Akkor ugye a Teacot már ne nézd. Az akai volt a leglustább, ő 2 db. negyedsávos tölőfejet rakott egymás után, a másodikat hanyatfektetve... tehát az Akait sem kell már nézned...
Ilyenem nekem volt, csak nem sx, hanem dolby. Tisztán csak 4 sávot tudott. Tündérbogaram! Magad is meggyőződhetsz róla, megnézed a fényképét, ilyen keskeny fejbúra alá nem lehet eldugni 4-5 fejet......
Nos, a bizonyíték: Az RS által megnevezett 3 féle TEAC mind 3 fejes, és csak 1(!) db. 4 sávos törlőfejjel rendelkezik.
Inkább neked kéne megnevezned azt a típist, ahol teljes sávos és negyedsávos törlőfej ban beépítve. Amíg nem nevezel meg egy ilyet, addíg tekintsük ezt a verziót költői munkásságod részének. :)))
A TEAC ezeket a gépeket nem is hívta quadrónak, hanem 4 csatornásnak, vagy multitrack-nek. Jelezve ezzel azt hogy ezek műsorkészítésre valók, valamint ezeken mindig volt szinkron lehetőség is. A Sony nagyobb 4 CH-s gépe is ilyen volt, de a típusjel most nem ugrik be. És talán még az Akai GX-630D-SS is.
Arany törpém ezt montam én is, már megint nem figyeltél leülhetsz! Nins ott a négysávos törlőfej, teljessávos fej van kvadróra, és kétszer negyedsávos szteróra oszt jónapot. Ilyen volt az Akaim is annó. A legnagyobb Teac-ban volt 4xnegyedsávos törlőfej és az ilyen magnó ritka mint a fehérholló házaspárok. Ezeket lehett csak négysávosként használni amatőr studiókban.
símán lehetséges, hogy gyerekkoromban megpróbáltunk felvenni a szalag hátoldalára is, mert nem volt aki értett volna hozzá és elmagyarázza vagy megmutatja azt, hogy hogyan kell rendeltetésszerűen használni azt az egyszerű magnót.
Hát ahhoz már nagy varázslónak kell lenni, hogy ez sikerüljön.... :-)
Abszolute nem spekuláció amit írtam, csupán csekély és gyenge lábakon álló tudásom határait próbálom feszegetni, valamint leellenőrizni általatok azt, hogy amit tudok vagy gondolok, azt jól tudom-e.
Mint írtam, nem igazán- ill. igazán nem volt szalagos előmenetelem. Olvasd el kérlek azt a hozzászólásomat amivel a kérdéskört indítottam- újra.
Az orsós magnó használatáról általad írtakkal teljesen egyet értek, ez lenne a célszerű otthoni felhasználás forma.
Abban az esetben, ha az ember lesétál a Keravillba és 560Ft-ért megveszi a 7"-os Maxell UD-t.
Annak a kevés szerencsésnek akinek sikerül néha hozzájutnia jó minőségű a mai napig használható szalaghoz, bizonyára meg is adatik az a lehetőség.
Viszont vagyunk egy páran, akiknél a felhasználási kör erősen korlátozódik a tárgyi lehetőségek miatt.
Egyéb variációkra meg szerintem igenis szükség van, mégpedíg azért mert egyrészt egy készülék tudását az is megahatározza-illetve inkább behatárolja, hogy aki használja, mennyire ismeri a készüléket.
Itt van pl. megint az én példám, az Unitra ZK 140-el, símán lehetséges, hogy gyerekkoromban megpróbáltunk felvenni a szalag hátoldalára is, mert nem volt aki értett volna hozzá és elmagyarázza vagy megmutatja azt, hogy hogyan kell rendeltetésszerűen használni azt az egyszerű magnót.
Te kis csacsi! A Quadró magnóknál eleve ott a 4 sávos törlőfej. Én arról beszéltem, hogy amikor futottak ezek, csak két olyan készülék volt, ami eleve szabad kezett adott arra, hogy tetszés szerinti sávra felvegyél egy irányba. Az összes többivel vagy 4 csatit vehettél fel, vagy szabvány sztereót. A srác azt kérdezte, hogy lehet-e ilyet csinálni quaadró magnóval.
Szerintem spacc nem erre gondolt, hanem arra hogy őnnálóan fel lehessen a sávokra venni 4 sávos magnőként házi studióba. Amit írtál az alapkövetelmény, van benne egy teljes sávos törlőfej és egy negyedcsíkos törlőfej. Ahhoz hogy a négy sávot önnálóan lehessen használni 4 magos törlőfej kell. Na ezt tudta kevés magnó, és utólag is csak jalantős átalakítással lehetett megcsinálni ,bele kell a még egy törlőfejet tenni azokra a sávokra amire megfordítva a szalagot venne fel. Elég macerás átalakítás volt egy kvadró akaival megcsináltuk annó erre a célra.
Hát elég nagy marha lehetett, aki ezt kitalálta. És a nyelvintézet szégyene, ha megtüri az ilyesmit. A kockás éppenugy kifejezi a lényeget, mint ez a lehetelneség, akkor kinek furta már megint az oldalát?
A '80-as években doktor Surányi János professzor úr, az ELTE algebra-és számelmélet tanszékének vezetője is kockás papírt mondott az előadásokon, megjegyezve, hogy tudja ő hogy nem, de kisgyermekként ezt szokta meg:-)) Ihagee
Na ez még egy gyűjteményi darab! Vollensak-3M, quadnak írja, de kicsit keveslem a gombokat rajta. - Viszont érdekes látvány a plexi fejbúra. Érdekes, de nem kell semkinek, pedig szép állapotú.
Na most lyukra futottál. A komolyabb 4 csatornások (TEAC A-3340, 3440, 2340 stb) bármelyik két sávra tudnak felvételt készíteni. A kommersz korai kvadró gépek (főleg az Akai kis tárcsásokon) volt egy váltókapcsoló 4CH/2CH felirattal. Ezek vagy kvadró, vagy a szabványos 2 csatornás sztereo programot tudtak felvenni, két egymástól független sztereo programot egy irányban nem tudtak rögzíteni. Valszeg azért mert annak nem is volt értelme, valamint hogy volt bennük egy teljessávos és egy 2Xnegyedsávos törlőfej, és ez jelentette a műszaki korlátot.
Akkor ezexerint az árszorzó kb. 4-5x-ös, és az üzemeltetése se egy piskóta - már ha magnózni is akarsz.
Ezt lefelejtette a zöreg a hozzászólásából. Ilyen gonoszak ezek a nyögdijjasok. Én se sajnálnék tőled egy 700-as BMW-t, bár sejtem, ha kifizetted rá a biztosítást, gondolom nézegethednéd a ház előttilyen üzemanyagára mellett.... :))))
Amúgy a Quadró magnók zöme nem tudja egy irányba a sztereó üzemmódot kétszer egy irányba, a sztereót csak kompabilitási üzemmódba hajlandó elfogadni. Azt hiszem csak két magnó tudott tetszés szerinti sávra felvenni. De a fene se emlékxik így több mint 30 év után, melyik kettő volt az.
Szóval akkor menetirány szerint csak adott negyedsáv/sztereoval lehet gazdálkodni, ami mondjuk A és B negyedsáv, és nem lehet mellette C és D-vel, mert akkor az már Quadro lenne, ill. olyan fej kellene amelyen egy irányban mind a négy sávot lehet használni, ugye ?
