Szabad perceimet napközben (amiből nem túl sok van a két kiscsajom mellett) kikapcsolódásként azzal töltöm, hogy olvasgatom a topikot a legelejétől. Nosztalgiázom. Mosolygok. Kb. az első 500 bejegyzésig jutottam.
A Valami Amerikát annyira elszántan akartam megnézni az elsők között, hogy a legelső első sorba kaptam csak jegyet. Aztán persze hátrébbról is megnéztem, és dvd-n is megvan, láttam már nem is tudom...számtalanszor. És az a piros köntös kék kötővel...hmmm...
Emberbarát: ellopott levél. A nézők megrökönyödve néztek rám - ők kifelé, én meg a díszlet szemeteshez igyekeztem. A pasim is szerintem hibbantnak gondolt, bár a "szervétmániámmal" együtt elvett feleségül, és szívesen elkísér megnézni SZT-t. Bár a Castel Felice-t harmadjára szerintem már kicsit unta, de miattam lelkes maradt. :)
Jelelj! címmel mozgalmat indított a jelnyelv megismertetésére a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és az Árnyszínház. A 10 másodperces videoklipeken színészek, zenészek egy-egy jelet mutatnak be. Az elsők között elkészült Jelelj!-klipen
Szervét Tibor szuggesztív, ragyogó mosollyal bíztat: „Jó neked!”
Megnéztem újra ezt a kosztümös, látványos filmet, és hát akármit is mondanak a hivatásos fanyalgók, én végig örültem a fordulatoknak, szójátékoknak, a sok meglepetés-színésznek, szóval abbahagyhatatlanul vigyorogtam...
Ezt a plakátot boszorka topiktársunk szerezte;) Miskolcon:D
Üdvözöllek, kedves blill,
végre idetaláltál, a legjobb helyen jársz, mert mi is pontosan így gondoljuk a rajongást. :)
(Én meg külön örülök, hogy jöttél, mert mostanában eléggé egyedül tartottam a frontot, mivel néhányan külföldre mentek, mások tanulnak és/vagy icipici gyerekeik vannak, a topiknyitó CC-nknek meg éppen holnapután lesz az esküvője :))
Ide a mi „céltopikunkba” bátran jöhetsz örömködni/véleményt nyilvánítani, beszámolni, megbeszélni, híreket hozni, miegyéb...
... mert mi is határozottan azon a véleményen vagyunk, amit még Miskolcon nyilatkozott róla Verebes István, a Cyrano rendezője:
„Úgy gondolom, ő az egyik olyan kvalitású, szakmai képzettségű, mi több személyiségű fiatalember, akinek megvan a reménye – hacsak nem történik valami baj, mert láttunk már komoly tehetségeket 'elmúlni' -, hogy nagy színész váljék belőle. S ha ebben én adjutáns lehetek, akkor ezt szívesen vállalom.
Manapság rengeteg kiváló komédiás van, de alig látok köztük olyanokat, akik naggyá lehetnek. Szervétnek erre megvan az esélye.” (Észak-Magyarország, 1995.01.07.)
„Szervét korosztályának számomra egyetlen olyan színésze, akiből nagy színész lehet. Nemcsak jó színész, ilyen sok van, hanem nagy színész.” (Magyar Nemzet, 1995.01.07. p.19.)
Nagyon régóta követem - hol nagyobb, hol kisebb - figyelemmel a topikot (pontosabban talán a Szilvia, a k. óta, ez volt az első előadás SzT-ral), és most ragadott el a hév, hogy írjak is. :) Remélem befogadtok...
Egyszerűen csak IMÁDOM topikunk alanyát, mint színészt, és mint az egyik legszexibb férfit a világon (persze maximális tisztelet mellett és csakis a férjem után). :)
Megnéztem az előző hozzászólás képeit, és kibújt belőlem a rajongó tini (Egek, hogy lehet valaki ennyire sármos, és vonzó és jólöltözött ésésés...!!!). :) Pedig két kislány "komoly" 29 éves anyukája vagyok.
Még pár szó, így elsőre: szóval a már említett darab óta minden előadását láttam SZT-nak (kivéve a Beszélő fejek II.-t, valahogy kimaradt, sajnos). A kedvenceim Tőle talán a Tóték postása és az Anconai szerelmesek Tomao-ja a Ruttkai Színház csillagos ege alatt. Persze ezeken kívül az összes többi is. :) Legutóbb pedig a Pygmaliont láttam (hihetetlen felüdülést nyújtotta színészi játékában elmerülni, ha lehet ilyet mondani, mikor jó sok hosszú hónap után májusban kaptam egy kis kimenőt a picilányom mellől).
Bízom benne, hogy toleráljátok itt a néha túlzott rajongásomat, és jöhetek ide örömködni egy-egy darab/interjú/cikk/miegyéb után...
Szerencsére SzT nem beteg, például a június 16-i Romantikus komédiában fergeteges energiával, fantaszikusat játszott(ak) Tóth Ildikóval, Csankó Zolival… :))
"A Thália nagyszínpadának nézőtere csak 80 %-os volt, ezért nem játsszák júliusban, a Sírpiknik is elmarad" - mondták, amikor a július 4-iki előadásra is szerettem volna jegyet venni.
