Ahhoz hogy le tudj menni PH kornyekere energiaigenyben kell a legtomorseg anelkul nem fog menni.
A PH koncepcio nagyon jol ki van talalva es kicsit a leggyengebb lancszem elven mukodik azaz hiaba a sok befektetes ha egy ponton lazabb az ember a tobbi is ertelmet veszitheti.
Mik a szubjektiv gondok a szelloztetessel es legtomroseggel? Hathat meg tudunk gyozni:)
Sajnos elég köves a talaj nálam, ami hőkapacítás miatt jó, viszont a földmunka nagyon kemény dió. Ezért próbáltam volna okoskodni a ház alatti csövezéssel.
A földhőszondás megoldás, ami a legszimpatikusabb lett volna megfizethetetlen.
Ki fogtok rugni a topicból, de a gázt tuti, hogy bevezetem márcsak a főzés miatt is.
Lehet, hogy átvágtak, de a gázbekötést 50 ezer környékén ígérték. + csövek...
Nekem elég, ha van egy jól leszigetelt házam, ahol a kazán csak télen a leghidegebb napokban kapcsol be. Elfogdom, hogy erre fölösleges a kond.kazán.
Viszont a teljesen légtömör ház, hőszipkás légcserésős megoldás szubjektív okok miatt nekem nem igazán tetszik, ezért szedném ki a hőt inkább a talajból.
Én azért nem a ház alól szedném ki a hőt. Meg ha probléma lesz vele, azt nem fogod tudni javítani.
ezen allitas mindket pontjaval teljes mertekben egyetertek.
a) Hoszigetelni a padlo alatt es ugyanakkor csokkenteni a haz alatti homersekletet egymasnak ellentmondo dolgok. Marhara le fog hulni a haz alatt a fold, rossz esetben nem marad benne gazdasagosan hasznalhato energia. Extrem esetben a fagyhatar is melyebbre tolodik a haz alatt. Persze ezt csak szamitasokkal lehetne alatamasztani, amire most nincs kedvem.
b) erre csak Murphy-t ideznem: "ami elromolhat az el is romlik"
Igen, ha már ennyire alacsonyra sikerült levinni a ház hőigényét, akkor már érdemes elgondolkodni azon, hogy mindenestől mennyibe kerülne a gáz bevezetése és azt a pénzt ehelyett mire lehetne fordítani.
Attól, hogy nem passzív a házad, még fontos a légtömörség. Nem nagy pluszköltség, inkább precizitás kérdése, viszont utólag szinte lehetetlen megcsinálni anélkül, hogy egy kisebb vagyont rá ne költenél. A gépi szellőztetésnek is érdemes legalább a csövezését megcsinálni, persze nem gyárilag szigetelt flex csőből, mert az tényleg drága. Mindenképp szigeteld le a házat annyira, hogy elég legyen a padlófűtés, így spórolhatsz a gépészeten, esetleg marad pénz a hővisszanyerős szellőztetrésre. A kondenzációs gázkazánnak semmi értelme a te esetedben, mert a legkisebb is 5kw környékére tud lemenni, ami 100nm- nél még a leghidegebb napokon is sok. Ki- be fog kapcsolni a kazán, és alig lesz jobb a hatásfoka egy jó turbósénál, viszont drágább, és a karbantartása is problémásabb. Ahhoz, hogy a 2kw- nyi csövezés elég legyen, már karcolnod kell a passzív szintet, de akkor hőszipkát is rakj rá, így felesleges a gázbevezetés.
Köztes megoldású lesz a házam. Nem passzív, de abba az irányba tartok.
Nem lesz légtömör, és hőcserélős szellőztető berendezés sem lesz.
Ph30 tégla+ 15-20cm szigetelés. Napkollektor (ha lesz támogatás)+kond kazán. Déli tájolás, sok üveg felület. Részletes számolásokat még nem végeztem.
