"Negyzetmeterrol beszelsz , de nem derul ki milyen vastagsagra gondoltal ezekkel az arakkal."
Alacsony energiás ház: legyen szerintem kb 20 centi.
"XPS -re nem latom miert volna szukseg "
Mivel lapos tetőbe építve nem megoldható a hőszigetelő kiszellőzése (kiszáradása) ezért ilyen helyeken (és pl. a oldalfalakon talajszint alatt), muszáj vízálló, zárt cellás hőszigetelő anyagot alkalmazni. Egyetlen pici vízzáró réteg hiba vagy sérülés és az EPS/akármi ott elkezdi teleszívni magát vízzel és néhány év (hét?) elteltével azon a helyen már nem nevezhető hőszigetelőnek, inkább hidegvizes szivacsnak. És a víz nem áll meg itt: szépen szivárog a távolba (kapilláris: tehát felfelé is). Legalábbis szerintem, persze én nem vagyok szakember.
Gondolkodtam már légcsatornás EPS szellőztetésen (ház aljzatba, lábazati és lapostető hőszigetelésekbe, stb), de kialakítása (távtartók+szellőztető idomok+munka) ugyanannyiba kerülne, mint egyszerűen megvenni a drágább XPS-t.
"Lapost tetős alacsony energiás háznál Neopor födém mint a tető hőszigetelése? Kíváncsi lennék hogy hogyan lesz megoldva a hőhídmentesség."
En hagyomanyos fodemet valasztanek (lehetoseg mennyezethutes/futesre ha igeny/szukseg van ra ), amit polisztirol lapokkal hoszigetelnek . Igy nincs hohid .
"Csakhogy marhára nem mindegy hogy ugyanolyan vastagságú hőszigetelő anyag cseréptető alá való EPS négy ezer forint négyzetméterenként, lapostetőre való XPS meg kilenc ezer."
Negyzetmeterrol beszelsz , de nem derul ki milyen vastagsagra gondoltal ezekkel az arakkal. XPS -re nem latom miert volna szukseg : a suly miatt nem (szamoljunk 700 kg/m2 -el... legyen 1000kg ) . Ha megsem veszi be a gyomra az embernek igy, akkor az EPS -re ratehet egy 5 cm vastag XPS- t . A viz meg nem problema, ha ugyis vizszigetelve volna az egesz.
"Neopor födémben gondolkodtunk, ami egyébként is járható, teherbíró, tehát ez nem lenne plusz költség a hagyományos cseréptetővel szemben."
Lapost tetős alacsony energiás háznál Neopor födém mint a tető hőszigetelése? Kíváncsi lennék hogy hogyan lesz megoldva a hőhídmentesség. Valószínűleg sehogy, így alacsony energiás ház helyett energiapazarló ház lesz. Ha pedig az alultról hőszigetelt neopor födémet utólag felülről is hőszigeteled, akkor miért is költöttél az alsó hőszigetelésre?
"A megfelelő vastagságú hőszigetelés a cserép borítású tető esetén is kell,"
Csakhogy marhára nem mindegy hogy ugyanolyan vastagságú hőszigetelő anyag cseréptető alá való EPS négy ezer forint négyzetméterenként, lapostetőre való XPS meg kilenc ezer. Ez kapásból fél-egy milliós árkülönbség és akkor még ott van a rengeteg egyéb extra költség ami a lapostetővel jár: a tető szélének kialakítása (hőhídmentesen) a víz lefolyását biztosító enyhe lejtések kialakítása, stb. Úgyhogy még mindig nem értem azokat, akik szerint alacsony energiás háznál is a lapostető az olcsóbb.
"talán még módosítani is tudom a téli-nyári állás szöget."
Szükségtelen állítgatni. A szöget a télhez kell beállítani, nyáron még a nem-tökéletes szögben álló kollektorokból is hússzor annyi energiát kapsz az iszonyú erős napfényből, mint amennyit bármire is fel tudnál használni.
Meg jo is, erdekes is , hasznos is . Ahogy - peterch - irja, ra lehet tenni a "zoldseget " egyenesen a szigetelesre . A zoldsegen az egesz miskulanciat ertem, drainreteg,gyokervedelem, geotextiliak, szigeteles meg ami meg kellhet . A napkollektor csovezese valahogy be kell jusson a hazba a laposteton keresztul is , de ez nem sokkal komplikaltabb , mint hagyomanyos teto eseten. Tartoszerkezetet sok kereskedo tart raktaron, a kollektorok melle lapos tetore is.
