Szóval érdemes vagy nem? Hogyan, milyen módszerekkel?
Sokat hallottam róla, és én is érintett vagyok, ugyanis nyelvtanár végzettségem van.
Írjon, akit érdekel ez a téma vagy akinek esetleg már van tapasztalata.
èn is arra gondoltam, hogy ez - a tárgyas és alanyi ragozás keverése - életkori dolog lehet, de pár ismeröst kérdeztem, ök nem tapasztaltak ilyet. Vagy csak elfelejtették! Korabeli magyar kétnyelvüt nevelö anyákat meg személyesn nem nagyon ismerek.
Mindenesetre a dolog még nem enyhült, söt teljes intenzitással tombol, de én jól szórakozom:
"Anya segits nadrágom lehuzni, mert bekakilom"
ON Aha, szóval a fórummotor... Most már nem merek irni semmit, mert mindjárt megint küld a policáj kis levélkét... OFF
Ebben a korban ez még 1nyűnél is normális lenne. Összefügghet a 2nyűséggel. Láttam, ööö, hallottam már ismerős óvodás kissráctól hasonló ragkeveréseket, bár ha jól érte, a tiéd kicsit következetesebb. Milyen egyébként a tendencia? Csökken azért a jelenség?
Mostanában állítólag rosszalkodik a fórummotor, ezért egyes hsz-ek nem látaszanak, ezt már figyelem egy ideje a sajátaim kapcsán. Ez a kérdésed is csak úgy bukkant elő, h utánadolvastam :-)
"ùgy tünt, mintha a 4 éves korban, óvodában, tanárral történö angoltanulást neveznéd 2nyelvüségnek."
Nem. :-) De én ezt nem tartom rossznak, egészséges feltételek mellett. Egészséges feltétel alatt a szülő kellő szintű nyelvismeretét és megfelelő nevelési koncepcióját és lehetőségeit értem elsősorban.
"ùgy érted, felejtsem el, amit ott tanultam?"
Egyszerűen úgy értem, hogy egy amúgy egészséges 7 éves gyerek sokkal nehezebben tanul meg egy első nyelvet is, mint egy újszülött (tehát feltéve, hogy addig semmilyen kommunikációt/nyelvet nem hallott), ha erre képes egyáltalán még ebben a korban. Ugyanígy nincsen biológiai akadálya annak, hogy egyszerre 2-3 nyelvet is megtanuljon születésétől kezdve (akár óvodában is), és az iskolaérettség is összetettebb dolog annál, hogy az iskolai tanulási kapacitás kívánt megjelenési formáihoz igazítsd a második nyelv oktatásának kezdetét. Nem tudom, mire gondolhatsz ennél a 'hétéves kori személyiségváltás' címszónál, ezért kérdeztem rá.
"Iskolában, tanároktól történö tanulás, nem csak utánzás."
Szerinted a gyerek az első 6 évben csak utánoz, és a tanuláshoz tanár kell?
"Persze örülnék, ha igy lenne, de valószinütlennek tartom."
Akor örülhetsz, mert nagy valószínűséggel így van pedig. :-)
"kétnyelvüség, családban, szülöktöl, oké, ovodai idegennyelvtanulás, tanártól, nem oké."
Szerintem az is oké, lásd fentebb.
"Kérnék egy elméletet és egy nevet :-)"
Pl. Pléh, Jarovinskij, Balajan (magyar-orosz kétnyelvűek összehasonlításakor éppen ez jött ki), de van még előny, pl. idegrendszeri különbségek egy- és kétnyelvűek között stb. Talán kitalálod, kinek a javára. ;-)
Nem is ott van a vdi 2nyűség előnye, sőt a szfelj-ben, kapcs-okban és kommunikációban inkább okoz zavart, cska nem a felszínen. Amit ebből profitálni lehet, az egy más szinten jelenik meg.
"Nem tévesztettem el semmit. Van egy álláspontod a 4 évesek korai (második) nyelvtanulásával kapcsolatban, erre reagáltam. Mi nem világos?"
ùgy tünt, mintha a 4 éves korban, óvodában, tanárral történö angoltanulást neveznéd 2nyelvüségnek. Nekem ez az otthoni környezetben, az apával-anyával használt nyelv elsajátitását jelenti, amikor az apa-anya a saját anyanyelvét használja., ezt most valószinüleg túlragoztam.
"Felejtős." ùgy érted, felejtsem el, amit ott tanultam?
"Mi az, hogy tényleges tanulás?"
Iskolában, tanároktól történö tanulás, nem csak utánzás.
"a többnyelvűség pedig nem okoz gondot az agy nyelvi kapacitásának, sőt, jóval több előnye van (pl a személyiségfejlődés és társas kompetenciák terén), mint hátránya."
