Most korábban kell nekiálni, még annál is. Mint előre jeleztem én ma lekapkodtam az Irsait. Hát meglehetősen meglepődtem. Nagyon kellemes savakkal 19-es mustja van!!! Más kérdés , hogy én az idén "elrontom" és nem bor lesz belőle, hanem gyümölcslé, de azt jelzi előre, hogy a szilváni aug közepére 20.-ára szüretre kész lesz. Elő a refraktométereket, és sürün mérni.
hirtelen, megfontolatlan válasz: előbbi hasonlít a pannónia kincséhez, persze ehhez, magányos fürtöt és leveleket kellene látnom. Második terézhez, olimpiához, esetlegesen afuz alihoz hasonlít...
kérdésem lenne, mégpedig, hogy a képeken lévő szőlők milyen fajták. Nagyon hasonlítanak egymásra, még ízre is, csak ez egyik gömbölyű a másik pedig enyhén hosszúkás. Köszi a válaszokat.
nagyon picit attilára is hasonlít, azt onnan jól felismerni, hogy piros a levélnyél és a kocsány, illetve a fürt vége gyakran kanyarodik...több ötletem nincs...
Pedig nagyon annak tűnik a levél és a leírás alapján. Ha mégse, két fajta hasonlít még, a téli muskotály(csak az vmivel később érik), ill. a boglárka(az meg korábban és nagyobb a fürtje), e 3-ból vmelyik remélhetőleg:) Nézz ezeknek utána kis határozókönyvekben...
A két kép ugyanaz a tőke, itthon a pici kertben ez az összes szőlészet. De a telken van Pölöskei, ez biztos nem az. Annál jóval nagyobb szemű, kevésbé muskotályos. A Pölöskeinek a levele is olyan érdekes kékes, ezé meg szép zöld. Más ötlet?
Örülök, hogy végre valaki megfejtette a bakó szőlőt. :)
A Seibelek a Feri szőlő meg a Pannonhalmi kék pl., vagy valamivel keverem? Csak ezekre emlékszem. A Delawareből meg piros és fehér is van ha jól tudom.
Én is úgy látom, hogy hamar kezdődik a szüret, előre láthatóan augusztus végén a rizlingszilvánit már le kell szedni. Ehhez viszonyítva 1-2 két hétre szoktam szüretelni a Zweigeltet. Az olaszrizlinget megpróbálom szeptember végéig a tőkén hagyni, de addig még sok víz lefolyik a Murán...
Köszönöm a válaszokat. Errefelé ezek a szőlők a megszokottak. Még senki sem panaszkodott a boruk íze miatt. :) Lehet ezekből is jó bort csinálni szerintem. A Concordot meg a Delaware szőlőt ajánlom azoknak is akik az igényesebb fajtákat részesítik előnyben. Ezekkel tényleg nincs sok baj, főleg a Concord volt sok évig nagy gazban eltűnve és most ősszel rászántam magam, kicsit helyrehoztam és már idén sok szőlő lesz a lugoson. Őszre akarok kb.70-80 méter hosszú szőlősort telepíteni a kertemben úgyhogy mostantól figyelem a fórum történéseit. Van egyébként valakinek Nógrád megyei tapasztalata?
A felső képre kattintva egy másik kép ugrik be nekem, de az alsó minden bizonnyal pölöskei muskotály. Jó rezisztenciájú, kellemes ízű szőlő, bort is szoktak készíteni belőle
konkordi = concord szeibert = seibel .... (a pontok egy négyjegyű számot takarnak, sokféle van belőle) baku = baco noir delavári = delaware nova tényleg noah
Ez mind direktermő vagy fajhibrid, növényvédelmükkel sok bajod nem lesz, de mindegyiknek hasonló aromája van, vagy szereted vagy nem...részletesebb felvilágosításért fordulj a google-hoz.
Ez is arról a tőkéről való, tegnapi kép. Lassan virágzik a harmadik termés. A másodtermés be szokott érni, ha olyan telünk lesz, mint tavaly, akkor még ez is jó lesz januárra. :)
Van valakinek tippje, hogy ez milyen szőlő? (Hamburgit akartam, ezt kaptam... De azért nem vágtam ki. :) )
Most már zsendül lassan, de normál években augusztus végére, szeptember elejére érik be igazán. Nem óriási, de nagy szemű, nagy fürtű, kissé muskotályos, aranysárgára érő, vastag héjú, betegségeknek viszonylag ellenálló, nagyon erős növekedésű.
Hármat ismerek közülük. Mindhárom elvan kevés permetezéssel, véxükség esetén, átlagos évben permetezés nélkül.
A nova az tényleg Noah. A szőlő érdekes ízű, elég jó, aki szereti. Éretten lehullik. A borától nagyon jól meg lehet vakulni, azt hiszem, metilalkohol képződik benne.
Delevári: Delaware. Van fehér és piros változata. Kemény héjú, elég jó ízű, ha jól meg van érve.
A bakut én bakónak ismerem, elég semmire való, ízetlen, de nagyon erélyes növekedésű, árnyékolásra használom.
Ha csak keveset akarsz dolgozni velük, akkor jók, de ha jó bort akarsz, akkor nem jók.
Ha veszed a fáradságot és előre olvasol, szinte mindegyikről találsz leírást, véleményt. De én azt tanácsolom neked, mivel amit itt felsoroltál szinte mind direkttermő, meggondolmám mennyi munkát feccölök bele a felújításba.
Hellosztok! Az lenne a kérdésem hogy mi a rendes nevük azoknak a szőlőknek, amiket csak falusi nevén ismerek. Pl. konkordi,szejbert vagy szajbert( seibel lehet a rendes neve?),baku, delevári. A nova az talán noah ezt hallottam valahol. Interneten hiába kerestem rájuk, ezeken a neveken nem találtam semmit. Régi szőlőt hozok majd helyre és ilyen fajták vannak benne állítólag.
Ha ezekről a fajtákról adna valaki jellemzést az jó lenne. Vagy linket ahol jellemezve vannak. Előre is köszi!
Úrak! Ki hogy áll a szürethez? Azt gondolom, én a jövő héten elkezdem az Irsaival. Nem nagy tétel, talán 15 tő. Persze inkább kényszerérett, de a nagyobb baj az, hogy a darazsak és más szívogatók ellen nem tudom védeni. Jelen elképzelés szerint nem bor lesz belőle, hanem mustként meghagyom ívólének a gyerkőcöknek. Ha valaki tud tuti receptet, amivel megóvhatom a forrástól, és nem kell hozzá sok "méreg", akkor azt örömmel fogadnám.
A többi is szépen fejlődik.
Régebben azt írtam, hogy a szilváni aug. végére szüretelhető lesz.
Ezt tartom, a déli oldala már sárga, ha az idő jellege nem változik, egy hónap múlva már a mazsolásodás is megjelenhet.
A Pinot Noiron már alig találni zöldelő szemet
Egyedül az Olaszrizling, amelyiken még nem fedezhetők fel az érés jelei.
Ma olvasom, hogy az alföldi homoki szőlők gazdái panaszkodnak, hogy a szárzság megtizedelte a termésüket.
Erre is kritikus már a helyzet, de amikor írom egy kellemes zápor kopog az ablakon, és a meteorológusok az elkövetkezendő napokra még ígérnek.
A bort általában kénezéssel tartósítják. Vannak, akik nem használnak ként, de ez a ritkább, nagyon hideg pincékben megoldható. A boltok polcain álldogálást nem igazán bírnák ki az üveges tételek kén nélkül.
Megvárom, jövőre jól visszametszem, ha akkor is beteg lesz megválok a Néró fajtától. A termést egyébként szépen beérlelte, már meg is ettük. Volt egy-két repedt szem közte, de amúgy jóízű és egészséges volt.
A franc ebbe a sok nemesített fajtába, lehet hogy szerzek valahonnan Othellót és azt teszek helyette. Apámnak volt két tő lugasnak felfuttatva, alig permetezte de soha semmi baja nem volt és rengeteget termett.
On berries, small, round, dark spots, each bordered by a brown-purple ring, may occur. These spots may appear at any time between fruit set and ripening. In severely affected vines the berries often crack and dry on the vine.
Tünetei (szabad fordításban):
A bogyókon kicsi, kerek, sötér foltok fordulhatnak elő barnáslila gyűrűvel határoltan. Ezek bármikor megjelenhetnek a bogyó kifejlődése és érése között. Súlyosan érintett tőkén a bogyók gyakran megrepednek és kiszáradnak.
Olyan rossz és pici ott a kép, kinagyítva sem jobb, de az mintha nem egészen ez lenne. A fénykép amit beraktál pontosan olyan mint az enyém.
Az én szőlőm nem mutat legyengült állapotot, szép vastag erős a vessző kb 10 cm-es ízközökkel. A beteg részig barna a vessző, az egészséges rész éles határvonallal zöld. És ez így van mind a 4 tőnél. Azért majd figyelem, nem terjed-e tovább.
Jövőre el akartam húzni oldalra lugasnak, de azt hiszem megint vissza fogom metszeni 2 szemre emiatt a baj miatt.
Ez a baloldalon látható levéltünet egészen biztos, hogy az esca lenne?
Van 4 tő hároméves Néró szőlőm, a tavaszi vesszőn pontosan ilyenek a leveleik.
Tavasszal szépen indultak ezek is de májusban azt vettem észre, hogy a levelek széle 5-6 mm szélességben sárga. Permeteztem rendesen, kapott Wuxalt is és mégis idejutottunk.
Letetőzés után a legfelső kacsot engedtem megnőni, azon meg egészségesek a levelek. A termés már beérett és egészséges.
Van több másfajta szőlőm is de egyiken sincs ilyen tünet.
Lehet, hogy fertőzött állományt vettem 3 éve - 2004 őszén? Eddig lappanghatott a baj?
Szeretném még valamivel kiegészíteni a mai hozzászólásomat: felteszek egy fotót egy egészséges favorit csemegeszőlő tőkéről, amit ugyanakkor készítettem, mint a beteg merlot tőke fotóját. Mivel a favorit korai fajta, már nem kapott az ominózus léből, vagyis nem érte nedvesség. Nem is lett semmi baja. A csabagyöngye tőkék is ugyanezen okból teljesen egészségesek maradtak. Úgy gondolom, hogy ha megérkezik a régen várt eső, akkor ezeken is robbanásszerűen fog kialakulni a betegség. Ne legyen igazam, de az eső megérkezésekor a hozzám hasonló bio védekezők (lehetőleg csak réz és kén) szerintem tapasztalni fogják a coniella diplodiella gomba kártételét.
A betegséggel kapcsolatban passzolok. Megfejteni valószínű nem fogom. A vízhiány, hőség tuti közre játszottak.
Most intenzívebben fogom öntözni a tőkét, permettel kezelni nem fogom, aztán majd látom hogy alakul. Még mindig ott van az egészségesnek tűnő bal oldal...
Nem tudom milyen fajta szőlőnk van, mert nem én ültettem. De szerintem az előző tulaj se tudná megmondani, mert nem törődött a kertjével. (csak mellékesen: 7 fát kellett kivágni a kertből, mert egyik se volt soha gondozva, megmetszve, mintha útszéli fák lettek volna, mind tele volt betegséggel)
A szőlők is nagyon ramaty állapotban voltak, már sokat ki is vágtam közülük, egyrészt mert túl sűrűn voltak ültetve, másrészt, mert a kékek nagyon savanyú szőlők voltak.
Csak a fehéreket hagytam meg, viszont ezek is össze-vissza dőlnek, arról nem is beszélve, hogy olyan görbe a száruk, mint egy bumeráng.
Ezért is gondoltam, hogy új helyre, új tőkéket ültetek majd, kialakítva rendesen a támrendszerüket és az öntöztetőjüket. (Egy könyvben láttam lerajzolva, hogy ültetéskor a gyökérzet közelébe drénréteget kell tenni, arra egy csövet helyezni úgy, hogy mikor betakarjuk földdel a gyökereket a cső vége kiálljon a földből. Ebbe kell önteni a vizet öntözéskor, így a tőke gyökérzónája kapja majd a vizet.)
Viszont tavasszal úgy döntöttünk, hogy csak frissítjük a töveket, ezért mindegyiknél hagytam meg alulró egy fiatal hajtást, amit szépen merőlegesen a földdel ki is kötöztem. Ezért van az, hogy annyira nem zavar a jobb oldali kar levágása, mert 1-2 év múlva, úgyis kivágtam volna az egészet.
Bár ha belegondolok, mégiscsak jobb lenne új tőkéket ültetni, ezeket pedig meghagyni addig, amíg nem teremnek az újak.
Nagyon jók a körülírásaid a napperzseltséggel kapcsolatban. Lehet egy tetejezés és kacsozás után is. Ezekben a napokban,ahol a levegő-megszorult helyeken bizony 50-60 C fokok is kialakulnak, kellemetlen meglepetések is felléphetnek. Ez komplex jelenség a mamija esetében. Lehet egy viz és tápanyag szállítási zavar is a kordonkar valamely részén, metszőolló okozta vagy egyéb sérülés miatti beszáradás okán. A sérült száradó részt mindenképpen le kell vágni / a bakot a kordonkarig /, a tőke többi részét pedig meghagyni. Ezen a részen a következő évben is lesz hasonló elszáradó 1-2 hajtás, előbb utóbb e tőkédtól meg kell válnod. Üdv!
Nem diagnózis, de még egy dolog, csakhogy árnyaljuk a képet: az esca-nak is kétféle tünetcsoportja van ám; az egyik a krónikus, a másik pedig az akut tünetcsoport. A krónikus az, amikor jönnek a sárgás meg vörös foltok, a black measles, meg a belső szöveti barnás elszíneződés. De vannak akut tünetei is, azok a klasszikus apoplex tünetek: levélzet, hajtások, fürtök hirtelen hervadása, száradása, egy-egy hajtás vagy a teljes tőke hirtelen pusztulása (vízháztartás összeomlása). Vélemény?
Köszi a választ. Legalább félig megnyugodtam. :-) Mármint azért, hogy nem valami eddig ismeretlen kártevő.
Időnként pedig locsolom, de azért nem viszem túlzásba, nem igazán szeretnék 2000 ft-os szőlőt termelni. :-)))))
De tényleg hihetetlen dolgok történnek: két napig nem voltunk itthon, és az egyik tőkén két hosszú "ág" zörgősre leszáradt. Előtte nyomát nem láttam még sárgulásnak sem ott.
A napégést én úgy tudom elképzelni, hogy a körülmények a tőkéd körül hirtelen megváltoztak, pl árnyékolta egy fa, amit egyik napról a másikra kivágtak, és a tőke (szőlő) hirtelen, átmenet nélkül a tűző napra került. Szerintem itt nem erről van szó, mert ez esetben mellette lévők is úgyanígy jártak volna.
Egy másik vélemény a napégésről:
Napégés - Ha túl erős napsugárzás éri a növényt, a növény zöldje kifakul, különösen a felső hajtásai válnak világoszölddé. Az alsóbb levelek, amelyek nincsenek kitéve a káros sugárzásnak, természetesen egészségesek maradnak.
A levelekből és a fürtöt is látva, úgy gondolom, ez egy-vagy két fajta betegség (lehet pl vírus is) következményei. Persze a nagy hőség, vízhiány (hiszen legyengül a tőke) nyilvánvalóan hozzájárulhatott ezek kialakulásához.
Nem kell megijedni, másnál is előfordul. Kezeld elővigyázatosan, hogy ne Te magad vidd át a fertőzést az egészségesekre.
Kedves szőlő fórumosok! Tegnap este regisztráltam, nagyjából elolvastam az újabb info-kat. Mamina (2508) hozzászólására szeretnék reagálni, mivel szerintem hasonló problémámk van a szőlővel (amint a fotók összehasonlítása mutatni fogja). A múlt hét közepéig nagyon egészségesnek gondoltam a szőlőültetvényemet, 4 hétig nem is permeteztem, de mivel holnaptól elutazom néhány napra, mégis megpermeteztem rézzel és kénnel. Két napra rá súlyos betegség jelntkezett a merlot, valamint a késői csemegeszőlő fajták (a korain nem, de azt nem is permeteztem) fürtjein. Némelyik tőkén csak kisebb mértékben. Érdekes: a kékfrankos fajtán csak elenyésző mértékben jelentkezett a betegség. 19 éve foglalkozom szőlővel, ilyen gyorsan elhatalmasodó súlyos betegségre nem emlékszem. A szomszédok szőlőjén is látok ilyet, de nem ennyire súlyos. Persze én is gondoltam a hőségre, jöttek a tanácsok: pl. homoki jellegű a terület, tehát hőguta, készüljek a teljes tőkepusztulásra. Aztán itt a fórumon írtatok a számomra eddig ismeretlen "ESCA" betegségről is. Nekem más tippem van, éppen ezért az észlelés után azonnal lepermeteztem a kéznél levő Polioxin vegyszerrel, ami a szürkerothadás közismert ellenszere. Ugyanis szakkönyvben és interneten utánanézve a tippem: a szőlő koniellás fakórothadása nevű gombabetegség. Nem akarok belebonyolódni, ezért ideírom a legjobb linket: http://www.agronaplo.hu/index.php?rovat=10&cikk=2721
Számomra elég meggyőző. A cikk szerint a sem a réz sem a kén nem használ, kaptán vagy folpet hatóanyag szükséges. Kigyüjtöttem, hogy mely termékek tartalmaznak ilyeneket, ha valakit érdekel, leírom.
