallottam olyan rendszerekről, mely esetén a zsindelyt közvetlenül a palára ragasztják, az sem baj, ha kicsit repedezett. Ez igaz lehet?
Nyílván cseréptető nem jöhet számításba, viszont mennyibe kerűlhet egy hagyományos zsindelyezés m2 költsége, ha mondjuk még deszkázat is kell alá?
Gondolkodtam a cserepeslemezen is, Viszont nem tudom, hogy az manzárd tetőre felrakható-e.
No a kérdéseimből egyenlőre ennyi is elég.
Üdv: Sister
Nos az apró repedések nem okoznak gondot csak a tulaj szemét izgatják nincs is olyan ház amelyik ne repedezne ez nem függ építési anyagtól.
A kővel történő borítást nem ajánlom, mert vizesedést okozhat ill. a vályog "életfunkciót "
rontja.
greenlak
Azt hiszem, én is hozzájárulok a topic fennmaradásához.
Szóval, jelenleg én is vályogházban lakom, amely azonan nem a régi parasztház kategória, hanem kicsit a kockaházakat formálja, némileg azonban csinosabb annál. Nos hát a felújítás az nálunk nem volt túl éles, bár a két nagyszoba plafonját leszedtük (kb 20 cm-es sarazott palfon volt), cseréltük könnyebb szigetelésre és gipszkartonra. A gerendák itt is meg voltak hajolva, de nem repedtek sehol, így egy mester gerenda felrakásával a görbület megszűntetve. Kívülről a miénk nem vakolt, hanem habszivacs szigetelő lett felerősítve, és az csak simán festve. Belülről fűrészporos tapétákat ragasztottunk fel, fürdő újra csempézve, járólapozva.
Az öreg fűtésrendszert nem bántottuk, bár kicsit korszerűtlen az öntött vas radiátorokkal, meg a 3/4"-os fűtéscsövekkel, de eddig bevállt.
A vizesblokkokban teljesen új, műanyag csöveket raktunk, mivel lett egy csőtörésünk.
A kérdéseim:
A csőtörés miatt a fürdőszoba falán lett egy nagyon vékony repedés, ez jelent-e gondot?
A ház több fázisban épülhetett, a toldalék és a régi épület között szintén van egy kicsi repedés. Ez probléma lehet-e?
Lehet-e a lábazatra (az is vályog) terméskő burkolatot felragasztani?
Amúgy nálunk se vizesedés, se penészedés nincs, egerek a padláson voltak, de nekik már annyi (egy kis méreg, egy kis macska). A házat meg imádom!!!
Az jóóóó leeeehet (hogy egy klasszikust idézzek copyright You Rang' Mylord?).Mármint a gyors felmelegedés.
Sokan berzenkednek a vályogtól, remélem, amiket írtál, rájönnek, hogy nem is rossz.
Örömmel várom a további tapasztalatokat.
mzm
Most csak a fűtést mesélhetem el, mert a glettanyag zacskója nincs velem.
2 gázkazán van a fürdőszoba falán; egyik csak a vizeket melegíti, másik csak hidegben van bekapcsolva. Ezt a nappaliban levő termokapcsoló vezérli. A fűtés: félcollos csövek (oda-vissza) vezetnek 7 helyiségben a lapradiátorokhoz. A rendszer tehetetlensége nem nagy, 3-5 perc kell, hogy a hűvös házat jó melegre, vagy annál is melegebbre felfűtse - nem volt könnyű a gyerekekkel megértetni, hogy a fűtés nem játék, hogy csak odamegyek és feltekerem...
Örülök, hogy jó lett. Arra vigyázzatok, hogy a vizes helyiségekben gyakran képződő felcsapódó víz (azaz zuhanynak a vize, mosdóból kifröcskölő víz stb.) ne tudja a falat elérni. Erre több módszer is van (csempézés, zárt zuhanyfülke) és akkor a falak épek maradnak.
A külső falakat általában húsvét előtt meszelték le, sok helyen még ma is látni, amint az első száraz, napsütéses napon az öreg nénikék meszelik a falakat. Jó hosszú nyelű meszelő kell, meg a gyerekeket, kutyát távol tartani a vödörtől!