Köszönöm! Igyekszem ezt a kérdéskört nem bonyolítani tovább.
Akkor amit kérdeztem csak elméleti síkon, annak nincs jelentőssége, hogy a felvételek egy irányban törénnek, vagy mint a valós esetben egymással szemben ?
Az egész dolog annak kapcsán jött elő, hogy jó lenne a Revox A77 hez magyar kezelési utasítás, (pontosabban az előlapi kapcsolók ismertetése magyarul, amíg meg nem tanulom)
mert valami régebbi felvételt hallgattam meg rajta, amit előtte a Teac negyedsávoson is meghallgattam, és a végén ott tartottam, hogy nem tudtam már normálisan lejátszani- pedig akkorra már mindent kapcsolgattam össze vissza- és állandóan hallatszott a szalagon valamelyik oldalon egy másik sáv ,
azt mondjuk sose értettem miért van, hogy a tesláék, unitráék a magnósávok megnevezésére 1-2; 3-4-et, míg az oroszok csak simán mono1, mono2. de nemcsak az oroszok persze. (uher)
Akkor letörlöd az előző felvételt. Persze, ha monóba vetted fel, és nem félsávos, akkor megteheted. Bár azt úgy csinálják, hogy felveszed, megcseréled a tárcsát, azt is felveszed, a következő csere után sávot váltasz, felveszed, tárcsacsere és felveszed, tele van a szalag. félsávos monónál csak egyszer cserélheted fel a tárcsát.
Én egészen pontosan úgy fogalmaztam, hogy megfordítjuk az orsókat, nem a szalagokat,vagyis a jobb oldali helyet cserél a bal oldalival és úgy veszünk fel rá újra.
Az én értelmezésem szerint ekkor még ugyanúgy szalag hordozó rétege néz befelé, viszont a lejátszás és a felvétel iránya pont ellenkező az előző felvételhez képest , és a szalag másik felére - nem oldalára - ill. 2x egyedsávjára történik a felvétel.
Eddíg jó az eszmefuttatásom ?
( Viszont ha jó, akkor had' kérdezzem meg, mi van ha az egyik oldal felvétele után nem cserél helyet a két orsó, vagyis nem fordítom meg őket, hanem visszatekercselem és új felvételt készítek 2x negyedsávot újra, csak a szalag eddíg még nem használt felére ?
Vagyis ilyenkor a két felvétel iránya azonos lesz és nem egymással ellentétes mint az előző leírt esetben ? Van, vagy lehet ennek gyakorlati jelentőssége ?)
Van hiba benne, de nem a Te hibád, hisz szinte mindenki elköveti hasonló, mint a kockás füzet emlegetése a négyzethálós helyett. A negyedsávos felvételi mód esetén mindenki úgy írja le, hogy megfordítjuk a szalagot és ezek után a szalag másik oldalára veszünk fel, holott ez teljesen lehetetlen, mert csak az egyik oldalra lehet. A másik oldalon nincs mágnesezhető réteg!
Gondolom az eléggé egyszerű és könnyen belátható. ha egy irányban akárhány sávon elfoglaljuk a szalag teljes felületét, fordított irányú felhasználás, ill. lejátszás nem lehetséges.
Mint a spaci leírta, félsávos felvételt jobban lejátszol négysávos quadro fejjel mint negyedsávossal, mert az nem is ad ugyanannyi jelet az alsó, jobb oldali sávon!
A négysávos (quadro) fejeknek azonosnak kell lenniük a negyedsávos technikával, mert az összes Quadro magnó használható negyedsávosként sztereóként is.
Igen, a 4 fejmagot tartalmazó gép ebből a szempontból sokkal jobb mint a 2xnegyedsávos, mert ez utóbbi a félsávos felvétel lejátszásakor féloldalasan szól. Lehet hogy ki is próbálom (már régóta készülők rá) mert engem is izgat a kérdés.
Nekem van ilyen AX-20 panelem és egy A-3440-es is, tehát éppenséggel ki is lehetne próbálni a dolgot egy félsávos felvétellel. De az biztos hogy a két oldal között nem lesz szintkülönbség, és már ez is valami.
Nem, nem jössz ki jobban, ott az előző hossászólásomban a válasz. Viszont quadro fejjel korrekten le lehet játszani a félsávost, ha a legalsó fejmag a második csatorna.
Tehát a szalag két szélét tudod lejátszani. Természetesen a forrásnak jól beállított magnón kell készülnie.
Ha jól értelmezem a Spacc által mondottakat és az RS által feltett ábrát, akkor mégis csak jobb a quadró fej, mint a negyedsávos, mert a két szélső sávot felhasználva mindkét sáv teljes szélességében olvas.
Én nem a félsávos fejet akarom helyettesíteni, hanem azt szertetném tudni, hogy félsávos felvételek lejátszásakor ad-e valami pluszt egy kvadró fej a sima negyedsávoshoz képest?
Azt már ugyanis többször tapasztaltam, hogy a félsávos felvétel felemásan (egyik csatorna gyengébben) szól a negyedsávos magnón. (lehet hogy eredetileg is rossz a felvétel, de megfelelő magnó hiányában nem tudom ellenőrizni.)
Egyébként a kvadró fej sávszélessége (sáv magassága) vajon ugyanakkora mint a negyedsávosé?
Vagy esetleg keskenyebb? Mert ez esetben már a negyedsávos felvétel lejátszásánál is gyengébben muzsikál a kvadró fej.
Kedves Quad! Sajna a válasz a kérdésedre nemleges. Az 1-2 sávnál (az a szalag felső szélére esik) Nem lesz vesztesség, viszont a 3-4 sávnál (mivel a félsávos fejeknél éltalában a dupla szélességű sávok közötti távolság miatt) jelentős veszteség lép fel, mert a fejmag fele ezen a "senki földje" szalagfelületen tapogat le. Még jó esetben is 3-5 dB vesztességgel kel számolni. És biza nem sztakijusan, hanem dinamikusan változik a jel erőssége. Természetesen, a teljessávú felvételnél nem áll fenn ilyen jelenség.
Hát először is, igen sokféle félsávos csíkrendszer létezett. De ha a legelterjedtebbnek a NAB szabvány szerinti csíkrendszert tekintjük, akkor igencsak kérdéses, hogy ez összességében szélesebb-e mint 2Xnegyedsáv. Szerintem nem!
Na ezen most lehetne vitatkozni, mert ha a lejátszás egy programm, - ebbe az állapotba kapcsolva zenét hallgat az ember- ami egy jó programm (:-)- akkor ez lehet programm-kapcsoló is(:-)
Persze köszönöm a kiigazítást, tényleg üzemmódkapcsoló volt ezen is (:-)!
Nem ismerem, azt sem tudtam, hogy lehetett nálunk kapni.
S mint nem olyan rég írtam, én úgy kezdtem foglalkozni a szalagos technikával, hogy nem akartam :-) Aztán magával rántott a gépszíj, meg persze innen egy páran (:-))))))) és a lejtőn nem volt megállás. ! De a témakörben még kb. bölcsödei szinten mozgok, csak szippantom magamba az itt elejtett tudásmorzsákat.
