Jobban jarok, ha teszek a visszacsapo szelep helyere egy leeresztovel is biro bojler-biztonsagi szelepet? Lehet, hogy letezik csereszabatos oda? Es vajon eleve miert nem olyat tettek ide?
koszonom az eddigi sugasokat a bojlerem ugyeben. Ismet kerdeznek. Eloterben levo cso viszi be a bojlerbe a hideg vizet, a hatterben levo vezeti el a meleget. Leeresztesi lehetoseg nincs.
Van barmi ellenjavallata annak, hogy a kivezeto L konyokot kiforrasztom onnan, egy T vel helyettesitem, es a T plusz agara biggyesztek evy leereszto csapot?
Ismerős eset. A gáztűzhelygyárban is idióták a tervezők. A régi MORA-n mindkét oldalon volt bekötési lehetőség, az újakon már csak 1 oldalon, és mindig a másikon!
Sziasztok, most költöztünk és a konyhában naná, hogy a másik oldalon van a gázcső, mint ahova mehet a tűzhely. A kérdés az, hogy 2 méteres flexicső még biztonsággal használható? A nagyobb baj, hogy még ez is csak neccesen tűnik elégnek. Sajnos sehol se látok ennél hosszabbat, bár a net szerint létezik 3 méteres is. Gondolom ezeket egymásba toldani nem igazán biztonságos/érdemes.
"Tehát úgy néz ki (hideg és melegvíznél is), hogy mindkét csövön van csempeszelep, ezeket levenném, tehát adott lesz 1-1 fél colos külső menet."
Alap esetben a fali mosogató csaptelepnél nincs semmilyen szelep. Az csak kijön a falból.
Iszonyat régi házaknál, láttam már olyat hogy van közvetlen a hideg és meleg fölött egy csempe szelep, akkor igen azokat is szüntesd meg. Szerelt falikorong, vagy ahogy te hívod szerelőlapos, nem kell, elég a sima és azt begipszeled szintre.
A kulcsos idomot hívjuk roppantósnak, mert van alatta egy roppantó gyűrű. Amire te gondolsz és gép kell hozzá az press.
Gépet lehet bérelni kb 4000ft/nap. Vagy tényleg bemész egy boltba és lenyomják neked a fix 2db csőszakaszt.
Ja és nem Obi meg Praktikerbe járunk ilyen dolgokért mert 3x többe kerül mint egy normális gépész boltba.
Gondosan lehajtogatsz mindent, a fittingekkel és a milliméter pontosan lehajtott csővel amire otthon rápróbáltad a fittingeket és bejelölted egy filccel a pozíciót is bemész olyan boltba ahol prést is lehet kölcsönözni és megkéred Őket, hogy préseljék le.
Elfelejtettem megkérdezni azt is, hogy milyen gyártmányokat, márkákat nézzek cső és fitting tekintetében, ami jó minőség? Vagy ilyen kis munkánál mindegy?
Igen, sarokszelepet akartam írni, ami alulra kerülne. Ha jól értem, akkor az eredeti 1/2" acélcső "folytatására" elég 16-os 5 rétegű? Esetleg 18-as is mehet, vagy felesleges?
Tehát úgy néz ki (hideg és melegvíznél is), hogy mindkét csövön van csempeszelep, ezeket levenném, tehát adott lesz 1-1 fél colos külső menet. Erre jönne egy-egy - természetesen - 1/2" belső menetes idom, amihez csatlakozik majd az 5 rétegű cső. Ezután el/lemegy a kívánt helyig (mosogató mögé), ott egy falikorong szerelőlapra megy 2 falikorong (mondjuk a 16-1/2"-os), majd azokhoz csatlakoznak a sarokszelepek (falikorongnál 1/2", a csap felé 3/8").
Tudom, hogy alapból nem megy a falba kulcsos idom, de nem tudom, hogy hívjak-e 4 db roppantásért vízvezetékszerelőt (ha kijön valaki ezért egyáltalán)... Legrosszabb esetben majd úgy alakítom ki a csatlakozásokat, hogy egy csempe levételével azonnal hozzáférhető legyen.
Jó lett volna egy fénykép, mert kevered a csempe szelepeket a sarokszeleppel, és nem biztos értem mire gondolsz...
Alap esetben a fali mosogató csapot leveszed és körbevésed ott a falat a hideg meleg kiállás körül. A csőről letekered a falikorongot, mehet rá egy belső menetvég /16 és miután lefele kivésted a falat 16-os szigetelt 5rétegű csővel kiállsz szintén 1/2" falikorongal, majd ebbe tekered bele a 1/2"-3/8"-os sarokszelepet amire kötöd a csapot. Falon belül press idomokat használunk.
Egy kis segítséget kérnék. Régi házban a 1/2" csővezetéken a konyhában szeretném megszüntetni a régi csempeszelepeket és a fali csapot, és szeretném levinni a vízvezetéket a mosogatószekrény mögé olyan csempeszeleppel, amihez a csapot flexicsővel és hollandival tudom bekötni.
Mindezt 5 rétegű hajlítható csővel oldanám meg és lehetőleg speciális szerszám nélkül (roppantógyűrűs fittingek nélkül), azaz jó lenne kulccsal szerelhetó megoldás.
Milyen átmérőjű 5 rétegű csövet vegyek, illetve hozzá idomot, amivel a régi acélcsőhöz tudom rögzíteni az újat, illetve milyen alsó csempeszelepet, ami szintén az 5 rétegűhöz megfelelő?
Maximum 1-1 méter távolságról van szó egyébként a hideg és a melegvíz esetében is. Esetleg hol érdemes vásárolnom?
Háztartási általános célra (csapcsere, csöpögő radiátor hollandi meghúzás) milyen típusú fogót ajánlanátok? Vizpumpa vagy csőfogó? 45 vagy 90 fokos? Sima vagy S-pofás? Melyiknek mi az előnye/hátránya? Köszi szépen!
Köszönöm a segítséget,a leírtak alapján felfujattam a tágulási tartályt 1,2 bar-ra, a kazán feszmérőt 1,5 bar nyomásra. az eddigi tapasztalatom a korábbi állapotkohoz képest,hogy a nyomás bekapcsolt fűtésnél csak 0,1 bar-t megy feljebb. Ennek örülök,viszont annak nem,hogy a túlfolyón továbbra is csöpörészik a víz igaz nem annyira mint a beavattkozás előtt. Naponta 1,5 deci viz csepeg ki belőle. Ezt mivel lehetne orvosolni,talán vizköves lehet a rendszer?
Viszont Isten barma a mi megrendelőnk és kötelességünk megvédeni őt saját magától. És mivel nagyon sokan vannak, ezért bolonod biztos megoldások kellenek.
A biztonsági szerelvényke nélkül a túlméretezés semmit sem ér. Ha meg van biztonsági szerelvény, akkor meg minek a túlméretezés.
Saját példa: A kazánt többször fel akarták robbantani, de nem sikerült, mert a biztonsági szerelvények megvédték. Kazán hőcserélőn keresztül dolgozott egy pufferre. Isten barma jól megrakta a kazánt amikor a puffer 85 fokos volt. Nincs az a hőcserélő ami ettől megvéd!!! Engem meg ügyvéddel zaklattak, hogy a munka szar. Szerencsére volt egy épületfelügyelet ami a hőmérsékleteket naplózta. A log fájt átadták. Öngól!!! :-)
Én nem látok képet. Nem kell visszacsapó sehova, mehet egy körön a padló a radiátorral, feltéve hogy elég nagyok a radiátorok, tehát képesek azt a helységet kifűteni ahova tervezve lett 40fokos vízzel. Légtelenítő lehet a radiátor vége is akár, ha az a legfelső pont. (attól függ hogy van vezetve a cső) ha van attól feljebb is (pl türcsi száritó) akkor oda bele szoktam tekerni egy automatát. Illetve az osztó gyűjtők végeibe kell.
Hello. A mellkékelt képen látható a padlófűtésem mellé bekötném a radiátor kört. Kérdés az volna hogy kell e a vissza csapó a radiátor körbe és ha igen akkor hova, illetve légtelenítőt hova rakjak.
1. megoldás, hogy az egész kémény strang átáll kondenzációs kazánra.
2. javíttatja a készülékét még el nem pusztul végleg.
Ha elpusztul a kazán, és nem javítható már, a szomszédok meg nem tudnak (hajlandóak) átállni kondenzációs kazánra, azok más fűtési alternatíva után kell nézni.
Igazából kevés olyan gyűjtő kémény van, amin kazán van. A legtöbbön átfolyós vízmelegítő van, legalábbis Budapesten.
Nem. A legtöbben azért jönnek ide, hogy tanácsot kérjenek és azt meg is kapják általában... Azok viszont akik meg akarják érteni mi miért van és hogy, ajánlom az iskolát. Nagyon sok mindent meg lehet ott tanulni. Ez egy szakma, sőt nem is egy... Én is nagyon sokat tanultam, és rengeteg pénzembe is került. Azért segítek is szakmailag az embereknek, mert tudom milyen amikor valamihez nem értesz, és tanácstalan vagy, meg ahány ember annyifélét mond... DE azt viszont nagyon nem szeretem amikor valaki leáll kekeckedni, mint laikus, mert ő tudja használni a google-t... Onnantól kezdve pont letojom, hogy mit akar csinálni. Csinálja! Erre nincs energiám... És most tudom, megint lekezelő voltam. ˙:(
Nem kell annyira félni,mert ha felforr a kazánban a víz akkor nem emelkedik 100fok fölé a víz hőmérséklete
amíg víz van benne.
A gond nem ebből adódik leginkább ,hanem abból, ha hirtelen (repedés ,törés által jut nagy hőmérséklethez mert kb. a gőz 1600 -szor nagyobb térfogatot igényel mint a víz.
Na ezt a változást nem vezeti el szinte semmi.(0.1l víz ha bejutna az égéstérbe ,parázsra,izzó fémre...
az hirtelen 160l térfogatot igényelne (az elgőzölgés robbanásszerűen következik be).
Majd legközelebb 6x átgondolom mit írok le, meg hogy, mert ahogy látom nem biztos hogy mindig úgy is értelmezitek ahogy azt én gondolom. :) az 1m es hőcserélővel is arra céloztam hogy bőven túl kell méretezni...
Én azért egy ilyen rendszert még magamnak se építenék ki nem hogy másnak. Úgyhogy ha van ilyen hozzáértő szakember aki ezt nyugodt szívvel megcsinálja neki, lelke rajta. Vagy ha ő megcsinálja az a saját magánügye.
Ez a lemezes hőcserélő dolog tényleg nagy fas...ág a te "tolladból".... normális tartós üzemben egy megfelelően kiválasztott hôcserélő telljesen jól működik egy vegyes kazánnal....ugyanakkor lehetséges valóban, hogy a vegyeskazán nem a névleges maximális telljesítményén üzemel, hanem jól be van durrantva. Ha azt a hôcserélőt egy hozzáértô szakember választja ki, akkor biztonsággal túlméretezi, és betervez biztonsági vezetéket is....szerintem. Ott akkor már nagy baj nem lehet.
Csak kiegészíteném a szerelőt, hogy a hatásfok limit már lassan 2éves, a NOx kibocsájtás sem lehet 56mg-nál több tavaly szeptember 26. óta, ami azt jelenti hogy hiába tud egy kondis kazán 94%-ot ha az NOx kibocsájtása több mint a megengedett!
Csak szolok hogy volt ilyen kazán! Hogy jelenleg is van e forgalomban azt nem tudom.
"Lenyúlás1 kéménycsere. Az előző szaki azt mondta teljes kéménycsere kell kb százezer. Ez a szaki azt mondta maradhat a kémény csak a belső alu csövet kell cserélni ami lényegesen olcsóbb."
Na itt azért el van csúszva ez a dolog infóban. Ha régi fajta sima gravitációs a kazán akkor annak a kéményébe (ha bélelt volt, vagy szerelt) akkor abba belehúznak egy flexi csövet és szétválasztott rendszerként csinálják meg. Vagy meg lehet úgy is, hogy fix PPE csövet raknak és a régi cső a légoldal az üj meg a füst, így lesz koncentrikus. Szerintem egyik sem olcsóbb a másiknál. Ha egyáltalán nem volt bélelve a kémény akkor meg a legegyszerűbb szétválasztott rendszerrel csinálni. A kéménybe egy flexi csövet húzni, és a levegőt meg máshonnan megoldani.
"Lenyúlás2: Előző szaki szerint terveztetni kell, kiderült létezik egyszerűsített kazáncse amelynél nem kell terveztetni."
Nem kell terveztetni, ha megfelel az egyszerűsített készülékcsere feltételeinek, az új kazán. Általában a hőterhelés miatt csúszik meg a dolog, mert a kondenzációs kazánnak általában nagyobb a hőterhelése mint egy sima gravisnak, még akkor is ha a névleges teljesítményük azonos.
"Viszont a kéményseprő szakvéleményt (15 ezerért) nem úszom meg és a mágneses iszapleválasztót sem (25 ezer). Valamint kell egy villanyszerelői érintésvédelmi jegyzőkönyv (20 ezer)"
Mágneses iszapleválasztó mindenképp kell, de egy minőségire a 25e kevés. Egy Fernox TF1 38e... Ennél szarabbat egy meglévő rendszerre semmiképp nem tennék be, mert a kondis kazán ha megdöglik amiatt hogy nem megfelelő szűrőt kapott, arra garancia nem vonatkozik. Az EPH jegyzőkönyv is kell persze, ha van min mérni vagyis az EPH ki lett előzőleg építve. Mert ha nem, azt is ki kell építeni (a csöveket, a kazánt, a gázórát le kell földeni, és FI relét kell betenni a kazán elé) Ha ez nincs meg, az nem 20e inkább 40e összesen.
"Abban reménykedem, hogy a kazán árán felül 150-180 ezernél nem lesz több a fentebb említett három dologgal együtt."
Sikerült beszélnem egy szerelővel akit az eon honlapról lestem le. Ő is azt mondja csak kondenzációsra lehet cserélni, mert legalább 94% hatásfok az előírás és azt csak a kondenzációs kazánok tudják. Nincs is bajom a kondenzációssal, csak a körítéssel, lenyúlással.
Lenyúlás1 kéménycsere. Az előző szaki azt mondta teljes kéménycsere kell kb százezer. Ez a szaki azt mondta maradhat a kémény csak a belső alu csövet kell cserélni ami lényegesen olcsóbb.
Lenyúlás2: Előző szaki szerint terveztetni kell, kiderült létezik egyszerűsített kazáncse amelynél nem kell terveztetni.
Viszont a kéményseprő szakvéleményt (15 ezerért) nem úszom meg és a mágneses iszapleválasztót sem (25 ezer). Valamint kell egy villanyszerelői érintésvédelmi jegyzőkönyv (20 ezer)
Pénteken jön a szaki szemlélni és helyben ad árajánlatot. Teljes költséget akkor tudok meg. Abban reménykedem, hogy a kazán árán felül 150-180 ezernél nem lesz több a fentebb említett három dologgal együtt. Ezt már elfogadhatónak érzem. Egy Ariston Clas One kazán (250 ezer) vagy Genus One (270 ezer) plusz a pénteken kiderülő költségek együtt 450 ezer alatt maradnak akkor jó. Mégse haccáz, mint amit elsőre meglengettek...de inkább megvárom a pénteket.
A rendelet az érvényben van, de az Erp rendelet ezt felülírja, ebben a tekintetben, hogy az kimondja, hogy a NOx kibocsájtás 56mg lehet, És ez minden magyar jogszabály felett áll! Tehát nem lehet üzembe helyezni olyan készüléket ami ezt nem tudja. (márpedig tudjuk hogy erre csak egy kondis kazán képes) Ezért nem lehet egyszerűsített készülékcserével sem cserélni eleve csak kondisra.
Köszönöm! Ez már biztatóan hangzik, valami ilyesmit keresek. Eon honlapján találtam egyszerűsített készülékcserét végezhető szerelők listáját. 10 km-en belül van több is, szóval valamelyik biztosan elvállalja. Találtam hozzá jogszabály leírást, kitöltendő nyomtatványt, a feltételeknek megfelelünk. Már csak szaki kell 😃
A meglévő fűtésrendszer padlóköreire és egy indirekt melegvíz tárolóra lesz rákötve egy új gázcirkó. A fűtés/melegvíz tároló között (ha jól értelmezem) a kazánban a visszatérő ágakban a szivattyú előtt van a váltószelep, A kérdés, hogy így mindkét visszatérőbe külön kell applikálni majd egy-egy Fernox-ot (mivel előtte nem lehet közösíteni a 2 visszatérőt) ? A fűtésszerelő szerint elég a padlófűtés visszatérőbe a szűrő (a radiátor kör nem lesz rákötve a cirkóra), az indirekt tároló hőcserélőjéből (Drazice - ha jól tudom acél csőkígyós) visszatérő ágra nem szükséges. Szükséges-e mindkét ágon alkalmazni szűrőt , s ha igen, csak 2 szűrővel oldható meg ?
