Nekem is ők voltak kint. Szimpatikusak, számla, minden van, csak éppen a vályogházhoz értéshez teszek egy kérdőjelet. De ezt csak halkan súgom... :-) Nagyon sok képet csináltak, de ennek csak a töredéke lesz benne a szakvéleményben.
Tetol oldatot fog javasolni faanyagvédelemre azt is megmondom neked! :-) Sőt nekem a melléképület tetőre mondta hogy 5-10 éven belül csere.
Bár azt nem értem hogy miért... ha kipermetezem akkor életem végéig is jólehet nem? Erre azt mondta hogy az új tetők 50 évre tervezettek...
Szóval az lenne a biztos ha te küldenél képet a gerendáról.
Az hogy perceg elég ha csak 1 db bogár van benne. Ha nagy a baj az látható képről is.
Ahány ácsot megkérdezel, az annyiféle árat fog mondani.
Tehát: amennyi ácsot csak meg tudsz kérdezni (persze úgy, hogy meg is nézik a tetőt), kérdezz meg, mert csak így találsz megfelelőt. És ne csodálkozz azon majd, mekkora lesz a szórás, amit mondanak...
ugy tunik szet fogjuk szedni a valyoghaz furdojet es ujracsempezni az egeszet. nagyon kivancsi vagyok mi van a burkolat alatt. arra vonatkozoan van vmi ajanlas, hogy max. mekkora csempeben erdemes gondolkodni valyoghaz eseten a furdo falara? gondolom a falak egyenetlensege miatt jobb vmi kisebb meretu csempet felrakni?
A statikus csinált képeket elvileg holnap holnapután megkapom pdf-ben az anyagot meg írásban is postázva. http://www.statikustervezes.hu/ ők csinálták szimpatikus volt a statikus. Ha megkapom az anyagot még konzultálok vele.
Nem tudom, hogy mik (milyen bogarak) lehetnek a gerendában, de nálunk kb a 2.évben percegést, kaparászást hallottam a gerendából. Nem találtam meg a hang forrását, de lefújtam. Azóta csönd van.
Pár képet tudnál küldeni a gerendákról hogy hogyan is néz ki az a rovarkár?
Védőszerrel lekezelést nem ajánlották, nem próbáltad?
Mert nekem is van rovarfertőzött gerendám de én bízom benne hogyha lepermetezem akkor kidöglenek.
AMúgy vályogházak károsodásával kapcsolatban van valami szakkönyv, leírás stb?
Mert mostanság effektíve figyelem az ilyen házakat.
Pl van egy idős néni háza ahol eldugult az eresz és én takarítottam ki, ott vettem észre egy furcsaságot.
Az ereszből a víz a ház mögött járdára folyt, meg az eső is mindig arról éri. A járda és vele együtt a ház is annyira megsüllyedt hogy a járda befelé lejt. Nos az eldugult eresz a járdára folyt, de mivelhogy befelé lejt a ház végig, éveken keresztül ázott, a belső penészedés miatt derült ki a dolog.
Lásd képet:
Élőben sokkal durvábban néz ki.
Nos a furcsaság az hogy a ház hátsó fala, ami a képen van az egy kicsit megdőlt kifelé, de nem maga a fal, hanem mintha az egész ház dőlt volna meg, sőt a ház túloldali elülső fala meg olyan mintha befele dőlne.
Ergó a meglátásom az hogy a ház hátsó része megsüllyedt, a fal megdőlt az magával rántotta a ház túlsó falát is.
Tehát mintha az egész ház dőlne az egyik irányba. Évek óta ilyen, de most jöttek ki a repedések, minimálisak de vannak. Szóval nagyon lassú, évek alatt lezajló folyamat. Mindenesetre kíváncsi leszek mi lesz a vége. És itt sem hiszem hogy ezt ilyenre építették volna, hanem szerintem ilyen lett magától.
Mindenesetre ha mérhető lenne akkor kiderülne hogy mekkora alakváltozást, károsodást tud elviselni a vályogház szinte repedések nélkül.
Ha nyerek a lottón akkor ráállnék a vályogházak tanulmányozására, szakértésére. :-)
Olyan emberrel még nem találkoztam aki értene hozzá...
Ez olyan mint a bogaras tetőgerenda is. Egyik szakértő szerint csere, másik szerint nincs is benne élő bogár, a 3, szerint meg ki kell permetezni... Sehol nem találtam referenciát ahol pl bogaras tetőt kipermeteztek volna vagy hasonló. Én is most fotóztam, jövőre ha lesz pénz akkor permetezek is, aztán évek után kiderül hatott-e. Sőt van olyan ház ami dugig van bogárral és figyelemmel kísérem. ...
Teljesen más:
szerintetek ezzel a házzal műszakilag mi történt? Nekem nem süllyedésnek hanem túlzott födémnyomásnak tűnik:
Kilátásban van egy ház 115 nm plussz 70nm melléképület a ház folytatásaként. Két különböző tetőszerkezettel. Mind a kettő fa födémes csak a tető a nagyobbiknál a szarufák torokgerendásak a kicsinél azt hiszem úgy mondják, hogy aládúcolt. A födém gerendák jó állapotban vannak, de a szarufák rovarkárosak. 2002-ben a szarufák kb 1/5 része ki lett cserélve illetve az összes tetőléc új. A statikus azt mondta a tető állapota általános, de max 3 éven belül csere a szarufa mert átterjedhet a tető gerendára.
Szeretném megcsináltatni, de minnél olcsóbban, szóval ha én leszedem a tetőcserepeket és megveszem az anyagot akkor mit gondoltok körülbelül mennyiért lehetne megcsináltatni. Tudom, hogy nem lehet pontos összeget meghatározni de valami nagyságrendbe mennyi lehet?
Amúgy a ház minden eleme jó a statikus szerint is jól karbantartott ház csak a tető a hibás. Ajánlotta esetleg a bárdolást de az csak tűzoltás és hát sztem nem is csinálják már.
Annyit változott a leányzó fekvése, hogy a 12 cm kőzetgyapot az 55 cm-es falról elvileg elhagyható, mondta a tervező, de még utána érdeklődik. A gerébtokos ablakok helyett mindenképpen 3 rétegű üvegezésű lenne jó.
Még nagyon az elején van a tervkészítés.Az alapból terméskő látszik ki, mélyebben még nem volt feltárva.
Azért ezt ne hasonlítsd egy Technocol Rapidhoz....
Nem volt rossz a vályog...akkor...
Mindennek lehet nevezni a mai világban csak komfortosnak nem.
Vagy hagyod úgy ahogy van (szigeteletlenül (oldalt, alul)) és lesz egy komfort érzés nélküli épületed, vagy belemész abba a "játékba" hogy korszerűsíted, szigeteled, betonozod (alul) és kapsz egy élhető, fenntartható házat.
Egy fontos kérdés : van alapja a vályogháznak? Falak alsó vízszigetelése rendben van?
Egy a "sorsdöntő" ebben a helyzetben.
No és persze a legfontosabb! Szigetelt házban szellőztetni! Gyakran, rövidet!
Családunkba becsöppent egy jó állapotú régi vályogház.Első felindulásunkban csak szükséges felújítási
munkákon gondolkoztunk ( tetőcsere, a hozzá épített előszoba újraépítése, fürdőszoba átépítés stb.)
Az előszoba újjáépítése miatt ( a régi "romos") a polg. mesteri hivatal építési osztálya kéri az építési engedélyt, ezért a távlati terveket előre hozva egy nappalival és egy hálószobával bővülne az épület.
Most van folyamatban a tervezés.Amikor megláttam a tervezett rétegrendet rettentően elbizonytalanodtam.
Rétegrendek:
Külső vályog fal:3mm szinező vékonyvakolat,12cm ROCKWOLL kőzetgyapot hőszigetelés
55cm vályog falazat,1,5cm belső vakolat+glettelés, belső festés
Külső tégla fal:3mm szinező vékonyvakolat,12cm BAUMIT hőszig.rendszer, 30cm POROTHERM 30
N+F falazat,1,5cm belső vakolat+glettelés, belső festés
Szerintem statikusból kétfajta van, az egyik szerint dózer mind, másik szerint meg mind jó, ezek a házak ilyenek, repedtek és görbék a falak. :-)
Én is mikor kérdeztem hogy 50 évig jó lesz-e a tető akkor kiröhögött és mondta hogy ember, az új tetőknek annyi a tervezett élettartama....
