Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
"Csepeli Imi"-t ismerem és nagyon jók a tapasztalataim vele kapcsolatban. Több távcsövem is tőle van és nagyon szép darabok. Jókat beszélgettünk a távcsövekről.
Nekem is vannak vele kapcsolatban fura tapasztalataim. Azon túl, hogy jelentősen túláraz szerintem mindent (többször más-más néven árul), szeret fikázó üzeneteket is írni pld. a jó.....on. Gondolom azért, hogy megpróbálja lejjebb húzni az árakat. Nincsenek rossz dolgai, de na....
..éérrtem ééénnn ....:-) ..há én is gyűjtő vagyok :-)) Én sem azért vettem a turisztot mert nézelődni szeretnék vele. Ma reggel megjött,azóta sem néztem bele.. ( csak jó hogy van a polcon ilyen is )
Nekem is van jó néhány már... De nem használom őket. Van 3 kedvencem, ha kirándulni megyünk vagy nyaralni. mindig azt a hármat teszem a kocsiba . ( az egyik egy 10×50 es Tento ) Jövő hónap elején, megjön a 16 szoros btc-m.. Na arra nagyon kíváncsi leszek ...
Zeisst akarok én is már... 10 ×50 est. Ebben az évben tuti meg lesz.. ( csak találjak egy szépet )
De attól tartok hogy 8×30 as hamarabb lesz... Most nagyon nézegetek egyet. ( 30 az ára. )
Na ez egy jó távcső! Ellenben kicsit drágállom. A nagytestvére 7x50E nem egyszer megjárta a kezem, és isteni képe volt. Majdnem hasonlóan fényes képe van, mint az NVA 7x40-nek.
Fent van még ez a hirdetés ? :-) Tegnap volt egy 12×40 es Tento... 12 ezerért Mire észbe kaptam már elvitték...:-( Nagyon patent volt, Basszus... Az eladó azt mondta, már a nagyon sokadik jelentkező voltam.
Ne keverjük az atomos nitrogént a dinitrogén oxiddal. (Ez utóbbi a kéjgáz néven elhíresült anyag.) Kb. annyi a különbség, mint a szén és a szén-dioxid közt. :-) Persze röhögni enélkül is lehet, csak figyelmesen kell olvasgatni az időnként fel-fel bukkanó jófogásos távcsöves hirdetéseket. :-)
Véletlenül sem szeretném azt mondani, mint oly sokan, hogy a Delta olyan jó, mint a Leica/Swaro/Zeiss. Mert nem. De tényleg jó. Ha esti használatról van szó ,akkor nálam első a Docter 8x56. Nagyon jó még a Fujinon és a Steiner új Nighthuntere. A három nagynak a fele, harmada áráért. Viszont ár érték arànyban a Delta verhetetlen.
Én 8x56-ban használom. Optikailag kiváló. Sajnos a ház polikarbonát. Kérdés meddig fogja bírni. A vízállóság mese. A lengyel tesztoldal csinált egy nyúzópróbát és pillanatok alatt megtelt vízzel. A központi élességállító qrva nehezen jár, cserében nem is állítódik el könnyen. Ha ezt elejted annyi neki. Összegezve, azt mondom annyiért amennyibe kerül, nagyon jó vétel. A képe sokkal drágább távcsövekkel is felveszi a versenyt. Hozzáteszem, a sajátomról beszélek. 8x40-be még nem néztem, de nyilván az is hasonlóan jó lehet.
IOR-om volt nekem is. Tényleg nagyon komoly szerkezet. Csak vadászni nem az igazi volt. Cserkelni nehéz is meg nem is olyan kis darab, este meg vannak nála sokkal jobbak.
Erről a Komz-ról észre sem vettem, hogy katonainak is titulálja az eladó. Az érdekelne, hogy orosz-e vagy egy klón? És ha az, akkor miről ismerszik meg? Amúgy nem is érdekel maga a távcső, mert ezzel a nagyítással, mint vadász nem tudok mit kezdeni.
Viszont azt hallottam, hogy a Baigishnak van valódi katonai keresője, talán 10x40-es, ami viszont szuper. Valamelyik nap láttam egy fényképen Putyinnál is olyan volt. Az ebay-on több is van és igen húzós áron.
Hát hogy a katonák terepen nem ilyen központi élességállitóst használnak az biztos.Az első "fedezz"kiáltásra amikor hasra vetik magukat ripityomra törik.Az IOR 8x40 az nem.Saját tapasztalat.Egy VW bogár henger esett kb 2 méter magasból az egyik szemlencsére.Az üveg nem törött csak a menet zömült Viszont In'lak ech olvtárs faszán megjavitotta.Ez katonai távcső.Harctéren még monokulárként megállta volna a helyét.Azért mert egy olyan gyár csinálja ami katonai beszállitó attól meg csinálhat civil távcsövet is.Persze rosszabb minőségben.
Most éppen van fenn egy ilyen 8x56-os OFOTÉRT kereső valamelyik oldalon, talán a vadászaprón. Nekem is van egy 10x50-es de ment az unokáknak játszósnak. Az élességállítása már az unokák előtt is esetleges volt. A képe még úgy, ahogy elmegy.
És ezzel a Baigishnak nevezett Komz-zal mi a helyzet? Már nem szovjet, hanem orosz és elvileg 2001-es gyártású. Legalábbis a gyári szám tanúsága szerint. Feltéve, hogy nem kínai klón. Valahol olvastam. hogy ezek az újkori Baigish-ok már nem az igaziak amúgy sem. De ez csak rémlik.
Igen.. egy Turiszt 3. Elég jó optika van benne, kissé nehéz... De lehet hozzá álványt is csinálni. ( Házilag ) Távolba jól látok... De olvasni már szemüvegbe szoktam.
Én meg azt tartom érdekesnek, hogy valaki elhiszi, hogy a "tölgyfalvél" mintázatú objektíven lévő légbuborék valójában prémiumlencséről tanuskodnak.... A lencse közepén..... Ilyet meg szinte kizárólag a 70-es években itthon vásárolható Ofotért távcsöveken volt tapasztalható. Abból is valamire való a 8x56-os modellje.
Általában nem. És legtöbbször "csupán" esztétikai hiba. Nehezen tudom elképzelni, hogy bárki, aki a távcsőbe tekint, észrevenné a hibából eredő képromlást.
Amúgy kicsit érdekesnek tartom, hogy az amőbaszerű alakzatú kanadabalzsam-szétválást kizárólag Zeiss távcsöveknél tapasztaltam eddig.
Nem a hiba mértéke szabja meg. A te binokulárodnál valószínűleg nem éri meg. Legalább is anyagilag biztosan nem. De ha pl. lelki kötődésed van egy távcsőhöz (mondjuk, a nagypapád használta a háborúban), akkor megérheti. De én sem mindig az anyagiak miatt vállalok el egy távcsövet, hanem azért, mert nagyon szeretem csinálni. Jó érzés egy "halálraítélt" távcső életét meghosszabbítani. És az érte kapott köszönet sem utolsó.
És igen, még az is előfordul, hogy leejtették, de szerencséje volt az illetőnek, hogy nem tört el az okulártartó. Viszont, ha ez valóban így van, akkor már visszahajlítani ezt nem lehet, és így már a képe sem lesz igaz, hisz nincs párhuzamban minden.
Más az ED és más a középorsó is, amibe rendre "japán mintázat" van marva. A szélétől pár mm-re van ez a bemarás. Innen ismerhető fel az "igazi japán Zeiss".
Zeiss-eknál elúfordult az, hogy a gondatlan tárolás miatt szilikongőz kerül a prizmára aztán ki sem lehet látni rajta. Jó esetben csak a frontprizmára kerül rá. Kolléga járt így, amikor jó hiszeműen rátette néhány percre a meleg konvektorra.
A vadászat az vadászat a lófogáson is...:-) Egyébként, én már háromszor jártam úgy mint te ezzel a kis távcsővel..
Volt olyan is, hogy megállapodtam az eladóval 5000 ért, ennyiért hirdette. De 2 ezret rám ígértek ... és a megállapodás ment a levesbe... ( van akiknél ez jellemfüggő.. ) De most szerencsém volt.. És ez szinte új hatású külsőleg .
Engem annyira még a tok nem is zavar, inkább az, hogy nem látszanak a front lencsék.
Egyébként valóban a jobb oldali csavar ha jól látom torx a másik pedig lapos. Ez nekem sem tűnt fel, pedig figyeltem is a csavarok helyzetét a hamisítványok miatt.
Buherált darab. A jobb oldali deklicsavar pótolt. A Zeiss-eknél eleve nagyon jól rögzített deklileszorító csavarok vannak, magától nem tekerdik ki. Ettől függetlenül lehet jó!
Megnyugtatlak: egyrészt meg lehet csinálni, másrészt felesleges hozzányúlni, hiszen nem az optika közepén van, harmadrészt, "n-szer" láttam ilyet zöld lencsésnél és megannyi távcsőnél. Ezzel nem b@szták át a fejed, szép távcső, látszik, hogy egyébként óvott darab. Nem goromba bánásmód okán alakult ez ki.
Ha rám hallgatsz, és nem vidéki vagy akkor próbálj szétnézni a Makszutov-ba. Könnyen lehet, hogy egy mai távcső jobban bejön, ki tudod próbálni, és 50-70eFt-ért már kapsz használható távcsövet is, amit még nem viselt meg az idő vasfoga.
Van Vácott egy nagyon idős ur aki fényképezőgépjavitó.Vele beszélgettem optika problémákról,mert a Practika és Hasselblad gyárakban is tanult.Ilyen szivárványszerű ragasztási hibákról azt mondta hogy az csak műszeresen mérhető, egy fotós azt nem veszi észre sem a filmen ,sem az előhívott képen.Nyilván az átlagfelhasználó kellőn mevilágított témát fog fényképezni.Nem beszéltünk az asztrofotozásról mivel ahhoz nem értett. Nyilvánvalóan ott jobban jelentkeznek az ilyen hibák. Kérdezném a hozzáértőket,hogy a T réteg hibái avagy a ragasztási hibák szemre hogy észlelhetők(mármint a látott képen) avagy műszeresen mennyire mérhetők-e.És válasszuk szét a turistát a madármegfigyelőtől ,a lóversenyĺátogatótól,illetve a csillagásztól.A Dagály strand női napozója már nem játszik mert igy 67 évesen az már nem izgat.(:-)))
Esetleg nagyon finom szarvasbőrrel lehetséges a polírozás. Nekem volt egy "foltos" objektíves távcsövem, amiről nem derült ki, hogy mi lehetett rajta, viszont nagyon finoman, mindig odaügyelve, hogy pormentesen polírozzam sikerült eltávolítanom a foltokat. Ami viszont ezzel járt, hogy nagyon erős világítás mellett a lámpa izzójának színezete megváltozott, a polírozott objektíven. Fényerővesztés ellenben nem tapasztaltam.
Én csak azt nem értem, ha külsőleg van rajta, és a távcső küllemre szép, akkor a beutalt ugyan már milyen igénytelen, ha nem pucolja meg, ha nem ilyen mocskosan fényképezi le.
Ja, a a tapinyomat a lencsének nagyon káros, mert a baci is szépen meg tudja csámcsogni a lencsén a "T" réteget.
Vatyerás kukker: Én, a lencse külső felületén látom azt a koszt. Össze van tapicskolva, de rendesen. A prizmákról nincs kép, hogy azok milyenek.
T-réteg: Szerintem valahogy biztosan le lehet szedni őket, a lencsékről. Talán, a vegyi út (kérdés mivel?) volna a kíméletessebb, a meglátásom szerint, ha az üveganyagot nem bántja, az adott vegyszer. A polírozás, konkrétabban az erőssebb dörgölés is képes leszedni egyes T-rétegeket, a lencsékről. Erre, már írtam példát a Turiszt-3 10*30-as monokulár képfordító lencserendszeréből, a 2db akromát lencse kapcsán. Nagyon könnyen lejön azokról.
A T réteget nem lehet vegyi uton leszedni? Esetleg lepolirozni? Mert akkor tovább élhetnének a távcsövek.Persze egy alacsonyabb felhasználási fokkal. Csak nappalra vagy egy nagyobb gyereknek használatra.
Elárulom neked, hogy az a hiba, amit tapasztaltál olyan hiba, ami nagy valószínűséggel igen sok darabot érint és nem fogod észrevenni egy tökéletesen elkészült darabbal, legalábbis képminőségben. Nem egy társam hasonlóan "vigyázott" a vadász csövére, volt akinek a gomba konkrétan felmarta a coated réteget az objektíven, ami alig volt észrevehető fényáteresztő képességben egy ép darabbal összehasonlítva.
Én 20 ezerért adtam el a zöldcsövesem, 1 nap alatt röhögve elvitték, úgy, hogy ütött-kopott volt az objektívgyűrű, lekopott a márkajelzés, a deklik pedig úgyszintén kopottasak voltak. Egyetlen előnye volt, néhány héttel korábban szervizeltettem.