Ebben a formában biztos nem láthattad igy, max valami nagyon speciális Vaillantos hőcserélővel, és agyon biztosítva (kényszer visszahűtéssel stb...) Egy lemezes hőcserélőn keresztül nem tudja leadni a hőt olyan gyorsan a víz, mint amilyen gyorsan keletkezik a kazánban a meleg, mivel nincs víztér! A vegyes nem szabályozható (a huzat szabályzó nem szabályozás) ezért a keletkezett nagy mennyiségű hő, a vizet gőzzé varázsolja pillanatok alatt, aminek a térfogat növekedése kb 100x-os mint a víznek. Ennek távoznia kell méghozzá igen hirtelen. Ezért lesz gejzír ha mondjuk egy full nyitott teknő van a padláson. De ha csak úgy nyitott a tartály, hogy funkcióját tekintve, azaz mondjuk van rajta egy 1/2" túlfolyó akkor sejtheted, hogy lerobbantja a tartályt is a helyéről, mert azon nem tud távozni egy 100x-os térfogatú nedves gőz hirtelen.
Még ha ezt így elméletben össze is rakod, és beteszel egy bazi nagy mondjuk 1m-es hőcserélőt (ami már nem is éri meg), mindkét oldalán keringető szivattyúkat kell tenni. Primer és szekunder oldalra... Ha valamelyik meghal, vagy csak elmegy az áram, valamilyen oknál fogva, akkor szintén durransz, mert nincs mi a hőt elveztesse a vegyesből. Egy gázkazán esetében ez nem történhet meg, mert ha elmegy az áram a kazán is lekapcsol azonnal. Vagy ha rendszer túlmelegedik valami miatt, pl csak az egyik keringető szivattyú hal meg... akkor is lekapcsol a gáz kazán. DE egy vegyest nem lehet kikapcsolni. :D
"Olyan kár , hogy ezt nem a kondenzációs kazán topikba dobtad be, ahol megrögzött Ariston fanok vannak :D"
Elég sokat olvastam ott, nem igazán láttam megrögzött Ariston fanokat. Nyilván sokan vettek, vettünk olyat. Végigolvasva a topicot tanácsokat, szűrtem, és ez maradt. Majd az idő eldönti, hogy jó vagy sem. Szerelők se ágálnak ellene, sőt.
Elromlik? Biztos, ahogy a másik is.
Vitodens 200 W van itt a munkahelyen 6 db, 1.5 év alatt kettőt kellett javítani, nem is apró dolgok.
Nekem ebben a pár hétben bevált, de nyilván ez nem mérvadó még. Azt hallom, hogy a szomszéd Bosch kazánja, hangosabb, nem nyomja úgy ki a "füstöt" mint az enyém. De hogy ez jó vagy sem...
Amúgy ilyen kapcsolást láttameg Vailant fő doksiban, annyi különbséggel, hogy ott egy pufferra dolgozott a hőcserélő, nem közvetlenül a radiátor körre.
Dehogy veszekszem, ne értsd már félre a háborgásomat, nem te vagy az oka
Na, ez pont tökéletes, a váznak maradnia kell. Az valószínűleg sose fog elromlani, szóval annak a cseréje amúgy sem lenne idokolt, minden más mehet.... 😃 kiskapu és megoldjukokosba rulez 😃
12 éve költöztünk ide, akkor egészen új volt a fűtésrendszer, tehát már így vettük a házat. Azóta évente látta-gondozta szakember a kazánt (talán két alkalom maradt ki), márkaszerviz cserélt benne vezérlőpanelt kétszer is.
Papírt, tervet sose láttam róla, soha senki nem kért ilyesmit, se a márkaszervíz, se a kéményseprő. Szóval akár az is lehet, hogy feketén lett beszerelve. Amit egyébként kétlek, mert szemmel láthatóan igényes iparosmunka.
Ehhez kéne egy minimális fizika, és gépészeti tudás... nincs arra időm hogy ezt kifejtsem neked.
A vegyes eleve nem lehet zárt rendszeren, csak kivételes esetekben és megfelelő biztosítási feltételek mellett, ebből indulj ki, hogy ez miért van. Ha csak egy hőcserélőre rakod a vegyest, ha zártan akkor egyből pukkansz, ha nyitottan még akkor is előfordulhat nagy eséllyel. De egy biztos, csináltál magadnak otthonra egy házi gejzírt vele :)
Ne velem veszekedj hanem az EU-val ez ügyben! Nem lehet felrakni hivatalosan, ennyi. Az hogy lehet kapni nem azt jelenti hogy fel is lehet rakni. Nyilván akinek felhalmozódott gravitációs kazánja van, az el akarja adni. Ezért a kereskedést nem tiltották meg. Viszont kötelezővé tették a kereskedőknek, hogy felhívják rá a figyelmet, hogy Magyarországon ilyen készülék már nem hozható üzembe. Nem EU-s tagállamba fel lehet szerelni. :) Nagyon sok ilyen van az életben amit ember ép ésszel nem fog fel. Ez van el kell engedni.
A másik dolog, hogy meddig minősül javításnak, hontantól kezdve kazán cserének? Na ez az amin a szakma nagyjai, és a törvényalkotók vitatkoznak. :) Állítólag az a megegyezés született, hogy addig minősül javításnak, amíg a váz szerkezet a bekötésekkel megmarad a falon. kb mint egy gépkocsi alváza. (Amíg az alvázszám nem módosul, addig nem minősül cserének.) Tehát nem az a lényeg, hogy egyik nap a felét cseréled, másik nap a másik felét....
Egyébként meg volt nálad valaki megkérdezni a 14év alatt, hogy az a kazán hogy kerül a falra és legálisan van e ott, vagy hogy mutass róla papírt, gáztervet bármit? hmmm? Akkor most miről beszélünk? :D Mi a kérdés?
A kondenzáció miatt kéménycsere is kellene, ami kemény 2,3 méter hosszú egyenes felfelé. Ezt elfogadom, mert van mellette észérv is, nemcsak kényszer hogy ezt engedik.
Azt viszont nem tudom agyilag felfogni, hogy ha már csak kondenzációst lehet beépíteni, akkor miért árul minden cég hagyományos kazánokat? (próbálj meg nem navonline pénztárgépet találni)
Amúgy nem egy brutál műveletről lenne szó, semmi átalakítás, se fúrásfaragás. Mindössze öt csövet (hollanderes csatlakozók) és két kábelt kell leoldani, levenni a falról a régi kazánt, felrakni az újat, rákötni az öt csövet, a kettőhuszat és a termosztát kábelét. Minden ott van. Mindössze egy egyszerűnek tűnő kazáncsere, amit rutinos szakember szerintem három óra alatt kényelmesen megcsinál.
Az általam említett teljesen új Ariston Clas X kazán 175 ezer, amit hivatalosan fel sem rakhatok, de donornak használhatom. Már bocs azért amit írok de ha egyik nap kicseréltetem a régi kazán külsejét, másnap a belsejét, akkor mi van? Ha egyben rakatom fel szabálytalan, mert kazáncsere, de ha két részletben akkor minden oké, mert donorból felújítás?
Nem áll szándékomban semmi sumákságot csinálni, mindössze azon háborgok, hogy párszázezret a semmire lenyúljanak tőlem. 600 ezer egy kazáncsere? Ennyiből vízteres kandallót (Edilkamin) + villanybojlert építtetek be és két évre elegendő tüzelőt is veszek hozzá. Három főre és 80 négyzetméterre az is bőven elég (kandallókályhánk most is van, tehát van hagyományos kémény is)
"árban mennyiben lesz az egész, kb 600 ezret mondott, ez nekünk már sok. "
gyanúsan olcsónak tűnik. Vagy esetleg a oldalsó kémény lesz? Mert egyébként az új kazánodhoz új kémény kell, meg egy csomó papírmunka, amivel inkább 1-1.5 millió körülig lehet elmenni (nem vagyok szakértő de az egyik ismerősőm nemrég cserélt kazánt és 1.5 körül jött ki neki mindenestül)
csak kicsit trollkodva jegyezném meg, hogy 30 éve a vegyestüzelésű kazánunkon volt egy utólagosan felszerelt automatikus (ma okosnak hívnák) léghuzat szabályozó, ami hőmérséklet alapján automatikusan szabályozta a bemenő levegő mennyiségét :-)
"A kazán 300 ezres árát még elfogadtuk volna, de arra a kérdésre, hogy a kazáncsere procedúra (pl. a kondenzáció miatt szükséges kéménycsere, stb.) végére árban mennyiben lesz az egész, kb 600 ezret mondott, ez nekünk már sok. "
Ez nem sok, ha a kémény is benne van.
"Kérdésem, hogy ha a jelenlegi fapados kombikazánunk helyére egy aktuális hasonlóan fapados (azaz nem kondenzációs és nem tárolós) kombi kazánt tetetnénk, az a kazán árán felül milyen egyéb dolgokkal (és költségekkel) járna?"
A jelenlegi készüléket jogszabály szerint, csak kondenzációsra lehet cserélni sajnos. Tehát csak azt tudod, hogy a jelenlegi kazánt javíttatod, ameddig érdemes, és gyűjtesz a kazáncserére.
"Én meg legszívesebben megvennék egy hasonlóan egyszerű új kazánt (Ariston CLAS X 24), és donornak használva abból újíttatnám fel a jelenlegit, ha a teljes kazáncseréhez túl sok járulékos költség adódna."
Bármilyen módon a jelenlegi kazánt javíttathatod! Ha neked úgy olcsóbb hogy veszel egy donort, hát tedd azt.
Olyat nem lehet, mert elszállsz mint a győzelmi zászló! :))
Nincs akkora vesztesége egy lemezes hőcserélőnek, hogy ezen a ponton gondolkodóba ess.
Hanyagold a vegyest akkor ha ezen agyalsz. Ez a vidéki emberek berögződése...meg a túlbiztosítás. Minek az a vegyes őszintén? 3x annyiba kerül a tűzifával a fűtés, mint gázzal. Nem néztem meg az előzményt, de ha ez egy új ház lesz, akkor nem a vegyessel kombinálnám a fűtést, hanem hőszivattyúval, meg napkollektorral... Ha meg meglévő a vegyes kihajítanám mint macskát szarni, és csak a kondis kazán lenne. Ha fosol hogy elzárják a gázt, vagy egyszer csak felmegy az ára, bár kétlem... Akkor rakass be klímát alternatív fűtésnek, ami ráadásul hűt is ;-)
Tudod ki foglalkozna egy vegyessel... fát vágni, behordani, hamuzni stb...
Nekem szarni nincs időm mondjuk, nem hogy ilyenekre pazaroljam a drága időmet. 2019-et írunk! Okos telefon, okos tv, okos klíma, okos kondis kazán, okos ház. Ez van most! Okos vegyes kazán nem lesz. Az a múlt. El kell felejteni, el kell engedni.
Ariston 24 kW kombi kazánunk van (kb 14 éves). Egyszerű modell, nem belső tárolós. Novembertől kezdve egyre többféle hibajelenséget produkálva éppen kibírta a fűtő része a fűtési szezont. Most csak melegvizet ad. Két szerelővel is megnézettük, sajnos nem egyforma szakvéleményt mondtak. Egyikük ajánlotta a gázkazán cserét is, kérésünkre típust is javasolt (Ariston Genus One). A kazán 300 ezres árát még elfogadtuk volna, de arra a kérdésre, hogy a kazáncsere procedúra (pl. a kondenzáció miatt szükséges kéménycsere, stb.) végére árban mennyiben lesz az egész, kb 600 ezret mondott, ez nekünk már sok.
Kérdésem, hogy ha a jelenlegi fapados kombikazánunk helyére egy aktuális hasonlóan fapados (azaz nem kondenzációs és nem tárolós) kombi kazánt tetetnénk, az a kazán árán felül milyen egyéb dolgokkal (és költségekkel) járna?
Másik szóbajöhető verzió a jelenlegi kazán javítása lenne. Az egyik szerelő a hőcserélőt cseréltetné, a másik a keringető szivattyút, és a nyomáskiegyenlítőt. Én meg legszívesebben megvennék egy hasonlóan egyszerű új kazánt (Ariston CLAS X 24), és donornak használva abból újíttatnám fel a jelenlegit, ha a teljes kazáncseréhez túl sok járulékos költség adódna.
Tudna valaki információt adni arról, hogy a gázóra és a ház közti gázvezeték kiépítése nagyságrendileg mekkora költséggel jár? Nálam jó 40 méter ez a távolság...
A norton kútat, fúrt "kútra" teszik, vagyis egy 5/4"-es csőre, nem pedig ásott kútra. (legalábbis én még ásott kúton nem találkoztam ilyennel.) A kútfejben van egy szabadon mozgó súlyterheléses visszacsapó szelep, amit a kút "szívó" ereje mozgat, ahogy az ember mozgatja a kart. Na most ennek a karnak kb 30cm a függőleges mozgása, nem 1cm mint a jakabszelepednek. Ráadásul a kút belső átmérője úgy 6-8cm... a kifolyója kb 4cm belső átmérő. Hova és hogy teszel bele egy jakabszelepet, hogy az funkcióját tekintve működjön, és ott is maradjon valahogy rögzítve benne a kútban, valamint biztonságosan hosszú ideig megbízható legyen... Ez nem kreativitás, hanem egy baromság :) Ehhez írjál receptet, mert erre kuva kíváncsi vagyok! Nóbeldíj gyanus a dolog :D
Osztósíknál tömíteni.... milyen osztósíknál? Mit nevezel te annak ebben a kútban? :)
Amikor a végleges megoldás lesz, akkor persze levágom, csak addig még ottmarad, ki tudja, mennyit kell még bűvészkednem a dísz Norton kút belsejében, inkább ráhagytam egy kicsit.
Annyit még hadd kérdezzek, hogy a wc tartályban lévő hasonló jakabszelepek áteresztő képessége elég kicsi ahhoz képest, amennyi a dísz Norton kutamba dugott slagból jönne. Vagy esetleg ezek a jakabszelepek akár nagyobb víztömeget is átengednek? (kb 5-10 liter/perccel jönne belőle a víz).
Pontosabban 1 fajta "buditöltő" neve (volt) jakabszelep. A régi bádog tartályok működtek ezzel. Manapság már nagyon nincs olyan budi amibe ilyen kell, de lehet még kapni... mert össze lehet hebrákolni más felső tartályos szörnyekkel, meg látod állítólag Norton kutakkal is :D
De én azt rendeltetés szerint használom is, nem dísznek van... (illetve ha akarom használom, mert rá van kötve a hidrofor, a fúrt kútra) És igen, egy rúgóval terhelt réztányéros ferde visszacsapó szelep van az 5/4"-es csövön. :D
De hogy ennek mi köze ahhoz, hogy hogy kerül a kútba egy jakabszelep azt nem tudom :XD
Nem vazze, a buditöltő az buditöltő... Jakab... ez vagy zsidó, vagy angol, vagy mindkettő egyszerre, gondolom az agytrösztről lett elnevezve, ahogy a norton-kút is. (A NAV-ról még mindig a norton antivírus ugrik be)
"És ha legközelebb kérdezel vmit akkor írd le azt is amit nem szeretnél csinálni."
Igenis!!!! :-) Legközelebb egy millió tételes listát adok, hogy épp mit nem szeretnék csinálni :-)
Egyébként megírtam, hogy mit szeretnék:
"Szóval van-e olyan csap, ami egy ilyen föl-le mozgásra nyit zár és kellően strababíró is?"
Azért, mert:
"rakhatnék bele egy csapot és akkor nem a kerti csapnál tudnám állítani, hogy jöjjön belőle a víz. Amit mozgatni tudok rajta, az a bal oldalon lévő kar, ekkor a vasrúd föl-le tud mozogni."
Ettől függetlenül köszönöm a segítséget és bocs a visszaszólásért! :-)
- Igen, ez egy díszkút, sosem jött belőle víz, tehát nincs alatta fúrás a vízrétegig. A kút már ott volt, amikor megvettük a telket, csak nem ez a térkő volt ott.
