A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
"Mások szerint a természeti állandók véletlenszerűen "kifagytak" a higgs-mezőből. Habár azt ők sem magyarázták meg, hogy a spontán szimmetriasertés ezt hogyan okozná." Ez szedett-vetett ostobaság!
Mások szerint a természeti állandók véletlenszerűen "kifagytak" a higgs-mezőből. Habár azt ők sem magyarázták meg, hogy a spontán szimmetriasertés ezt hogyan okozná. Mert akkor egy goldstone-kristályrácsban kellene élnünk, ahol az "effektív" fizikai paraméterek a rács orientációjától függenek.
Mivel elemi az elektromos és a gravitációs töltés, nem lehet belöle elvenni semmit és ez az atomisztikus természet alapja.
Ez egy modell.
De ha mélyen mögé nézünk(TM), akkor kiderülhet, hogy az elemi töltés is csak emergens. És ha megtaláljuk az alapvetőbb természeti állandókat, akkor az elektron töltése is modulálható lesz.
Az atomi nívókról már megmutattam, hogy külső potenciáltérrel finoman hagolhatóak.
És nemrég mutattam fénysebességnél gyorsabban terjedő elektromágneses hullámot is.
A c-t csak mérni lehet, magyarázni nem. A c egy természeti állandó, hasonlóan mint az elemi töltésekböl származó elektromos töltés, q, és a kétféle elemi tömeg, mP, me, meg az egyetemes gravitációs állandó G = g2/4pi . Ezt az öt természeti álladó jelenlététt el kell fogadni.
"A töltés ugyebár megmarad. Viszont ha az egy szimmetria tulajdonsága egy anyagdarabnak, akkor már azt kell megmagyarázni, hogy mitől kvantált. Hogy miért nem lehet belőle infinitezimálisan keveset elvenni."
Mivel elemi az elektromos és a gravitációs töltés, nem lehet belöle elvenni semmit és ez az atomisztikus természet alapja.
Nekem az lenne az elgondolásom, hogy a töltés nem pontszerű, hanem egy kiterjedt valami kollektív tulajdonsága. Viszont a kölcsönhatások jelentős része pontszerűnek mutatkozik. Tehát az elemi részecske sem pontszerű, csak a legtöbb kölcsönhatásban úgy nyilvánul meg.
Na most áttoltam a döglött lovat a másik utcába...
A töltés ugyebár megmarad. Viszont ha az egy szimmetria tulajdonsága egy anyagdarabnak, akkor már azt kell megmagyarázni, hogy mitől kvantált. Hogy miért nem lehet belőle infinitezimálisan keveset elvenni.
Ugyanakkor például az atomok energiaszintjeinek kvantáltságáról kimutattam, hogy az is csupán következménye egy másik természeti jelencégnek. Tehát az tomi energianívókból is el lehet venni nagyon keveset.
Valószínűleg ugyanígy meg lehet mutatni azt is, hogy az elektromos töltésből is el lehet venni egy picit, csak még nem tudom a módját.
Tudomásom szerint ott egy forgó komplex mező jelenti a töltést.
Kölcsönhatást is tudnak vele számolni, de azt már Susskind nem mutatta meg rendesen.
Viszont mondott valamit a vektorpotenciál és a kovariáns derivált kapcsolatáról. De ez első ránézésre nem egyezik azzal, amit GÁ nevez kovariáns deriváltnak.
Az elemi részecskék e, p, P és E ugyan pontszerüeknek tekinthetöek és kétféle éles töltéseik vannak, de se a helyüket se a sebességüket nem ismerjük sohasem pontosan.
Azért mert valamit "pontszerű"-nek mondanak, még nem jelenti, hogy tényleg az, bár azt súgalja, hogy a kísérletek során bármekkora pontosságot el tudtak érni.
Ha valaminek a sűrűsége elér egy kritikus mértéket, vagy értéket, akkor szokták a „kritikus tömeg”, kifejezést használni. Ha ez érvényes a pontszerű elektromos töltésekre, akkor miért nem érvényes a pontszerű gravitációs töltésekre is? Az már csak hab a tortán, hogy a kétféle töltések egy pontszerű helyen alkotnak más-más nevű tömegeket.
De a stabil elemi részecskéknek kétfajta töltése van és ezek pontszerüek. Ezekböl a töltésekböl származnak az elemi elektromos töltések és az elemi tömegek.