Sajnos a goterm.hőszivattyú kizárva, mert kissé drága nálam fúrni.
Ezen a csövezésen azért gondolkodtam, mert ha valami egyszerű csöveket használok, akkor minimális + költség az elhelyezése. És ha nem működik akkor max nem használom.
Milyen rendszerű csöveket használnak ilyenre?
Az adatokat fejből mondtad, vagy van ennek valami referenciája?
Vagy kössek még rá egy hőcserélőt és tornásszam fel a hőfokot?
Mondjuk, akkor nem tudom, hogy elég-e a 100 nm-es felület?
"Szerintetek van értelme az alapozás előtt a szerelő beton alá a kavicságyba, vagy akár egy homokágyba az egész ház alá spirálba végig csövezni."
Van. De nem a homokágyba és nem a sóderágyba hanem legalulra, közvetlenül a földbe. Tehát úgy hogy a talaj felől minél jobb hővezetésű környezetbe (nedves föld) kerüljön.
"És majd télen a rajta átcirkuláltatott vizet belenyomni a napkollektorba vagy a kondenzációs kazánba?"
Az innen kijövő víz hőmérséklete (optimális esetben) télen kb 10, nyáron kb 14 fokos lesz, úgy hogy ezt a vizet nyáron a lakás hűtésére (légkondi helyett), télen pedig a szellőzőrendszerbe bejövő külső hideg levegő előmelegítésére használod. A fűtőrendszerre rákötni nincs értelme, mert ez a víz hidegebb mint a fűtőkör bármelyik pontja (hacsak nem emeled meg a hőmérsékletét egy kis hőszivattyúval).
Én négyzetméterenként megfelelő csövezés mellett) kb 20 wattal számolnék, így (100 négyzetméteres ház esetén az alapból kivehető hőmennyiség szerintem kb 2000 watt. Az hogy ez a 2000 watt elegendő e a házad lehűtésére nyáron (és hőszivattyú esetén felfűtésére télen), az a házadtól függ (hőszigetelés, légtechnika). Jó ha tudod hogy egy mindössze 2000 wattnyi hővel fűthető/hűthető 100 négyzetméteres családi házon átlag 15-20 centis hőszigetelés van (alulról is!), a lakótér légmentesen zárt és hővisszanyerős szellőztetéssel rendelkezik. De ha nem ennyire tuti a házad, akkor is meg lehet oldani, hogy ebből a hőforrásból lesz a házad alap hűtése/fűtése és csak a leghidegebb/legmelegebb napokon kapcsolod be a kiegészítő gázkazánt/légkondit.
Az eresz is és a járda is egy irányba ejt, tehát az árnyékoló által keltett metszésvonalak párhuzamosak lesznek (elvileg). A szarufákhoz a felső elemet oldható állítható csavarkötéssel kell kialakítani. A sin tetejére "L" vas, annak függőleges szárába pedig hosszúkás furatot kell kialkítani, ahol legalább 2 cm állítási lehetőség van. A járdán pedig kiálló csavarokra kell felhelyezni a sint, a csavarral a magasság beállítható + igy el tud folyni alatta a csapadék.
Ha már megvannak az árajánlatok, akkor fordul a műszaki ellenőrhöz (tervezőhöz), hogy mondja meg melyikből mi hiányzik. Ha azt mondja minden terv műszakilag egyforma, akkor nézd meg a lap alján található számot és dönts.
Ha mégis tételesen szeretnéd áttekinteni az egyes ajánlatokat, akkor a tervező segítségével válaszd ki a legrészletesebb (legmegfelelőbb) ajánlatot, és annak a feladatlistájának segítségével kérj egy új ajánlatot. Persze érdemes egy rövidlistát csinálni az eddig kapott ajánlatokból és a legjobb hárommal eljátszani ezt a második kört. Az sem baj, ha ezen második kör tagjai tudnak egymásról. Attól is kérj második ajánlatot, akinek kiválasztod referenciaként a munkalistáját - de súgd meg neki, hogy a többiek mennyit ajánlottak összesen.