Szerintem neked a forditott teto felelne meg ,ahol a szigetelesre rakerul egy vedo folia, amit hosugarzo pisztojjal lehet forrasztani. Arra mehetne akar fold es novenyzet, vagy osztalyzott kavics. A napkollektort jol meg kell elore tervezni, mert annak a rogziteset egy terhelt vazra lehet csak felszerelni. Mivel gondolom, nem akarod a teto betonjahoz rogziteni csavarokkal a szigetelesen keresztul. Ami a szigetelest illeti. Vannak tetok, ahol jarhato kogyapot van a folia alatt, de van ahol XPS 150,vagy 200-as ,legalabb 20-30cm.
Mindenképp Neopor födémben gondolkodtunk, ami egyébként is járható, teherbíró, tehát ez nem lenne plusz költség a hagyományos cseréptetővel szemben.
Gyapot hősziget semmiképp nem tennénk a padlásra, mert a mostani tetőtéri lakásunk felett is ez van, tíz éves, porlik már egy ideje, nem vagyok elégedett vele. Ráadásul ahányszor felmegyünk valamiért a padlásra, nagymosást kell tartani a ruhánknak és a tüdőnknek.
A megfelelő vastagságú hőszigetelés a cserép borítású tető esetén is kell, ráadásul -Wulfin példájából kiindulva- jó eredmény érdekében meg kell emelni a tetőt ahhoz, hogy a szigetelés elférjen a födém szélénél is.
XPS szigetelés még ha drágább is, mint az egyéb hőszig, vajon több, mint a cserép?
Ráadásul a cserepeket mostanában szereti elröpíteni a szél, és összetörni a jég.
A lapostetőnél nem kellene a napkolinak a tető formájához és dőléséhez igazodnia, felteszem a laposra, irányba fordítom a legkedvezőbb dőlésszöggel, talán még módosítani is tudom a téli-nyári állás szöget. Vagy ez nem így működik?
Én úgy gondolkodtam hogy alacsony energiás házaknál lapostető esetén - mivel a hóterhet közvetlenül a beton födémnek kell kibírnia és nem a tetőszerkezetnek, a gatya is rámegy a megnövelt teherbírású födém betonjára/vasalására, - a hőszigetelés az olcsó eps vagy gyapot helyett a négyzetméterenként kb 4 ezer forinttal drágább XPS-sel kel megoldani (alacsonyenergiás ház, tehát legalább 15-20 centis vastagságról van szó), - ha a lapostető lejtését betonból alakítom ki, akkkor a plusz beton nyeli a pénzt, ha az XPS-ből, akkor pedig az nyeli, - plusz a tető peremének hőhídmentes kialakítása forintálisan (csomópont rajz?)
Mindezzel szemben: vékony betonfödém (de lehet faszerkezet is) + fa tetőszerkezet + olcsó hőszigetelő anyagok.
Köszi a Hsz-t, de nem zöldtetőt szeretnénk, "csak" laposat.
Nincs szükség különösebb növényesítésre /fűre, fára/ amihez speciális vízszigetelés, talajréteg és ennek megfelelő teherhordású falszerkezet szükséges.
Elég egy lapostető, amit némiképp bútoroznánk, és egy-két növénytartó edény, amibe meleg-és szárazságtűrő növényt ültetnénk.
Egyébként külső feljáratra gondoltunk.
Amit nem tudok, hogy többe kerülne-e a lapostető víz-és hőszigetelése és egyéb velejáró nyűgje, mint a hagyományos tetőszerkezet+párazáró+cserép+munkadíj stb.