Ezeket ahogy én is rájöttem zsákbamacskaként kell venni. Vagy jó lesz vagy se. De ezt csak az idő fogja megmondani és nem a statikus. Én hívtam statikust, a fórumokon több okosságot fogsz hallani. Statikus csak arra jó hogy tuti ne legyen életveszélyes és nagyon gázos az épület.
Lehet akárhogy vigyázol rá bír még 100 évet, de az is lehet hogy holnap kidől a fala...
De használt házakra, mégha téglából is van azokra is igaz.
Ha nem vizes, ha nincs benne gomba, meg szubogárral teli födém akkor jóeséllyel nem nyúlsz mellé. A vályog időben szól ha valami nem teszik neki.
Persze ha nem tetőtér beépítést akarsz meg uszodát bele stb. :-)
Gyanúsat látsz rajta? Fénykép esetleg? Mit akarsz vele ( tetőcsere, hőszigetelés stb) vagy csak beköltözni?
Jó bár pont én mint laikus írok.... rám ne hallgass, én is kezdő vályogos vagyok.
Igen ez viszonylag "új" ház 78-79-ben épült, rendes alappal/falakkal. Csak a sátortető a bajom, azért is kérdeztem, hátha neked olyan megoldás van ahol máshogy van a teherelosztás.
Ne haragudj, de a TE mondatod, amin én meglepődtem, és kijelentettem, hogy ilyet nem mondtam, így szólt (én is visszakerestem a fórumon):
"mzm írt hogy 50 évig bírják átlag a túlterhelést a vályogfalak stb stb."
Amit én mondtam, az pedig:
"de mivel a földfal plasztikus anyag, egy ideig ellenáll a nyomóerőnek, de van egy időhatár, amikor már nem bírja a túlterhelést. Ez a tapasztalat szerint nagyjából 50 év".
A kettő nagyon nem ugyanaz.
És ne haragudj, de nem szeretnék egy videó alapján véleményt mondani a házadról. Nem vagyok híve a távdiagnosztikának.
Nálam a járda fölött van jóval a vízszigetelés szerencsére.
Felment a videó a youtube-ra, körbejárom a házat a repedéseket videózva akit érdekel: ( fogaskerék ikonnál kapcsoljátok be a feliratokat, illetve fel is gyorsíthatjátok hogy ne vegyen el 15 percet, hanem csak 7-et az életetekből): + alaprajz
Mzm gyakran szokta írni a nagyobb repedésekre hogy statikus. Én megtettem, mert ugye féltem hogy födémnyomás vagy valami hasonló.
Aztán ha megjön az írásos statikai szakvélemény azt is közreadom.
ez azért így nem biztos, hogy rendben is van ám! mert lehet, hogy a járda éppen a szigetelést kerülte meg, tehát ment fel a nedvesség... szóval egy rosszul kivitelezett járda ronthat a helyzeten.
A padlásfeljáró, fürdő falát akarom piszkálni. Tető nem terhel rá.
Meglepődtem a statikuson, azt hittem azt fogja mondani hogy az ilyen földház az szar és le kell bontani. De nem, azt mondta jólvanaz. :-)
Jól olvasom, neked vert falú házad van, rajta betontálcás födém + salak? Akkor az jó erős ház lehet... :-)
Mzm-re visszatérve meg, megtaláltam az 50 éves túlterheléses válaszát.
Na ebből a hozzászólásból vettem én azt hogy 50 évig bírják a túlterhelést a vályogfalak:
" de mivel a földfal plasztikus anyag, egy ideig ellenáll a nyomóerőnek, de van egy időhatár, amikor már nem bírja a túlterhelést. Ez a tapasztalat szerint nagyjából 50 év."
Szóval mzm? :-)
De elég cserébe ha majd megnézed a házamat videón és véleményezed te is. :-)
Milyen padló? Mert ha metlaki, laminált és tsai. akkor csere &|| nagyjavítás. Ha roncsolás nélkül felszedhető, akkor... Nem. Számold bele a körülményekbe azt is, hogy a padló alá sem árt a vízszigetelés... Ennek fényében csak ennyit tudtam nyilatkozni - és ez sem szentírás.
Azt mondta hogy semmi gond nincs a házzal, nyugodtan lakható. Szóban mondta, de majd küldi az írásos szakvéleményt is.
A tervezett faláttörésekre is igent mondott, illetve a nyílászáró cserékre is. Annyit mondott hogy lehetőleg faablakok legyenek az újjak is, illetve betonozni is lehet de hagyjak ki 5-10 centit a falnál. Ha meg tovább mozog akkor alá kell betonozni. Ennyi.
A tetőbe kell majd egy gerendát kicserélni a fedélszéknél mert el van repedve, mondta hogy fordítva rakták be és azért, nomeg ugye azért mert a ház egyik sarka annyit süllyedt hogy az ellentétes irányban eltörte a fedélszéket.
SZóval akkor nyugodtan aludhatok, biztonságos a ház. :-)
A falak ferdeségére meg annyit mondott hogy ez ilyen, így lett építve de repedés nem utal rá így nem is fog bedőlni egyik sem.
Pedig teleraktam a házat kívül-belül ingával, egy rajzszögre kötöttem cérnát, a cérna végére egy kulcsot. A rajzszöget a fal tetejére rögzítettem, az ellensúlyt meg lelógattam majdnem a padlóig. Így szépen kirajzolódott hogy mennyire egyenes a fal.
Van olyan fal is ami szépen egyértelműen nagyjából egyenes, de mint amiről a múltkor is írtam azok meg egyértelműen dőlnek.
Az alaprajzon jelöltem zöld nyilakkal a falak dőlési irányát, háromszöggel meg az egyenes falakat. A falakat mindkét oldalt megvizsgáltam "ingával". Vagyis amikor az egyik oldalt pl felfekszik a falra az inga, a másik oldalt meg pl 5 vagy 10 centire eláll akkor egyértelmű hogy meg van dőlve a fal.
Amelyik fal meg van dőlve az mind befele dől, igaz van válaszfal is megdőlve.
A statikus azt mondta hogy ezeket ilyenre építették és kész, de az ingákkal abszolúte nem is foglalkozott.
De ha már ő azt mondta hogy jó akkor elvileg jónak kell lennie. :-) De majd ha netalántán mégis rámdől akkor írok. xd
"Aláfalzás utólag szerintem kidobott pénz. Utólagos viz és falszigetelés dettó."
Ezzel nem értek egyet. Amióta az aláfalazás + vízszigetelés kombót megcsináltam, azóta nincs dohos szag a helyiségekben, illetve nem is nedvesedik a fal. Legalábbis látható mértékben nem nedvesedik. Ahol még elmaradásban vagyok ezzel, ott biza észre lehet venni a szagot, mindenféle szellőztetés ellenére. De már ott sem korhad a padlóként lerakott forgácslemez, mert azt átalakítottam padlófűtéssé, továbbá az a helyiség most nem lakott övezet - de ez lényegtelen is.
Stimmel. Amúgy semerre nem jut ki a talajpára, csak nedvesség formájában fog létezni a ház alatt. Persze nem kell mindjárt egy teljes Niagarát odaképzelni, csak földnedves marad a föld. És nem a fal lesz szörcsögősen vizes...
Az egész ház alatt legyen egybefüggő vízszigetelés - legalábbis ez így ildomos. A falakban, a padló alatt, szóval tényleg mindenhol.
A csempe szerepe a fröccsenő víztől való védelem + az esztétika. Ha nem plafonig érő medencét építesz a fürdőbe, akkor nem kelletik alá vízszigetelés. Ha nem csináltok dunsztosüveget a házból (hermetikusan záródó ajtó, ablak, párazáró fólia a padlásra, stb.) akkor nem lesz baj. Ellenben ha a falban megy a vízvezeték, akkor nem árt alaposan körbeszigetelni a főcsőcsapcsonkcsatlakozót a csapokat és társaikat. Ez utóbbi saját tapasztalat, a zuhanynál az a kevéske víz is látszott az ötvenes fal túlsó oldalán, ami befröcsögött a takaróbizbasz és a csempe közé - pedig oda vendégfalat is húztam. A csempe és a falikorong között meg szépen szivárgott a falba. Nem lehetett valami sok víz, de észre lehetett venni. Először azt hittem, hogy elbarmoltam a vízszerelés részét a fürdőnek. Pedig csak utat engedtem a víznek, tehát a burkolás lett elbaszarintva. Remélem szakember nem téved ide... Sziloplaszttal körbenyomtam, azóta nem látszódik a probléma. Lehet, hogy fennáll, de nem látszik, a fal külseje porszáraz - remélem a belseje is.