Egyébként nálam levelek és a hajtás szárak egyelőre nem károsodtak látható mértékben. A Polyoxin valószínűleg nem a leghatásosabb szer, de mintha megállította volna. Arra vonatkozóan is van tippem (persze lehet hogy tévedek), hogy miért a permetezés után jeletkezett robbanásszerűen a betegség: a lappangó gombák a permetezés nedvességtartalmának hatására indultak szaporodásnak, és hát a réz és a kén ezt nem akadályozta meg. Egy eső is kiváltotta volna mindezt.
Az van, hogy reggel meglestem a vessző keresztmetszetét, és nem volt még egy plusz gyűrű a barna folt körül. Tehát nem Esca.
Maradt a peronoszpóra. Találtam zöldes-sárgás foltokat a kevésbé elszáradt leveleken.
A tőkén két oldalra nevelt karok voltak, a beteg, jobb oldali kart levágtam. A bal oldali egészségesnek tűnik. A héten már lefújtuk Championnal, elég ezzel kezelni, vagy a biztonság kedvéért fújjuk le mással is?
Jani71, az ollóval vigyázok, ecetes vízbe teszem órákra, aztán a tűző napon szárítom.
Szívesen! Ne felejtsd el fertőtleníteni a szerszámot, nehogy átvidd esetleg a nyavalyát a többire! Az olajfolt nem nagy durranás, egyszerű sárgászöld folt a levélen: ez az első jele a peronoszpórának, ha ezt látod, már csak felszívódó szerrel lehet megvédeni a növényt (mivel utánanézel, úgyis fogod látni a képeken, hogy milyen).
Néztem képeket az esca-ról. Mndegyiken erős rozsdaszínű volt az elszáradt rész. Néhol szinte vöröses árnyalatú. Az enyém meg csak egyszerű barna, meg annak árnyalatai. Van ennek jelentősége?
Meg aztán találtam olyan oldalt is, ahol érthetően le volt rajzolva, hogy hgyan kell kinéznie az escás keresztmetszetű vesszőnek. Reggel megyek és megnézem alaposan.
Most még meglesek egy pár peronoszpórás képet is, hiszen az olajfoltot se ismerném fel. :(
4 éve lakunk itt, eddig még nem volt semmi gond a szőlőkkel. Nem értek hozzá, csak úgy női megérzésből csinálok mindent. A metszést is.
Teszek fel két képet, baloldalon ESCA-s, jobb oldalon peronoszpórás levél.
Figyeld meg hogy a fonák oldalon a peronoszpóránál még látszik a fehér gomba képlet! A képeid alapján én inkább peronoszpórára tippelnék, de Te nyilvánvalóan jobban ismered a szőlődet és magát a folyamatot, ami a tőkével (vesszővel) történt.
Próbáld a Phaeomoniella chlamydospora, vagy a Phaeoacremonium-ra keresni a Gugli képkeresőjében, ad pár esca-s képet. Vagy a Black measles-re, ez az angol neve a leggyakoribb fürttünetnek, ott is van pár egyéb esca-s kép is. Jópár kórokozója van az ecsa-s tünetegyüttesnek, de a fenti kettőnek, és a Fomitiporia farontó gombának van elsődleges szerepe a betegség kialakulásában.
Semmiképpen nem akarok beleszólni, hogy mit csinálj a szőlőddel, nem is vagyok szaki, csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nálam is így kezdte, de a legalsó, közvezlenül a föld felett kihajtott vesszőig visszavágva sikerült megmenteni a tőkét, azóta hajtott egy vesszőt még rejtett rügyről, egyelőre úgy néz ki, hogy túl van rajta. Nálam is ESCA volt (szerintem), gyakorlatilag a fürttel kezdődött, aztán nagyon rövid időn belül egyszerre kókadt, majd száradt le csörgősre minden (levél, vessző).
Amikor elindult a folyamat, az említett alsó vessző még teljesen egészséges volt, a tőke többi (gyakorlatilag a vesszőn kívüli teljes) része fentről lefelé, vesszőről vesszőre egyenként fonnyadt el. Előbb az egyik, majd a másik, aztán a többi viharos gyorsasággal követve egymást. Ha nem reagálok elég gyorsan, most már nem lenne belőle semmi.
Még egyszer hangsúlyozom, hogy nem vagyok szakértő, de az, hogy a fürt így egy az egyben csörgősre van száradva, szerintem egyértelműen ESCA-tünet.
Ha gomba lenne, nem ilyen drasztikus gyorsasággal és alapossággal történik. Plusz azt hiszem, egyéb, megelőző tünetek is lennének.
Persze lehet, hogy a szakik majd jól megcáfolnak. Csak a tapasztalatomat írtam le.
Ez inkább a szárazság miatt van. A ma reggeli határszemlén láttam hogy szinte minden tőkénél ez a helyzet. Van olyan tőke amelyiken már száradnak a levelek, ez jövőre ki se hajt. Sajnos azt kell mondanom hogy ha még két hétig nem esik az eső és ilyen dög meleg lesz akkor nem kell szüretelni, de lehet hogy jövőre se.
Éjjel egyig kerestem a google-n képeket, de csak egyet találtam az ESCA betegségről, viszont az kísértetiesen hasonlított az enyémre. Leírást annál többet találtam. Már hétkor kint voltam a kertben metszőollóval és alig bírtam kivárni, hogy meglessem a vessző belsejét. Mert az volt írva, hogy akkor a vessző, kar keresztmetszetén barna elszineződés látható. Az enyémnek a közepe barna.
Még mielőtt visszavágom (vagy kivágom), teszek fel képet a keresztmetszetéről is, de még tölteni kell a fényképezőgépet.
Amúgy ma reggelre 2 fürt teljesen összeszáradt. Ilyen fürtök voltak a már említett képen is.
Sajnos jó pár fürt a magokig be van repedve. Az előbb lent voltam a kertben, de sajnos pont a fürtről nem csináltam képet. Ui. észrevettem (szerintem pár napja még semmi nem volt), hogy sárgulva foltosodnak a levelek néhány tőnél. Így:
Ez is lisztharmatra utal?
Nem is tudom, mivel lehet mostanában permetezni. Hiszen még sötétedéskor is 30 fok van. Éjjel csináljam, fejlámpával? :-)))))
ha jól gondolom (mert nem írtad le) szemeken olyan repedezett foltok találhatók (kisebb fertőzés esetén), nagyobb mértékkű esetében viszont teljesen magjáig be van repedve.
Sziasztok! Milyen betegség okozhatja a szemek kirepedését már ilyen korai állapotban? Csak pár tőnyi kordonunk van, (számomra) meghatározhatatlan fajtákkal (többféle). Ma vettem észre, hogy egy amúgy fehér szőlőtő körül bordósodnak a fürtök, és mosolyognak a szemek, mint a vadalma. :-)
Permeteztem párszor már a szokásos nyavaják ellen...
A képedet látva ez vagy egy súlyos peronoszpóra fertőzés következménye, vagy az ESCA nevü tőkeleromlás tünete, ami viszont fertőző. (Ha ESCA akkor sajnos le kell vágni a kart az ép részig, a levágott részt ki kell vinni a szőlőből, elégetni és utána fertőteleníteni kell a metszőollót.) Keress rá a Google-ban az ESCA-ra! pl. képeket és hasonlítsd össze a látottakkal.
Köszönöm a segítséget. A szőlőt ma este (mielőtt még géphez ültem volna) lefújtuk Championnal.
A háttérben tényleg kukorica látható, de az már a szomszédasszonyé. A szőlőtőkék és a kerítés között van másfél méter. Viszont lehet, hogy a tőke tápanyaghiányos, mert tavaly előtt is voltak rajta összezsugorodott szemű fürtök. Akkor tényleg sok fürtöt hagytam rajta.
2 napos Badacsonyi-Somlói bortúra aug.25-26. A következő pincészeteket látogatjuk meg: Tornai,- Szeremley,-Laposa. A programban lesz még csónakázás is a Tavas-barlangban, este borkóstoló a szállodában Badacsonytomajon pár borásszal: Fogl Pince,Szatmári Szigligetről,Kál-Vin,és Fischer. Éjszakai fürdőzés a Balcsiban. A részleteket késöbb.... Akit érdekel lehet jelentkezni,max.40 fő.
Igen, elnézést Tőletek a nevek összevonásáért. Utána természetesen egyből rájöttem, Mamiya a szőlősoros némi kukorica zöngével, Málnaillat pedig a fürtöt
bemutató.
Az eseteket viszont külön kezeltem a szövegben.
Sajnos újabb napégés veszély van s a száradás is gyötör bennünket.
Én is hajlamos vagyok arra, hogy közel ültessek egyméshoz más más fajta növényeket, most futós tarkababot vetettem a keleti szőlő sorom mellé s itt bizony
duplán kellett, kell öntöznöm, de szeremcsémre egyik növényem sem károsult.
Mamiya, ha kevesebb fürtöt hagytál volna a szőlődön, talán meguszod, most azok
a termesztők szednek le szép fürtöket akik keményen ritkítottak /megérezték az
aszályt./
Málnaillat, ha a fotód az utóbbi 10 napon belül készült s friss csúcslevelek nem betegek / nincs rajtuk olajzöld majd barnuló folt/, akkor biztos, hogy napégetettek a
bogyoid. Ezt a fürt kiheveri.
Most veszem a hoszuújju ingem és megyek málnát szedni, kétnaponta végiszedjük.
Csabagy. nálunk is érik -nem annyira rendkívüli ez; forró években van júl. közepére-
Rákoscsabán a völgyben viszont nagy attrakció. Apóséknak ott vannak közép-késői érésű borszőlői, de sosem érnek be normálisan, pedig az utóbbi években már le lett véve a terhelés ott is (pár tőke).
Egyelőre még bírják az idős tőkék - a jó vízraktározó agyagtalajok biztos sokat segítenek ebben (10 centi mélyen még mindig nedves), a kis pinot telepítés (tavaly tavaszi) viszont 1 hónapja leállt teljesen a növekedéssel, bár még szép zöldek.
Idén hamarább és radikálisabban válogattunk, kb 3-4hete mindenhol megvolt a hajtás és a fürtválogatás is. 2 dűlőben a kf-en jó ha max 60-70 deka szőlő lesz tőkénként.
ezzel szerintem használtunk és ártottunk is a szárazság szempontjából: a kevesebb hajtás és főleg fürt jó most, mert sokkal kevesebb víz kell egy tőkének, viszont fürtválogatásnál óhatatlanul lejöttek levelek is, és így jobban kitakaródtak a fürtök, biztos kap perzselést. Egy dűlőben volt jegünk is, de szépen beszáradtak a bogyók, még nem volt cukor bennük, nincs rothadás.
Sietni kell a palackozással, hordóvásárlással, az biztos! Almasavbomlás miatt viszont örülök a hőségnek, szépen beindultak a borok, spontán (0 közeli kén, fejtés nélkül, még seprőn vannak)
A csókaszőlő egyik hazai megmentője Szentesi Józsi, és tőle kaptak oltványokat Villányban, Egerben és Sopronban (konkrétan Lőrincz Gyuri és Ráspi rémlik). Neki van még néhány régi fajtája (feketefájú bajor, purcsin stb.).
Hát a magok és a kép bal alsó sarkán levő levelek (olyan mint a peronosz beszáradt olajfoltja) alapján igen, de engem zavar a kép közepén levő levelek érközi száradása (ez inkább vmi tápanyaghiány?) és a szomszédos levelek totál egészségessége. Az más fajta lenne?
Lényeg, most a peronosznak esélye sincs ebben a hőségben, felesleges ellene védekezni. Viszont jó sűrű ott a háttér; mi az talán kukorica?
Azt nem tudom, hogy úgy általában az átoltások változtatnak-e, de ha abból indulunk ki, hogy az alany kifejezetten képes változtatni bizonyos dolgokon, akkor gyanítom, hogy igen. Én nem vagyok szakértő, vannak itt szőlőguruk, majd ők megmondják a tutit. Egyébként ezt a fajtát nem ismerem, csak a könyvben olvastam róla most, hogy szóba került. Jó, hogy vannak még helyek ebben az országban, ahol megmaradtak ezek a régi fajták! Vigyázz rá! Bár azt hiszem, hogy a Csókaszőlő elterjedtebb, mint a Tiéd, de nekem is van egy (Csókaszőlő), amit féltve őrzök, mert tudom, hogy ma már nem szaporítják (sőt, valahol egy fórumban mintha azt olvastam volna, hogy újra kezdik felfedezni az értékeit, de konkrétumot már nem tudok, azóta egy kicsit még fontosabb ez a fajta itthon).
Több ponton azonosságot mutat, de el is tér, ennek talajtani okai is lehetnek. Ahova ültettem min. 100-150 évig, 1960-ig , tehén-trágyadomb volt. 2-3 ásónyom mélyen még föld emlékeztett Apám leírására. Bármit ültetek arrafelé, az bolondul hajt.
Erei, levélnyele valóban pirosas.
Fürtjei, ahogy írod nem tetszetős, madárkás, egyenlőtlen a bogyójú nálam is.
Ami még érdekes: a leírás szerint pontozottak a vesszők. Nálam közepesen erős, barnás-pirosas foltocskák láthatók.
Várom a további észrevételeket, de ha nem lesz több érdemi reagálás, gyanítom megadtak az igazi nevét, illetve fény derült a származására.
Köszönöm, a gyors és alapos választ ebben az iszonyú melegben.
U.i.: az átoltások nem módosítanak kissé? Apósom és az is apja sokat vitézkedett az oltások terén. Sajnos nem tudom már megkérdezni Őket.
Egyáltalán nem biztos, de hátha (a név eleje hasonló):
Madeleine angevine: A franciaországi Viberték magonca. 1857-ben állították elő. Először Moreau Róbert ismertette 1874-ben.
A múlt században a legkorábbi csemegeszőlőnek tartották. Elszórtan és kisebb telepítésekben nálunk is sok helyen megtalálható.
Tőkéje középerős. Vesszői középvastagok, középhosszú ízközűek, barnásszürke színűek, sűrűn feketén pontozottak. Rügyei középnagyok, hegyesedők, elállók, csupaszok. Vitorlája gyapjas, bronzoszöld, halványpiros árnyalatú. Levele középnagy, kerekded, ötkaréjos. A felső oldalöblei mélyek, alapi részükön szélesek és egyenesek, záródók vagy zártak. Az alsók sekélyebbek, keskenyebbek, záródók vagy nyíltak. Vállöble nyílt vagy záródó. Fogai középnagyok, egyenlőtlenek, hegyesek. Levelének színe világoszöld. Felülete kissé hólyagos. Fonáka pókhálósan gyapjas. Levélszövete finom, vékony. Levéllemeze kiterített. Erei és levélnyele pirosak. Hajtása pirosas. Virága nővirág, ezért rosszul termékenyül. ... Fürtje mindig madárkás és annyira hiányos, hogy gyakran nem is értékesíthető. Bogyói középnagyok, egyenlőtlenek, oválisak (17×15 mm), vékonyhéjúak, elég lédúsak, sárgásfehér színűek, kellemes ízűek.
Közepesen termő másodrendű csemege- és borszőlő. Augusztus második felében érik, tehát ma is egyike a legkorábban érő csemegeszőlőknek. Mint igen korai termésű fajtát a darazsak szintén nagyon kedvelik, s kisebb területen a termés nagy részét elhordják.
Tápdús, gazdag talajt kíván. A peronoszpórára érzékeny, bogyói könnyen rothadnak. Hosszúcsapos metszéssel kielégítően terem. ... Madárkássága miatt fürtjei nem tetszetősek.
Eddig az idézet, a könyv tárgyal még egy Madeleine royal nevű fajtát, de az még több ponton eltér a leírásodtól, mint ez. Tudom, hogy azt írtad, hogy a tiéd nem érzékeny a peronoszpórára, ez meg igen, de azért a neve miatt leírtam. Sose lehet tudni... :-)
A könyv: Szőlőfajtáink (Csepregi - Zilai), Mezőgazdasági Kiadó, 1960.
Apósomtól kaptam egy vesszőt kb 15 éve, emléke miatt is őrzöm, gondozom amíg élek. Ő Magdalénának hívta és régi fajtaként ismerte. Szépen rendszeresen terem, lugasként jól érzi magát az udvaron. Nagy fehér bogyójú, kevés maggal, enyhén muskotályos, korai (aug. közepe v. vége, időtől függően). A bogyóhéj vékony, könnyen rohad, (ha nem ennénk meg folyamatosan). Lisztharmatra, perenoszra nem érzékeny, de hidegre igen, egyszer már lefagyott, de két éven belül összekapta magát. Vesszői nagy ívközűek és erősek, hónaljhajtás: kevés.