Most persze már rááll a szemem. Ezt a magnót is egy furgon félig nyitott ajtajában szúrtam ki.
Nem ilyen volt egyébként. Több volt rajta a fém színű elem, és mintha csak a jobb oldalon lett volna programkapcsoló rajta.
Azt azért én is sejtem, hogy a félsávos fej jobban szól mint a negyedsávos.
Én arra gondoltam, hogy van-e különbség, ha a félsávos felvételt a négycsatornás fej egy vagy két sávjával játszom le. Pont amiatt, hogy a két negyedsáv mégis csak szélesebb mint egy.
Pontosabban az a kérdés: nyerek-e valamit a quadró fejjel a félsávos felvételek lejátszásakor?
Szerintem nem nyersz, hanem veszítesz. A félsávos fej a szalag szélességének kb. 40 - 45 %-át hasznosítja, egy kvadró fej egy csatornája pedig kb. 15 - 18 %-át. Ha ezt kettővel megszorzod, akkor is a félsávos fej alatt maradsz.
Ha egy Elektronika magnóban (elvben bármely más magnóban is) a negyedsávos lejátszó fejet kicserélem négy csatornás (quadró) fejre, akkor a magnó alkalmassá válik a fél és a negyedsávos sztereó felvételek lejátszására? (megfelelő kapcsolgatással)
Pontosabban az a kérdés: nyerek-e valamit a quadró fejjel a félsávos felvételek lejátszásakor?
Azt már kérdezni sem merem: mi van ha quadró fejjel veszek fel "félsávos" elosztásban?
Ha egy Elektronika magnóban (elvben bármely más magnóban is) a négysávos lejátszó fejet kicserélem négy csatornás (quadró) fejre, akkor a magnó alkalmassá válik a fél és a negyedsávos sztereó felvételek lejátszására? (megfelelő kapcsolgatással)
Mondjuk a nyegyedsávosban én is biztos vagyok, mert ott elvben nem változik semmi, de a félsávost le lehet-e játszani? Ilyenkor elegendő az egymás mellett lévő két-két sáv fejszekcióját (párhuzamosan vagy sorosan?) összekötni és úgy rá az erősítőre, vagy jobb négy külön előerősítő. (azt már úgy keveri az ember, ahogy akarja.
Nem tudom melyik a nyomógombos, sőt azt sem tudom, hogy van-e. (:-)
Erről a márkáról, itt olvastam tőletek először, képen is csak itt láttam.
Élőben, meg most először, kb. 5 méterről (:-)
Monnyuk, így belátom, hogy nehéz lesz beazonosítani. Viszont, azt hittem a kései modellek már itt sem programkapcsolósak, henem fejlődtek egy kicsit az idők során.
Sziasztok,ha eseteleg tud valaki,eladó jó és szép állapotú Akai gx4000-es vagy hasonló magnót,elfogadható áron.Az ne tartsa magában:))Sajnos lemaradtam egyről,vagyis voltaképp mégsem adja el,a jelenlegi gazdi.Előre is köszönöm!A mailem publikus.
Sziasztok 1981-es Kashtan magnóhoz keresek kapcsolási rajzot,mivel a tápegységnél évő reléről,leszakadt egy vezeték,és a relé fölött lévő,üvegbiztosíték foglalatáról is.Minden más úgylátom stimmel tuti,hogy ez a baja mert se kép se hang.Előre is köszönöm.
Ja, nekem is van ilyen és hasonló (pl Pioneer RP-220, Dokorder) nem egy sikerült produktum. Csak a felcsévélő orsón lehet használni félsávos gépnél, de inkább ott sem. Sokkal jobbak az elforduló típusok, a Technicsnek is volt ilyen, de csak az 1800-ashoz adott ilyet.
A Jocó által említett két germánium tranzisztor "sajnos" erősít ha kell ha nem. Hangkártyáról próbálok felvenni. a jelszintet próbáltam belőni a megfelelőre (0,3 mV)
Amennyiben modern - nagyjelű - jelforrást használsz a felvételhez, akkor a bemeneti erősítője is túlvezérődhet, főleg akkor ha a felvétel szabályzó szabályzó potmétere az első fokozat után van.
Ellenőrizd le a kapcsolási rajza alapján, hogy ez így van-e....
A szalagok Agfák, szemre nagyon jó állapotban vannak (gondolom ez nem jelent sokat, de nincsenek berepedezve , láthatóan megkopva)
A belső erősítőjének a hibáját nem zárom ki teljesen, bár az is lehet, hogy sokat várok eme 40 éves remekműtől. :-)
Azért írom hogy nem tökéletes az erősítője, mert "monitorozva" a bemenő jelet a saját erősítőjén, hát nem éppen torzításmentes.
Valahol az előerősítővel lehet gond (ha van) mert más felvételek lejátszása közben nem hallom eme torzításokat.
Viszont a saját felvételt visszahallgatva sokkal torzabb, mint belehallgatva a bemeneti jelbe erősítőjén keresztül, így a fej állapota is kétséges lehet.
Több féle szalaggal is próbáltad? Még az is lehet, hogy a szalag pocsék, amivel kísérleteztél. Pl. a legvackabb Polimerek is hasonló jelenséget produkálnak, míg a LH Supernek szép magasai vannak ugyanolyan beállításokkal, ugyanazzal a magnóval.
Minden valószínűség szerint felvételkor a magas hangok túlvezérléssel kerülnek a szalagra.
Ennek a hibának, ha nem a jelforrás okozza, megkeresése csak műszeres mérésekkel lehetséges. Ilyen hibát okozhat az erősítő felvételi üzemmódban fellépő hibája, vagy az előmágnesező nagyfr. jel jelentős csökkenése.
Az lenne a kérdésem, hogy a Tesla B3-as magnóm miért veheti fel a magasabb hangokat torzítva? Más felvételeket gyönyörűen játssza le, de a saját felvételei torzítanak.
Köszönöm "etwg" társunknak az UHER akkumulátor beszerzéséhez nyújtott segítséget. Abban a boltban kaptam, amelyiket ajánlotta. Nem tudtam neki levelet írni, mert nem publikus az emilje. Köszönöm!
Mikor jártál arra. mert manapság mezei jeggyel utazó turista 1 darab 23 kg-s poggyászt adhat fel. ès még véletlenül sem lehet több 10 dkg-val mert attol az amerikai poggyász mozgatok biztosan sérvet kapnának. Igy a könyvet ki kell venni a kofferböl, hogy az 23 kg alatti legyen. Ha extra jegyed van (business calss, frequent flyer), akkor lehet 2 darab poggyászod, de egyik sem lehet több 23 kg-nál) stb. ès már a repülöjegy is messze van az olcsoságtól......
Azon már én is filóztam, hogy esetleg megéri kiugrani amcsiba két erősítőt vásárolni, mivel ott két darab, aránylag kisméretű, de darabonként 36 kilós kézipogyászt lehet feladni a repülőre. Szerintem egy jól elcsípett repülőjegy olcsóbb lenne, mint a postaköltség.
A közelmultban nyilatkozta egy magyar Playboy nyuszi, egyik nap kiugrott Los Angelesbe, másnap vissza jött. Cipót volt vásárolni, mert Pesten nem talált számára megfelelőt.