Na olyanom van (zöld lencsés BPC), mint azt már korábbi fotókon mutattam is csak sajnos észrevettem, hogy hibás a lencséje :(
Úgyhogy volt itt valaki aki érdeklődött volna utána, de úgy döntöttem, hogy inkább használom, mert legalább a vételár felét bukom. Egyébként még annak ellenére is nagyon szép tiszta éles képe van és a csillagokra is pontszerűen tudtam élesíteni.
Rosszul fogalmaztam, mindkettőnek nagyjából ugyenekkora volt. A Jenoptem-nek, nekem személy szerint, jobb képe van, mint a Dekarem-nek. Egykori árában is volt egy kis különbség. Ha jól emlékszem a Dekarem 362 kelet német márka volt, míg a Jenoptem talán 381? Egy szép Jenoptem 7x50 vagy 10x50 nel szerintem kibékülnél, ebből is az MC-knek vagyis az 1978 utáni változatoknak van fányesebb képe. A 10x50-ben tényleg az volt a csodás, hogy óriási látószöggel bírt.
Igen a kulso az ami eleg ramaty, ezert is gondoltam, hogy nem. Egyebkent, ha jo allapotban lett volna, akkor lecsapok, de igy sajnos .eg mindig varnom kell.
Ez meg a kamu Zeiss, melyet japánban gyárottak, erről írtam korábban. Onnan ismered fel, hogy 5 számjegyes a sorozatszáma, ez a legegyszerűbb felismerése. Eredeti Jenoptem MC 8x30 nem ér ennyit, nemhogy ez..
Már csak azért sem, mert a Q1-esekhez egy tisztességes gyári bőrtok volt opcióban, annak külön volt ára egyébként (nem is kevés). Ez a kép alapján pedig egy ZOMZ tokja volt.
Szia Tibor! Nem éri meg ennyit! Ez egy kissé leharcolt Dekarem. Ha 10x50-be gondolkozol akkor inkább Jenoptem MC, az jobban fog tetszenki. Meglepően nagy látószögűek, azt hiszem 128m/1000m-en.
Most, hogy mondod... Nem figyeltem, mert a bevonat színére koncentráltam. Viszont a bevonat olyannak tűnik. Sikerült jól gyanúba keverned a saját 8x30-as Deltrentisemet. Ha hazaértem átvizsgálom mi szer.
Ilyen gyári bőrtok nem is volt a Zeiss távcsőhöz....a bal oldalon Zeiss logónál mintha 2 db csavar lenne jobb oldalon 1 db, meg a kilógó csavarok háááát :)
Szerintem nem. Írja ugyan, hogy multicoating bevonatos, de én a régebbi kékeslilást látom rajta. Ha multis a bevonat, azt ráírták a jobb oldali fedélre. Túl azon, hogy látszik is. Márpedig a multis klasszissal jobb.
Ismét az ellenkező véglet jelent meg a Lófogáson. A vélhetően a korombeli bácsinak fogalma sem volt róla mit adott el, szaré-húgyé. Beszéltem vele telefonon, mondja már elkelt. Egy orosz 87-es 7x50-es, EREDETI dobozában. Mégha nincs is olyan jó, fényes képe, mint a zöldlencsésnek, a látószöge hasonló. Hát ez sem ennyit ért.
Az öregedő szem problémájának korrigálására a lövészetben (ismerős a neved, jól gondolom "fertőzött" vagy te is?),
több megoldás is van.
1./Szemüveg, tehát normál távollátó szemüveg használata.
Az amatőr megoldás, amikor az ember a távollátó szemüvegét hordva próbál lőni.
Ezzel több gond is van: a legfőbb, hogy a cél (elvben) éles, de sem a szemhez közeli irányzék (diopterkarika, vagy a nyílt irányzék bevágásos része), sem pedig a puska végén lévő céltüske (ring) nem lesz az. Oda erősebb lencse kellene.
A másik, hogy a hagyományos szemüveg csak a fej álló pozíciójában van jó helyen, tehát az optikai tengelyben. Megdöntött fej esetén vagy(és) a keret kerül a látómezőbe, tehát kitakar, és/vagy a látott kép elmozdul a fej mozdításával. Kb. mint a fegyvertávcsőnél a betekintési hiba.
2./ Profi lövész szemügő használata. Ez egy olyan keretes izé, ahol a lencsét a térben be lehet mozgatni pont az optikai tengelybe. Sokat segít, bár nem olcsó (több száz ejró is lehet csak a keret-rendszer + a lencse), és kiküszöböli a betekintési hibát, de nem az eltérő fókusz-igényt. (8 cm, 100 cm, 10 m)Ennek variálása, mikor a fegyverre erősítik a lencsét az optikai-célzó vonal útjába, közvetlenül a szem elé, tehát nem a fejen hordjuk.3./ AdleraugeEz egy 0,3; 0,5; 0,75 dioptria erősségű lencse, amit nem a szemhez közel helyeznek el, hanem a puska végére, közvetlenül a céltüske (ring) után. Ilyenkor természetesen már csak a célt teszi élesebbé, a célzóberendezéseket nem.A gond vele is a nagyítás. A cél jóval nagyobbnak látszik, nagyobb ring kell, a régibe nem fér bele a célfekete.4./ A már említett és linkelt gyárilag beépített lencserendszer a diopterben.Előnye, hogy nem kell külön ketyere, egy mozdulattal beállítható a szükséges dioptria (és ez menet közben is állítható, ahogy a szemnek épp a legjobb) - és ez a hátránya is. Minden állításhoz más nagyítás tartozik (természetesen), a 4,5 dioptriához tartozik a legnagyobb nagyítás, de más más beállításhoz (nagyításhoz) más és más ringméret lesz-lenne szükséges.5./ Erre ajánlja most a gyártó azt a ketyerét (linkeltem), ami úgy korrigálja állításuk szerint a látás-hibát, hogy NEM OKOZ nagyítást! Erre utal a nevében a "0", de le is írják.Ezt kérdezném tisztelettel, hogyan működik? Mert el se tudom képzelni.És a mélységélesség témaköre.Ezért használunk íriszel ellátott diopterkarikát. Ezek lyukmérete állítható (plusz színszűrők, esetleg polárszűrő is van benne) mondjuk 0,8 mm-től 2,2 mm-ig.Viszont ez nem állítható kényünk kedvünk szerint (hogy elérjük a szükséges mélység-élességet). Mindig az aktuális fényviszonyok határozzák meg, hogy mennyire lehet szűkíteni.Ilyen téli napokon délután 2-kor már olyan "sötét" van, hogy csak 2,2 mm-es lyukkal lehet látni bármit is 50 m-re. Az meg ugye nem kedvez a mélységélességnek...Ez nem fényképezőgép, hogy növelhetem az expozíciós időt.Teljes optika nonszensz, de pillanatnyilag olyan kevert rendszert találtam a legjobbnak, ami két (három) elemből áll:Az állítható írisz (ez ugye nem szabad elem igazából, mert oda állítom, ahová a fényviszonyok megkövetelik),egy 1,5 dioptriás szemüveglencse a szem és diopter közéés egy 0,3 dioptriás "Adlerauge" a fegyver végén.Ez teljességgel megmagyarázhatatlan optikailag, mert az első szemlencse 8 és 100 cm-re "lát", ott kell élesnek lennie, míg az "Adlerauge" erre rátesz egy lapáttal, pedig az 50 m-re kisebb dioptria elég kéne lennie a mint a közeli céltárgyhoz.Józan ésszel azt mondanám, hogy előre egy erős, (mondjuk 2,5-ös lencse) kell, a puska végére meg egy negatív lencse, ami "lerontja", visszaveszi a dioptriát 1,5-re, ami kell az 50m-re.Sajnos olyan gyenge, kicsi dioptria értékű negatív lencsém nincs (-0,1 ; - 0,2 dioptria), amivel kipróbálhatnám az elméletem...(és a helyi szemüvegboltos is kiröhögött, mikor előadtam)Még a látómező megosztásán elmélkedem. Hogy eltérő lehetne gyűrű alakban mondjuk a nagyítás:Kívül és a legközepén 1,5 diptria a nagy távokhoz, és a látómező közepe meg 2,5 dioptria a célzóberendezéshez.Hogy lehet-e gyártani ilyet? Hát...
Én nem rég vettem egy 7×50-est, de úgy indultam el vásárolni, hogy most veszek egy 10×50-es jó minőségű távcsövet. Nekem sokkal komfortosabbnak és használhatóbbnak (nagyobb mélységélesség, szélesebb látómező) tűnt a 7×50-es, mint a nagyobb testvér. Igaz más márkából, azaz Carl Zeiss multi Q1-ről vontam le ezt a következtetést. Végül nem bántam meg a döntést.
Sziasztok ! Nekem vagy egy egyszerű napszemüveg amit a jobb oldalon fekete festékkel lefújtam és egy milliméteres lyukat fúrtam rá ! Tökéletes akár 100 vagy 200 méterre is ! Tisztán látom a célkeresztet és a cél is ! Olcsó és nem is kínai ! :)
Igen használta. Nagyon nem most történt, de volt szerencsém kipróbálni egy Aus Jena MC 8x30-at és egy Jenoptem MC 8x30-at. Különbséget egy dekányit sem érzékeltem.
Ez azonban nagyít is. Készül már állítható dioptriájú korrektor sportlövőknek, amely azonban a célt is nagyítja.
Kis mértékben mindig megváltozik a kép mérete állításkor. Akkor is, ha például szemüveget veszel fel az élességállításhoz. Ha a diopterben van a lencse, akkor az úgy viselkedik, mint egy szemüveg.
Ez +- 4,5 dioptriájú korrekciót tesz lehetővé - viszont 1,5x-ös nagyítást okoz.
Ez olyan lencserendszer, amin a szemlencsét állítva változtatható az élesség, az objektív pedig fix 1,5x nagyítást biztosít a képsíkban. Hasonló a jobb minőségű fényképezőgépek keresőjéhez.
2.kérdés
Optikailag hogyan lehetne megoldani azt a gondot, egyszerre két távolságra kellene tisztán látni:
Elérkeztél a mélységélesség problémakörébe. A klasszikus megoldás az, hogy az optikai rendszer átmérőjét addig kell csökkenteni, hogy a látható kép még elfogadható fényerővel jelenjen meg. Ekkor nem csak egy adott távolságban levő tárgyat láthatunk élesen, hanem egy távolságtartományon belül mindent. A mélységélesség a fényerővel fordítottan arányos (nem lineárisan, függvények szerint).
A fenti követelményeknek teljes mértékben megfelel egy üvegnélküli diopter, ami tartalmaz egy szűk nyílást, amelyen keresztül sokkal élesebben és mellékesen irányban látod a célgömböt és a célt is.
Hátránya, hogy bizonyos fényviszonyoknál nehézkessé válik az irányzás.
Ha arra törekszünk, hogy nagyobb fényerőt használjunk a jobb láthatóság érdekében, akkor nagyobb nyílást kell használni, ami azzal jár, hogy megnövekszik a fényerő, de romlik a mélységélesség.
Példa erre, hogy a nagyobb frontlencse átmérőjű távcsöveket élességállítással látják el (parallaxis), míg a kisebb frontlencsével szerelteket nem szükséges.
következtetés:
Ha a jelenlegi dioptereddel nem látod elég élesen a célgömböt és a célt egyszerre, akkor szűkíteni kell a blendét.
Ha nyílt irányzékod van, akkor a lyukszemüveg a megoldás. Ez szemüveg lencse helyett, egy a pupilla előtti 1mm körüli blendét vagy furatot tartalmazó takarólemez. Ez lehet egy kisebb bélyeg is a pupilla előtt, aminek a közepén van a lyuk. Ennek hatása az, hogy kiterjeszti a mélységélességet kellőképpen, így 0.5 és többször 10 méter távolságban élesen látni a célgömböt és a célt is egyszerre. A használatát semmilyen szabály nem tiltja, mert nem nagyít.
Bocsánat!!! Az "aus Jena" ügyben tévedtem. Nem csak a német egyesüléskor használta a CZJ az aus Jena feliratot. Eredetlieg az USA-ba szánt termékekre írták, mert egy ottani bíróság eltiltotta őket a Carl Zeiss névtől. Természetesen a nyugati Zeiss perelte be ott őket. Elvégre testvérek voltak. Később megegyeztek a névhasználatról. A szocccialista országokban "Carl Zeiss Jena DDR" néven forgalmaztak, míg a nyugatiak "Zeiss West-Germany" néven. A világ többi részén a keletiek "aus Jena" vagy "Jenoptik" néven. Tehát ezek a feliratok echte jénai Zeiss terméket takarnak. Esetleg válogatott, a nyugati piacra szánt cuccokat.
azt írja a jénaiakra hogy élettartam garancia, szóval bármi baja van akkor megcsinálják ingyen? aztán hol lehet ez a szerviz?
hozzátenném az igény jogos is lehet mert volt sok-sok éve egy polaroid fotogépem és beégett a vaku , ilyen 10 év körüli gép volt, nem is volt nagyon vigyázva rá
pesten a klauzál tér egyik sarkában volt a szervize, és azt mondta az ember ezt nem tudják megcsinálni, amúgy is típushiba, és válasszak egy másik bármilyen gépet erről a polcról, mert bolt is volt egyben
Szintén Holger Merlitz a kútfő. Szerinte az "aus Jena" felirat az átmeneti időszakot jelenti, miután a két Németország egyesült és Zeiss név használata már neccessé vált. A jénai Zeissből pedig még nem lett Docter.
