Most azonban szeretnék nekiugrani a topikos vártúra 4. erődítménye, Hricsó {sz: Hicov} ismertetésének.
Históriája: 1254 körül Árpád-házi IV. Béla király kedvelt hívének Farkas fia Tolus mesternek adományozta oda ezt a vidéket. Az előkelő parancsára emelték a meredek sziklacsúcsra a korai épületeket. Egy 1282-es adat szerint a Zólyomi családhoz tartozó Byter vásárolta meg. A XIII. század végén Csák Máté oligarcha serege foglalta el fegyverrel. Csak a kiskirály 1321-es halála után jutott vissza a Zólyomiakhoz, de alig két esztendő múltán Anjou Károly más birtokért cserében visszavette tőlük. Évtizedekig a besztercei várkerület része. Luxemburgi Zsigmond király többször elzálogosította, majd végül a feleségének, Cillei Borbálának adományozta oda. A mohácsi vész utáni belháború idején a Podmaniczky-fivérek szállták meg, akik hamispénzverő műhelyt rendeztek be biztonságos falai között. Miután 1559-ben fiúutód nélkül elhunyt Radael nagyúr is, birtokát Thurzó Ferenc főnemes kaparintotta meg. A Thurzó família 1621-ben kihalt, a leányági örökösök egyre kevesebb figyelmet fordítottak a lakásnak kényelmetlen sziklavárra. Az utolsó híradások az 1670-es évekből valók, utána sorsára hagyták. Évszázadokig rombolta az időjárás, mígnem néhány éve egy műemlékpártoló csapat kezdte el a renoválását.
Hát én ugy láttam hogy elég magasan megvannak az olaszbásttyás erődfalak. A felvezető ut felé eső vagyis Déli irányon megvan a három bástya , akeleti básta belül is vagy 5m magas falakkal rendelkezik csak azon az oldalon nincs még kiirtva az erdő . Sajnos mi is csak körbeszaladtuk a várat,pedig kivülről is lefotózhattam volna a védőmüveket pedig az Északi bástya is elég jól megvan a kapunyilásnál viszont az Északnyugati félbástya valahogy nem passzol a rajzon! Itt emlitettem hogy a fal iránya más szögben van ami tökéletesen látható. Itt a vár alatt vagyis egy réten vadkempingeztünk! simán ráláttunk Jesznő falura és Homonnára:)
Juraj Turzu [Thurzó György] nádor ezen személyes barátja és több lányának keresztapja 1611 januárjában elnökölt azon a tárgyaláson, amelyen Nagybiccsében elítélték Bátori Erzsébet segítőit. Amikor 1627. február 24-én gyertya mellett a Szentírást olvasva nyugalomban meghalt, a súĺovi várat átvette Ondrej, a fia és utána unokája, Zsigmond, aki összeházasodott Katalin Bošániovával. [Bossányi Katalin] Katalin asszony elkezdte felújítani a várat I. Leopold király beleegyezésével 1682-ben. Nem sajnálta se a pénzt se az energiát, hogy a sziklás székhely új dicsőségre emelkedjen. Az elvégzett munkák méretét talán legjobban az a tény írja le, hogy az épületet a felújítás után Katalinvárnak nevezték. Ennek köszönhetően tudták az erődöt katonailag is kihasználni még a II. Rákóczi Ferenc országos felkelésének utolsó fázisában, amikor a felkelők különböző csapatainak hatására a trencséni székhely területén veszélyes helyzet alakult ki. 1710-ben a vár kis legénysége Zsigmond és Katalin fia, Gáspár Sirmiensis vezetésével sikeresen visszaverte a kurucok támadását.
A vár felújítását a Sirmiensisek még fontolgatták a 18. század felén, de a szándékukat már nem valósították meg. A kastélyokban való élet a kiterjedt család tagjainak kényelmet nyújtott, és így megegyeztek az ingatlanbirtok megosztásában, azzal, hogy minden örökös a várban megtartja saját részét. 1752-ben elkészítették a leltárt, amely megkérdőjelezi azt a véleményt, hogy Súĺov egy kis jelentéktelen védelmi erődítmény volt. A nyilvántartás alapján itt a lakó és képviseleti helységeken kívül volt konyha, pékség,
mosoda, fegyvertár, kincseskamra, amelyben megőrizték a generikus archívumot is, több raktár és pincehelységek. Volt 12 asztal, 30 szék, 15 bőrfotel, 7 ágy, 6 szekrény, 21 láda, 20 vászonkép, 39 üvegen festett kép, gobelin, rengeteg konyhai eszköz, gazdasági szerszám, fegyverek, ruhák, ékszerek és sok más tárgy.