Van ilyen fajta szőlő? Én az interneten nem találtam meg a nevét, talán helyi elnevezés? (Biatorbágy)
A bogyókon ez biztos nem napégés; a peronosz esélyes, látni kellene a magokat belül; ha barnultak akkor valószínű.
A másik képről meg bármit is mondani... ilyen levélhullásnak számtalan oka lehet; ráadásul a felvétel nem alkalmas bármilyen kárkép megítélésére, lehet hogy valóban nem kártevő okozza, hanem vmi élettani dolog.
Üdv Bálint, gyakrabban is benézhetnél... Csabagy. nálunk is érik -nem annyira rendkívüli ez; forró években van júl. közepére- itt a róka dézsmálja.
Mi újság felétek szárazság fronton; vagy az idős tőkék még állják sarat? (nálam sajnos a friss 2-3 évesek alsó levelei kezdenek sárgulni; pedig mi május-júniusban még szépen kaptunk esőt.)
"Bíró Károly 1951-ben az Ezerjó és a Piros Tramini fajták keresztezésével állította elõ. Kiértékelését és felszaporítását 1976-tól dr. Hajdú Edit, az FVM Szõlészeti és Borászati Kutatóintézetének kutatási csoportvezetõje végezte munkatársaival.
A Generosát 2004-ben minõsítették. Ennek a fajtának a téltûrõ képessége hasonló a Cserszegi fûszereséhez és a Rajnai rizlingéhez. A Generosa tõkéje erõteljesen nõ, vesszeje felfelé törõ, egyenes, középvastag. Szellõs lombot nevel, ezt az egyenesen felfelé növekvõ hajtások alakítják ki. Önmagától rendezett vesszõit könnyû metszeni. Hónaljhajtást alig hoz, levelei középnagyok, a levélszél fûrészes-csipkés, sekélyen és sûrûn bemetszett, a levélnyél hosszú és piros.
A bõtermõ Generosa közepesen nagy fürtjei kedvezõen tömöttek - 130 g - a fürtkocsány középhosszú, néha zöld bogyók maradnak a fürtben. A megnyúlt gömb alakú bogyók kicsik, húspiros-lilás árnyalattal, alig hamvas, héja szívós, az íze különösen finom, zamatos, savas. Fürtjei nem rothadnak. A lisztharmatra kevésbé érzékeny. Hosszú kocsánya miatt könnyû szüretelni. Vegetációja középhosszú, szeptember végén érik. A Generosa fajta az aszályt is jól tûri. Magasmûvelésre alkalmas. A belõle készült bor õrzi a szõlõ ízeit, illata szõlõvirágra emlékeztetõ, az Ezerjóhoz hasonlóan finom savú, kellemes ízhatású."
Ma már én is találtam olyan összezsugorodott, barna szőlőszemeket, mint amilyen málnaillat képein is látható. Nálunk a tőkék virágzás előtt és fürtképződés után Hattrick-kal voltak lefújva.
A forróság, kevés víz is oka lehet. A föld felszínét szoktam csak "besarazni", de holnap csinálok egy kis árkot mellette, és teleöntöm vízzel.
Peronoszpórára gondolok. A kép bal alsó sarkában van egy elszáradt kocsány, az is arra utal. Persze jó lenne ismerni friss levéhajtásokon is előfordult-e, ....védekeztél-e ellene, stb...
07.12-én tettem fel 1 képet,amire irtad hogy ottonel muskotály.
Nem az hanem göcseji zamatos.Kaptam 1 könyvet amibe kb 200 szőlőfajta van képpel ebbe találtam meg.(Borszőlőfajták,csemegeszőlő-fajták és alanyok.Szerkesztette:Bényei Ferenc-Lőrincz András).
V.M.!
A néróból bort is készitesz?A biankába szeretenék ültetni 1 pár tőkét,bornak saját fogyasztásra.Jó bora van?
A nyulak ellen hogy védekeztek?Ebbe a szárazságba elkezdték rágni a friss hajtásokat,persze a szomszédét nem mert tiszta perenosz az biztos nem jó izű.
Tegnap vettem észre, hogy az egyik szőlőtőkén sárgulnak és barna foltosak a levelek. Ma délutánra már le is dobta leveleit. Meg tudnátok mondani milyen betegség ez, és mit tehetek ellene? Előre is köszönöm!
Megpróbálok képet is feltenni róla, de eddig még nem csináltam ilyet, lehet nem fog sikerülni.
Tegnap Rákoscsabán ettünk egy idei fürt csabagyöngyét: azért szedte le a szomszéd mert már megkezdték a darazsak. El is fogyott, bár még lehetett volna édesebb, de így is élvezetes volt az első idei fürt szőlő. Hihetetlen...Ja és a telek ahol van ez a szőlő egy amúgy hűvös völgyben van! Amúgy nálunk a Mátrában egy hete zsendült egy hűvös dűlőben a cserszegi, turánban, bíborban pedig 2 hete már voltak színes bogyók, fürtök.
Elsősorban a rezisztenciaveszély miatt váltanék, de szeretnék új szereket is kipróbálni. Általánosságban véve nem vagyok strobilurinellenes - a Signum pl. remekül bevált a meggyeimnél, igaz, ez azért talán a boscalid hatása is, nemcsak a piraklostrobiné :) Ezért is akartam a Cantust a szőlőbe, mert az is boscalid. Az Eclair nem lehet rossz anyag, bár Én még nem használtam. A cimoxanilra bizti nincs (még) rezisztencia, meg nagyon jól mozog is a növényben, de strobit már nem akarok jövőre. Ha már cimoxanil kell akkor inkább a Tanos, az + még famoxadon is, biztosabb a hatás :) A cimoxanil főleg peronoszra jó, és akkor a lisztharmat meg a boty ellen a strobinak kellene biztosítani a hatást. Szerintem a strobit inkább lisztharmatnál kellene kiegészíteni valamivel, mint ahogy azt meg is teszi pl. a Syngenta is, csakhát (még csak) gabonában pl. (A famoxadon is peronosz ellen van, némi lisztharmat elleni mellékhatással. De azért nem bíznám rá a lisztharmat elleni védelmet természetesen). Cimoxanilt Curzate F formájában használtam már, csak picit abnormális ami felénk növényvédőszer-árusítás frontján történik manapság; hosszú hetek után végre sikerült Fendonát szereznem, literesben (!), mert kisebbet még nem láttak... (ezért is 50 km-t autóztam...) Curzate-ot már nem is próbáltam...
Lisztharmat ellen a Talendo-t próbálnám ki, a proquinazid aztán abszolút rezisztenciatörő, ráadásul kiváncsi vagyok a gázosodására :)
Mondjuk ez így mind szép, csak az ár sajna limitáló tényező... Eclairral kijön kb. 14-15e-ből egy forduló / ha-ra számolva, bár mondom nem tudom mennyire kellene a blokkban megtámogatni az lh-ellenes hatását. A Tanos 8e-ből kijön / ha / forduló, a Talendo + 6e, és akkor még kell valami boty ellen... Számolgathatunk még majd ha gondolod, jó lenne megtalálni a legideálisabb kombit... :)
Én három alkalommal szoktam "fürtöket" válogatni. Először metszéskor, másodszor fürtzáródás körül, harmadszor szüretkor.
Ismerve a korábbi évek tapasztalatait, már a metszéskor igyekszem visszafogni a szőlőt, amelyiknél ezzel minőségi termést tudok elérni.
Virágzáskor nem válogatok, mert ha elrontom a permetezést az már eleve válogatás, másrészt sohasem lehet tudni, hogy a jégverést megússzuk-e.
Fürtzáródás körül viszont végzek egy kisebb válogatást, levágom a beteg, gyengén kötődött fürtöket, a másodterméseket és a túlterhelt vesszőkről a gyengébb, vagy rossz helyen nőtt fürtöket. Természetesen mindig a konkrét szituációra tekintettel.
Harmadszor szüretkor válogatok. A kevés rothadt szemet kiszedegetem, az erősen rothadt szőlő, a kocsánybénulásos szőlő és az éretlen szőlő a tőkén marad, ezeket később vágom le. Természetesen igyekszem évközben odafigyelni, de apróbb gondok mindig vannak, még jónak mondható évben is.
Miért váltod le? nem vagy megelégedve, vagy rezisztenciatörés miatt akarsz váltani?
A strobilurin félékben akkor nem gondolkodsz tovább? (Bár nekem azt mondta egy BASF-es most tavasszal, h. sajnon kialakul a rezisztencia akármelyik Strobilurint használjuk; de itt Közép Európában még nem olyan vészes mint Ny-on. )
A Cabrióról vagy az Eclairról mi a véleményed? Utóbbinak jobban dícsérték a lisztharmat elleni védelmét a többinél és egyszer összehasonlítva az árakat úgy találtam, hogy tán kiadósságra az Eclair a leggazdaságosabb.
Én is váltanék jövőre - de nekem elfogyott a Quadris, azért elsősorban, meg kipróbálnék mást. Bár előírásoknak megfelelően csináltuk, 2 hétnél több nem telt el (3 forduló Q volt) és mindíg kapott kontakt ként is, azért volt minimális lisztharmatfertőzésünk.
Meg tudná valaki mondani hogy ez milyen fajta?Szeptember elején érik,muskotályos apró fürtű és kis bogyójú.a perenoszra és a lisztharmatra nem érzékeny de rothadékony.
Hát, Én a Quadrist biztos leváltom jövőre. Hogy mire, az még nem tisztázott, több esélyes is van. Csak eddig még nem találtam olyan megoldást, ami árban is nagyjából ott lenne a Quadris környékén... (lh: Falcon v. Cantus v. Altima, peronosz: Tanos, botry: Cantus v. Altima v. Mythos)
A mankoceb elősegíti a lombfejlődést és persze közvetetten a termés növelését is, ezért teszik előre. Én nem adok már ilyenkor mankocebet. Ami miatt lehetne ilyenkor az sztem az orbánc, ha olyan volt az időjárás, és elhúzódik/ott az aszkospórák kiszóródása - de ez most nem áll szerintem.
Erre a hétre esőt, lehülést mondott, ezért nyomtam jobban perenosz + botritis ellen. A Quadris drága de gyenge szer, szerintem. Enyhe perenoszpóra volt a szőlőmön, így az ellen hangsúlyosabban védekezek (felszívódó + kontakt). A kén kiegészítés lisztharmatra ment, ami idén még nem volt. A rézgálicot az utolsó körre, augusztus elejére tartogatom.
Szépen néz ki, jó nagyok a fürtjeid - ez nem az a kisfürtű klasszikus olaszr. lehet, vmi combosabb klón talán...
Pár megjegyzés, erről értekezhetnénk itt a fórumon is, érdekelne többek véleménye.
Fürtválogatás: és annak is az időpontja; Általam nagyra becsül Monostorapáti Scheller birtok vezetőjével nemrég erről beszéltünk, és ő a sokkal későbbi időpontot preferálja (Zsendüléskor, vagy utána) mert a korán ledobott fürtöktől felszabadult energia a megmaradtak áramlik és így azok még jelentőset növekednek, telnek a szemek, fürtök. (tehát ő a növekedési szakaszt mindenképp megvárja) Mondjuk az is igaz, hogy a vegetácó második felében már jobban látszik az évjárat; lehet kalkulálni hogy beérik e tervezett fürtmennyiség, vagy csökkenteni kell belőle.
Van olyan aki már virágzáskor leszedi - pont azért hogy ne vigye el a plusz energiát...
Ki mit tart jónak, melyik időpontot preferálja? (nekem idén egyáltalán nem kell leszednem, nagyon kevés fürt van a Cirfandlin -van olyan tőke, h. 2,3 csak- de ez másnál is probléma a környékünkön.)
A másik észrevételem a permetezés; még mindíg Quadrist nyomod? Ez lenne a 3. a blokkban? Én 3,5 hete adtam az utolsó Q-t de már akkor is eléggé záródtak a fürtök, legutóbb kén + orthocid ment. Ja és miért teszel kontakt peronosz ellenit is bele? Nem bízol a hatásában - mert talán drága szer ez ahhoz, hogy ennyire meg kelljen támogatni, meg a kánikula ezzel a kevés esővel nem igazán kedvez(ett) a peronosznak. BÁr és a Quadris + kén blokkom ellenére láttam -minimális- lisztharmatfertőzést.
Ja és miért Dithane? Az okos növvéd. tankönyvem a Dithane-ról azt javallja, hogy a vegetáció legelején, a gyors növekedés szakában használjuk, továbbá lazítja kicsit a szöveteket (ez törésre hajlamosít, ill. más fertőzésre kaput nyithat?). BÁr én is gondban voltam a legutóbbi kontakt peronoszp. szer kiválasztásával; rezet nem akartam még - korainak tartom most, hogy a bogyók még szépen növekednek, talán majd a következő permetbe. (De ahogy látom az előrejelzéseket, felesleges aggódni, jön a szaharai hőség, nem lesz itt peronosz fertőzés.)
Ha jól látom, az oltás kb. az oltvány jobb oldalán látható fehér kavics magasságában van (az a göcsört). Tehát, ami fölötte van, az a nemes.
Ez egy kétéves oltvány, a termelőnek megmaradt pár ezer, és tavaly a kimaradt helyre leiskolázta, hátha még el tudja sózni. De a késői időpont miatt rosszul hajtott, ezért ősszel ki sem szedte, viszont idén tavasszal, jó magyar szokás szerint, nehogy valakinek haszna legyen belőle, leszárzúzózta. De mivel vagy 200 oltvány ezt túlélte, párat kiástam pótlásnak.
Hát....sajnos nem: a felesége kint ült közben a kocsiban a ház elött...
Megnéztem, ahol lehet, tulajdonképpen úgy van. (Szintén zenész?:-) Azt hiszem, amit földre lehajló vesszöknek nézel, azok új, bújtással keletkezett tökék, akiknek majd az irdatlan hosszú kart kellene valaha fölváltaniuk.
Épp ennél a fajtánál van baj a szellösséggel: a szemek túl tömötten ülnek a fürtben, ezért gyakran megrohadnak. az állaga sem túl tetszetös: vastag börü, leveses ízü, de hát ebböl terem a legtöbb.
Ezek szerint a szőlőmetszésre nem jutott idő. Hihi!
Úgy álljanak a friss új vesszők a karon (ez ami közel vízszintes) hozzárögzítve a drótokhoz, mint a kottában a tá-tá-tá... egymás után. Remélem, ez elég szemléletes.
A hónaljhajtáson friss üde, asszimiláló levelek vannak, ezek is érlelik a szőlőt.
A fürtzóna legyen szellős, süsse a nap, járja át a szél, ne maradjon párás.
Nem bírom megállni, hogy ne szólaljak meg. Ha jó emlékszem Rambo metszette meg a szőlőt, így Ő képről is jobban ismeri, mint én. Ettől függetlenül lenne néhány tanácsom, hogy több örömed legyen benne.
Próbáld meg a földre lehajló ágakat vesszőnként rögzíteni a kordonhoz, ha lehet közel függőlegesen.
A hajtásvégek még alig érik el a legfelső drótot, nyugodtan fölé engedheted őket, akár 40 cm-t is. Persze feltéve, hogy feléred őket, a fölső drót fölött vágd le majd a vesszővégeket kb. 30-40 cm-nél.
A fürtzónából (itt vannak a szőlők) a fölösleges leveleket, amelyek belenőttek a fürtökbe, takarják azokat a naptól és ugyanitt, de csak itt, a hónaljhajtásokat távolítsd el. "A tested a vessző, a karod a levél", az a hajtás, ami a vesszőről a levél tövénél fakad, és gyakran másodtermést hoz.
Azt mondod nem érik meg a szőlő, a képen szép nagy egészséges fürtöknek látom őket. Ha nem sajnálod, ritkítsd meg, kevesebb termést esetleg jobban megérlel a tőke. pl. Egy vesszőn csak egy fürt maradjon. Egyébként több olyan csemegeszőlő is van, amelyiknek semleges az íze és semmi extra élményt nem nyújt.
Fokozatosan cseréld le a tőkéket, amelyik nem terem. Már ősszel kezdheted is.
Az újonnan ültetett szőlőt nem a legjobb szögben fotóztad le, úgy tűnik nekem nincs ezzel semmi gond, jó helyről hajt (egy oldalnézeti kép azért jó lenne róla).
A fürtválogatás a fürtök szelektálását jelenti. A termesztő kiterveli, hogy hány fürtöt kíván meghagyni egy hajtáson (én egyet) és az összes többit leveszi. Így a szőlő csak a meghagyott fürtöket érleli be, ami az extrakttartalomra és a cukorfokra van igen jó hatással - krémesebb, sűrűbb, alkoholosabb, testesebb bort lehet így készíteni.