- Tisztában vagyok vele, hogy a slag nem tuti megoldás. A térkő alatt (kb csak azon a kis részen) egyébként egy KPE cső megy, abba van behúzva a slag. Ha akarnám, még lenne rá lehetőség, hogy a kerti csapig KPE csövet meghosszabbítsam toldóval de nem akarom. Azért nem, mert a terv az volt, hogy a slag nem lenne nyomás alatt, amikor nem vagyunk otthon vagy épp nem akarunk látványkodni azzal, hogy folyik a norton kútból a víz. Ez az egész inkább olyan látványelem lenne.
- bonyolult megoldást én sem szeretnék, tehát elektromos áramot nem vezetnék oda. Bár "amatőr" vagyok, azért tisztában vagyok ennek a buktatóival :-)
nemár. totál amatőrt ne biztassunk már arra, hogy áramot vezessen a kútba.
inkább hívjuk fel a figyelmét, hogy a slag nem örökéletű. ha a slag végére szerel elzárót, nagy meglepetés érheti, ha nincs otthon amikor a slag feladja.
kpe csővel csövezék oda, és tennék bele egy karos golyóscsapot. annak a karját össze lehet hozni a rángató rudazatával.
Nem is kell, hanem mint előttem /utánad írták sósav. Nos hogy tömény, azt értelmezni nem lehet. A kereskedelemben 20 % -os... nagyon ritkán 30 % -ost lehet kapni. Viszont ez is hígul a szifonban lévő kb. 1 liter víz miatt. Mit csinálsz ? gumi9kesztyűben és ronggyal kiveszed a vízet ( nem undorodsz ugye ) Majd bele a megfelelő töménységű sósav és legalább 3 -4 órát benne hagyod …. szép sima lesz a szifon belseje. 350 ft egy 10 - 15 eft -os művelet helyett.
Nagyjából évente kell elvégezni.
Viszont a 'muszáj' az így írandó.... a szép magyarított németből átvett kifejezés.
Vettem egy filtert, mágneseset a gázkazánhoz, de egész télen többször eldugult a HMV höcserélöje s már kezdtem szidni a gyártó felmenöit, mire a hétvégén észrevettem, hogy fordítva kötöttem be. Jó, sötét volt meg miegymás. Megfordítottam s láss csodát!
Nem lehet abba belegányolni ilyesmit, gyáriban meg nem létezik, csak a direkte díszkút. Ha ezt a slagot nyomás alatt tartanád eldurran rövid időn belül. Vágd le a kilógó pöcsét és a másik végén zárd el, vagy cseréld ki rendes nyomásálló csőre és a csap mellett helyezz el egy földbe süllyesztett fedeles elzáró szelepet.
Ez egy Norton kút. Vizet öntesz bele, közben mozgatod a kart és egyszer csak megindul a víz, amit felszív. Nem értem a gumislagot a végébe.... Vagy ez a kút csak dísznek maradt meg, és belehúztad a slagot mintha abból jönne víz? Akkor minek akarod mozgatni a kart? :D Kinyitod a csapot, jön a víz... nem tudsz rá szerkeszteni semmilyen elzárót, mert ezt a kutat nem arra találták ki. Max a slagra a kifolyónál, valami műanyagot... Ettől egyszerűbb lett volna egy dizájnos állókutat odarakni a helyére. Mondjuk egy ilyet: https://shop.topgarden.sk/hu/hydrant-farba-umeleho-kamena-2209-vyhodne.php
Ebből víz sosem jött, azonban odavezettem egy slaggal a vízet, amit a kerti csapnál lehet állítani. Egyelőre még kilóg a slag vége, ezt nyilván le fogom vágni. Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e valakinek tippje, hogy rakhatnék bele egy csapot és akkor nem a kerti csapnál tudnám állítani, hogy jöjjön belőle a víz. Amit mozgatni tudok rajta, az a bal oldalon lévő kar, ekkor a vasrúd föl-le tud mozogni.
Szóval van-e olyan csap, ami egy ilyen föl-le mozgásra nyit zár és kellően strababíró is?
Nos: Körbevéstem csavarhúzóval, vettem csőfogót, meg olyan állítható bizbaszt. Megmozdult mindkettő idom a falban, sikerült olyan pózt találni, hogy nem is annyira csálé, meg rá is megy a telep, úgyhogy nem reszkíroztam meg, hogy kiszedjem a régit. (Amúgy se elég hosszú a cucc, nem fér ki a falból :D) Azt a két (perlátor?) gumis valamit, ami a csomagolásban lévő z-idomokban volt elfelejtettem beszerelni, de a régiben sem volt, talán nem akkora vész. Eléggé csöpögött, tettem rá teflonszalagot, megszorítottam és most úgy tűnik, hogy jó. Köszönöm szépen a segítségeteket, az ötleteket, sokat haladt a világ előre!
Szia! Köszi. Nem falba lesz, falon kívül, panel. Anno 2 hetet kellett várnom, mire lett gép és 10 ezer volt 1 napra. Ezért volt kényelmetlenül :D :) köszi a tippeket.
Köszönöm szépen a válaszotokat! (A csaptelep is mofém, amit vettem hozzá, remélem, továbbra is minőségi darabok.) Ha sikerülne beállítanom, akkor a lyukakat nem kell tömíteni semmivel? Már arra gondolok, ahol eddig a gipsz volt. (Esetleg erre való a harang, hogy ne látszódjék?)
Nem normális. Óvatosan egy csavarhúzóval vésd körbe, utána próbáld meg kitekerni. Ha egy jó minőség, pl mofém, akkor nem fog beletörni. Ha egy Obi-s fos akkor megeshet...
Drága gépbérlés... hát nem tudom. Mifelénk 3000ft/nap a gép bérlés és 500ft/db a pofa.
Összeraksz mindent, hogy csak préselni keljen, azt 1 nap körbe mész lenyomkodni. Nem hiszem hogy az a kb 4000ft földhözvág. Hagyd azt a henco-t a francba, ritka mint a fehér holló. Bemész az első neves gépész boltba. (nem obi, meg praktiker) és veszel 5 rétegű csövet és hozzá TH-s idomokat, ami hozzá való ugyan az a márka és min 10év garis. könyök idomokat nem használunk csak 26-os csőtől... Addig hajlítod rugóval. Ennyi
A felexicső egy szelepre csatalkozik a tartály tetejébe középen, amit egy nagyobb laposfejű csavarhúzóval tudsz elzárni. A felxicső másik vége pedig hollandival csatlkozik a töltőszelepre. Miután elzártad a vizet a csavarhúzóval, letekered a flexicsövet a töltőszelepről, majd a töltöszelepen lévő nagy müanyag ricnizett részt kell letekerni, ezután szétjön az egész. Lesz benne egy gumimebrán, azon egy pici luk. Annak a luknak nagyon tisztának kell lennie (meg persze az egésznek) a helyes működéshez.
Ha tisztítás után se jó, vehetsz bele másikat, pl geberit, laguna stb, de legjobb ha viszed a boltba magaddal.
És mindezek előtt, nézd meg nem e az elzárószelep van fojtva, tudsz e rajta nyitni még.
Vizcsöveket szeretnék cserélni új lakásomban. A régiben megoldottam, mindent kicseréltem HENCO 5 rétegű csövekre press-es idomokkal, de rémálom volt a szükséges gép kibérlése. Mindenképpen szeretnék most kulcsos idomokkal dolgozni. A bolt ahol akkor bevásároltam már megszűnt, ezért körbenéztem a neten, hogy hol tudnám a csöveket és az idomokat beszerezni. Végül arra jutottam, hogy sokkal olcsóbb nekem a neten összeválogatni, hogy miből mennyi kell, majd megrendelni. Viszont HENCO csöveket (pláne idomokat) szinte sehol nem találok, mindegyik webáruház szerintem a saját márkáját árulja.
Nagyon vonzó pl. a megatherm webáruháza, elég kedvező az ár:
Nagyon régi kádtöltő csaptelepet szerettem volna lecserélni, természetesen 160-mmre van állítva az excenter (Z-idom).
A csaptelep dobozában van teljesen új, de a régi bele van - talán - gipszelve a falba. (ez normális?) Kérdésem, hogy ki lehet-e szabadítani a Z-idomokat, vagy mi a bánatot kezdjek vele?
A néhai Platform áruházban vették ezt a falon belüli wc tartályt 10 évvel ezelőtt... Jó lenne tudni a gyártót, hátha van hozzá alkatrész még...bár még az is lehet, hogy nem szükséges, mert csak eldugult.... Eddig is csak spriccelve töltötte meg a tartályt, nem is tudom, hogy hol kezjem a szétszedését?
Miért fűtenéd a mennyezetet amikor amúgy is túl meleg van ott? Olyan szerelő műhelyben, csarnokban ahol nem megoldható a hagyományos fűtés (dolgoztam ilyen helyen), nem számít a hatékonyság és a pénz értem a létjogosultságát, de lakásban ... Nyáron fentről lefelé hűtünk, lehetőleg vízszintesen indított légárammal (fej magasság felett felesleges), télen lentről felfelé fűtünk. Hosszútávon az egyszerű fűtés az üzembiztos és probléma mentes, ha ez nem szempont, a boltok kínálata lehetőséget ad sok pénzbe kerülő, bonyolult rendszert is kiépíteni. Az utóbbi rendszerhez nem árt szerelők telefonszámait is beszerezni, mert kelleni fognak.
Csak azért itt kérdeztem, mert itt nagyságrendileg több talált volt a falfűtésre, mint másik topikokban. :)
Hőszigetelés az van - de majd még a födém kap egy plusz réteget a padlástérben - és azt is tudom, hogy alacsony előremenővel dolgoznak a felületfűtések, a kandallót eszembe sem jutna rákötni. Gyakorlati tapasztalatom csak régi, nem túl jól szigetelt házakkal van, szóval nem tudom, hogy a gyakorlatban ez mennyire jön elő, jelenthet problémát.
Másrészt viszont a szereléssel kapcsolatos kérdésem még mindig áll. Ha jól gondolom, akkor ha van elég belmagasság és nem gáz ha ex has 10 cm-rel lejjebb kerül a plafon, akkor igazából viszonylag kis - nem jár rombolással - munkával meg lehet csinálni a mennyezetfűtést.
Be lehet tenni a szigetelés alá, csak szellőző idomot kell beépíteni a szigetelésbe. Tudtommal, csak oda , ahol kötés van rajta. Ismerősömnél réz csővel volt szerelve, ott megfelelt a szolgáltatónak.
Hát ööööö... szerintem inkább látogass át a (Hő)szigetelések topikba, mert azzal kellene legelőször foglalkozni.
Ugyanis a "A meleg ugye felfelé száll, tehát a mennyezetfűtésnél gondolom elég komoly eltérés lehet a padlószint és a plafon között" mondatod alapján erről nem sokat tudsz :) A lényeg, hogy a meleg levegő ugyan tényleg felfelé szeret menni, de nagy különbség a lent és a fent között csak akkor van, ha nincs, vagy nagyon rossz a hőszigetelés.
A padlófűtés, falfűtés stb., vagyis felületfűtések azok alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek, max. 40 fokos fűtővízzel, erre nem kötheted rá a kandallódat. A hőszivattyút azt igen.
De csak jól hőszigetelt épületben működnek, különben meg fogsz fagyni, akármennyit is fűtesz :)
Hátha tud nekem valaki segíteni,gázhoz keresek nyomáscsökkentőt és az lenne a kérdésem ,hogy a linken lévő tud e kezelni több fajta gázt pl: földgáz ,pb gáz,argon stb,vagy csak kimondottan földgázt tudja kezelni.Előre is köszönöm ,ha valaki felvilágosít.
Sziasztok! Van egy kérdésem, remélem tudtok segíteni. Van egy monblokkos vécénk, amiben kimúlt a töltőszelep. Sajnos a Geberit túl nagy be (nem fér el rendesen az ürítőszeleptől, összeakadnak) vettem egy másik fajtát. (Styron) Ez nagyok kis hercig darab, de úgy néz ki, hogy ennek meg a "budai nyomással" van baja, néha nem tud elzárni. Segítene a dolgon az, ha valami plusz felhajtóerőt biztosító dolgot (darab XPS, parafadugó, ilyesmi) ragasztanék az úszó vízbe merülő részére, megnövelendő a felhajtóerőt, vagy felejtsem el, és cseréljem egyben a két szelepet? (Persze akkor sem vagyok benne biztos, hogy beférne a Geberit.)
Családi ház oldalán végigmenő gázcső kijjebb rakásával kapcsolatban lenne kérdésem. A cső a ház sarkánál jön ki a földből és a lábazat előtt megy vízszintesen 6 métert, majd ott függőlegesen felmegy kb. 2 méter magasra és ott be a házba a gázkazánhoz. A lábazat síkjától kb. 4-5 cm távolságban megy a cső, így teljesen útban van a tervezett lábazati hőszigetelésnek. Ezért szeretném a lábazat síkjától legalább 15 cm távolságba kijjebb rakatni a csövet.
Hogyan szokták ezt csinálni? A cső két végén beraknak idomokat és 10-10 cm toldást, vagy a jelenlegi cső kuka és teljesen új csövet raknak be? Pénzben és időben nagyjából mennyi egy ilyen művelet? Természetesen szakemberrel csináltatnám majd, most csak érdeklődöm, hogy mégis mire számítsak.
Egyelőre még csak érdeklődök mindenféle konkrét elképzelés nélkül. :)
Vettünk egy házat, amiben jelenleg egy vízteres kandalló biztosítja a fűtést radiátoros rendszerrel. A gázkazánnak ki van építve a helye - korábban az üzemelt, de 4-5 éve leszerelték, és átálltak fára - de én inkább leszakadnék a gázról, és hőszivattyús fűtést építenék ki. A fürdőt mindenképpen szétverjük, oda akkor már mehet a padlófűtés, a nappali-étkező-konyhában legalább a járólapot cserélni akarjuk, akkor már oda is mehetne padlófűtés. A szobákban laminált padló van, amivel semmi baj nincsen, azokat ha nem muszáj nem vernénk szét, éppen ezért ott fal - és/vagy mennyezet fűtésben gondolkozok.
Kérdés egy:
Ezeknek mennyire dzsuvás a szerelése, mekkora rombolással jár. Falfűtésnél le kell verni tégláig a vakolatot, vagy mehet a mostanira? (És akkor annyival "kisebb" lesz a szoba.) A mennyezetnél gondolom gipszkarton álmennyezettel meg lehet oldani, ha van elég belmagasság.
Kérdés kettő:
Mennyire életképes fűtési rendszerek? A meleg ugye felfelé száll, tehát a mennyezetfűtésnél gondolom elég komoly eltérés lehet a padlószint és a plafon között. Vagy a nagy hőleadó felület miatt ez nem érződik annyira? (Még soha nem voltam mennyezetfűtéses helyiségben, csak találgatok.)
Az egész átépítéses dolog csak jövőre lesz aktuális, egy évet lehúzunk a házban a jelenlegi leosztásban, megtapasztaljuk, kitaláljuk, hogy mit szeretnénk, egyelőre tényleg csak nagyon elméleti szinten nézelődök. Később lesz hőigény számítás meg tervezés, meg minden ami kell, csak most, mint friss háztulaj nagyon pörgök. :)
A sima fűtési keringető szivattyúk nem érzékenyek arra, hogy könyökök, egyebek után rögtön van a szívóoldaluk nem (szerelési leírások nem említik, szóval gondolom nem...)? Bizonyos ipari szivattyúk azt nem szeretik... mert hogy olyankor ilyen-olyan asszimmetrikus áramlás érkezik az impellerükre, mittudomén.
Igen ebben igazad van csak a gondom az hogy akkor kémény és egyéb járulékos költségek is vannak....
bár nem vagyok tisztában az árakkal, hogy a kazánon kivűl milyen költségek vannak... vagyis ha kéményest kondenzációs turbósra cserélek ... az mennyit kóstál.
A kéményem csöves és az emeleten van a kazán. A kémény vége a kazántól max 3 m...
Nem, mert változott a jogszabály. 6§ d bekezdés kiegészült a da, db és dc bekezdésekre.
Mestervizsga sem kell feltétlen hozzá (pl: épületgépész technikus + GMBF is elég) mert itt is változott a jogszabály. Jobban mondva törölték a régit és ujjat csináltak.
Hogy pontos legyek ez volt a régi: 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet.
Ez a jelenleg hatályos: 42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet
"2. TételA. „B” → „C” típusú készülékcsere esetében milyen tárgyi feltételek szükségesek az „egyszerűsített gázkészülékcsere-eljárás” alkalmazhatóságához?
- Nem tervköteles, ha a készülék ugyanolyan besorolású A=>A, B=>B, C=>C, kivétel,ha B=>C.
