"Egyre gyorsabban tágul az Univerzum, az egyelőre rejtélyes sötét energia miatt. A gyorsuló tágulásra eddig egy másik magyarázat is felmerült: eszerint egy hatalmas, ritkás anyagú kozmikus buborék belsejében élünk, és a gyorsabb tágulás csak optikai csalódás. Ezt a lehetőséget új megfigyelések alapján kizárták."
A fény részecske elméletére a döntő csapást kétréses interferencia kísérlete mérte 1802-ben. A két résre érkező sugárzás a felfogó ernyőn színes világos és sötét csíkok sorozatát adta oly módon, hogy az ernyő olyan helyein, amelyeket külön-külön mindkét rés megvilágított, sötét vonalak is adódtak. Ezt a jelenséget már nem lehet a részecske modellel értelmezni, hiszen két fényrészecske összege nem adhat sötétséget egy pontban. Kézenfekvő viszont a hullámok találkozásához hasonlítani, hiszen ha két hullám hullámhegye és hullámvölgye találkozik, azok kiolthatják egymást.
Ha a modellnek ellentmondanak a mérési eredmények, akkor ki kell találni valamit, ami beilleszthető a modellbe, vagy új modellt kell alkotni, ami legalábbis meg kell feleljen az eddigi felfedezéseknek.
Mivel új, elfogadott modell nincs, kell a sötét anyag, és energia.
Matematikailag beilleszthető, jelenleg mérési eredményekkel közvetve igazolható a léte.
Ha majd a mérések másra engednek következtetni, nyilván ez változik, de most általában elfogadják.
Trihn Xuan Thuan, “Science and Buddhism: Gentle Bridges”
Description: The general theme of the meeting is the discussion of how modern discoveries in physics and astrophysics have affected our view of ultimate reality. Thuan will discuss the latest developments in astrophysical cosmology (such as the data from the Wilkinson Microwave Anisotropy Probe (WMAP) regarding the Cosmic Microwave Background (CMB) results, the acceleration of the universe from supernova measurements and the galaxy clustering data). This will lead into more general questions pointing towards ultimate reality: Did the Universe have a beginning? Or is our universe just one in an infinite series of universes, without beginning nor end. Is the stunning fine-tuning of the universe, which has produced just the right conditions for life to evolve, a sign that a "principle of creation" is at work? How do galaxies and stars evolve?
Thuan will then discuss the view of reality as seen by a Buddhist, and compare that point of view with that of a modern physical scientist. How does the radical interpretation of reality offered by quantum physics conform to or differ from the Buddhist concept of reality? Do the profound changes in the worldview brought about by modern astrophysical discoveries lead to quite remarkable connections with the teachings of Buddhism? Thuan’s argument will be that some of Buddhism's views are strikingly similar to modern observations of the universe. Even though Buddhism and science have different ways of investigating the nature of reality, they complement rather than oppose each other.
"Shanks természetesen elismeri, hogy a sötét anyag létezése mellett egyéb bizonyítékok is szólnak. Inkább úgy fogalmaz, hogy nem magának a sötét anyagnak a létét kérdőjelezi meg, hanem azt, hogy az valamiféle egzotikus részecskékből állna. Ennek alátámasztására megemlíti, hogy amikor a múlt század harmincas éveiben Franz Zwicky először felvetette a hiányzó anyag problémáját, akkor egy galaxishalmaz stabilitásának magyarázatához 600-szor annyi sötét anyagot kellett feltételeznie a halmazban, mint az elektromágneses sugárzása alapján akkor észlelhető halmazbeli anyag mennyisége. Ma a röntgenműholdak mérései alapján azonban már tudjuk, hogy a galaxishalmazokban a tagok közötti teret nagymennyiségű forró gáz tölti ki, ezért a "Zwicky-arány" már csak 4-5. Ez természetesen még mindig nagy eltérés, de Shanks szerint a magyarázatára nem érdemes hipotetikus részecskéket bevetni. (Helyettesítő megoldás?)
....
Shanks szerint jó esély van arra, hogy az Univerzumnak valójában nem létezik "sötét oldala",
"Elképzelhető, hogy a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást vizsgáló WMAP űrszonda adatainak újbóli elemzése után búcsút kell vennünk attól az elmélettől, hogy az Univerzumot a sötét anyag és energia dominálja."
"Tom Shanks (Durham University) és diákja, Utane Sawangwit
Shanks természetesen elismeri, hogy a sötét anyag létezése mellett egyéb bizonyítékok is szólnak. Inkább úgy fogalmaz, hogy nem magának a sötét anyagnak a létét kérdőjelezi meg, hanem azt, hogy az valamiféle egzotikus részecskékből állna. Ennek alátámasztására megemlíti, hogy amikor a múlt század harmincas éveiben Franz Zwicky először felvetette a hiányzó anyag problémáját, akkor egy galaxishalmaz stabilitásának magyarázatához 600-szor annyi sötét anyagot kellett feltételeznie a halmazban, mint az elektromágneses sugárzása alapján akkor észlelhető halmazbeli anyag mennyisége. Ma a röntgenműholdak mérései alapján azonban már tudjuk, hogy a galaxishalmazokban a tagok közötti teret nagymennyiségű forró gáz tölti ki, ezért a "Zwicky-arány" már csak 4-5. Ez természetesen még mindig nagy eltérés, de Shanks szerint a magyarázatára nem érdemes hipotetikus részecskéket bevetni.
Sawangwit és Shanks egy nemzetközi együttműködés keretében a sötét energia problémáját is vizsgálják. Ha a sötét energia létezik, akkor az Univerzum gyorsuló tágulását okozza. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás fotonjai a teleszkópjainkhoz vezető útjuk során óriás galaxishalmazokon is áthaladnak. A halmazba való belépéskor először kékeltolódást szenvednek, majd vöröseltolódást, amikor elhagyják a halmaz gravitációs terét. Ha nincs gyorsuló tágulás, ez a két hatás kiegyenlíti egymást, ellenkező esetben a fotonok a galaxishalmaz elhagyása után is kissé kékeltolódottak maradnak. Az ennek megfelelő kicsiny hőmérsékletemelkedésnek látszania kellene a mikrohullámú háttérsugárzásban a halmazok irányában. A Sloan Digital Sky Survey keretében rögzített 1 millió fényes vörös galaxis (LRGs, Luminous Red Galaxies) átvizsgálásával kapott új eredmény szerint azonban ennek nincs nyoma. Sawangit szerint ha ugyanez adódik a déli égbolt új felmérései alapján is, akkor ez a probléma valóban komoly kihívást fog jelenteni a sötét energia és ezen keresztül a sztenderd modell számára.
Shanks szerint jó esély van arra, hogy az Univerzumnak valójában nem létezik "sötét oldala", de az obligát megjegyzés alapján további kutatások szükségesek ennek eldöntésére. Ebben segíthetnek majd a PLANCK űrszonda mikrohullámú háttérsugárzásra vonatkozó, az eddigieknél pontosabb mérései.
Az eredményeket részletező szakcikk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóiratban jelent meg."