A lombfelület növelése azért fontos, mert a fotoszintézis során "készül" a cukor, a növény tápanyaga (vízből és széndioxidból). Ha egy fürtbe több levél "dolgozik", akkor a cukorfok emelkedik. Persze nem minden határon túl, mert nem az a cél, hogy a növény csak a levélfelület fejlődésére fordítsa az energiáit. Van egy ökölszabály, hogy egy fürtnek kilenc levél kell - fogalmam sincs miféle mérés mondja ezt. Ha ezt próbáljuk tartani, akkor vélhetően jó úton járunk a magasabb cukorfok felé vezető úton. Ugyanakkor a tőke általános kondíciója is javul, tud télire tartalékolni.
Permezetni mindig megelőzően próbálok, mert a fertőzés leküzdése mindig több energiába kerül, mint annak megelőzése. Azonkívül a fertőzött bogyók, levelek - még ha be is száradt a fertőzés - legyengítik a növényt, ami utat enged a felülfertőzésnek - azaz pl. a megrepedt bogyókon könnyűszerrel bejut a botritis akkor, amikor már nem tudsz ellene védekezni, mert élelmezési egészségügyi okokból már nem szabad permetezni - ilyenkor már kényszerpályára kerül a gazda, korábban szüretel, ÉS "megöli" a mustot, amit fajtaélesztővel próbál kierjeszteni - ez már nem az a természetes borkészítés, amit megcélzok.
Egyedül a rovarkártevők ellen védekeznék a tömeges megjelenést közvetlenül megelőzően - a kárküszöb elérésekor - de azok ellen is csak biológiai szerrel tenném ezt, ha erre lett volna példa (a gyapjaslepke nem támadta meg a szőlőmet, azóta sem kellett semmivel sem küzdenem). Gyakorlatilag három éve, mióta csinálom, nem használtam sem inszekticidet (rovarölőt) sem atkaölőt.
A gyógymóddal egyetértünk. Ezt kapta az enyém fürtzónája is. És még szerencsém is volt vele, alig hogy befejeztem, megjött a megjósolt vihar szele. De nem ez volt az igazi mázli, hanem az, hogy 10 km-el délre elhúzott a csapadék zónája.
A biotermesztők elsősorben kénnel védekeznek, és a lombozat szellőssé tételével (ritkítással). A kénnel való védekezés nagyon jó, ha elég sűrűn tudsz permetezni.
Ha must rámész rubigannal és karathane-nal, simán megfoghatod a lisztharmatot.
Megerősítem!! Nekem is komoly csapást kell mérnem a rohadékra, pedig azt hittem az utóbbi dupla permetezésemmel kiirtottam. Ma csak a fürtzónát takarítottam , holnap megkapja a drogot.
De van jobb hírem is. A Csabagyöngy szépen sárgul és kezd puhulni. Jó idő esetén 10 nap multán már lehet szemezgetni.
Ez nekem nagyon olyannak tűnik, mint ami az én Csabagyöngyémet is pusztította (még van egy egészséges idei vessző, lehet, hogy megúszta szegény, nem akarom elkiabálni). Pont így volt azzal is: egyik pillanatról a másikra mindenestől elszáradt az egyik vessző a másik után (2363 és 2373). ESCA a kulcsszó, de ez nem vélemény, csak egy laikus ötlete.
Nekem is van két tőke Bakum, hihetetlen, hogy annak milyen a növekedési erélye...
A teljesen egészségesnek látszó levelek elkezdenek fonnyadni, majd egy-két nap alatt ilyen ropogósra száradnak. Dísznövényeknél van ilyen bakteriális fertőzés, ami a vízszállítást akadályozza meg szőlőnél nincs ilyesmi?
-Középtájon mintha valami gombás dolog lenne. Volt valami előzmény vagy rögtön ilyen lett? Nekem is volt ilyen fonnyadás, de arról kiderítettük, hogy orbánc.
Tanácsot szeretnék kérni. Van nekem egy tőke bakóm, ami 30 méter hosszan befutotta a házunk verandáját biztosítva a kellemes hűvöst, és a takarást. Kb. 10 éves, még soha nem volt semmi baja nem is volt permetezve. Most azonban el kezdtek leszáradni a látszólag teljesen egészséges levelek, és ezeken az ágakon a szőlőszemek is fonnyadnak. Egyre nagyobb területet érint ez a probléma. Mi lehet ez? Lehet vmit tenni, hogy ne terjedjen tovább?
Ha nem nagy a területed pl hektár vagy felette, akkor csináld meg hagyományosan. Feltéve ha nem zavar a műanyag maradványa a földeden.
Apósnak is van kötöző gépe, én is használtam (japán) egyébként szuper, roppant gyorsan megy vele, csak évekig nézegetheted a szalag maradványokat. Hát ezért!
Sajnos nem tudtam megnézni a boltot :( De hamarosan minden bizonnyal elmegyek majd oda, a Növényvédelem topik 4307-es hozzászólásában kifejtettem a miértet is :)
Tehát akkor ez a kacstermés létező dolog, csak eddig azért nem tapasztaltam mert mindíg időben letördeltem. Lám-lám a trehányságnak is lehet előnye!
Nem szoktam bort csinálni mert nincs annyi szőlőm, meg nem is értek hozzá. A szőlőműveléshez sem igazán értek,csak úgy érzésre csinálom kb 10 éve. Figyelem mit csinálnak mások és valami hasonlót igyekszem én is alakítani.
Eddig egész jól terem, de annyit még soha nem sikerült termelnem hogy ne tudtuk volna megenni. Azt a 2 liter bort meg megveszem amit évente megiszok.
3 éve telepítettem 40 tő új szőlőt, az idén már többsége szépen terem. Karó mellett vannak, de jövőre akarok lugast csinálni neki. Az öreg szőlőim kb 30-40 évesek, amelyik jófajta megfiatalítom, amelyik meg nem tetszik kivágom és teszek a helyére újat.
Mit gondolsz, trágyázni elég a műtrágya, vagy inkább kellene szerezni istállótrágyát? Nem könnyű dolog manapság. Évente egyszer szoktam bekapálni kevés NPK műtrágyát, meg 2 - 3 alkalommal kap lombtrágyát. Nem szeretném kizsarolni a földet.
"Kétszer akar teremni az idén a szőlőm? Ki látott már ilyet?"
Látni, láttunk már ilyet, csak nem szoktuk meghagyni! Vannak fajták melyek erősebben adják a hónaljhajtásokat, ezeket ha meghagyjuk akkor a főtermés után (eddig jó későn de a fagyok előtt) beérett. Hallottam (megbízható forrásból, mert én nem láttam) hogy volt olyan amikor a főtermés sem mennyiségben sem minőségben nem érte el a kacstermését! EZ azért sztem ritka mint az a bizonyos madárka!
Erre jegyeztem meg korábban hogy éljen a globális felmelegedés! Legalább kétszer szüretelünk mi is! legfeljebb nem két szezont (tenyészidőszakot) sűrítünk egybe, hanem a kacsot hagyjuk meg és ilyen melegekkel majd csak beérik. Ha kicsit rosszabb lesz a termése, lesz belőle "munkásbor"! hehe
Kétszer akar teremni az idén a szőlőm? Ki látott már ilyet?
Az idén korán indult a szőlő,alul már borsónyi szemek vannak a fürtökön.
Junius elején letetőztem,lekacsoztam,de fönt az apró kacsok megmaradtak. Úgy gondoltam hogy majd kitördelem később, ha már akkorák lesznek hogy meg lehet jól fogni. Kicsit elmaradtam vele,de tegnap kimentem kacsozni. Már 50 - 60 centis hajtások lettek az apró kacsokból. És először azt hittem, rosszul látok: fent magasan a megnőtt kacsokon van amelyik virágzik, de van amelyik már elvirágzott és fürtök vannak. Jó kondiban van a szőlő így meghagytam, végülis nincs még olyan nagy késésben. Csak a végeket csíptem le hogy ne nőjön tovább.
A kérdésedre akkor majd én válaszolok. Zalaegerszegen a Zrinyi út elején-közepén (Zrínyi út 6-10 lehet) van egy mezőgazdasági bolt. A volt Fészek Áruházzal (most Bútor- és Szőnyegáruház) szemben a belső udvarban (Kia szervíz mögött). Alkalmanként én is ide járok, számíts rá, hogy nem olcsó! Ebből már tudod is, hogy hol lakom. :-)
Nemtom hogy vagy vele de továbbiakban nem pocsékolnám a kemény drogokat akkor mikor a legegyszerübb anyagokkal is megvédhető a szőlő. Én immáron 2 cabrio után holnap fogom 12 nap után rézzel kénnel meglocsolni. Mivel "szabira" megyek és nem lesz módom beavatkozni ezért úgy határoztam, hogy biztos ami biztos addíg míg nem leszek itthon fogja a betegségeket a Ridomil. Arra az egy esetre kivételt teszek. Legközelebb augusztusban záró permetezésre szeretném a folpetet adni aztán vége.
Cantus ismeretlen a számomra.
Szerintem orthocid helyett lassan a réznek kellene jönni. Egyébként sem használnám szőlőben a kontakt időszakban.
Nálam is van másodvirágzás :) Kiment a 3 Quadris, már váltani kellene kontaktra, de olyan szépek ezek a virágok :) Szerintetek menjen még egy szisztémikus, vagy 3 elég volt? És ha igen, mi? Cabrio Top? Vagy valami más, nem strobilurin?
A boscalid (Cantus) lisztharmatellenes hatásáról tudtok-e valamit? Jövőre új szereket szeretnék kipróbálni a strobilurinok helyett a szisztémikus blokkban. Ha tudtok más jót erre az időszakra, az is jöhet.
Szaki_pali, akkor ne menjen Orthocid kontaktként? És esetleg Folpan?
De komolyan, tényleg lehet rá reális esély. No nem két évadot egy évbe süríteni hanem azt hogy a főtermés mellett a kaccson lévő termést is szüreteljük. Csak megemlítem, hogy elődeink is ismerték ezt a dolgot csak nem hívták globális felmelegedésnek. A "kapás szőlő" kifejezés ismert valakinek?
Ahogy leírtad, Radnótinak egy verse jutott eszembe.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepelegy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyona házfalakról csorgó, vöröslõ fájdalom.
Valaki itt viccelődött a 2 szürettel. Jelentem közelítünk hozzá. Tavasszal a Merlot nogyon rosszul eredt, jó ha minden 2. rügy kihajtott. Ennek megfelelően az első virágzás mérsékelt hozammal kecsegtetett. És mit hozott a természet? Olyan másodvirágzás indult meg, ami mára már bogyós állapotban leledzik, és nem szokásos apró fürtöket hozott, hanem helyenként nagyobbakat, mint az első virágzásal. Így lehet rajt egy jó közepes termés. Szerintem öszre jól behozza a többit. Nem volt nálam fényképezőgép, de majd tékölök néhány pikcsőrt róla.
Én sem becsülöm le, különben már rég kiirtottam volna. Csak annyit mondtam, hogy csúcs bort nem lehet belőle készíteni. Egyébként nem átvevők, hanem magánszemélyek állnak sorba érte. Jól tudják, hogy ennyiért csak "csinált" bort kaphatnak a kereskedelemben, olyat ami ezt meg sem ugathatja.
7 régi (édesanyám ültette még gyerekkoromban), 14, amit 2003 tavaszán ültettem (előtte kb. két évig vesszős dugványként nevelődött, ezek között van az, amelyikről tettem be képet és nem derült ki, hogy végül is mi lesz, most nagyon úgy néz ki, hogy csemege, úgy alakulnak a bogyók), 33 csemege (oltvány innen-onnan, lásd akkori hsz-aimat), ami megeredt a tavaly őszi ültetésből és végül néhány idén tavasszal vesszőként "letett" Kurucvér, hogy ilyen is legyen.
Gyakorlatilag mind csemegeszőlő (na jó, a Baku, a Csókaszőlő, a Piros szlanka és a Kurucvér kivételével, bár a Szlankára én teljesen csemegeként tekintek).
A szerencsétlen Csabagyöngyét levágtam az egyetlen egészségesnek látszó, legalul kifejlődött vesszőre. Azért jó lenne, ha megmaradna, azt is édesanyám ültette!
Azért nem becsülném le a rizlingszilvánit. Van annak iható bora is. De ha az átvevőnek mindegy én még egy szálvesszőt lehajtanék. Oszt igyák a muslincák!
Sok haszon nincs rajt, kivéve azt, amit magunk elfogyasztunk. Inkább apám emlékének adózok avval, hogy próbálom művelni az egészet, hiszen neki az élete volt.
A szilváni esetében felesleges nagy minőségről beszélni. Nagy mennyiségben képes jó asztali bort teremni. Persze, ha a pincében is minden klappol. Nem véletlen, ha nem azt teszem az asztalra sátoros ünnepeken.
.... egyébként csak elsőre hangzik vadnak a dolog. Azért előnyei is van a dolognak:
a fazonigazítás ideje lényegesen lerövidül, nem szakadok bele a nyújtózkodásba, ha akarom ugyanúgy tőből távolítom el hónalj hajtást, de lényegesebb ennél, hogy a hónalj levélzet szintén cukrot termel.
A zöldmunkához nekem is van egy két szavam. Szerintem is lehetséges a fürtök érése csak azért ilyen mennyiség mellett a teljesen minőségi jelzővel azért hadilábon állnék.
A zöldfal nálam is kb 1,5m széles és ez nem semmi! A tetejezést kihúzható sövényvágóval végzem, mert nem érném fel. Szóval felület nélkül tényleg nincs cukor. Amit pedig most leírok az skandallum. A papa előszőr hüledezett aztán mára már hozzászokott, nem is emlegeti. Szóval én nem kacsozok. A tetejezést követően ha a hónalj hajtások előjönnek, akkor én ezzel a sövényvágóval egyengetem. Kb. a hónaljon is marad 2-4 levél közötti levélszám. Szüretig ez marad is. Majd ismét sövénynyírás következik és a fürtzónát tisztítom meg egy kicsit a levelektől. Ez az utolsó művelet kb szüret előtt 1,5-2 héttel következik be.
A nagy termés mellé én nagy lombot is tartok, van zöld felület is, ami a feltételek teljesülése esetén képes a cukrot is megtermelni. Mint írtam 2003-ban hatalmas termés jött le róla, míg a következő év mégsem azért lett betli, mert megsínylette az előző évet, hanem, mert elvitte a lisztharmat. Még akkor nem állt be, mennyi az a befektetett munka, ami nélkül nem érdemes csinálni, hazadíroztam, biztam abban, hogy annyi, ami az előző évben elég volt akkor is üdvös lehet. Lényegi külömbség hogy a 2003-as száraz ,meleg nyár volt mig az azt követő túlon-túl csapadékos. Annyira lemaradtam a zöldmunkával, hogy esélyem sem volt megvédeni. Akkor jöttem rá, mennyi munkát csinált meg az apám, amíg élt. Mert bizony nem a permetezés kaszálás-kapálás a munka zöme, hanem az aprólékos zöldmunka.
Elhiheted, ez be fog érni. A szilváni agusztus végére (ha valami gebasz be nem üt) 18-as is lehet. Olyannyira előre vannak a szőlők, hogy a 2003 évnél is talán előbb. Pedig akkor a szilváni, amit közvetlenül nap ért, szinte mazsolásodott. Abban az évben maradtam egyedül a birtokon,annyira el voltam mindíg a végletekig maradva, hogy szinte bozót volt a szőlő. Annyi termett akkor, hogy talán előtte soha sem, és a 18- at akkor is megütötte.
Nekem kettő tippem van, nem a betegségre mert azt sztem korábban kitárgyaltuk. Az ESCA tüneteggyüttesnél nézz utána itt a topicon.
1. ha mindenáron meg kívánnám menteni a tőkét akkor visszamennék olyan mélyre a tőkén ahogyan csak lehet. Ha van épp hajtás a törzsön akkor közvetlen fölötte gondolkodás nélkül elvágnám (addíg míg nem késő!) Aztán kiderülne, hogy sikerrel jártam-e., egyáltalán nem biztos, hogy sikerül majd megmenteni.
2. Csere
Ezek szinte biztos hogy nem a klasszikus betegség jelei!
A brigád három fős. Édesanyám a 75 évével még elbogarászik a szőlőben, az Ő érdeme a kapálás. Egyébiránt a szőlőmüvelést tőle tanultam. A 18 éves fiam a nagy hőség és az előzetes várakozásaim ellenére különösebb noszogatás nélkül hősiesen helytállt, végig segített a tetejezésben és Ő nyírta a füvet. A permetezés az én érdemem. Tulajdonképen "kényszerhelyzet volt", már semmit sem lehetett halasztani.
Ez látvány fogadott bennünket, a másik meg amit ott hagytunk. De mi mind nagyon jól tudjuk, hogy ebben a "sportban" csak a végeredmény számít, a részeredmény legfeljebb csak reményt ad.