A várat az urai elhagyták. 1780-ig még maradt ott két őr, de az épületet már nem tartották karban. A vár pusztulásnak indult.
Az alábbi linken a Turisták Lapja korai évfolyamaiban megjelent írások olvashatók a Vág völgyéről és a szulyói várról is.
Fotók a szádvári építkezésől, vasárnap lévén senkivel nem találkoztam. Kettő fotó megtekinthető panó módban is. A betöltődött kép vezérlőpanel jobb gombja=teljes képernyős mód. Ezzel a móddal tanulmányozható a fugák minősége is :)
...de jó volna egyszer hétköznap, turistáktól mentesen végigjárni/fotózni, időt szakítani az őrhelyhez való feljutáshoz, stb, stb Kérlek, jelezz nekem is, hogy mikor mennél, ki tudja, talán tudnék csapódni :)
Igen agilis, várbaráti felfogású Komlóska önkormányzata, dícséret illeti őket! Hosszú esztendők óta következetesen segítik elő múltjuk egy pusztuló szeletének, Pusztavárnak -- vagy ahogy a középkori oklevelekben emlegették Solymosnak -- a feltárását és megóvását.
Komlóska községben élõk szociális felkarolása. Helyi gyógyító, egyházi, kulturális, sport, népmûvészeti, mûemlékvédelmi, oktatási és környezetvédelmi feladatok az állampolgári jogok, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében tevékenykedõk támogatása, valamint az egészségmegõrzés, betegségmegelõzés, gyógyító- egészségügyi rehabilitációs tevékenység, szociális tevékenység, családsegítés, idõskorúak gondozása, tudományos tevékenység, kutatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális örökség megóvása, természetvédelem, gyermek-és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúságképviselet, hátrányos helyzetû csoportok esélyegyenlõségének elõsegítése, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység, önkéntes tûzoltás, mentés, katasztrófa elhárítás, rehabilitációs foglalkoztatás, munkaerõ piacon hátrányos helyzetû rétegek képzésének, foglalkoztatásának elõsegítése, és a kapcsolódó szolgáltatások, euroatlanti integráció elõsegítése, ár- és belvízvédelem elhárításához kapcsolódó tevékenység, a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartáshoz és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.
Tehát úgy látom a várrom megmentésének fő motorja a helyi Önkormányzat. Ő ki tudja vezényelni a közmunkásokat a műemlék területének lekaszálására. Amikor 2008-ban a Castrum Bene tagsága ott járt, legalább is a gazt levágták.
Ha a két magaslatot egykoron elfoglaló tornyokat kissé felmagasítanák + a körfalat megóvnák és a területet rendszeresen tisztítanák valóban látványos kirándulóhellyé válna a komlóskai Pusztavár.
Sajnos most a kérdésedre nem tudok választ adni. Már elég régen jártam Jeszenőben, nagy hátizsákkal holtfáradtan késő délután vánszorogtam fel barátom társaságában oda. A várrom nyakig bozótba merülve, csak arra jutott időnk, hogy sátrat verjünk, együnk, igyunk és aludjunk. Másnap pedig kora reggel tovább. Bízom benne, hogy jövőre már alaposabb szétnézhetek benne.
Szívből örülök, hogy ezt a nagy területű várat is felkarolták. Csak kár, hogy a külsővárát az olaszbástyás erődfallal még a XVII. században lerombolták.
szerintem nem volt több kapuja a várnak. Lehet hogy a déli oldalon volt a tényleges bejárat a falszoros rendszer miatt...
Ezzel most szöget ütöttél a fejembe! Hiszen maga az északi oldalon lévő két szikla közötti terep igen lejtős, legalább 40 - 45 %-os. Azon nemhogy szekérrel de még lóháton sem tudtak feljutni. Napjaink turistái számára egy korlátrendszerrel igyekeztek meglábolhatóvá tenni a terepet. A számomra nagyon hasonlatos a szádvári Csiga lejtőjéhez.
Az általad közölt 2007-es Szlovák Várlexikon alaprajza az északi oldalra nem jelez nyillal bejáratot, úgy mint délen, csak a falnak a kiromlását.
+ egy rajz a XX. század elejéről. Valószínűleg a felsővár emeletes lakóépületét ábrázolja:
Nincs mese. Legközelebb be kell járni a vár déli kapujától kifelé a terepet, hogyan és hol vezetett az út oda.