A DDR felíratos valóban még a Kelet-német Jénában készült, valahol a 90-es évek elején ez a felírat el is tűnt. 1989-ben pedig egyesültek a kelet németek a nyugatiakkal, aztán már Made in Germany felíratot kaptak, a PRÉMIUM kategóriás Zeiss-ek (Dodacarem, Notarem) stb.
Az 5 sorozatszámos számjegyes Zeiss-eket, de azt hiszem csak a Jenoptem-ek, amelyek ebben érintettek, kerülni kell! Japánban gyárották, gyanítom, hogy lencsében sem kapták meg a Zeiss-et, de mechanikailag biztosan a japán "szorulós" fajták.
Rengetegen nincs rajta. Többön nincs. Még olyan Zeiss csillagászati mechanikám is van, amin egyiken van, másikon nincs. De ha a Jófogáson, vagy Vaterán körülnézel, a fenn lévő binoklik 90%-án nincs Q1 felirat.
Én alapvetően tokaji vagyok, de már majd ötven éve nem ott élek. Viszont imádom mai napig is. Van egy fiatal, pályakezdő kollégám, aki mádi. Idén került hozzánk.
A MOM nagyítása talán 60 (70?) volt, és már az is alsó határ.
50 m-re kell(ene) látni egy 5,6 mm-es fekete lyukat egy fekete lőlapon...
Közben István jelezte, hogy lenne egy MOM kukkerje - talán összejön.
Mindenkinek köszönöm az infókat.
Egyenlőre nem viszem vissza a Bressert, legrosszabb esetben megkapja az unoka, a kertben a légpuskához jó lesz, arra elég, az csak 10m.
Persze megnyugtatok mindenkit, hogy szabályszerű körülmények között, csak és kizárólag lőlapra lődözünk, az összes ezzel kapcsolatos szabály betartásával.
A DDR azt jelenti, hogy Német Demokratikus Köztársaság. Vagyis a szocccccialista Németország. Vélem, hogy azt jelenti, otthon készült Jénában. Holger Merlitz írta, hogy a hetvenes-nyolcvanas években japánban, bérmunkában is szereltetett össze távcsöveket a CZJ. Meg azzal a lendülettel hamisították is a japánok. Szóval a kínai metódus gyökereit japánban kell keresni. :) :)
Köszi ! :-) Embertelen szakirodalmat olvastam el mindig a témát illetően....Könyvek tucatjait. ( még most is )
Van egy teleszkópom is... ( csak időm nincs már annyi, mint régen volt )
Na meg... az én agyam véges :-) A húrelméleten , a hajlított téren, a sötét agyag gravitációján és a fekete lyukak horizont pontjánál már nem ér tovább :-)) ..igaz, ez néhol már elméleti fizika is... az meg húúúbakker :-)
Hát ha neked is van 23 db, akkor ezt a kérdést, saját magadnak is felteheted ! :-)))
De Ferenc 75 már nagyin jól megválaszolta a kérdésedet..... Birtokolni... a tudat hogy van. ( és szeretni ezeket a dolgokat )
Hobbi.... van a ki sörös korsókat gyűjt ( nekem is van 100 felett... ) Van aki bélyeget... van aki bugyi-skalpot.. :-) Mindenkinek más az érdeklődési köre.... Ha megfogok egy távcsövet, engem furcsa érzés fog el... szeretek hozzáérni, szeretek belenézni, szeretem a szagát, szeretem magát a távcsöves témákat. Ez biztosan összefügg a csillagászat utáni érdeklődésemmel is, már gyerek koromtól.
Na meg.... nem is lehet mindent megmagyarázni szerintem......:-) Ez van...
Na, pont ezért utálom a Lófogást!!! Legalább, hetekig fent maradna archiváltan, a hirdetés, mint a Vatyerákon, hogy mi lett vele, ki és mennyiért vette meg.
Már nyilván akkor, ha jó. Mert ha nincs baja, akkor nagyon jó. De nagyon. Nekem három van belőle, az elsőt párhuzamosan használtam a 7x50-es Zeissel és azt mondom, hogy nekem jobb volt a Swaro. Még este is. Nem véletlen, hogy mind a mai napig gyártásban van.
Nekem is van jó néhány értékes darab, amiktől nem is válnék meg szívesen. Pedig valamelyikből van 3db is. Addig semmi gond ezzel, míg az ember bele nem fut, olyanba, amit "nem kellett volna megvenni". Jó a tudatnak, hogy nekem ilyen is van, és erdőlátogatásom alkalmával választani sem tudok, mert mindegyiket nagyon szeretem. Sokkal rosszabb az a tény, amikor van egy értékes darabod, de hiányos vagy hibás, akkor mehet a fejvakarászás, adjam el alkatrésznek, vagy ki az aki nekem ezt megcsinálja. Nem régiben egy törött prizmás Octarem-et javítatott egy vadásztárs, amihez két évig kereste a megfelelő alkatrészt. Végül véletlen lelt rá Németországban egy öregnél. Más a háza, a kommersz Jenoptem, Dekarem prizmája nem volt bele való.
Sajnos én sem ismerem a típust. Jó néhány Swaro volt a kezemben, ezek mindegyike kiváló minőséget képviselt, főleg, ami többször megjárta a kezem 7x40 GA.
szerintem sokan úgy vannak hogy amennyit adnának érte annyiért nem adják el amennyiért eladnák annyiért meg nem vennéd meg
pl nekem is itt úszik a szekrényben a dekarem, szinte alig használom mert egyre bénább a szemem, de 40-50ért vétek eladni mert ennyiért nem lehet jót kapni, szóval ha egyszer valamikor mondjuk a még meg nem született unokámnak kelleni fog akkor bele tud majd nézni
Elsősorban Ferenc75-től és In'Lakech-től kérdezem, de bárki, aki tud róla valami infot ne tartsa magában. Van egy régi 7x42 Swarovski keresőm, de nem Habicht, hanem Bergland felirat van a baloldali fedélen. A jobb oldalin pedig a régi Swarovski logo, az egymásba fonódó DS (Daniel Swarovski). Minden paramétere egyezik a 7x42 Habichttal, csak a bevonatai kékek. Sehol semmit sem találok róla.
Esetleg megkérdezhetem a vadásztársaktól van-e eladó, hátha lenne számodra egy 10x50-es Zeiss. Abból Jenoptem Multi-coated aminek szép, fényes képe van, 7,3 fokos látószöggel. 40-50.000Ft-ért nem fogsz kapni hibátlant, évente néhányszor van fent ilyen a Lófogáson, ami szép állapotú, de messze nem hibátlan.
Nekem csak egy normális 10X50-es Zeiss kellene saját célra, úgy, hogy nincs rajta több valakinek a haszna.
Nem akarok kereskedni vele, mert nincs rá időm és ingerenciám sem.
Az orosz cuccokról nincs túl sok információ orosz oldalakon sem (párom orosz nyelvi bölcsész, plusz az ukrán anyanyelve, folyékonyan beszélni mindkét nyelvet [szóban és írásban egyaránt] úgyhogy ezzel gond nincs).
Van egy Carl Zeiss Jena 6x30 dienstglas távcsöven, sorozatszám szerint 1941-es, frontot megjárt darab "sok mindent látott" kapott az hideget/meleget, kicsit opálos belül de még mindíg használható, nem kettőz (van rajta ütés nyom nem kevés) nem húzza a szemet stb.. stb, szálkereszt hajszál vékony nem zavaró, azért tudtak valamit Zeiss-nél akkor is!
Érdekes módon akkoriba jelölték a távcsöveken pl CAG Swarovski : kék háromszög hideg éghajlatra, piros pont meleg éghajlat pl (Afrika korps)
Ez mióta keletnémet.... Legfeljebb orosz, ez is már a FÁK létrejöttekor gyártódott, vagyis gyengébb kaliber. Élés kép, a sík meződőből viszont dombot csinál.
Ez talán 1942-ben következett be, amikor Hitler döntött, hogy támadásba kezd. A -38 fokra viszont senki sem számított, így életének egyik legrosszabb döntése lett. A végén nem a puskáikkal volt a legnagyobb baj, hanem a túlélésért kűzdött minden német katona, mindhiába.
Igen, jól látod a szitut, a Zeiss-el ez volt a legnagyobb baj, hogy a prizmafészek túl patent volt, nem szabadott elejteni, mert garantált volt a prizmapattanás, leggyakrabban kagylós törés. Eddig tapasztalatom azt mutatja, hogy viszont minden német távcsőveknek, ezt márkától függetlenül biztonra állítom a középorsójuk a legjobb. Nagyon precízen volt méretzve, hőmérséklettől függetlenül finomállítsú. Az oroszok ezekben a leggyengébbek, már túlságosan "lötyögősre" sikerdett minden modellnél, és inkább durva, mint finom. Volt jó néhány japán is a kezemben, azoknál a másik véglet, +10 fokban már forgatni nem lehet, jóval finomabb zsírt igényeltek. Egyik vadászcimborám vett egyet Japánban, Pentax 7x50, mindene jó volt, de ebben elvérzett. Dresdai látogatásom alkalmával 1985-ben, tértem vissza egy 10x50 Dekaremmel, addig soha nem látott látószöggel. Soha nem felejtem el, hogy 5 havi keresetem tette ki, de megérte.
Lehet hogy a forint már szart sem ér...de Tentoért, bármilyen is, soha nem adnék többet 20 ezernél . A jó fogáson most 35 ért van fent egy 😀 ... Nem tudom mikor számol meg ennyit érte...... Én a múlt évben is vettem egy szépet 15 ért . Apukádnak persze igaza volt ! 😉 ...azzal a kiegészítéssel, hogy hülyék , mindenhol vannak !
Sajnálom, de akkor nem teljesen értem a problémád! Vettél egy szép állapotú zöldlencséset, amely ismert itthon, és jónak találja a többség. Nem írtad, de feltételezem nincs törött, megpattant prizma, objektív vagy okulár törés. Meg vannak a ködszűrők, amely SOK esetben nincs meg, vagy csak 3db..... Miért szop@ttak volna meg vele? Ezen látszik, hogy nem egy részeges vadászé volt, aki 3 szor átment a Nivájával rajta, mire rájött, hogy valami nincs meg. NEM vetted drágán, teljesen jó ez az ár, én 1995-ben vettem szerintem 13-ért, ha jól emlékszem. Ez említett problémát nem vennéd észre, ha egy tökéletesen sikerült darabbal hasonlítatottad volna össze. Nekem kb 20-30db volt a kezembe, mindegyik ugyanazt produkálta. Ugyan 81-ben volt a gemenci erdészetnél egy teljesen új a kezembe, annak más volt a feelingje. Már csak azért is, mert tátott szájjal néztük, hogy végre ilyet a kezünkbe foghatunk. Az egy másik kérdés, hogy vannak ennél jobbak. Ha ennyire nagy ínyenc vagy akkor inkább vegyél egy Zeiss Victory-t, de az sem teljesen tökéletes!
Már a bóvli kategória. Nem az a megszokott robusztos japán, amit a 60-70-es években gyárottak. Ennél a dekli is műanyagból készült. A normális japán 1000g felettiek. Nem adnék érte pénzt.
Két észrevétel a tőled olvasottak alapján, a véleményedet alátámasztandó:
A Zeiss binokulároknál a németek ugyanazon "hibába" estek mint a világháborúban. Állítólag azért vesztették el a csatákat a kemény orosz telek során, mert az amúgy kurv@ precíz, pontosan gyártott géppuskáik befagytak a farkasordító hidegben. Az orosz kotyogó, lötyögő fegyverek meg vígan működtek.
Aki már szedett szét Zeiss binokulárt, az tudja, hogy a fészekből a prizma csak függőlegesen emelhető ki. Megbillentve nem. Ugyanis olyan pontosan van marva a prizma méretére a fészek, hogy megbillentésnél azonnal kagylósan reped a prizmaél. Ugyanez történik amikor a távcső leesik, vagy odakoccan valamihez. A pontos prizmafészeknek előnye is van. Mégpedig az, hogy nem tudod a prizmát úgy visszatenni, hogy a két tubus képe "kitérő" legyen. Ez annyit jelent, hogy ha pl. egy villanyoszlopot nézel az egyik, majd a másik tubusban, akkor az oszlopok képe párhuzamos lesz. Az orosz távcsövekben a jó bő ráhagyással kialakított fészekben ezzel ellentétben a prizmát az átfogó síkjában viszonylag nagy ráhagyással el lehet fordítani. Ez az a hiba, amit nagyon nehéz állítani. Ráadásul, ha egy bizonyos mértéken aluli a hiba, nem is tűnik fel. Csak annyit érzünk, hogy a kollimátorban a tűrésnégyszögbe helyesen beállított távcső "húzza" a szemet. Egzaktul nem állítható, csak találomra, iterálással.
A másik a Sotem. Osztom a véleményedet. A Sotem is egy alacsonyabb kategória, de még mindig TOP a Kronos-hoz képest. A Kronos egy ipari hulladék, egy emberiség ellen elkövetett merénylet. Olyan, mintha a MEO által visszab@szott Tento-kból rakták volna össze őket.
