tetokinyulas van mindenhol (kb 1 meter ami optimalizals eredmenye), de a nyugati ablakoknal ez sokat nem er, mondjuk ebbol csak ketto van. Az osszes tobbi ablak arnyekolt. Erre a kettore terv szerint kulso arnyekolo megy majd de meg nincs meg.
Pl a felső betonréteg öntésekor (cipő/kavics/betonvas által generált lyukak a fólián). Talán az alsó betonréteg is párologhat arrafelé, hiszen egy építkezéskor általában nincs idő kivárni az előző réteg tökéletes kiszáradását. De el tudok képzelni a felete lévő lakásban is olyan balesetet (kilyukadó kád, csőtörés vagy ilyesmi), amiből a víz valahogy lejuthat az eps-be (ha éppen a lyuknál nem, akkor talán a széleken). Hogy a bejutott nedvesség a (majdnem) tökéletes körbezártság miatt onnan aztán 99 százaléka soha többé ne távozzon, várva a további utánpótlást (legalábbis szerintem).
Kellene egy kísérletet végezni az eps folyadékszívására (nemigen vannak gyári adatok ilyesmire). Milyen színes folyadék viszkozitása hasonló a vízéhez? Saját színe, vegyület és ne keverék legyen (egy keverékben esetleg lévő apró festékszemcsék akadályozhatják a szabad szivárgást). Vagy a sima vizet mivel lehetne elszínezni hogy lássuk a szivárgás mélységét? Az élelmiszer festékek vegyileg színeznek, vagy csupán színes festékszemcsék keverednek a vízbe?
Pedig tulajdonképp a számítógép egy olyan fűtőtest, amivel dolgozni és játszani is lehet :-) Nekem szerencsém van, mert egy régi gépem van csak, ami monitorral együtt fogyaszt 100 W-ot, de így is észre lehet venni amikor egész nap ment, hogy melegebb van a szobában.
Mekk Elek:
Használd a hibernálást a gépen. Akkor áramtalaníthatod az egész rendszert. Bekapcsolás után fél perccel már használható is a gép. Addigra nekem magához tér a router és az adsl modem is.
ON
A vályogházban 23 fok van, 60 cm-es fal, 0 szigetelés, délelőtt 11 után nem éri nap az ablakokat. Viszont télen meg 15°C :( Most néztem a kazánunkat, abban 30 fokos a víz :-)
"Ezek szrint számíthat akár az is, hogy rövidebb időkre bealtatom, amikor épp nem használom?"
Off: Nálam a számítógép egy házi készítésű master-slave elosztóba van bedugva. A master aljzatba van bedugva a számítógép és az elosztó áramérzékenységét úgy állítottam be, hogy amikor a számítógép energiatakarékos módba kapcsol (képernyővédő helyett) akkor a gép lecsökkenő áramfelvételétől a többi (slave) aljzatban megszűnik az áramellátás (monitor, nyomtató, asztalilámpa, scanner, satöbbi). Persze a lassan feléledő és a folyamatosan kellő dolgok (DSL modem, router, switch, mobiltöltő, stb) nem a slave csoport tagjai, ők folyamatosan kapnak villanyt.
"Tervezés alat lévő házamnál az aljzat hőszigetelést két oldalról is csupasz, szellőző(?) betonréteg fogja közre (alulról ráadásul a mindössze 12 cm-es, alulról jól szellőző pincefödém) de én még ide is csak XPS-t merek tervezni."
Hogy kerülne a két betonréteg közé víz? Alulról vagy felülről áztatod olyan mértékben slaggal, hogy az ne tudjon elpárologni a felületéről? Vagy előre beáztatod az eps-t a felbetonozás előtt? :)
Reggel 17°C, most éppen 20,5van, miután egész nap 30 volt odakinn, és folyamatosan nyitva az összes ablak. Ha nem nyitnánk ablakot, 17 lenne egész nap.
60cm kőfal, fenyőerdőben. Nyáron ingyen "klíma" 8), télen kifűthetetlen :(
"es a 8cm beton+hideburkolat vajon mennyivel kisebb paraellenallasu, mint az 5mm bitumenes nehezlemez?"
A tömör bitument én teljesen párazárónak tekinteném (páraellenállás=kb.végtelen) a hidegburkolat mázas részét szintén, míg a fuga kb 50-es értékű lehet. Ennek eredményeképpen a teljes hidegburkolat felületre vetítve (a máz/fuga arányától függően) a teljes födém átlagos páraellenállási tényezője 1200 és 6000 között lehet szerintem. Ami ugyan nem végtelen (mint a bitumen) de azért elég sok.
Sose gondoltam arra, hogy a szgép is mennyit fűt! Pedig mennyire logce! Ezek szrint számíthat akár az is, hogy rövidebb időkre bealtatom, amikor épp nem használom? Ezt mindig olyan apróságnak vettem, a fogyasztását is...
Reggel 20°C-ról indulunk mivel éjjel nyitva van az ablak, estére általában 22-23 fokig emelkedik. Attól függ, mennyit megy a számítógép a szobában. Idén 24 fok volt eddig a legtöbb amit mértem. Szerintem most ez az 1 hetes kánikulába fel fog menni 25 fok fölé.