Ebben teljesen egyetértek, de nem is irtam mást soha. Mondjuk,a mit zárójelben irsz, az meglep, ennyi elönyt nem tulajdonitok a kétnyelvüségnek. Persze örülnék, ha igy lenne, de valószinütlennek tartom.
"Nekem úgy rémlett, hogy a második nyelv tanulását en bloc nem tartod időszerűnek 7 éves kor előtt." Igen, ezt irtam lentebb, kétnyelvüség, családban, szülöktöl, oké, ovodai idegennyelvtanulás, tanártól, nem oké.
Tehát azt irja a szakirodalom, hogy a kétnyelvüek jobban odafigyelnek a végzödésekre, azaz a ragozásra, nyelvtanra? "Kérnék egy elméletet és egy nevet :-)" De nem fontos. Neked mi a szakmád amúgy?
"Te most az elözö 5-10 hozzászólásra válaszoltál nekem cimezve?"
Baj? Nem maradok sokáig, nem akartam elaprózni. :-)
"Az nem kétnyelvüség, ugye ezt csak eltévesztetted?"
Nem tévesztettem el semmit. Van egy álláspontod a 4 évesek korai (második) nyelvtanulásával kapcsolatban, erre reagáltam. Mi nem világos?
"Az ELTE BTK tanár szakán. 6-7 éves korban válnak a gyerekek alkalmassá a tényleges tanulásra."
Felejtős. Mi az, hogy tényleges tanulás? A nyelvtanulás már a születés után megkezdődik (nyelvpreferencia), a többnyelvűség pedig nem okoz gondot az agy nyelvi kapacitásának, sőt, jóval több előnye van (pl a személyiségfejlődés és társas kompetenciák terén), mint hátránya.
"A 4 évesek nyelvtanulását én a ma divatos tejesitménycentrikus neveléssel kapcsolatban irtam, az mindenképp ka´ros."
Megfelelő nevelési koncepcióval nem az (+ mondjuk két különböző anyanyelvű szülő, biztos ami biztos). A teljesítményhajszolás károsságával amúgy egyetértek.
"Emiatt nincs értelme korábban a nyelvtanulásnak, HA az ilyen mesterséges környezetben zajlik,"
Nekem úgy rémlett, hogy a második nyelv tanulását en bloc nem tartod időszerűnek 7 éves kor előtt.
"Ebben biztos vagy?"
Amennyire a szakirodalomban biztos lehet az ember... ;-)
"Lehet, hogy majd késöbb ez lesz a jellemzö, most 3-4 éveskorban még nem ezt látom."
Szerintem nem kell aggódnod, nem hosszú távú probléma, ha egyáltalán.
??? Te most az elözö 5-10 hozzászólásra válaszoltál nekem cimezve?
"A kétnyelvűség nem mumus. Nyugodtan taníthatod a 4 éveseket angolra..."
Az nem kétnyelvüség, ugye ezt csak eltévesztetted?
"Ezt a hétéveskori személyiségváltás dolgot hol tanultad? Kinek az elmélete?"
Az ELTE BTK tanár szakán. 6-7 éves korban válnak a gyerekek alkalmassá a tényleges tanulásra. Nem véletlen, hogy ennyi idösen mennek iskolába. Elcsitulnak a dackorszak utolsó hullámai, a gyerek uralkodni tud az érzelmein, lehet hozzá "értelmesen beszélni" ( ideális esetben.) Nem tudom, hogy ez konkrßetan kinek az elmélete, nem hiszem, hogy egyvalaki találta ki.
Emiatt nincs értelme korábban a nyelvtanulásnak, HA az ilyen mesterséges környezetben zajlik, mint az iskolai/óvodai nyelvtanitás. Ami ugye nem kétnyelvüség! Van aki szerint kifejezetten káros, van aki szerint még annyi hatása sincs. A 4 évesek nyelvtanulását én a ma divatos tejesitménycentrikus neveléssel kapcsolatban irtam, az mindenképp ka´ros.
"a kétnyelvűek jobban figyelnek a végződésekre az egynyelvűeknél,"
Ebben biztos vagy? ùgy értem, ez a tapasztalatod, mert vannak 2nyü gyerekek a környezetedben? Lehet, hogy majd késöbb ez lesz a jellemzö, most 3-4 éveskorban még nem ezt látom.
"Nálatok is volt ilyen, vagy betudható ez a 2nyelvüségnek?"