Volt egy olyan példány nálam javításon, amit szétszedve elképedéssel tapasztaltam, hogy az excentergyűrű 3 db. 120 fokonként elhelyezett, kb. 10 mm-es szegmensből volt összerakva. Mintha 20 db. távcső összeszereléséhez csak 5 db. excentergyűrű állt volna rendelkezésre, és úgy oldották volna meg, hogy egy gyűrűt három távcső közt osztottak meg.
Már látom a régi nickemmel be sem tudok lépni, ez borzasztó. Én már kicsit bánom, hogy a zöldlencsés 7x50-met eladtam, bár már nem igen használtam. Vadászati célra vettem és szerényen fogalmazva sem vigyáztam rá. Sokszor leesett a földre, saras, porossá vált, semmi baja nem lett, nagyon szerettem. Ellenben egy 80-as években készült Zeiss, ami szerintem jobb, mint ez, felépítésileg teljes más volt. Kis odakoccintás valahová és a prizmájuk azonnal elcsempült. Több vadásztársam járt így. Ki tudták cserélni, viszont mélyen zsebbe nyúlós tétel volt. Én egyszer ejtettem le a Jenoptemet 2 szeres prizma törést szenvedett. Talán élességben a zöld lencsés volt jobb, de látómezőben a Zeiss-ek jobbak. Észrevételem szerint a "puha" tokos cipzáros Zeiss-ek már alacsonyabb minőségűek voltak, mint elődjeik. Ugyanazt a lencsét kapták, de a házuk már "másabb" volt.
A képen látható BPC 7x50 szép állapotú, csak gratulálni tudok hozzá. Ezeknek az áruk valahol 20 és 50eft körül van, magasabb áruk azoknak van és azonnal el is kelnek, amelyiknek a ködszűrői is megvannak. Ezt SEHOL nem lehet beszerezni. Csak, hogy mégjobban elkeserítselek Tibor, ilyet talán 2 éve 12 eft-ért hirdettek a Lófogáson. 1 órán belül elkelt, igaz tok és szűrők nélkül. Most láttam, hogy volt 20eft ért is. Akik ennyiért hírdetik azok nem tudják mit adnak el. Ez ugyanolyan, mint tavaly véletlen ráleltem 6000ft ért egy 7x50 Meoptára, fogalma sem volt az illetőnek milyen csodát árul. Felesleges bánkódnod, hacsak nem 70 ezret adtál érte... ÁMBÁR egyik vadásztársam vett 75 ért gyári allpotút, garancialevéllel, zöld dobozában. Ez piac, teljesen felesleges bánni, amit már egyszer megvettél, és igazság szerint nincs semmi baja. Még mindig sokkal jobban jártál, mint egy Sotem vagy Berkut "csodával", ami szégyen kategóriát karcolja.
A következőt tudom neked javasolni:
1. Ahol csak tudsz mindenütt olvass el róla mindent, amikor kinézel valamit. Ha nem kapsz róla infót felejtős, persze ez nem azt jelenti, hogy sz@r.
2. Ne vegyél interneten, ha nem értesz hozzá, ha igen akkor feltétlenül hozz össze találkozót a tulajjal, hogy belenézhess. Ha ezt nem ajánlja fel, vagy nincs benne a találkába akkor felejtsd el! Feltételezem itt pont ez töténhetett, mégis megvetted.
3. Ha nem kennyérre kell a pénz akkor NE add el ezt a távcsövet, mert fénykép alapján is nagyon szép! Hidd el, ezt évtizedekkel később jobb áron el tudod adni, ez mindig értékes marad. Ha mégis az eladás mellett döntesz lesz rá vevőd, és nem kell éveken át árulnod, hogy kapj érte 2000 Ft-ot.
4. Megnyugtatássképp mondom: nem készült belőle utánzat, vagy sz@r ami a részeges Igor-nak készült, feletételezve meg fog neki felelni 2 liter Kremlowskaya után..
Teljesen igazad van, ezért kérdeztem, hátha tudjátok hogy mi a különbség.
Amit írtál az sem rossz, 300 eur körül láttam, az egy teljesen elfogadható ár, ha jó.
Amit még nézegettem, az a Pentax 20x60 de hát elsődlegesen nappal használnám (madarak) így az sem gond. Ami még a képzeletbeli listán van, az a Nikon Action EX 16x50.
Vagy feladom annak az illúzióját hogy normális döntéseket hozok és Fujinon 16x70, de ennél feljebb már tényleg nem mennék árban. Mellesleg egy kicsit gyanús is hogy forgalmazzák-e még.
Csak csábít az a 20-25x-ös nagyítás. :/ Gondoltam megúszom egy belépő kategóriással, de persze tisztában vagyok vele hogy általában itt azt kapja az ember amiért fizet (van gagyi és minőségi távcsövem is), csak reménykedni mindig szabad, hogy hátha van valami titkos gyöngyszem ami olcsón jó :)
Szóval látok nagyon jó 16x-osokat is, de a 12-esemhez képest nagyobb előrelépés lenne egy 20x-os.
Majd veszek egy olyat is ! csak idő kérdése... :-) Az elmúlt másfél hónapban 3 db távcsövet vettem...
Tavasszal szeretnék egy 10×50 es Zeiss távcsövet is. " Hogy ne csak nézzek, hanem lássak is ! " Mint ahogyan egy hirdetésben olvastam :-)) A gyűjtés azért nem megy gyorsan.. és nem mindig egyszerű.....
Nekem feltűnően hasonlítanak, annyira, hogy az is megfordult a fejemben, hogy lehet, hogy ugyanott gyártják őket, csak más branding kerül rá, és esetleg a gyártó mást csomagol egyik mellé és a másik mellé, ezért az árkülönbség.
Néztem termékfotókat, állvány egyikhez sem jár, ez a része nem érdekelne mert állványom van hozzá.
A Levenhuknak állítható a szemkagylója, ami szimpatikus a szemüveges használat miatt, csak kérdés hogy a közel 2x-es árkülönbségért mit kap az ember.
Ebben a nagyítástartományban tudtok jobb vételnek számító binokuláris távcsövet újonnan?
Ökölszabály, hogy vásárlás után nem nézegetjük az árakat, mert akkor rögtön jön, hogy: átkúrtak, megszop@tt@k. Pedig nem, megtetted te ezt magadtól. Előtte kell árakat nézegetni és érdeklődni.
Amúgy a Zeissnél is van bizonyos tolerancia. Volt régebben egy legendás (most is van, csak azóta egy másik példány) 80/1200-as távcsőobjektívem. Egyenesen a gyárból. Még a 90-es évek legelején vettem. Nos abban volt egy kb. 0,5 mm-es szürke zárvány. Benne az egyik tagban. Olyan volt, mint egy pici szürke golyó. Megreklamáltam, mire elküldték a cég minőségbiztosítási szabályzatát, melyben feketén fehéren ott állt, hogy a lencse felületének bizonyos százaléka lehet hibás. És sajnos ez benne volt a tűréshatárban. Ezért is adtam el, mert egy kezelésre szoruló maximalista állat vagyok. :-))
Valahol még meg is van a nyomtatott lap. Már nem emlékszem az adatokra.
Miért vertek volna ezzel át??? Én, eredetinek látom. De, ezt T.A.L. biztosabban tudná, meg mondani. Hogy, mennyit ér? Amennyit még, meg adnak érte. Egy vadász, röhögve megadhat, akár 50 ezret is érte, ha nem kettőz és nem gombás. Kezd, 25-el, hátha többért is elkel. Netán, a net helyett, a való világban elpasszolni. Hogy, ~20 éve mennyi volt ennek, a reális ára? Azt, nem tudom. Én 12-ért jutottam hozzá. Mindenesetre, mint optikai érdekességet említettem meg ezt. A távcsőben látható kép lesz, a fő tényező, nem ez, a felhasználó számára. A többi csak körítés. Mint, a bevonatok, prizmák, lencsék különféle fajtái. (FMC, tetőél, APO, stb...) Hogy, a ZEISS jobb lesz-e? Hát, nem biztos. Legalábbis hasonló árkategóriában, nem biztosan.
Én, megtartanám a te helyedben, a távcsövet, látva a két lenti képet is, hogy milyen jó állapotban van, a nálad lévő példány. A lencséken átnézve, semmi sem látszik, a bevonatok gőzölési hibáiból. Vajon, hány millió darab van még ezen a távcsöveken felül, amit még sokan vígan, akár a mai napig is használnak: Sok. Akár gyűjtési célzattal, akár másért. Lehet, voltak MEO-zva, lehet nem, de nem lennék meglepve, ha a katonai célra gyártott darabokon is feltűnne, mint jellegzetesség és nem mint szériahiba, hanyagság okaként. A kínai piacos bóvlikkal, nem egy összemérhető kategória. In Lak'ech is utalt rá, hogy a távcsőben látott képre, nincs negatív hatással.
Őszintén szólva, ha erre nem hívja fel a figyelmem RazorX911 ezt talán soha nem veszem észre magamtól. Viszont ez így roppant bosszantó, mert ez így valóban nem látott MEO-t vagy pont látott és azért kerültek ezek forgalomba a többi meg ment hadászati célra.
Lehet ettől megválok inkább és próbálok vadászni egy 10X50-es Zeiss-t akármilyet.
Látom, egy valamiben közös kettőnk kukkerje, hogy van valami fura sugárirányú hiba a bevonaton. A narancsos 'halo-t', ha lehetne annak nevezni, ezen nem látni, ahogy írod is. Látom, volt értelme kivesézni. A 7 év alatt, lehet variáltak/spóroltak a bevonatok számán?? Hmmm.
Dejó, hogy közzétetted ezt a képet!!! Most már emlékszem, ilyet is láttam. És tényleg olyan, mintha a vákuumgőzölés előtt por maradt volna az üvegfelületen, és ott összekapta volna a gőzréteget.
Mint mikor homokszemek vannak egy tiszta üvegfelületen, ami pár fogkos szöbógben lejt és azon végigöntesz mosogatószert. (Tudom, kevesen vannak, akik mosogatószert öntögetnek kis lejtésű ablaküvegre. :-)))
Viszont ez tényleg gőzölési hiba, ami nem hiszem, hogy polgári használatú távcsőnél gondot okozna.
tudományos felhasználású távcsőben biztos visszab@szná a MEO (ha vannak még itt olyan idősebb olvtársak, akik tudják mi az)
Kicserélem, megpucolom, beszabályozom és mehet vissza.
Másik meg, hogy visszaolvasva sokan sokat írtak, ami sajnos egyéni és szubjektív vélemény, és ez olyan mint az egy személyes tesztelések és azok cikkekben való megjelentetése.
Anno sok teszt volt a részemről megrendezve, de arra figyeltem, hogy olyanok vegyenek részt akik nem elkötelezettek, és legyen lehetőségük a 3X-i azonnali összehasonlításra, más-más termékekkel, amelyek lehetőleg azonos paraméterekkel rendelkeznek és optikailag kifogástalanok, még ha használtak is,
Nappal, szürkületben és este.
Nagyon meglepő vélemények születtek és azok lettek leírva őszintén a cikkekben, mást nem is írhattam, mert olvasták.
Van egyéni vélemény, mert lehet, de sajnos sokan nem is tudják, hogy mit is kell nézni, ami tény.
Én amit látok jelenségeket nem nagyon teszem nyilvánossá, mert én is csak egy szubjektív ember vagyok, igaz, már sok mindent láttam, de sajnos közel sem mindent.
Ezért is van az, hogy sok mindenbe nem szólok bele, hozzá. (csillagászat meg soha nem volt a szakterületem.)
Nekem F/6-os van, mert eredetileg asztrográfnak szántam. De aztán a fotóhoz öreg (és fázós) lettem, nem különben pedig olyan kib@szott jó a képalkotás, hogy vizuálisan használva bokalepisilős. A 250-es lamba/8-as Orion Newtonom csak ipari tanuló mellette.
Amúgy a távcső már-már alkalmas a beazonosításomra is, mert hát nem sok van belőle az országban. Persze nincs titkolnivalóm. :-)))
A sugárirányút úgy értem, ahogy olvasod. Bár elég régen volt birtokomba a 70-es orosz spektív, de úgy emlékszem, a lencse középpontja felé mutatott minden "szál". A látvány olyan, mint amikor a vasreszelék beáll a mágneses erővonalak mentén.
Nem tudom elképzelni, hogy olcsó lencséken spéci bevonatot alkalmaznának. Főleg úgy, hogy testközelből ismerem a gőzölés folyamatát. Már az is nagy szám, hogy rétegvastagságot mérnek, nemhogy kontrolláltan változó vastagságban tudjanak gőzölni. Szerintem ezt még Las Campanason sem tudjuk megcsinálni.
Talán TAL tud mondani erről valamit, hogy ez most hiba, vagy nem.