Tudna nekem valaki segíteni abban, hogy milyen árkülönbség van egy bruttó 120 négyzetméter alapterületű ház, alacsony hajlásszögű tetője illetve egy lapos tetejű kivitele között? A ház sajnos nem tud passzív lenni, mert arra nem elég a pénzünk, de mindenképp alacsony energiás lenne, a lapos tető járható és jól szigetelt kéne, hogy legyen. /Esetleg az utca felé lenne valami tetőféle, és a kert felé néző oldal lenne lapos./ A telkünkről gyönyörű a panoráma, amit a tetőterasszal szeretnénk kihasználni, de Magyarországon nem igazán divat ez a tetőforma. Vajon miért? Esetleg tud valaki képeket küldeni hasonló tetőformákról? Köszi Katilka
Ugy volt hogy beírom, hogy akkoriban az ablakban nem volt gumitömítés, meg lehet hogy az ajto is "cúgolt", de megelőztél!
Még ehhez a témához.
Közelünkben felujitottak egy vályogházat: uj tető, belül beton, műanyag ablak, stb. Kérdem a tulajt: szigetelve is lesz? mondja persze! kérdem hogy mivel, mert mondom az eps nem igazán jo. erre Ő:persze hogy nem, szálas megy rá. Mult héten látom: eps és megy rá a nemesvakolat. Na erről ennyit.
Biztos jo lesz bent a levegő, és a vályognak is jot tesz. Kiváncsi leszek. Szelőztető az nincs.(még Aereco se.)
Eddig bírtam nem tovább.:-))) A régi vályog ház páraszabályozásában a huzatos ablakok és a cserép vagy jancsi kályha is nagy mértékben hozzájárult. Ha ezek nincsenek akkor csak a fal nem tudná kezelni a párát még egy vályog sem.
De, a nikecellen is átmegy a levegő. Nagyon lassan, de átmegy (különben nem tudná a párát kiszellőzni sem). Úgyhogy egy téglafal, amely nikecellel van burkolva, az is "lélegzik", Persze minél vastagabb a réteg, annál lassabban lélegzik.
Létezik annyira magas légáteresztő képességű fal, amely felett már tiltanak is: ez a határ 0,1 m3/(h x m2 x Pa). Tehát egy pascal nyomáskülönbség mellett (pl.szélnyomás) egy fal négyzetméterenként és óránként maximum 100 liter levegőt engedhet be a lakásba (és mivel a szélnek a ház túloldalán szívóhatása van, ott meg ugyanannyi levegő távozik). Tehát ekkor a "lélegző falú" átlagos családi ház 50 négyzetméternyi szél felőli falán át óránként 5 köbméter levegő jön be és ugyanakkor ugyanannyi távozik a túloldalon.
"Vagy nincsenek gyerekkori emlékeitek a vályog- tömött házról vagy elfelejtettétek mert már nem "módi " emlékezni rá."
Még 1 méter vastag falú régi vályogház fűtése is sokszorta több energiát igényel, mint egy gyengébb passzívházé. Ha kicsit utánaolvasol a hővezetésnek meg a hőhidaknak, magad is be fogod látni. Egyébként én 70 centis falú vályogházban nőttem fel (nem parasztház, családi) és vannak emlékeim :)
"Kicsit off , de miért kell minden áron a passiv ház ? "
Nem allitja senki hogy minden aron az kellene. Viszont energia takarekossagi szempontbol a legtomorseg fontos szempont. Valoszinu egyre kevesebb energiaval kell beerjuk a jovoben. Lyukas hazban telen vagy nagyon sokat futunk vagy elokerul a regi dunyha aminek megderesedik a teteje reggelre.
A legtomorsegi szempont fuggetlen az epitoanyagoktol, szalmabol is epitettek mar passszivhazat 0.6 alatti legtomorseggel.
Kicsit off , de miért kell minden áron a passiv ház ? Vagy nincsenek gyerekkori emlékeitek a vályog- tömött házról vagy elfelejtettétek mert már nem "módi " emlékezni rá. Lehet hogy egy légtömörségi teszten nem ment volna át , de a páratartalmat igenis tudták szabályozni-igaz ez átlag 0,6- 1m falvastagsággal.És a padló is sikált volt.Lehet hogy nem lélegzett maximumon, de tüdőbaja sem volt! Talán kellene érteni a" lélegző fal fogalmát " is.Miért jobb egy nem lélegző panel fala - amit 50 év után vagy felújítani vagy lebontani kell?- mint egy vályogfal ami ha nem ázott el alulról kibírt akár 150 évet is! Ja és megcseszheted a rekuperátorodat ha nincs hozzá delej. Persze az x-y ker-ben olyan mindegy a szellőztetés ha eleve csak a cserélt levegő hő különbségét nézed és nem a minőségét.