A segítségeteket kérném. Csabagyöngye (szerintem) vesszői egyenként tokkal-vonóval elszáradnak. Ez mi? A fürt csörgősre, a többi rész először lekókad, majd szépen lassan elpusztul. Talán még van egy vessző, ami egészségesnek látszik.
Peronoszpóra lehet, vagy valami egészen más? Nincsenek meg a per. klasszikus jelei (olajfolt, később fehér bevonat). A többi szőlő makkegészséges.
A bogyórepedést nem irigylem, de azért jó nektek, hogy van arrafelé eső. Badacsony környékét idén (is) úgy elkerülik a felhők, hogy már el sem hiszem. Alig-alig van eső az elmúlt hónapban kb. kétszer vagy háromszor esett, akkor se sokat, ehhez képest Somogyban (arra is gyakra járok)állandóan esik. Nincs köztetek valami meterológus, aki tudja, miért hagyja ki azt a vidéket az eső?
Még nem tudjuk a végét ezért amít írok csak feltételezés!
Tehát ha az idő ilyen maradna (nagyon meleg) mint most akkor sztem lenne rá reális esély, hogy rendesen beérlelné a fürtöket. Hogy az extraktja milyen lenne az megérne egy misét. Én azért azon kezdenék el gondolkodni (már így előre) hogy jövöre akkor mennyi lesz majd rajta? Nem lehetséges, hogy kicsit/nagyon visszavesz a termésből jövőre?
A kényszer visz rá, mert mint említettem elég erős a lisztharmat nyomás. Az aktuális permetezésbe mindenkép lesz kontakt összetevő (Karathane), az meg csak akkor ér valamit, ha eléri a veszélyeztetett zónát. Abban igazad van, hogy ez okozhat hőgutát, de a tapasztalat szerint így sokkal kisebb a veszteség, mintha a lisztferkó koncertezik. Emellett láthatod a nyírás után is elég magas a lombfal, valamelyest az is véd. Az igazi trükk meg az, mivel K-Ny-i tájolásuak a szőlők ez a kibontás az északi oldalt érinti inkább onnan meg egyáltalán nem veszélyeztet a napsugárzás.
Szerintem is csak hónaljazni kellene. A leveleket csak a szüret előtt két héttel szoktam leszedni.
Holnap megyek Dörgicsére, levágom a tetőt, meg eligazgatom veszőket, leszedem a hónaljat, azt is inkább a tőkefejről, a fölsőket befőzöm. Nem árt, ha van levele. Meg is lett kultivátorozva a múlt héten. Hétvégén permetezek.
Eléggé merész ez a korai lelevelezés a fürtzónában... nem fordul elő napégés, perzselés a bogyókon? (főleg a kékbogyójuaknál?) Savaidk nem égnek el túlzottan ilyen körülmények között? (Tudom Zala :), de júl. augusztusi tűző napon kánikulában, egy napnak közvetlen kitett bogyó igencsak felforrósodhat) A lisztharmat ellen nem elegendő a fürtzóna hónaljainak kitörése?
Áruld el, hogy csinálod? Azt írod két hétig nem láttad a szőlőt és egy csapásra glédába vágtad az egészet? Esetleg erős brigáddal dolgoztatsz? Én minden másnap legalább belemegyek, de soha sem bírom utol érni magam. Írtam, hogy nem bírok a lombbal. Íme a bűnjel:
És amerre már valamelyest dolgoztam
Amint az előző képeken látható, elkezdtem a fürtzónát erőteljesen kitakarítani, mert lisztharmatfertőzéstől tartok.
Sietnem kell, mert a hét közepén lejár a 14 napos permetezés fordulóm.
Igen fajták szerint vannak a sorok.Kukacos szőlőm sajnos volt tavaj előtt,de az nagyon.A must teli volt kukaccal.Tápanyaghiány az biztos,hogy nem gond.
Ez fajtaspecifikusnak semmiképpen nem mondható,mert több fajtánál is előfordult, az említett szőlőfajtáknál általánosnak mondod, ismétlődő (eddig minden évben előfordult), feltételezem az azonos fajták sorban egymást követően, vagy egy területre vannak ültetve... Kérdés: Területileg a kártétel behatárolható-e, vagy ez nem jellemző?
A B-58 hatékony szer a molyok ellen, a 12-14 napos szünet virágzás körül hát egy kicsit rizikós, ez lehet probléma, de levélperonoszt azt mondod nem találtál, ez jó jel lehet.
Minden évben előfordul, ez akut esetre utal. (Minden évben ugyanazt a hibát, nem valószínű, hogy ugyanúgy elköveted.)
A Pölöskei muskotály jó rezisztenciával rendelkezik a gombabetegségekkel szemben...szerintem a chardonay, cabernet sauvignon sem a legérzékenyebb fajta.
Volt-e már molyos gondod? pl. kukacos szőlő?
Külső körülmény közrejátszhat-e? (pl.totális gyomírtás a közelben, virágzás közben tartós eső, stb.)
Tápanyaghiány? Talajprobléma?
Nézd! Próbálunk ötletekkel, tanácsokkal, kérdésekkel segíteni, a választ valószínüleg mégis magadnak kell majd megtalálni.
Ahogy írtam a (cabernet sauvignon,pölöskei muskotály,shardonay)amin majd minden fürtön van.Szürkebarát,ezerfürtű,pinot blanc,tramini,elvétve. Peronoszt levélen még nem találtam. Eddig 12-14 naponta permeteztem.(Bi-58) Eddig még minden évben volt illyen betegség(egyébként 6-éves a telepités). Van a szomszédéban is de nem ennyi. Egyébként ez tud még kárt csinálni, a nagyobb szemeken?
Szerintem többesélyes a dolog. Lehet szőlőmoly, ami a virágot károsította, lehet fürtperonoszpróra, és egyszerűen csak porzási probléma. Ezt az egyéb jelekből próbáld meg eldönteni:
Fajtaspecifikus-e? Egy fajtán belül fordul csak elő, vagy több fajtánál is?
Egyedi eset (egy-két tőkén), vagy általános a szőlődben?
A peronoszpóra más jeleit tapasztaltad-e , pl. levélen?
Rovarölőszert használtál-e?
Elég gyakran permeteztél-e? A megfelelő szereket használtad-e?
Ez a hajó elment! Most koncentrálj a meglévő egészséges fürtjeidre! Hidd el lehet hogy bármit is tettél volna akkor is lenne kisebb/nagyobb veszteséged. Most benne van az időjárásban ez is. Ha eddig program szerint permeteztél akkor kövesd saját programodat, ezért ne csinálj vele semmit, mert úgyis felesleges!
"Nagyon nem bánkódok miatta, hiszen a lombon belül, ha az érés időpontja közelében csapadékot kap a tömött fürt, jó eséllyel az ebek harmincsadjára kerül."
Bocsi de nem értelek! ha az a vége hogy "hihi" akkor értem az iróniát, de így értelmezve "nem bánod ha elvész a termés?!"
Nem tudom, én első körben arra gondolnék, hogy nem sikerült a porzás. Nem hinném, hogy perenoszpóra. Egyébként ha felszívódóval permetezel, az kinyírja.
Szerintem is valószínű, hogy fürtperenoszpóra okozza, nálam inkább a zárt lombozaton belül találok ilyet. Nagyon nem bánkódok miatta, hiszen a lombon belül, ha az érés időpontja közelében csapadékot kap a tömött fürt, jó eséllyel az ebek harmincsadjára kerül.
Köszi a válaszokat.Valóban szokott lenni minden évben,de én azt hittem,hogy moly.Amiben előszokott fordulni az inkább a (cabernet sauvignon,shardonay,pölöskei muskotály).
Nálam is van ilyen. Minden évben kisebb nagyobb mértékben. Erre irtam lejjebb hogy vagy vagy...
Nézd, lehet peronoszpóra a jelenlegi vészterhes időkben, de lehet botrytis is, meg élettani sajátosság is. Ki lehetne tenyészteni, ha gomba, de nem ér annyit az egész!
Lehetséges viszont, hogy nálad is, mint nálam, majd a méret kompenzál. Szóval nagy bajok ezért nincsenek.
Közel két hét után tegnap jutottam ki újra a szőlőbe. Kissé tartottam tőle, hogy lesz néhány meglepetés, de a vártnál sokkal jobb a helyzet. Körülöttem már mindenki megnyírta (nálunk ezt így hívják), letetejezte. Én a korábbi jégverések tatasztalatain okulva, ezt a lépést ameddig lehet szándékosan elhúzom. Miután permeteznem kellett, a nyírás tovább már nem volt halasztható.
A szőlő nagyon szép, egészséges, kártételnek látható nyomát nem találtam. Ha ez a termés megmarad hordót kell vennem. Bizonyságul felteszek néhány képet, Zwegelt, rizlingszilváni, olaszrizling, zweigelt sorrendben.
Nincs okom panaszkodni, egészséges a szőlő, és a virágzás is elég jól kötött. A gondom inkább az, hogy nem bírok a lombbal, nem szeretek korán nyirni, de rákényszerülök. Tartja a 2-3 hetes előnyét a szőlő, ha azt veszem, hogy most múlt el Antal nap, amikor a hagyomány szerint virágozni kell a szőlőnek, ehhez képest ime a jelen állapot.:
-Valami gebaszt én is találtam. Először azt hittem perzselés. Azután azt hittem moly. De amikor egész hajtások leszáradtak, akkor valami gombára gyanakodtam. A vicc az, hogy a csak a tőke jobb oldali karján jelentkezett. Hozzáértőbbek azt mondták, hogy a jobb oldalról terjed a kór és jobb ha most levágom a kart mindenestől. Nagy kár mondjuk nem lenne, mert ha három szem kötött meg az sok. Holnap reggel beszórom Quadris Max-szal (másodszor) mivel nem üzemi terület várok még. Ha a fényképező előkerül teszek fel róla képet is, bár nélküle is elég riasztó.
Kapálni én sem szeretek, de a kaszálást elnézném egész nap!
OFF Érdekes hogy a szőlőben levélem a kifejlődött bogyókon semmit sem vettem észre, semilyen betegséget. A fürtön meg valami mintha dolgozott volna. A bogyókból nem minden termékenyült, eléggé "madárkásnak" tűnik. Most éppen azon tűnődöm, hogy vagy nem volt elég a Cabrio őnmagában vagy nem volt elég a kijuttatott mennyiség?! Aggódni viszont azért nem aggódom mert a szokásoshoz mérten egy arassszal magyobbak a fürtök. Olyanok mintha csemege szőlő lenne. Laza nagy fürtők. Van is rajta rendesen. Ha a mennyiséget nézem lehet hogy még jobb is mint az előző év!
Azért látod úgy, mert kb 2,5- 3 km-ról lett a kép lőve.
Amúgy lehetne akár az is, hiszen az elmúlt héten minden nap volt eső, ezen a héten meg tegnap. Ma meg gatyarohasztó meleg. Hál istennek eddig nem találtam nyomát betegségnek, de nem szeretném elkiabálni. Mindenesetre nekiálltam a sorokat kaszálni, mert kapálni nem lehet.
1. -Ha a végtermék pálinka lesz, kell egy kis magzúzalék hozzá. Abba a kis ciánba még nem halt bele senki, feltéve, ha nem tízliterszám issza. Bár akkor is inkább alkoholmérgezésnek tűnik majd a dolog. (hihi)
Segítséget kérek meggybor készítéssel kapcsolatban:
A tavaly halálosan beteg meggyfánk az idén rengetegett termett, túltermelési válságot okozott. Lett lekvár, meggylé, főzeléknek való és meggybor készítéshez is maradt még, kb 30-40 literre számítok. Holnap préselek és a következő kérdéseim lennének:
1. Az internetes receptek azt írják, hogy kb 10% összetört meggymag is kell a zúzalékba. Miért? Mi a szerepe? (A meggymag ugyanis ciánhidrogént tartalmaz.)
2. Cukoradalékról írnak minden receptnél. Két évvel ezelőttről maradt szőlőcukrom, ha lehetne elhasználnám. Vajon ugyanolyan arányban kell ezt a cukrot is alkalmaznom, mint amit megadnak cukor-ként?
Valójában nem nagyon metszettem vissza, szeretnék takarót nevelni belőle a szomszéd felé. Voltak tulajdonképpen virágok az egyiken, de alig pár darab rajta(egy-egy kis csomó)
Rengeteg hajtása volt viszont, egy rügyből 2-3 is. Ilyen erőteljesen még nem hajtott.
Jó látod, ez bizony öntözőcső. A hely nevére pontosan nem emlékszem, Mostar és Metkovic között van, még a bosnyák oldalon. Az autóból szemlélve, meglepően komoly gyümölcs- és zöldség termesztés folyik ezen a vidéken.
A vezérhuzal alatt található vastagabb cső? netán csöpögtető őntöző rendszer?
Persze hogy elfogadná, hiszen ez egy láthatóan frissen telepített ültetvény!
Ráadásul jó helyen is van, hiszen még a Jugoszlávia időkből származó emlékem, hogy mikor szeptember 25.- én indultunk Dubrovnik közelébe pihenni, belső Boszniában majd megfagytunk a sátorban, midőn kiértünk a Neretva völgyében az Adria közelébe, visszatért a nyár 30 C hőséggel. Itt még biztosan érvényesül a mediterrán klíma. A Google Earth-on szemlélve, valahol Gabela környékén lehet.
Bosnia-Hercegovina, Neretva delta közelében, a hegyek között találtam az alábbi szőlőültetvényt, kb. 3 hektárnyi területen. Szerintem bármelyikünk szívesen elfogadná.
Van egy sejtésem a termékenységi problémával kapcsolatban, ti nem találkoztatok azzal a jelenséggel csemege szőlő esetében mint a kajszi esetében. Konkrétan arra gondolok, hogy minden második évet kihagyja. Nem írtam fel a csemege termelési szokásait de mintha úgy rémlene, hogy évente ingadozik a mennyiség. Irsainak meg csabagyöngyének kaptam, de ezekhez sztem semmi köze a két fajtának, de egy korai és egy kései fajtáról van szó és a termése mintha évről évre változna pedig ua. kapja mindig. A Hamburgi muskotály hozza minden évben a formáját csak (nem esküdnék meg rá ) ezeknél lenne ingadozás.
Nálam teljesen hasonló módon lett művelve, és így alakult, mármint nincs virág. Tavaly volt rajta az idén meg nem, illetve alig mutatóban. Azt hogy rosszul virágzott pedig arra értettem, hogy azt írta alig van egy-egy bogyó. Ebből következtettem tán fürt van csak éppen a kívánatostól messze áll.
Hát ha maga a fürtvirágzat is hiányzik, akkor nem a virágzás "eredményessége" a hiba...
Mint korábban mondtam, nálam is van hasonló probléma; okait keresem. Bizonyos fajták (csemegék határozottabban) csak hosszúra metszve (4-6 rügy) teremnek kielégítően; de a virágrügydifferenciálódást (már most történik a jövő évi a rögyekben!!) erősen befolyásolja az alatta bekövetkező időjárás. Tavaly pedig volt egy jó hüvös júniuselőnk. Nálam fürtszám, és tápanyaggond eddig nem volt.
Azt kérdem tőletek mi oka lehet hogy idén a nyolc éves szőlőim nem teremnek.
Második évben elkezdtek gyümölcsöt hozni, és idén(mikor a tél sem volt hideg) pont nem. A négy tőkém egyikén van csak egy fürt, a többin pár szemnyi mutatóban(Kozma Pálné)
Egy gyakorlati kérdésre kérem tisztelettel válaszotokat: a szőlőmben a hajtások már több, mint 1 méterrel túlnőtték a kordon legfelső drótját is, lehet ilyenkor már csonkázni vagy ajánlatos még kicsit várni vele?
Csak akkor szarabb, mert a lenyugvó nap miatt nem látom a szemüvegen át az egyik oldalt. A hajnallal is ez a baj, de reggel hétkor már elég magasan van a nap, hogy ez ne legyen zavaró. (Déli fekvés, hegyiránti sorok)
Egy éven belül két hatásmechanizmus kerül váltásra: kezdek kontakttal majd felszívódó szer, majd ismét vissza a kontaktra. így váltok de ennél sztem nem célszerűbb sőt nem ésszerűbb váltani. Talán egy kivételes esetet említenék amikor tűzoltó munkát kell végezni!
A kén perzselésére gondolsz akkor nekem mázlim van mert eddig még sose sikerült perzselnem pedig többször nem néztem az órát/hőmérőt mikor mentem. A Karathane-val viszont biztosan figyelnék.
Quadris mellé kell valamilyen kontakt kén is, ez azért gáz, mert a tenyészidény közepén nem egyszerű kifogni egy olyan napot, amikor kellemesen borongós az ég, és nem nagyon van több 20 foknál.
szaki_pali célszerűbb a hatóanyagokat tenyészidőn belül is váltogatni, úgy kisebb a rezisztencia valószínűsége.
