Kedves stoki!
A vályogtéglás házak is vályogházak, akárcsak a különbözö tömés vagy vertfalú házak. A vályog önmagában nem szigetel, csak a belekevert szalma, vagy a tömés vagy vertfalu házak esetén a közte lévő nád stukator. Az viszont igaz, hogy a hőtároló (vagy hidegtároló) képessége eltér a téglától.
Vályogház esetén azonban nem elég, ha a vályog működése megfelelően biztosítja a belső klímát, bizony télen a legnagyobb hőveszteség az ablakoknál és a tető felé képződik. Abban az esetben ha födém nincs kellő módon szigetelve, akkor hiába vályog a házad, elszökik a meleg. Ez hatványozottan igaz az ablakokra. Télen le kell szigetelni őket, főleg ha nagyon régiek és rosszul záródnak.
Nálunk a megfelelő klíma kialakításához a kulcs a födém szigetelése volt. Mint már említettem, nálunk a hagyományos sarazott palfon helyett egy szendvics szerkezett lett kialakítva (nem is túl nagy összegért), ami felűlről lefelé a következő:
Colos vastagságú deszka, vékony léáteresztő fólia, nád stukator (kb 4 cm), szigetelő kőzetgyapot (kb 5 cm), légrés (kb 1 cm) majd gipszkarton.
Idén még egy trükköt csináltunk. A bejárati ajtó csak szimpla, hőszigetelés mentes ajtó volt. Kívül nyáron elötte egy szúnyoghálós kis léctákolmány volt felszerelve, erre télre fóliát erősíttettünk, ami üvegházként működik. Ha süt a nap, akkor a két ajtó között lévő légrés felmelegszik, éjszakára viszont nem tud igazán visszahűlni.
Ha a rések-repedések nem túl zavaróak, akkor kár lenne elbontani a házat, inkább érdemes egy kicsit álldozni rá, és akkor egy-két fűtésszezon alatt visszahozza az árát.
Vályogház, igen vagy nem?!A válaszom: IGEN!!!!
Több mint két éve egy terméskő-tégla-vályog parasztházban lakunk Leányfalun. Csodálatos környezet, tökéletes állapot a klasszikus parasztáz jellemzőkkel: hosszú tornác, borospince (száraz!!!), fagerenda, hajópadló, cserépkályha. Emellett a kor komfortigényével: cirkofűtés, telefon, víz, villany, gáz, tévé, két kocsi számára beálló, parkosított kert.
Az általatok említett vizesedéses problémákat ezidáig egyáltalán nem tapasztaltuk.
Egyetlen problémánk, hogy kölcsönöket vettünk fel a megvételére + kocsit lízingelünk és kisbabát várunk. Az én keresetem kiesik, a kölcsöneink maradnak, éppen ezért szeretnénk eladni és a vételárból a kölcsöneinket kifizetni.
Szóval, akit érdekel egy csodálatos állapotban lévő hangulatos parasztház Leányfalun, az írjon az emil címemre!
Igen ez így van, ahogy Te írod és is így olvastam, mivel a föld nagyon jó hőtároló és elég rossz hőszigetelő anyag és mivel sok van egy falban ebből az anyagból, ezért lassabban reagál a külhőmérsékletre. A dombházaknak pont ez a csúszás adja azt a tulajdonságát, hogy nyáron hideg és télen meleg, mert akkor a betárolt nyári hőmérsékletet télen adja le és a téli betárolt hideget meg nyáron. Ez a csúszás kb. 2-3 hónap, ezért az átlag évi hőmérséklet stabilabb, egyenletesebb, mint egy sima háznál.
SISTER által tapasztalt szuper hőszigetelést én nem tapasztaltam, igaz a mi házunk nem annyira pöpec, mint az övéké (se alap, se felső hőszigetelés), úgyhogy lehet, hogy itt a hiba...