- Az eredetinél nem nagyobb teljesítményű, de max.: 36 kW
- Csak mestervizsgával és GMBF vizsgával rendelkező szakember végezheti
- Változatlan fogyasztói-vezeték, vezeték megbontása nélkül kell a cserét végrehajtani
- Nem vonatkozik a hajlítható készülékcsatlakozóra (flexibilis csatlakozó cső)."
Ez a minisztériumi szóbeli vizsga kidolgozott tétele már nem érvényes?
Csak azért írtam a gázóra le/felszerelést, mert mindenhol ezt írják, hogy szükséges. A lényeg, hogy egyszerűsített cserébe beleférhet hagyományosról kondenzációsra a csere.
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a választ! Így már tisztább a kép.....Az meg hogy magyarul basz... meg ha tönkremegy s nincs pénzem .... gyönyörű ... mehetek provident kölcsönt felvenni :)
NA viccet félre téve.... szóval akkor a külön hőcserélőn keresztüli HMV készítés hatékonyabb ... vagy tévedek?
de okosabb lettem és elolvasva a jogszabályt is arra jutottam, hogy ha tönkre megy akkor így is ... úgy is a zsebembe kell nyúlni....vagyis toldozom foldozom a jelenlegit addig amig totálisan kuka nem lesz. De ez remélem jó pár tíz év.
Apuméknaka a régi FÉG kazán már 30 éve üzemel... még mindig...remélem az enyim is elmegy még 20 évet :)
Még 1x köszönöm mindenkinek az épitő és segítő hozzászólásokat.
Az egyszerűsített készülék cserébe, a legtöbb esetben nem fér bele a kondis kazán, mert általában nagyobb a hőterhelése mint a meglévő készüléknek. (ezt egyébként az új MBSZ-ben majd meg akarják változtatni, hogy egyáltalán ne legyen hőterhelés korlát, hanem ugyan az legyen mint a tervköteles készülékcserénél, azaz hogy a gázóra kapacitása csere nélkül még elbírja a fogyasztót.)
A „készülékcsere” tervköteles míg a „meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással” (röviden „egyszerűsített készülékcsere”) nem tervköteles tevékenység.
Nem lehet kéményest a helyére tenni. Ha annyira beszarik hogy nem éri meg a javítása, csak kondenzációs mehet a helyére, hivatalosan. Persze feketén azt csinálsz amit akarsz... Az hogy nincs pénzed rá, senkit nem érdekel. :D
A kondis kazánok mind egy lemezes hőcserélőn keresztül szolgáltatják a HMV-t. A 2 külön körös rendszernél, talán a bitermikus hőcserélőre gondoltál feltételezem... Azért nem forr fel benne víz, mert nem melegíti a kazán forrásig a vizet benne, és mivel van egy tömeg áram benne, nem jut el a forráspontig. Ha le vízkövesedik, vagy szűkül a keresztmetszet pl a lerakódott koksz miatt akkor fel tud forrni.
Van egy junkers zwc 24 es kéményes gázkazánom és ténlyeg nem lehet helyére mér felrakni kéményes kazánt? Ezt olvastam mindenhol de igaz is ? Ha pl. rendelek egy bosch kéményes kazánt akkor azt nem fogják már nekem beüzemelni? Családi házban? És ha beszarik akkor mi van ? és nincs pénzem most millió kicseréltetni turbós, kondenzációs tudom is én milyenre..
Illetve a másik technikai kérdésem, hogy látom van olyan cirko amiben hőcserélőn keresztűl melegítik ( váltószeleppel ) a használati melegvizet... ugye ekkor csak egy kör van amit a gáz melegit.....
Viszont van olyan amiben két külön kör van... fűtés és melegviz.... ekkor hogy is működik a rendszer? ha fűtés van akkor is melegiti a meleg vizet ? akkor ott nem forr fel a viz? és fordítva?
Bocsi ha kicsit bénán irtam le de nem vagyok szaki ...csak érdekel a dolog
A nyomást kell elengedni csak, mint ahogy Kapocska írta.
Ezt megteheted bármelyik radiátor légtelenítőjén, vagy ha van a kazán közelében ürítő, azon is.
Ezután elkezded felfújtatni a zárt tágtartályt(általában piros színű, motorszeleppel a tetején és a kazán fal felőli részén található, felülről hozzáférsz)) 1,2 bárra, megnyitod megint az ürítőt fűtés oldalon és ezt addig csinálod, míg a vízoldal nyomásmérőjén 0 nem lesz, a tartály levegőoldalán pedig 1,2.
Ezután a vízoldalt feltöltöd úgy, hogy a kazán feszmérő 1,4 -1,5 bárt mutasson.
Ha a nyílászáró cseréig elérsz anyagilag, egy kazánhoz közeli ablakba feltétlen szereltess egy nem lezárható légbeejtőt( pld AERCO 60), ami a fokozott légzárás mellett biztosítja a nyilt égésterű kazánod légellátását.
Köszönöm a segítséget,még olyan kérdésem van,hogy hogyan engedjem le a kazánból a vizet? Láttam a kazán alján egy fekete kis csapot kifolyónyílással gondolom ezen keresztül történne a leeresztés. Ezt le tudnád írni lépésről lépésre?
Bocsi a sok amatőr kérdésért,bár műszaki beállítottságú vagyok,de egy fűnyírót előbb keltek életre,mint egy gázkazánt. :)
A kazán belülről szívja a lakás levegőjét ezért szellőztetésről gondoskodni kell,gondolkodtunk egy kazáncserén, a régi helyett egy kondenzációsat venni,de az ünnepi bukszám még nem adott zöld jelzést a tervem megvalósításához. :) Nyílászárókat is cserélnem kell,mert régi,középen forgó fa ablakok vannak a lakásban ezt szeretnénk műanyagra cserélni,ez jobban szigetelne.
Szeretnék egy kis technikai segítséget kérni! Tavaly vásároltunk egy társasházi lakást aminek a fűtését és melegvíz ellátását egy Saunier Duval Thema Classic C24 E kazán biztosítja. Az előző tulaj 2004-ben csináltatta meg a gázfűtést, a bácsi 2016-ban meghalt és az örökösök csak úgy használták a kazánt 2 évig,hogy ne fagyjanak el a csövek. Azt tapasztaltuk,hogy a kazán használata közben a túlfolyón csepeg a víz. Már alá tettünk egy kis vödröt,abba csepeg a víz. Ha megy a fűtés akkor a kis vödörbe kb 2-3deci víz csepeg. Most már azt vettük észre,ha 1,5 bar nyomásra van állítva a kazán, 2 napra elutaztunk mire visszartünk lement 0,3 bar-ra. :( Hogyan orvosolható a hiba a leírtak alapján?
Oksa. Köszönöm! Most már csak annyit kérdeznék, hogy én ezt a bejövő ág lezárása után bátran bonthatom, vagy van még valami, amire mindenképpen figyelnem kell? Sosem szereltem ilyen kazánt, s bár alapvetően műszaki embernek tartom magam, semmit nem akarok elbarmolni.
Van egy Ferroli DOMIcompact F 24 típusú kazánunk, ami fűtési üzemmódban tökéletesen működik (termosztát vezérlés hibátlan, az égő megfelelően begyújt), a meleg víz készítésnél viszont vannak problémák. A tágulási tartályban a nyomás gyári értéken van, szivárgás nincs, havonta nagyjából 3-4 tizedet esik a nyomás, de szerintem ez belefér. Ezt a csappal könnyedén utánatöltjük.
Keverő (karos) csaptelep, a meleg víz irányába való elfordításkor csökken a víznyomás. Gondoltam koszra, vízkőre, egyéb lerakódásra, szét is szedtem mindent a bejövő csonktól kezdve egészen a csaptelepig. Minden kipucolva, átmosva, de a víznyomás továbbra is alacsony. (Földszintes társasház, a többi lakásban nincs probléma.) Ezzel még nem is lenne baj, viszont az egyik csaptelep (a kazánhoz legközelebb eső konyhai, ami ráadásul tök új, a flexibilis csövekkel együtt lett cserélve) nem vezérli az égő be- és kikapcsolását, magyarul a konyhában nincs meleg víz, csak akkor, ha bekapcsoljuk a termosztáttal a fűtést, magyarul "külső" segítséggel melegítjük fel a tartályon átfolyó vizet. Érdekes azonban, hogy a fürdőszobai csaptelepek – szintén alacsony víznyomás mellett – vezérlik a kazán égőjét.
Próbálkoztam már a kazánon lévő úgynevezett tesztüzemmel, hátha ott volt rosszul beállítva valami érték, sőt minden hibaelhárító lépésen végigmentem. Hamarosan jön egy szerelő, aki az éves pucolást végzi (nincs elhanyagolva a rendszer, évente van takarítva), de gondoltam, hogy itt is rákérdezek, hogy mi lehet ez a jelenség. Azon logika mentén haladok, hogy ha a fürdőszobai csaptelepek az alacsony víznyomás ellenére is vezérlik az égőt, akkor nem a vízvezeték rendszerben, hanem valahol a kazánban, illetve a vezérlésben kell keresni a hiba okát.
Köszi hogy írtál, nekem még lenne 1-2 kérdésem leválasztókkal kapcsolatban:
- Nálam a vegyes kazánnak lesz külön egy gravitációs köre a puffer felé, szivattyúleállás esetére 2" csőből, meg vele párhuzamosan egy szokásos méretű (mondjuk 28-as rézcső) visszatérő vezeték, amin a szivattyú, VTC stb. van. Én úgy gondoltam eredetileg, hogy a 2" ág legelejére (rögtön a kazán visszatérőbe) tennék egy 2" Y-szűrőt, mert itt úgyis csak vészhelyzet esetén van áramlás. Vagy hagyjam a fenébe, a vészkörön ne legyen inkább semmi szűrő, jobb ha nincs bent +ellenállás, +hibalehetőség? A vegyes kazánnak gondolom nem tudok ártani, abban nem tud semmi eldugulni. De így a másik (28-as, folyamatosan működő) ág sincs védve/szűrve. Arra gondoltam még, hogy a 2" szűrő lehetne a puffer aljánál is, a kazánba visszatérő cső elején, mivel a legtöbb szennyeződés, vízkő a pufferben gyűlik össze, így észszerű lenne utána, még a szivattyú+VTC előtt leválasztani. Mi a véleményed?
- Mikrobuborék-leválasztót is szeretnék betenni, de mivel a fent említett vészkör ugye alul van elválasztva az "üzemi" körtől, lengőnyelves vcs. nyitja, fent viszont csak 1 db 2" cső megy az osztóig. Így oda akármit be szeretnék tenni "sorba kötve", annak 2"-osnak kellene lennie, hogy ne szűkítse le a keresztmetszetet. Így egy normál áron kapható (mondjuk 1") bubileválasztót csak a másik primer körbe (a gázkazán előremenőjébe) tudok tenni, ami nem megy folyamatosan, csak ha a vegyes kihűl hajnalban, akkor 1-2 órát, vagy jobb időben semennyit. Szóval a hatékony bubileválasztáshoz mi kellhet, elég ha megy a gázkazán mondjuk minden héten 1x1 órát, amíg 1x megfordul benne a rendszer vize?
Csatoltam egy rajzot, ezen még iszapleválasztó is csak a gázkazánon van (mondván, vegyeshez elég a 2" szitaszűrő), jó lehet így?
Kerítéstől 1m a szabvány. A szolgáltatónak oda kell beállnia jogszabály szerint... (közelebb a kerítéshez nem lehet)
Ettől még a mérő kialakítás lehet a ház falán. A házon belül nem lehet... Tervezővel kell megbeszélni mik az adott szolgáltatási területen a lehetőségek. Mint már írtam a technológiai utasítás szolgáltatónként változhat.
Ha iszapleválasztót teszünk be, akkor nem rakunk elé szűrőt. Attól hogy megduplázod a szart, még nem lesz jó, még akkor sem ha ingyen kaptad volna :) Vegyél egy minőségi iszapleválasztót a Fernoxtól!
Néztem, sajnos nincs konkrét távolság előírja, tehát papíron szabályos, csak most vagy visszavezetjük a kerítésig ha ott lesz a mérőhely, vagy a kiskert közepére telepítik a mérőhelyet.
Én is most állok összeszerelés előtt, légyszi írd le, mi(k) a gond(ok) a képen. Maga a Flamco márka rossz, a mérete kicsi, vagy rossz helyre tették a képen látható elrendezésben, vagy mi a baj vele (és mi lenne jó helyette)?
ez egy hasznalati melegviz tartaly alja, a hidegviz bemenetet latjatok az eloterben, azon van ez az eszkoz. A hatterben a melegitett viz kimenete lathato.
Gazcirko futi viz-viz hocserelon keresztul, oldalan megy be es jon ki a cirko futovize.
Nyilacskabol itelve ez vmi egyeniranyito szelep.
Nagy kerdesem: ezen keresztul valahogy kulturaltan le lehet ereszteni ezt a bojlert?
Az egyeniranyito szelepen ha vissza tudnam folyatni a vizet, kivaloan menne a leeresztes, mert elzarom a haz vizbemenetet, az egyeniranyito alatt van egy csap, azon leeresztem.
De az is szuper megoldás lenne ha víz áramlás érzékelésére ha egy PLC vagy valami figyelné hogy ha bekapcsol a kazán akkor egy pici idő múlva ahogy nyom a keringető az előremenőben nyomásnak kell felépülnie, ha ez nincs elvenné a kazántól a start jelet, és leáll.
Jó megoldás ha csak az a lényeg hogy víz legyen benne.. 1/8" a kazán nyomáskapcsolója oda tehetek olyat ami beállítható 0,5 bar-ra, és ha nincs benne víz nem megy.
Mi miatt kell 1-1,5 bar -os rendszer a gázkazánhoz? mert akkor is jól működik ha szinte légköri nyomáson kering benne a víz...
Szeretnék érdeklődni, hogy vettem padlófűtéshez rendszerlemezt, viszont nem tudom hogy kellene alá még valami? Fólia stb...? Jelenlegi burkolatra lesz ráhúzva, nem szeretném feltörni a jelenlegi padlót. A beton milyen vastag legyen a cső felső részétől? Van ahol 2 cm-t irnak van ahol 5-7cm.. 20x2 cső lessz.
Illetve melyikkel járnék, szerintetek jobban?
Vegyestüzelésű van most jelenleg... ahhoz hőcserélő, puffer stb.. Vagy gázzal való fűtés ahhoz viszont az udvarban levő csonkon kívül semmi sincs...
Egy kicsit szabottak a keretek így a teljes felújításnál, viszont az alap rendszert úgy akarom kiépíttetni, hogy később nagyobb átalakítás nélkül tudjam majd a másik fűtési rendszert ráköttetni.
Nekem még az első generációs Alpha(25-60) van beépítve a vegyesbe. autoadapt üzemmódban pincéből (-1.5m)+ 3.8m magas lakásban felső elosztású régi vascsöves fűtésnél elvitt két lakást a legtávplabbi radiátor volt vagy 20m-re 13-14 radiátor volt rajta . Autoadaptban elment 9-11 watt teljesítménnyel. Az úja alphákat most vettem meg nincs semmi tapasztalatom vele.
Lakáskörre sokan írtátok a Grundfos Alpha szivattyúkat, ezért az Alpha 3-al kapcsolatban szeretnék kérdezni:
Mindenképpen kell az Alpha Reader hozzá, vagy igaz, hogy kisebb hatótávval, de működik a bluetooth rész rajta és elérhetők ugyanazok a funkciók? Ahogy videókat néztem, azt szűrtem le, hogy csak távolság kiterjesztésére kell már csak a Reader ennél a típusnál.
Egy keverőszeleppel ellátott lakáskörre 8db radiátor lesz kötve termosztatikus szelepekkel, amit akár be is lehetne szabályozni az Alpha 3-al APP-on keresztül. Először teljesen kizárt radiátorokkal mér egy "zero" szintet, majd sorba be lehet állítani a radiátorokat, majd termoszeleppel szabályozni a helyiségek hőmérsékletét. Ha minden helyiség eléri a szükséges hőmérsékletet és lezárnak a szelepek akkor a szivattyú leáll, vagy csak kis teljesítményen üzemel és amint valamelyik radiátor meleget kér akkor rákapcsol a szivattyú, vagy rosszul gondolom az egészet? Ti miért használtok Alpha szivattyúkat?
A lakáskör részét nem látom még át vezérlés szempontjából a rendszernek. Vagy a fenti eset Alpha 3-al, vagy sima szelepekkel áramlásmérőkkel vagy az applikáció segítségével beállítani a radiátor köröket és a puffer vízhőmérséklet+termoszáttal indítani a lakáskört. Kérlek homályosítsatok fel :)
5 körös osztó 8 db radiátor 16os alpex csövekkel Alpha 3 szivattyúval elég egy VTA322 30-70C° 1" keverőszelep, vagy VTA572 45-60C° 1", a nagyobb KVS miatt?