Ez szerintem sem jó döntés, mert a 80 % egyáltalán nem kevés, és így most milyen sokan le fognak maradni a remélt nyári kuriózumról, vagy akár előadás előtt a spontán, szuper lehetőségről.
A Színház jobban bízhatna a nézőiben, ugyanis a nyári programok ilyen lazán működnek - de működnek! Mert több idejük van az embereknek, könnyebben mozdulnak, később kezdődik az előadás és a közlekedés jobb (mondta éppen valaki a pénztárnál), és nem utolsó sorban hiányziik a szííínhááz!
A tegnapi email óta, amit a Thália jegyirodájából kaptam, no meg Oldadore hozzászólása óta elkezdtem aggódni. külföldön élek, és mostmár csak évente 1szer megyünk haz. ilyenkor ellátogatok persze színházba, ha tehetem. tavaly sikerült megnézni a Spamalotot, és már az idei július 4-i Romantikus komédiára is megvettem a jegyeket. Erre tegnap kapok egy email a színháztól, h elmaradnak a július 3-i és 4-i Romantikus komédia előadások.....:((( vajon mi a baj? remélem, Szervét Tibor nem beteg!!!!
... és sajnos több kedvelt előadás lekerült már a műsorról, például a Radnótiban nagyon szerettem a Farkasok és bárányok összes szereplőjének a tökéletesre csiszolódott játékát, - és nem utolsó sorban a hűvösen magabiztos Berkutov gyilkos nyugalmát. :) Az utolsó előadás 2011. április 29-én volt.
Az Apacsokat május 11. óta nem játsszák a Színházban.
Nagyon fognak hiányozni a Tháliából a Beszélő fejek II. monodrámái, mint például Graham Whittaker élete szereplőinek szimultán, zseniálisan előadott története. 2011. május 22-én láthattuk utoljára.
Marad nekünk a Naftalin, a Pygmalion, valamint a Radnóti következő évadjának tervei, és a Madáchban a Spamalot és a leendő Furcsa pár.
Remélhetőleg a Tháliában a Romantikus komédia, és a Pinceszínházban a Libikóka nem kerül le a műsorról.
...pont ez az, a Budapesti Kamaraszínház nem jelezte az Emberbarát utolsó előadását, ami 2011. január 22-én volt - és én sem voltam ott. :((
A vendégkönyvük egy kérdésére, ami így szólt: „A nézők és a kritikusok véleménye szerint is az Emberbarát minden részletében remek előadás - volt, sajnos február-márciusban mégsincs műsoron.:( Vajon remélhető, hogy láthatjuk még őket?” szárazon közölték: „Az Emberbarát c. előadást levettük a repertoárunkról.”
(Nem is járok azóta oda.)
Az Emberbarát 200. előadása 2010. május 27-én volt, amikor egy nézőtől minden szereplő kapott egy szál rózsát és egy pici képet arról az ünnepi előadásról, amin Christopher Hampton író a színészekkel együtt meghajolva köszönte meg az előadást, a sikert. :)
MasterCard-díjasok a Radnótiban – 2011 = FidelioMedia - Youtube, 2011.06.05.
„Szervét Tibor: - Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem vágyom arra, és nem örülök annak, hogy még mindig én kapom ezt a sok szavazatot a nézőktől.
Ezt mindig el is mondom, hogy a nézőknek ez a direkt visszajelezése, ami az előadások után a jegyen történik, ez páratlan, ez egy másfajta visszajelzés.
Ebben benne van az a sok év, tehát ez nem az adott évadra vonatkozik nyilván. Ez egy érzelmi viszony, ami a közönség részéről kialakult az elmúlt tizeniksz évben, tehát hosszú távnak a visszajelzése ez.”
… igen, így van ez. A sok néző egyöntetű szavazata egyszerűen természetes, hiszen annyira nyilvánvaló a mindig „szervétesen” különleges, megbízható, kiemelkedő teljesítményt elismerni, megköszönni, jutalmazni…
- ezt a minőséget egyébként a színi- és filmkritikusok is rendre elismerik az írásaikban és a díjaikkal,
„- A színészi alakításokat nézve én ezt egy eléggé egyemberes filmnek tekintem. Egészen elképesztőnek láttam Szervét Tibor alakítását ebben a filmben. Ő az az ÁVH-s, aki beszervezi az egyik szereplőt és ő az a figura, akinél nem éreztem azt, hogy neki bármiféle gondot jelentene a szereppel való azonosulás. Egyszerűen ördögi a pasi és ugyanakkor nagyon-nagyon emberi.
Ő a kulcsfigurája is egyébként a történetnek, a motivációját tekintve is, ami kvázi a csattanója az egész filmnek. Amikor ő megjelenik, akkor valahogy elfelejtjük azt, hogy most akkor egy kicsit ilyen kényszeredett történetben vagyunk ahol most akkor valóban a jelenkort szeretnénk szembesíteni azzal, hogy mi volt régen.
Van egy kicsit ilyen tanítóbácsis jellege egyébként ennek az egész apacsok történetnek, de amikor őt látjuk, akkor egyszerűen az egész film elkezd élni.”
(Az Apacsok filmről beszélgetés az MR2-n (2011.06.09., 11:04h)
Kovács Gellért filmkritikus:
