Trihn Xuan Thuan, Science and Buddhism: Gentle Bridges
Description: The general theme of the meeting is the discussion of how modern discoveries in physics and astrophysics have affected our view of ultimate reality. Thuan will discuss the latest developments in astrophysical cosmology (such as the data from the Wilkinson Microwave Anisotropy Probe (WMAP) regarding the Cosmic Microwave Background (CMB) results, the acceleration of the universe from supernova measurements and the galaxy clustering data). This will lead into more general questions pointing towards ultimate reality: Did the Universe have a beginning? Or is our universe just one in an infinite series of universes, without beginning nor end. Is the stunning fine-tuning of the universe, which has produced just the right conditions for life to evolve, a sign that a "principle of creation" is at work? How do galaxies and stars evolve?
Thuan will then discuss the view of reality as seen by a Buddhist, and compare that point of view with that of a modern physical scientist. How does the radical interpretation of reality offered by quantum physics conform to or differ from the Buddhist concept of reality? Do the profound changes in the worldview brought about by modern astrophysical discoveries lead to quite remarkable connections with the teachings of Buddhism? Thuans argument will be that some of Buddhism's views are strikingly similar to modern observations of the universe. Even though Buddhism and science have different ways of investigating the nature of reality, they complement rather than oppose each other.
"Shanks természetesen elismeri, hogy a sötét anyag létezése mellett egyéb bizonyítékok is szólnak. Inkább úgy fogalmaz, hogy nem magának a sötét anyagnak a létét kérdőjelezi meg, hanem azt, hogy az valamiféle egzotikus részecskékből állna. Ennek alátámasztására megemlíti, hogy amikor a múlt század harmincas éveiben Franz Zwicky először felvetette a hiányzó anyag problémáját, akkor egy galaxishalmaz stabilitásának magyarázatához 600-szor annyi sötét anyagot kellett feltételeznie a halmazban, mint az elektromágneses sugárzása alapján akkor észlelhető halmazbeli anyag mennyisége. Ma a röntgenműholdak mérései alapján azonban már tudjuk, hogy a galaxishalmazokban a tagok közötti teret nagymennyiségű forró gáz tölti ki, ezért a "Zwicky-arány" már csak 4-5. Ez természetesen még mindig nagy eltérés, de Shanks szerint a magyarázatára nem érdemes hipotetikus részecskéket bevetni. (Helyettesítő megoldás?)
....
Shanks szerint jó esély van arra, hogy az Univerzumnak valójában nem létezik "sötét oldala",
"Elképzelhető, hogy a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást vizsgáló WMAP űrszonda adatainak újbóli elemzése után búcsút kell vennünk attól az elmélettől, hogy az Univerzumot a sötét anyag és energia dominálja."
"Tom Shanks (Durham University) és diákja, Utane Sawangwit
Shanks természetesen elismeri, hogy a sötét anyag létezése mellett egyéb bizonyítékok is szólnak. Inkább úgy fogalmaz, hogy nem magának a sötét anyagnak a létét kérdőjelezi meg, hanem azt, hogy az valamiféle egzotikus részecskékből állna. Ennek alátámasztására megemlíti, hogy amikor a múlt század harmincas éveiben Franz Zwicky először felvetette a hiányzó anyag problémáját, akkor egy galaxishalmaz stabilitásának magyarázatához 600-szor annyi sötét anyagot kellett feltételeznie a halmazban, mint az elektromágneses sugárzása alapján akkor észlelhető halmazbeli anyag mennyisége. Ma a röntgenműholdak mérései alapján azonban már tudjuk, hogy a galaxishalmazokban a tagok közötti teret nagymennyiségű forró gáz tölti ki, ezért a "Zwicky-arány" már csak 4-5. Ez természetesen még mindig nagy eltérés, de Shanks szerint a magyarázatára nem érdemes hipotetikus részecskéket bevetni.