Jó munkát hozzá.
A glettelés milyen anyaggal készült?
A fűtéseteket hogyan oldottátok meg?
üdv
mzm
Kisérletképpen a vizes helyiségeket meszeltük le; általában 3 rétegben ún. mészfestékkel (16l == 1600 HUF). Lyukak glettelve. Felhordás: ecsettel.
Sikeresnek mondható. Talán Bécsi Fehér v. ilyesmi nem ártana, belekeverve.
Jövőre neki merünk állni a Ház Külső Falainak.
Akkor valami meszelőt használunk majd, mert hatalmas felületről van szó...
Akkor gyanús, hogy nem csak sima meszelés van rajta. Ha szépen lemezesen levállik belőle egy darab - vagy ne adj isten vakolattal együtt jön le - keressél meg vele egy szobafestőt, mer' így látatlanban ölég nehéz jó választ adni, és nem akarlak félrevezetni.
üdv
mzm
Natyon egyszerű: megdörzsölöd a vakolatot, ha mész marad a kezeden (esetleg picit a nyelvedhez érinted, az íze jellegzetes), akkor csak meszelve van, ami a vályogháznál a legjobb.
Akkor van gond, ha valamilyen okból kifolyólag műa. alapú, vagy vizes alapú festékkel festették, habár akkor sem olyan nagy a vész (meg általában ez nem is volt divatban). Semmiképpen ne hallgass valamilyen szobafestő szakira, aki meg akar győzni, hogy kend be minél jobban valami új anyaggal. Inkább egy régi kőmívest hívjál, aki még ért az ilyenekhez (azt hiszem, ezt már írtam).
Ha kicsit alánézel a vakolatnak, és több tucat rétegben - amolyan lemezesen - jön le, az azt jelenti, hogy az épületet rendesen évente lemeszelték.
Igazán nem is a festés a lényeg, hanem a vakolat állapota, inkább erre figyelj.
Bocsi a késői válaszért, de szabin voltam.
üdv
mzm
Te még nem vagy a Lányos Apák Klub tagja?! ;o))) Tényleg büszke lehecc az "Alkotásaidra" :o)
Ami a tapasztalataim lényegét érinti, az főleg egy rövid mondattal fogható össze:
Nem tudtam mire vállalkozom.
Meg persze nem is nagyon volt más választásom.
Eredetileg azért vettem vályogházat, mert olcsó volt, a felújítás költségeit viszont nem tudtam felmérni. A szerelem csak később jött :o)
Hosszú távon a legfőbb előny, a lényeges energia megtakarítás, és nagyon kellemes mikroklíma.
Hátrány, a folyamatos vakolatbuherálás, márha az ember ragaszkodik a tapasztott-meszelt változathoz. Az ugyanis a csapóvizet nem csípja.
A fennti megállípítások természetesen csak régi építésű házakra vonatkoznak.
Hát igen, olyan helyen dolgozok.
K. Abraxas!
Amikor azt kérem, hogy a tapasztalataidat írd le, azt szeretném, ha mások is megismernék, hogyan lehet élni ilyen házban.
A felújításról tudok szólni, de sokan nem tudják, hogy milyen előnyei - és persze hátrányai - vannak hosszú távon a vályogházaknak, földből épült házaknak.
És ebben Te vagy jártas, hiszen ilyenben laktál.
Merem remélni, hogy az általad leírt eset nem általános.
köszi
mzm
a lapod nem nagyon akar lecsorogni, úgyhogy nemtom miljen kollégáid vagynak. Csak nem egy önkormányzat műszaki osztályán nyomulsz?
Erről egy sztori: Csak úgy kaptam meg a lakhatásit, hogy az ügyvédem megígérte: Belép a kisgazdapártba. Mivel az o.v. nagy aktivista volt.
Végül azt hiszem, nagy nehezen megúszta a dolgot.
Te mint többszörös felújító profibb tanácsokat adhatsz, mint én, laikus. Ráadásul nem szeretném elömleszteni a topikot, így egy kicsit hagyok másokat is érvényesülni ;o)
Kedves Abraxas!