Nem, nem lehet... Az MBSZ konkrétan úgy tudom nem tiltja a padláson vitt vezetéket. Ellenben a szolgáltató saját technológia utasítása az rendelkezhet máshogy, vagy kitérhet rá. Szigorítani szigoríthat az MBSZ-en, tehát szigorúbb irányba eltérhet. (most pont ezen dolgozik a minisztérium, és a szakmai tanács, hogy egységes technológiai utasítás legyen Magyarországon) Nagy valószínűséggel nem fogja a tervező engedni/megtervezni ezt a megoldást. Az oka egyszerű: ha bármilyen szivárgás van, azt te lent nem fogod érezni. Most persze lehet kekeckedni (én is szoktam a MEO-oskkal :)) hogy vas cső hegesztve, nyomás próbázva, mi történhet vele egy padláson? De a válasz mindig egyszerű, nem lehet és kész.:D
Németországban be is lehet betonozni, falba is mehet... 5rétegű sárga cső van kifejezetten gázra. Detto ugyan az mint nálunk a vizes 5rétegű. Annyi, hogy max 100 mbár-os.
Mit indítana az a szabályzó amit linkeltél? Az a szabályzó lényegében egy szobatermosztát egy két extra funkcióval, plusz egy PWM szabályzó, amivel szivattyú fordulatszámot tudsz szabályozni, (lehet hogy motoros szelep szablyzására is....) Látom, hogy van esbe szeleped, tehát a motoros szelep szabályzás már kiesik.
Egy biztos, bármit szeretnél állítani vele, azt a helyiség belső hőmérsékletének függvényébe fogja. Tehát a kérdés, akkor mire fog indulni a radiátor? A radiátor nem indulhat belső hőmérsékletre, kb ugyanazt érnéd el, mint amikor termofejes radiátor teszel a szobatermosztát mellé.
Köszi, eddig tiszta, csak azt nem tudom, jól értem-e, hogy az inhibitor magát a fagyállót is megvédi-e a lebomlástól. Tehát rendszeresen, mondjuk 5 évente inhibitorozva 25 év múlva is meg tudom tartani nagyrészt a fagyállóságát, vagy csak azt érem el, hogy a rendszert ugyan nem marja szét, de az idő elteltével a fagyállósága visszafordíthatatlanul elvész?
Szia előre is köszönöm ha tanácsot adsz neki. Én ugyanis tényleg nem vagyok szakmabeli. Csak próbáltam elmondani hogy gondolom én. Az első válaszban odaírtam neki hogy laikusként kezeljen, tehát ne úgy kezeljen hogy amit mondok az biztos jó. Örülnék neki ha tanácsot adnál mert te szakmai alapon tudsz.
Vegyestüzelésű kazán mellé a régi ÉTI 25 helyére beépítettem egy újabb kombi gázkazánt ( BAXI ECO3), a rendszer nyitott tágulási tartályos, de a gázkazánban van egy nyomáskapcsoló ami 1--1,5 bar víznyomásnál engedné üzmelni a kazánt.
kb 0,5 bar túlnyomás van a rendszerben kikapcsolt állapotban,
Biztonsági okokból nem akarok zárt tartályt a vegyes tüzelésű miatt még biztonsági szelep mellett sem.
Mi lehet a jó megoldás: direktre kötni a nyomáskapcsolót? 0,5 barra nem tudtam beállítani.
Most úgy indul hogy a vegyestüzelésű keringetőjét bekapcsolom hogy tolja a gázkazán felé a vizet akkor felmegy a nyomás a kazánban majd így indítható..
Ha egy helyiségben van padlófűtés és radiátoros fűtés is, nem lehet mindkét fűtési rendszer szabályozásának alapja a belső hőmérséklet.
Célszerű megosztani valamilyen arányban a két fűtési mód telljesítményét, pl 50-50% vagy 60-40% a méretezési állapotra. Inne már számolható, hogy melyik az a legalacsonyabb hőmérséklet amit még önmagában ki tud fűteni az egyik rendszer. Ezen hőmérséklet alatt kell beléptetni a második fűtési rendszert.
Tehát egy kültéri termosztátról kéne megvezérelni az egyik kört.....vagy időjáráskövetővel mindkét kört, finoman egymáshoz beszabályozva, de talán az első megoldás egyszerűbb és olcsóbb is.
Ha ez ilyen egyszerű lenne nem kérnék segítséget.Induljunk ki egy alaphelyzetből. ösz van A szoba lehül 20 fokra a padló kvázi ugyan annyira. Pl a padló hőmérsékletet beállítod 23 fokra. (nem tudomez mennyi a lakásnál C-ban.
A szoba termosztátot mennyire? 22 ?? , beindulnak a radiátorok 22 fok lesz fél óra múlva , szerintem a padló is, és leáll a padlófűtés. A padló a tehetetlensége miatt órák alatt reagál a szoba hőmérsékletre addig a radiátorok visszafűtik a lakást ,és a padlóban nem lesz meg a közel azonos be és kilépő hőmérséklet. Delta T kisebb mint 5-10 fok.
A 107537-ról mi a véleményed? Igazából már csak 2 dolgot nem tudok:
- 5-6 éves propilénglikol, ha felforralva nem volt (7-9 közti a ph-ja), akkor nyugodtan használható tovább, legfeljebb majd ha savasodna, újra kell inhibitorozni (és így elvileg az idők végezetéig használható)?
- Laborvizsgálat (meg belekortyolás) nélkül meg tudom valahogy állapítani, hogy nem etilénglikol-e véletlenül?
1 verzió: külön kör a padlónak és külön a radiátornak. Mindegyik kör saját keringetővel a padló érzékelő a padló keringetőt, a szobatermosztát a radiátort.
2 verzió: egy kör egy keringető de egy leágazás a radiátornak amibe egy motoros szelepet raksz. Padló vezérlő a keringetőt, szoba termosztát a motoros szelepet vezérli
Ez idáig egy nevezőn vagyunk. De hogyan történjen a szabályzás?? Már mint mi mit ??? az egy dolog hogy a hidrováltó pl 60 fok.(merűlő hüvelyes termosztát, indítja a cirkót.vele sorba kötve a padlóhőmérséklet érzékelő). De mivel indítom a radiátoros kör szivattyúját ha szükség van a radiátorokra , úgy hogy a padló ne álljon le? (a radiátorok leállása után se, vagy újra csak a padló menjen tovább.?
Szerintem hosszabb időbe telik a beszabályozás, de a padló hőmérséklettel kell kezdeni. Beállítani azt hogy a padló hőmérséklete elég legyen a helyiség kifűtéséhez. Ha meg hirtelen jelentősebb külső hőmérséklet csökkenés vagy szellőztetés miatt hűl a helyiség, akkor induljon csak rá kisegítésképpen a radiátor, arra az időre amíg nem módosítod a padló hőmérsékletet a megváltozott körülményekhez.
Pont a padlófűtés tehetetlensége miatt gondoltam fordítva. A padló felfűtéséhez több (4-5 óra ) kell. ha ez be áll és elég, úgy a hőmérséklet fixen tartásához ez elég. ha a radiátor rásegít akkor a beállított szobahőmérséklet elérésekor a padló is leáll vagyis soha nem lesz "szinte"állandó padló hőmérsékleted (nem lesz folyamatos minden ponto azonos hőmérsékleted a padlóban) . A cirko lemodulálása is szakaszos lesz. Eddigi olvasataim szerint az sem lenne baj ha a padló fűtés szinte az egész szezon alatt menne, és annak hőmérséklete változna a hőigény szerint. Erre gondoltam amikor a padló szenzoros termosztátot megvettem. Ezt ha sorba kötöm valami más termosztáttal ( vagyis két feltétel egyszerre áll be) akkor megy a padló. Csak ott akadtam meg hogyan "csapjam ehh
ez hozzá a radiátorokét, (viszont azt kizárólag szobahőmérsékletre szabályozva, úgy hogy a padló ne álljon le.
...úgy hogy a radiátoros rész csak akkor menjen ha a padló kevés.
Lehet hogy rosszul gondolom, de nem lenne jobb fordítva?
Tehát a radiátort vezérelni termosztáttal mivel a radiátor a gyors felfűtésben jó megoldás.
A padló termosztát pedig a padlót vezérelné egy beállított padlóhőmérséklettel. Ha eléri vagy közelíti a padló a beállított hőmérsékletet akkor a padlóérzékelő lassít vagy leállít. Mivel a padló lomha működésű ezért lassan hűl, de a belső levegő egyéb okok miatt gyorsabban változhat, és ilyenkor indulna a radiátor.
Amikor meg közben leesik a padló hőmérséklet a beállított szint alá, akkor a padlóérzékelő indítaná a padlófűtést.
Nem,.... a puffer vegyes oldala is zárt. A hőcserélővel elsősorban a régi rendszer iszapjától szeretném megvédeni az újat. Nem tenne jót az új cirkónak. Az 50 Kw az egy elméleti gondolkodás . 40 Kw a vegyes,de ott is korlátozva van a kilépő hőfok (a puffer után) egy 45-65 fokos keverővel. ennyi jutna a hőcserélő primer oldalára. Itt nem akarok nagy hőveszteséget. A saját szivattyú evidens volt, csak vezérlés ügyileg volt kérdés a bekötés helye. HA megkeresed akkor a padlófűtés topicban vártam a választ egy hétig a kérdésemre de ott nem reagált senki.jelenleg vettem egy padló hőmérséklet termosztátot (próbaként) ezt próbálom összeagyalni úgy hogy a radiátoros rész csak akkor menjen ha a padló kevés. na ezen agyalok::: mi indítsa a radiátoros kör szivattyúját. Elgondolásom szerint a hidrováltó termosztátja sorba lenne kötve a padlófűtés keringetőjével, akkor az aljzat hőmérsékletig fűt. Ha a padló keverő szelepe (ESBE) nem tud elég hőmérsékletet akkor kéne a radiátoros kör. Kérdés hány fokos esbe kell bele?
Még annyit, hogy 50 kw-os hőcserélő nem létezik...csak egy adott üzemállapotban 50 kw-os az az adott hőcserélő és mindig meg kell vizsgállni a rendszerben, hogy ott is képes-e átadni 50 kw-ot. Egy példa: adott hőcserélő primer oldalon egy vegyes kazán után 90/70 hőlépcsővel lead 50 kw telljesítményt. Tedd ezt át egy 50 kw-os hőszivattyú 35/30 as hőfoklépcsőjéhez.....esélye se lesz.
Egész ügyes a megoldásod, gondolom a puffer-vegyes az nyitott, ezért akarod leválasztani. Úgy kell kötni ahogy az előző hozzászóló írta, a hidrováltó primer oldalára, párhuzamosan a cirkoval. Kell neki egy saját szivattyú és mindkét szivattyú után egy-egy visszacsapó. A szekunder oldalra nem teheted, semmilyen formába sem lenne jó.
Akkor is oda kötném , csak kell plusz egy szivattyú a höcserélö és a hidrováltó közé egy termosztáttal a hidrováltón-ban. Ami vezérli a keringetöt , hogy a hidrováltóban mindíg legyen elegendö melegvíz a vételezéshez .
A hidrováltó 40 kw . 50 kw lesz a hőcserélő. Mint írtam van puffer a vegyesben 10 éve működik Onnan keverőszelepen keresztül ment a régi radiátoros rendszerbe. oda kerül most a hőcserélő hogy a kazán- puffer vize le legyen választva az új rendszertől.
Azért volna egy kérdésem ! Mekkora a hidrováltó , mert ha kicsi ,akkor vegyestüzelésünél lehet gond , ha jobban megrakod a kazánt és kevesebb a höelvétel , hova teszed a felesleges meleget ? Felforr a víz a rendszerben? Nem kellene oda egy puffer ? Vagy a kazánvédökör majd megoldja ?
Én a cirkóval kötném párhuzamosan két T bekötéssel a hidrováltóra . Két - két golyóscsappal zárnám , csak ugye arra oda kell figyelni , hogy ne legyen vegyeskazán robbantás. :(
1 Nagyon összekeversz valakivel. Én nem fujatok semmit semmivel. Valóban laikus vagyok, de lényegesen veszélyesebb szakmát űztem mint ez.
2 Szerinted az nem "tanácsadás" ha azt írod le, hogyan "szoktuk" ahelyett hogy szabály szerint hogyan kell?
Aki az oldalon a keresőt használja erre is rátalál és laikusként megbízik a szakértelmedben, azután mikor rájön hogy ő mégse szakember, onnantól kétesélyes a dolog.Vagy szerencséje van és még helyre tudja hozni, vagy lesz egy szép temetés és ki tudja hány csúnya halott.
Ne érts félre, nem a szakmai képességeidet kritizálom, csak nem vagyok híve a túlzott magabiztosságnak.
Főképpen nem ha a vége az hogy más farkával verjük a csalánt.
Hali. Ötleteket vártam a padlófűtés topicban,de nem válaszolt senki.Itt is kérdezném a véleményt errről a bekötésről illetve hová kössem a vegyes kazánról a hőcserélőt (az régi pufferes rendszer) a hidrováltó elé vagy mögé illetve hová tegyek visszacsapó szelepet . Köszi
Köszi, engem csak az zavart meg, hogy egy helyen azt írták, az etilénglikollal ellentétben nem hajlamos felforrásra, mert sokkal magasabb a forráspontja, emiatt savasodni sem szokott - de aztán a következő sorban meg azt írják, 5 évente kell cserélni. Ezt egy külföldi oldalról származó, borzasztó silány fordítású leírásban láttam, ebből gondolom hogy lehet benne hiba és inkább megkérdezem Tőletek, mi lehet az igazság.
Ja és van a csövek/idomok közt horganyzott is, az okozhat problémát propilén-glikolnál?
Refraktométerem meg van is, autóhoz (etilénglikolhoz) való, gondolom csak a skálázásban van különbség (legalábbis etilén és propilén között).
Nincs véletlen valakinek "összehasonlító táblázata", amiből ki tudom nézni, kb. milyen fagyállóságú lehet a pr.g., ha etilénhez való műszeren nézem és pl. az -20 fokot mutat?
Teljesen igazad van, részben... Én most ebben a témában nem adtam tanácsot senkinek, csak leírtam egy szakember hogy oldja ezt meg. Sőt leírtam, hogy van szikramentes csődarabolási módszer is. Ellenben te tipikus dilettáns módszerrel leírtad hogy porszívóval kifújod a gázcsövet, ami pont a legveszélyesebb megoldás... akkor ki tanít hülyeségre kit? Azért nem engedtem el a témát, mert többen írták mit nem lehet... Na amit te csináltál az pont nem lehet. A gáz valóban veszélyes, de tudni kell a határait, és ismerni kell a megoldásait. Nagyon sokan be vannak sz@rva a gáztól, mert hát persze tud robbanni. De ahhoz kellenek a körülmények is. Most csak levetítettem a másik oldalt is.
Van aki a gázos autótól is retteg, mert úr isten mi lesz ha ütközöl és akkor majd felrobban. Hogyne! :D
Ha egy gázos autó tartálya megsérül egy ütközés közben, a benne lévő gáz kb 10mp alatt elillan a levegőben. Nem tud koncentrálódni a robbanási határértékre. Ellenben ha az üzemanyag tank kilyukad egy ütközés során, a benzin vagy a gázolaj az nem illan el! Az ottmarad, és ha begyullad és nem tudsz kiszállni, benne égsz el! ;-)
Mint laikus napkolis írom . Ha zárt edényben van , nem " romlik " meg . Nedvességgel való érintkezés ,valamint megforrás állítólag savasodást idéz elö , ami károsítja a rendszerben lévö alkatrészeket. Igen , van rá https://kezirefraktometer.hu/spd/607/LABORNITE-RHA-200ATC-Refraktometer-FAGYALLORAamivel az állapotát ellenörizheted. Nem vagyok kémikus , én csak a propilén-glikolt használom .
De... Mi a f*szért nem tudod elengedni végre ezt a témát?
Vedd már végre tudomásul hogy ide kétféle user írogat: 1 a laikus (ebből van sok), 2, a szakember (ebből van kevesebb).
A jó szakember ismérve hogy ismeri a szakma SZABÁLYAIT és ismeri a szakma szabályainak kiskapuit.
De ebből CSAK a szabályokat mondja el tanácsként a laikusnak. Senkinek nincs szüksége arra hogy a "kiskapu" tanácsok alapján álljon neki a laikus do it yourself módszerrel életveszélyes dolgokat megcsinálni.