A berakódáshoz annyít fűznék hozzá, hogy nálam csak a néhány csemege járt így, de annak lehet a tavalyi nagyobb terhelés az oka. Idén talán azért viszolyog a terméstől.
Valóban van benne, elnéztem. Megkerestem a jegyzetem, határozottan ajánlott kéntartalmút a Cabrióba; és kellemetlen az a tény még, hogy ezek a szerek (Quadris, Cabrió stb) kompatibilisek egymással, szóval ha van rezisztencia akkor a másiknál is jelentkezik, ohába cseréled. Áll. Ny. Európában már jobban, mert ott régebben, és intenzívebben nyomják ezeket.
A Quadris MAxot azért említettem, mert valahol elemezték, h. a folpet hatására határozottan nőtt a lisztharmat ellenállóság is - nem teljesen értem miért.
Én még a sima Quadrist használom (abban nincs kontakt) Thiovittal tuningolva; első blokk 9 napja volt, virágzás vége felé járunk; lassan jön a következő.
Ami nálam egyedi és idén speciálisan előfordul; meglepően kevés a fürt a hajtásokon; van olyan tőkém aminek a 8-10 hajtásán összesen 2-3 fürtkezdemény van, de amúgy is nagyon sok a meddő hajtás, nem csak a legalsó rügyekből fakadt hajtásokon, hanem a 2. rügyből is. (2 rügyes csapokat metszek, sosem volt termékenységi problémám eddig) Ennek következtében bitang erősek a hajtások -néhol már most hüvejkujjnyi vastag- és sajnos jóval könnyebben törik.
Továbbá az enyhe tél ellenére több rügy alva maradt, v. nagyon késve fakadt ki, tetemes hátrányt összeszedve a többihez képest.
Nem tudom ezeknek mi az oka, mert a friss telepítések mindegyikén (2-4 rügyes oltványok 3. évesek) gyönyörűen van fürt... de lehet, h. a tavalyi hűvös nyárelő a rügydifferenciálást megzavarta...
Én azt mondom van a növényvédősöknek egy imakönyve az a neve, hogy :
Növényvédőszerek műtrágyák 200.. (év)
Ebben szépen növényenként meg lehet találni a betegséget, a hozzá tartozó növszerrel együtt, meg hatóanyagonként gyűjtve meg ahogy csak akarjuk. Onnan lehet mazsolázni.
A strobikra visszatérve Cirfandli azt mondta, hogy lisztharmat esetére kell kombinálni kontakt kénnel. Arra már a gyártók is rájöttek , hogy a peronoszra nem árt kombinálni valamivel. Ezért lett a Q. Maxban meg a Cabrióban kombinált hatóanyag. Hát ha muszáj akkor teszünk bele, vagy formuláznak még ként is bele a strobilurin mellé. Bár lassan visszatérünk oda, hogy hogy a jó öreg "kékkű meg kénné" nincs jobb, csak drágább szer.
Egy kollégám mondta egyszer az autókra "A trabantnál nem találtak fel jobb autót csak drágábbat" Analógiáját éljük most.
Dede, a Cabrio Top-ban is van kontakt, méghozzá a metiram, ami ugyanabba a hatóanyagcsoportba tartozik, mint pl. a mankoceb. Ezért is írják a Cabrio-nál a ditiokarbamát-mérgezést az elsősegélynyújtási eljárásnál. Egyébként a metiramot is főleg peronoszpóra meg gombás foltbetegségek ellen használják, ugyanúgy, mint a folpetet, ami a Quadris Max-ban van. A folpet talán annyival több, hogy botritisz ellen is van hatása. (Ja, és persze a folpet R40, a metiram nem) Szóval hasonló a Cabrio Top mint a Quadris Max, lisztharmatra nincs külön védelmük, csak a Strobilurin.
Egyébként a Syngenta gabonára már csinált egy kombit az Amistar Xtra-ban, abba beletette az Amistar azoxistrobinját, meg egy triazolt. Vagy a biztosabb hatásért, vagy tényleg van valami ebben a rezisztencia-dologban, ki tudja... Lehet előbb-utóbb kijönnek egy szőlőben használható kombival is...
Jut eszembe anno azt hangoztatták (isz. discus) hogy nem árt kiegészíteni de rézzel. Most meg változott a szemlélet! Még a végén kiderül a csodaszer nem az?!
Eddig még nem vettem észre, de köszönöm a figyelmeztetést majd figyelek rá. Bár én három évig használok egy szert utána hatásmechanizmus váltás következik. Már ha lehetséges.
Tegyetek bele kontakt lisztharmatellenit (vmi kénfélét) mert tavasszal egy előadáson töredelmesen bevallotta a BASF szakembere, hogy nem teljesen 100asok ezek a strobilurinok sem, sőt reziszencia itt is kialakul. A Quadris helyett ezért van már Q. Max ott is megjelent a kontakt partner, a Cabrióban még nincs...
Illetve mégis tudok: vannak befogó ketrecek, amelybe be lehet csalogatni a rókát. Ha bent van, AKKOR kell levizelni, állítólag ez hatékony. Utána el lehet engedni, persze.
Rókaügyben nem tudok segíteni, már annak örülnék, ha a saját őzügyemet meg tudnám oldani: néhány kis tőkém csúcsát lerágta, és most bokor nő szép vessző helyett.
De: a borom szépen átment a labor vizsgálatán, ámde újra kell derítenem, mert a tükrös nem volt elég hatékony. Ha minden jól megy a jún 15.-e utáni héten palackban lesz a bor! Kén, vas rendben.
Egyébként emberi hajat; szappant!! szoktak használni, de ezek annyira domesztikált rókák, hogy egyáltalán nem félnek már az embertől... egészen lejöttek a város kertesházas részéig.
Hát meleg éppen nincs; 12-15 fokok vannak az egyész dunántúlon most; holnap reggelre meg 10 alá is mehet a hőm.; de valóban az elmúlt napokban -ott ahol bőven volt eső- nagyon kedvező feltételek alakultak ki. Bár a lehűlés miatt a lappangási idő megnövekszik, hamarosan számolni lehet a tünetek megjelenésével, ráadásul hétvégétől megint meleg, záporos idő jön.
Más: róka ellen tud vki vmi védelmi módszert? nagyon elszaporodott és felénk előszeretettel leeszi az alacsony kordonról a szőlőt. (kutya, kerítés, vadászat kizárva; de vmi hatékony elűzés jó lenne)
Másik ( sokadik ) hobbym a műholdas műsorvadászat ...
Pár napja találtam ( Eurobird 1 műholdon ) WINE TV , találjátok ki milyen műsorok vannak benne .... Annyit segítek , hogy egy borospohár a tv emblémája . Akinek van lehetősége nézzen rá . Tegnapelőtt este spanyol bortermelőket , tegnap örményeket mutattak .... ( Német , francia nyelv közül lehet választani ) .
Ha valaki tudta akkor bocs , de nekem erős újdonság volt ..
Marha- és gombatrágyát szoktak kapni minden összel, mindenki kb egyenlö mértékben. Tavasszal meg még valami bogyós gyümölcsöknek való mütrágyát is.
De sajnos a kerítés felöli sor eleje, ahol a legfinomabbak vannak egyáltalán nem terem. A sor vége igen, de olyat, ami csak nagyon nehezen érik be. Ilyen nagyon sötétkék fajta, azt hiszem Otellonak nevezik. A szemben levö sor végét teljesen eluralja az a hosszú kar, és rengeteg is van rajta, de nem nagyon jó; ilyen világos színü, nagyon tömött fürtöket terem, ami hajlamos már a tökén elrohadni. Ugyanezen sor elején van a legjobb fajta, édesanyám Bernát Jánosnak hívja. Apróbb szemü, bordó, zamatos és viszonylag tartós fajta. Öt egész jól sikerült szaporítani is, már a kicsik is teremnek.
Hát mindenki. Tudtommal állami pénzekből is meg egyéb hozzájárulásokból is (volt amikor biztosító is beszált de hogy most pontosan ki nem tudom) de a lényeg az hogy idéntől minden hegyközségi tagnak is kötelezően fizetnie kell a Nefele-nak.
Még fiatal. Most tartok ott, hogy a jövőre vízszintesre hajtani szánt vesszőt (vagy ha meghagyom: két vesszőt) nevelem. Ami felül lesz kb. 2 m magasan vagy egy kicsit feljebb. Plusz alul a föld felett két-három vékonyabbat nevel a meghagyott csapokról. Na persze itt is már jócskán kellett szelektálnom a most tavasszal mindenhonnan kihajtott vesszők közül. Egyikből lesz az esetleges nagy fagyok utáni bisztosító csap jövőre. A többit levágom és keményen leszedem a környékéről hajtókat is, hogy hosszú távon egyetlen csap legyen.
A termés nálam sem szempont, mivel csemegének csapni való (legalábbis tavaly nem volt ehető, valami vacak, sötétkék, apró, savanyú bogyójú, kicsi fürtök lettek).
Jó, hogy leírtad a módszered, de sajnos én még nem értem el ezt az állapotot, ahogy írtam is. Na, de majd utána! Lesz itt olyan árnyék!
Egyelőre azon vagyok, hogy jó alapot teremtsek a következő évekre, aztán majd meglátjuk, hogy mit lehet. Az a baj, hogy még nem tudom, hogy mit merjek. Nem akarom, hogy csak itt-ott hajtson ki a rügy (vagy ha kihajt, nem igen akar nőni, annyira szétszórtam a hosszú vesszőn az erőt), aztán utána csak nézegessem a ritka lombozatot. Mindegy, majd meglátom.
Az viszont igaz, hogy nagyon vaddisznó fajta, már kb. 2,5 m-nél tart a két felső rügyről hajtott vessző (most nem mértem meg), és megy mint a tatárok.
Lehet, hogy a tanácsod értelmében mégis hagyom nőni, ameddig csak akar (de hogy szedem le a diófa ágai közül...?), hadd erősödjön.
Ez egy igazán vaddisznó szőlő, nem nagyon lehet túlterhelni. Szerintem hagyd minél erősebben nőni, ha még fiatal. Ne korlátozd metszéssel, mert azzal a gyökere is gyengébben nő. Nálam a termése nem szempont, úgysem tudom használni. Tavasszal hagyok rajta megfelelő számú rövid csapot következő évi termő nevelésére, azon kívül meg jó sok hosszú 8-10 szemest, hogy minél előbb sűrű árnyékot adjon.
Mi nem Orbánt itatjuk , hanem a Nefela-t. Nem tudom melyik a szerencsésebb választás de eddig (lekopogom) a jég nem vert el bennünket.
A virágok szépek. Én is teljesen elhültem amikor a hajtást fenn láttam a felső drótnál. Ez legkorábban júniusban szokott előfordulni. Most pedig május 20.-t írunk. Eljő még a kétszeri szüret ideje meglássátok! Itt a totális felmelegedés!
Nos! Elmentünk megitatni Orbánt a tavalyi borral, hogy jobban vigyázzon a hegyközség szőlőjére, mert tavaly is meg tavaly előtt is jól elvert bennünket a jég és ez így türhetetlen állapot.
A bor íz érzretét nagyon sok minden befolyásolja. Azt már elődeink is tudták, hogy némi turpissággal, hogyan lehet bizonyos dolgogat elfedni. Amióta viszont labor létezik ott a mérési eredmények könyörtelenek. Egy PH egy savfok, cukortartalom, extrakt objektív szám. Azzal tényleg nem lehet vitatkozni. De hogy ez miként hat a nyelvünkre az még attól is függ éppen mit ettünk vagy nem ettünk előtte.
De hogy idézzem mikrobiológia tanáromat egyszer egy kollokvium alkalmával azt találta mondani éppen maturáló diákjának, hogy "mikrobiológiáról beszélni mikróbak nélkül nem lehetséges" Ezt arra értette, hogy a felelő nem beszélt konkrét baciról. Most mi is hasonlóan cselekszünk beszélünk a borról , ízekről érzetekről de ki kóstolja!!!
A korábban felemlegetett téli esték előadássorozata során szokott előfordulni, hogy néhányan az előadók közül elmondják a mintának bevitt borokról a véleményüket. A hallgatóság meg nyel nagyokat aztán mire oda jut már régen elflejti mit is kell az adott borban keresni. Ez úgy lenne szép és követhető, hogy mindenki hozzáférne és magkostolhatná az adott nedüt. Csak halkan jegyzem meg, hogy vannak HUB-ok (hasonló csevegő csatornák) ahol idönként Hubtail-t rendeznek. Az addig számítógépen létező nickek megelevenednek testet öltenek. Lehet, hogy szakmai talit kellene tartani?
Hmmm. A foszfor trágya segít, de most nem igazán lehet kijuttatni, majd ősszel.
Azt javaslom, hogy idén ősszel áss be a földbe némi marhatrágyát a sorok közé. Jövőre fiatalítsuk meg a szőlődet, pótoljuk a hiányt, ahol kell (tavasszal), és akkor meglátjuk, hogy mi terem, és mi nem. Ezután lehet dönteni a cseréről.
Nem vitatkozni akarok veled csak a saját tapasztalatomat megosztani. A 2005 év sav szempontjából elmondható, hogy nagyon magas volt. Előre készültem tompítottam is. 2006-ban is készültem de korántsem lett olyan magas a sav mint egy évvel korábban.
Nálam -nem hivatalos mérés - szerint 2006-ban
04 hó 60 mm 05 hó 31 mm 06 hó 122 mm 07 hó 58 mm 08 hó 48 mm csapadék hullott.
A korábbi évekhez viszonyitva a júniusi kiugrást tekitve hasonlóképpen alkult. Átlagosan! Azonban 2005 pont fordítva volt, a 2005 augusztusi csapadék 199 mm volt. Ez hűvösebb szezonnal társult mint 2006-ban. Az őszről nem is beszélve. Akkor -ha tudsz róla- milyen savak voltak?
Igen a pécsi kutatóról volt szó és a borászati vezetővel beszéltem, ők azért egész Dél-Dunántult átlátják, hoznak mintákat nekik. Tavaly augusztus pedig az egész országban jóval csapadélkosabb, és hűvösebb volt az átlagnál; íme: :) 2006 aug.
Persze azért vannak jelentős regionális különbségek, meg a szelektív emlékezés is működik, de a tények azért mást mutatnak. Szóval az éréskori kánikula elmaradása, a több eső, ill. a hosszú száraz őszön a hűvös hajnalok remekül megőrizték (de be ia érlelték a savakat) Volt valahol savhiánnyal gond? (nálam egyébként a 21 mustfok ellenére sok sava volt a Cirfandlinak, úgy betöppedt és koncentrálódott.)
Mi is szoktunk bodza szörpőt készíteni, de nem emlékszem, hogy a citromsav mellé szükséges lenne-e a borkősav. Édesanyám szokott málnaszörpöt készíteni abba úgy emlékszem viszont kell. Valószínűleg gömbölyübbé teszi a szörpöt.
Szia RAMBO. Sajnos az a gáz van, hogy azon a törvénytelenül hosszú karon nött a legtöbb termés, míg a szemben levö finom fajtákon szokás szerint alig van valami. Nem nagyon tudom, mi legyen. Van valami módszer nem termö tökék serkentésére, vagy csak a kivágás és újratelepítés segít?
Bodzaszörp receptjében volt, de nem tudtam mire való, és épp nem is volt itthon, úgyhogy anélkül kevertem be. Szerintetek kell bele? Savanyításra biztos nem szükséges, mert citrom és citromsav is van benne, de tartósítani jó lenne. Arra jó? Utólag is bele lehet keverni, vagy már késö?
A recept ugyanakkor azt írja, szürés után tegyünk bele szalicilt. De hát az is tartósító. Akkor most mind a kettö kell?
Teljesen én sem dőlők be mindennek. Ezeken az évjáratokon ámulva mindíg elmodják, hogy így meg úgy. Az eddig bizonyosnak látszik, hogy amikor végig meleg volt erre eddig két példa adódott 2000 és 2003 akkor valóban észrevehetően csökkentek a savak. Hogy ez mitől lett gömbölyű bizonyára igazad van. A szemlélőnek az azért feltűnik, hogy ezek az évjáratok, - értem ezalatt a savas karakterű fajtákat - valamiért nem olyan savanyú. (ha valakinek lesavanyúzom a borát az főben járó vétek, tessék idézőjelben főképpen markáns savakat érteni!!!)
Mindezek után azért Ramboval egyetértve ha rajtahagyjuk még egy kicsit a tőkén akkor a természet ilyensége folytán a szőlőnk cukrot növel, savat veszít. Azt nem tom megmondani, hogy pl hetente x ezreléket csökken a sav , csak a cukor nő hetente (érésidőben jó , meleg időjárás esetén) kb fél mustfokot. Nó hogy visszatérjek magamhoz erre mondtam azt (mármint hagyjuk rajta mert szép idő van decemberig), hogy azért teljesen nem ilyen szép a leányzó fekvése mert amíg az egyik paraméter nekünk jó irányba emelkedik addig pl a sav csökken és ez kihatással van borra is. Mivel cukorral könnyebb játszani valószínüleg ezért találták ki azt, hogy szüret várható időpontjának tervezésekor vegyük figyelembe a sav alakulását is.