Hát egy kissé megszívtam ezzel a Maxell magnóval. 28 dodó az ára, de a szállítás 68! (Majdnam annyi, mint a háromszor akkora, és vagy ötször olyan nehéz AKAI X-V volt)
Megkértem az eladót, keressen valami olcsóbbat, nem tudom talál-e.
(Az már más kérdés, hogy rendre látom a küldeményeken, hogy a kifizetett postaköltség jóval kevesebb, mint amennyit az eladó kért)
Ezt a problémát megoldva egy Hivox Lupus DAC vásárlásán töröm a fejem és akkor az optikai kimenetét is használhatom a PC-nek. De egy USB2-es külső hangkari is jó lehet.
Értem. A számítógépen lévő digitális állományok analóg formában történő felvételéhez (ha nem írod ki CD-re) fontos a jó minőségű analóg kimenet. Hangkártya, vagy USB-s átalakító segítségével veszed fel magnóra?
Ahogy látom egy kicsit hülyének vagyok nézve, de félreértettetek!
Ha egy lemez esetleg nincs meg nekem sem LP-n, sem CD-n, akkor a netről letöltött (CD-ről vagy LP-ből csinált) flac-et veszem fel szalagra a számítógépről.
Te nagyon huncut vagy... Mitől tűntek el azok a kattanások, hogy kínzó hiányuk miatt vissza kellett őket állítanod, és honnan tudtad minden egyes esetben, hogy hol és mekkora volt?
gondolom a digitális torzitások kijönnek belöle, habár LP-böl xarabb lex, na de ha azok kölcsönbe woltak és ugy másolta öüket, akko érthetö. Meg lehet, h kiwette belölük a lemezzajt. Mint a Spacc. Csak épp tönkrebaxta a lényeget is. )))
Eddig cd-ről és lp-ről készített flac-eket vettem fel a szalagjaimra, de szeretnék átmásolni eredeti studió vagy koncertfelvételeket, is csak nem tudok hozzájutni. Van egy HS-es A77-esem is, így a 38-cal is megbírkózom. Tudnátok segíteni? Minden jó klaszikustól.. jazzig.
Persz.... csak azt teccenek elfelejteni, hogy embargós termék volt az XT. Tehát hivatalosan nem lehetett importálni. Később, az AT megjelenése után az embargót - mint értelmetlen intézkedést feloldották. Itthon akkor esett az ára a korábbi kb. 20%-ára.
Végülis a készülék ára nem olyan sokkoló, az indexes valutaváltó 85ezer ft-ot mond, az pedig vastagon megéri. Hiszen a vaterán 100 alatt nincs is B77. De magyar magántulajdonból sem eladó soha ennyiért...azok pedig használtak.
Ami valóban sokkoló az a shipping, ami 44 ezer ft....
Valahol azt olvastam, hogy a B77mkII-k és a PR99mkIII-ak gyártása valamikor 2000 körül állt le. Tehát nem biztos hogy annyira öreg. DE az ár sokkoló. Nem is fogja eladni szerintem.
Egyszer, talán majd egy éve, amikor még nem akartam foglalkozni a szalagos magnókkal ( azóta lett 3, de ez egy másik történet(:o),betettem egy linket az elmebayról, ahol valami ordenáré mennyiségben volt vadonat új Rewoxa, dobozzal stb. mint itt az embernek.
Mind, gyári dobozos cucc volt, zsir új, majd' 20-25 évvel a gyártás leállítása után !?!?!?!?!
(nem tom, lehet, hogy Mexikóban folyik a gyártás még, mint pl. a VW bogárral ???? Vagy honnan a fenéből került ez elő ???? )
Akkor sem értettem, meg most sem - ergo nem lettem azóta okosabb s remélem hülyébb sem :-)
Ha kistárcsára állitod az Otarit, miközben AEG wan rajta, akkor egéx jol meghuzza a tekerésnél is. Ugy már meglehet fogni egy kézzel is a feltekert xalagot.
Perxe köze sincs sem a studerek, sem a telefunkenek tekeréséhez. )))
Akkor kérdezd meg Bigit, mi a véleménye a feszítésről. Egy tény. A Studerről levéve elég megcsippantani a szélét, és símán egy kézzel a szélén fogva a helyére rakható. Az otariról két kézzel fogva meri megtenni ezt a műveletet az ember.
Nagy ügy. kéccer javítottam ilyet, a jobboldalon van a görgő a csapágy helyett.Bár volt nálam egy harmadik is, annak viszont a baloldalon volt berakva egy gumipalástos nagy görgő, ami a jeladót kiszolgálta, bár ez nem volt egy autentikus PR99, szemmel áthatóan egy átalakított készülék volt.
Eleget feszít álló üzemben is. Ellenben a nagy különbség a PR-re l szemben, hogy az otarinak elektronikus fékje van, ezért még véletlenül sem lazul meg soha a szalagtekercs.És nem a szalagpálya miatt van ez.
Más kérdés, hogy nyilván sokkal kényelmesebb, és biztonságosabb fektetve, vagy állványon döntött helyzetben használni az AEG magos szalagokat.Otthon viszont hibátlanul kezeli állva is.
Ráadásul ez egy "Stúdiómagnó" Bár számomra nem kurvára az. Inkább egy kurvára megcsinált félprofesszionális. Nagyjából egy felturbózott PR99, csak jobb a szalagpálya. Sajna a futómű hagy kívánni valót, többek közt a tárcsás (bobine) üzemben a fektetett üzemmódot ajánlják, hisz a szalagfeszítés a tárcsás üzemmódban hagy némi kívánni valót, magyarán nem feszít eleget. Ebben megegyezik a PR99, B77, A77 magnókkal, de itt a szalagpálya miatt kicsit jobb a helyzet.
Pécs klassz város, de nekem,nagyon messze van, és Spacc is, hozzád viszont ha nagyon ágaskodom átlátok a dunán (:-), vagy ha befagy akkor korival is át tudom vinni a magnókat.
Hál' istennek nincs ilyen magnóm ;-) Ha lenne, szívesen lefotóznám neked. A szüleim padlásán hever egy ZK145, de az csöves, valószínűleg eltér a bekötése a sávváltónak(anno néztem, még a csöves 140 és a 145 között is jelentős eltérés volt). Az a két szabadon álló derót viszont több, mint gyanús...
A D gomb egyszerre szólaltatja meg a két sávot (double-play). Ha van pákád, próbáld meg átforrasztani/megcserélni a két-két vezetéket, ami az egyes sávokhoz tartozik, ha vándorol a hiba, akkor a fej a szakadt, ha marad ugyanott a búgás, akkor a sávváltó kapcsoló kontaktos. Piszok szar konstrukció az a sávváltó gomb. Bár egyszer úgy jártam, hogy valaki belenyúlt és rossz helyre forrasztott vissza egy drótot, emiatt búgott az egyik sáv :( Ha van műszered, még rámérhestz a fejre.
Régen úgy volt. Ma már szinte kivétel nélkül HDD-ről megyen a műsorfolyam. A könnyúűzenei válogatások csupán "play list"-ek, meg ilyen kutyaságok vannak. Rendkívül sok munkatárs vesztette állását ezáltal....
