Minden ami ehhez kapcsolódik.
Nem az Osztrák-Magyar Monarchia politikusainak tevékenysége. És ne szűküljön le a békeszerződésekre. Van ezekről topic elég, pörögnek is rendessen.
Viszont láttam itt érdekes vitákat a Monarchia haditengerészetének harcairól és esélyeiről, ott meg a rohamcsapatok kialakításáról. Szóval mindez legyen egy helyen.
Nyugati front hadseregei, felszereltségük, harceljárások, csaták, minden. Keleti front, balkáni front, olasz front, afrikai, ázsiai, tengeri front.
Egy helyütt olvastam, hogy taktikai értelemben a Somme-i csata a világháború legértelmetlenebb, legkevésbé hatékony hadművelete volt, míg a németek 1918 tavaszi támadása a leghatékonyabb volt a háború folyamán. Aztán a szerző hozzáteszi: persze, van olyan értelmezés is, hogy stratégiai értelemben a németeket a Somme-nál törték meg, 18 tavaszán meg elpazarolták maradék erőforrásaikat egy végülis eredménytelen csatára, pont amikor az orosz összeomlás hozott nekik is valami reményt...
Igen, Németországot a somme-i csata törte meg. Az volt az I vh Sztálingrádja. Azelőtt a németek végig nyerésre álltak, utána már csak izzadtak. A csata veszteségarány egyébként kb. Angol: 400e, Francia 200e, Német 550e A magas német áldozatnak két oka volt: 1. a brutális angol tüzérségi tüz. 2. a a német doktrina amely az első vonalakban tartotta a csapatok zömét és támadásra kötelező volt ellentámadással válaszolni. Egyébként is az I vh minden csatájára jellemző a nyugati fronton, hogy a veszteségek kábé 1:1 arányban történtek mind a védekezőnél, mind a támadónál. Az angolok tudtak egy kicsit jobb eredményt elérni a németekkel szemben és a németek a franciákkal szemben. (Verdun, Nivelle támadásai 17ben). Épp ezért a háború legfőbb jellemezője az volt, hogy mekkora tömegeket tudtak hadba állítani a felek. A somme-i csata ezért volt fordulópont, mert teljesen felborította a nyugati front erőegyensulyát (vagy inkább a németek enyhe erőfölényét) a 1.5 millió angol katona megjelenése 1916ban.
"A gáznál is működik az elrettentés egyensúlya, mint az atomnál"
Csakhogy a gáz ellen lehet védekezni, az atom ellen nem (max a hordozóeszközök ellen). Az atom ráadásul hosszú időre lakhatatlanná tesz egy adott területet, ergo hiába húzódsz bunkerba a robbanás elől, utána a sugárzás öl vagy nyomorít meg. Az atomfegyver fenyegetése minden hadsereg számára kivédhetetlen. Emiatt készültek fel véleményem szerint a hidegháborús felek egy hagyományos fegyverekkel vívott összecsapásra is, mivel mindkét fél nagyjából azonos atomarzenállal bírt, és ha bármelyikük is alkalmazza, akkor mindkét hadsereg kölcsönösen megsemmisül.
Biológiai fegyvernek szerintem csak a mesterségesen, célzottan hadi célokra előállított szerves mikrobiológiai (baktérium, vírus, gomba) anyagokat tekinthetjük. Ebből a szempontból az első biofegyvereket a japánok állították elő a második világháború alatt és először a kínai nemzeti erők ellen alkalmazták, ha jól tudom egy várost szórtak meg repülőről, pestissel fertőzött bolhákkal telített porszerű cuccal. De később biofegyverekkel töltött bombákat is fejlesztettek.
Ilyen alapon a pestises dögök behajigálása az ostromlott várakba (hajítógép) szintén biológiai fegyver :)
(Bár a biológiai hadviselés igaz...)
