Tegnap vettem észre, hogy az egyik szőlőtőkén sárgulnak és barna foltosak a levelek. Ma délutánra már le is dobta leveleit. Meg tudnátok mondani milyen betegség ez, és mit tehetek ellene? Előre is köszönöm!
Megpróbálok képet is feltenni róla, de eddig még nem csináltam ilyet, lehet nem fog sikerülni.
Tegnap Rákoscsabán ettünk egy idei fürt csabagyöngyét: azért szedte le a szomszéd mert már megkezdték a darazsak. El is fogyott, bár még lehetett volna édesebb, de így is élvezetes volt az első idei fürt szőlő. Hihetetlen...Ja és a telek ahol van ez a szőlő egy amúgy hűvös völgyben van! Amúgy nálunk a Mátrában egy hete zsendült egy hűvös dűlőben a cserszegi, turánban, bíborban pedig 2 hete már voltak színes bogyók, fürtök.
Elsősorban a rezisztenciaveszély miatt váltanék, de szeretnék új szereket is kipróbálni. Általánosságban véve nem vagyok strobilurinellenes - a Signum pl. remekül bevált a meggyeimnél, igaz, ez azért talán a boscalid hatása is, nemcsak a piraklostrobiné :) Ezért is akartam a Cantust a szőlőbe, mert az is boscalid. Az Eclair nem lehet rossz anyag, bár Én még nem használtam. A cimoxanilra bizti nincs (még) rezisztencia, meg nagyon jól mozog is a növényben, de strobit már nem akarok jövőre. Ha már cimoxanil kell akkor inkább a Tanos, az + még famoxadon is, biztosabb a hatás :) A cimoxanil főleg peronoszra jó, és akkor a lisztharmat meg a boty ellen a strobinak kellene biztosítani a hatást. Szerintem a strobit inkább lisztharmatnál kellene kiegészíteni valamivel, mint ahogy azt meg is teszi pl. a Syngenta is, csakhát (még csak) gabonában pl. (A famoxadon is peronosz ellen van, némi lisztharmat elleni mellékhatással. De azért nem bíznám rá a lisztharmat elleni védelmet természetesen). Cimoxanilt Curzate F formájában használtam már, csak picit abnormális ami felénk növényvédőszer-árusítás frontján történik manapság; hosszú hetek után végre sikerült Fendonát szereznem, literesben (!), mert kisebbet még nem láttak... (ezért is 50 km-t autóztam...) Curzate-ot már nem is próbáltam...
Lisztharmat ellen a Talendo-t próbálnám ki, a proquinazid aztán abszolút rezisztenciatörő, ráadásul kiváncsi vagyok a gázosodására :)
Mondjuk ez így mind szép, csak az ár sajna limitáló tényező... Eclairral kijön kb. 14-15e-ből egy forduló / ha-ra számolva, bár mondom nem tudom mennyire kellene a blokkban megtámogatni az lh-ellenes hatását. A Tanos 8e-ből kijön / ha / forduló, a Talendo + 6e, és akkor még kell valami boty ellen... Számolgathatunk még majd ha gondolod, jó lenne megtalálni a legideálisabb kombit... :)
Én három alkalommal szoktam "fürtöket" válogatni. Először metszéskor, másodszor fürtzáródás körül, harmadszor szüretkor.
Ismerve a korábbi évek tapasztalatait, már a metszéskor igyekszem visszafogni a szőlőt, amelyiknél ezzel minőségi termést tudok elérni.
Virágzáskor nem válogatok, mert ha elrontom a permetezést az már eleve válogatás, másrészt sohasem lehet tudni, hogy a jégverést megússzuk-e.
Fürtzáródás körül viszont végzek egy kisebb válogatást, levágom a beteg, gyengén kötődött fürtöket, a másodterméseket és a túlterhelt vesszőkről a gyengébb, vagy rossz helyen nőtt fürtöket. Természetesen mindig a konkrét szituációra tekintettel.
Harmadszor szüretkor válogatok. A kevés rothadt szemet kiszedegetem, az erősen rothadt szőlő, a kocsánybénulásos szőlő és az éretlen szőlő a tőkén marad, ezeket később vágom le. Természetesen igyekszem évközben odafigyelni, de apróbb gondok mindig vannak, még jónak mondható évben is.
Miért váltod le? nem vagy megelégedve, vagy rezisztenciatörés miatt akarsz váltani?
A strobilurin félékben akkor nem gondolkodsz tovább? (Bár nekem azt mondta egy BASF-es most tavasszal, h. sajnon kialakul a rezisztencia akármelyik Strobilurint használjuk; de itt Közép Európában még nem olyan vészes mint Ny-on. )
A Cabrióról vagy az Eclairról mi a véleményed? Utóbbinak jobban dícsérték a lisztharmat elleni védelmét a többinél és egyszer összehasonlítva az árakat úgy találtam, hogy tán kiadósságra az Eclair a leggazdaságosabb.