Az tény, hogy egy szempontnak abszolúte megfelel. 4 XLR és egy hálózati kábel kihúzása után egy ember is ki tudja venni a helyéről, és egy másikkal pótolni tudja. Ebből a szempontból a követelmény ezen részének megfelel..... :))))
Nos, először is a szalag feszítés. (itt fix, és ráadásul nem 50 mikronosra állírva, hanem 35-öshöz) A HS. kivitelnél os ugyanennyi, sajna az 50 mikronos szalag fellebeg a lejátszófejen. Viszont a 35-ös már nem.
Nincs jobboldali hurokkiegyenlítés, indulásnál ránt egyet a szalagon, hiába nyomja a görgő a capstanhoz. Ezek a legdurvább hibák.
A tény viszont az, hogy a nagy rádióstudiók világszerte, a folyamatos műsorszolgáltatáshoz kizárólag a nagyméretű, kimondottan studiómagnónak nyilvánított készülékeket alkalmazták (Ampex, Telefunken, Studer, ML, stb.).
De az MX 50 is az. Legalábbis annak használják,(használták) pl az osztrák rádiónál is.
Az Mx 50 átviteli paraméterei, sokkal jobbak mint az STM é, a nyávogása sem rosszabb nála. A konstrukciója az STM hez képest egy vicc, de az mégis studiógép. Hát hol itt az igazság?:)))))
Nagyon sok különbség van egy kimondottan professzionális studiómagnó, amelyet országos rádió hálózatot ellátó studiók és a studómagnóknak kinevezett félprofi magnók, amelyeket kis területet besugárzó kis kereskedelmi adók használtak (pl. annak idején az USA-ban).
Az igényes és strapabíró elektronika és főleg mechanika mellett kiemelkedően fontos volt a gyors hibaelhárítás lehetősége.
Vegyünk egy példát. A Mech.Lab. STM studió magnóinál meghibásodás esetén, a készükék bontása nélkül, pillanatok alatt lehetett a fiók egységeket vagy a fejegységet cserélni.
Amíg ilyen szépen süt a Nap, gondoltam kicsit vacakolok ezzel az unitra zk 140t-vel....
A 3-4-es sáv zúg-búg nem hallani rajta a felvett műsort. (a D sávgomb is zúg de az nemtommi..) Az 1-2-es sávon szól a zene. A kombifejen minden vezeték megvan ott nem szakadt semmi....
Állítólag volt olyan is, de a többsége elfordírhatós kupakkal jött. Nekem is volt MkI, és az is elfordíthatós volt. Viszont az előtte kapható '720-21 az gumisapkás volt. Na meg A NACIONAL RQ9 is.
Nem egészen. Nem érted mit mondok, ha összehasonlitom az M15A pl. alig tesz rá zajat a gyári új szalagra, szinte süketre törli. A kommersz gépek viszont jól hallaható zajt tesznek rá. Az M15A-ban csak az oszciban több alkatrész van és bonyolultabb mint az egész A77-ben. Nagyon nem egy kategória. A Nagráről nem is beszéltem, igaz az M15A egy icipicit zajtalanabb.
Nem tudom, én nem vettem észre rajta hogy nagy lenne a törlési alapzaja.Sem az A77 nél
HA szimmetrikus az oszcillátor, tehát tök egyformák a tranzisztorok, akkor azzal nemigen van baj. Akkor jön elő az általad említett gond, ha a tranyókat csereberélik az oszciban, és borul a szimmetria.
Az MX-5050 összes változata viszont öntvény vázas, tehát ők szinte egy Muraközi Fakónak számítanak a hucul MX-50-es, és a csak poniló PR99 mellett! :-)
Én is mértem a sajátjaimon hasonló átviteleket(Nekem ez már a harmadik MX 50 esem)
De félreértettél. Nem azt vitatom, hogy melyik a jobb magnó. Ezzel én is tisztában vagyok.
Csak elméleti jellegű vitaként dobtam fel a kérdést. Arra vagyok kiváncsi, hogy két alapvetően hasonló konstrukciójú, és tudású gép közül az egyik miért studió gép, a másik miért nem. Pedig a be, kimenetek, fontosabb paraméterek , szolgáltatások tekintetében meglehetősen hasonlóak..
A PR99 majdnem studió az MX 50 meg az. Ha komoly felvételt csinálsz azonnal kiderűl jobb a törlése a szalagzaj kisebb, jobb a hang. Lemezmásolásnál ez nem derűl ki mert bőven jobb mind a két magnó. Mesterszalag hallgatásánál is azonnal elő jön a különbség. A PR99 viszont szerintem szebb.
A szinház is, de a iskolarádio is ebböl a szempontból profi felhasználo, mégha közelébe sem kerül egy rádios felvételi studio vagy egy hangelemezstudio igényeihez.
A PR99-et a cég sem nevezi studiónak. Szinházak klubok házi studiójába ill. otthonra való. Az ára is ezt tükrözte. Az MX50 meg rádióstudióknak készűlt, jóval drágább is volt és rámegy a 30 centis tányéros AEG magos szalag. A PR99 26 centis orsóra van méretezve bár készúlt hozzá tányér is de arra csak 700 m studiószalag fér.
A régi fejek lágyak voltak. A magnósklubban volt egy szürke magno controll deck. Rengeteget ment a zöldbetétes fejeivel és 4 év múlva sem volt nagyon kopott, pedig minden nap különbözó szalagokkal derekasan volt használva. Igen az többet bírt de azt sikerűlt elkoptatnunk, mert úgy gondoltuk hogy sose fog elkopni és a legszarabb kiselejtezett studió szalaggal (szinte smirgli) használtuk és két év múlva biza elment a magashang és megdöbbenve látszott a kopás meg a fej szerkezete ahogy a résnél ki volt pattogva. Akkor jöttünk rá a szerkezetére is de srről spacc többet tudna mesélni. Kaptam egy akait nem régen barátomtól, jó szalagokkal használta jó sokat amíg át nem állt a CD-re azon nincs látható kopás.
Akkor még nem használtál gumitappancsos mkI-et! Remekül lehet azzal szórakozni, hogy ha vastagabb az orsó egy kicsivel (mondjuk van rajta egy-egy papír felragasztva a két oldalára) akkor mikor ugrik le róla a tappancs, és hány fordulat után követi azt a szalag is! :-)
Nem tudom milyen igénybevételt tartotok normálisnak vagy átlagosnak, de a magnók fénykorában, a 70-es, 80-as években, az én általam ismert és patronált magnósok általában napi 3-4 órában hallgattak zenét. Az akkor leginkább elterjedt AKAI 4000DS-ek és a 4418-assal egykategóriájú Philipsek fejei jó ha egy évet kiszolgáltak. A nagy változást (ebben a vonatkozásban) az AKAI GX4000 jelentette.
Még mielőtt elindulna egy újabb "hit" miszerint az MKII alkalmasabb az állóüzemre, egy kis info. Az MkI és MkII között az eltérés csupán az elektronikában van, az MkI az IC-s elektronika, az MkII meg visszalépés a sokkal megbízhatóbb tranyós elektronikához. A mechanika atomjaira megegyezik. Úgyhogy mindkettő egyformán alkalmas... :)))
1. Szerintem ne hezitálj annyit a készüléken, úgyis inkább a retró feeling miatt akarsz ilyen készüléket. Az Akai GX-4000D vagy 4000DSmkII elég jó gépek, és szépek is. (maradj az mkII-nél, az alkalmasabb az álló üzemre) Nagy valószínűséggel ki lehet belőle fogni egy szép példényt elfogadható áron. Semmilyen más hasonló kaliberű készülék nem szerezhető be ilyen áron, talán csak valami Uher Royál vagy Variocord. Ennek az az oka, hogy nagyon sokáig gyártották az Akai-kat, sok van belőlük elfogadható állapotban. Ha még lesz kedved hozzá, akkor vehetsz hozzá két eredeti Akai ezüst fémorsót, és azzal tényleg szépen mutat. Jó NAB szalagos gép szerintem nincs 50 ezer alatt.