Én se tudom mi az oka neki. A sugárirány-t, úgy értsem, mindegy hogy melyik felén van a lencsén a bevonaton látszódó fényfolt, mindig ugyanabban az irányban volt a színes csík? Nyílegyenesen, elhajlások nélkül? Hiába volt mozgatva, a középponthoz képest körbe vagy balra/jobbra? Áteső fényben, valóban nem látszik. Szerintem, ez nem megfolyás, hanem valamilyen 'spéci' réteg, a bevonatok közt, amit rágőzöltek a lencsékre. Lehet, csak orosz távcsöveken van ilyen, egyedi sajátosságként. (Mint nekünk, a pálesz) Fáziskorrekcióra vagy spektrális szűrésre gyanakszom, így látatlanban.
Mezőlencse: OK!
Nézem, az SHMC-s zöld színű bevonatos szemüvegemet, azon semmi ilyesmi nincs.
Binokuláron még nem láttam. Talán volt már Turiszt, aminek az okulárján láttam. Arra határozottan emlékszem, hogy mindig sugárirányú volt. A magyarázatára nem jöttem rá. Áteső fényben egyáltalán nem látszik. A képet sem befolyásolja. Gondoltam arra, hogy vákuumgőzöléskor esetleg valahogy "megfolyik" a bevonat. De erre sehol nem találtam semmilyen utalást.
(Igazad van, definíció szerint valóban mezőlencse. Magunk közt azonban mindig frontlencsének hívtuk/hívjuk. És én eztán is úgy fogom hívni, mert sok volt az a pár tíz év, amíg így használtam. Ezt a kis időt meg már kibírom így, nézzétek el nekem, vagy mindig javítsatok ki, nem fogok megharagudni érte. ) :-))
Sorozatszám: Én is erre gondoltam a számozásokból.
Turiszt-kukker: A benne lévő objektív baromi jó, de ez legfőkképp a képfordító optikával együtt hozza ki a lencse jó optikai képalkotási tulajdonságait, hogy s mint, gyenge színezés és meglepően éles kép. A képfordító lencsék átvariálásával lehet erősebbre is átalakítani, de ekkor kell bele egy külön blende, a lencsék közé. (Nem ajánlott szétszedni!!) Én, balga egyszer szétszedtem jó sok éve és azóta sem, az eredeti sorban vannak a lencséi benne. A képfordító lencserendszere, áll egy sima plánkonvex és 2 darab, 2 tagból ragasztott akromátból. Ez utóbbiakon, nagyon kényes bevonat van!! Könnyen lekopik, ha összekenné az ember. Most, perpil 18-20*-es nagyítást tud.
Viszont, emez távcsövek egy valamiben verhetetlenek, amit semelyik prizmás nem tud! Még pedig abban, hogy csak az objektív felől belépő fény jut a szemedbe, a távcső belsejéből semmi sem, mivel full ki van zárva optikai blendézéssel és fókuszálással, a zavaró fények. Ha, az okulár felől megnézed pár cm-ről, csak egy fényes kört látsz, semmi egyebet nem, ha összenézed egy binokulárral. Ott a prizmákból és a belső cső/egyéb felületekről is jut be fény a szembe, látni a távcső belsejét.
Ne keverd a szezont a fazonnal. Frontlencse=Tárgylencse vagyis a távcsőnek a tárgy felé néző lencséje, nevezhetjük objektívnek is ha már csillagászati szóhasználattal akarunk élni, ez nem összekeverendő az okulár-ral! Az okulárok lencséit, amúgy így nevezi a szakirodalom: szemlencse (a kissebbik, amely a szem felé lévő oldalon van a tubusban) és mezőlencse, amely az okulár tubusának, a másik felén van, ez a prizmák felőli oldalon figyel benne. Ha, pont szemből nézed, az oklis oldala felől a távcsövet, láthatod azt a lencsét is.
Ha, már okulároknál tartunk, az említett 7*50-es távcsőnek, a szemlencséjének, az egyik (belső) felén is ugyanez a zöldes bevonat van és azon is látszik. A külvilággal érintkező részén és mezőlencsén, nincs reflexiócsökkentő réteg.
Te, csak egy szemes spektíveken láttál eddig ilyesmit? Binokulár-on még sosem?
Úgy tudom, hogy a sorozatszám első 2 száma a gyártási évre utal. Most már kifejezetten ezt fogom figyelni, de nekem továbbra sem rémlik ilyen. Ezt azért észrevettem volna.
Nekem is van egy Turiszt-om és annak is lila a bevonata, sőt annak még a lencse szélei is be vannak festve feketére. Ezek az LZOS gyárban készültek.
Baromi jó kepe lehet szerintem (30mm-es objektívhez képest), de a képfordító és a nem precíz mechanika sokat ront rajta.
Nagyon sok orosz távcső bevonata mutatja a sugaras mintázatot. Pl. a 70/450-es 60-30-szoros nagyítású spektív is. Prizma bevonaton azonban soha nem láttam. Binokulár frontlencséjén szintén. Az is orosz volt. Ja, és mindig lila bevonatnál jelentkezett.
Igen érdekes. Kíváncsian várom. Nameg, T.A.L mester, netán más is kiszúrta e már a saját példányán. A tiedé, job állapotban van képre. A nálad lévőn, 82-vel van, a sorozatszám eleje.
A Turiszt-3 10*30-as távcsőnek a frontlencséjén is látszik ez, ahogy nézem egy erős lámpa fényével. A lencsén lila bevonat van. Itt narancs helyett, szürkének látom és sokkal halványabb, épphogy látszik, a 7*50-eshez képest.
A jó ég se tudja. A sorozatszáma 77-el kezdődik. (N-hez hasonló betű van előtte. Zöld színű írás.) Közel 20 éve hogy meg van, egy narancs színű, piros béléses tokkal együtt. A távcsőn lévő bőrszíj, az új szinte, jó 15 éve került reá, egy cipész rokon jóvoltából. Az eredeti eléggé elvolt már öregedve.
Ez valóban nagyon érdekes, de nekem nem rémlik, hogy ilyen narancsos csillanás lenne benne. Ez a robbanásszerű szétfelé szálas szerkezet pedig főleg nem.
Nem, tudom hogy ez a 2 kép mennyire adja vissza, amiről írtam tegnap. Ahogy látható ilyen félkörív alakú ez a narancsos színű ív és a lencsét mozgatva, annak megfelelően hajlik.
Szabad szemmel közelről sokkal jobb, mint így fotózva.
Az 1-re és a 2-re: Nálam is így van, eléggé feltűnően fényes a baloldali. Te is a fényesebbet szemeld ki, azon jobban látszik. Legalábbis a nálam lévőn.
A 3-ra: A nálam lévőn, még narancsos szín is van a prizmákon, az egyik sarkában, a lilán és a kéken felül.
Amúgy, megjegyzem, a TENTO 10*50-es frontlencséjén, jó sötét az a lila bevonat.
A zöldes bevonatra: A zöld bevonaton figyeld meg alaposabban, az izzószál képét. Annak, a határvonalait, úgy 0.5-1mm-es tartományon belül. Ha, a feléd bevonat nélkül lévő 'fehér'-en nézed meg, azon nem is fog látszódni, mint egy sima lencsén sem, meg a bevonatos optikák zömén se igazán látni ehhez hasonlót. (Amaz esetben, csak színes a tükröződő fényforrás oszt kész.) A hold udvarához tudnám ezt hasonlítani, olyan színes halóféleség, amely mindig követi a lentebb írt mozgás esetén, az izzószálat. Ha, lenne jó fényképezőm le is tudnám fotózni, videózni. Ha, van kéznél 5+ D-ás szemüveg, azt felvéve jobban látni fogod. (Úgy nézd, hogy a zöldes rétegben lévő izzószálat élesen lásd. Én, szemüveg nélkül ~8-10cm-ről látom jól, közellátás miatt.) Utána végy kézbe, ugyancsak bevonatos optikákat. Kevesen figyelhető meg, ez a jelenség. Érdekes egy bevonat van rajta.
Nagyítóval se könnyen lelni a neten olyan képet, amelyen egy lencsén lévő bevonatról tükröződve látszódna a nap vagy egy fényforrás képe. Hogy, milyen színű bevonatok léteznek a különféle optikai eszközökben lévő lencsékről készült stock-fotókat, milliószámra lelni.
Nem tudom, hogy sikerült-e produkálnom azt amit leírtál, de leírom a tapasztalataimat:
1. Talán lehet, hogy az egyik lencsén a bevonat fényesebb mint a másikon (legalábbis a lámpatest visszatükröződése alapján, mert világosabb zöld)
2. A frontlencsén több lámpatest tükröződés látható, ebből 1 zöld 1 fehér
3. billegtettem, forgattam a távcsövet és arra lettem figyelmes, hogy a jobb és bal oldali prizmán a külső szélénél a lámpatest visszatükröződése lilából átmegy kékbe :)
Azt gondoltam, csak a friss, még nem teljesen regenerálódott szaruhártya okozza. Vajon mindenkinél tapasztalható anomália, csak nem tulajdonítanak neki jelentőséget?
Ráadásul, az egyik felén, a bal oldali lencsén, fényessebb a zöld bevonat, mint a másikon. A prizmákon, narancsos-lila réteg van.
Amúgy a frontlencsét illetően, fogd kézbe szemből és nézd meg egy izzólámpa fényét azon a zöld bevonaton. (Úgy, 10-15cm-ről.) Elsőként középre tájold be, utána kicsit döntsd balra/jobbra a lencse széléhez félúton és a lencse közepéhez képest forgasd körbe benne, az izzószál képét. Érdekességet fogsz látni. Nem, tudom miféle bevonat ez, de még az SHMC-s bevonatos szemüveglencsém sem ilyen. (~56k-ba fájt.) A Turiszt-3/4 monokulárok objektívjén is ilyen bevonat van. (Azok lilás színűek.) Ha, tippelnem kéne, fáziskorrigált réteg?? Vagy, valami komplexxebb?
A képét illetően, egészen jó, sokkal gyengébben színez, mint egy TENTO 10*50-es. Van, pici sárga-zöldes árnyalata képének, de a zöldet, azt nagyon is kiemeli és szemüveggel is nagyon jól használható. A kép szélein van kis torzítás, de eléggé elhanyagolható, bár nem egy felsőkat-os ZEISS-minőséget várjunk tőle.
Kromatikus aberrációra: Én, már belebotlottam olyan 2 tagú ragasztott gyűjtőlencsébe, amelynek, fordított színezése volt. Fókuszon belül, kékes, azon túl narancs színű volt a fénykör széle. Egy, 3.-ik sima lencsével együtt lenne ez korrigált. (okulár) Az akromátoknál, láttam sárgászöld/kékes-lilás kombinációjú színezést is az élek mentén. Nem, csak bordó/lila és kék/zöld van, mint pl. a TENTO 10*50-snél is. Volt, a kezemben nagyon rég egy OFOTÉRT 8*30, hát annak veszettül jó volt a frontlencséje e téren!! Semmi, színezés és veszett éles volt a kép. (25-30*-es nagyításon se.) Ilyen, érdekes kékes színű bevonat volt rajta. Oroszban, egy 8*30-as Porro-prizmás mono-t volt alkalmam látni jó régen, na az is fasza volt képre és nagy látómezejű. Ilyen, fura szürkés-lila bevonatos frontlencséje volt neki.
Utcai világítást és most sok-sok karácsonyi díszkivilágítást lestem vele, pont azt néztem, hogy azokra mennyire lehet beélesíteni.
Sem színes fénylést nem láttam a lámpa körül sem pedig ködösséget. Érdekes hibákat mondok és azok ellenőrzését is, de egyiket sem láttam. Azt viszont kötve hiszem, egyik sem lenne. Inkább nem látom ezeket, mert a szemem nem áll rá vagy nem tudom mit kell nézni!
Ezzel a kettőzéssel is sokat küzdöttem. Ezt jelenleg úgy ellenőriztem, hogy néztem egy távoli tárgyat. Becsuktam az egyik szemem, majd azt a tárgyat beállítottam a látómező közepére és aztán megcseréltem a szemem :) Na ne röhögjetek, ha logikusan gondolkodom, akkor ez így lehet :D
Igen, amióta az eszemet tudom, vagy majdnem azóta Zeiss távcsöveket, optikai kiegészítőket gyűjtök. De csak csillagászati távcsöveket. Binokulárt nem is nagyon használok. Bár van egy Vixen Ultima 7x50-esem, egy Zeiss 8x30-asom, meg egy szintén Zeiss 7x50-esem. De mivel az észlelési szakterületem nem binokuláris célpont, így nem is nagyon használom. A jelzéseit sem nagyon ismerem.
Aprókban túrni olyat érdemes, ami makulátlan állapotú. Én 7x-est keresnék. Nekem a 10-szeres már sok. Csillagászatra nehéz rezzenéstelenül tartani. De ez, mint Szőrmók is írta, egyénfüggő. Mire szeretnéd használni.
Pl. bírálni nem a legalkalmasabb a 7x-es.
Nekem a távcső épsége számít. Bele tudok betegedni, amikor szert teszek egy amúgy makulátlan távcsőre, de van rajta egy kis festékkopás.
