Szerintem vágj bele bátran. Kell egy egy kicsit reszelgetni, alakítgatni, de én élveztem. Hajtást én is most láttam hozzá a börzén, festő mesterből pedig azért van egy pár :)
Láttam,amiket te alkotsz belőlük! :) Pompás kis masinák!Csak az a gondom ezzel a készlettel,hogy festeni kell,ami meg nem az erősségem,főleg nem tt-ben.
Sajnos semmi értelme. Tillignél már próbáltam, de nem jó. Az a fránya abs műanyag gyakorlatilag semmivel sem ragasztható, pedig van nekem legalább 5 féle kétkomponensűm, de a legszuperebb sem vitte. Egyszerűen elválik a ragasztó az anyagtól.
Köszia segítséget, kerestem Ottóéknál is de nem leletem, most már meg van.
Már csak egy apró kérdés hátha tudja valaki , hogy mi a különbség a 46 040 és a 45 041 között, kinézetre és a blalba szerint tök egyforma , de akkor mért van 2 cikkszáma.
nem lehet hogy az egyik hosszabb?
üdv mindenkinek
Tibor
Mire megírtam rájöttem hogy mi a különbség:
a 46040 a Taurus adaptere, míg a 45041 a Br 151 es é
Rendben, akkor nem költök fölöslegesen pénzt, bár még csak pár járművem van, főleg a 70-es évekből, illetve egy-két Tillig, a viszonylag korai szakaszból, amikor még nem létezett az új kupplung. Azért kérdeztem, mert biztosabb kapcsolatot vártam az újabb rendszertől, de ha emelkedőn, vagy lejtőn szétszakad a vonat, nem bosszankodom amiatt, hogy lecseréltem az összes kapcsolót és mindenegyes körnél leakad a leggyengébb láncszem, aztán a mozdony maga előtt tolja, amíg egy csúnya pályaillesztésnél kisiklik és 40 halott, plusz a mozdonyvezető, meg két őzike akik gyanútlanul legelésznek a vágány melletti tarlón. (Ezt most csak azért írtam, hogy túlozhassak, nincs terepasztalom :D)
Az új, ejtőhorgos kapcsoló geometriája valóban közelebbi kapcsolatot tesz lehetővé, de az is igaz, hogy maga a kurz kinematika megjelölés a vagonon lévő mechanikai elemre utal főként.
Nekem az a meglátásom, hogy ha zömmel régi, bügel kuplungos modelled van, akkor nem érdemes ezekre újítani. A mások által említett okok mellett felesleges költségnek érzem.
Viszont, ha zömmel új, már korszerű Tillig, vagy más modelled van és ahhoz szeretnéd passzintani a régi, pár vagonos állományt, akkor érdemes vagy ezt a sliccelt kapcsolót, vagy pedig PeHo kinematikát használni, mely utóbbi a rövid kocsiknál tényleges közelkapcsolatot és biztonságos vonatozást eredményezhet.
Téged sem akarlak elkeseríteni, de - és nem vagyok felkent V36 védőszent - ez a mozdony is elég távol van a "szép állapot" megjelöléstől.
A tetősarkok csorbák (általános használpiaci állapot) és a kis fekete harang is hiányzik.
Sajnos a kasztni állapota miatt inkább csak az alváz-hajtás kombóra világíts rá, ami ha tényleg rendben van, akkor a jelölt ár nem is olyan elrugaszkodott.
A Piko Taurushoz és Herkuleshez jó pénzért árulnak olyan befogót, amelyik elegendő hosszú (ellentétben a gyárilag szerelttel). Ezzel már nem akad össze a hozzá kapcsolt 26.5 m-es kocsival.
Megjegyzem, hogy nekem lesülne a pofámról a bőr, hogy ha az általam elfuserált alkatrész jóra cseréléséért pénzt kérnék. Persze soha nem is lesz belőlem sikeres vállalkozó.
Mielőtt súlyos költségekbe vernéd magad, hagy adjak egy apró tanácsot.
A régi Zeuke, BTTB kuplungok gyakorlatilag minden pályán képesek voltak elmenni több kevesebb szétakadással, tény, hogy kevésbé esztétikus mint a Tillig, de funkcióját betölti.
A Tillig kuplungtól ne várj csodát, kicsit közelebb lesznek a vagonok egymáshoz, de sokkal érzékenyebb a pálya függőleges egyenlőtlenségeire. ha nincs emelkedő a pályán éles törésponttal akkor elvileg jó is lehet, síkban gyakorlatilag sosem akad szét. Annak ellenére hogy ugyan pár milliméterrel közelebb kerülnek a vagonok egymáshoz, ívben nem borul ki , mert összeért volna a két vagon. Ezt a kiborulást ellenben Piko Taurus, Roco kocsi szűk ívben majdnem minden esetben produkálja, kivéve hagy egy Tillig van köztük. A miértre nem tudom a választ, az biztos hogy a Taurusban van a hiba mert kuplungcsere (Piko/Tillig) a kiborulás majdnem teljesen megszűnt.
Ha a pálya sík akkor nyugodtan cserélheted őket, ha emelkedik akkor érhetnek meglepetések.
Így már világosabb a dolog. Tehát a rövid kapcsolónak szóba se kellett volna kerülnie.
A Tillig-féle kapcsolóval nem tapasztaltam ilyen problémát. Mind vontatva, mind tolva nyugodtan mozognak a járművek az ívekben. Nekem korábban BTTB kapcsolóim voltak. Azokkal igen gyakori volt a szétkapcsolódás. A Tillig-félével lényegesen ritkább. Arra figyelni kell, hogy a kapcsolók közötti magasságkülönbségre viszont érzékeny. További nehézség, hogy az ívben álló kocsik összekapcsolása nem szokott sikerülni. Ez a BTTB kapcsolókkal is problémás, de az némi kézi segítséggel sikerülni szokott. A Tillig kapcsolókkal nem is kisérletezem az ívben való összekapcsolással.
Javaslom, hogy valakivel egyezzél meg abban, hogy 5-10 db Tillig kapcsolót adjon kölcsön kipróbálásra. Aztán a magad tapasztalata alapján döntesz arról, hogy cserélsz-e.
A kupplung kapcsolót jelent németül, ha kurzkupplung, akkor az közelkapcsoló... Nem azt kérdeztem, hogy mi a különbség a BttB (legyen akkor) kapcsoló, és a kurzkupplung között, hanem, hogy ha kicserélem a régi bttb vonószerkezetet az újabb tillig-féle sliccelt (tehát BttB rugós foglalatba illő) vonószerkezetre, akkor kilöki-e a kocsikat az ívben. Az tiszta, hogy a Bttb foglalatban nem lesznek közelebb a vagonok egymáshoz, de a Tillig kupplung kapcsolata eléggé merev.
Csak azért kérdezem, mert ha folyton siklik a vonat, nem veszem meg 360 pénzért darabját, mert alapból kettő kell és, ha nem működik, úgy ahogy annak kell, a kutya nem veszi meg, esetleg börzeáron, ami nekem eléggé veszteséges még akkor is, ha 740 forint helyett 300ért viszik el a kettőt. Nem olyan sok pénzről van szó, de értető a célzás.
Megjegyzem, hogy nekem lesülne a pofámról a bőr, hogy ha az általam elfuserált alkatrész jóra cseréléséért pénzt kérnék. Persze soha nem is lesz belőlem sikeres vállalkozó.
A Kurzkupplung és a kapcsoló típusa két külön téma.