Légy büszke a szakmádra de ne légy olyan aki hülyeségekre akarja "tanítani" a laikusokat.
"akkor tudni illene a gáznál az alsó robbanási határt, a koncentrációt, sőt van felső is."
Ezt most írom le harmadszor 5% és 15% :D
"mikor levették a mérőt, jött két elegáns formaruhás szaki, beengedtem őket, az egyiknek a kezében a menetes dugó, a másik lekapta ….. ömlött vagy 15 másodpercig a gáz , rá a dugó. ez úgy 20 másodperc , majd az adminisztráció ennek legalább 15 szöröse. mondjuk 3-4 perc, aztán elmentek."
Ez már csak azért sem lehetett így, mert a mérő előtt minden esetben egy csap van, és azt szokták elzárva ledugózni, plombálni. ;-)
Nem kell mindig igazam legyen, elég ha csak abban ami a szakmám és amit tanultam. Ezek után ne írd már le nekem hogy kell robbanási kísérleteket végezni, amikor dilettáns vagy. Köszönöm!
Ha azzal lenne gond , akkor legalább csepegne . Esetleg felfütéskor , ha lenne idöd megfigyelni , hogy valóban a felsö hömérséklethatár eléréséhez közel csinálja , akkor talán rendben van .
Inkább a vízórához tehetnél a visszacsapó (gondolom van beépítve , ez is okozhatja ) után egy nyomáscsökkentöt mondjuk 4bár-ra plusz egy kis tágulásit.
Azután ha véletlenül jobban megtüzeled a tartályt, akkor a még nagyobb nyomástól valami engedni fog. Vagy a tartály hasad fel. Kb 10 ezerből megvan egy hmv tágtartály
Bocsánat, hogy eddig hiányosan irtam. A csapokhoz a melegvizet készíti. Nincs tágulási hozzá. 4éve megy már kb. most kezdte el csinalni pár hete, legalább is most vettem észre.
a tartályban lévő melegvíz a lakásban lévő csapokhoz megy? Ha igen akkor a hmv rendszerhez van betéve tágulási? Ha van akkor elment a nyomás, ha nincs akkor pedig a biztonsági szelep jól működik és ezért engedi el a túlnyomást.
A felirat szerint gyárilag 1,5 bar , maximum 3 bar . Így biztosan semmi értelme a rendszerben , ha valóban 8 bár van benne .A kiegyenlítön van egy szelep , ha benyomod akkor jön rajta levegö ? Ha nem , akkor a labda üres , vagy lyukas :(
Üdv. Az lenne a kérdésem a hozzá értőktől, hogy adott egy a képeken látható melegvizes 200l-es tartály. A vizet egy gázkazán melegíti bele. Pár hete azt csinálja, hogy a rajta lévő fix 8bar-os szelep kinyit egy pár másodpercre ha eléri kb. az 50°C a hőmérséklet (ennyire van max fűtve). Mitől lehet ez? Jól gondolom, hogy nem lehet a nyomás még 8bar? Mit tegyek szerintetek?
Megmelegítem egy ponton és elszorítom mint a KPE-t, alatt vágod és lehegeszted.
De még mindig állítom nem lesz könnyű menekülés ha a ház elszáll és/vagy gáz nélkül maradnak a kis akciód miatt. Lehet, hogy 999x sikerül, ha egyszer nem az bőven elég!
Nos az a gázvezeték már másfél hónapja nyitott volt, az öblítésnél minimum 20 x higítás történt, a porszívóval befújva az egyik végén a másikon pedig jött ki a tiszta levegő. Nem kell félni 10 éve volt.
Ha már ennyire a témában vagy, akkor tudni illene a gáznál az alsó robbanási határt, a koncentrációt, sőt van felső is.
amikor levették a mérőt, jött két elegáns formaruhás szaki, beengedtem őket, az egyiknek a kezében a menetes dugó, a másik lekapta ….. ömlött vagy 15 másodpercig a gáz , rá a dugó. ez úgy 20 másodperc , majd az adminisztráció ennek legalább 15 szöröse. mondjuk 3-4 perc, aztán elmentek.
És ha már robbanás, kísérletezésre :
Végy egy nyitott csövet, enged tele gázzal, majd utána levegővel. Ha eltalálod az alsó robbanási határt és begyújtod mi történik ?
Berobban és a két végén láng csap ki.
Viszont ha lezárod a két végét, akkor bombát csinálsz és azért elvisznek a rendőrök.
Jó a logikád, de csap nem lehet rajta, mert a meneten és csapban, a tömítés szarrá égne....
Egy 1"-os menetes karmantyút hegesztünk az élő csőre, és utána lesz kifúrva ha kihűlt... fúrás után egyből megkapja a bekészített KB-s könyököt, majd a csapot. A könyököt dugózva beteker... utána dugó ki, mehet bele a csap.
Csak a gázművek zárhatja el a ház főcsapját, ami nagyon nem kevés macerával jár. Teljes nyomáspróba, ami egyetlen elzáró miatt az egész házra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy én hiába csinálom meg faszán az X lakónál a gázcsövet, ha valahol valakinél a kb 50-80 lakásból vagy a gerincvezetéken bárhol elenged a nyomás. Emiatt elbukja a ház a nyomáspróbát. Ez azt jelenti, hogy amíg az nincs megszüntetve a szivárgás, nem nyitják újra a csapot. Na most elmondom neked, hogy ezeknél a házaknál nagyrészt olyan nincs hogy elsőre, az első nyomáspróba alkalmával minden tuti és vissza adják a gázt. Tehát egy ilyen mutatvány legtöbbször az esetek 70%-ban egy teljes gázcső rendszer cserével végződik, ami rendszerint minimum 2-3 hónap. :) Ha szerencséjük van akkor csak a némely menetes kötést kell újra raffiázni és kész.
És ezek után a többi lakó meglincseli azt az egyet, mert a szaros tűzhely megszüntetése miatt, 2 hónapig nincsen gázuk! :D
Na ezért nem zárjuk el a gázt...
Másodsorban ha valóban elpukkan az égő pisztolyom, ott se te, se szomszéd se a másik háztömb lakói már nem dugnak az én seggembe semmit mert ők is elpukkannak velem együtt :D
Ám ez viszont nem történik meg ha az ember ért is a szakmához, tanulta is, nem csak látott már valakit hegeszteni...
Ez nem csak a 1/2" csővel működik így hanem a 2"-ossal is. Ha tömény gáz van benne az nem fog begyulladni.
Még várok egy kicsit, hátha van itt gázszerelő aki naponta hegeszt ;-)
De feldobom a labdát fordítva is:
Élő nyomás alatt lévő gázvezetékre, új gázmérő kiállást tenni mondjuk egy többszintes társasházi lakás gerincvezetékére (csatlakozó vezetékére) ? Ami teljesen szabályos lesz, és később a MEO is elfogad? Na? :))
Nem ez a megoldás. Nem kell hozzá ipari körülmény. A tömény 30mbár-on kiömlő gáz a csővégen nem tud begyulladni, mert tömény nem kevert... ha beteríti a szobát és eléri a 5-15% keveredési arányt akkor pukkani fog! :)
Másrészről a folyamatosan kiömlő gáz a nyomás miatt a varratot szétfújná hegesztés közben. Az ömledék szétfolyna...
Ipari körülmények között a pisztollyal a nyomás alatt vezetéket kilyukasztod, a lángcsóvát egy tűzálló lemezzel tereled, nehogy meggyújtson valamit. Ráhegeszted a csövet, most az új cső végén fog a láng kicsapni, majd a csapot ami a ráhegesztett cső végén van elzárod. Mivel a kiáramló gáz folyamatosan elég a csőbe nem jut oxygén teljesen biztonságos. De gyakorlatot igényel. És nem lakásokban amatőröknek való!
Sokan nagyon okosak, a szabályokat azt gondolják a butáknak írták, aztán van akinek szerencséje van van akinek nem...
A riogatók (tapasztalatlanok, hozzá nem értők, de leginkább fontoskodók stb-stb.) próbálják elhitetni, hogy valamiféle kontrollálhatatlan, megaföldöntúli esemény történik, ha egy "1/2 csőben begyullad a gáz.
Gondolkodom, hogyan lehet lezárhatatlan élő vezetéket lánggal megszüntetni. Mivel sok olyan lehetetlen van amiről bebizonyították, hogy még is lehetséges ... megvárom, hogy leírd. :)
Ha nincs csap a lakásban akkor van a felszállón vagy a ház főcsapja. Minden esetben van egy elzáró, hogy macerás megkeresni és szabályosan csinálni azt elhiszem, de ha a mellettem lévő lakásban szerelgetsz meg hegesztgetsz akkor ha elpukkantod az égő pisztolyod valószínűleg a szomszédokkal együtt feltoljuk a seggedbe.
Amúgy élő nyomás alatt lévő gázvezetéket is pl le tudok csonkolni lánghegesztéssel, ha mondjuk egy fogyasztó leállását kell megszüntetni...Ilyen pl a lakótelepi gáztűzhely megszüntetése, ahol nincs gázóra lakásban sem főcsap. Tehát nem lehet elzárni a gázt mert a fogyasztói csap is megszűnik. Na ezt hogy oldom meg?? Ha valaki ezt meg tudja mondani, akkor az spíler! ;-)
"Nagyjából én is ezt kérdezném, hogy a mérő mit keres ott ? Egy darabolás előtti gázvezetéken."
A mérő az nagyon jó hogy ott van, és ha jót akar magának és gázt is akar egyből, akkor nem szedeti le!
Semmilyen jogszabály nem kötelez senkit arra, hogy a fogyasztói gázvezeték átalakításakor a mérőt le kell szedni!
Nincs akadálya annak, hogy a mérőtől újra ki lehessen építeni a gáz vezetéket, amennyiben a technológia nem hegesztéses eljárás! Réz gáz press eljárással, tökéletes ki lehet építeni a mérőcsonkról az új vezetéket. Ez bevett technológia. Pesten csak így dolgozunk, ugyanis ha leszerelik a mérőt, azt a tulajdonos a bürokrácia útvesztője által, van hogy csak 2-3 hónap múlva kapja vissza. Ez megengedhetetlen...
"A vezetéket természetesen át öblítettem … sima levegővel. A vezetékekében nagy valószínűséggel gáz már eleve nem volt."
Óriási mázlid volt! Pont egy ilyen átöblített vezeték a legveszélyesebb mert nem tudod mennyire keveredett a gázzal a csőben!
Mint ahogy azt az előbb is írtam a gáz robbanáshoz kell az oxigén ami a levegőben van, és ha az ha keveredik csak az isten az aki megment! Vagy tömény gázzal telítetten, nyomás mentesen kell elvágni a csövet, vagy nitrogénnel átöblítve! NEM LEVEGŐVEL!!!! Az olyan felújítandó lakásnál ahol régen nem használták a gázt, előbb mindig felengedem a csöveket gázzal hogy töményen legyen benne, fogyasztók fele kiengedve hogy tömörödjön, nyomás elenged és utána vágom meg! Ezt minden szaki így csinálja aki valaha is tanulta a szakmát. ;-)
Akinek ez szakmája és aki ott volt az iskolában amikor a gázt tanították, az tudja hogy a gáz önmagában nem tud robbanni. Ahhoz bizony levegő (oxigén) kell, méghozzá metángáz (földgáz) esetében ez 5-15% ha ezen a határon belül van a keveredés csak és kizárólag ekkor robban a gáz! Tehát nem nehéz kitalálni egy tömény gázzal telített, nyomás mentesített cső elvágása flexel, vagy hegesztése nyílt lánggal, mekkora problémát tud okozni? Semekkorát :) Persze meg vannak ennek a műveletnek is az előkészületei... Ettől függetlenül, ezt semmilyen szak avatatlannak nem ajánlom!
Van egyébként szikramentes megoldás is, úgy hívják orrfűrész :)
Nagyjából én is ezt kérdezném, hogy a mérő mit keres ott ? Egy darabolás előtti gázvezetéken.
"Minden készülék már le van szerelve és a végén el van zárva a cső.
Lakásfelújítás miatt szeretném az óra után leflexelni a csövet mert falbontások kezdődnek."
Anno régen úgy 8 -9 éve nálam is volt egy likvidálásra szánt gázvezeték / városigáz vastag vezetékekkel, csav. kötésekkel /.
A leendő kiviteleőz 20 eft -os tételben határozta meg a bontást. Mivel jöttek a festők előre kellett hozni ezt és először a pont a házban dolgozó lakatos brigádnak ajánlottam fel a munkát. ők is kihátráltak aggodalmasan. másnap kölcsön flex -szel némi segítséggel 1 óra alatt megvolt a munka. A vezetéket természetesen át öblítettem … sima levegővel. A vezetékekében nagy valószínűséggel gáz már eleve nem volt.
Sziasztok! Van úgy hogy 1-2 napig semmi, van amikor egy nap 3-szor is lekapcsol a gázóránál a kioldó. Bekapcsolom a gázfőzőt, beindul azután kialszik, mehetek benyomni. Sokszor a kazán villog, nem tud begyújtani. Nem tudjátok mitől lehet? Kérdezem a szomszédokat, nekik nem ejt el. Kinek szóljak hogy miért van ez?
ugye az van, hogy nyilván létezik, aki biztonságosan le tudja flexelni, meg be tudja hegeszteni. pl itt a fórumon is van egy, kiderült.
viszont az ilyen ember nem teszi fel a kérdést egy fórumon ugye.
tehát kis gondolkozással rá lehet jönni, hogy a kérdező az pont nem az, akinek neki kellene állni flexelni meg hegeszteni. és ugyanezért nem is kellene neki tanács helyett azt mondani, hogy sima ügy.
Nem azokról van szó, akik tudják, hogy mit csinálnak, hanem azokról a szerencsétlenekről, akikben csak annyi marad meg a fórumból, amit kidobott nekik a gugli a "gázcső" meg "levágás" szavakra, hogy "flex-szel levág, aztán lánggal meghegeszt, nem kell túlaggódni"...
Aztán meg pislog, ha még van mivel. Ezért nem írunk le ilyeneket egy nyilvános fórumban.
Van egy lakás ahonnan a gázórától a gáz ment a tűzhelyhez, kazánhoz és több átfolyós gázos vízmelegítőhőz is. Elég nagy a lakás és sok távoli helyekre is megy gázcső.
Minden készülék már le van szerelve és a végén el van zárva a cső.
Lakásfelújítás miatt szeretném az óra után leflexelni a csövet mert falbontások kezdődnek.
A kérdésem, hogy a csőben lévő gáz nem robban e fel esetleg flexelés miatt hogy szikrát kap?
Természetesen az óránál el van zárva.
Vagy van valami ötlet mivel tudnám kiszívni a csövekből a gázt?
Ha van rá lehetőség akkor minden kötést hozzáférhetőnek kell kialakítani! Mindegy mit szerkesztesz rá, a lényeg, hogy a kötések szabadon legyenek ne érintkezzenek betonnal.
Megbízni egy mestert és hozza Ő az idomokat, a csöveket, találja ki a technológiát és adja a garanciát.
Köszönöm! Mondjuk ráhúzni egy nagyobb KPE csövet a GEBO-ra azt ledugózni, a dugókba meg a hasznos csőhöz illő lyukat fúrni és ezzel a "tokozással" védeni a GEBO-t?
Ugyanez akkor a KPE idomokra is igaz lehet? Korábban írtátok, hogy földbe oké. De falba ugyanígy kéne védeni?
Vagy akár tényleg egy szakaszon nem lenne visszavakolva, hanem a "levegőben" lenne, amit szerelőajtó takar el.
A KPE idomokról itt ahogy olvastam van, van aki csak a rezet, abból is a külső meneteset szereti, van aki a műanyagra esküszik.
Ez az egész egy társasházi dolog. Ahol a földszinten kell egy szakasz meleg acélcsövet a falban és padlóban cserélni.
Hideget meg falban, padlóban és földben. A hideg strang legaljához még a KPE érkezne a földből, aztán marad az acél. Ide nem kell ötrétegű, mert az meg a földben nem lenne jó (max védőcsőben?), ami még egy felesleges átmenet lenne...
Írtátok, hogy ez gány. Sajnos erre van pénze a háznak...
Ez jó hír :-) Ezt a korábban már emlegetett társasházi strang csak egy méteres szakaszának cseréje miatt kérdeztem.
