kulünben az általam látogatott egyik legjobb balkáni étterem bosnyák tulajdon, de Ljubljanaban van, de a cigányzenész a Monarchia összes országának nótáit tudja:-)
Bár baromi offtopicok vagyunk, de csak elmegy ilyenkor...
hopp. oriási kulonbség van, az egymás közeli népek egymásrahatása (bosnyák mindenféle kaják, vagy Szkopje méginkább, stb) -de ezek ott éltek, haltak, meg ölték egymást, és hatottak egymásra, Ez nekem sokkal jobban egységes, mint mondjuk Berlin vagy Párizs vagy London baromi sok kinai, indiai, japán, rosseb tudja milyen éttermei.
Érted, hol teszek kulönbséget?
A bosnyák meg a hercegovinai éttermet csak a folyo választja el egymástol szarejevoban, az eredet távolsága is jároföldnyire van, kb, meg évszázados egymásrahatás.
a londoni Soho kinai meg arab éttermeinél nem igy van - ott nem akarom hogy hassanak egymásra.
hehe, vicces vagy. a bosnyák az szted micsoda? szláv, de mohamendán. a legigazibb mulitkulti szarajevo, (szintén dolgoztam) ahol évszázadok óta egymásba fonódik a kül. népek gasztrokultúrája.
sztem összekevered a globalizációt (unformizálódás) és a multikultit. ez a szállodás példádból kiderül.
valszeg abból a szomorú magyar valóságból indulsz ki, ahol magyarok csinálják a kínait, törököt, olaszt. hát igen, az valóban gáz, ezért tart bp ott, ahol.
de antwerpenben sose nyitna egy flamand spanyol éttermet. hanem a spanyol, a spanyoloknak. na, hát aztán ha nagyon jó, akkor a többiek is megtalálják.
de hidd el, a gasztronómiai kultúra (és btw, az emberiség kultúrája) úgy fejlődik, hogy keveredik, inspriálják egymást a népek.
Ismeretlenül is kössz íZoli kollégádnak a tippet, én abszolút sörös vagyok, míg a párom boros, de ezen biztos nem fogunk összeveszni. Belga étel? sültkrumpli ketchuooalés waffel. Ennyi, forró csokoládéval, ami automatábnól is jobb, mint nálunk a legdrágább kávéházban.
Kár, hogy megszűnt az étterem, amit mondasz, mert kiváncsi lennék az orosz konyhára. A 2006-os Dining Guide-ban egyetlenegy orosz étterem van, talán Arany Kaviár a neve, pont kölcsön van adva a füzet. Tudsz róla esetleg valamit?
Ok, igy rendben van igy egyetértek - Magyarországon pl rendes borscs-ot egyedül a Kis Sünben ettem, de már az is megszunt. (100% orosz volt a személyzet, és 70%ig a vendégkör is).
Mondjuk, az jó jel, ha egy kinai étterem tele van kinai vendégekkel, egy arab arabokkal, stb.
Oké, abszolút érthető a szempontod, de ha a különféle nemzetek ízeinek / fűszerezésének / szokásainak keveredésével valami nagyon finom jön ki, akkor miért ne?
Csak ne állítsa magáról "a recept" azt, hogy echte francia... vagy belga... vagy akármi... szerintem csak az a ciki.
Én például sokat ettem a hamburgi (dili-orosz) Gorki Park-ban "borscs"-ot, meg "blini"-t, meg mittoménmit... de egy percig sem képzeltem, hogy most az orosz konyhával ismerkedem.:-) Viszont finom volt.
Hát ugyan mindkettőben voltam, és ettem is, de azt hiszem, nem mindegy, hogy az ember valahol mondjuk kétszer, vagy kétszázszor eszik étteremben.:-)
Úgyhogy Tőlem igazad is lehet, Hamburgot biztos nem nevezném Európa kulináris fővárosának, de ugye a kikötő, meg a sokfajta nemzet.... igen jó hely evészeti szempontból is, az ivászatiról (névadóm!) nem is beszélve.
Egyéb szempontokból meg egyértelműen jobban tetszett Brüsszel, mint Párizs... meg nem tudnám mondani, miért...talán azért, amiért a hangulatos sörözőket szeretem, és nem a puccos helyeket. Bár a kedvenceim London és Hamburg.
Jó lehetett Belgiumban, szimpatikus ország. Engem Brugge fogott meg nagyon.
sztem is a multikulti teszi a legjobbat egy ország gasztronomiájának
No szerintem meg nagyon NEM!!!
Pl azé szeretem nagyon a bosnyák, macedon, stb éttermeket, mert ott aztán még multikulti nincs egyáltalán. Előbb-utóbb majd lesz sajna, de még tartják magukat, még eredetibbek, mint nyugatabbra.