Sajnálom, pedig egyáltalán nem mindegy ...:(
Pl. az ezen a címen látható házak magyar megfelelői is földből (vályogtégla) vannak :
http://www.vetsch.ch/website/Sprayed/index.html
mégsem illik valahogy rá az a szó, hogy vályogház...;)
Szóval szeretnék egy tévhitet eloszlatni : a vályogház nem azért meleg mert a falazat jó hőszigetelő hanem mert hatalmas tömegü anyag van beleépitve ezért csak lassan reagál a környezeti hőmérséklet változására . Az én telkemen van egy
150 éves vályog és egy uj szupertégla is de a nyarat csak a vályogházba lehet elviselni! Sajnos most lekell bontani mert egyáltalán nincs alapja és folyamatosan süllyed. Ha lett volna neki egy kicsi akkor biztos felujitom. Ha sokat kell füteni
(nemcsak tél elején amikor fel kell füteni a falakat) akkor azt javaslom hogy vizsgáljátok meg van-e szigetelve a teljes padlófelület viz ellen ugy mint a mai házaknál. Felujitásnál válasszátok inkább az aláfalazást+valami bitumenes vastaglemezt. A padlónál kavicságy +aljzatbeton(10cm) +bitumenes nehézlemez+lépésálló hőszigetelés(4cm) +fedőbeton(6cm) és válasszatok valami faanyagu padlóburkolót A falat lehet vakolni rabicozás után Vaporexes habarcsal és ha csak meszelitek ez segit az esetleges nedvességet elpárologtatni! Csak adalékképpen akis ház lebontása után a 150éves vályoból fogom a garázst megcsinálni!
Üdv közöttünk Stoki.
Ezek szerint voltál katona?:))
Ha elolvasod a topicot, láthatod, hogy nincs ember, aki megmondaná biztosan, melyiket nevezzük vályogháznak. Ez vidékenként változó.
Valaki úgyis ellentmond, és be is bizonyítja az ellenkezőjét. Mint Tevje, a tejesember: neked is igazad van... neked is igazad van, tudod mit, neked is igazad van.
A lényeg: földből, valamilyen adalékanyaggal, valamilyen technológiával készül, oszt slussz.
A hőszigetelésre: az egybe-fal (azaz, amikor nem téglákból, hanem zsalu, stb. közé döngölt tömör anyagból - agyagból - készül) talán hőszigetelőbb, rések sincsenek benne, bontás közben a csákány szikrázik (saját tapasztalat).
Én a felújítást tudnám támogatni, persze ehhez minden körülményt ismerni kellene.
Hoppá...
Ha jól olvasom az utolsó mondatodat, akkor lehet, hogy mégsem voltál katona?
Na, ugye mondtam, hogy ismerni kell minden körülményt!
Úgy néz ki, hogy nyáron magam is beköltözök egy "vályogház"-ba, de még nem tudom, hogy érdemes-e. Ezért kérdezném tőletek, hogy nektek mi a vályogház ??? Az 50-70 centis fallal bíró, vagy a vályogtéglából kirakott házikó. Nekünk az utóbbi van, de ezen a télen egyáltalán nem tapasztaltam, hogy ez olyan remek meleg ház lenne. Emellett még a repedések is, meg a bogárrágta rések is, amikkel nem tudok kiegyezni. Legyetek szívesek szűkítsétek a kört, hogy mi számít jó, meleg vályogháznak. Ez számomra azért lenne fontos, mert azon gondolkodom, hogy romboljak, vagy felujítsak...??? Persze ha rombolok, akkor marad a földszigetelés, csak annak egy speciális formáját szeretném megvalósítani, úgyhogy nem vagyok egy földellenes némber...:) (...álom...)
Csinyááttam hozzá egy kis piktúrát is :o)
A zsaluzathoz használt pallók fekhasználhatók a födémzetnél, úgyhogy még takarékos is :o)))
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Gyerekek!
Emelkedik a Tisza, úgyhogy szurkoljatok. Amúgy mit szóltok a Biztosítók hozzáállásán? Addig, mig állandóan aszály volt, meg szárazság, és azt sem tudták, hogy mi fán terem az árvíz, addig bátran és pofátlanul beszedték a pénzt, most meg csak úgy felbontják a biztosításokat.
Szia Julo!
