Nagyon belekeveredtél ebbe a rézbe nem kell enyire tudományosan kezelni. Elmondanád hogy milyen fát akarsz permetezni mert lehet hogy nem is rézre van szükséged.
Mozo66, Antisystem: köszönöm a diagnózist. Az már biztos, hogy pár szalonnasütés kijön majd a faanyagból, az meg jó hír, hogy nem kell az egész földet fertőtleníteni. Majd a vágáskor csinálok fotókat, hátha találkozom valamilyen féreggel, amiből jobban beazonosítható, mi eszi meg így a cseresznyét.
És melyiket érdemes figyelnem? Mert igaz, hogy rézvegyület majdnem pont azonos a Bordói lé + kén nano SC-ben (rézszulfát 21,5 % 17,2 gr)
, mint a Champion 50 WG-ben (rézhidroxid 77% 15,4 gr).
De mint Antisystem is írja, tiszta réz kétszer annyi van a Championban (10 gr). (Én nem találtam meg a Bordói lé tiszta réz tartalmát, de elhiszem az 5 gr-ot a 80 ml-ben).
Idén nyomtam már étolajat és Agrol Pluszt. Naponta nézem a két körtefát, néhány bánatosan mozgó egyedet látok (alig akad olyan, amelyik elugrik). Amikor tavaly besodródtak a levélszélek, és rengeteg kis fehér kukac volt a sodratban, még nem tudtam, mi az. Úgy gondolom, hogy levélbolha volt. Ezért egérfülesen még adnék kissé gyengébb Agrolt nekik, majd ahogy zöld levélzetet látok, valami erős felszívódót.
Van-e itt valaki, aki kivágja a rezet? Én elakadtam:-((
Champion 50 WG 20 gr 10 liter vízbe rézhidroxid 77% 15,4 gr
Bordói lé + kén nano SC 80 ml 10 liter vízbe rézszulfát 21,5 % 17,2 gr
Melyiket válasszam lemosásra? Esetleg a kéntől el is tekinthetünk az összehasonlításnál. Valójában a rézhidroxid kontra rézszulfát érdekel, valamint a 10 l vízben lévő réz "kiszámolt" mennyisége (vagy ezt át kellene számítani tiszta rézre?). No ezeket nem tudtam kinyomozni...
Ha már permetező szórófej témába belemelegedtem... A végsőkig fokozom! :-)
A gagyi permetezőknek (van belőle nekem néhány) ha van valami "értékes" része, az a szórófej választék. Az egyik kedvencem pl a lentebbi képen látható "rés" szórófej.
Ezzel ugye az a baj, hogy a magyar típusú permetezőgéphez nem illeszthető, mert a menetek között eltérés van. Ma sikerült megoldanom ezt a kérdést is az alább látható módon. Esztergáltattam egy köztes darabot (karmantyút), ami áthidalja a különbséget. Öröm és bódottá' van, immár teljes a kompatibilitás minden irányban! :-)
Én ez őszintén szólva egy ilyen növényvédelmi "állatorvosi lónak" látom, egyetértve azzal, hogy hernyóféle is lehetett a pakliban valamikor. Az egyenes vágások nyilván a Te rendbehozási próbálkozásod, de amellett mint ha madár is próbálkozott volna már... legalább is néhány részlet úgy tűnik. Az alulról a 2. képen mézgásodás látszik?
Az meg megint egyértelmű, hogy a farontó gombák is teszik a dolgukat már:(
Nekem is kellemes tapasztalattal zárult, Sokkal gyorsabban végeztem, mint legutóbb és még csak több szert sem szórtam ki, tehát nem pazaroltam vele többet, mint szimpla hagyományos szórófejjel.
Sikerült beazonosítanom az egyik jellemző kártevőmet a veteményben:
vetési bagolylepke lárvája...
Már tavaly kérdeztem itt, hogy mi lehet az a rengeteg (nem túlzás!) olajzöld lárva, ami tavaszi ásáskor, vagy veteményezéskor kifordul a földből. Ásónyomonként 4-5 db, meg amit nem találtam meg!
Tegnap jóval kevesebbet találtam, keresni kellett azt a pár darabot.
Ugyanakkor utána olvastam és a szakirodalom azt írja, hogy éjjeli kártevő (akkor is kell ellene permetezni), aztán visszahúzódik nappalra a föld alá. A károsítás helye ezek szerint a növény a föld felszíne feletti részei. Nekem viszont az volt a jelenség, hogy a borsó szinte egyik sem kelt ki, sőt eltűnt, nem találtam, amikor belekotortam a földbe. Okozhatta a bagolylepke lárvája? Vagy valami más?
Lőtücsök nem nagyon volt tavaly, a halaim nagy bánatára. Madarak, pockok nyomát, kaparását sem láttam, hogy azok lettek volna.
Ja ...azért ez inkább rovar kártételnek tűnik ( gomba nem csinál ilyen járatokat ) . Azt tudni kell ezzel kapcsolatban , hogy ezeknek a rovaroknak az életciklusuk nem olyan mint az egy évig élőknek , itt a lárva állapot is több évig tart ezért nincs is minden évben peterakás . több éveként fordul elő csak ilyen mértékű kártétel . Egy ismerősöm , szintén pécsi pár éve szintén panaszkodott a cseresznye elgyengülésre , levélhullásra , neki is tanácsoltam , hogy kapargassa meg a kérget . Legközelebb jelezte is , hogy komoly mennyiségű lárvát bányászott ki a törzsből . Nem képezi vita tárgyát a fa kivágása és mint a kolléga jelezte ...tűzifaként hasznosítva a továbbiakban , viszont szerintem semmi különösebbet nem kell tenni a földel ( talajcsere fertőtlenítés ... úgy sincs sok értelmük ) , pótolni kell a csemetét , persze ha lehet akkor nem pont ennek a helyére , inkább frissebb talajba .
Valószínű -sajnos- országos jelenség, és egész biztos ez is rátesz egy lapáttal a növényvédelmi "helyzetre". Hiába vagy alapos és precíz, ha a szomszéd telkek egy része gomba-rovar támaszpontként üzemel.