Amúgy egy ilyen (B, C) fegyvernél cél az is, hogy a saját embereinknek legyen ellenszer (gyorsan, lehetőleg kevés maradandó károsodással), továbbá, hogy bevetés után lebomoljon (használhassuk az elfoglalt területet). Amelyik fegyverre ez nem igaz nagymértékben, azt nem célszerű bevetni.
Tényleg, biol fegyvert mikor fejlesztettek ki először?
-- Az i. e. második évszázadban. Hannibál mérgeskígyókkal teli cserépedényeket katapultozott az ellenséges hajóhadra (akkor már nem kartágói színekben küzdött).
Nem magyar média és nem is a "harckocsizó lovasság" esete
Donald Rumsfeld, America's defence secretary, has often recounted with relish the story of how American special forces helped to orchestrate the fall of Mazar-i-Sharif. Soon after landing in Afghanistan, these top-notch troops requested, and received, air drops of boots, ammunition—and oats. Blending into the Afghan scene with their beards and scarves, the Americans mastered the art of horsemanship on wooden saddles and made spine-tingling night-time treks along mountain trails with minefields nearby. Once they had established working relations with their Afghan allies, the special forces used hand-held computers to communicate with their airborne comrades and bring the bombs raining down on the enemy. This in turn prepared the way for what Mr Rumsfeld has called the “first cavalry charge of the 21st century”.
A gáznál is működik az elrettentés egyensúlya, mint az atomnál. Ami azért érdekes, mert a gáz kimondottan taktikai (harctéri) fegyver, az atomnál kérdés, hogy van-e egyáltalán tisztán taktikai hatású (még ha annak is szánják).
Tényleg, biol fegyvert mikor fejlesztettek ki először? 1.vh-ban nem emlékszem, hogy emlegették volna.
Furcsa egyébként, hogy milyen hamar vált tömegessé a gáztámadás ellenszer (gázálarc). Nem tudom, miképp futtatták fel ilyen gyorsan a gyártást. Ha meg volt készlet előtte is, miért nem osztották ki?
Jól tudod, sokkal magasabb volt a lóveszteség, már csak abból az egyszerű okból is, hogy a ló sokkal nagyobb célpontot nyújt szemből is, hát még, ha oldalazva kapták el őket. Ráadásul amíg a sebesültet lehetőség szerint kimentették, ápolták a ló, ha komolyabb sérülést szenvedett, de nem pusztult el helyben, akkor megkapta a kegyelemlövést. Ráadásul ló kellett a fogatolt tüzérségnek és a trénnek is. Így a gyalogossá vált huszárok megmaradt lovait átcsoportosították málhás lóvá.
A lövésre rendelkezésre álló idő a távolság és a terep függvénye volt, egyik helyen ennyi, másik helyen annyi. Aztán az se mindegy sík vagy dombos terep. rajta pl. ligeterdő, amely zavarta a hatékony tüzelést... Menetben lévő gyalogságot némi szerencsével meg lehetett lepni, ha állásban voltak, akkor nem.
Már korábban kifejtettük, hogy a polgárháborús lovastaktika annyival fejlődött, hogy kocsira szerelt géppuskákat, tábori tüzérséget vittek a tűzfedezet biztosítására. Ígyis csak az orosz viszonyok között lehetett siker reményében alkalmazni a lovasságot.
"Amúgy a géppuskának azon a terepen 4 perce volt, hogy meggátolja a lovasság rohamát, ami több mint elég… de ott ki lehetett kerülni! "
Láttátok a Dr. Zsivágó című filmet?
Abban egy vörös lovasbanda a befagyott folyón át rohamozza meg az ellenséges állásokat kivont szablyákkal (sic!).
Velük szemben két vagy három géppuska meg néhány lövész.
Azoknak ott a filmben max. 1,5 percük van a tüzelésre és a vörösök szablyái már a nyakukon vannak.
Persze lehet, hogy ez az egész csak kitalált dolog.
Egyébként ezeknek az idióta I. vh-s lovasrohamoknak a lovak voltak a leginkább szenvedő alanyai. Ha a géppuskások vagy a lövészek alacsonyra vették az irányzékot, akkor a sortűz leginkább a lovakat pusztította.