Azért még egy gondolatot engedj meg. A "kutatón" nem tudom melyiket érted de hozzánk a Pécsi kutató igazgatója a Kozma Pál szokott immár hagyományosan járni. Az idén konkrétan emlékszem hogy mindenki nézett amikor az időjárásról beszélt. Amikor azt mondta, hogy ott esett akkor itt tuti szárazság volt, illetve fordítva. Közöttünk meg van 70 km. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy azonos fajták esetében borvidék és borvidék között jelentős eredménybeli eltérés lehet.
2006 távolról sem; lehet, hogy meglepő de az évezred második legsavasabb évjárata volt 2005 után - mondták ezt a kutatóban többszáz minta vizsgálata alapján. csak ezek a savak szép érett borkősavdomináns savak, nem almasavvezéreltek mint más -gyenge- években. Az erős töppedés (hosszú csapadéknélküliség ősszel) is koncentrálta a savakat; és a nyár második fele (ha emlékeztek még augusztusra) csapadékosabbra és hűvösebbre sikerült.
Nem is álltunk messze tőle. Az utóbbi években 00. 03, 06 erősen kongatták a vészharangot, hogy a vőrős fajták esetében így meg úgy veszítettek savat a szőlők. Azért volt benne vmi, mert saját tapasztalatom szerint is érzékelhetően voltak eltérő évjáratok.
Amióta csinálják a bort azóta naon egyen mintára törekednek. Én azt vettem észre, hogy labor háttér nélkül már nem is lehet jó bort csinálni. Ez kérdés volt vitára bocsátom.
A borokban pedig nem vok válogatós. Csak ne legyen hibás, beteg stb. Külön külön szeretem a Furmintot, vagy aszut, imádtam a traminit, de jól esett a cserszegi kocsma frőccse is vizsga után, most meg -amióta saját van - a vörösre esküdtem fel. A jó bort szeretem legyen az bármilyen. Ha kiabál belőle a sav azt én sem szeretem.
Azért a savasság erősen fajtafüggő. Nagyon brutál ősz kell ahoz, hogy egy olaszrizlingben elégjenek a savak.
Magyarországon nincs divatja a vörös aszunak, de én. pl. nagyon szeretem a görög vörös mazsolabort is. A félédes vörös ami nekem nagyon nem jön be.
Amúgy összességében nem hiszek a savhangsúlyos borokban, amelyek illatosak és savasak, és szépségüket a hossz és magasság harmóniája adja. Aki kóstolt már Kaló bort, tudja miről beszélek - szerintem ez a követendő.
A Baku/Bakó hajtása jelenleg 190 cm. A legfelső két rügy lett meghagyva kb. 1.6 m magasan, onnan nőttek ekkora vesszők (még természetesen erőteljes növésben vannak). Nagyjából még ugyanennyit engedem, aztán nyissz... Jövőre a leendő támra vízszintesen lehajtom. Azt még nem tudom, hogy meghagyom-e mindkét vesszőt rövidebbre vágva, vagy az egyiket hosszabbra. Gondolom azért illene figyelembe vennem a terhelhetőséget, hogy kihajtson legalább a rügyek nagy része. A növekedési erélyről még annyit, hogy tavaly kb. az említett magasságban elvágva a növekedésben levő vesszőt, meghagyva a felső hónaljhajtást (-hajtásokat) szépen növekedett tovább és valami olyan is rémlik, mintha az idénre "tervezett" rügy is kihajtott volna (azt hiszem ez akkor következik be, amikor elvágjuk a fő vesszőt és az összes hónaljhajtás eltávolítjuk). A legnagyobb levelének a szélessége kb. 25 cm.
1 ezrelékkel való növeléshez 150gr borkősav kell/hl. ennek kb 2/3 része érvényesül a borban a többi kicsapódik borkő formában.
sav emelésre szokták még alkalmazni a citromsavat. 10-20 dkg/hl arányban.
ha erre kell akkor csinálj kóstolási próbát. végy 3-4 literes üveget borral adj hozzá 1-2gr /liter savat (fél grammonként 1;1,5;2) rázd föl majd egy két nap után kóstold meg. amelyik tetszik azzal a mennyiséggel növeld a hektó borodat.
A bor (egyik) legfontosabb sava :) Igazából a benne lévő savak nagy része borkősav meg almasav (nagy almasav-koncentráció - nagy savérzet), meg némi citromsav. A savtartalmat lehet szabályozni, főleg a borkősavat. (S ha jól tudom a citromsavat meg nem lehet kivenni belőle.) Ha mint szerre gondolsz a borkősav alatt, akkor azt a savtartalom növelésére szokták adni. Lehet adni a musthoz is meg a borhoz is (de mindkettőhöz nem).
De egyébként szoktak borkősavat adni pl. szörpökhöz vagy befőttekhez is (tartósítás)
Hidd el normál dolog az ha vki egy szezonban ennyit locsolkodik.
A munkaruházati boltokban, vagy növszert árusítóknál keresd az álarcot. Ott megkérdik mekkora a terület és ahhoz fogják igazítani a védő képességét. 3M jelzésüek mint a floppylemez.
Pontosan nem tudom de úgy sejtem hogy neked fehérszőlőd van. Abban az esetben még el tudnám képzelni, hogy egy kicsit maradjon rajta a tőkén. De ez is izlés kérdése. Ha a friss üde borokat kedveled akkor nem passzol a dolog. Ha "beszélgetős" borra vágysz tedd azt.
Magam részéről szeretem az édes bort de vörösben nem minden esetben tudom elfogadni. Még iskolás koromban ittam Malagát. Éppen tetszett is csak ha jól belegondolok egy marhapöri vagy kakaspörkölt esetleg egy ragadós csülök- körömpörkölt mellé valahogy nem passzolna.
Ezt úgy hidalom át, hogy fröccsnek a friss bort, beszélgetésekhez pedig 3-5 éves óbort használok.
A savval van a legkevesebb gondom. Ezen a kötött talajon markáns savakat termel a szőlő, inkább a savtompítás legtöbbször a feladat, semmint a pótlása.
Hajdanában- danában, amikor itt a szőlőterületek nagysága 4-5x-öse volt a mostaninak,és a fajtaszerkezet is jelentősen eltért a mostanitól, jellemzően pezsgő alapanyagnak vásárolták fel a borokat a nagyobb borászatok.
Bocs nem tőlem kérdezted de ha átmégy a NÖVÉNYVÉDELOM topikba és a 3526 hozászólásomba le van irva ilietve azon a környéken kitárgyaltuk a védőmaszkokat.
Az utolsó permetezés nálam mindíg Buvicid F. Azért van a minimum 30 nap. Előtte legalább 10 nappal megy utoljára a réz ha azzal megyek az évben. tehát kb. 40napja van a réznek is.
A szüret idejét nem szabad kitolni. És ez nem a cukor miatt célszerű. A sav is legalább olyan fontos. Ha a szőlő savat veszít akkor a tartósságával, izekkel probléma akad. Ezt pótolni macerásabb és nem olyan mint a cukoré. A szőlőnek továbbá nem tesz jót ha töpped illetve túlérik. Persze vannak fajták melyek kivételt képeznek de itt a vörösre mindenképpen igaz.
Én nem kötném határidőhöz az utolsó permetezést. A tavalyi gyönyörű őszt ha valaki előre megjósolja akkor én biztosan egy fordulót még beiktattam volna, és így a szüret idejét lehetséges lett volna tovább kitolni.
A rezes szerek lebomlási ideje meglehetősen magas, igy szüret környékén én mindenképp kerülöm. Főként rothadás ellen védekezem, általában Teldorral, azt is inkább a fürtzónára koncentrálva. A levélbetegségek ellen akkor már megteszi a metszőolló, egyszerűen a friss hajtások csonkolása is elég.
Ha ésszel permetezel akkor igen. Minden permetszeren fel van tüntetve az élelmezésegészségügyi határidő. Ennyi idő alatt az adott vegyszert annyira képes lebontani a szőlő, hogy jelenléte már nem számottevő. Ezért nem permetezünk a szüret előtt 21-30 napos Éeü. várakozásidejű szerekkel.
1.) ha visszaolvasol megláthatod, hogy gyakorlatilag kontakt szerekkel réz/ kén folyik a permetezés. 2.) a szőlőnek van ideje lebontani felhasználni stb a vegyszereket. Én max augusztus 20-án befejezem a permetezést és a szüretig (1 hó ) slusssz nincs tovább. (Cabernet eggyel többet kap)
Még volt egy gondolatom csak nem illik regényt írni.
Szóval fajta kérdés is a permetezés. Melyik mennyire érzékeny. Ezt a tapasztalat hozza. Pl.: a blau érzékeny, az alábbiak szerint védem. De észrevettem a másikon (cabernet franc) ha kihagytam volna egy kettőt, lehet, hogy a szőlő észre sem vette volna.
Egyáltalán nem túlzás. Én a szőlőben is, de más kultúrában is technológia szerint megyek, s pl. szőlőben a 8-10 permetezés általános. De lehet hogy 12 is kell, volt már olyan.
Még annyit, hogy áprilistól júliusig nő a szőlő. Az új hajtásokat védeni kell, mert mitadj' isten pont a friss hajtásokat kapja el a rossznyavaja először. Nekem van úgy 1 hónapom amikor lazíthatok kicsit, utána az érésben lévő szőlőt figyelnem kell , nehogymár a végére vigye el a botritis.
Ha nem jön valami szélsőséges időjárás én is húzom halasztom a permetezést, de ha időközben 1 hét után esetleg esik , vagy párásabbá válik az idő akkor bizony viszket a tenyerem, megyek permetezni. Ritkán permetezek 14 nap után!
Visszalapoztam az elmúlt időszak permetezési számai a következőképpen alakultak: 2006 9 2005 9 2004 10 2003 7 2002 8 2001 11 2000 9
Ha korán fakad mint az idén akkor az átlagos májusi 10 utáni permetezés helyett előbbre kell venni a permetezéseket is (lehet hogy 1-2 permetezéssel tőbb lesz a szezonban). Gondolj bele a szőlő kint van miint az idén áprilisban is és májusban szokott esni is. ha kihagyod és fertőződik akkor annyi neki. utána az világ pénzét is költheted rá nem biztos hogy rendbe tudod hozni. Én program szerint megyek permetezni és nagy meglepetés nem érhet.
10-14 nap a hagyományos forduló, de ez időjárástól is függ. Tavalyelőtt volt olyan idő, hogy délelőtt 10-től 12-ig esett az eső, délután 30 fok meleg lett, szikrázó napsütéssel. Na akkor bizony zorall védekezésre volt szükség, felszívódó+kontakt, minden, amit épésszel adni lehetett. Ezzel együtt hetente csak nagyon ritkán permetezek. A felszívódó szerek védenek 10 napig a legnagyobb bajban is. Kontakttal vegyítve, kevés eső esetén simán OK a 14 nap.
Fürt- és bogyóformára talán az olaszrizlingre hasonlít, festőhéjú. De soha nem éri meg a szüretet, hogy hozzá lehetne tenni a többihez, mert a seregély és a darázs akkorra elhordja, korai érésű.
Én Aldebrőről kaptam sima vesszőket vagy 8 éve, Bakó néven. Én is az árnyékolás miatt tartom, csak többet ér, mint valami bozót, 2 tőke úgy befutja egy kb. 4x4-es betonplacc fölött a drótokat, hogy lassan már elemlámpával kell alatta világítani.
A 1260, 1265 és 1266-nál volt róla szó, de itt is leírom röviden: alapvetően vadszőlő (a szakiknak azt hiszem, van erre valamilyen spéci szavuk, csak most nagy hirtelen nem jut eszembe). Eszméletlen növekedési erély (viszonylag mostoha körülmények között is), hatalmas levél, apró, sötétkék, savanyú bogyójú kicsi fürtök, gondolom, elég ellenálló, bár nálam mindent megkap a permetezéskor a többivel. Nagyjából ennyi, ami így hirtelen eszembe jutott. Holnap tudok képet is berakni. Kizárólag az árnyékáért nevelt/tartott lugasnak szerintem az egyik legjobb!
Ja, egyébként ma elkezdte a virágzást a Baku. Ő az első, a többi még "alszik", de már nem sokáig. Ha akarjátok, holnap teszek fel képet, de gondolom láttatok már szőlővirágot... ;-)
A betegségnél ne a naptárt nézd hanem az időjárást, meg a növény fejlettségi állapotát. Most az erkélyen 31 fok celsiust mutat a mérő. Ehhez némi pára azt kész is a baj. A gombák átfogó támadásba kívánnak lendülni. Mi meg ugye nem hagyjuk!
Erősítsen meg vki vagy cáfoljon, mi van akkor, ha a folt - a leírásra gondolva - nem más mint a peronoszpóra. Csak a betegség nem tud kifejlődni mert menet közben permetet kapott, de a levél megőrzi a betegség korai jeleit. Az a baj vele, hogy most nincs előttem az a helyzet amikor egy peronoszpórát (korai fertőzését) időben megfogjuk.
A mozaik nem áll meg a peronosz viszont elszárad. Talán ez a fázis fog következni.
Igen, az egyik gomba valóban a Taphrina pruni. Az általam említett másik betegség pedig az ágsöprűsödés, amit a Taphrina insititiae okoz. Ez is a taphrina nemzetségbe tartozik. Ez tényleg kevéssé ismert, nem gyakori. Általában idősebb fákat támad. A különbség abban van, hogy a pruni-nál főleg a gyümölcsön vannak a tünetek, míg a másiknál a levélen. (+ még az ágsöprűsödés ugye). Ha ilyen fordul elő, az elsöprűsödött vesszőket-ágakat el kell távolítani, mert abban telel a gomba.
Az általad említett bábaszilva is jó elnevezés a pruni-ra (gyümölcs miatt). Még van egy harmadik neve is, mégpedig a boszorkányszilva. Ez azért jó, mert az insititiae által okozott fertőzést meg boszorkányseprűnek (is) nevezik. Boszorkány - boszorkány; könnyű megjegyezni :)
Egyébként, bár nem ma volt, legjobb emlékeim szerint létezik még a Taphrina minor és a Taphrina cerasi, ezek a cseresznyét és a meggyet szeretik. A cerasi kórképe olyan mint a "szokott" taphrina-tünet (+ seprűsödés), a minor pedig csak egy-egy ágrészt támad.
Képek nem az én szőlőmben készültek, de én is láttam néhány lárvát a leveleken. A katicabogár nálam megbecsült társ, ha észreveszem nagyon vigyázok rá.
Melyik megyében van a szőlőd? A fiatal leveleken is találtál ilyen foltot, vagy csak idősebbeken? Milyen szőlőn jelentkezett? Mit értesz azon, hogy szaporodik? Nagyonnak látod őket, több lett belőlük, más tőkéken is jelentkezett?
Nem használtam gyomírtót kb. 5 éve. A szomszéd szintén nem gyomírtózik. Idősek már.
Az a pláne, hogy ez a szőlőlugas a ház előtt van. Szerencsétlen még a permetezésből is kimarad hébe-hóba annyira szem előtt van. A kertben lévő szőlőn nem találtam ilyen foltokat.
Nem sárgul meg hanem teljesen kifehéredik és úgy marad.
Nem úgy mint más gombánál, hogy beszárad és kilyukad a levél.
Ha gondolod emailben elküldöm a nagy képet.
Szóval itt jelentkezett majd egy hét elteltével már 3-4 helyen mára meg egész sok helyen van. Hát nem tudom, hogy mi lehet. Azért dithanos kezelést adtam neki.
Kénytelen vok a tudásom fehér foltjait satírozni ezért megnéztem a tafrina alatt mi található szilvánál. Te említesz kétfélét is. Akkor légyszi oszd meg velünk a másikat is mert egyet ide teszek én is.
A barackot ugye a Taphrina deformans (köznapi értelemben a tafrina) tekeri. Amikor tafrináról beszélünk bevallom az én fejemben eddig ezt jutott eszembe. A szilva táskásodása (bábaszilva) - amikor a termés holyagosodik sztem te is erről beszélsz - betegségét szintén tafrina nemzettségbe tartozó gomba a T. pruni okozza. Tehát tafrina nemzetségbe tartozó gomba "tafrina"okozza. Hát erre korábban nem azt értettem de mostantól megváltozik a véleményem! Az általad említett betegségi elnevezést nem ismertem. De nem tudom mi az még amire gondoltál vagy említetted? Ilyennel sem olvasmányomban sem tapasztalati úton nem találkoztam.
Bocs, elírtam az előbb, helyesen: lisztharmat ellen csak Karathane-t használok (Dithane-os rész törölve) , mert egyszer sikerült megperzelni kénnel a szőlőt.
