Keresés

Ha a tudósok, Schliemannal bezárólag,

Schliemann sok minden volt, csak tudós nem...  

Látom, azért már képben vagy bronzkori település fedezett fel, amilyenből Anatóliában még kétszáz van a föld alatt...

És volt némi aprópénze és aranya, hogy elkészittesse az athéni ékszerésszel Priamos kincset, hogy napnyugtakor édes kettesben fiatal feleségével megtalálja.

Határozottan romantikus...

Valami hasonló öregkort szeretnék magamnak is...

Az Íliászt mire írták? 

Semmire, hiszen tudhatnád, hogy Homérosz vak volt....

Szájhagyomány utján terjedt, a kecskepásztor görögök egészen a 15. század közepéig szóról-szóra megjegyezték a nyolcvanezer szót, és akkor egy könyvkiadó Firenzében leíratta, a kényelem kedvéért először latinul. Aztán gyorsan lefordították görögre is, hogy hitelesebb legyen...

De ezt Fomenko alaposan kivesézte...

Liska András

Adatok a korai avar temetési áldozat szokásának kérdéséhez

PDF

Maradjunk annyiban, hogy Flavius is a Kr. u. I. században élt. "

Csak a Te kedvedért? Én hiszek Flaviusnak, amikor könyvében bizonygatja népe ősiségét!

Apion ellen avagy a zsidó nép ősi voltáról Helikon év nélkül;

5. oldal.

Ezt az ötezer éven átívelő történetet szent irataink alapján görög nyelven írtam.)

Szerinted nem ismerte saját népének időszámítását? Vagy nem tudott kivonni 5000-ből 3761-et (Hungár naptár 10. old.)

Az Íliászt mire írták?

Kispajtás! Ha a tudósok, Schliemannal bezárólag, mindannyian csak lazán legyintettek volna, hogy "ugyan már, Homérosz csak humanista kitalálás", mert nem maradt fenn korabeli íráshordozón, akkor a Hisszárlik-dombon soha nem tárják fel a bronzkori települést a későkor és a szkeptikus tudósvilág őszinte bámulatára...

Maradjunk annyiban, hogy Flavius is a Kr. u. I. században élt.

Idősebb Plinius Kr. u. 79-ben halt meg, a Vezúv ama nevezetes kitörése évében, amely Pompeit és Herculaneumot elborította. Kl. Ptolemaiosz a 160-as, '70-es években halt meg, az igaz, de mivel Sztrabón műve egyértelműen kompiláció, és nagyon kevés eredeti információt tartalmaz abból az időből, amikor a földrajzi írók még dúskáltak Eratoszthenészben, Apollóniosz Rhodioszban stb. a maguk teljes valóságában (csonkítatlan művek!), akkor érthető, hogy nem tőle idéz.

Strabónnak, az ókor kétségkívül legnagyobb geográfusának életéről jószerint csak annyit tudunk, amennyit jelen művéből, soksor csak körmönfont következtetései alapján kihámozhtunk... (Kiadó)

Plinius, Ptelemaios még nem említik.

Ismeri viszont a 13. századi Josephus Flavius...

Az itáliai humanista Giovanni Aurista 1422-ben vásárolt Konstantinápolyban egy Strabon-kéziratot. Ettől kezdve Itáliában egyre többen foglalkoznank szerzőnkkel...

1471-re elkészült a nagy mű! Latinul!!!

V. Miklós pápa kezdeményezésére az "abbreviátorok bandája" (72-en voltak) 1480-ra egy újabb latin kiadást alkotott... 

Nem érted, hogy első századiként épült be a világnézetedbe? 

 Bármit is fogok mondani önmagaddal cáfolod. 

 Anonymus Fekete-tengerét nem lehet elfogadtatni anakronizmusként, pedig ő csak egy nagy hiteltelen mesélő, aki magyar helynevekből gyártott egy "honfoglalás" sztoryt.

Tehát megfordul minden, Magyarországon a király jegyzője a 12. század végén tudta, hogy a törökök a 16. században majd Kara néven fogják hívni...

"előtagja tehát a hunokat, második fele pedig az avarságot jelöli. Vö. lengyel węgier"

Továbbá vö. a venétek henetosz elnevezésével Sztrabónnál (V, 1, 3–5).

hunugurus - onogurus - węgier

henetosz - enetosz - venetus

Forrásokból mindegyik adatolható. A venétek estében kétség nem fér hozzá, hogy egyazon nép különféle töredékeiről van szó.

Csuvasok (avarok) az északabbi vidékekről

G. F. Lokke fotójának részlete 1869-ből

Nagyobb_kép

X–XIII. századi bolgár-avar (csuvas) lánykák viselete

Igen elegáns, csinos...

Enykka rekonstrukciója

Bolgár-csuvas (bolgár-szubar) női viselet a X–XIII. századból

Nyikolajev nyomán

A középütt álló hölgy fejfedőjét vö. az arszakida és a hispániai ibér női szobrokon látható kalapokkal

Bolgár viselet a IV–VIII. századból

Nyikolajev nyomán