Nekem eszembe nem jutna franciahonban egy olasz, vagy olaszhonban egy francia kajáldába bemenni.
(ezalól csak az USA kivétel, ott bármi, csak nem helyi junkfood)
Eccer egy management trainingen, egy szállodlánc főembere büszkén mondta, hogy náluk olyan a process meg ISO meg minden, hogy az utcárol bejön egy ember, megtanulja az eljárásokat 3 napos trainingen, és főszakács lesz belőle.
Ő erre buszke volt.
Mi magyarok meg megértettük, miért ehetetlen és izetlen és jellegtelen a kaja ott.
alainnak már a neve is mutatja, hogy flamand :-) anvers egyébként csak a fr. részen van így kiírva.
igen, sztem is a multikulti teszi a legjobbat egy ország gasztronomiájának, szal nem véletlen, hogy nekem nem párizs, hanem antwerpen/brüsszel európa kulináris fővárosa.
Lehet, én Alain-t idéztem, aki egy flamand.:-) A híres brüsszeli helyen mindenki kagylót evett, de én azt nem szeretem, most mit csináljak.
Egyébként én Hamburgban éltem éveket, és ott is iiiiiiimádtam enni... de nem a(z észak)német konyha miatt, azzal nem sokat találkoztam, de tele volt nemzetközi éttermekkel, illetve általában mindenhol nemzetközi volt a választék, már a Főpályaudvari Gourmet Station is lenyűgözőbb volt számomra a maga olasz-spanyol-zöldséges-krumpli-sushi-hal-pék stb. standjaival , mint itthon sok étterem.:-)
nono. a belga kaja zseniális. én éltem-dolgoztam ott, európa legjobb helye éttermi szempontból, szines, mint a világ, elvégre antwerpenben is 200 nép él és 4000 (!)étterem van. de még az alap belga kaja is inkább szték vagy kagyló vagy lazac és ahhoz csak hozzá jön a sültkrumpli, millióféle mártás, saláták, sajtok, paték, halak, zseniális édességek, kávék, sörök. azért jó, mert egyesíti az északi/germán/németalföldi világot és a franciát. a mossellen is azért jó hely, mert belga. :-)
Attól én sem... Alain haverom (belga) amúgyis azt állította, hogy a nemzeti ételük a pommes frites ketchuppal... brrr.-) Én is voltam Brüsszelben holmi híres sörözőben, de csak a design-ja maradt meg bennem, kajaemlék nem, tehát nagyon nem "íz(e)lhetett".:-) Viszont ott és tőle tanultam, hogy nem sózom a paradicsomot meg a tojást, ja és gyümölcsös sört is akkor ittam először. Tudom, szégyen, de én nem szeretem a sört...
Tényleg remélem, hogy nem fogsz csakódni, én mindenesetre meg fogom szépen köszönni Zoli kollégámnak a tippet...:-)
Abszolút nem éreztem dohányszagot (,olyanfajta exdohányos vagyok, akit azóta sem zavar, de azért ha feltűnő lenne, érezném), egyébként a nemdohányzó részbe foglaltam helyet. Az ugyan elzárva nincs, de úgy-ahogy külön van... ha bemész, rögtön balra "terjed" egy pár (négy?) nemdohányzó asztal, egyenesen haladva a baloldalon meg a bárpult van, jobboldalra meg a többi hely. Mondjuk hozzátenném, hogy délre (nyitásra) mentünk, idővel egyre többen jöttek, gondolom este meg tele lehet.
Köszönöm a linket, gyorsan be kellett csuknom, mert az étlap olvasása közben már ki is mentem a konyhába, hogy megnézzem, mit kaphatnék be de azonnal. Úgy látom, sokkal jobb a sörválaszték is, mint Brüsszelben, a mindenki által agyondícsért Chez Leonban, persze ott sok söröző van, de a társaság kagylót akart enni, ami állítólag itt jó. Én majdnem visszaküldtem a sört, ami csak egyszer, Grúziában fordult elő, mert romlott volt. ez nem, csak szénsav nem volt benne szemernyi sem. (Aztán mondtam a pincornak h vmi rendeset hozzon, az már jó volt.) Dea belga kajától nem voltam oda.