A kétnyelvűség nem mumus. Nyugodtan taníthatod a 4 éveseket angolra, semmi bajuk nem lesz tőle, sőt. A fiad meg a helyes ragozást gyorsan meg fogja tanulni, a kétnyelvűek jobban figyelnek a végződésekre az egynyelvűeknél, de egyéb fejlődésbeli hasznuk is származik belőle. Ezt a hétéveskori személyiségváltás dolgot hol tanultad? Kinek az elmélete? A dadogás ráhúzása a kétnyelvűségre szerintem erőltetett, alighanem egy komplexebb, de talán elhibázott nevelési stratégia kérdése, mint önmagában a nyelvhasználaté.
Ja, félnek, h lemarad, emiatt tönkretesznek benne vmit, ami miatt később majd vban lemarad. És akkor és azért majd remekül lehet okolni másokat, eszükbe se jut, h mi az összefüggés vjában. És a gyerek issza meg a levét :-(
3.5 éves gyerekem állandóan és durván keveri a tárgyas és alanyi ragozást. Pl: itt vagyoM (Kétnyelvü és kisfiú de nagyon böbeszédü, szerintem nem kezdett késöbb beszélni mint az átlag) Nálatok is volt ilyen, vagy betudható ez a 2nyelvüségnek? ismerösöknél nem volt ilyen, se 1,2,3 nyelvüeknél sem.
7éves kor előtt a nyelvtanulásnak,...több a hátránya mint az előnye.
Ezzel teljesen egyetértek és próbálom terjeszteni is az igét, de szinte mindehol massziv ellenállásba ütközök. Angol-és némettanár vagyok és pl. amikor az óvodai beiratkozásnál kiderült ez, a szülök és az óvónök is erösen szorgalmazták, hogy vegyem át a megbetegegedett korábbi óvodai angoltanár helyét és okitsam a 4´eveseket angolra. Elég csúnyán néztek, amikor elöadtam ezt az elméletet a 7 éves kori szemýliségváltásról, amit anno mi is tanultunk az egyetemen. Mert félnek, hogy elmulasztanak valamit, félnek, hogy a gyerekük lemarad valahol az óriási versenyben.
Így van :-) 7éves kor körül van a szmélyiségfejlődésben egy olyan váltás, amikor a gyerek alkalmassá válik a nyelvtanulásra, de erőltetni akkor sem nyerő. Megszerettetni vele, felkelteni az érdeklődését, h ő maga akarja megérteni, használni. 7éves kor előtt a nyelvtanulásnak, mint minden iskolastílusú tanulásnak (mégha az oviban oly divatos mondókás-énekes-módszerről van szó, ami uolyan holt anyagot tálal, mint bmi más elvont dolog, ha nem élő környezetbe ágyazódik (ez a nagy különbség a 2nyűséghez képest)) több a hátránya mint az előnye.
A dadogás a legkevesebb. Az csak a tünet. Hanem ami mögötte van, ami nem feltétlenül nyilvánul meg dadogásban. De ennek oka rendszt nem maga a 2nyelvűség, haenm ehhez kapcsolódó gondok. A gyereknek az a legjobb, ha a szülő a (saját) anyanyelvén beszél vele. Tehát A szülő az A nyelven, B szülő a B nyelven. A dolog akkor válik izgalmassá, ha a zsülő(k) is már 2nyű :-)))) A 2nyűségnél is megfigyelhető egyébként, h van egy preferált nyelv, ami a környezettől függően azonban változhat. Normális szülőkkel, normális körülmények közt a 2nyűség, bár hatással van a személyiségfejlődésre és a nyelvtanulásra, bezsédkészségre, vjában nem okoz gondot. A 2nyűek egyszerűen bizonyos dolgokban, bizonyos vonatkozásban másak -ennek minden előnyével és hátrányával. De ezen előnyök és háttrányok mértéke, érvényesülése, megítélése elsősorban a környezettől függ, önmagában még csak nem is feltétlenül előny v hátrány, csak adottság, másság.
Remélem zavarhatlak egy kicsit.
A problémám az lenne,hogy kaptam egy feladatot az egyetemen,ebből kapok majd jegyet,de sehogy se boldogulok vele.
A spanyol óvodai nevelésről kell prezentációt tartanunk kolléganőimmel.Azonban a neten csak spanyolul lehet róla infót találni.
Én csak mint átlagember rajongok Spanyolországért,sajnos semmi közöm sincs hozzá...nem beszélem a nyelvet...stb.
De érdekel nagyon,ezért is vállaltam ezt az országot.
Segítségedet kell kérnem.
Nem tudsz valakit(e-mail címet ,elérhetőséget) aki erről nekem bővebben tudna mesélni,esetleg saját tapasztalatot elmesélni???(akár innen a z oldalról vagy bárkit)...vagy csak egy jó nyom kellene amin elindulhatnék....