Ahogy áll a dolog be fogják betonozni. A dalnál való visszavakolásnál lehet célszerű legalább egy kis fehér szerelőajtót rakni, ha mégis baj lenne vele utóbb. És a GEBO körül levegőt hagyni. Ez badarság volna?
elképzelés hogy megmaradjon a vegyes tüzelésű és mellé rakni egy kondenzációsat
Feleségem szüleinél a gázkazán a nyári konyhában van, a vegyes kazán az épület padlószintje alá van süllyesztve, amiből gravitációsan áramlik a víz. Előremenő visszatérő 2"-os vas cső. A nyári konyhában Termo öv 25-ös van, ami csak szivattyúsan tudja megforgatni a vizet a házban. Teszt alapján javasoltam nekik, hogy a régi kazánt ne zárják ki a vízkörből, mert így pufferként lehet használni (a kéményt viszont le kell zárni, hogy ne legyen légáram). Ha a kazántérajtó be van csukva, meglehetősen meleg van a helyiségben, de mivel a ház szerves részét képezi, fűti azt, egyben tárolja is a hőt a kazán víz tartalma és a környező falak.
Ebben az évben tervben van egy fűtő üzemmódú kondis kazán a Termo öv helyére, termosztátos radiátorszelepekkel, iszapszűrővel együtt.
Adott egy Vaillant VUW-202-es kombicirkó, aminek a keringető szivattyúja mögött, a fűtővíz nyomásérzékelő cső csatlakozásánál enyhén szivárog a víz. (kb. 5 percenként 1 csepp) Sajnos ez elég arra, hogy leessen a nyomás, illetve állandóan "fellevegősödik" a rendszer. Kérdésem az, hogy mennyire bonyolult ennek a javítása? Van itt valami tömítés, ami tönkrement, vagy kompletten kell cserélni az egész csatlakozást, amihez a biztonsági szelep is csatlakozik alulról.
Köszönöm szépen előre is a segítő hozzászólásokat.
Hello! Keresem az optiomális megoldást a több zónás radiátoros és a padlófűtés körre kondenzációs kazánhoz. Úgy értettem, hogy a minnél alacsonyabb visszatérő a jó a kazánnak. Ez a legjobban úgy lenne elérhető, ha egy hidrováltó után vannak a radiátoros körök, a padlófűtés betápja meg hidróváltóból a kazánba visszatérő szakaszból ágazna ki. Ha mennek a radiátorok akkor a radiátorok visszatérőjéből fűteni a padlót, ha meg nem, akkor a hidrováltón át direktbe a kazánból. (lehet plussz vezérlést berakni, ha a radiátor visszatérő nem elég meleg, akkor belekever, de ilyen valószínűleg csak a felfűtési időben van).Lehetőleg úgy vezérelni a kazánt, ha csak a padlófűtés működik (temperálás), akkor eleve csak 35 fokos fűtővizet csináljon.
Találkozott már valaki ilyennel? Esetleg lehet készen kapni ilyen modult? Van hiba az elgondolásomban?
Viszont közben egy másik kérdés, ahol elakadtam...
Most ástam ki a leendő fürdőt a szennyvíz és vízbekötések miatt. Befele 25-ös KPE-vel megy, arra készültem bent is, viszont a képen lévő műanyag csővel találkoztam:
Ez milyen cső pontosan? Sima műanyag, belül fehéres, kívül egy ezüstös réteg. Milyen idom való ehhez?
A 16-os ötrétegű cső idom passzolna rá, de megerősítés nélkül nem merem összerakni vele.
Hello! Most kaptam ajánlatot fűtési rendszerre (új gázkazán, jelenleg kb 120 nm, később 220-ra bővítendő (később 3 lakás)) ) és fűtésszerelő hőcserélővel hidraulikusan leválasztott padlófűtéssel tervez. A kérdésem, hogy ezt a teljes leválasztást miért preferálhatja egy sima keverőszeleppel vagy vmilyen zónásító hidraulikai modullal szemben? Az ajánlatban 'alapvezeték és bekötőágak' szerepel, én azt gondoltam, hogy illik osztóval bekötni a radiátorokat. Ha nem azt kértem, hogy a legolcsóbb megoldást adja, akkor illik ilyet?
Sajnos nem. Februárban vettem a házat, akkor már 3-4 hónapja nem lakták, le volt engedve az egész rendszer elfagyás ellen. A mostani időben meg nem igazán releváns már szerintem. Vagy?
Az a baj, a régi rendszert nem tudod annyira átmosni. Amúgy ha lecserélsz egy régi kazánt kondenzációsra, és hőcserélővel kötöd a rendszerre, akkor nem 12000Ft-ot spórolsz meg a havi fűtésszámlán, hanem 11900-at.
100 százalék ez. Az előző tulaj akinek csinálták.napkollektoros rásegitést akart de az nem valósult meg. Most a vegyeskazánból a melegviz a a tartály kupakján levő csőben áramlik bele, ill a legalsó csőből nyomja ki egy grundfos keringtető vissza a kazánba.Szerintem igy az egész puffer műkszik,nem??Kondenzációshoz ugye gázszerelő kell,meg terv,meg a jóisten.A kérdés ,hogy működne-e ahogyan leirtam az előző hsz ben
Amennyivel magasabb az előremenő, annyival magasabb a visszatérő is (kb 5-5 fok). Vagyis a kivett energia ugyanannyi, mintha nem lenne benne hcs. A kazán hatásfok-görbéjéből lehetne saccolni, mert abban benne van kéményveszteség is. 1% hatásfokcsökkenés éves 1000Ft-ra is rúghat, ha egy szezonban 100ezer Ft a gázszámla.
Ha a gázkazánt a hőcserélő hőlépcsője miatt melegebb vízzel kell járatni az ideálisnál akkor többet fogyaszt, mint amit optimális esetben fogyaszthatna, de megtippelni sem tudnám hogy mennyivel.
A gáz lesz az elsődleges fűtési mód, a vegyes csak ahogy írod is, csak tartalék vagy eseti rásegítés. Pont emiatt is ódzkodom a pufferes megoldástól, túl nagy ráfordítás lenne, ami igazából nem lenne kihasználva.
Ennek fényében akkor marad a kondenzációs kazán hőcserélővel való bekötése az úgymond normál módon kialakított (nyitott?) vegyestüzelésű rendszerbe?
Kondenzációs kazánnak jó az alacsony előremenő, akkor igazán hatékony, ha a fűtővíz hőfoka alacsony.
Ha a visszatérő 50 (55?)°C-os akkor indul meg a kondenzáció, de jobb a 30°C-os visszatérő, 40°C-os előremenővel.
(Ez mondjuk már inkább csak padlófűtéshez elég, radiátorhoz nagyon kevés.)
Ellenben ha a vegyestüzelésű kazán 60°C alatti visszatérőt kap elkezd kátrányosodni.
A régi gázkazánok vegyeshez illesztésével nem volt gond, ugyanúgy magas visszatérő hőmérséklet kellett nekik, mert ha megindult a kondenzáció akkor szétmarta a hőcserélőt a keletkező kondenzátum.
Ha a radiátoraid 50°C-os vízzel befűtik a házat, akkor nem tudsz úgy begyújtani a vegyesbe hogy ne legyen kátránygyár, vagy túlfűtod a lakást a forró radiátorokkal.
Ha ezt még megfejeled azzal hogy a kondenzációs kazánt hőcserélővel választod le, aminek szintén van egy hőlépcsője akkor még rosszabb lesz a helyzet.
Nem állítom hogy nem fog üzemelni, csak elszórsz 1-2 milliót és a végén lesz egy kátrányos vegyeskazánod, meg egy rossz hatásfokon üzemelő kondis kazánod és a pokolba kívánod az egészet.
Ha a két kazánt párhuzamosan akarod üzemeltetni akkor a pufferes megoldás kell, különben csak szívni fogsz.
Ha alapvetően gázzal akarsz fűteni, és a vegyes csak afféle vésztartalék, akkor jó lehet hőcserélős megoldás, azzal be lehet lőni egy közel optimális állapotot, ha meg nagy a gáz, mert nincs gáz és a megfagyást kell elkerülni akkor mindegy a kátrány meg a hatásfok, muszáj fűteni ahogy lehet.
"meg kellene egy vészhűtő szelep is a kazánba, ami hőre nyit nem nyomásra."
Rendben
"Kondenzációs kazán szerintem el sem indul nyitott rendszeren, túl alacsony lesz neki a nyomás."
Pont ezért kérdeztem, ez volt az én félelmem is...
"A legjobb az lenne ha a kazán mellé kerülne egy puffer, a fűtés csőkígyóval vagy hőcserélővel csatlakozna és abba a víztérbe kerülne a kondenzációs kazán."
Ezt még megrágom...
"Kevésbé jó megoldás csak a kondenzációst leválasztani egy hőcserélővel."
Túlnyomás szelep amúgy is kötelező, a szünetmentes is nagyon ajánlott, meg kellene egy vészhűtő szelep is a kazánba, ami hőre nyit nem nyomásra.
Az a baj a víz hőfoka eléri a 100 fokot, de nem forr, mert nyomás alatt van viszont melegszik tovább. Nem kell hozzá áramszünet, elég lehet hogy véletlenül jobban megrakod.
Mire a 2,5 baros szelep kinyit, a víz már jelentősen túlhevült, amikor a nyomás leesik, és az egész víztömeg egyszerre válik gőzzé aminek a térfogata 1600szorosa a vízének, azzal a szelep már nem bír el, a kazán meg felugrik a tetőre.
Kondenzációs kazán szerintem el sem indul nyitott rendszeren, túl alacsony lesz neki a nyomás.
Ezzel együtt én se nyitott, se zárt rendszerrel nem kötném egy víztérbe a vegyes kazánnal ahhoz túl érzékeny és túl drága a hőcserélője.
A legjobb az lenne ha a kazán mellé kerülne egy puffer, a fűtés csőkígyóval vagy hőcserélővel csatlakozna és abba a víztérbe kerülne a kondenzációs kazán.
Így a vegyes kazán üzemelhet magas hőfokon kátránymentesen, a gázkazán alacsony hőfokon jó hatásfokkal.
Kevésbé jó megoldás csak a kondenzációst leválasztani egy hőcserélővel.
3. Termofej hol jobb, radiátoron, vagy az osztó-gyűjtőn?
6. Ez egy Totya kazán. Túlnyomás szelepekn kívül milyen megoldás jöhet még szóba? Egy szünetmentes szerintem alap, hogy lesz. Ha mégis maradna a nyitott rendszer, azt az új kondenzációs kazán díjazni fogja?
8. Ezt én is így gondoltam.
+Magánvélemény: a radiátorokat még átszámolom, de elsőre elég túlméretezettnek tűnik. Én sem szeretném cserélni a még tökéletesen működő kazánt, de a mostani helyéről mindenképp mennie kell, még a fal is megszűnik amin jelenleg van. Most van szétborítva teljesen a ház, muszáj most megcsinálni...
1. Igen 2. Elég. 3. Termofej és beszabályzás nagyon nem ugyanaz. Előbbi a helységenkénti eltérő hőmérséklet beállítását teszi lehetővé, utóbbi nélkül egyáltalán nem fog menni a fűtés, a rövid körökön leforog a víz így a hosszúakon hideg marad a radiátor. 4. Légtelenítő a magas pontokra kell, ha több van az sose baj, csak egyszerűsíti az életet. Szivattyú előtt ne legyen mert beszívhatja a levegőt. Átkötés azért van hogy ha minden termofej lezárt ne égjen le a szivattyú, az nem egy sima cső, hanem adott nyomásra nyíló bypass szelep. 5. Had ne keressek rajzot, arra van a google, itt is volt már tucatszor. Két szivattyú kell a két kazánnak, és visszacsapó, hogy ne dolgozzanak egymásra. 6. Van. A vegyeskazánok nem mind bírják, kell továbbá több független vészmegoldás, hogy ne robbanjon fel ha áramszünet van, vagy ha sikerült túlságosan megrakni. 7. Ha jól rémlik kb. 10%-kal jobb a hőleadása, ha keresztben van kötve. 8. Ha 60-70°C az előremenő akkor kicsit túl meleg lesz az a padló, én az előremenőkre tennék szigetelést, a visszatérőkre nem. +1. Egyáltalán nem biztos hogy fórumos hozzászólások alapján sikerül elsőre jól megcsinálni.
+Magánvélemény: a kondenzásciós kazánnak az alcsony vízhőfok a jó, gázkazánnak a magas, a hőleadók valószínűleg utóbbihoz vannak méretezve, a kazáncsere drága mulatság, én hagynám a fenébe az egészet, majd csak akkor nyúlnék csak hozzá ha tönkremegy.
Előre is elnézést a sok kérdésért, de a lehető legjobbat akarom kihozni a helyzetből, ehhez pedig a ti tudásotokra, tapasztalatotokra van szükség :)
Egy frissen vásárolt ház átalakításban vagyok, és a jelenlegi fűtési rendszert is szeretném átvariálni. Kétcsöves, gerincvezetékes rendszer van kialakítva rézcsővel, vegyestüzelésű kazánnal és egy turbós gázkazánnal. A gázkazán jenlenleg az amúgyis kicsi fürdőben van, ez kikerülne a vegyes mellé a kazánházba.
1. Jól értem, hogy az új gázterv miatt csak kondenzációst rakhatok fel, ezt a jól működőt meg dobhatom ki?
A csövezés sajnos elég rondára sikeredett, ezt egyéb átalakítások miatt is szeretném a padlóba letenni. 6 lapradiátor van, amiket osztó/gyűjtőre kötnék.
2. Milyen csőátmérőt (5 rétegű) válasszak? A legtávolabbi olyan 18-19 méterre van a kazántól. Elég a 16-os?
Jelenleg termoszelep sehol nincs.
3. Érdemes a radiátorokra tenni, vagy termoszelepes osztógyűjtőt vegyek? Esetleg elég a fojtásokat jól összelőni egyszer? Átfolyásmérős osztógyűjtő ebben segíthet?
4. Az osztó-gyűjtőre milyen egyéb szerelvények kellenek? Van ahol látok légtelenítőt az alsó és felső ágon is, van ahol csak az egyiken. Egy megkerülőággal is átszokták kötni. Az miért kell? Kell azt méretezni?
5. A vegyestüzelésűt és a gázkazánt hogy kell egy rendszerre kötni? Visszacsapó, esetleg váltószelep? Hogy nem fognak egymásra dolgozni a szivattyúk? Ide egy komplett rajzot nagyon megköszönnék minden kiegészítővel együtt (túlnyomásszelep stb.)
6. Jelenleg nyitott rendszer van, szeretném zártra. Van ennek akadálya, hátránya? (jól méretezett tágulási tartály mellett)
7. Most a radiátorok "keresztben" vannak bekötve, tehát pl. jobb felül be, bal alul visszatérő. Ha egy oldalt kötném, mennyivel lesz egyenetlenebb a hőmérséklete? Számít egyátalán?
8. Mind a 6 kör a fürdő padlóján keresztül menne el a kazántól. Ezt a 2x6 csövet egyenletesen elterítve szeretném kvázi padlófűtésnek használni (radiátor is lesz). Itt az aljzat teljesen fel van bontva. Ha teszek alá 10cm lépésálló szigetelést és arra betonozok az elég? Erre a szakaszra tegyek szigetelő csőhéjat? (itt nem kéne teljesen elhűteni az előremenőt, vagy...?)
Tudom, sok kérdés, de szeretném egyszer és jóra megcsinálni :)
Szerintem olvasd el még egyszer a leírást. Kazán fűti a teljes bent lévő vizet, alsó hőcserélő inaktív, felső hőcserélőben forog a fűtővíz egyik fele, a másik fele meg a tartályból kivett víz.
1.) rákötöd a gáz kondist az alsó hőcserélőre. Jó azért mert védve lesz a kondis kazán hőcserélője. Rossz hogy kondis hatásfoka romlik.
2.) meghagyod a jelenlegi rendszert és a puffer kimenet, valamint a felső hőcserélő elmenőbe teszel visszacsapó szelepet és utána a kondist zónásítod és a visszacsapók után kötöd be a zónákat.
A mágneses iszapleválasztót mindkét esetben ajánlatos a kondis visszatérőbe beépíteni.
Hali, melléképületbe szeretnék fűtést átvezetni föld alatt. 22m2 a fűtendő alapterület (padlófűtés van tervben), 10m-es táv, kb. 28-30fokos előremenő, de lehet, hogy kevesebb lesz, mert csak temperálás van egyelőre tervben.
Előreszigetelt cső, pl. Kelit PEX Duo 25+25/91
Kézzel pl. Al-pex cső, 19mm-es Armacell AC szigeteléssel és lefolyócsőbe behúzva külső behatások miatt
Mi a véleményetek, előszigetelt csőrendszer a jó megoldás, vagy saját kézzel is el lehet készíteni?