Ha a fal külső részén is terveztek javításokat, akkor onnan is le lehet kalapálni a vakolatot egy keskeny sávban, s már látszik is a vízszigetelés megléte/nemléte, de ha most nem nedves a fal a csempe alatt, akkor kár is aggódni. Tizenév alatt észrevehető lenne a probléma.
Elméletben igen, gyakorlatban még nem volt rá kedvem (lsd.: kredit, zseton, kavics, stb.), így erről nincs tapasztalatom.
De azt is vedd figyelembe, hogy én csak egy pék vagyok, aki nem tudja azt, hogy miképpen is kellene csinálni a dolgokat. Mindössze annyit tudok, hogy hogyan nem szabad... Szoptam én eleget a 'mesteremberek' szakértelme miatt...
Akkor megérett a cserére az a vízszigetelés, mondhatni: eljárt felette az idő. Úgy sejtem, hogy már nem mindenhol képes ellátni az eredeti funkcióját az a bitumenes izé. Vélhetőleg az olcsóbbik fajtát (cucializmus, hiánygazdaság, az van ami van, széles választék:D) sikerült beépíteni. Nálunk az oromfal (vagymi) alatt volt hasonló gyártmány, már csak nyomokban létezett amikor muszájból bontogattam ezt+azt..
Jó gondolat, de minden ellen az a szelep sem véd. De saját tapasztalatomból okulva, szelepet rakjál be és ne csapot. A csap sec/perc alatt beáll a vízkőtől. Kb. mint itthon a mosógépnél a sarokszelep (pedig az is csap), ötévente egyszer kellene elzárni, de már akkor sem lehet...
ott ez azért okozott gondot, mert aránylag magas a talajvíz (kb -2 m), és a talajpárát benyomta a házba.
Ellenben
nálunk egyáltalán nincs szigetelve a pince (betonozott falak) és tök száraz (23 éve épült).
A ház körül van egy széles betonjárda ami elvezeti a vizet (nem hagyja hogy a fal tövében kezdjen elszivárogni). Nagyon széles ereszünk van. Még a fal tövére sem esik az eső, csak nagy szélben. Szakadó esőben körbe lehet járni szárazon a házat.
A csapadékvizet felfogjuk.
Nálunk a talajvíz 30 méter mélyen van és tiszta lyuk a mészkőszikla, amiből a domboldal áll.
Tehát helyi adottságfüggő, hogy a betonjárda okoz-e gondot - de általában szerintem inkább okoz.
Egy építész barátom mondta (40 éve), hogy a vizet hosszútávon úgysem tudom elszigetelni, olcsóbb távol tartani.
Na ezt se gondoltam volna hogy a ház körüli járda még gondot is okozhat. Azt hittem vályogháznál alap dolog hogy járdát rakok a ház köré mert az csak védi.
Nembaj, betonozni nincs pénzem egyenlőre úgyse. Majd lomtalanításkor gyűjtök sok linóleumot és azzal körberakom a házat mint járda. Az tuti védi az esőtől és így elvileg a parapethatástól is.
Aztán ha netalántán nem válik be azt csak fel kell tekerni. Ha egy 10 centis betonjárda nem válik be... nos azt nehezebb arrébbrakni.
Beton kívül a fal mellett miért ront az állagán? Nem engedi oda a vizet nem?
AMúgy szerintem környékfüggő hogy milyen hatással van az aljzatbeton a házra. Mifelénk száraz homoktalaj van, egy sivataghoz hasonló de szó szerint. A házak többsége le van betonozva belül és nincs probléma. A telibetonozott és csempézett fürdőkkel sincs gond.
Gond akkor van ha ehhez még rossz felhasználó is társul. Eladja az ereszt vasba, nem rakják vissza a leesett cserepet, vagy pl úgy engedi le a hűtőgépet hogy kinyissa az ajtót, a vizet meg elissza a hajópadló alatti homokágy... mint ahogy az én házamban is csinálták.. xd.
Sőt láttam már két csőtörést is vályogházban. Az egyikben 10 centit állt a víz a konyhában (elfagyott a csap) mire észrevették. Kirohadt a hajópadló de azon kívül a falazatnak semmi baja nem lett, még csak újravakolni sem kellett belül. De évek után is dohos lett. De semmi süllyedés, semmi nem lett belőle.
A másikban a falban volt csőtörés, csak kicsit folyt. A foltok hívták rá fel a figyelmet, a csőtörés helyétől 1,5 méterre is megjelentek sárgás foltok a falon. ( Sárgás.vasas kútvíz házi vízművel). Időben észre lett véve, a csempe, semmi nem esett le, csak a fürdő mögött a fal lehámlott, ott omlott egy kicsit ki, meg a foltok helyén dobja le a festéket.
De viszont a javítás után 2 hónappal jöttek ki a jellegzetes 45 fokos páros repedések. Ha már olyan repedést látok akkor tudom hogy csőtörés....
SZóval tapasztalatom szerint a hirtelen áradást jobban viselik mint ha a falban szépen lassan ereszt a cső.
Persze ha pl napokig nem vagy otthon akkor valszeg szevasz van a háznak.
Ha valahol nem dohos, nem vizes egy fürdő, konyha, ahol benn van a viz...örülni, és imádkozni sűrűn, hogy igy maradjon.
Mostanában elég sok vályogházat néztünk alaposan, mert csak arra lenne kevés pénzünk. Mind dohos volt, mert a viz megtalálta az útját...S Nagyecséren is van sok vályogház, kettő a miénk fiammal, de oda nejem nem igazán menne, szóval kedvéért. Ott nincs benn a viz egyikben sem, ami nincs lebetonozva az száraz és nem dohos, de amelyikben van aljzatbeton, az nagyon dohos. Igaz nincs alapjuk egyiknek sem
Aláfalzás utólag szerintem kidobott pénz. Utólagos viz és falszigetelés dettó.
Ha most egy fal, hajópadló jó állapotban van kár hozzányúlni... ezen csak rontani lehet.
Max felcsiszolni a padlót és méhviasz rá, a falat óvatosan lekaparni és meszelni...
Beton benn és kivül a fal mellett is csak ront az állagán, ha még nem, örülni, amig nem változik...
Ha nincs benn a viz, az jó... Épiteni egy külön épületet és abba a fürdő és konyha, olcsóbb hosszú távon és főleg biztosabb, mint próbálkozni mindenféle dologgal.
Ha pedig már dohos és vizes, akkor felszedni a betont leszedni a csempét és mindent, ami idegen a vályogtól és hagyni néhány évet száradni, utána ha kiszáradt, hajópadló homokágyban, vagy esetleg
mázatlan tégla a fugák száraz homokkal kitöltve.
Ez az én véleményem és tapasztaltom, de persze mindenki azt ront, amit akar, vagy amire többnyire az asszony rá tudja beszélni
(Ecséren kérdeztem, attól akinek el van rontva betonnal a háza, miért betonozták, miért nem hagyták földesen? Mert a kényelem nagy úr volt akkor is, akinek volt pénze mind elrontotta, s csak hosszú évek után -több mint 70 éves- látja, érzi ő is kár volt. Takaritani tényleg könnyebb, mint tapasztani lócitrommal vagy tehénlepénnyel évente, de kénylemnek nagy ára van. Legtöbb ilyen házat már lebontották máshol, ott ha tető beázott, már rég ledőlt s csak egy fölkupac jelzi, hogy ott ház álott régebben.) üdv PJ
(olvasom olvasom, bujom a netet a temaban :) igazabol nem azert, hogy majd en nekiesek a valyognak, hanem hogy kepben legyek. szeretnem tudni, hogy minden rendben van-e a hazzal, vagy erhetnek meglepetesek. illetve ha vmilyen atalakitasi munkalatokra lenne szukseg, akkor nagyjabol tudjam, hogy mit kellene csinalnia a szakembernek, hogy jo legyen. nehogy a szakember atalakito munkaja utan erjen kellemetlen meglepetes :) ahogy olvasom eleg sok bosszusagot tudnak okozni a valyoghoz nem erto kulonbozo szakemberek :) (mondjuk en egy hagyomanyos teglalakas atalakitasanal is sokat bosszankodtam a "szakemberek" munkai miatt :) na ezt a valyognal szeretnem mindenkeppen elkerulni :) )
azt hiszem eddig felre ertelmeztem ezt a fal alatti vizszintes szigeteles dolgot, de most mar lassan kezd a fejemben osszeallni a kep :)
szoval akkor lehet nyugodtan betonozni es szigetelni es jarolapozni a furdoszobat (elzarva alulrol a talajpara utjat), ha a mellette levo* valyogfalak alatt is van vizszintes szigeteles, ami ossze van kotve a padlo szigetelesevel (es igy a talajpara nem probal meg a padlo helyett a falon keresztul, azon felkuszva kijutni). ez igy stimm? (de akkor merre megy ki a talajpara? :) )
(*ilyenkor eleg ha csak kozvetlenul a furdoszoba falai alatt van szigeteles, vagy a haz osszes valyogfala alatt legyen? illetve a furdonel csak a kulso falak az erdekesek, vagy a belso valaszfalak is legyenek alaszigetelve?)