Olyan jól sikerült ez a BASF-nek hogy ez lett az általános technológia. Annyit tennék hozzá, hogy a virágzás utáni kontaktra visszatérésnél peronoszpóra ellen mankocebet már nem nagyon használok (inkább a virágzás előtt, mert segíti a lombfejlődést), inkább valamilyen kaptántartalmút, pl. Orthocidot vagy van még pár. Aki hozzáfér tehet rá kontaktként ilyenkor pl. Folpant vagy Bravo 500-at is. Lisztharmat ellen Nálam csak Dithane megy kontaktként, miután egyszer sikerült kissé (...) megperzselni szerencsétlen szőlőt...
Az árak sajna tényleg magasak, A Discus legutóbb 3000 Ft. felett volt 50 g. De mondjuk a Shavit nincs 200 Ft. se...
A rézzel alapvetően az a probléma, hogy közel van egymáshoz az az érték ami hatásos a gomba ellen, s az az érték, ami már károsítja a növényt. Meg amúgy "univerzális" méreg, az élővilág majd minden képviselőjére mérgező hatással van (kifejtem ha valakit érdekel). Viszont az, hogy mégis a gombákra a legmérgezőbb (fungicid-dominancia) annak köszönhető, hogy a gomba spórája felhalmozza a környezetéből a réziont - vagyis ha a környezetben (ez esetben a növényen, levélen) lévő rézion-koncentráció kicsi is, a gomba akkor is pusztul a felhalmozás miatt. (A koncentrációt alacsonyan kell tartani, mert a réz a növényt is mérgezi!) Ezért van az is, hogy pl. a rézoxiklorid nem oldódik vízben. Ez azért kell, mert így mindig keletkezik annyi oldató réz, hogy az a spórák a már toxikus szintig emeljék ennek koncentrációját.
Dede, van a szilvának tafrinája, méghozzá kétféle is. Nem tudom, hogy ismerős-e a népnyelvből a "birtyókás" szilva. Na ezt tafrina okozza. Nagy sárgás-zöldes kiemelkedések a gyümölcsön, aztán ezek összefolynak. Nem szép látvány... Onnan is meg lehet ismerni, hogy ha kettévágod, belül nincs csonthéj, csak egy picike mag, a magház nagy része meg üres. Kökényen láttam egy nagyon látványosat, de több más növényt is "szeret"...
A másik az a "klasszikus"-tünetű tafrina a csavarodott levelekkel. Bár nem gyakori, de azért előfordul.
Nemcsak az enyém ilyen, a környezetemben mindenkié. Az áprilisi szárazságot leszámítva nagyon kedvező idő volt. Február végén kapott egy kis műtrágyát (kálium, foszfor, nitrogén) a szőlő, ~10% nitrogén tartalommal, miután 15-15-15 -ös keveréket felhígítottam. Csapadék kellene még, csak úgy csendesen, esténként. Mindezek mellett jól alakulnak a dolgaink, bár de ezen a vidéken mindig "benne van a pakliban" egy jégverés, amit persze egy cseppet sem hiányolok.
Használj rezet meglátod a peronosszal csodát művel Atka kérdésben , tavasszal kezd az atkaölövel , majd vegyél Omite-t és augusztusban vicceld meg a bogaraidat vele.
Előző hsz-odhoz: mindjárt összehasonlítom a szőlőt az Irsai leírásaival.
Ehhez: általában a peronoszpórával szoktam birkózni, a lisztharmat legtöbbször elkerül, éréskor szokott még vacakolni a szürkepenész, egyszer pedig jó régen orbáncos volt, legalábbis szerintem (kiszáradt, barna foltok a levélben).
Rovarfronton pedig szinte kizárólag gubacsatka-gondjaim szoktak lenni, az is csak néhány tőkén/fajtán (plusz idén először a piros szlankán volt némi pajzstetű).
Megnéztem. Egyértelműen különbözik az általam eddig Csabagyöngyének gondolt fajtától. Annak piros a vesszője, ennek világoszöld, a levelében is vannak különbségek, a Cs.gy.-nek nem annyira "gyapjas" a hajtáscsúcsa mint ennek, előbbinek az egészen fiatal leveleinek a széle pirosas, ennek nem vagy nem annyira, úgy tűnik, hogy a növekedési erélye is nagyobb egy kicsit az ismeretlennek, stb.
Elkezdődött a korai szőlők virágzása! Bár elég rossz a kép (telefonnal készült) de talán kivehető rajt, hogy ez a fajta(bevallom magam sem tudom miféle) bizony virágban áll!
Rubigant meghagynám a virágzás idejére (amikor látod, hogy kezd virágozni, no onnan 2 max 3 permetezés vele) A karathane-t pedig arra az eshetőségre ha beüt a krakk. Ez ui. jól megállítja a lisztharmatot. Addig viszont a jó öreg kén elegendő.
Kösz, van leírásom könyvekben is, és a neten is utánanéztem (a többinek, mielőtt ültettem, ill. a már ismert meglevőknek).
A fajtákról: írtam, hogy nagy valószínűséggel fehér. Ezzel az alapinfóval kaptam annak idején. Tehát az általad írtakból eleve kivehető néhány fajta.
A megmaradóknak utánanézek, Csabagyöngye valószínűleg már van itthon, a legrégebbi, még az én gyerekkoromban ültetettek között van egy tő. Hamar kimegyek, összehasonlítom, de eleve úgy emlékszem, hogy a Csabagyöngyének elég piros a vesszője ilyenkor, ezé pedig zölt, sőt a mellette levő egyéb fajtákhoz viszonyítva az egész tőke mindenestől kifejezetten sárgászöld.
A permetező szereket azt kb így használom ahogy írtad, de egy újat tanultam hogy az eső előtt permetezel én rendszeresen eső után szoktam permetezni,és csodálkoztam hogy nem 100%-os az eredmény . Megfogadom a tanácsod idén megpróbálok eső előtt permetezni.
Ezt még pár hónapig szerintem nem lehet megmondani, de az valószínű, hogy valami nagy szemű csemege, én még csak azoknál láttam ilyen formát. Ha jól gondolom, a fürtök magasan, a 7.-8. levél környékén vannak, ez is csemegére utal.
Sajnos a termésről nem tudok beszámolni, mert idén lesz rajta először (ha lett volna már, sokkal könnyebb lenne nekem is a könyveim alapján, és természetesen írtam is volna róla). :-(
Már a fényképek készítésénél gondoltam a fiatal hajtásvégre, mert olvastam én is, hogy az lehet még határozó bélyeg, de végül kihagytam. Ezért is fényképeztem úgy a növény részeit, mert olvasgatva a fajtákat leíró könyveket, nagyjából tudom, hogy melyek a határozó tényezők, részek. Pótolom, ha eláll az eső (éppen esik :-( ).
Én valszeg passzolom majd a kérdést (azért megpróbálom), de lesz itt olyan aki biztosan tud neked segíteni. Előtte azért szükség lenne még egy alapos leírásra, hogy hogy is néz ki pontosan a fürt mert azt nem láttuk (méret, bogyók alakja, érés idő stb amit tudsz)
De még egy képet készíts ez pedig a fiatal hajtásvég legyen!
A réztartalmú szereket nem javasolják virágzás elött,bár nem tudom miért.ilyenkor inkább a dithánt.Virágzáskor én a shavit-f -et szoktam illetve almába is ezt használom.
Ismét köszönöm a kimerítő választ, nem sokára reagálok, addig kérlek ha lehet, segítsetek a következő képek alapján, hogy vajon milyen fajta lehet ez a szőlő! Valami fehér, az biztos, úgy kaptam, hogy csemege, de ki tudja...
Feltűnően hosszú a fürtkocsány (ugye így hívják?)!
Én virágzásig maradnék az olcsó kontakt szereknél, Mint a bordoi por, rézoxiklorid, Champion, Dithane stb. réz vagy rézpótló szereknél. Ezzel együtt szintén alkalmaznám a kontakt kén készítményeket Szera, Thiovit stb.
A szőlőnek két kritikus időszaka van. Az egyik a virágzás körül, a másik érés idején van. Ekkor lehet sőt érdemes felszívódó és "jobb" szereket bevetni. Addig felesleges. A Mikál, a Quadris, a Discus , Sumilex, Rubigán, Ridomil, jó de drága szerek. Akkor vetem be ha itt az ideje vagy az időjárás megkívánja. Csak ilyenekkel permetezni drága huncutság.
Én esküszöm az un. BASF technológiára (azért hívom így mert ők voltak az elsők akik előszőr bevezették és javasolták). Arról van szó, hogy virágzásig kontakt szerek, virágzás lefedve felszívódó szerekkel, utána érésig ismét kontakt szerek. Virágzáskor mindhárom fő kórokozóra menni kell (lisztharmat, peronoszpóra , szürkepenész). Erre kiválóan alkalmasak az un strobilurin hatoanyagok (Discus, Quadris, Cabrió Top). Vagy csinálhatod azt hogy a felszívódók közül Topaz vagy Rubigan mellé raksz Ridomilt Pluszt vagy Ridomil Combit. De ez ne legyen tőbb mint 3 permetezés A virágzás legyen csak lefedve. Aztán visszatérhetsz a kontaktokra. Veszélyes időszakokban (közben amikor az időjárás megkívánja) mehetsz a veszélynek megfelelően lisztharmat ellen (ha baj van) Karahtane-val, peronosz ellen ismételt Ridomillal. A záró permetezésed lehetőleg legyen a szürkepenész elleni szer. Mikál, Buvicid F. Szerintem nem kell a permetezésből akkora faxnit csinálni. Egy kis odafigyelés és minden rendben lesz. Ha nem hanyagolod el és nem vársz pl 2 hetet a perm fordulókkal akkor nem lehet nagy meglepetésed. Arra azért figyelj(ha megteheted) hogy pl eső előtt jobb ha permetezésed megvan. De pl nyáron amikor semmi sem történik ráész 10 napos fordulóban permetezni. Én az időjárás előrejelzést figyelem és ha úgy jön ki akkor inkább permetezek 1 nappal eső előtt.
Mind a két szer jó a Peronoszpóra ellen van de van egy másik nagy ellensége a szőlőnek a lisztharmat ez ellen is kell valami szer nem tudom mi van még otthon?
Köszönöm a válaszokat. Alaposabban utánanéztem, a bordói por dobozán van ez a figyelmeztetés. A Mikálén nincs, pedig abban is van réz. A Kumulus S csomagolásán nincs ilyen (mármint, hogy a kénérzékenységre ügyelni kell). Azzal szórtam a minap. Ugye nem tettem rosszul? Most, hogy jobban megvizsgáltam a szereket, azt hiszem, hogy vagy a Mikál C 64 vagy a Buvicid mellett döntök, azoknál ugyanis egyértelműen írja a virágzás előtti dózisokat. Az általatok írtak közül nekem sajnos egyik sincs meg. Vélemények?
Miután elment ez a ma éjszakai zegernye, mindenképpen megszórom a szőlőt, nehogy baj legyen. Aztán majd meglátjuk.
Igen érdemes én virágzásig a réz helyett Antracolt vagy Dithanet szoktam használni. A lisztharmat ellen Karathane LC t Most ajánlatos a molyok ellen Basudin 600-al. Van még egy probléma a Botritisz ellen a virágzás előtt kel megkezdeni s védekezést pl Cursate F-el Virágzás után ha Quadris max ot abba minden bent van kivéve a molyok elleni szer azt néha tegyél bele Basudin 600.
Várunk minden érdeklõdõt! A programok egy naposak. A pontos időpontot később rögzítjük. Utazás busszal. Az árban az utiköltség és az étkezés is benne van. Az egyes programokra jelentkezés névvel, mobilszámmal, az info@kertpont.hu címen. Tervezett létszám tíz fõ. Regisztrálás a jelentkezés sorrendjében történik.
Azt szeretném tudni, hogy elkezdjem-e a peronoszpóra elleni védekezést, mivel most eléggé csapadékos az idő. Így virágzás előtt mit érdemes használni? A rezeseknél azt írja, hogy figyelembe kell venni a fajták rézérzékenységét. Ezt viszont nem ismerem, a fajta is elég sok már... Virágzás után már nem lesznek ilyen gondjaim, de most ez éppen esedékes, szeretném tudni, aztán permetezni preventíve (mert ugye úgy az igazi... :-) ).
Ja, nálunk nem volt semmilyen fagykár (értsd: az udvarban, mert a környéken itt-ott bizony látni elfagyott dolgokat: dió, szőlő leginkább). Gyönyörűen nő minden. A szőlő is nagyon szép.
Az a gond, hogy kiemelted magát a problémát (1 feltehetően atka szivogatta levél) az egészből. Nem látunk magát a hajtást, amiből ezt kivetted. Ha egyedi a probléma, pl. csak az idősebb leveleken van, akkor a legegyszerűbb, ha egyenként leszeded és kész. Ha a fiatalokon is van és tömeges, akkor meg kell permetezni a szőlőt a fonák oldalon, mert az atkák ott vannak.
Mi a helyzet a szőlőddel? A hajtásokat megválogattad már? Permetezés? Atkák?
Menj lejjebb kicsit Feriq is tett fel néhány hasonló képet, ott szinte ugyan ezt fogod látni. Ha a teljes tőkén elhatalmasodott ez az állapot akkor vegyél atkaölöt (Nissuron Flumite stb) amit kapsz és azzal permetezd meg a szőlődet 2-3 alkalommal addig míg az új leveleken már nem látsz ilyen elváltozást.
Fontos: Jövőre amikor hajtani kezd a szőlő ezzel az atkaőlővel kezd el permetezni. Ha tutira akarsz menni akkor vegyél Omite-t és használd a leírás szerint augusztusban is. Így elpusztítod az áttelelni szándékozó atkákat, meg a tojásokat is.
Rákérdeznék egy-két komolyabb borászboltban (a Fővámtéri még működik?) nem emlékszem hol vettem anno, lehet kaptam a borászati tanszéken. Itt láttam: http://www.boraszatianyag.hu/termekek.pl?ID=A&VALUE=06,40&GUID=0 de emlékeim szerint az nem "gyantaoszlop" volt hanem granulátum...
Nem akarok kötözködni, de amit a fórumtársunk betett kép az tuti levélfonák. Nézd csak meg az ereket! És azok között vannak a nemezes cuccok. De nosza kérdezzük meg topiktársunkat hogy néz ki a levél színe? Lát e rajta gubacsszerű kinövéseket?
A Vasról: mennyi lett? A divergán műgyanta jól kiviszi, abszolút semleges semmit nem csinál negatívat a borral. Akkor érdemes kezelni vele, ha hosszabb palackos tartást tervezel; mert könnyen kiválhat a vas a palackban.
Én a hétévégén palackozom végre a Cirfandlit úgy tűnik letisztult (bár egy szűrés lehet jót tenne még, de az vszinű kimarad) és igen jó formában van, vmi egzotikus ánizsos mentás illattal bír, ami a cefréjére emlékeztet; a savtompítás is megtette a hatását, nagyon kerek, jól iható most.
Hááát nem tudom. A gubacsatka a levél színén buborékokat képez és a fonákján van fehéres szövedék. Ennek a képnek a színén vannak elhalások. Szerintem biztosan nem gubacsatka, esetleg valami más.
Viszont igazad lehet a préssel kapcsolatban: kicsit magas lett a vas a borban. Nem gondoltam volna.
1.) kevés van belőle akkor egyszerűen leszeded a levelet és tűzre vele 2.) több egyed esetén hagyományosan atkaőlő szerekkel vagy 3.) legújabban ragadozó atkát vetsz be (Biocont Kft forgalmazza)
Nagy eséllyel ez a Szőlő nemezes gubacsatka lesz; idén nálunk is eléggé felütötte a fejét gondolkozom a védekezésen, pedig atka ellene nem szoktunk speciális szert használni meg ez nem is okoz olyna kárt mint a levélatka; de most van pár csemege amit nagyon durván elkapott, meg van egy rassza is: http://www.mezohir.hu/2004-03/26.html
A burgonyabogár lárvához hoz hasonló élősködőt ferdeztem fel a leveleken. Egyre többen voltak, még mielőtt komoly kárt tudtak volna okozni, leszámoltam velük.
A tegnapi permetezés nyomán eltüntek.
Tényleg ki tudja, miféle állatkák ezek? Akkorák mint egy közepes méretű lárva, de erős rágószervük van, mert szinte lehetetlen lesöpörni őket a levélről, úgy berágja magát.
A másik szempont, hogy kellően büdös, ez elriasztja az őzeket is a levélről, jónéhány korai fajtát meglegeltek a dögök!
Úgy nézem te nem sajnálod, a "kemény drogokkal" mész harcba a betegségekkel szemben!
Quadrist még nem használtam csak Discust meg tavaly a Cabrio Top-t. Az idén is ez van tervben, de szigorúan a virágzás van fedve vele. Előtte utána "könnyű drogok" mennek. (kén+réz vagy rézpotló)
1., gömbölyű
2., hosszúkás
Talán ez jobb.