" Ja, és megkérdezném, hogy milyen anyagot használtak a szigetelésre? Lemez vagy egyéb? "
Sajnos a pontos nevét nem tudom de a tüzépen "ipa" köznyelven futott (olyan több rétegű talán 5 réteg bitumenes szigetelő), és tettünk alá és fölé sima bitumenes lemezt, hogy ne sérüljön a fölötte lévő falazat ékelésekor.
Az eljárás az volt hogy a 1m széles tekercset kettévágtuk ( nagy szívás volt ) és azt terítettük ki az alapra, ahol elfogyott vagy sarok volt ott PB palackról üzemeltetett lánggal össze ragasztottuk.
üdv.
greenlak
Amennyiben elfogadtsz egy tanácsot ezt a falbontásos módszert válaszd, még ha nagyobb rumli is,mert ez a jobb megoldás saját tapasztalat!
Nálunk a kőművesek csinálták és nem kellett más "szigeteléses " szakember közreműködését kérni, viszont az igaz, hogy az egyik mesterünknek volt 10 év tapasztalata még az "átkosból" a műemlékvédelmis korszakából.
üdv
greenlak
Nagyon köszi a szigetelős választ, alighanem a bontásos eljárás lesz nálam, mert tartok tőle, hogy meg kell erősíteni az alapot is, de majd a szakember megmondja.
Ismerősömnél ugyanez volt a helyzet (ő sk. csinálta), szakaszosan kibontották a falat, csak nem merev lemezeket helyezett be, hanem valami korszerű bitumenes-üvegszálas(?), hajlékony anyagot, amit átfedéssel rakott be és hővel ragasztott egymáshoz. Alá meg betont nyomtak egyidejűleg, az alapot megerősítendő. (Én legalábbis ennyire emlékszem abból, amit elmesélt.)
A leírt falátvágásos módszert (tehát amikor egy gépi, vagy kézi fűrésszel átvágják a falat, és szigetelést ütnek bele) szakemberrel célszerű csinálni. Ez ügyanis elég nehéz dolog, a szigetelőanyagnak folytonosnak kell lenni, ha a rés túl széles, ki kell ékelni stb. És az elkészült munkára garanciát kell, hogy adjon, mert később ha bármi történik, akkor nagyon nehéz helyrehozni.
A falbontásos módszert igazság szerint minden kőműves-iskolában, építőipari szekiskolában tanítják, tehát ismerni kell az utcáról beesett szakiknak is. Az elkészült szerkezet utólagos meghibásodására kisebb az esély (úgy, ahogy Sister írta, ellenőrizhető a dolog),de azért én azt javallanám, olyan valakivel csináltasd, aki már csinált ilyet. Ui. ennek is vannak mesterfogásai, és aki jól tud mondjuk kéményt vagy ólat falazni, nem biztos, hogy ezt is jól meg tudja csinálni.
Kedves Sister!
Amit leírtál, valószínűleg az egyenlőtlen épületsüllyedésből - vagy a konszolidáció hiányából - származó károsodás, a kedvenc épülethibám. Van, aki évekig el tud csámcsogni egy ilyenen, vagy éppen doktori disszertációt ír belőle.
Nem irigylem a tulajt, egy másik ház áráért tudja majdan elhárítani a hibát.
Sziasztok!
Lehet, hogy buta kérdés:
Szerintetek az ilyen jellegű szigetelést külön erre szakosodott egyén végzi vagy bárki meg tudja csinálni? Úgy értem, hogy ha amúgyis felújíttatom az épületet és egyéb munkálatok is vannak és jönnek a kőművesek, akkor vajon ők ezt is meg tudják elfogadható módon oldani vagy jobb, ha spéci szagembert keresek erre a feladatra?
Van egy érdekes esemény amit szeretnék megosztani veletek. Meséltem, hogy gyakorlatilag a Tisza és a Holt-Tisza között lakunk. Tőlünk nem messze építettek sok-sok 10 milliókért egy téglaházat, kb fél éve készültek el. Azóta a tartógerendájuk közül az egyik meghajlott, néhány helyen megrepedt a tetőteret borító lambéria, és két ajtófélfa is megvetemedett. Lehet, hogy rosszul gondolom, de elképzelhetőnek tartom, hogy egy ilyen kavicsos régi ártéren (kb 2-2,5 m mélységben már kavicsos a talaj, 9 métertől pedig tiszta kavics) jobb megoldás egy rugalmasabb anyagból építkezni (vályog) mint téglából.