a falat pedig azert csempezzuk, hogy a furdoben kepzodo nagyobb para, es az esetleges felfroccseno viz ne rongalja a valyogfalat. stimm? (vagy van ennek is vmi koze a talajparahoz?) azt a reszet nem ertem, hogy elvileg a csempe es a fuga nem teljesen vizzaro. azon nem tud atszivarogni a viz mondjuk ha a kadban tusolunk? ott a csempe ala nem kell vmi szigeteles?
allitolag 2004ben felujitottak a hazat. egyetlen kotyogo csempet talalt a parom, amit levett, es teljesen szaraz volt alatta a fal (szerinte az azert kotyoghatott mert alatta vmi cso vagy vezetek vagy nem tudom pontosan mi van, es lehet h szereltek es rosszul raktak vissza vmit, es lejott a csempe, vagy ilyesmi)
ez akkor elvileg biztato. hatha van a fal alatt vizszintes szigeteles. nagyon remelem :) ez ugye csak ugy deritheto ki ha levesszuk a csempet meg habarcsot es keresunk a falban vmi kilogo foliat? :)
meg egy bonusz kerdes: ha mondjuk a valyogfalak mindenhol vizszintesen ala vannak szigetelve, akkor lehetne minden helyisegben betonozni (esetleg szigetelni?) a padlot? a hajopadlo alatt is? (mondjuk en annak orulnek ha csak homok lenne a hajopadlonk alatt.. de nem tudjuk biztosra)
Nekem van a fal alatt vízszigetelés. Nade hogyan tudom vele összekötni pl a padló alattit ha betonozok és csinálok szigetelést ha a fal alatti nem is nyúlik túl, illetve ami kinyúlik is rögtön letörik ha megmozdítom?
Nekem falon belül van a vízvezeték, én egy szelepet tervezek a vízóraaknába amit el lehet zárni az udvaron ha nincs otthon az ember...
Ilyenkor száraz időben van értelme falnedvesség mérővel nézegetni a falakat? Kiderül ha nem jó a vízszigetelés? Vizesedés nyoma nem látszik...
A vendégfalról már az előttem való szólott. Az aláfalazás meg akkor szükségeltetik (szerintem), ha a meglévő falban - pontosabban a fal alatt nem található egybefüggő vízszigetelés. Ha ez létezik, akkor nincs sok teendő. Betonozni illetve a csempét felrakni ugyanúgy kell, mint a 'normális' esetben. A baj az, hogy a 'mesterek' elfelejtették a 'normális' esetet is, így inkább csak gányolnak - ha a tulaj beleegyezik. Lsd.: csempére csempe és társai.
A vízszigetelés megoldására vannak még egyéb módszerek is, pl. injektálás, lemezbeütés, stb. De ezek olyan eljárások, amik egyrészt drágák, másrészt bizonytalan eredményt adnak, harmadrészt esetleg nem kivitelezhetőek adott körülmények között. Ezért írtam azt, hogy hiánya esetén pótolni kell - hosszú távon megéri, s még mindig csak az ár/érték arányt vettem figyelembe. Nálunk nem raktak a falba se és az aljzatbeton alá sem, mert a mesterek szerint jó száraz az a vályogfal, nem kell az oda. Beton jobbról, beton balról, szennyvíz be, vízvezetékek be, kád, wc, mosdó be, vízszigetelés ohne. A csempe először egyesével, majd utána négyzetméteres táblákban le, a járólapok repedeztek, törtek és jöttek fel. A másik helységben meg szabályosan elrohadt a padló a fal mellett. Amikor a vízszigetelést beraktam, akkor egy mezei műanyag szemeteslapáttal 'bontottam' a falat, illetve ugyanennek segítségével szedtem fel a járólapokat... A gondok mintegy öt év után kezdődtek, eltekintve a fürdővel szomszédos folyamatos szoba dohszagától, illetve a falon jelentkező salétromtól. Szóval a vízszigetelést ki lehet hagyni, de az visszaüthet a későbbiek folyamán.
Ha kijön a kád és lefigyel a csempe, akkor már semmi akadálya a fal állagának a szemrevételezésének, hiszen a vakolatot amúgy sem árt javítani. Az, hogy mi van a járólapok alatt, az megint más tészta, de szerintem érdemes megnézni. Ha 'jómunkásemberek' végezték a lerakását, akkor bármi megeshet, még az is, hogy itt-ott csak a föld van - mint minálunk felé volt.
A helyes rétegrendről pedig valóban lehetne könyvet is írni. Ha van egybefüggő vízszigetelés a falban, akkor kelletik beton - ebben futnak a szennyvíz cuccai, rá vízszigetelés - összekötve a falban lévővel(!), arra ismét egy már centi beton, arra majd mehet a járólap. Ha hőszigetelést is szeretnétek a fürdőben, akkor az árnyalja egy kissé az összképet - mondhatni, hogy halványlila sincs róla. A falnál a vakolatra mehet fel a csempe közvetlenül, tehát a csempe mögé nem nagyon kell vízszigetelés, de a fal alá nélkülözhetetlen. Viszont a nedves vályogfal hamar érzékeny búcsút mond a csempéknek...
A falon kívüli vízvezetéket pedig szó szerint kell érteni. Vagy marad a védőcső, illetve nélküle a mindennapos ima.
A leírtakhoz hozzáfűzöm azt is, hogy én nem vagyok szakember, mindössze csak túl sokat szoptam a 'hozzáértő szakembereknek' köszönhetőleg.
Olvasd át a fórumot alaposan , bújd a netet és a könyveket . Inkább legyen kész később a házad minthogy ( bocsi ) vaktába bontogass ,építgess mindent .
Nagyon jó ez a fórum segítségnyújtásnak , de senki sem fog tudni látatlanba pontos leírásokat lépéseket adni . Ezek a régi házak mind más és más adottságokkal rendelkeznek . Meg kell tanulnod ha TE akarod csinálni . Nem akartalak elrettenteni , de én direkt nem is merek Neked tanácsot adni , át kell látnod hogy mi miért történik , oké hogy azért kérdezed mert nem tudod , de egy egész könyvet nem fog begépelni ide senki sem .
Tudtommal aláfalazás akkor kell ha újra építed a vízszintes vízszigetelést , valamint meg akarod erősíteni az alapodat ha van , és a fal szerkezetét .
Vendégfalat én akkor húznák , ha el akarom takarni a régi görbe falamat , vagy szerkezeti megerősítésként , pl valami nehezebb dolgot ráaggasztgatni a falra , sújelnyelésként . PL gázkazán , de átmenő menetes szárral is lehet nagyot tartani . Sok sok szemlélet van , és nagyon sok rossz megoldás is , amit elkövetnek még a szakemberek is ...
sajnos fogalmam sincs mi van a furdoben a padlolap es a csempe alatt, vagy hogy hol futnak a csovek, de kezd kicsit aggasztani a dolog :)
igazabol latszolag teljesen hasznalhato allapotban van a furdo, de higieniai okokbol le szeretnenk cserelni a wct, kadat, mosdot, meg hat nekem a csempe sem tetszik (en lennek az asszony :D). de valoszinuleg a kad leszedese soran serulni fognak a csempek (meg ezek szerint lehet h a fal is), es nincs potcsempenk, tehat idealis lenne ujracsempezni az egeszet uj csempekkel. aztan ki tudja mi van a csempe alatt. nagy bontast epitest nem szerettunk volna..
kerlek erositsetek meg hogy jol ertem-e:
valyoghazban a furdoszobaban a padlot lebetonozzak (tehat akkor a furdoben nyugodtan lehet a padlot betonozni mindenfele kart okozas nelkul?), majd arra raknak vizszigetelest es arra jon a jarolap?
a falnal pedig a valyogfalon van a meszhabarcs vakolat, majd arra raknak vizszigetelest, es arra jon a csempe? ez igy jo?
es a csovek akkor lehetoleg ne a valyogfalban fussanak, hanem azokon kivul.. ? hol?
es akkor vendegfalat es alafalazast pontosan mikor alkalmaznak? ilyesmibe most nem kezdenenk bele ha nem muszaj, es jo megoldas a padlo betonozas, vizszigeteles es padlolapozas/csempezes, csak erdekelne :)
Vendégfal: igen. Ha jól emlékszem, mészhabarccsal.