A színezést éjszaka is leelenőrizheted egy utcai lámpát szemlélve. Ha a lámpa körül színes fénylést látsz, akkor van színi hibája. De alsó és középkategóriás távcsöveknek mindnek van. A Chinon és az Ofotért márkájúak közt különösen ócskák fordultak már meg nálam. A lámpa vizsgálatával a kontrasztot is ellenőrizni tudod. Ha "udvara" van a lámpának (teliholdnak), amit szabadszemmel nem látsz, tehát nincs köd, akkor az a távcső belső elemein lecsapódott pára, vagy rosszabb esetben szilikon-gőz, nem utolsó sorban pedig a helytelen tisztításból eredő mikro (vagy akár makró) karcok.
Ja, még annyi, hogy az én 8x30-as Zeissem gyűjtői állapotú, soha nem megbontott példány, de olyan párnahibás a látómező széle, hogy "rá lehet feküdni".
Köszönöm szépen a bő lére eresztett magyarázatot. Én a kromatikus aberrációt ebben a távcsőben eddig még nem tapasztaltam, habár az is igaz, hogy nem is figyeltem :) Mindenképpen megnézem (feltéve, ha lesznek Nap által megvilágított levelet vagy egyáltalán bmi is amit a Nap világít meg :) ).
Akkor alapvetően azt lehet mondani, hogy ez nem rossz távcső leszámítva azt, hogy kicsi a látómezeje, van benne kromatikus aberráció :)
Talán, ha jól emlékszem, akkor egy korábbi hozzászólásodban írtad vhol, hogy a Zeiss-re nedvesedsz :) :)
Melyik lenne az a Zeiss típus ami miatt érdemes túrni az apróhirdetéseket, illetve pénzt kiadni rá?
Láttam már Jenoptemet, Binoctem, Deltitrem, vagy aminek még egy "W" is van a végén (ez gondolom a nagy látómezőre utalhat)
Hagy szóljak hozzá én is ,nem tudományos alapokon.Ha valaki természetfigyelésre használja a kukkert akkor ne legyen szini hibája.Ha arra ,hogy egy kúszó ellenséget észrevegyünk arra kitünő az IOR sárgás szinezése ,hiszen az ember szem a sárga szinekre érzékenyebb.(pár miliárd év alatt kialakult a nappal aktiv élőlényeknél ,hogy a nap sárga fényében lássanak).Az igazi ködlámpák sárga üvegűek ,vagy az izzó sárga bevonatos,van u.n. ködszemüvegek amik sárga üvegűek,de a lövészek is ilyet használnak,mert jobban látni vele.Mivel nekem is van IOR em tapasztalatból tudom,hogy jobban látok vele ,de csak nappali tapasztalataim vannak.Hogy alkonyati,hajnali vadászatnál mi a jó nem tudom.Ugyanigy nem tudom ,hogy csillagásznak mi a jó éjszaka.Tehát mindig el kell dönteni,hogy mire szeretnénk használni,és azt mondjuk hányszor.Aki csak néha kirándul és megnézi a toronyórán hány óra annak kb tökmindegy mit használ.Ez szerintem kb az emberek 99%a.A maradék az keresse meg a neki legjobbat ,tegye bele azt a pénzt,és élvezze.Mikor az autómban 2db db dificsapágyat cseréltek 290 ezer hufért,az autószerelő megmondta a tutit:aki majmot tart számitson arra ,hogy azt bizony banánnal kell etetni nem moslékkal.El kell felejteni,hogy a 20-30 ezres kategóriában csúcsminőséget találjunk.Pl. TAL multkor kinált 8x40 ese korának csucsminőségét képviselte,átlagos használatra ennél jobbat nehéz találni.De pl 100 kilométeres gyalogtúrán kiderülne hogy dögnehéz,arra egy műanyagházas jobban megfelel.Szóval a nagy kérdés először az ,hogy mire kell?Aki meg ilyen elmeápolt mint én annak van 20 féle a polcon és mindig azt veszi le amihez éppen kell.De megjegyzem 100 ezresem nincs,mert lehet ,hogy abból csak 1 kellene mindenhez,de egy darab nem mutat jól a polcon.(:-))
Én is úgy értettem. Csak már kevesen ismerik, mert idős (tőlem is idősebb) és keveset, keveseknek dolgozik. Nekem még igen, a régi ismeretségre tekintettel. De a cég még él.
Ascensio itt nem a kép színtónusára gondol, hanem a kromatikus aberrációra. Pl. a piros bevonatos, "főnök, há ez infrás távcső" típus, aminek az objektívbevonatán a lencse peremén sarló kalapács, meg CCCR van, no abban a kép amolyan patológiás kék színű. De ez nem színezés. és azért csinálják, mert a piris bevonat nélkül, ami erősen vágja a vörös színt, oly mértékben látszana az objektív csapnivaló minőségéből következő kromatikus aberráció színi hiba), hogy eladhatatlan volna a távcső.
Amit te látsz, az üveganyag összetétele miatti apró árnyalateltérés. Az IOR-okban pl. határozottan sárga árnyalatú a kép.
A kromatikus aberráció egyébként a fény hullámtermészetéből fakad és jól szemlélteti egy üvegprizma, mely az összetett fényt színeire bontja. Ha egy lencse metszeti rajzát magad elé képzeled és az optikai tengellyel párhuzamosan "levágod" a lencse peremét, láthatod, hogy egészen hasonlatos egy prizmához. És, igen. Ugyanúgy színeire bontja a fényt. Ennek kiküszöbölésére dolgozta ki Fraunhofer a róla elnevezett (majd onnan továbbfejlesztett) objektívet, ahol két különböző törésmutatójú üveganyagból illesztik össze az objektívet, ezzel a látható fény spektrumának két végpontját (ibolya-vörös) jelentősen közelítve egymáshoz a fókuszban.
A kromatikus aberrációnak nem csak esztétikai hatása van, vagyis, hogy igen csúnya amikor a napsütötte fák levelét szemlélve a levél peremének egyik fele vörös, a másik kék, hanem hogy a különböző szögben tört színeket nem tudjuk egyszerre fókuszálni, élesíteni. Tehát vagy a zöld színt, vagy a pirosat, vagy a kéket látjuk élesnek.
A modern apokromatikus rendszerek már mindhárom alapszínt szinte 100%-ban koncentrálni tudják. Belemehetnénk abba, hogy vannak dublet, vagy triplet apokromátok, ahogyan olaj és légrésesek is. De ez már nagyon off volna.
A fentiekből belátható, hogy miért alkalmasak pl. a Nap keskenysávú (nanométeres) tudományos megfigyelésére a legpocsékabb egytagú lencsék is. (Mégis vagyonokért adják a gyártók :-DDD
Bár nem nekem címezted a kérdést de talán segít az én tapasztalatom is. Volt Carl Zeiss Jena 7x50-es távcsövem és jelenleg is van Zomz BPC 7x50-esem is. Véleményem szerint a Zeiss-nek sokkal nagyobb a látómezeje. Az orosz egy kicsit színez ami engem nem zavar. Viszont pld. szemüveggel az orosz szerintem használhatóbb. Talán a festése is tartósabb mint a Zeiss. Szürkületi értékről nem tudok nyilatkozni mert én csak nappal távcsövezek. Valószínűleg a Zeiss jobb ebben a tekintetben is. Ha 20-25 körül találsz szép állapotú Zomz távcsövet tokkal-vonóval, akkor szerintem azon az áron lesz egy kiváló optikád. Az említett Zeiss Jena 40-45 körül igen jó vétel lehet ha optikailag és mechanikailag is rendben van.
Szeretném a segítségeteket kérni. Egy kicsit talán figyelmetlenségből, de beleszaladtam egy Zomz-os 7X50-es Zöld lencsés távcsőbe.
Az lenne a kérdésem, hogy mi az amit erről tudni érdemes, illetve mennyire jó ez a típus? Simán váltanék, ha elfogadható áron (kb. 40.000Ft) van ennél jobb.
TAL szerintem úgy értette a felsorolást, hogy hivatalosan, végzettséggel rendelkező szerviz.
Nekem sincs papírom róla. Amit tudok, azt tényleg az elmúlt negyven év alatt szedtem össze, nagyon sok kudarc árán. És nem szégyenlem bevallani, hogy nekem is van, hogy megáll a tudományom. Olyankor nem vagyok szégyenlős felhívni TAL-t. Volt már rá példa. Mindig sokat tanulok ilyenkor tőle. De pl. fegyvertávcsőhöz nem nyúlok, mert nem értek hozzá.
Rólam is van pár kép az MCSE főtitkár (jó barátom) birtokában, amelyen éppen egy binokulár okulárhüvelyét fúrom át oszlopos fúrógépen egy 6-os fúróval. (Amúgy pont az ő binokulárja volt, és és elhangzott a "bármilyen eszköz megengedett" mondat). Prizmát kellett cserélni, és valami állat pillanatragasztóval beragasztotta a hüvely menetét. Maga a fúrószár volt a szerszám, amivel kicsavartuk ketten, két ember erejével. Félek is, hogy egyszer nyilvánosságra hozza a kompromittáló fotót. :-DDDDD
Én a humorérzéket hiányolom sok esetben.... van olyan jó mint az irónia. Persze.. az sem árt néha, ha van önirónia :-)
Kurvára másképp tudnak a dolgok látszani , ha nem vesszük magunkat annyira komolyan...
Mikor T.A.L. a szakszerűtlen szerelést említette, azon nevettem itt magamban, milyen jó hogy senki nem látta , mikor az MTZ-t kuplungoztam... huhúúúú :-))) De azért fasza lett ! Azóta is jó .
Köszönöm Marcony, hogy (iróniával) kiálltál, kiálltatok mellettem. Tudtam, hogy nem nekem kell megvédenem magam. Sajnos az Olvtárs nem értette az írásomból az iróniát, ahogyan, gyanítom a tiédből és TAL-éból sem.
A Magellán teleszkópok átmérőjét kicsit megtoldottad, bár biztosan még jobban muzsikálna 8,2 méterrel, ám "csak" 6,5 méteresek. És ketten vannak, hogy ne unatkozzanak. Baade és Clay névre hallgatnak.
És az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy én nem a Magellánoknál dolgozom, hanem egy csontig magyar projektben, a Hat-net exobolygó kutató programban, abban is pillanatnyilag a jelenleg a világon egyedülálló Hat-Pi, 63 db. kamerát magába foglaló rendszerén, melyben az optika és a mechanika a területem.
Szerintem amúgy vagy a Gemini teleszkópra gondoltál, ami 8,1 méteres, vagy a VLT-re, ami ténylegesen 8,2 méter. A Gemini Cerro Pachón-on található, a VLT (Very Large Telescope) pedig Cerro Paranal-on. Én Las Campanason vagyok ( a Magellánokkal együtt). :-)
segíteni nem tudok mert nem emlékszem hogy csináltam(jó sok éve volt, még az internet elterjedése előtt) de az biztos hogy szét tudtam szedni könnyedén a tento-t
épp nemrég dobáltam ki a lencséket mert csak úszott itthon, és senkinek sem kellett
amúgy biztos vagyok benne hogy ha kettőzni fog nem fogod tudni megcsinálni, én az átlagtól több mindent szét tudok szedni és megjavítani is aztán csak néztem a jénait, mint a borjú azt a bizonyos kaput.........
Én arra értettem, hogy semmi steril helység, semmi célszerszám, semmi előírt kenőanyag, tisztító folyadék, ultrahangos tisztítás, de van nála egy mocskos rongy mellyel törölgeti az optikai elemeket.
Ja és van neki egy csőrös fogója, ami ha megugrik, akkor annyi a prizmának.
És csavarhúzó hiányában van kése is a hernyócsavar fejének legyapálásához :)
Igen,MTZ-FREDDY báez az tipus, és köszi Thibivideóját is, most már úgy tűnik , a hosszabb tubus erről is lecsavarható, és ha a takaró lemezt le tudom szedni(lefeszíteni) vagy megtalálom esetleg a rögzítő csavart, hozzáférek a prizmához. Köszi szépen mindkettőtök segítő hozzászólását. kellemes napot, üdv
Köszi szépenMTZ-FREDDY bá, ez már valami, csak az a gond, hogy ezen a fránya Tenton, ott ahol a videon látható a csavar kicsavarozása, ezen nincs semmi. Nincs csavar amivel ez a takaró elem rögzítve van ,ezért vagyok tanácstalan. üdv
Bocs, kedves Thibii, de az engem baromira nem érdekel, hogy mennyit és miért szedett szét távcsövet, engem az érdekel,hogy azt a távcsövet amit én akarok szétszedni és összerakni,azt hogyan lehet és ezt kellő tisztelettel kérdeztem.! A gúnyos megjegyzéseknek azt gondolom sem itt ,sem más fórumokon nincs helye, a fórum nem az önelégült tagok kicsinyes megnyilvánulásainak a helye. Remélem ezzel egyet értesz. üdv
Kérdezem a tisztelt fórum tagokat: ostoba, irigy emberek hogyan juthatnak itt szóhoz?? Hogyan lehetséges,hogy teret kap a nyilvánvaló irigységük?? Úgy gondolom egy fórum arra való,hogy ott a jó érzésűek megosszák a többiekkel tapasztalataikat, segítőkészek legyenek, nem pedig arra való ,hogy egy-két irigy,egyértelműen rosszindulatú felhasználó , viccesnek szánt megjegyzésével pöffeszkedjen! Kár az ilyeneket beengedni ide......