Én is váltanék jövőre - de nekem elfogyott a Quadris, azért elsősorban, meg kipróbálnék mást. Bár előírásoknak megfelelően csináltuk, 2 hétnél több nem telt el (3 forduló Q volt) és mindíg kapott kontakt ként is, azért volt minimális lisztharmatfertőzésünk.
Meg tudná valaki mondani hogy ez milyen fajta?Szeptember elején érik,muskotályos apró fürtű és kis bogyójú.a perenoszra és a lisztharmatra nem érzékeny de rothadékony.
Hát, Én a Quadrist biztos leváltom jövőre. Hogy mire, az még nem tisztázott, több esélyes is van. Csak eddig még nem találtam olyan megoldást, ami árban is nagyjából ott lenne a Quadris környékén... (lh: Falcon v. Cantus v. Altima, peronosz: Tanos, botry: Cantus v. Altima v. Mythos)
A mankoceb elősegíti a lombfejlődést és persze közvetetten a termés növelését is, ezért teszik előre. Én nem adok már ilyenkor mankocebet. Ami miatt lehetne ilyenkor az sztem az orbánc, ha olyan volt az időjárás, és elhúzódik/ott az aszkospórák kiszóródása - de ez most nem áll szerintem.
Erre a hétre esőt, lehülést mondott, ezért nyomtam jobban perenosz + botritis ellen. A Quadris drága de gyenge szer, szerintem. Enyhe perenoszpóra volt a szőlőmön, így az ellen hangsúlyosabban védekezek (felszívódó + kontakt). A kén kiegészítés lisztharmatra ment, ami idén még nem volt. A rézgálicot az utolsó körre, augusztus elejére tartogatom.
Szépen néz ki, jó nagyok a fürtjeid - ez nem az a kisfürtű klasszikus olaszr. lehet, vmi combosabb klón talán...
Pár megjegyzés, erről értekezhetnénk itt a fórumon is, érdekelne többek véleménye.
Fürtválogatás: és annak is az időpontja; Általam nagyra becsül Monostorapáti Scheller birtok vezetőjével nemrég erről beszéltünk, és ő a sokkal későbbi időpontot preferálja (Zsendüléskor, vagy utána) mert a korán ledobott fürtöktől felszabadult energia a megmaradtak áramlik és így azok még jelentőset növekednek, telnek a szemek, fürtök. (tehát ő a növekedési szakaszt mindenképp megvárja) Mondjuk az is igaz, hogy a vegetácó második felében már jobban látszik az évjárat; lehet kalkulálni hogy beérik e tervezett fürtmennyiség, vagy csökkenteni kell belőle.
Van olyan aki már virágzáskor leszedi - pont azért hogy ne vigye el a plusz energiát...
Ki mit tart jónak, melyik időpontot preferálja? (nekem idén egyáltalán nem kell leszednem, nagyon kevés fürt van a Cirfandlin -van olyan tőke, h. 2,3 csak- de ez másnál is probléma a környékünkön.)
A másik észrevételem a permetezés; még mindíg Quadrist nyomod? Ez lenne a 3. a blokkban? Én 3,5 hete adtam az utolsó Q-t de már akkor is eléggé záródtak a fürtök, legutóbb kén + orthocid ment. Ja és miért teszel kontakt peronosz ellenit is bele? Nem bízol a hatásában - mert talán drága szer ez ahhoz, hogy ennyire meg kelljen támogatni, meg a kánikula ezzel a kevés esővel nem igazán kedvez(ett) a peronosznak. BÁr és a Quadris + kén blokkom ellenére láttam -minimális- lisztharmatfertőzést.
Ja és miért Dithane? Az okos növvéd. tankönyvem a Dithane-ról azt javallja, hogy a vegetáció legelején, a gyors növekedés szakában használjuk, továbbá lazítja kicsit a szöveteket (ez törésre hajlamosít, ill. más fertőzésre kaput nyithat?). BÁr én is gondban voltam a legutóbbi kontakt peronoszp. szer kiválasztásával; rezet nem akartam még - korainak tartom most, hogy a bogyók még szépen növekednek, talán majd a következő permetbe. (De ahogy látom az előrejelzéseket, felesleges aggódni, jön a szaharai hőség, nem lesz itt peronosz fertőzés.)
Ha jól látom, az oltás kb. az oltvány jobb oldalán látható fehér kavics magasságában van (az a göcsört). Tehát, ami fölötte van, az a nemes.
Ez egy kétéves oltvány, a termelőnek megmaradt pár ezer, és tavaly a kimaradt helyre leiskolázta, hátha még el tudja sózni. De a késői időpont miatt rosszul hajtott, ezért ősszel ki sem szedte, viszont idén tavasszal, jó magyar szokás szerint, nehogy valakinek haszna legyen belőle, leszárzúzózta. De mivel vagy 200 oltvány ezt túlélte, párat kiástam pótlásnak.
Hát....sajnos nem: a felesége kint ült közben a kocsiban a ház elött...