Aláfalazás: igen. Ha ez mellett döntesz, akkor nem szabad az olyan kőmérges-babonáknak hinni, hogy nem kell oda vízszigetelőbizbasz mert elég száraz, vagy elég egy sor tégla kintről és bentről, majd felhajtjuk a fal mellé, úgy is jó száraz lesz, stb. Átlátszóra kell átalakítani a falat, és teljes szélességben berakni azt a k***szott vízszigetelő izét - amúgy ablakon kidobott pénz a beavatkozás.
Vert falú házról nem tudok semmit mondani, nem láttam közelről...
Más, de egy kicsit hasonló:amiben most lakom agyagba rakott kőfal. (ragd a követ, hadd haladjon a fal). Ebbe néhol még a karó is belemegy, máshol -mert kemény andezit, s nem tufa-- iszonyat kemény. A falon nincs polc, lábakon áll minden.
Legközelebb kéretik a teljes bekezdést idézni, melynek első mondata felett nyilván elsiklottál:
"Ha nedves a fal és/vagy nincs megfelelő vízszigetelés, akkor első körben ezt kell pótolni, sokba kerül, de évtizedek alatt milliónyi bosszúságtól kíméli meg magát az ember. Utóbbi esetben ár/érték arányban a teljes falszélességben történő szakaszos aláfalazás a legjobb, ..."
Bár igaz, hogy azt nem emeltem ki külön, hogy a vízszigetelés falba való juttatására (véleményem szerint) ez a legjobb módszer az erősen nedvesedő, korszerűen csupabetonmindenhol vályogházak esetében. Ha még mindig nem értenél egyet ezzel a bekezdéssel, akkor légyszíves fejtsd ki, hogy mit is gondolok rosszul.
A száraz agyagfalban tényleg csikorog a fúró, ahol könnyen ment ott vizes és nem kicsit...
Az ülledákből látható, hogy mi az (mennyire agyagos)
Nagyecséren fekete vályogföld van, abból épült a házam... Ha homok van a ház körül, akkor máshonnan szállititták oda a fal anyagát. A beton a homokon is szárit kinn, vagyis magába szivja a vizet. Benn miért viselkedne máskánt?
Illetve állandóan nyitvavannak az ablakok a házban, 25 fok feletti a belső hőmérséklet hetek óta.
Érdemes most nedvességmérést csináltatni beszúrható nedvességmérővel hogy kiderüljön jó-e a falak alatti vízszigetelés vagy az most teljességgel felesleges?
Mert penész látható pár helyen, csak nem tudom hogy a falból jön a víz, vagy csak ott csapódott le a pára.
Azt hogyan tudom megállapítani hogy mekkora a talajpára terhelés a vályogházamban?
Mert betonozni szeretnék.... tudom nem lenne szabad, de a faluban szinte senkinek nem lett belőle baja szóval a homoktalajon kicsi a terhelés elvileg.
Vagyis felszedem a rossz hajópadlót, alóla egy kis homokot is kiszedek, majd kiöntöm betonnal. Mindenféle szigetelés nélkül.
A beton a felületén enged át annyi párát hogy ne legyen gond?
Vagy az ilyen betonozás csak akkor okoz gondot ha valaki alá rak pl hőszigetelést vagy párazáró fóliát stb?
Amúgy csináltam ma próbafúrást 40 centis fúrószárral. Volt ahol szó szerint az akkus fúróval nem tudtam befúrni végig annyira ellenállónak bizonyult a fal, csikorgott benne a fúrószár, bár fogalmam sincs mitől csikoroghat egy földfalban,, illetve volt olyan hely is ahol becuppant a 40 centis fúrószár.. szinte minimális ellenállással bement mintha üregbe fúrtam volna, pl az egyik saroknál ilyen volt, megtöbb helyen a fal aljánál.
Ahol kemény volt a fal ott ilyen furatliszt jött:
Az feketés levest adott vízzel keverve:
Majd kiöntve ilyen lett:
Egérlyukból vett minta: kiöntve:
Igazi vályog ( a jóval korábban épült, jelenlegi kiskonyha épületéből ami vályogtéglából van):
Vízzel keverve:
Kiöntve:
Szóval a feketés vert falam mi a frászból lehet? Fúró néhol alig viszi. Lehetséges valami salak? Vagy inkább homok, fekete föld és vályog keveréke szimplán.
Erre valaki egyszerű meghatározást nem tud? Mert igazából olyan sártapasztást, vakolatot kellene rárakni mint amiből van. Mert ahogy látom a full vályogvakolatot nem szerette.
Nem akartam beleszólni, de amit leírtál - egy bekezdés kivételével - teljesen korrekt.
Vályogházban nem szabad a vízvezetéket a falban vezetni, tartályt a falba rakni, a dupla csempézés meg....
na szóval...
Amivel nem értek egyet az a
"Utóbbi esetben ár/érték arányban a teljes falszélességben történő szakaszos aláfalazás a legjobb, s ha már erre kerül a sor, akkor lehet akár másfél méter magasan is aláfalazni - olcsóbb és gyorsabb (ezt csak saccolom), mint egy komplett vendégfal felhúzása + aláfalazás kombó, ráadásul a fürdőszoba nettó alapterülete sem lesz kisebb." mondat.
Már számtalanszor leírtam, hogy a falak nedvesedése ellen az aláfalazás mit sem ér, az az alapmegerősítés egyik módja. És sokkal drágább, mint a vendégfal, és nagyon sok kárt okozhat a vályogfalban. De nem is ez a lényeg.
kbmm dilemáira: a vályogházban a csempét nyugodtan fel lehet tenni a falra. Ha nem tetszik a régi (és általában az asszonynak soha nem tetszik) egyszerűen le kell szedni, a falat ki kell javítani - ha van elég elszánás, akkor az egészet mészhabarccsal bevakolni és mehet rá a csempe. A fürdőnél, a konyhánál (tehát ahol sok pár a keletkezik), a a lényeg, hogy a helyiség felől ne menjen be a pára a falba. Persze, a fal másik oldala szellőzzön, ott olyan felületkezelésnek kell lennie.
Amint írtam, semmilyen vizes cuccot nem szabad besüllyeszteni a falba (cső, idom, tartály, gumimatrac, kerti medence és társai... :-)
Ahogyan írtad, bármilyen kis hiba komoly kárt, akár a fal leomlását is okozhatja.
A dupla csempézés... ja az előbb elkezdtem a mondatot, de hadd ne fejezzem be... aki ilyet kitalál és csinál annak azonnal bevonnám a nem létező iparengedélyét... Nem csak vályogházban, de máshol se tudom elképzelni...
Ha olyan a kivitelezése a meglévő fürdőszobának, mint amilyen nálunk volt, akkor ne számíts sok jóra. Erre írtam azt, hogy a jó eséllyel a fal is sérül, meg négyzetméteres táblákban lehet majd leszedni a csempét. Vagy csak leesik magától a messzetávolban. Esetedben nem tudom, hogy mennyire vizesedik a csempe alatt a fal - de szerintem te sem tudod. Ha van egybefüggő vízszigetelés a fal és a padló alatt, illetve nem nedves jelen pillanatban a régi csempe alatt a fal, akkor jó. Ha nedves, akkor előbb-utóbb le fogja dobni a vakolatot a csempével együtt, a két réteg csempe még fel is gyorsítja ezt a folyamatot. A nedves-nem nedves témakör nem ugyanazt takarja, mint a lányok esetében, mert a csempe alá egy kissé nehezebb benyúlni, így jóformán csak a csempe eltávolításával derül fény a valóságra.