A lovasságnál sokkal nagyobb volt a lovak vesztesége, mint az embereké, pedig néhány alakulatnál az sem volt kevés.
Úgy tudom, hogy a Monarchia hadvezetése már 1915-ben sem tudta pótolni az elesett és elhullott lovakat, olyan nagy volt a számuk.
A gépesített gyalogság a páncélosokkal együtt tört előre, ha leválasztották róla, akkor a tankok, ha át is törtek az első vonalon nem volt aki azt stabilizálja a helyzetet, tehát semmit se ért, ráadásul fedező gyalogság nélkül ki voltak téve a gyalogság páncéltörő fegyvereinek, páncéltörő gránátoknak, aknáknak... Egyébként mivel a gázgránátot javában ismerték, tehát a tüzérség mélységből is megszórhatta volna a gyülekező pontokat, vagy a felfejlődő csapatokat amíg lőtávolban volt. Ellenséges tüzérséget pedig csak a mesében lehetett megelőző túzcsapással teljesen kikapcsolni. A WWII-es gázkészletek sem csupán foszgénből és klórból álltak. Hatásukat szerencsére nem ismerjük, mert nem vetették be.
Azért tudod jól, hogy a 80-as évek vegyifegyverei azért már kissé gyilkosabb szerek voltak, mint a világháborúk idején. A közelmúlt vegyifegyverei már másodpercek alatt gyilkoló, akár a bőrön át is felszívódó ideggázok, amikből igen kis dózis is halálos. Vagyis természetes, hogy a modern hadviselés is megköveteli a vegyvédelmet. Ám a második vh-s gázok azért még nem voltak ilyen hatékonyak. Az viszont számomra rejtély, hogy valamelyik őrült tobzódása során Hitler miért nem rendelte el vegyifegyverek bevetését. De ez már nagyon OFF.
"De szerintem a vonalak elé érkező - akár gépesített - támadó hullámot is megfogta, "
A gépesített gyalogság már a páncélosok által ütött réseken tört előre, tehát nem neki kellett közvetlenül áttörni a védvonalakat. Azért az szép lenne, ha közvetlen ellenséges tűzben kellene kiugrálni a gyalogosoknak a szállítójárművekből. Mondjuk a mai lövészpáncélosok már komolyabb tűztámogatást tudnak nyújtani.
A gáz a mozgó háborúban is rendkívül kellemetlen, még a gépesített csapatokra is. Nem véletlen, hogy a '80-as években is "szívatták" az állományt a vv ruhába öltözéssel, gázálarcban futás (nyilván ma is meg van a modernizált változata)... Pár slukk elég ahhoz, hogy maradandó egészségkárosodást, rosszabb esetben halált okozzon. A WWII-ben is, ha ráengedték volna a gázt az ellenséges lövészárokra, akkor kedvező időjárási viszonyok, s meglepetés esetén rendkívül nagy veszteséget okozott volna. De szerintem a vonalak elé érkező - akár gépesített - támadó hullámot is megfogta, igen megritkította volna, mivel a menetből harcban is akár perceket vehetett igénybe 100-200 méter megtétele ellenséges tűzben... a klasszikus orosz gyalogos támadásokról nem is beszélve. Annyira félt minden nagyhatalom a gáztámadástól, hogy nem merte elsőként alkalmazni, s nem csak a lakosság, hanem a csapatai miatt sem.
Csak a lakosság ellen nem "merték" bevetni, a válaszcsapás lehetősége miatt. A harctéren, a mozgó háború, a gyorsan változó frontviszonyok közepette azért nem vetették be, mert felesleges volt. A gyorsan előretörő páncélosok és gépesített gyalogság egyszerűen belefutottak volna saját gázfelhőjükbe. Persze a mozgó háborúnak is voltak "álló" szakaszai, amikor az ellenfelek ideiglenesen beásták magukat, de támadás esetén nem volt sok értelme gázt bevetni. De persze mindkét fél felhalmozott elég vegyifegyvert, nehogy egy esetleges vegyi háború esetén alulmaradjon.