Dél Zemplén és Vihorlát vártúra 5. állomás - Komlóska (Solymos vára)
II. rész
A Gál-Mlakár Viktor nevével jelzett a várat bemutató kis füzet (melyet a Komlóskai önkormányzat is támogatott) a következő mondatokkal zárult 2008-ban:
„Solymos várának falai jelen pillanatban folyamatosan pusztulnak. Helyreállításához és további
kutatásához szükséges lenne egy állagmegóvási terv készíttetése, ami alapján pályázni lehetne a falkoronák megerősítésére, valamint az épületegyüttesek további módszeres feltárására. Erre a feladatra Komlóska önkormányzata szívesen vállalkozna is, de megfelelő anyagi erők, esetleges támogatók hiányában erre mindeddig nem nyílt lehetősége.”
2012. augusztus 12.
A sziklaplató lábánál cementes zsákokkal teli raklapokra leszek figyelmes, és valóban ezek az eredetileg törtkő habarccsal évszázadokkal ezelőtt felrakott kőfal állagmegóvására lettek előkészítve.
Maga a vár területe enyhén gazos, így a jellegzetesebb vármaradványok, mint a kör alakú tornyok alapjai,
a nyugati és keleti fal maradványai a várudvar felöl nehezebben kivehetőek.
Örömteli viszont, hogy az D-i fal külső síkja mentén állvány jelzi az állagmegóvás folyamatát.
A nyugati fal állapotát szemlélve az állagmegóvás itt is sürgető feladat, nem hiszem hogy meglepetésként ér valakit is, hogy ezen falszakasz a végóráit éli.
Az idei Castrum hírlevelet olvasva, Gál-Mlakár Viktor a várhoz kapcsolódó kutatási jelentését megismerve lassan kialakult bennem a feltételezés: Komlóska önkormányzata sikeresen pályázott 2011-ben az NKA-nál. A 2011-es munkák a Nyugati szakasz falának megtisztítását előkészítését célozták. Ergo joggal lehet számítani a falszakasz védelmére.
Örömteli, hogy a vár megmentésére állagmegóvására történnek kísérletek, bízom benne, hogy az esetleges jövőbeni anyagi források lehetőséget biztosítanak a teljes vár terület megóvására.
Nem tudom de ez a kapu dolog engem is érdekel,szerintem nem volt több kapuja a várnak. Lehet hogy a déli oldalon volt a tényleges bejárat a falszoros rendszer miatt,bár az északi oldal talán jobban megközelithető. A létrás utvonal semmi esetre sem lehetett felvezető ut azért ettől valamivel kényelmesebb utat választottak. Én ahogy ott jártam az szerint az északi oldalra képzelem a kaput. Nem csináltatok fotókat véletlenül a sziklába vágott résekről? amik lehettek gerendafészkek vagy falbekötés???
Amikor ott jártunk, az alaprajzon én is észrvetettem, hogy jelölnek ott egy őrhelyet, de a magam részéről úgy tűnt, hogy csak elrugaszkodott a rajzoló némiképp a valóságtól. Ennek ellenére alaposan megnéztem a szirtet és fel is másztam volna rá, de tényleg kizártnak tűnt, hogy van/volt ott valami. A képet elnézve viszont meg kell, hogy állapítsam, tévedtem. Még egy ok, hogy visszamenjünk! :-)
Kösz szépen a helyesbítést. Azóta sikerült kiokoskodnom, hogy a baloldali {déli} sziklán is létezett egy őrhely. Az archív fotón még egy nyílás {lőrés?} is látszik a csúcson.
Azon töprengek, hogy a szulyói várba a középkorban hogyan lehetett eljutni?
A jelenlegi zöld turistajelzést kizárom a lehetőségek közül, mivel annak nehéz terepadottságai miatt nem tartom valószínűleg a felhasználását. Csak modern világunk kalandvágyó turistáinak alakíthatták ki.
Marad először az északi oldal bejárata. Ott még a várkapu egyik oldala is látszik:
A szlovák cserkészkönyvben közöltek egy 1880-as fotót, ami déli irányból mutatja a várat.
Az alsó sorban: bejárat a várba -- szöveg szerepel.
Közelebbről nézve:
Tehát úgy tűnik a szulyói várnak 2 kapuja, északon és délen lehetett:
Ha majd legközelebb arra járok érdemes lenni ezen a déli kapun kimenni és megnézni napjainkban mennyire járható még?
Vajon kivezet valahol a piros turistajelzés útjára? Mert az olyan széles, hogy akár a középkorban szekérútként is használhatták.
A szulyói sasfészekből leereszkedve még beautóztunk a község főterére, ahonnét lefotóztuk ezt a csodálatos helyet.
Az alsó sorban: bejárat a várba -- szöveg szerepel.