2. A Philips-ek nagy ismerője és barátja itt egy Spacc nevű egyén. Több darabot is birtokol, vagy birtokolt. Ezzel hozzá fordulj. Egyébként a Philipsnek volt egy nagyon pofás sorozata, amiben oldalt 6 db (vagy 4) tolópoti volt, alul meg egy sínszerű részen voltak a gombok.
Akkkor volt az a Philips fej kerámia, amikor a pina danolt. volt az eredeti Beige, utána a zöld, majd a kékes-szürke, de ezek nem kerámiák, hanem kemény permaloy + műanyag szerkezetű fejek, amiben a palástot kitöltő anyag minden esetben hőre keményedő műanyag volt.
Igen. És utoljára. Utána már egyetlen profi magnót nem hoztak ki Revo néven. A PR99-et azért nehezen lehetne a professzionális kategóriába beletuszkolni.....
Én a tejeskávé színű "kerámia betétes"-nek nevezett fejekre vonatkozóan nyilatkoztam, ezeknek kopott példányaival (amelyeket cseréltem) tele van egy doboz. Úgy gondoltam az említett eladó ilyen fejeket említ. Ugyan akkor a zöld színű, hasonló kivitelű Philips fejekkel is ugyan ilyen rossz tapasztalataim vannak.
Próbáltam érthetően leírni az elképzelésem és annak okait (pl: azt is, hogy nem 26,5-es tárcsás magnóról van szó, ami szerintem is elég hülyén nézne ki az oldalára állítva :-) de ezek szerint nem sikerült. Nyilván az én készülékemben található a hiba.
Mindenesetre köszönöm a hozzászólásokat. Úgy tűnik az elgondolásom megvalósításához megfelelő magnót - elégséges forrás hiányában - nem tudom beszerezni. Egyre inkább hajlok afelé, hogy változtatok a szalagos magnó elhelyezésére kialakított elképzelésemen és lesz egy sokak által dicsért Akai GX 4000D, vagy valami hasonló kategória. Természetesen úgy használva ahogy illik.
Még egy kérdés. Az interneten egy eladó azt állítja - a számomra szintén szimpatikus - három fejes Philips N4418-as szalagosról, hogy mind a három fej kerámia. Van valóságtartalma az állításnak, vagy ez tévedés, esetleg egy adott készüléken alkalmazott tuning.
Aki ragaszkodik a nagytárcsás orsós magnók fizikailag egy rendszerbe helyezéséhez, azt a polcos szekrény tetejére helyezi. A készülékek súlya miatt, fali polc alkalmazása úgy sem jöhet szóba.
Mondtam én neki..... Egy szalagosmagnónak nem toronyban van a helye.... bár láttam én már Revotornyot is, De azt meg kell mondani, hogy nem torony volt a koncepció, hanem vonal. Ez ez begvolt az "A" sorozatnál is, meg a "B"-nél is. Eleve egységes volt a front tervezése.
Ezt én sem értem hogy miért forszírozza ezt az oldalra fektetést. Talán csak 36 cm a polc szélessége? De abba szerintem semmilyen normális hi-fi nem fér bele, mert azok általában 42 cm szélesek.
Azért amikor ilyenben gondolkodolkodol hogy oldalára allítanád, - remélem számbavetted azt az apróságot, hogy a 26,5-ös tárcsák jócskán túlnyúlnak a készüléken, és még a polcon is....
Meglepő, de a Sony TC-755A-ban nagyon komoly szervo működik, és gondolom hogy ez a teljes sorozatra igaz. A Technics RS-1500-re épülő sorozat is szabályozza a motorokat az azokba épített tekercsek révén. A TEAC X széria is lehetséges jelölt, van egy párról szervízkönyvem, majd megnézem.
Igazából mindig arra vágytam, hogy legyen egy olyan tornyom amiben van egy szalgos magnó 26 cm-es orsókkal. Nem hiszem, hogy ez mostanában összejön így "kicsiben" akarom a tervem megvalósítani.
Ehhez adott egy Sanyo Presence DC-DJ1 torony, ami 36 cm széles. Új korában került hozzám 20 éve. Akkoriban komoly herkentyűnek számított, és szerintem még mindig nem egy kidobandó konstrukció. Hajdan egy működő 1500-as Ladát adtam érte. :-) Korábbi foglalkozásomnál fogva (Sepsiker, ha mond valakinek valamit) nem értem rá zenét hallgatni, ezért leginkább ébresztőóraként funkcionált. Közben tönkre mentek a hangfalaim peremei (amiről sokáig nem is tudtam, hogy hangszóró csere nélkül javítható) így összességében szerintem a torony legfeljebb 100-150 órát üzemelt.
Ötven felé közeledve rám tört a nosztalgia (persze a válság is) gondoltam felélesztem a rendszert. A toronyhoz találtam és vettem egy pont hozzá való Sanyo lemezjátszót. A Videoton 2050E peremek már itt fekszenek az asztalomon, a torony meg a szervizbe, mert abban is elfáradt valami az állásában. Szóval ehhez akartam a torony és a lemezjátszó közé valami 36 cm-es szalagost, 18-as orsókkal, amit már hallgatni is lehet, de esztétikai élmény is egyben. Természetesen mindezt egy hozzá gyártott állványba helyezném.
A ráfordítható összeg erősen korlátozott. Így jött képbe az Akai 1721w, vagy L, de ezekről lebeszéltek. Mondván, hogy kombinált fejes ami a rossznyelvek szerint általában mindenre jó, de konkrátan semmire. :-)
Most találtam egy Philips N4418-ast, aminek tetszik az ára, a teljesítménye és a paraméterei is, illetve úgy tűnik még némi fém is van benne. Mivel a végére állítva 38 cm, az az eretnek gondolat jutott az eszembe, hogy állítva kellene beépíteni a toronyba.
Én gyerekkoromban nagyon szerettem volna "állómagnósítani" egy Unitra ZK-120-at. Fel is állítottam, és emlékeim szerint működött is. (ez talán súlykuplungos lehet) De aztán elkövettem azt a hibát, hogy rácsuktam a tetejét. Na az abban levő szivacs egész érdekes dolgot produkált, mert lefogta a felcsévélő orsót. A Scotch szalag persze úgy rátekeredett a szalagvezetőkre, hogy el kellet vágni! :-)
Ha 3 motoros, akkor tökmind1, hogy milyen poziióban áll, de ha álló üzemű, akkor is. Amúgy az nem szalagfeszitő, hanem hurokkiegyenlítő nagy általában. Persze vannak kivételek, a 3 motoros Philipseknél szallagfeszítés szabályzó finkciót töltenek be, De például a Revox A77, B77 esetében csak hurokkiegyenlítőszerepet játszanak. Revoxnál szallagfeszítás szabályzást csak az A700.nál alkalmaztak.