Nagyon sokan csinálják még. Sok esetben jobb megoldás mint a falátvágás, sok egyéb hibát is lehet ezen módszer alkalmazása közben korigálni.
Vannak esetek, amikor nem is a szigetelés javítása érdekében bontják ki az alsó részt, hanem mondjuk azért, hogy a vályogfalazatot kicseréljék téglára. Ez a ház élettartamát is megnövelheti.
Köszi, mzm, én voltam a szigeteléses kérdező!
Kérdések:
Van szerinted olyan szakember, aki az utólagos szigetelést így készíti?
Jól értem, hogy az a fő különbség, hogy az egyik esetben VÁGNAK, a másik esetben BONTANAK?
Sziasztok!
Szerintem is bármilyen tető mehet a vályogházra, amit elbír. A nádtető szép, meg stílusos is, de nagyon sokba kerül, és nagyon karbantartás-igényes.
A fűrészporos tapetta?
Szerintem akadályozza a fal lélegzését, hiszen a fűrészport valahogyan csak fel kellett ragasztani a hordozóra. De ha valaki ismeri a gyártási folyamatot javítson ki.
Régebben volt egy kérdés az utólagos falszigeteléssel kapcsolatban, amire azt válaszoltam, hogy jelenleg a legjobb a falátvágásos módszer. Korrigálnom kell magamat: ugyanis ezzel egyenértékű, ám sokkal régebben kikisérletezett - és talán ezért jobb - módszer az, amikor a falat egy nagyjából 1,0 méteres szakaszon 20-25 cm-es sávokban teljes keresztmetszetben kibontják, a szigetelőlemezt behelyezik, továbbtekerik, majd a falazást visszarakják. Azért jobb, mert ez biztosítja a szigetelőlemez folyamatosságát, ellenőrizhető a technológia, nem kell drága falátvágó gép hozzá - csak...
Csak jóval munkaigényesebb, időigényesebb, és nagyon kell érteni ahhoz, hogy valaki károsodás nélkül ki tudja bontani és vissza tudja falazni a falat. És perzse nagyobb felfordulássla jár.
De ezt a technológiát már a 30-as évektől ismerték, és az eredmény tényleg a legjobb.
Egy jól megépített, kellő alappal rendelkező vályogházat nyugodtan lehet akár cseréppel is fedni, megfelelő teherbírású tetőszerkezet estén, nyílván megfelelően kell méretezni a falak terhelhetőségét is. Nagyon szépek, és viszonylag könnyűek a különböző cserepes lemezek, amelyek között van olyan is, amelyik nem a Lindab féle fényes cserepeslemezek, hanem kicsit rusztikusabb hangulatú matt színekben is kapható. Szép lehet a kanadai fazsindely is, de az nagyon drága.
Sziasztok
Milyen tetofedest erdemes a valyoghazra tenni?! Nalam sajnos a nadfedes kiesik, mert allergias vagyok ra, es megfulladnek a sajat hazamban...:) Szoval, mit lehetne helyette hasznalni?!
koszi
Wad
Ja és még egy kérdés. Csak kacérkodok mégis a síkpalára történő kicseréléssel, de abból színes kellene. Halottatok ilyenről, ha igan akkor kigyártja, hol lehet ilyet beszerezni?
Fiúk, lányok!
Szeretném megkérdezni tőletek, hogy szerintetek a fűrészporos tapéta nem gátolja-e meg a vályogfal lélegzését? Remélem nem, mert pont abban a hitben raktunk fel fűrészporos tapétát, hogy az természetes anyagból készült, és légáteresztő.
Öregház, jóház, csak állandóan dolgozni kell vele. Ez be is bizonyosodott, mivel a vízvezetékek szelepeit cserélhetjük most meg, megette őket az idő. Még jó hogy nem lett megint csőtörésem.