Feltenném újra a kérdésem: Valaki meg tudná -e mondani hogyan kell szétszedni egy 10x50-es Tento távcsövet?
A prizma kilazult azt szeretném helyre rakni. Kérem, hogy az okoskodó,irigységtől vezérelt hozzászólásokkal máshol ,más valakit tessék megszólítani. különösen vonatkozik ez In Lak'ech , úrra, aki már 40 éve tud szészedni és összerakni távcsöveket.....
Sejtettem,hogy lesz majd egy okostojás aki valami "vicceset" válaszol, de akkor most újra feltenném a kérdést a többi segíteni szándékozónak, , hogyan kell szétszedni a Tento távcsövet? Tőled nem várok választ, ha lehet máshol osztogasd a tanácsaidat,köszi. Lehet hogy 4 évesen én sokkal több mindent tudtam szétszedni mint te,(bár Tento távcső nem igazán került a kezembe) mégsem hencegek itt ezzel, hanem ha valakinek segítségre van szüksége,tőlem telhetően ,tudásom,tapasztalatom szerint segítek neki, mert azt gondolom ez a normális hozzáállás,nem pedig az amit te itt képviselsz. Lehet,hogy az információ átadás, segítő szándék hiányzik belőled, (csak sajnálni tudlak ezért) és erre az elmúlt 40 éved sem volt elég, hogy ezt megtanuld, hogy az ostoba beszólásod helyett valós információt adjál,mert valószínűleg irigy ember vagy, akkor sajna te magad vagy egy veszett fejsze nyele. kellemes napot
Ha nem találod meg a szétszedés menetét, akkor eleve veszett fejsze nyele. Én már 4 évesen mindent szét tudtam szedni. :-) (Persze ezt 40 év tanulás és gyakorlat követte, hogy amit szétszedek, azt össze is tudjam rakni.)
Orosz 10x50-es távcsőben elszabadult a prizma,szeretném visszarakni a helyére.Az a kérdésem,valaki meg tudná-e mondani,hogyan kell ezt szétszedni,hogy hozzáférjek a prizmához és ahhoz a részhez ahová ezt be kell rögzíteni. A beállítással most ne foglalkozzunk,csak a szétszerelés érdekel. Köszi mindenkinek a segítő hozzászólást
Jó ideje gyűjtögetem a régi keresőket. Kizàrólag porro prizmásakat. Mostanra kialakult a fő csapás irány: német távcsövek,de nem Zeiss, nem Leitz/Leica. A kisebb manufaktúrák darabjait vadászom, úgymint Hartmann, Beck, Steiner, Optolyth, Hertel&Reuss stb.. akik megszűnésükig a legnagyobbakkal azonos (vagy még jobb) minőséget gyártottak. Persze van köztük aki ma is gyárt, de azok nem érdekelnek. Mármint amit ma készítenek.
Most jött termékfigyelőben a vateráról egy Hensold Veitzlar 8x30-as, látszólag nagyon szép állapotú távcső. Az eladó mindent korrekten leír róla. 9 ezer körül. A bőr tokja is Veitzlar feliratú. Majdnem a tok is ér ennyit. :-)
Érdekes pali az eladó... azt írja, nagyon jó a betekintési szöge ! ok.... de mikor kérdezek tőle pár dolgot a távcsőről, azt mondja hogy ő nem ért hozzá ! :-)) Van ezen valami bevonat ? Vagy csak Tentosított ? :-)
Azt azért érdemes megemlíteni kiegészítésképp, hogy oda-vissza árnyalt a dolog. Ugyanis az, hogy "öreg embernek" nem érdemes nagy kilépőpupillájú távcsövet használni, nem jelenti azt, hogy "fiatal embernek" csak azt volna érdemes. Ugyanis attól, hogy kis lyukba csak kis szerszám fér bele, egyáltalán nem azt jelenti, hogy nagy lyukba csak nagy szerszám való. Hogy ezzel a férfiak számára jól érthető analógiával éljek. :-DD
Arról nem is beszélve, hogy a cikk nem tér ki arra a nagyon is fontos tényre, hogy a maximális pupillaméret csak sötétben, hosszú idejű sötét-adaptáció után értendő. Tehát nappal, amikor verőfény van, a tini vadász pupillája is csupán 2-3 mm. Tehát ilyenkor az ő szemébe is csak a nettó fény max. 30%-a jut. Másrészt, a teljes sötét-adaptáció szinte csak nálunk, csillagászoknál szokott beállni. Vagy inkább még nálunk sem, hiszen amikor -tegyük ezt bár vörös, halvány fényű lámpával- a térképre pillantáskor jelentősen visszavetjük a fáradságos munkával kitágított pupillánk méretét.
"Ahogy öregszünk, egyre jobb minőségű keresőtávcső is kell tehát, hiszen az egyre kisebb átmérőjű objektíveken át érkező fénymennyiséget kell hasznosítanunk, egyre jobb minőségben, hogy tényleg lássunk is."
A cikk fenti idézete sem 100%-ban igaz, bár életszerű. Hiszen egy 100 mm-es objektívátmérőből is ki tudunk "csikarni 5 mm-es kilépőpupillát, oly módon, hogy 20x-os nagyítású okulárral szereljük. Persze, tisztában vagyok vele, hogy ezzel a látómező méretét és a távcső kitarthatóságát agyon is csaptuk.
A Delta nevű lengyel cég is használ Japán optikákat, ki tudja, melyikben van, de ebben biztos, mert rá van írva, hogy Japánban készült: Delta Titánium 4-16x42
Nem sajnálom a pénzt magamtól... már tarok ott azért. De mérlegelek mindig ! Az itteni segítség is jól szokott jönni :-) Sok mindent figyelembe veszek. Már nem is olyan biztos az a Nikon rendelés....az észszerűség győz e, vagy a kíváncsiság...? meglátom :-) Lehet hogy 30 ért megveszem azt 16 szoros oroszt.... a kis tesójával elégedett vagyok .
A mi fizetésünkhöz képest semmi sem olcsó, a (sokkal) jobbakhoz képest olcsó. Ez ma valakinek egy, valakinek két heti fizetés, attól függ ki mennyit keres,de nem biztos, hogy jobb annál a régi Zeissnél ami akkor több havi fizetésnek felelt meg. Az se biztos, hogy a régi (bevonatos)optikák jelentősen rosszabbak voltak a mostaniaknál.
A Nikon az Japán.... De ha megkérdőjelezzük ezt, akkor a világon minden márkát meglehet ! Minden terméket.... A legnagyobb neveket is. Szinte mindnek köze van Kínához :-)
Hát mondjuk az eltelt negyven, ötven évtől. Ennyi idő alatt egyfelől sokkal jobb bevonatokat készítenek, másfelől a kínai távcsőgyártás rohamléptekkel zárkózik a nagyokra. Ezzel nem azt mondom, hogy mind jobbak, de igenis akadnak már jobbak. 1986-tól használtam egy multibevonatos 7x50-es jénai Zeiss Jenoptemet (emiatt maradt és marad is ki a 7x50 ZOMZ) de azt kell mondjam, hogy a Delta Titaniumom jobb. Nekem, marmint az én szemem szerint. Nem kicsit.
szia, szerintem nem jobb a képe a 7x50-es zöld lencsésnek. Nekem van Japánban gyártott Nikonom, meg zöld lencsés is.
Egy másik ország termékei szoktak ragadni. De szerintem ha extrém (nem megfelelő, pl 70 fok autóban pár hétig stb) körülményeknek tesznek ki valamit, előfordulhat, hogy megváltozik a szerkezete.
Az a baj az orosz távcsövek eltűntek, nem tudom gyártanak-e még valamit, illetve hol lehet kapni.
A nagy japán márkák mind megvannak, a világon mindenhol nagy elismerésnek örvendenek a minőségük miatt.
Ott vannak a csillagászati távcsöveik is : Vixen, Takahashi, Kenko, Telstar stb. illetve régebben a mindenféle név alatt Japánból importált távcsövek. Sajnos az orosz TAL-ról nem nagyon lehet hallani, vajon működik-e még vagy már megszűnt, pedig biztos jó csillagászati távcsövek.
Hát ha nem is olyan jó, akkor nem is olyan olcsó ! :-) 50-70 ezer forint... nem is olyan olcsó.... Van még az Olympus.... de sok fórumon, a Nikont sokkal többre tartják... Az az igazság, hogy soha nem volt még alkalmam egy Zeiss távcsőbe belenézni...... így hozta a sors.
Ha lenne 50 ért egy alig használt szép állapotú, 12 szeres... Azért talán adnék 50 ezret.... félve. De nem látok ilyet... Másrészt, tényleg azt gondoltam, hogy egy ilyen modern Nikon, újban, van olyan jó mint a régi Zeiss... optikában legalább is .
Szia, ettől a távcsőtől ne várj sokat, az egyik legolcsóbb távcsövük, ráadásul, nem is Japánban gyártják, a legjobb minőségű távcsöveiket (meg más sem) nem viszik külföldre gyártani. A minőséget sajnos meg kell fizetni.
Ott más gond lehet. A 20x60-nak olyan kicsi a kilépőpupillája, hogy ha már annak sugárnyalábja sem fér be a pupillánkon, akkor már talán csukva is van a szemünk. :-)))
Inkább az az életszerű, hogy a 7x50-es a kor előrehaladtával nem nyújt fényesebb látványt, mint a 20x60-as.
Hogyan érted a mérést? A saját pupillád méretére gondolsz? Szerintem látszerész, vagy szemészeten meg tudják mérni. Ha van 850 nano körüli hullámhosszuk.
Én meg soha nem adok el..csak veszek :-) De most komolyan... 16 szoros nagyításban, Tudsz jobbat mondani 50 ezerért ? 10 esek nem kellenek..azok vannak, 12 es is van... szép a képe, de nagyobb nagyításra vágyok. Soha nem volt 20 szoros nagyítású Tentom, de néztem bele már kettőbe is ( vételi szándékkal... csalódás volt :-( a kép sötét, a nagyítás az tuti nem 20 szoros....kurva nehéz ! áhhh.... Apámnak volt egy Német távcsöve....nem tudom már milyen márka. Az 16 szoros volt, arra emlékszek. ( elkallódott sajnos ) Soha semmilyen távcső nem okozott olyan vizuális élményt mint az a távcső ! ..azóta sem . Volt egy 10 szeres Tento is neki.. Azt gyakrabban merte ide adni a kezembe... :-) én szerettem azt is . (most is van belőle nekem 3 db )
Ezeknél frissebb szériánál már aszférikus lencséket használnak , a széleken is éles képet ad e miatt... Párásodás : télen, esős időben nem kell használni, vagy másikat kell használni 🙂 20000 felárért, van gázos és vízálló kivitelű is.
Annyi pénzért nem tudok jobbat annál a Nikon szériánál. Ugyan nekem egy 8x40-es Action van, ennek az elődje. Tizenkét éves, használva is volt szépen, most meg már a nagyobbik unokám hordja ha jön velem vadászni. Se nem kopik, se nem ragacsosodik a burkolata. A képe szép tiszta, éles és világos. Mondjuk a hatalmas látómező miatt a szélek felé életlenedik, de ez vele jár egy ilyen árú csőnél. Sajnos van egy rossz szokása, amit másoktól is hallottam, hogy a lencsék könnyen párásodnak. Az objektívek is és az okulárok is. Minthogy vannak orosz távcsöveim is (8x30, 7x50, 10x50) nyugodt szívvel merem mondani, hogy optikai teljesítményben a Nikon jobb akármelyiknél. Hogy meddig fog tartani? Majd úgy húsz év múlva megírom.😁
Valóban..néha látni zöld lencsés 7 szeres oroszt .. most is van. De .. 45- 50 ért akarják eladni... Nekem annyit nem ér ... Meg amúgy is mindig az erősebb nagyításúakat szerettem jobban . Az
Az a helyzet, hogy 53 éves vagyok... és az sem olyan biztos, hogy én ! kibírok még 40-50 évet :-) Amit én mutattam, azon nincs nitrogén töltés... 50 ezer forintért ! Ugyan ez a távcső nitrogén töltéssel, 70 ezer... :-) Ez is szempont lehet..... De engem az izgat amit írtak róla a felhasználók... hogy káprázatos éles, világos és kontrasztos képe van , 16 szoros nagyítás mellett is . Nappal ! Az esti értékei csak átlagosak . Amúgy van egy 12 szeres ( Lacerta ) Kínai távcsövem is , és 24 ezer forintért, abba már belefért a nitrogén töltés.... meg a Bak-4 prizma is :-) Szebb , élesebb és világosabb a képe mint egy Tento nak. De igazából "neve " az nincsen .. :-) Mindegy.... szeretem a Tento távcsöveimet is :-)
Értem... Köszi szépen ! A NikonAculon A211 16x50 ről esetleg van tapasztalatod vagy véleményed ? Angol , Német , Török vélemények százait olvastam róla.. szinte mind pozitív. Magyarországon csak 6+1 vélemény van róla :-) igaz, azok is mind pozitívak. Már jó ideje nézegetem.... de lassan rá is szánom magamat hogy megrendeljem. A használt cucc árusokkal valamiért, nem sokra megyek mostanában .... görcsösen ragaszkodnak az általuk kigondolt áraikhoz. Régebben nem így volt azért...