A régi csempére az új csempét meg azért találták ki, mert gyorsan kivitelezhető, kisebb rumlival jár és nem biztos, hogy olcsóbb. Panelban és téglaházban még elmegy, a vályogban meg a későbbiek folyamán gondot okozhat, azaz kétesélyes a dolog: vagy magával rántja a vakolatot, vagy nem. Helyzetedben az optimális megoldás a régi csempe eltávolítása, a fal nedvességégének és az egybefüggő vízszigetelés meglétének||hiányának szemrevételezése. Ha száraz a fal és van egybefüggő vízszigetelés, akkor a legolcsóbb esetben csak bekötni kell a vízvezetéket és mehet fel a vakolat és az új csempe, illetve a szerelvények. A falban menő vízvezetékek viszont nagyobb rizikóval járnak a vályog esetén, mintha égetett téglában futnának a csövek!!! Egy elb*szott elágazás, csatlakozás, oszt' mire hazaérsz||értek a munkából, vagy a nyaralásból, addigra összedőlt a fele ház. Ez az érvem a falba épített tartály ellenében is - mert ha valami ott tönkremegy, akkor a vízszámlán felül is lesz aggódnivaló és kiadás. Ha falon kívül lesz és eltakarod valamivel||hagyományos verziót építtetsz be, akkor baj esetén könnyebb intézkedni. Ráadásul olcsóbb is a javítás.
A vízvezetéknél még felmerül a védőcső beépítése is - hiba esetén eléggé praktikus tud lenni. Egyrészt védi a falat a komolyabb elázástól, másrészt a javítás olcsóbb lehet (nem kell szétbombázni az egész fürdőszobát, csak a negyedét), harmadrészt a páralecsapódás szemszögégből is praktikus. Ezt ki szokták spórolni a mesterek, mert macera.
Ha nedves a fal és/vagy nincs megfelelő vízszigetelés, akkor első körben ezt kell pótolni, sokba kerül, de évtizedek alatt milliónyi bosszúságtól kíméli meg magát az ember. Utóbbi esetben ár/érték arányban a teljes falszélességben történő szakaszos aláfalazás a legjobb, s ha már erre kerül a sor, akkor lehet akár másfél méter magasan is aláfalazni - olcsóbb és gyorsabb (ezt csak saccolom), mint egy komplett vendégfal felhúzása + aláfalazás kombó, ráadásul a fürdőszoba nettó alapterülete sem lesz kisebb.
A szerelvények (mosdó, bojler és egyéb súlyosabb tárgyak) felhelyezéséhez használjatok átmenőcsavarokat, laposvassal a túloldalon, a 'mellékelt' tiplik nem igazán tartanak a vályogfalban.
meg akkor a falba epitett tartalynal a gipszkarton sem tul jo otlet, mert az is kenyes a vizre, es impregnaltat kellene furdobe rakni, de akkor az meg ugyanugy nem lelegzik. bar az nem kozvetlenul a valyogon lenne, hanem arrebb. vagy vmi teglasorral kellene gipszkarton helyett befalazni a tartalyt?
na szoval most mintha azt olvastam volna, hogy a furdoszobaban a csempe sem tul jo otlet valyoghazban, mert az is zarja a para utjat? de kozben meg az sem jo ha barmifele viz eri a valyogfalat. akkor mindenkeppen vendegfalas megoldast szoktak alkalmazni a furdoszobaban? nem teljesen egyertelmu szamomra.
mi mar igy vettuk at a hazat, hogy a furdoben jarolap van a padlon es csempe a falon. szerintem nincs semmifele vendegfal. ez okozhat problemat? szeretnem elkerulni a vizesedest meg peneszesedest, meg ugy osszessegeben megovni a valyogfalakat.
a csempeknel nem tapasztaltunk kotyogast, stabilnak tunik minden. elvileg szerintem lehetne racsempezni, ha birna a valyogfal..
magat a valyogfalat nem szeretnenk piszkalni, ha a regi csempe leszedese a valyog rongalodasaval jar, akkor inkabb racsempeznenk, vagy ha az nem javasolt, mert nem birja, akkor megprobalok megbaratkozni a mostani csempevel.. :)
a beepitett tartalyt is ugy gondoltam, hogy a valyoghoz nem nyulnank. tehat nem a valyogot bontanank meg, hogy abba berakjuk a tartalyt, hanem a mostani csempezett falra/fal ele kerulne a tartaly, es azt fednenk be gipszkartonnal es csempevel. tehat igy nezne ki ott a fal: valyogfal + rajta a regi csempe + beepitheto tartaly + gipszkarton + csempe. ez igy mukodhet? vagy a gipszkarton nem olyan jo otlet?
Én nem csempéznék a csempére , de ha nagyon muszáj akkor is csak nagy elővigyázatossággal !
Amennyiben légüres tér van a csempe alatt ne csempézz rá , azaz ha megkopogtatod és úgymond ilyen dobozos kopogó hangot ad , valamint ha meg van repedezve , el van mozdulva , egymástól eltérő síkban vannak a csempék , azaz gyanítható hogy már elmozdult .
Eleve nagyobb sújt is el kell akkor bírni a vakolatnak , amihez nem volt idáig hozzászokva , meg ha 2 hónap után ledobja magát akkor kezdheted előről , ami fejfájással jár , nagy kupival + több 100 e ft . Tehát ha biztosra akarsz menni akkor régi csempe le , ragasztó le , és szakember kezdheti a felújítást .
Statikailag azért nem jó megbontani a vályogfalat 20-30 cm mélységben pl beépíteni a wc tartályt , mert a már 50-100 éve beállt falat bolygatot , kimozdítod az általa megnyugodott helyzetből , eséylt adva a meggyengített falnak az elmozduláshoz , repedésekhez . ( Ha mégis kibontod én téglapilléreken raknék oda is áthidalót mint a nyílászáróknál. )
nem karomkodok :P gondolom a rettifikaltra irtad :)
szoval ott a nagyobb meretu (30x60 vagy 15-30x90cms) elvagott csempere vagy jarolapokra gondoltam.. :)
azt elbirna a valyogfal?
ezt a regi csempere uj csempet dolgot gondolom pont azert talaltak ki h ne rongalodjon csere eseten a fal. pont amit te is irtal, hogy jo esellyel a vakolatnak kampec, meg a fal java reszenek is. egyszerubb megoldasnak tunik a csempere csempe megoldas, mint mindent szetszedni es ujraepiteni. kerdes, hogy birja-e a valyogfal ezt a plusz sulyt?
a beepitett tartalyos wc-s reszt nem teljesen ertem. milyen statikai problemak lehetnek?
az nem megoldas, hogy a mar csempezett valyogfal ele rakjuk a tartalyt, majd az ele egy gipszkartont es ra az uj csempet? ez arthat a valyognak? mittomen nem tud lelegezni vagy parat atereszteni vagy ilyesmi?
a vendegfalas reszt meg emesztgetem (= guglizom h mi is az :) )
Illene, de van aki cseréppel borította a falakat, illetve nagyméretű téglát rakott le padló gyanánt. Valahol lentebb a fórumban - sokezer hozzászólással lentebb megleled. A fröcsögő víztől mindenféleképpen óvni kell. Ne káromkodj! :D
Nem tesz jót neki. Ki a bánatos ******öccse találta ki a régi csempére az új csempe dolgot? :[ Végül is... Évente új fürdőszoba... Jó eséllyel a vakolatnak kampec, de lehet, hogy a régi csempe alatt lévő fal java részének is. Valóban nem az. Nem árt.
Nem érdemes falba épített tartályban gondolkodni. Mind karbantartás/meghibásodás esetében, mind pedig beépítés közben macerás a dolog, a vályog esetében statikai problémákkal is lehet számolni - józan paraszti ésszel átgondolva.
Amire te gondolsz, arra az egyik legjobb megoldás a vendégfal (saját alap, blabla), vagy ahogy most már én csinálnám, 'aláfalazni' a csempe magasságáig, vízszigeteléssel - ahogy illik, aztán minden mehet tovább a 'normális' mederben.
nekünk az egész ház stukatúrmennyezettel készült. semmi baj nincs a fürdőszobában sem:) itt-ott néha vékony repedések előjönnek, de leginkább azért, mert mászkálunk a padláson... a mész elfedi!
Szép Napot mindenkinek!Esetleg tudna valaki segíteni hogy tapasztott falra(nagyon jó állapotban van)lehet e csempét rakni,vagy egy idő után nem marad rajta?
Egy kérdéssel, illetve tanács kéréssel fordulok a forumhoz.
Vályogházunk egyik részén deszkafödém van (alul felül deszka a gerendán), egy másik részén viszont felül deszka, alul nád.