Tréfát félretéve, a magnók üzemeltetési helyzete nagyrészben függ annak tervezésétől, ill hogy mire szánták. Egy súlykuplungos szerkezet csak vízszintesen működik jól, de pl egy hárommotoros cuccnak sztem tökmindegy hogy áll, fekvő vagy döntött, de egy a lényeg, ne pofával a föld felé.
Lehet kicsit hülyén hangzik a kérdés, de azért felteszem laikusként a szalagos magnó működésével összefüggésben.
Látok olyan magnót amelyiknek csak az egyik oldalán és látok olyat is amelyiknek mind a két oldalán van szalagfeszítő.
Az a magnó amelyik mindkét oldalon feszíti a szalagot a rövidebbik oldalára (végére) állítva is üzemeltethető úgy, hogy ezáltal a baloldali orsó kerül felüre és a jobb oldali alulra?
Egyébként a TP 60 ára már egy százas körül mozog, A Stellavox meg legalább kétszer annyi, Természetesen mindez dollár vagy Euró.
Azért rengeteg olcsó magnó van 75-82 mm-es orsóméretben, néha 10 ezer Ft körül meg leheet csípni a Vaterán (nemrég volt pl valami Fuji, volt itt valahol a linkje)
Olyan kis szir-szar zanzamagnócskákho való, amikért Quad Mester, és Gabócza elalél ha meglássa. Quadot még értem, mert panelba csak kicsi fér el 200 db. felett. De gabót már kevéssé, hisz ott van neki a fészer..... 2 bivajjal, 6 ökörrel, számtalan kecskével, juhhal és egyebekkel..... lett lényen ott kicsi vagy nagy, mekkmesterünk begyüjti.
Na igen, de nincs robbantott rajz, csak a kuplungról :)) Különben azt ajánlottam volna neki, hogy jöjjön el a könyvért.
Amúgy Csabay nag átbaxása derült ki, a 140T-nél azt írja, hogy itt nem adja meg, de a többinél se adta meg....... Letöltöttem az elektrotanyátról, de ott csak a kapcsolási rajz van meg.
Marad a sec-perc tökölés, feltéve, ha nem ugrótt úgy el egy rugó, hogy nem vette észre.
Majd jól meghuzogatom őkelme fülét, hogy ilyen alapfokú problémával zaklattya az öregeket... :DDDD
Igen, nem tudom a pontos időt meddig használták de van 1968-as szalagom Felvételekkel kaptam Bécsben, több szalaggal és a tulaj ráírta mikor vett fel rá, ez 1968, gondolom akkor vette)) azon már Kodak van.
Oké. Akkor nem izgulok fel rá. Kösz, hogy szóltatok.
(Emlékeim szerint a T200 -ra még a Mester... a Csabai... azt írta, hogy elavult szalag. De az emlékeim szerint Kodakként volt írva és nem Kodavox volt.)
Nem, ez 26 mikronos, volt anno sok ilyenem és szakad mint a barom mert acetát és öregszik. Már a 70-es évek elején lejátszhatatlan volt. P betűvel kezdődőt szabad csak megvenni az poliészter.
tt vettem februárban 5 darabot. Kifogtam egy még szűz Scotch szalagot... vettem egy Sony ULH -t mutatóba 18 -as orsón... Egy Sony PR150 -et 18 -as orsón (ezeken az eredeti szalagok voltak)... és vettem egy 18 -as Audio Magnetics XHE2400 -at, egy Maxell UD25-120 -at (aranyszínű), amin nem az eredeti szalag van.
Amikor ott jártam, volt egy rakat Akai LN, Sony ULH, pár Agfa... egy Scotch212 (bolgár fémorsón :-D)... volt egy 10,5" -es Sony SLH 8 ezerért... még egy Audio Magnetics.
Az Audio Magnetics -en nem tudom milyen szalag volt 826 mikronos helyett 35 mikronos volt)... de az jó minőségű volt minimális drop out-tal... a 25 mikronos helyett szintén 35 mikronos Maxell cuccon meg volt néhány komolyabb drop out... ahogy a PR150 -en is, de az nem volt vészes. A Sony ULH meg persze csikorog.
Úgyhogy nem biztos, hogy mindenki elégedett lesz azzal, amit ott vesz. (Utálom azt, ha nem az eredeti orsóján van a szalag... pláne, ha még a doboz sem stimmel. Sajnos ez ott zsákbacicus.)
Jó neked. Nekem a várttal ellentétben egy álmatlan éjszakát már okozott a dolog. Lehet, mégis csak megkérdezem a csókát... legfeljebb neked nem mondom el, mit válaszolt :-D
Dögivel lehet kapni ilyen méretű akkukat minden tisztességes akkuboltban. Csak arra vigyázz, hog az érintkező ott legyen ahol az UHER-en van (ha nem orr van, akkor is meg lehet buherálni egy kis darab rézlemez felforrasztásával
Nekem olyan akkum van amire az van ráírva, hogy JIALEE, valószínű ez a cég neve, a tipus pedig 3-XM-3.2 (6V 3.2Ah-20R) Ez egy akkus boltba lett véve pár ezer forintért.
Rendszerint csak fel tudod vágni, mint egy konzervdobozt, de belül a cellák általában egyenként vannak, igy cserélni lehet. Utánna meg elmerengeni, hogy hogyan lehet az egészet szépen összerakni, hogy az beférjen az eredeti helyére....
A válaszod jól példázza a "nagy a világ álatkertje" c. feledhetetlen alapvetést. Egyrészt, hogy ilyet kérdel, másrészt egy normális ember agyajárása figyellembe nem veszi az ilyen értelmetlen kérdést.
Ha van válasz, akkor minden további gondolkodás nélkül felteheted kérdésedet az eladónak, tudod arra alá nyugatabbra toleránsabb nemzettek vannak, és nagy valószinüséggel precíz, őszinte korrekt választ fox kapni, mert úgy vettem észre, hogy ez nekik nem okoz problémát.
Persze monnyuk ne ilyetén szegezd neki a kérdést, ho': -Waze! Te már 30 éve ilyen álnok nepper voltál, amikor félreraktad ezt a vackot ???" - Mert a pofátlanságot viszont nem szokták tolerálni... :))))
Embör! Ezek használatlan, csomagolt árúk. Tehát zsír új állapotban vannak, bár szerintem pl. a számláló borásszíja ugyanúgy csrére szorul, meg egy pár kondér, mert hát az idő wassfogát órákba mérik a gyártás pillanatától.
Ezt már én is észrevettem. Amerikaában nem nagyon ismerik a Braun márkanevet. Az audió xuccaikat a/d/s néven árulták egy ideig, marha drágán. A többi háztartási cuccot nem tudom milyen néven árulhatták. Érdekes gép ez a TG1000/1020, de csak inkább gyűjtibe...
Már amikor a hátsó bevonatot láttam, volt egy rossz érzésem. Felraktam a magnóra... egy perc után furcsa hangot hallottam a zenéhez keveredve... levettem a fülest és már tudtam, hogy mitől. Nem volt kétséges: ez Sony ULH :-D
Ami nálam kuka: Scotch 212LP, Ampex456, Sony ULH... az első kettő koszol, mint a hétszentség, a harmadik csikorog. Ez utóbbi hangjelenséget már Sony PR150 -nek is sikerült produkálnia.