No reklám! "Innovatív, lélegző hőszigetelő rendszer .A S*int-G*ba*n W*ber T*rran*va K*t. a folyamatos innováció eredményeként új rendszert vezetett be. A te****herm climahomlokzati hőszigetelő rendszer biztosítja az épülethatároló falazatok páraáteresztő képességének megtartását, a belső terek klimatikus viszonyainak javítása mellett jelentősen növelve az épületek fűtési energia megtakarítását. A következőkben ezen új terratherm clima rendszerünk jellemző tulajdonságait és kivitelezés technológiai leírását ismertetjük. "( *= fütty, ***= hangos hosszantartó vonat fütty) stb stb, no ezt meg mi a francnak innoválta az a sok mérnök, biztos bele se kezdett volna ha elolvassák a véleményeteket. Véletlenül se raknák ilyet a falamra mert eleve olyat építek ,hogy ne legyen rá szükség.Igaz most már magamnak.
Unimatrix 0 "Az az építőelem amelyik átengedi a levegőt, azt nem szokás falnak nevezni. Mondjuk rés-szellőztetésre nyitott ablaknak talán." Na ez bosszantott fel igazán, ezt azért át kéne gondolni mielőtt a fórumon felnőtt építeni vágyó fiatalok megdönthetelen igazságként égetik bele a szürkeállományukba. A z igazságosztáshoz elévűlhetelen érdeme folyamatosan fennállt a lellei cuvée részvételének.:)))))
Tudom, hogy már páran írtak erről, de tényleg próbáld meggyőzni a párodat. A téglafal jó, de ha lélegzik, az nem jó. Az az építőelem amelyik átengedi a levegőt, azt nem szokás falnak nevezni. Mondjuk rés-szellőztetésre nyitott ablaknak talán.
Az előbbi példa nagyon jó, szerintem nemhogy te, de egyetlen élőlény sem képes annyi levegővel élni, amely egy szigeteletlen (vagy kőzetgyapotta szigetelt) falon átjön. Már legalábbi ha falról beszélünk... ami a tartja a házat meg a tetőt..
"a nikecel ügye nem engedi át a levegőt és nincs kedvünk egy rekupátorhoz.. mégiscsak jobb egy lélegző fal?"
Ha a falon atmegy a levego az mar regen rosz:) Friss levego a lakasba szelloztetessel jut be legyen az gepi vagy ablakokon kresztuli. A para kilencvensok szazaleka is a szelloztetessel tavozik. Gondoljatok at, olvassatok utana tobbet mert sajnalni fogjatok ha nem rakjatok be a szelloztetot (legalabb a csovezest erdemes elokesziteni mert utolag maceras)
A haz nalam kb a telek kozepen van olyan 30 meterre kezdodik az utcatol (a telek 80 meter hosszu). Elso korben nem nagyon akartak hallani rola. Kertem nyilatkozatot mindket szomszedtol hogy reszukrol ok a dolog. Ez meg a tervezom es a foepitesz regi jobarati viszonya segitett:) Ki kell kerni az eloirasokat es pontosan atnezni hogy mennyire van ez leirva.
Nem a hozzászolásodra irok, csak gondoltam hátha igy hamarabb észreveszed!:)
Szóval! Ha jol emlékszem a házad a telek végébe épült (hogy ne árnyékoljanak a házak), pedig az utca beépítése nem ilyen. Hogyan sikerült meggyőzni a hatóságot erről?
Én is ilyenben gondolkodok, keskeny a telek(15,5m) és szabadonállo beépítésű, így az előkert után lenne egy dupla garázs és tárolo(7,8x6,4m), majd az udvar, utána a ház majd a hátsokert. Igy könnyebb jó tájolásu házat tervezni (udvar nem ÉNY-ra, hanem DK-re lenne), lehet külön garázs, ugy hogy nem kell 30m-t hátramenni, stb.
Ezzel a kvótás dologgal nemigen tudok vitatkozni, mert nincs elég ismeretanyagom hozzá, de ha amit leírtál, igaz, akkor igazad van az energiamérleggel kapcsolatban.