Kövezésről szó sincs...vannak regionális konyhák, meg sztem van fr is, mint ahogy Mo-n is vannak helyi meg ált. magyaros ételek is. A hegyekban, ahol voltam ezen a főzőtanfolyamon, olyan zsíros kaják voltak, amiket itthon nem eszek meg, de ott ugyebár hideg is van síelünk is..kell a kalória. Loire-völgyben lakó barátaim nem is hallottak ezekről, amiket ott adtak, ill. nem esznek ilyen zsírosat se ott, se Párizsban (ahol a harmadik évfolyamtársunk lakik), hanem salátákon, húsokon, bagetten élnek. De teljesen átvették a fr. szokásokat, mindig megvan a 3 fogás, és úgy felhajtják a 2 pohár bort ebédhez, majd ülnek be a kocsiba, hogy csak kapkodtam a fejem. Szóval kipróbálnám az elzászit meg a normandiait is..a provence-it viszonylag ismerem. De az biztos, hogy mindent helyben!
Szóval a .... Mosselen-ben istenit ettünk, abszolút nekemvaló, pub-hangulatú hely. Valahogy nem bukom a gyönyörűen megterített asztalú, ölberakós-szalvétájú, suttogós feeling-ű, fenekem-alá-tolják-a-széket helyekre, pedig voltam azért egy-kettőben. Lehessen beszélgetni, szóljon a zene, legyen otthonos a hely, ne legyen fényár, legyünk valamennyire elszeparálva.... persze ízlések és pofonok.
Ennyifajta sört életemben nem láttam (nem kunszt, nem szeretem a sört :-D), és van zsiráf is: 3 l-es hosszú vékony üvegizé, amiből magardnak csapolhatsz.
Mindketten szűzérmét ettünk, az Ember holmi juhtúrós grillezettet, valamilyen zöldes (pestos?) speclevel (értsd: Spätzle), én meg gombás-pórés-krémsajtos szószban, szalvétagombóccal és krumplipüréhalmocskákkal. Hát nem bírtam megenni... és az előre kinézett piskótás, almás créme brulée-re sem maradt kapacitásom...:-( De két Kir Royal azért belémfért, és a szívem csücskének nagyon ízlett a Chamay sör, és azt fontolgatta fennhangon, hogy végig kéne enni az étlapot. Ha szeretitek a sörözőket... javaslom!
(Ami a créme brulée-t illeti, azért gyorsan átsétáltam a Culinaris-ba, és legalább egy poharasat vettem. Ha egyszer a hasamba fejembe veszek valamit...)
Én még nem médoltam hóm, de ki kéne próbálni. Barilla-csomagból már gyártottam, az egész jó volt, csak nem ártott volna egy sodrófa a háztartásba...:-)
teljesen megértem. Én is akkor eszem rucolást, amikor valójában nem pizzára vágyom.
A mirelit pizzák élvezhetetlensége nem tudom miből ered, de förtelmesek. Még a melegszendvics szintjét sem érik el. Eccer megpróbálok egy hómmédpizzát lefagyasztani és kipróbálom, hogy úgy működikk-e.
Bocsánat, hogy belekotyogok ebbe a "francia konyha" témába, de vállalom a megkövezést is kijelentésemért, de sztem a szó szoros értelmében olyan, hogy francia konyha, nincs is. Egy-egy nemzeti konyha -- megint csak szerintem -- kb. azt jelenti, hogy a helyszínen (nem pedig az 500-1000 km-re) fellelhető friss nyersanyagokból a hagyományos technikával, technológiával készítik az ételeket. Így tehát van provanszi, elzászi, normandiai stb. konyha.
Amit én francia konyha alatt értek az konyhatechnológia. Kétségtelenül a franciák voltak azok, akik rendszerbe foglalták a "modern" konyhai eljárásokat, módszereket. Ők "rendezték be" a "modern" konyhákat, ők állították fel az ottani "harcálláspontokat", alakították ki a konyhai hierarchiát és nem utolsó sorban a ma is használatos konyhanyelvet.
Olyan ez, mintha ők adták volna a hangszereket (legalább is egy részüket), s azokon mindenki olyan zenét játszik, amilyet akar (vagy tud).
én kifőzdéket ignoráltam. néha kénytelen voltam odamenni ebédszünetre, mert semmilyen más alteratíva nem jutott, de mindig erősen megbántam: a soho palacsintázó és - újabban - a falafel. a főzelékfaló még tartja magát, de a "menü" ott is ehetetlen.
Nem elátkozott az annyira, bár van valami ebben a tézisben is. Az biztos, hogy még mindíg nem teljesen a megfelő kezekben van. Valamiért a személyzet nem tud lobogni az ügyért, a főnök vitathatatlan lobogása meg valószinűleg nem igazán megfelelően lobog....
Mondom, a milliő most már extraszuper, pénz is volt bőven, most már csak egy picit más emberek kellenének hozzá és akkor Bp. polgári közönségének egyik legnívosabb nappali és esti találkahelye lehetne.....