A kérdésem hogy a nádazott rész pont a fürdőszobában van sajnos. Maradhat ez így vagy jobb lenne bontani és deszka födém valami "pára védőbb" borítással? Vagy maradhat így nem fog károsodni a nádazott rész. Be van vakolva/saralva a nád, de nem tudom melyik lenne hosszabb távon biztonságosabb a szerkezetnek, mivel úgytudom hogy az ilyen páradúsabb helységekbe mint a fürdő, jobb nem a szerkezetbe engedni a párát hanem benntartani és szellőztetni.
Ha valakinek van ötlete tanácsa, esetleg tapasztalata azt nagyon megköszönném.
Köszönöm válaszod, minden bizonnyal erről lesz szó!
Nem is gondoltam volna hogy emelkedni is tud a fal.. de mivelhogy nemhogy a fagyhatár alá, hanem a talajszint alá sem nyúlik az alap így tutira ez lesz. Köszönöm mégegyszer.
Sőt ha ezt ilyen jól megoldottátok, akkor felrakom a ház alaprajzát, a repedések helyét jelölve hátha a többit is sikerül kilogikázni.
A képen csak a jól láthatóan kívül-belül ugyanott tehát átmenő repedések vannak jelölve piros ceruzarajzzal.
A barna számokhoz kép is van.
Az ereszek kifolyási helyét kékkel jelöltem, illetve festékszóróval hogy merre terül onnan el a víz.
A nagy repedések pont annál a falnál vannak ahol a járda még védi is a falat, sőt arról nem is szokta telibekapni a házat az esőverés.
Az ott lévő ereszhez öntöttem vizet, az átfolyik a járdán tehát nem gyűlik a fal tövében. A járda végig kifele lejt.
Ennek ellenére a ház azon sarka lejjebb ment, a padlótól kezdve az ablakig és válaszajtóig minden lejt a járda felé a vízmérték szerint. Nade ott a járda és ott nem kap vizet, akkor miért pont az a rész? Vagy a ház többi része ment feljebb ahol nincs járda és víz is van bőven?
Képek az adott szoba repedéseihez: 1. számmal jelölt kép, ( a sarok befelé dől, és tényleg mintha feljebb lenne.)
2.-es kép ( ajtó teteje dől és ottvan mellette a repedés is ami átmenő a válaszfalon, illetve a födémen is látszanak repedések tehát az a fal inkább lejjebb mint mint feljebb)
3.-as kép a hátsó falat ábrázolja ami kívül és belül is befele dől, de belülről csak egyetlen egy repedés látszik rajta, az pedig a válaszfalnál a sarokban:
A 4.-es kép ugyanazt a falat ábrázolja de kívülről, ezt a falat telibekapja az eső és a szél is ezt nyomja, a vakolat le is vált így érdemi falrepedéseket nem lehet kivenni rajta mert ugye a vakolat meg van repedve de azért mert el van válva teljesen így a fal állapotára nem lehet belőle következtetni. De ez a fal kapja a legtöbb vizet. Belülről penészes is ahol kint nincs már vakolat.
SZóval lehetséges hogy a ház járdával nem ellátott része feljebb ment a fagytól és azért repedt szét az 1-es és a 2-es képen látható rész? Ott az ablak is nehezen nyitható mert deformálódott, de viszont a parapetfal nem középpen púpos hanem oldalra a sarok felé lejt.
Szóval így hogy átlátni a ház környezetét is... szerintetek mitől repedt az 1.-es és a 2-es képnél, illetve a leghátsó fal mitől dőlhet befele? Mivelhogy a külső részét éri a víz kifele kellene dőlnie nem?
Írtátok hogy a vízszintben futó repedés a legveszélyesebb a vályogháznál. Ha az a fal kiakar dőlni akkor láthatóak lennének ilyen repedések nem?
Amiről itt írsz, az éppen hogy nem a falazat süllyedése, hanem emelkedése...
A jelenséget parapettörésnek nevezzük, és az oka az, hogy épület alapozási síkját nem vitték le a fagyhatár alá.
Nem csak vályogépületeknél, kő- ég téglaházaknál is gyakran megjelenik, de persze a földfalaknál sokkal látványosabb.
Ennek fizikai magyarázata a következő: jól ismert jelenség, hogy fagy hatására a víz térfogata megváltozik, kitágul. A talajban lévő víz térfogatával együtt a talaj is duzzad. Ez a folyamat olyan nagy mértékű, hogy amennyiben az épület alapozási síkja (azaz az alap alsó síkja) a fagyott rétegben helyezkedik el, magát az épület falait is megemeli.
Tipikus megjelenési formája ennek a károsodásnak az ablakok alatti, úgynevezett parapetfalak törése. Az ok a következő: míg a tetőig felmenő falak 3-3,5 fél méteresek, vagy még magasabbak, a parapetfalak alig 80-90 centiméteresek. Azaz ezeken nincs akkora leterhelés, mint az épület falazatának többi részén. A fagy hatására a magas falak nem károsodnak, ám a parapetfalak nem tudnak ellentartani az alulról jövő nyomásnak ekkor következik be a jellegzetes repedés, faltörés.
Az alábbi két ábra ezt magyarázza, és két fotót is felteszek. Az egyik a párkánylemez jellegzetes törését mutatja, a másik pedig pontosan egy olyan jelenséget (a párkánydeszka felhajlását), amit Te is lerajzoltál.
Megnéztem vízmértékkel a falakat. Tudom, földházban minden van csak egyenes meg párhuzamos nincs, de gondoltam hátha kiderül valami.
Annyi kiderült hogy a falak többségének a teteje befele lejt tehát fent vékonyabb mint lent. Gondolom ez így van rendjén.
De az egyik főfal meg van dőlve a vízmérték szerint és szemmel is látható ha nagyon figyelem. Szerencsére befelé, a válaszfalak és a szoba felé tehát nem kifele.
Erről a falról van szó,a vízmértékhez viszonyítsatok, az az egyedüli egyenes a képen:
Másik oldalról:
A kivétel erősíti a szabályt, az alsó lábazatvédő vékony betonréteg teteje érdekes módon az vízszintben van. Bárhol rátettem a vízmértéket, egyenes volt.
Belül egyetlen egy helyen van repedés a falon, az is a sarokban a válaszfalnál:
SZóval remélem ezzel nem lesz semmi gondom, remélhetőleg ezzel kezdték a verést és ez volt a próbafal, csak nem jött össze.
Mert kívülről is látható hogy befelé dől, a vízmértéket akárhol rakom rá ezt igazolja, de lakáson belül is ez a fal befelé dől, nem látványos, de a vízmérték szerint eléggé.
Ha alul nézem akkor az alsó kiboltosulás még egyenlít rajta:
De feljebb nézve néhol szinte teljesen rásimul a falra a vízmérték de a dőlésszög is nagyobb: A fal közepe táján jobban simul de majdnem végállásban van a dőlés:
Fent nem fekszik fel olyan jól, de ott is dől:
A fal más pontjain is ez a helyzet:
A válaszfal mellett a saroknál ahol a repedés is van ott is hasonló a helyzet:
De a fürdőben a válaszfalnál durvább a helyzet, de szerencsére felfelé keskenyedik:
AMúgy ezek a legdurvább repedések a falon ( de nem a befelé dőlő fallal határolt szobánál.. ):
Szóval semmi több és brutális nem látszik, csak ilyen "apróságok".
Tehát süllyedések és nyílászáró torzulások, nyílászáróknál repedések.
De viszont van annyi trükkje hogy a vakolat vályogból van, a fal meg föld, vályog, homok keverékből tehát a kettő kb külön mozog. Pl kívül is van ami lepényszerűen el van válva, tehát alatta lehet öklömnyi nagyságú repedés is, kívülről az sem látszódna. Meg belül is kopogtatva a falat nagyon sok helyen üreges.
Szóval fogalmam sincs mit lép majd erre a statikus. Szerintem alapmegerősítést stb elő fog írni.
Nade ha nincs víz jóesetben akkor nincs süllyedés sem. Vagy azt mondja hogy életveszélyes és dózer.
De viszont ezért írok ide hogy tapasztalatilag mi az ami nagyon veszélyes és mi az ami az ilyen házakkal jár együtt?
Vertfalú házamnál nézegettem az egyik ép ablakot és ott is látszik hogy bizony az épület süllyed.
Az ablakpárkány alul homorú, tehát az ablak alatti földtömeg nem süllyed olyan mértékben mint a körülötte lévő teli fal. Szerintem a repedések is ezt mutatják.
A fényképen nem látszik annyira, de élőben látszik a homorúság.