Mert szorít az idő,és csak pár szinte hasznavehetetlen mondatot tudtam kifacsarni a netből..:(
Nagyon megköszönném,ha szánnál rám 1-2 percet.
Előre is köszönöm:
Szandi Zsuzsanna
Kedves quilla! Mivel olvastam, hogy kétnyelvű gyermeket/gyermekeket nevelsz, meg szeretnélek kérni, hogy válaszolj néhány kérdésemre. Egyetemi hallgató vagyok, és egy szemináriumi dolgozatomhoz kell néhány személyt "meginterjúvolnom". : ) amennyiben segítenél nekem, kérlek írj egy e-mailt erre a címre: simon.csilla88@gmail.com , és én elküldök neked néhány kérdést.
Én mint gyerek tanultam meg spanyolul, igaz már 10 éves voltam, pont elértem azt idöt amikor még teljesen meglehet érzékelni a nyelvet mint egy anyanyelvü, nincs magyar kiejtésem, senki sem gondolná hogy nem Argentinába születtem, most kicsit kevert lettem ennyi év után spanyolorsz.ban, az argentinoknak spanyolvagyok a spanyolok meg még mindig kiveszik az argentint. Testvérem ott született, persze a háznál, szüleimsem tudtak nagyon még spanyolul igy persze otthon csak magyarul beszéltek, igaz nem is lenne igazi másik nyelven, igy testvérem is az ovodába tanult spanyolul, én meg az iskolába, de nem volt semmi gond, sem a magyarral sem a spanyolal, eleinte a tanitó szolt mamámnak mi van a kislánnyal de persze minden gyorsan rendbe állt, és azóta sem dadogunk!!! Testvéremnek két gyereke van, ök is otthon csak magyarul beszéltek igas hogy mikor apjuk is otthon volt esténként töle meg spanyolt hallottak, meg hogy egymásközött is persze spanyolul beszéltek, mert nem magyar hanem olasz származásu, igy a gyerekek a mamához magyarul a papához spanyolul, de még más is hozzájött, ovodásan indulkat kétnyelvü iskolába, délelött spanyol delután olasz!!! és csoda de ök sem dadognak, igy egyszerre tudták a 3 nyelvet, persze a magyart biztos úgy mint én( hát csak úgy, iskola nélkül) nem túl jól de megmaradt a fél olasz-fél argentin-fél magyar a családban, én ennek is örülök, igaz hogy nem tudtam meggyözni testvéremet hogy mondjuk egy hasznosabb nyelvet tanuljanak mint az olasz de a férj miatt volt ( utána meg elváltak, mondtam én inkább angolt kellene tanulni ilyen intenziven ) úgy is már beszéltek egy "nem hasznos" nyelvet már a magyar, igaz nekünk igy is hasznos, tudunk rendesen kérni akár mit mikor m.országon járunk!!! na meg persze a családdal is beszélgetni, bunkó modon de több mint a semmi. Van egy jó mondás spanyolul: el saber no ocupa lugar. igaz is.
En meg nyelvtanarkent es gyakorlo, ketnyelvu gyereket nevelo szulokent azt mondom, hogy nem okoz karokat egyaltalan. De ennek feltetele az allando ketnyelvu kornyezet, magyar szulok magyar gyerekét Magyarorszagon tudatosan nem praktikus kiserletekbe vonni, mert az tenyleg visszauthet.
A nyomos indok amit irsz, altalaban jellemzo a ketnyelvu gyerekekre, egyszerre kettos nyelvi kornyezetben nevelkednek. Ezt nehez kikuszobolni de nem is kell.
A magyar anyanyelvu magyar szulok gyereket Magyarorszagon viszont szerintem sincs ertelme ovis korban meg kisikolas korban idegennyelvre tanitani, hanem valoban, sajatitsa el a sajat anyanyelvet es arra kesobb tudatosan tudja epiteni az idegennyelvi tanulmanyait. Az otodikes kezdes nekem egeszen szimpatikusnak tunik. Azert korabban sem art, viszont szerintem nem haszanal annyit mint azt sok szulo gondolja. Az ilyenkorai nyelvtanulot kesobb pillanatok alatt behozza tudasban az, aki kesobb kezdett el mar 'esszel' nyelvte tanulni.
Én tanárként azt tudom mondani, hogy hacsak valami nyomós indok nincs mellette, nem érdemes kétnyelvűen nevelni a gyermeket. Először az anyanyelvet sajátítsa el úgy, hogy azt viszonylag magabiztosan tudja használni (ezalatt kb. a 8-10 éves korosztályt értem), és ezután lehet megismerkedni az idegen nyelvvel. Nem tudom mi igaz belőle, de állítólag számtalan hátrányt okozhat (akár pl. dadogást is) a kétnyelvű nevelés.