Nem azért nem vetették be, mert nem volt idő, hanem mert nem merték. Minden félnek volt harcigázkészlete. Az USA is áthozta magával Európába, minden hadszintéren volt lezsírott készletük. Az olasz hadszintér készletét pl. Anconában tárolták. A németek egyszer kisebb bombázást hajtottak végre pár géppel a tenger felől lecsapva a kikötőra, s tele volt az amik gatyája rendesen mert 4 hajó harcigázzal volt megrakva... Amennyiben a németek bevetették volna a gázt, abban a pillanatban gáztartályokkal szerelték volna fel az angolszász bombázókat...
Visszatérve a WWI-re: igazán hatásos csak az első támadás volt Ypernnél - ezért is nevezték yperitnek sokáig - de a németeket is annyira meglepte, hogy nem voltak tartalékok a közelben a siker kiaknázására. Az olasz fronton Caporettonál is alkalmazták - kiegészítő jelleggel. Egyébként a támadók között is szedett áldozatot a gáz, főleg akkor, ha megfordult a szél... vagy megült a lövészárokban, s idegekkel nem bírták.
Persze, csak hogy a támadó katonáknak ugyanúgy fel kellett erőltetni magukra a gázálarcot, ha gázgránátokkal lőtték a megtámadandó lövészárkokat. A rohamozó katonának sem volt könnyebb, bár céloznia nem kellett, de a ködszerű, átláthatatlan gázban botorkálni nem a legjobb morálemelő módszer. Szerintem gáztámadásnál inkább a meglepetésből fakadó sérülésekre alapoztak, vagyis nem ölni, hanem sebesíteni akartak a gázzal. Amelyik katona ugyanis csak egy kicsit is lemaradt a gázálarc felöltésében (vagy pechére pont mellette landolt egy sivító gázgránát), az pillanatok alatt megvakult (örökre vagy ideiglenesen), kihólyagosodott a bőre a mustárgáztól, vagy bevérzett a tüdeje a foszgéntől és a klórgáztól. A sebesült pedig, mint tudjuk, mindig nagyobb terhet jelent az ellenséges hadigépezetnek, mint a halott. Genya dolog volt.
Nem csoda, hogy a következő világháborúban már nem használtak vegyifegyvereket, hiszen haszontalan volt, a mozgó háborúban meg pláne. Bár a németek elkezdték néhány gyorsan ölő, véletlenül felfedezett ideggáz gyártását (Tabun, Soman), de már késő volt bevetni őket.
Ez mind semmi! A kilencvenes évek végén felvételről közvetítették az utolsó sikeres magyar huszárrohamot. A Fradi pályán indította a rendőrség a megvadult szurkolók ellen...
Összekeverted Gorodokot Limanowával. Előbbinél volt a lovasroham, utóbbinál nem volt gyalogság éppen, s a lyukba a lovasokat küldték be - de lóról szállva, gyalogosan rohamozták meg a hegyet. Az orosz géppuska ígyis aratott. Addig tartották az állást, még be nem érkeztek az igazi gyalogosok, a miskolci 10-es honvédek. Egyébként galíciai képek (Limanowa, Gorlice) - temetők, tájak, városok, sőt egy rekonstruált lövészárok képe is van a honlapomon ( http://kazika.try.hu ) Európa körül mappájában.
A harci gázok, alkalmazása pszihológia is!!
Voltál már maszkban?
Tudod hogy sokan inkább levették?
Ha az a szar van az emberen, megszűnik a külvilág, csak egy bizonytalan massza az egész, homályos alakok, megszűnik a bajtársi összeköttetés, még a hangjáról sem ismersz meg senkit!
Mintha egy kis dobozba zárnának.
Álarcban nehéz célozni, és általában bármit csinálni, és összegyűlik az árkok alján!
Ez pedig inkább a védőket gátolja!!