Üdv. Lakás felújítás ban vagyok. Adott egy fal gipszkarton fal. Amit nem megfelelően kiviteleztek . Azon az oldalon található egy radiátor . 5 rétegű csőre an kötve. A szerkezetet módosítani kell. Ehhez lejon a radiátor. De a sarok szelepeket is le kell vennem az otretegurol . Hallottam olyan infót hogy ha 2 alkalommal kerül vissza a sarokszelep az otretegure Em fog megfelelően zárni Van valóság alapja?
A kép amit ideraktál az egy szolár rásegítésű HMV tartály. Tuti ilyen a tiéd?
Mindenesetre ahogy kiveszem, az alsó hőcserélőre nincs semmi kötve, ergo az 500l "puffer"tartálynak mintegy a 2/3 része teljesen kihasználatlan. Nem létezik hogy ennyire hülyén legyen megoldva (még ha terveztek szolár rásegítést is, ideiglenesen csak rákötötték volna az alső hőcserélőre...) Itt sztem valami más lesz. Vagy nem ilyen a tartály, vagy lyukas az alsó hőcserélő, vagy a cirkulációs kiállást nézed hőcserélőnek (bocs) vagy nem tudom...
(Bár hozzáteszem, láttam már meredek megoldásokat az életben, de nem adom fel hogy higgyek benne hogy nem mindenki hülye... :)
Üdv a fórumozóknak .Szakértő segitségre lenne szükségem.Vásároltunk egy 4 éves házat amely 270 .nm.Hőszigetelt,és a nyilászárók is hőszigeteltek.Jelenlegi fűtési rendszer: 45 kw os Vazul biotherm lemezkazán.500 literes puffer,zárt rendszer 1 bár nyomáson,amelyben van 2 hőcserélő kör .Alul van benne egy 1,7 nm felületű kihasználatlan kör.Felül van benne egy 1 nm es kör.A kazán egy szivattyúval forgatja a vizet ha begyújtás után a csőtermosztáttól jelet kap.(35 celsius)Ha a pufferben a vizhőmérséklet eléri a 45 fokot akkor kapcsol egy másik termosztát amely indit 2 db grundfos keringtetőt.Az egyik a tartályból közvetlenül veszi el a vizet és elmegy a ház egyik felére amely rézcsöves,majd roppantógyúrűs henkó csöves ajzatba süllyesztve,de radiátoros fűtés.Ez kb 170nm-t fűt.A másik fele a háznak amely 100 nm,padlófűtéses.Na ezt egy külön körön oldották meg,mégpedig a puffer felső hőcserélő körére van kötve, és természetesen ezt viszi a másik grundfos és különkiegyenlitő tartály szintén 1 bár nyomáson.Remélem érthető.A rendszer működött,habár az 500l es puffer vicc mert reggelre télen rohadt hideg van.Kellene bele szerintem 2000 l !!A kazán is túlméretes!!De nem ez a lényeg .Az idén szeretnék gázfűtést összekombinálni a meglévő vegyessel.Ez ugye kondenzációs kazánt jelent!!A meglévő vegyestüzelést teljes egészében igy hagynám!!SOk utánajárás ,szerelőknél érdeklődés,hogyan lehetne megoldani.??Mindenki mást mond!Viszont a legolcsóbbról és a legkézenfekvőbb megoldásról a szerelők 80 százaléka le akar beszélni.Konkrétan arról,hogy a gázkazánt egyszerűen a puffer alsó hőcserélő körére kötve a puffert fűteném!!Mi erről a véleményük??Vannak szerelők akik szerint itt ezt kell csinálni,és működni fog!!!!Szakértői tanácsokat ,ill konkrét megoldási lehetőségeket megköszönöm!!!
Igen, ettől tartottam én is. Szeretném ha a vegyes tüzelésűnél is legyen szivattyú, de a visszatérőjénél nincs akkora vízszintes szakasz ahová betehetném, a függőleges szakaszba a nyelves visszacsapó gondolom nem működne. s
Egyelőre akkor marad gravitációsan, az előremenőbe beteszem a nyelves visszacsapót, hogy a gázkazán ne tudjon arra felé nyomni. Az lenne a cél, hogy ha estefelé befűtök a vegyesbe és éjjel leég, akkor a gáz kezdjen menni.
Elméletileg nem működik így, mert a 2"-os csővel rövidre van zárva a szivattyú, tehát hiába fordítod be áramlási irányba az íveket a csőben, onnan vissza fog áramolni a víz a rövid 2"os csövön a szivattyú szívóágába. Az pedig külön becsphat, hogy ettől még tud gravitációsan működni akkor is, ha közbe megy a szivattyú. Majdnem olyan mintha hidroválltóval leválasztanád a szivattyút.
Én arra lennék inkább kíváncsi, van e jelentős különbség a szivattyú bekapcsolásakor az üzemeltetésben.
Sajnos ahol kellene, ott függőleges a csőszakasz. Amúgy egyébként egy vízszintes szakaszban a gravitáció nyitja a nyelvet? Volt egy előző hozzászólásom, ott arra irányult a kérdésem, hogy egy ilyen visszacsapót tennék be, hogy a gázkazánom, ne tolja a vizet a vegyes felé. Ezek szerint oda is betehetek egyet. (Az már egy más kérdés, hogy a két szivattyú ne tudjon menni egyszerre.)
Láttam egy ismerősnél egy vastag csöves rendszernél a visszatérőben úgy volt beépítve a keringető szivattyú, hogy nem volt a 2" csőben elzáró gömbcsap, ha nem a szivattyú kerülő csövének a patentívei bele voltak engedve a 2 " csőbe valamennyire. ( befordítva áramlási irányba ) Állítólag így nem keletkezik olyan mérték tubolencia, hogy gondot okozzon és így ha netán áramszünet lenne, akkor is "szabadon " áramolhat a 2" csövön a víz, persze leszámolva azt a kis torlást amit a be logó ívek okoznak.
Segítséget szeretnék kérni ÉTI F35 kazánnal kapcsolatban. Tudna valaki egy jó doksit adni róla javításhoz?
Nem tudom eldönteni, hogy pontosan hol van a zavar a rendszerben. Nyitott 3 szintes családi ház. Kazán a szuterénben, tágulási a tetőtérben a magasponton. Régi vastagcsöves rendszer, lap és tagos radiátorokkal, néhol termofejekkel. A szivattyú állandóan megy, a kazán hőfokra kapcsol. A kijelzőjén mindíg 85 fokos a víz, de a szabályzóval kb 30-40 között tudom beállítani hogy kellemes meleg legyen a házban. Azt szeretném megoldani hogy a valós értéket mutassa a hőfokmérő és a kazán ne 5 percenként kapcsoljon be 3 percre.
Ingyen lehet a társasház udvarán és a ház előtt parkolni. :-) Strangjavítás miatt úgyis kinn vannak a helyszínen amúgy... szóval bizonyos költségeik megosztódnak a strangbuhera és ezen meló között (pl sitt elszállítás, új beton bekeverése stb.), csak ezt semmilyen módon nem tükrözi az ajánlat...
A helyreállítás minimális, annyi max, hogy az új cső felett bevakolnak. A levert csempét nem rakják helyre, ők nem burkolók, az a mi saját szervezésünk lesz még ezen felül, hogy csempe is legyen ott, ahol a szétverés előtt (jelenleg) is van.
Értem én ezt persze. Ez nem igazán lustaság. Csak ez egy olyan lakás aminek a tulajdonjoga nem teljesen az enyém. Tehát belerakva saját energiát azt senki sem fizeti meg, ellenben a kiszámlázott pénzt el lehet felezni a másik tulajdonostárssal, aki viszont nem hajlandó semmilyen munkát beletenni, ellenben pénzügyileg kénytelen belefizetni.
A 200 az, az előttem leírtak alapján nem biztos, hogy túlzó - részben azért, mert egy meglévő "valamilyen" állapotot kell elbontani (szívásfaktor), illetve utána van még egy helyreállítás is benne - gondolom mindez takarítással együtt.
Valóban az megfordult a fejemben nekem is, hogy a bontást a család csinálná saját munkával. De az is pénz, ha az ember nem dolgozik közben, meg annyira nem jó meló.
Meg présidomokkal szerelni is, az sem rakétatudomány, csak szigorúan be kell tartani a gyártói előírásokat. Én mondjuk falon kívül, rézzel csináltam meg a szerelést (panellakásban sima ügy, mert bútor/kád mögött van gyakorlatilag az egész), az sem egy nagy durranás.
Kicsit olvasgatva kb mondjuk 35kHUF/kiállás lenne az alapszerelés. Lehet, hogy ez új házban. Itt ugye bontani kell, de horonyvésni már nem, mert az már meg van tán. De vegyük a bontás miatt picivel drágábbnak a munkát.
Anyagban ez nem sok, négy presszes fitting, 6m cső, elzárószelepek tán. 20 ezer sincs, főleg, ha van kedvezménye a szerelőnek valahova.
Szóval azért 100 felett kicsivel ez meg kéne álljon addigra (nem úgy, mint a 200 ezres ajánlat, amit kaptam), hogy az új cső legyen benn levakolva. A Burkoló meg majd mond valami hajmeresztőt, de most nem ott vagyunk még egyelőre.
Egy apró körülbelüli árazásban szeretnék segítséget kérni.
Egy konyhában egyetlen egy mosogató van. Annak kéne a hideg és meleg vezetékét kicserélni a strang bekötésig. Kb. 2.5 méter, abból 1.5m a padlóban, többi a falban. Csempézve van jelenleg, azt is le kell verni, meg a falat/padlót kibontani. A bontás és új ötrétegű beépítésre milyen ár lenne reális (a visszaburkolás más téma, az most nem lényeges...)?
Mondjuk 50-60 ezer, addig, hogy a két régi cső kikerüljön az új meg be (de sem elvakolva se burkolva nem lenne, az még kétszer ennyi gondolom...)?
Kérdéssel fordulok hozzátok, családi házba költöztem ahol még a régi fűtésrendszer van, vegyes tüzelésű és gázkazán. Jelenleg új nyílászárókra költök, födémszigetelésre, a homlokzat szigetelt. Egyelőre marad a meglévő fűtésrendszer...
A kérdésem az, hogy milyen módon oldhatnám meg, hogy ha pl este hulladékfával befűtök, de reggelre már leég, szeretném ha utána a gázkazán működne tovább, ezzel nincs is gondom, de azt szeretném, hogy ilyenkor a gázkazán ne tudja fűteni a vegyes tüzelésűt.
Visszacsapó szelepre gondoltam a vegyes tüzelésű előremenőjében, de 2"-ban kellene, nézegettem a visszacsapókat nekem melyik működésű lenne meglelő? Rugós vagy a csappantyús?
Én a csappantyúsra gondoltam, lehet hogy nem jól gondolom, mert ott talán a nyitó irányban "kevesebb ellenállás" van.
Villanybojlernél a "csapolási profil" mit jelent? Keresztmetszetben térfogat-mérettől függetlenül 1/2es kimenő csatlakozást látok a legtöbb esetben, tehát ha jól értem, nem ezt..
Annak kapcsán gondolkodtam el, hogy sorba köthető-e egy nagy űrtartalmú bojler vezérelt áramon és utána egy kis űrtartalmú (nyilván alacsonyabb hőfokra állítva) de nappali árammal.
Elviekben igen, de a valószínűsége kicsi. Angliában pl. bevett gyakorlat a falon kívüli vezetés, fekete öntvény csövekben. Magyarázat korábban voltak az épületek felhúzva, mint ahogy a víz és csatorna hálózat kiépült.
A fúrkálás viszont jó ötlet. Vegyél pár nagyon fasza 5-ös fúrót és azzal meghúzhatod a vonalakat jó sűrűn, keresztbe-hosszába, majd egy vésővel átszakítod köztük 1-1 ütésre. Így is népszerű leszel, szóval írd ki, hogy fürdőfelújítás folyamatban. Füldugót használj.
De elvileg a térfofatáramra nem nagyon kéne, hogy az elhelyezésnek hatása legyen nem? Szóval ha egyszer be van állítva a kívánt érték akkor ugyanolyan mennyiségű víz jönne mindkét esetben nem?
Nyomáscsökkentőt 2 helyre lehet tenni. A vízórához az egész hálózatra vagy a bojler ágára ha a hálózati nyomás és/vagy a vízütés okán indokolt.
A csak bojlerre rakottal nekem az a gondom, hogy a melegvíz nyomása kisebb lesz mint a hidegé, így nehezebb beállítani a hőmérsékletet nem termosztátos csapteleppel.
A víznyomás csökkentőt a bejövő becsatlakozásra kell rakni, nem? Nálunk csakbarra a hidegvizes ágra lett téve, ami a bojlerhez megy. Okozhatja az azt, hogy jó hőmérsékletrw beállítva nem folyik általam normálnak tartott vízmennyiség a zuhanyzókból pl? Vagy félreértem?
170*75 a régi az új 170*70 belső oldalán valami Ytonggal felfalazom és a fal és a kád közé 10 fok lejtéssel kis csempe csíkot teszek.
A bontáshoz jutott eszembe hogy kalapálás előtt megfurkálni kb. 6 mm es fúróval perforálni mint a bélyeget, nem túl zajos és nem szikrázik bele a csempébe.
Ez panellakás 2-ik emeletén van , tehát beleteríted a ruhát és úgy ütöd ? Gondolom az oldala felől kell ütni, biztosan az alja alá is van tégla téve és malterba van ültetve, ha az alját ütöm akkor az felfekszik. Sajnos a szikrát már máskor tapasztaltam hogy beleég a csempébe .
Aztán a leborult csempéket is lehet összevakarni... Bár a flexelésnél meg a zaj lesz nem kicsi, mert a kád alatti-mögötti üreg azért szépen tudja erősíteni...
Sziasztok pár éve csempéztem a fürdőszobát, de a kád nem lett kicserélve, most a kádat is ki kellene, de nem akarom lebontani az oldalfalát, a felső csempesort akarom csak kicserélni mert nincs annyi tartalék csempém. Arra gondoltam hogy flexkorongokkal 4 darabra vágom az 1986-os öntvénykádat és úgy emelem ki a darabjait.
Gyakorló szakemberek véleményét szeretném kérni vízszereléshez ötrétegű cső és idomok közül "comisa" cső és press idomok milyen minőségűnek számítanak?
Letekertem, itt csak be volt tolva... Nade az igazi élvezet majd csak most fog következni, ugyanis az új budi kifolyója pár cm-el magasabban van ugyanazon a PVC-n. Így excenterrel éppencsak össze tudtam tolni, persze ez is csöpörög, és valszeg le lesz padlólapozva, tehát még magasabb lesz.
Nade hogy a pékbe lehet ehhez a ragasztott lefolyóhoz hozzányúlni???? Vissza kéne bontani egészen a központi ejtő Y becssatlakozójáig... nem merem tekergetni, pedig tutkófrankó, hogy nincs beleragasztva, csak tolva, hisz házgyári original.
Anyósnál (panelház) hasonló volt a sztori - igaz, ott az volt a gond, hogy az excenteres összekötő nagyjából másfél centire volt csak rátolva a csésze kivezetésére, és agyon lett szilózva, majd pedig körbetekerve ragasztószalaggal. Az biztos, hogy az adott strangon szinte mindenki tisztában van vele, hogy mi a véleményem az ilyen "minőségű" munkát végző alakokról és becses családjukról (kiemelten nőnemű felmenőiről...) :-D :-D
Szivárgott amikor csak az egyiket kented vagy miért írtad hogy megszívtad?
A másik hogy belső menetes réz forrvégbe kell belecsavarnom külső műanyag menetes kpe idomot. Szoktátok ezt a menetet is megérdesíteni valamivel? Mármint a műanyag menetet.
Köszi! Utána fogok járni. Közben kikaptam a budit, a két csavar negyed fordítás után letört, de volt mellettük másik kettő szintén letörve, tehát ezt egyszer már cserélhették. Nem volt leragasztva, csak magában állt, és mivel gondolom mozgolódott nekik, csöpögött a kimenetnél, hát 2km szigszalaggal körbetaknyolták.
Most dzsuvázás, pvc felszedés. Lesz még egy-két kérdésem később.
Létezik valami csavar ami direkt a wc-k lerögzítésére lett kitalálva? A tisztíthatóság szempontjából fontos kérdés. A régi wc-t 2db sima facsavarral .aszták be a panelgyári szakik, ennek megfelelően tisztességesen takaríthatatlan, szakítja-tépi a szivacsot-rongyot, gumikesztyűt.