Megnéztem, ahol lehet, tulajdonképpen úgy van. (Szintén zenész?:-) Azt hiszem, amit földre lehajló vesszöknek nézel, azok új, bújtással keletkezett tökék, akiknek majd az irdatlan hosszú kart kellene valaha fölváltaniuk.
Épp ennél a fajtánál van baj a szellösséggel: a szemek túl tömötten ülnek a fürtben, ezért gyakran megrohadnak. az állaga sem túl tetszetös: vastag börü, leveses ízü, de hát ebböl terem a legtöbb.
Ezek szerint a szőlőmetszésre nem jutott idő. Hihi!
Úgy álljanak a friss új vesszők a karon (ez ami közel vízszintes) hozzárögzítve a drótokhoz, mint a kottában a tá-tá-tá... egymás után. Remélem, ez elég szemléletes.
A hónaljhajtáson friss üde, asszimiláló levelek vannak, ezek is érlelik a szőlőt.
A fürtzóna legyen szellős, süsse a nap, járja át a szél, ne maradjon párás.
Nem bírom megállni, hogy ne szólaljak meg. Ha jó emlékszem Rambo metszette meg a szőlőt, így Ő képről is jobban ismeri, mint én. Ettől függetlenül lenne néhány tanácsom, hogy több örömed legyen benne.
Próbáld meg a földre lehajló ágakat vesszőnként rögzíteni a kordonhoz, ha lehet közel függőlegesen.
A hajtásvégek még alig érik el a legfelső drótot, nyugodtan fölé engedheted őket, akár 40 cm-t is. Persze feltéve, hogy feléred őket, a fölső drót fölött vágd le majd a vesszővégeket kb. 30-40 cm-nél.
A fürtzónából (itt vannak a szőlők) a fölösleges leveleket, amelyek belenőttek a fürtökbe, takarják azokat a naptól és ugyanitt, de csak itt, a hónaljhajtásokat távolítsd el. "A tested a vessző, a karod a levél", az a hajtás, ami a vesszőről a levél tövénél fakad, és gyakran másodtermést hoz.
Azt mondod nem érik meg a szőlő, a képen szép nagy egészséges fürtöknek látom őket. Ha nem sajnálod, ritkítsd meg, kevesebb termést esetleg jobban megérlel a tőke. pl. Egy vesszőn csak egy fürt maradjon. Egyébként több olyan csemegeszőlő is van, amelyiknek semleges az íze és semmi extra élményt nem nyújt.
Fokozatosan cseréld le a tőkéket, amelyik nem terem. Már ősszel kezdheted is.
Az újonnan ültetett szőlőt nem a legjobb szögben fotóztad le, úgy tűnik nekem nincs ezzel semmi gond, jó helyről hajt (egy oldalnézeti kép azért jó lenne róla).
A fürtválogatás a fürtök szelektálását jelenti. A termesztő kiterveli, hogy hány fürtöt kíván meghagyni egy hajtáson (én egyet) és az összes többit leveszi. Így a szőlő csak a meghagyott fürtöket érleli be, ami az extrakttartalomra és a cukorfokra van igen jó hatással - krémesebb, sűrűbb, alkoholosabb, testesebb bort lehet így készíteni.
A lombfelület növelése azért fontos, mert a fotoszintézis során "készül" a cukor, a növény tápanyaga (vízből és széndioxidból). Ha egy fürtbe több levél "dolgozik", akkor a cukorfok emelkedik. Persze nem minden határon túl, mert nem az a cél, hogy a növény csak a levélfelület fejlődésére fordítsa az energiáit. Van egy ökölszabály, hogy egy fürtnek kilenc levél kell - fogalmam sincs miféle mérés mondja ezt. Ha ezt próbáljuk tartani, akkor vélhetően jó úton járunk a magasabb cukorfok felé vezető úton. Ugyanakkor a tőke általános kondíciója is javul, tud télire tartalékolni.
Permezetni mindig megelőzően próbálok, mert a fertőzés leküzdése mindig több energiába kerül, mint annak megelőzése. Azonkívül a fertőzött bogyók, levelek - még ha be is száradt a fertőzés - legyengítik a növényt, ami utat enged a felülfertőzésnek - azaz pl. a megrepedt bogyókon könnyűszerrel bejut a botritis akkor, amikor már nem tudsz ellene védekezni, mert élelmezési egészségügyi okokból már nem szabad permetezni - ilyenkor már kényszerpályára kerül a gazda, korábban szüretel, ÉS "megöli" a mustot, amit fajtaélesztővel próbál kierjeszteni - ez már nem az a természetes borkészítés, amit megcélzok.
Egyedül a rovarkártevők ellen védekeznék a tömeges megjelenést közvetlenül megelőzően - a kárküszöb elérésekor - de azok ellen is csak biológiai szerrel tenném ezt, ha erre lett volna példa (a gyapjaslepke nem támadta meg a szőlőmet, azóta sem kellett semmivel sem küzdenem). Gyakorlatilag három éve, mióta csinálom, nem használtam sem inszekticidet (rovarölőt) sem atkaölőt.