Az orosz polgárháborúban a lovasság eléggé gyatra, inkább lovas gyalogság.
Ha a térképet nézed, akkor érzékelhető a hatalmas távolság, és ez kényszeríttette ki.
Mindkét félnél hiányzott az igazi lovasságot gátló szögesdrót- lövészárok rendszer.
És a megfelelő tüzérség is.
A rendelkezésre álló hatalmas térség lehetővé tette a géppuskák hatásának csökkentését is.
Amúgy a géppuskának azon a terepen 4 perce volt, hogy meggátolja a lovasság rohamát, ami több mint elég… de ott ki lehetett kerülni!
A lovasság tehetetlen a géppuska ellen, nem tud lehasalni, és ne feledd: a ló nem motorkerékpár, azaz gondolkodik, és érez!!!
Na meg a háborúban a tüzérség a veszteségek 75%-ának okzója!!!
A lovasság nem tud álcázva előremenni!!!!!
Hogyan küzdi le a szögesdrótot, nem csak egy szál néha 100 méter mélységű, hogy a tankok is beleragadtak!!
Limanovó:
A monarchia gyalogos taktikája elvileg kerülte a rohamokat.
Elvileg 400-500 méterre, lehasaltak és előrekúsztak kb, 50-100 méterig, és akkor a tisztek parancsára történt a roham.
Tehát mellőzték a tűzharcot, és a virtusra építettek, meg a pszihológiára.
Az viszont annál könnyebben elképzelhető, hogy azért kértek segítséget a lovasság ellen, mert a kézikönyv, taktika ,és szabályok szerint ezt kellett tenniük!!
Attól hogy mi, mit képzelünk még mások is hihetik magukról ugyanezt!!
Az oroszoknál megdöbbentő a lovasságban való hit!! 14-ben.
De a britek is lovasrohamoztak 14-ben, csak hát a németek ellen….
1916-ben jó pár brit lovashadosztály állt készen, várva az áttörésre…
Afganisztánra nem emlékszem, csak a John Rambo megmentésére indult afgán lovasrohamra, de a magyar médiában az elmúlt iraki háború idején szerepelt gyakran az amerikai "lovasság"... :-)
A magyar médiának a háború néhány hete nem volt elég a "cavalry" szó megtanulására...
A "Hoszzú jegyesség" minden idők legdrágább francia filmje: sokat költöttek a lövészárkok borzasztó világának érzékletes ábrázolására, és persze a filmben a tankok az eredetiek hiteles másolatai. A német vadászgépet már félig meddig számítógéppel valósították meg. A film nagyon komoly munka eredménye. A színészek kitűnőek: nemcsak Jeunet -ő a rendező- filmjeinek jellegzetes szereplői (pl. Audrey Tatou) s tehetséges európai színészek is tűnnek fel benne, de még Judy Foster is pár jelenet erejéig... A filmben egymást váltogatják érzelmes, erőteljes, fájdalmas és humoros jelenetek, s a filmnek az a része, mely nem a fronton ezek keserédes keveréke Jeunet jellegzetesen sajátos neorealista eszközeivel megspékelve, sok mindent megtudhatunk a korról és a nagy háborúról: bejutunk a levéltárak zárt világba, a párizsi utcák zsúfolt nyomorába, a hadikorházak kegyetlen világába, a francia falu idillikus környezetébe, a lövészárkok poklába és a francia magánnyomozók kissé zárt szektájának világába is... Sőt megtudhatunk egyet-mást a huszas évek korzikájáról és arról is, hogyan halt meg Poincaré elnök akinek egyébként mi magyarok is olyan sok jót köszönhetünk: pizsamában kizuhant hálókocsija ablakán...
Egyszóval tessék megnézni a filmet, az első világháború iránt érdeklődők számára pláne kötelező darab.
Ez nem off, hiszen hozzá tartoznak a katonanóták is, rég meg van nekem. Sőt sok más magyar, német, SZU, USA induló is - főleg WWII-esek, ezért abban a topicban már említettem régebben.