Belül a függöny hatása felmelegedés ellen tizede a külső árnyékolásnak.
Ami bement az üvegen, az már benn van, és melegíti a belteret.
Nincs az a két ablak tetővel, eresszel (ahogy a dojcsok monnyák "konstruktive Sonnenschutz") árnyékolva? Ez tervezési hiba, egy jól megtervezett PH-nál főleg.
Szóval létezik olyan építőiparban használatos anyag, amely a párát átengedi, de a levegőt nem? Vagy fordítva: légáteresztő, de párazáró? Nem keverem a fogalmakat, csupán kerülöm a többség számára érthetelen szakkifejezéseket. "Parciális nyomás" meg "telítettségi nyomásgörbe" helyett közérthetőbb ha pl "kiszáradásról" "jó kiszellőzésről" beszélünk. Különösen azért, mert a fenti szakkifejezéseket én sem értem :)
"16-18 koruli levegot hoz be (most mar inkabb 18). Tehat pl most nincs kondenzacio."
Ha olykor megnézed a harmatpont térképet is, akkor azt is láthatod, hogy a föld alatti csőszakaszban lehet-e kondenzáció (szabadból beszívott levegő állapota).
Idézek az általad megadott anyagból: "Tulajdonságok: Víztaszító, idôjárásálló, PÁRAÁTERESZTŐ, lemosható, ..." Páraáteresztő, tehát az alatta lévő hőszigetelésből ki tud szellőzni a nedvesség. Tehát ez alá nem szükséges a drága xps.
"paradiffuzios ellenallasi szam: 121 ... a betone kb 50 ""
Köszi az adatokat. Tehát: 2 mm vastag fenti műgyanta vakolat réteg páradiffúziós ellenállása megfelel (121 x 2 mm =) 24 centi vastag levegőének, és 120 mm vastag betonréteg páradiffúziós ellenállása megfelel (50 x 120 mm =) 600 centi vastag levegőének.
Ezek szerint a pince födémen keresztül kb 25-ször lassabban száradna ki a hőszigetelés, mint ha csak vakolva lenne. Egyébként sokkal nagyobb (legalább 100-szoros) különbségre számítottam.
Kinel hany fok van ebben a hosegben? Nalam most elosszor felkuszott 24-ig. Megy a szellozteto folyamatosan (150 m3/h koril) 16-18 koruli levegot hoz be (most mar inkabb 18). Tehat pl most nincs kondenzacio. Ejszaka ha a bentinel alacsonyabb homerseklet van ki szoktuk nyitni az ablakokat is (ahogy azt a ph intezet munkatarsai is javasoltak:) Igy reggelre 22.5 korul szokott lenni. Eddig teljesen elegedett vagyok, a 25 fole melegedes valoszinuseget 4%-ra becsultek, meglassuk mi jon ki. Ablakokon kivul semmilyen arnyekolas nincs, a ket nyugati ablak ami kritikus ezeken feher hatu sotetito van behuzva.
Konkrét típust mondj, megnézném a termék leírását, hogy a vakolat valóban teljesen légzáró-e és ha igen, javasolják-e az alkalmazását hőszigeteléseken.
Mondjuk mivel találtam az interneten eps-sel tervezett házaljzatok és lapostetők rétegrajzát is (sőt, még kőzetgyapotos lapostető rétegrendet is találtam valahol!) ezért ezt sem tartom lehetetlennek. Csak megbízhatatlannak.
Nem szándékoztam gúnyolódni, bocs! Ez az ár tényleg baráti a magyar listaárhoz viszonyítva.
Azért azzal a kivitelező jelölttel vigyáznék a helyedben. Óriási kamu ez az eps150+talajpára szigetelés vs. Xps spórolás. Persze hogy olcsóbb az előbbi. Aljzatba xps- t soha az életben nem raknak. Talajpára szig.-t (szurok) meg mindíg, ami fölé meg már felesleges az xps. Helyette eps100. Minek az eps150, dodzsemezni akartok a szobában? Ha valóban félsz a fokozott nedvességtől, vállalható többletköltség a perinsul, de a továbbiakban jól nézd meg mire adsz a szükségesnél több pénzt, mert elszáll a költségvetésed, mint a vonatfütty. Na nem okoskodok tovább, várjuk a fotókat! HAJRÁ!
Inkább úgy fogalmaznék, hogy alacsony energiás ház aljzatába XPS. Az (valószínűleg) teljesen mindegy, hogy a házam aljzat-hőszigetelése alatt tömörített kavics réteg (á la Wulfin) vagy lemezalap, esetleg egy sík tetejű pince van - ha egyszer nincs kiszellőzési lehetőség egyik esetben sem.
Kivéve, ha valaki tud légáteresztési értéket mondani 12 centi vastag vasbetonra :) mert én is jobban örülnék, ha elég lenne oda az eps is.
a szokasos mugyantas vakolatok kevesbe engedik at a parat mint a jarolap. ez tuti. a nem fagyallo jarolap pl pont azert nem fagyallo, mert nem vizallo, siman felveszi meg leadja a vizet.