Ablakot szeretnék cserélni, hogyan érdemes hogy az új ablak ne nyomódjon össze??
Illetve a hátsó főfal olyan mintha befelé a ház felé dőlne. Kívül is meg belül is látszik egy nagyon picit a dőlés. Lehet elrontották a zsaluzást vagy létezik az hogy az egész ház, fal meg van dőlve? Nem feltűnő, csak ha nagyon nagyon figyeli az ember akkor. Majd megnézem vízmértékkel is. Hívtam statikust, jövő héten jön, de az a baj hogy szerintem Ő is csak vakarni fogja a fejét.
Egyáltalán hívott valaki vályogházához statikust?
Mert szerintem hiába hívom, vagy azt mondja hogy dózer, vagy csak annyit hogy hát bizony ez süllyed mert nincs alapja és falazzak alá kész. De hogy mennyit fog még süllyedni, illetve mennyi az a süllyedés ami már nagy visszafordíthatatlan gondot okozhat azt szerintem ő sem fogja tudni.
Szóval van értelme vagy ha már megvettem a házat akkor felesleges a statikus?
50 éves a ház, nem feltűnő, de ha nagyon nézegetem akkor látszik hogy az összes, még a válaszfalakon is felfedezhetőek süllyedés nyomai. Lehet hogy falsíkonként csak pl 2 db kis repedés van, de az mind a 45 fokos.
Alapja téglasáv a földfelszín felett, majd vízszigetelés, egy sor tégla és utánna a vert fal.
Sőt a sok egérlyukat lehet megmagyarázza az hogy mivelhogy vertfal a zsalut a lyukakon keresztül fogatták meg, csak hogy lehullott a vakolat és azt megtalálták az egerek.
Mert nem vályog a fal, csak van belekeverve az is, meg szalmaréteg is van, fekete föld és homok. De ha szöget verek bele akkor kemény.
Minden nyílászárónál található repedés, minden sarokban egérlyuk, a vakolat meg lehullva kívül, főként alul a lábazatnál van felpuklisodva, de úgy mintha összement volna a ház.
Mert nekem csak akkor mondana jelentőset a statikus ha azt mondaná hogy a fal nem bírja el a födém terheit. Az összes többi szerintem minden ilyen háznál fennáll.
Egy téti tömésház belső tapasztásának javítása miatt keresem meg a tisztelt fórumlakókat - különösen mzm-hez intézem kérdésemet.
Sokat saraztam már, de javítani még nem javítottam. Elsősorban repedéseket, vakolatleválásokat kell javítani. Kikapartam, levertem, nedvesítettem, bekentem. De a sár simán lepereg: a falazat anyaga túlságosan homokos és úgy viselkedik mint a belisztezett vágódeszka.
Nincs nagyon kedvem rabicolni, és a pótlásra kerülő vakolat vastagsága sem nagyon engedné, ezért kérdezem, hogy lenne-e ötletetek, hogyan lehetne a megfelelő tapadást segíteni? A falazat anyagához jobban illeszkedő homokosabb sarat keverjek? Vagy lehet valahogy gúzolni?
A födémbe (stukatúr) beköltözött darazsak okozhattak statikai gondot? Igaz már döglöttek... de azért nagyon sokan voltak...
Mert kibontottam a rejtélyes foltot:
Remélhetőleg a gerendákat nem rágták ki... xd.
Az otthagyott bútorokat is kipakoltuk, itt bent is látszik hogy meg van süllyedve... élőben nagyon látszik hogy a bal sarok meg van süllyedve... A padlót is görbítette magával.
Szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehet megállapítani egy házról, hogy vályog vagy égetet tégla a ház? Egyszer voltam csak megnézni a házat és kívül belül száraz volt nem láttam belül sem foltokat sem penészt, dohos szag sem volt. Bár kívűl látszanak rajta nyomok.
Sziasztok. Koszonom a valaszokat. Akkor tehat a pantolas felesleges - jegyzem. Nekunk az epitesz/epitesi vallalkozo ficko mondta, akit oda vittunk megnezni a hazat.
Van meg ket repedes belul a hazban, ezekrol is rakok kepet:
Ez itt a kemenynel van. Itt egykor lehetett egy cserepkalyha is. A kemenyt nem tervezem hasznalni, mert cirkofutest akarok majd kiepitettni. Mennyire szuntetheto meg az eredeti kemeny es ezaltal tuntetheto el ez a repedes szerintetek?
Ez pedig itt az egyik utcafronti szobaban van, nagyjabol a padlasfeljaro alatt. Ez az a bizonyos fofal keresztben.
Velemenyetek szerint mennyire kockazatosak ezek a repedesek?
A cikket úgy értelmeztem hogy befelé zárjuk el a pára útját és kifelé "tereljük" páraáteresztőbb vakolással, így a pára eleve nem a házban marad hanem megy ki a szabadba , ám ha befelé jön a pára azt ki kell engednünk az ablakon . (Elvégre az ideális páratartalom 50 % körül van ha jól tudom )
"Úgy tervezzük a falrétegeket, hogy a nagy pára-ellenállású anyagok mindig a fal belsőbb felületére kerüljenek. Például a párás fürdőszoba falán jó párazáró a teljes felületen alkalmazott csempézés, külső vakolatként viszont használjunk jó páraáteresztő vályogvakolatot."
Az első mondat úgy hülyeség, ahogy van - a második mondat azonban helyes. A fürdőszobában, ahol valóban nagy a páratartalom, a falat védnünk kell tőle - de ez nem igaz az összes vályogfalra.
Gondolj csak bele, mi lenne, ha minden falat belülről bevonnál valami olyan anyaggal, ami nem engedi át a párát. Éppen tegnap láttam egy ilyen házat, ami diszperzittel volt belülről kifestve: térdmagasságig jött le a vakolat a falról. Pedig még nem is vályogfal volt, csak ("csak") sóskúti mészkő. Ami, mint tudjuk, jóval kevesbbé nedvesedik, mint a vályogfal.
Mi ebből a tanulság?
A neten elég sok mindent lehet olvasni... csak nem biztos, hogy az helyes is.
Ez most akkor azt jelenti hogy lehet cementesebb vakolat is bellül , de kívül legyen páraáteresztőbb ?
Kissé ez a cikk most összezavart engem , egyben megerősített abban hogy a pára az ellenségünk , és inkább a szabadba távozzon ne a szobába , ezért mehet a cementesebb vakolat bentre , elvégre ha befelé párolog a fal , ki kell engednünk az ablakon a szabadba nem ?
Én teljesen laikus vagyok de sok házat néztem már és laktam is párban. Pl a vakolat sok helyen teljesen külön él a vályogtégláktól ( ha kopogtatod kong az ürességtől) így lehet tényleg csak a vakolat van megrepedve.
De szerintem csak simán megsüllyedt egy kicsit. A vályogházak ilyenek, élnek, mozognak stb.
Majd ha lapul kifele az ablakod akkor lehet esetleg egy kicsit aggódni. De az én házamhoz képest semmiség a tied.
Pántolás meg ilyenek??? Az ilyen házaknál csak az ima segít. :-)
Nomeg azért a vizet minnél messzebbre... most több a hirtelen nagy mennyiségű eső, így lehet messzebbre kell vinni az ereszt, ami esetleg 50 évig jó volt, mostmár nem.
Mzm, nem tudom hol olvastam de majd megpróbálom megkeresni.
Amúgy úgy ahogy a beton is öregszik nem lehet hogy a vályog is idővel elveszti pl a szilárdságát?
Mert pl az üveg is folyékony, a nagyon öreg házakban alul vastagabb az üvegtábla mint felül.
Szerintem a vályog sem örök élet még ha nem kap vizet akkor sem. Tömörödik,, deformálódik, azért a pára ki/be meg az évek csak kifognak azon is.
Láttam olyan házat is ahol nincs víz, mégis azt látom mintha lapulna összefele, nincs repedés de elferdül pl az ablak meg hasonlók.
Csak nem kutatja senki, meg nem is tudják mert minden ház más és más összetevők...
Koszonom a valaszt az azbesztpalaval kapcsolatban. A repedesre mit tudnal mondani? Az epitesi vallalkozo akivel megnezettuk azt mondta, 2 dolog lehet. Vagy egy sima repedes csak a vakolatban, vagy egy repedes a falban, amit egy egyszeru pantolassal meg lehet csinalni. Teny, hogy ez a repedes csak kivulrol latszik, belulrol nyoma sincs.