Ezt próbáltam megvenni... 32 re van mondva... de az istennek nem adja 30 alatt :-) 25 öt kínáltam érte... Inkább megpótolom kicsit és veszek egy új NikonAculon A211 16x50 et. Ha már mindenáron 16 szoros nagyítást akarok.
Ez igy nem helyes.Nem gyártja,hanem gyártatja.Ha ez itthon forgalmazott a BTC -nél biztos bele lehet nézni.Kérdezd meg őket.Arról is ,hogy hol gyártják.
Arról nem is szólva,hogy a műszaki leírás szakmailag nulla.A vizállóságot a tömítések(ogumi meg a tömitő paszta)adja.A szilikagél az egy nedvszivó anyag ami az estleg bezárt nedvességet szivja magába.De nem ettől vizálló .Max ha bejut pára egy darabig a szilikagél magába szivja a párát és nem az üvegeken rakódik le.Persze csak addig amig nem telítődik.
Hogy egy magyar klasszikust idézzek kicsit ferdítve" Tizedes-úr mondta:A kínaiak már a spájzban vannak!" Mindenféle formában.Ahogy körbenézek a szobámban,van egy kínai biztonsági kamera ,ami engem néz.Én meg nézem a kínai tévét,hallgatom a kínai ráriót,pötyögök a kinai tableten,töltöm a kinai töltővel a kinai telefont.Hordom a kinai zoknit ,gatyát meg mindent.A nejem az magyar gyártmány,de a fiamnak már volt ferdeszemű nője is.(:-)))És akkor egy másik idézet egy régi jugoszláv sorozatból:ott vannak minden kilóméterkőnél.
A magyar MOM távcsövek mind sima sliccelt csavarral voltak szerelve .A Philips pozidriv az ujkor szülötte.Tehát ez egy magyarnak kinéző kinai távcső.Attól még jó is lehet.Viszont nem olcsó.Én nem venném.
Ezt ismeri valaki ? 43 ezerért rendelhető... Ezt írják róla.. : "A klasszikus porro prizmás forma a két világháború közti időszak elődei után mindössze 70 éve született meg. A nyugatnémet Zeiss (Oberkochen) az 1940-es évek végén fejlesztette ki alapvetően katonai célra, de hamar népszerűvé vált a vadászok, természetjárók körében. Kompakt méretű, könnyű, de optikailag kimagasló tulajdonságokkal bír. Nappali fényviszonyok mellett a 3,75 mm-es kilépő pupilla bőven elegendő. Nagy látómezeje (132m / 1000 m) ellenére még a széleken is éles képet ad. Mindkét oldalt egyedileg kell fókuszálni, de a nagy mélységélesség miatt terepen erre ritkán van szükség. Így viszont a két különálló tubus sokkal masszívabb, ütésállóbb, mint a központi élességállítós változat. Mindkét tubusban cserélhető silica gel-t találunk, ami párás időszakban a távcső vízállóságát biztosítja. "
Termékkódturul830 átmérő 30 mm nagyítás 8 x látómező 132 m/1000 m közelpont 10 m látószög 7,5 fok szemlencse átmérő 22 mm kilépő pupilla 3,6 mm szürkületi érték 15,5 geometriai fényerő tömeg650 g
PayPal-al egy Zoli2 nevű egyéntől . Csak az az érdekes hogy a visszaigazoláson már kínai ákombákomok is vannak ... Lehet hogy reszeltek a 13588 forintomnak ?
A hirdetés új vagy a távcső? Nekem 8x40-es Tento-m nem volt de 7x35-ös, 10x50-es igen. Nyilván nem egy kortárs modern távcső de ennyi pénzért, ha tényleg új és minden tartozéka megvan, szerintem jó ár. Persze ha optikailag is rendben van.
Nem ,náluk csak 8x30 asok voltak.Azt vettem is tőlük.Úgy kb 2 köbméternyi voltömlrsztve egy raktár földjén,mint amit egy platós teherautóról borítottak oda.Viszont engedtek válogatni.Igazi katonaságra emlékszem ,talán raktárak,vagy valami szervizüzem van arra.De 20-30 év távlatábol ennél pontosabbra nem emlékszem.
Ezt meg a karantén alatt vettem egy bizományiban.Van egy JAPAN felirat a csuklópont fedőcsavarján,meg egy lekopott öntapadós arany ellipszis,amin régen a PASSED felirat lehetett (magyarul:MEO (:-))) ).A márka nekem ismeretlen,aluházas egészen tűrhető.
Akkor szerencsés vagyok,7x50esem van.Valahol Vecsés -Cegléd irányon van valami katonai telep ,a mellett vettem de civiltől.Egyébbként kitünő de dögnehéz távcső.Nem felhasználóbarát.
Az enyém volt, ÁVH sima felirattal, gyártási számmal, 6x30-as MOM, egyik gyűjtő vette meg, még meg van nála.
Gammásról nem tudok.
Sok BM-ből csináltam Magyar Honvédségest, mert nem volt más fedéllemezem.
7x50-es meg kimondottan ritka volt, csak selejtekkel találkoztam Marcaliba, mikor már inkurrensek voltak, élőben soha nem láttam, már mint rendszerben, nem is tudom hol lehettek állományban.
Viszont ÁVH-st még nem láttam.Ki volt írva ,hogy ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG vagy csak a rövidités? Akkor engedj meg mégegy kérdést:Gammában is volt ennyi féle feliratos? Köszi!
Ez talán akkor készült amikor szinte kivétel nélkül mindenki volt katona.Igy aztán nem volt nehéz felismerni.Meg szerintem az OFOTÉRT-ben tudták,meg abban a kettő vadászboltban Büdöspesten.
Valaki megtudná mondani hogy Mom 8x30 távcsövet gyártottak "civil piacra" is? katonai élességállítású, de nincs rajta 41 jelzés és sorszám se szálkereszt nincsen benne.
Eredeti bőr tok van hozzá, sárga lencsék, nem átfestett eredeti makulátlan állapotú.
Sziasztok ! Ötezerért kínálják ezt a kis távcsövet. Az lenne a kérdésem, hogy eredeti Orsz lehet ? Van valakinek ilyen távcsöve ? Nem tudok oroszul.. mi is a neve ?
Igen, de igényel olyan szereléket ami állítható volt magasságban és oldalban, mert mivel közvetlen a képmezőben szálkereszt mozgatásos volt, nagyon furcsán nézett ki, hogy a belövéskor pld. bal felső sarokban volt a szálkereszt.
Ránézésből hadipuskára való fegyvertávcső,esetleg pisztolyra.A szovjeteknek volt ilyenjük a Moisin -Nagant puskákon..Ezek szerintem MO-n voltak forgalomban.Ár az nagyon tól -ig az eladó kapzsiságától a vevő anyagi helyzetétől és a vágy nagyságától függ.Én ugy 20-40 ezer közé tenném.Én az enyémet 10 ért vettem egy műszaki bizóban.
Eladó a képeken látható Sight Mark ULTRA Shot R-SPEC Reflex Sight pirospont irányzék.
- 4 féle célzójel, piros és zöld színben - 10 fokozatban állítható erősségű megvilágítás - ütésálló burkolat, karcálló lencse - gyors kioldású szerelék - hosszú elem élettartam - Weaver és Picatinny kompatibilis
Az Ultra Shot R-Spec Reflex Sight az Ultra Shot sorozat továbbfejlesztett, ütés- és karcálló változata. Kiválóan alkalmas közeli és gyorsan mozgó célpontokra.
Négyféle célzójel választható zöld és piros megvilágítással. A megvilágítás erőssége 10 fokozatban állítható, így helyt áll bármilyen fényviszonyok között.
A gyors kioldású szereléknek köszönhetően bármikor könnyedén fel- és leszerelhető, ha a helyzet úgy kívánja. Weaver és Picatinny fegyver sínekkel kompatibilis. A készülékházra a gyártó egy nagyszilárdságú külső alumínium védőréteget helyezett, ami megnöveli a termék ütésállóságát. Az R-Spec változat lencséjét ezen felül egy karcálló bevonattal látták el, ami rendkívül tartóssá teszi.
Az irányzék egy darab CR123 elemmel működik, ami 2000 óra folyamatos használatot tesz lehetővé. Használaton kívül 1 óra múlva kikapcsol. A tartozékok között ezen felül rögzítéshez szükséges szerszámok és neoprén burkolat is található.
A választható célzójelek:
5 MOA-s pont, 3 MOA-s pont 50MOA-s körrel 3 MOA-s pont 50MOA-s célkereszttel 3 MOA-s pont 30MOA-s célkereszttel körben (együtt 50MOA)
2020. májusában vásároltam .22 LR kaliberű kispuskára és 9 mm-es CAA MICRO RONI kit-re, de alig használtam. A Roni kit-et nem használom egyáltalán, a kispuskára pedig vettem egy 1-6-os céltávcsövet.
Postázni postázom szívesen, de csak előreutalás esetén. Egyéb esetben Budapesten személyesen átvehető, előre egyeztetett időpontban és helyszínen.
távcsöveket nem ismerem de egy csomó más dolognál olyan is volt régen hogy behozták kínából szerelt egységenként(félkész áru) itthon-németeknél összeszerelték és német termékként lett értékesítve teljesen hivatalos módon
pl komplett mini hifi, a cd rész nélkül, ami ismét szerelt egység volt 2 dugó bedug összepattint és máris kész a német termék
Sajnos tendencia más gyártók esetében is, hogy a porrot hanyagolják, jobban viszik a tetőéleseket.
Porro azonos tudással, azonos gyártmány esetében sokkal jobb értékekkel rendelkezik, mint egy tetőéles, ennek ellenére az igény a tetőélesek felé húz.
Kisebb, karcsúsabb, stb.
Hát, hogy ki és hol gyártat, részben vagy egészben nem mindig tudható.
Prémiumoknál is az alsó kategória bizonyosan Kínában készül, akár teljes csomagolással, de belsőleg már Német okmányokkal. (nevet nem írok, de sok ilyen van).
Nem feltétlen rossz a Kínai, de azt is tudni kell, hogy Ők nagyon nyomott áron képesek mindent előállítani, de a piac (kereskedők) meg ezt a nyomott árat felnyomják olyan nagyságokba, amit még képesek kifizetni, de ne legyen olcsó, mert akkor kiderülhet, hogy az Kínában van gyártatva.
Így lesz egy 5.000 Ft-os gyártmányból 65.000 eladási áron kínálva.
Pont most javítottam egy Németnek mondott, árult, hirdetett távcsövet, teljesen újszerű, de már a szemkagylógumik leesnek, a távcső összecsuklik magától, mechanikában egy szem kenőanyag nincs.
Elsősorban TAL-tól kérdezem, de bárki tud valamit róla azt köszönettel veszem. Tehát, mi tudható a Docter utód Noblex keresőiről? Azt látom a honlapon, hogy a szakítottak a kiváló porros hagyományokkal és már nincs a Nobilem sorozat, de még a tetőéles 8x58 sem. Megmaradt az EDF 7x40/10x42 és van még az NF 8x25/10x25, 8x42/10x42, 8x56 inception meg az NF 8x42/10x42, 8x56 vector sorozat. Milyen minőséget képviselnek ezek? Saját tervezés, saját anyagok kínában összerakva, mint ahogy a nagyok is megteszik , vagy tisztán kínai csövek Noblex névre szitálva? Vagy esetleg bevezető ár, mint a céltávcsöveknél volt?
Igen, azt én is láttam, hogy bazi nagy látószöge van, már a szemkagyló is mutatja. Azt nem egy ember mesélte, hogy a franciák príma távcsöveket gyártott, de ennek az ára túlzás. Inkább akkor már egy Zeiss Oberkochen, mint egy ilyen "Üet":D.
Talán, nem csak a ritkasága végett kerülhet ez ilyen sokba. Az az okulár, az nem semmi! 90fokos látószög és 200m-nyi széltében, hosszában belátható terület teszi még különlegessé. Talán, nem is nagyon akad a piacon ilyen távcső, a mai gyártmányok közt. Amúgy, hol a felső határ egy-egy okulárnál, a látószöget illetően? 100-110fok?
Más cégneveknél is van ez a gyártmány, más és más cégnévvel illetve.
Nincs jelentősége, mert ez az autóalkatrész kereskedésben és sok más esetben is bevett szokás.
A termék nevek közt megtalálhatóak nagyon jó minőségek és kevésbé jó minőségek, mert ki kell szolgálni az igényes vásárló réteget és a kevésbé igényes, kis pénzösszeggel rendelkező hobbistákat is.
( na csak azért....! ) 
Így ni ! :-) 
Termékkódturul830 átmérő 30 mm nagyítás 8 x látómező 132 m/1000 m közelpont 10 m látószög 7,5 fok szemlencse átmérő 22 mm kilépő pupilla 3,6 mm szürkületi érték 15,5 geometriai fényerő 
ettem egy bizományiban.Van egy JAPAN felirat a csuklópont fedőcsavarján,meg egy lekopott öntapadós arany ellipszis,amin régen a PASSED felirat lehetett (magyarul:MEO (:-))) ).A márka nekem ismeretlen,aluházas egészen tűrhető.