Sawangwit és Shanks egy nemzetközi együttműködés keretében a sötét energia problémáját is vizsgálják. Ha a sötét energia létezik, akkor az Univerzum gyorsuló tágulását okozza. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás fotonjai a teleszkópjainkhoz vezető útjuk során óriás galaxishalmazokon is áthaladnak. A halmazba való belépéskor először kékeltolódást szenvednek, majd vöröseltolódást, amikor elhagyják a halmaz gravitációs terét. Ha nincs gyorsuló tágulás, ez a két hatás kiegyenlíti egymást, ellenkező esetben a fotonok a galaxishalmaz elhagyása után is kissé kékeltolódottak maradnak. Az ennek megfelelő kicsiny hőmérsékletemelkedésnek látszania kellene a mikrohullámú háttérsugárzásban a halmazok irányában. A Sloan Digital Sky Survey keretében rögzített 1 millió fényes vörös galaxis (LRGs, Luminous Red Galaxies) átvizsgálásával kapott új eredmény szerint azonban ennek nincs nyoma. Sawangit szerint ha ugyanez adódik a déli égbolt új felmérései alapján is, akkor ez a probléma valóban komoly kihívást fog jelenteni a sötét energia és ezen keresztül a sztenderd modell számára.
Shanks szerint jó esély van arra, hogy az Univerzumnak valójában nem létezik "sötét oldala", de az obligát megjegyzés alapján további kutatások szükségesek ennek eldöntésére. Ebben segíthetnek majd a PLANCK űrszonda mikrohullámú háttérsugárzásra vonatkozó, az eddigieknél pontosabb mérései.
Az eredményeket részletező szakcikk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóiratban jelent meg."
Amiről írsz, galaxis szinten ki is mutatták. Hiszen a galaxisok csillagai szintén Kepler törvényeinek megfelelően keringenek a galaxis centruma körül, de a centrumtól távolodva ez egyre kevésbé érvényesül, egy bizonyos távolság után pedig már egyáltalán nem érvényesül. Lévén, hogy a keringés sebességét az adott távolságon belüli össztömeg határozza meg, a galaxisok rotációs görbéi arra engednek következtetni, hogy adott távolságon belül jelentős mennyiségű "észlelhetetlen" tömeg van jelen, amely nem bocsát ki semmiféle sugárzást......
"A ma legszélesebb körben terjesztett kozmológiai elmélet valójában nem elmélet, ugyanis a megjósolt sötét anyag és energia nincs még meg." Egy (tudományos) elmélet azért elmélet, mert megcáfolható. Ha az általa megjósolt dolog (pl. itt a sötét anyag) nincs meg, attól az még elmélet, legfeljebb nincs bizonyítva. Más vonalon viszont van bizonyíték a kozmológia mellett dögivel.
"XENON100 is a new dark matter search experiment, aiming to increase the fiducial liquid xenon target mass to 100 kg with a 100 times reduction in background rate, compared to the XENON10 experiment. XENON100 was funded by NSF to Columbia and Rice universities, together with European funding agency's support to University of Zurich, University of Coimbra and Gran Sasso National Laboratory. UCLA joined the XENON100 effort in April 2008. The current XENON100 detector is in operation at Gran Sasso Underground Laboratory. Its scientific reach is a spin-independent WIMP-nucleon cross section of 2 x 10-45 cm2 by the end of 2009. The most recent status of XENON100 can be found in talks presented by XENON100 members in various conferences."
"Using state-of-the-art cryogenic germanium and silicon detectors, the CDMSII collaboration is searching for weakly-interacting massive particles, or WIMPS, whose discovery could resolve the dark matter problem, revolutionizing particle physics and cosmology. This WIMP direct detection experiment is similar to CDMSI, which was located in a tunnel under the Stanford campus. But CDMSII is located deep underground in the Soudan mine in Minnesota, USA. This location provides vastly improved shielding from cosmogenic events which will reduce interference of known backgrounds particles. This will increase the chances of positively identifying a WIMP signal or will allow better limits to be placed on the interaction cross section of the hypothesized particles. The experiment is now running in the Soudan facility."