Köszi a gyors választ.
Különösen az utolsó mondatod tetszett - lásd adataim között a honlapom - megmutattam a kollegáknak, hadd égjenek.
Valahol szakmabeli vagyok, igaz a hagyományos építészetet csak hobbiként űzöm, kicsit nagyobb léptékben űzöm az ipart (Halászbástya rekonstrukció, várfalak, ilyen apróságok).
Jó lenne, ha még tudnál ilyen gyakorlati tanácsokat adni, ha nem is nekem, de más biztos, hogy szívesen venné (hogyan rendeztétek be a lakást, fűtés, épületgépészet, rendszeres karbantartás stb.) Jómagam már a második ilyen házat újítom fel, de meg szeretném osztani a tapasztalataitokat a leendő használókkal. Már csak azért is, hogy ne riadjanak vissza a legkisebb akadály felmerülésekor.
üdv
mzm
láma vagyok, bíz az :o( Elhümmhümm a link beszúrását, és a szövegelésem is hozzácsapódott. szorri
Egyébiránt saját tapasztalat valahány.
Tehát: A ház Cegléden állott, és nősülés okán Pestre költöztem. Panelba! Brrrr:o((((((
A fal azért vizesedett, mert a vályog a csapadékvizet is spongyaként issza be, ha nincs rendesen alapozva, és szigetelve. Ezért szokták jókora túlnyúló tetővel védeni.
A ház két részből állt, az eredeti 2 helységből (sajna a búbost már elbontották ), és a mögé, illetve mellé épített toldalékból. Mögé, egy plussz szobát húztak föl (itt volt a homokkal töltött fal), mellé, pedig az Duna-Tisza közén gyakori ejtett tetős elővalamit (valszeg lezárt előtető)
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n] Ami még eszembe jutott:
Körül kell nézni az önkormányzatnál, hogy lakhatási engedély van-e. Nekem csak úgy adták +, hogy össze-vissza kellett buzerálni az épületet. Ide egy ajtó kell, ide viszont nem kell ajtó, stb...
Vizesblokknál iszonyúan kell vigyázni a szigeteléssel, mert a legkisebb hiba is végzetes lehet. Nekem a vízesek elbazilikázták a főbeállást, és eláztatták a teljes hátsó falamat.
Ismét hangsúlyozom a tető fontosságát! Ugyanis a födémszerkezet nem vízálló (fa és agyag ugyebár), és lukas tető esetén rohad az egész. Érdemes figyelni a padlás padlóját, kicsi lukak után kutatva, amit a csöpögő víz vájt. megmutatják a rejtett tetőhibákat is.
A ház nem volt komfortosítva, se víz, se csatorna, csak villany, amiről kiderült, hogy még Noé idején épült, ami új beállást, új órát, és teljes átkábelezést jelentett.
A ház előtt lévő tüzcsapról kiderült, hogy a gerincvezeték végállása, úgyhogy gerincvezeték hosszabbítás, métere 200 rugó (volt régen). Szerencsére ezt korrupció útján megúsztam ócsóbban ;o)
Hirtelen ennyi, bocs a szószátyárságért.
Ja, és még valami! Az önkormányzatnál nagyon körül kell szimatolni, mert megkeseríthetik az ember életét. Nem is gondolná mezei halandó, mennyi szabály van, amiről a régiek "elfelejtettek" gondoskodni.
Tudom, hogy hülyeség, ha a saját szövegemre felelek, de csak most olvastam el értelmesen (hiába na, még reggel van) abraxas írását.
Ha jól értelmezem, ezek a saját tapasztaltaid?
Ui. az én gépemen aláhúzottan jött ki minden, és először azt hittem, ezeket abból a bizonyos cikkből másoltad ide.
Érdekelne, hogy merrefelé volt a házatok (csak tájegység szinten), meg miért költöztél el (ez is csak olyan szinten, hogy a ház okán, vagy másért - válás, munka, családgyarapodás most nem számít).
Amiket írtál, nagyon fontosak, ha van még más tapasztalatod, kiváncsi lennék (milyen sokáig használtátok a házat, komfortosítva volt-e? sötöbö).
Köszi
mzm
