Bocsánat, hogy belekotyogok ebbe a "francia konyha" témába, de vállalom a megkövezést is kijelentésemért, de sztem a szó szoros értelmében olyan, hogy francia konyha, nincs is. Egy-egy nemzeti konyha -- megint csak szerintem -- kb. azt jelenti, hogy a helyszínen (nem pedig az 500-1000 km-re) fellelhető friss nyersanyagokból a hagyományos technikával, technológiával készítik az ételeket. Így tehát van provanszi, elzászi, normandiai stb. konyha.
Amit én francia konyha alatt értek az konyhatechnológia. Kétségtelenül a franciák voltak azok, akik rendszerbe foglalták a "modern" konyhai eljárásokat, módszereket. Ők "rendezték be" a "modern" konyhákat, ők állították fel az ottani "harcálláspontokat", alakították ki a konyhai hierarchiát és nem utolsó sorban a ma is használatos konyhanyelvet.
Olyan ez, mintha ők adták volna a hangszereket (legalább is egy részüket), s azokon mindenki olyan zenét játszik, amilyet akar (vagy tud).
én kifőzdéket ignoráltam. néha kénytelen voltam odamenni ebédszünetre, mert semmilyen más alteratíva nem jutott, de mindig erősen megbántam: a soho palacsintázó és - újabban - a falafel. a főzelékfaló még tartja magát, de a "menü" ott is ehetetlen.
Nem elátkozott az annyira, bár van valami ebben a tézisben is. Az biztos, hogy még mindíg nem teljesen a megfelő kezekben van. Valamiért a személyzet nem tud lobogni az ügyért, a főnök vitathatatlan lobogása meg valószinűleg nem igazán megfelelően lobog....
Mondom, a milliő most már extraszuper, pénz is volt bőven, most már csak egy picit más emberek kellenének hozzá és akkor Bp. polgári közönségének egyik legnívosabb nappali és esti találkahelye lehetne.....
2. Nem szeretek felületesen, ripsz-ropsz itélkezni...
3. Tudom, hogy szar, de reménykedem, hogy tán eddig nem volt csupán szerencsém és talán azóta "megjavult"...
4. De most már tényleg, istenbizony, csak kávé, és semmi más nem lesz ottan rendelve...
A hely ugyanis továbbra is tetszik és minden gondja dacára nem felkapott meg nem agyonajnározott. Ami és aki van, az éppen arra elég, hogy ne érezzem magam ott egyedül...
Nem kötök, nem kötök, és szeretem mindkettőt, de nekem a paradicsom paradicsomossága, oreganozáltsága és sajttalborítottsága jelenti a pizza pizzaságát, nem is akarom mindezt elrontani semmivel.:-)
Mostanában megint ott jártunk... Hm. Oda a feeling, oda a lelkesedés.. Bár én megint valami újat próbáltam az étlapról és az egészen különlegesen finoman alakult (gyöngytyúk...), de... Az eszencia marhahúsleves szinte ehetetlen volt, a gombaleves halvány árnyéka a korábbi menybemeneteleknek, a rendelésnél jól összekevertek dolgokat, és egyáltalán: a személyzet savanyúsága és műelőkelősködése az elviselhetőség határára rontotta a korábbi "odavagyokérte" lobogást.... (Lehet, hogy a főnök változatlanul teljes odaadással élvezi élete főművét /tegnap is ott sürgölősdött ünnepi előkelőbe bugyolálva/, de a személyzeten alig érződik a lelkesedés a műintézmény iránt....)
És a sütemény... Hát az továbbra is a botrányok botránya, ilyen trágyát ritkán lehet a városban kapni, a legkülvárosibb 4. osztályú népbüfében jobbat adnak.... Brrrr.....
Szóval legmélyebb sajnálatomra a Dunaparkkal kapcsolatban is kezd beigazolódni a magyar és különösen budapesti átok, hogy egy helyre kettőnél többször nem igazán szabad menni, mert előbb vagy utóbb csalódás lesz a vége, stabil színvonalat nem képesek tartani.... Merthát ezért a nem kimondottan "szívbajos" árszinvonalért cserébe már elvár az ember "valamit"....
Akkor két dolog lehetséges. 1. Ez egy közkeletű tévhit (bár magam Oo-i utazásaim során csak Milánóban láttam lépten-nyomon, úgy-ahogy még Velencében). 2. Az ő családja eszi, mert vmelyik ős vagy rokon É-i volt és tőle tanulták.
Igen, van, mert nagyon szeretem, és köszönöm, a Pomo D'Oro-t mindenképpen ki szándékozom próbálni. Csak úgy félek bárhova menni, pizza-ügyben annyi csalódás ért már életemben.:-)
pont tegnap voltunk utoljára ott, általában két hetente egyszer biztosan ott kajálunk. egyszerű berendezés, butácska, ügyetlen, de legalább kedves és csinos személyzet (gondolom az olasz főnök nem szaktudás alapján válogatja őket) és biztosan mindig hibátlan minőség.
a pizzájuk messze a legjobbak közt van a városban.
Pizzában nagyon jó a Marzano is, sőt, szerintem a Da Lellonál sokkal jobb. (de ez már izlésről vitatkozás, én a Da Lellot nem szeretem :) http://www.sanmarzano.hu/main.phtml
Ha mindánáron pizzázhatnékod van, próbáld a Toscanaban vagy a Da Lelloban. Utóbbi itt (étteremként) eléggé le van osztályozva, de a pizzájuk remek. A Pomodoro pizzája is nagyon jó.
Nem keverjük, észrevettük. h. ua tulajok és nagyjából ua étlap stb. Mindkettőt kipróbáltuk, magam mindkét konyhát eredeti helyszínen is. Győzött India.