Nem tudom, hogy az Akai GX4000 -en kívül még min viselkedik így a Sony ULH. A Tesla B100 -on például nem csikorgott. A Kashtan -ra meg még nem raktam fel.
Miattam nem szükséges cserélni. A lényeg a Revi orsó volt.
A csikorgás magnó függő? Nem a szalag szar szerinted? Felőlem cserélhetünk egyébként ha neked megér annyit az utazás, de az én kedvemért felesleges. Van például Scotch szalagom amihez úgysincs orsó.
Gabócza nem írigykedik, hanem szent borzadállyal nézegeti QUAD a nagy gyűjtő kincseit.... ez nem fészerbe való te szerencsétlen. A zöld bársony meg nagy rá, eltakarná, akkó meg minek ez neked te kölök?
Amikor a Nagra elkészítette a JBR kazettás felvevőjét (csak felvenni tud, de fele akkora volt min az SN) akkor még nem létezett hozzá lejátszó, ezért az SN-hez készítettek "kazetta lejátszó adapter" Na egy olyat szeretnék, de nagyon
Mer' Q, mint qrvanagy GB, valamint K, mint kicsike GB. Asztat ne kérdezd, h mijaza GB, mert az annyira titkos, hogy ha megmondanám, le kéne lőjelek.:-)))
Ez természetesen főleg a fogyasztás miatt van, a nagra SN-t is kézzel kell visszatekerni. Ez egyébként már volt fent, meg is jegyeztem, hogy a capstan hajtást, az uher reportról lesték el...:)
Előbb kérdezd meg a közvetlen barátaidat is... hátha az utolsó pillanatban az itt érdeklődő személy orra elől elhappolnák... mint az én orrom elől a Revox B77 -et. :-D
A 810-807-en nincs pause, ezt cak távvezérléssel tudja.
A Revoxokban csak a gomb megnyomása alat van pause-ban, de lehet kapni egy kis modult, amit feldugva egy jumperrel állítható módon 3 féle üzemmódba kapcsolható PAUSE funkviót kap a készülék. Nekem van a B77-hez is és az A700-hoz is egy ilyen kis pic-es modul. Most gyrok két utólagosan bedugható Quartz motorvezérlő modulra, sajna drága, 176 darabja.
Ez valóban így van, a Te szalagjaidra nem jelentkeztem még sosem, de korábban más szalagjaira és kazettáira igen. Amint mondtam, volt, hogy válaszra sem méltattak, vagy irreális árat kértek, ezek szerint nem a megfeleő embereknél kopogtam. Mint írtam, szerencsére vannak még jószívű fórumtársak, akikkel kölcsönösen megajándékoztuk már egymást, remélem mindkét fél megelégedettségére.
Szerintem nincs oka itt restelleni senkinek semmit, esetleg a néha fel-fel bukkanó hiénáknak (:-)
Az ember ismeri a pénztárcája két fala közti távolságot és annak tükrében gondol hangosan egy összegre amit még szívfájdalom nélkül ki tud fizetni és kész.
Slussz passz !!!!!
Az összeg mindíg ennek fejében nagy vagy kicsi, effektíve és volume - relative. És nincs harmadik megoldás ebben a kérdésben.
Ráadásul van egy fontossági sorrend, mennyire kell, és mennyire akarom - azaz pont fordítva, de nagyon akarom és nagyon kell (:-)
Nincs ezzel semmi probléma, ne mentegesd magad. Számomra az emilből nem derült ki, hogy előnyös ajánlatokkal kell, hogy bombázzunk keményen és gyorsan.
( vagyis valszeg ezt elbambáztam (:-)
Mindenkinek van egy szempontja ami szerint árul.
A vétel nem kötelező, és mindíg az eladó diktál.
Ráadásul számomra nem volt égető, hogy itt, és most és csak nekem.
Szóval emiatt ne legyen fejfájásod (:-), elég sajnálatos, hogy a muszály miatt kellett ezektől megválnod.
Nekem nincsen gondom vele, vállaltad az ajánlatod egy nyilvános fórumon. Egyből egyébként csak akkor adtam volna oda, ha rendesen meglepődöm az ajánlaton, mondjuk 5ezer a kettőért vagy ilyesmi, egyébként pedig inkább informálódom.
2500+pósta? Személyesen Blaha, vagy Szentendre. King Crimson van rajta egyébként, de nem tudom milyen minőségben. Aztán szólj rám ha nagyon elvagyok szállva, de én úgy látom vaterkán minden szart el lehet adni.
Sajnos Én sem vagyok Budapesti, és nagyon szűk idő áll rendelkezésemre egy esetleges személyes átadásra, ezért örültem a kolléga gyors, és kedvező ajánlatának az összes orsóra. illetve szalagra. Szintén sajnálatos, de meg kellett mostanában válnom jó néhány szép állapotban megőrzött készülékemtől is, és ezek eladásánál is a praktikum volt az egyik szempont.
Amíg Budapesten laktam és hagtechnikával foglalkoztam minden féle adás-vétel, csere könnyen ment, akár egyesével, darabonként is, sajnos akkoriban is rászorultam néha egyes cuccok eladására. Nem nepperként árusítok, hanem szükségből.
Köszönöm azért a lehetőséget, a tolongás még itt a fórumon sem kenyerem, és nem is szeretem. A licitálás meg itt egy ilyen zárt közösségben nekem kicsit idegen.
Természetes, hogy limitált darabszám esetén az aktívabb kollegák lépéselőnyben vannak. Úgyhogy az első fordulóban ki is estem (:-)
Én rengetegszer hírdettem már orsókat és bontatlan szalagokat, és mindent elvittek a fórumtársak. Volt köztük sok vidéki is, de Te még sosem jelentkeztél egyikre sem. Részemről én továbbra is itt fogom először meghírdetni az eladó cuccaimat, nem Vaterázok.
Sokan érdeklődtek, aztán másodszorra már nem mindenki válaszolt, kékszemű kolléga volt a leg aktívabb, és a legjobb ajánlatot is Ő adta. A maradék meg műanyag orsón van, nem volt nagy a tolongás.
Az ebay -n ki lehet fogni szaré' hugyé' is szalagot... csak az a fránya postaköltség...
Én is begyűjtöttem már pár ajánlatot, amire akár itt, akár privátban rámoccantam és még nem sok (úgy is mondhatni, semmi sem) realizálódott belőle. No de mindegy... munkanélküliként most nem is szabadna dobálnom magam :-D Még a végén rámszáll az adóhatóság is. hehe
Nem budapestiként én már meg sem próbálok a fórumon felbukkanó cuccokra rámozdulni. Jóval nagyobb az esély akár Angliából, az ebayről szalagot szereznem, mint a fórumból. Sokszor azt tapasztaltam, hogy a már több száz darabos készlet gyarapodik újabb példányokkal, esélyt sem kap az egyszeri, vidéki magnós. Jó esetben kapok az emilre választ, de sokszor még az sem jön, ha megírom, hogy nem budapesti vagyok. Szerencsére azért találkoztam nem egyszer üdítő kivétellel, de nem ez a jellemző.
Sebaj, marad a Vatera, meg az ebay, meg a jószívű fórumtársak :)
:D
Ilyen volt
Ilyen lett.