Gondolom nem úgy fogod választani az ajánlatokat, hogy a téglát az egyiktől, habarcsot a másiktól, és a ragasztást a harmadiktól fogod megkérni :-D
Régen erre munkanem könyvek voltak, ma költségvetéskészítő programokat használnak, amit át lehet konvertálni exelbe. Kérhetsz a tervezőtől, de ahhoz, hogy ilyet adjon pontosan ismerni kell a kivitelezési technológiát és az anyagokat, mert csak ekkor tudja megmondani, hogy milyen munkák kellenek egy feladat megoldásához. Beárazni meg a vállalkozó fog mert ő ismeri, hogy mit mennyiért szerez be ill, hogy mennyiért vállal, mire van gépe stb.
Szerintem a lapok alsó végét úgy kellene megoldani, hogy legyen valamennyi függőleges mozgási lehetőség. Tehát a lapok alján pl 20 centi hosszú rudak fussanak két sín között. Mondjuk ekkor meg szélben zörögni fog az egész.
Új segítséget kérek! Régebben már sokat segítettetek.
Családiház építéshez kivitelezőt keresek. Ill. a már megkapott ajánlatokat próbálom összehasonlítani, de tulajdonképpen lehetetlen.
Minden kivitelező másképp adja meg az ajánlatot a különböző munkafázisokra és tul.képpen összehasonlíthatatlanok. Természetesen referenciaházakat is nézegetek majd.
Létezik valami olyan lista részletes munkamenet laírás, ami alapján már első körben tudok szelektálni az ajánlatokból?
Hogyan tudom összehasonlítani az ajánlatokat??
Nem passzív házat építek, de igyekszek abba az irányba elmenni (tégla+vastag szigetelés+padló+falfűtés+kond kazán+napkoll.+déli tájolás+sok, nagy üveg felület.).
A két sín együtt futását nem nagy tudomány megoldani, felszereled a felső sínt, mert annak a helye jobban kötött a tetőszerkezet miatt, a felszerelés után leeresztesz egy függő ónt /mint a tapétázásnál/ és az fixen a fenti sín helyét jelöli ki a járdán. Innen már "csak" a pontos jelölésre kell figyelni, és együtt van a rendszer.
A napernyős módszert rendesen tépné a szél, és nagyon alapos rögzítést igényelne a vászon, több gyenge pontja is lehet ennek a megoldásnak, viszont az elforgatós megoldásod nagyon tetszik. Tovább gondolom.
Most kapcsolok: ha a deszkareluxám két szélét nem kemény (kopogós) sínekben futtatom, hanem két puha kötélen csúsztatom (pl gyűrűkkel) akkor a működése csendes lehet :) Léteznek-e egyáltalán alacsony nyúlású, UV-fény és időjárásálló puha kötelek? Mert ha fém/drót az a kötél, akkor kopogásilag ugyanott vagyok mint az U profilnál.
Én régebben olyan árnyékolón gondolkodtam, amely az ablak két szélén két függőleges (egymással szembe fordíott) U profilból áll, ezen két sín felső vége a tetőszegélyhez, alsó vége pedig a járdához (vagy talajba süllyesztett betonkockákhoz) lenne rögzítve. A két sín közé egy 12x2cm-es deszkákból készült "reluxa" kerülne, ugyanazon az elven működő kötél-mozgatásos működtetéssel, esetleg (nyáron) napszög-követő automata motoros vezérléssel. Mivel teljesen eltávolítható (felhúzható) akár ritkán használt ajtók elé is alkalmas lenne (terasz, erkély, stb). A tervem gyenge pontja: a deszkák (sínekben futó) tengelyei valószínűleg már gyenge szélben is meglehetősen nagy zörgő/kopogó zajt keltenének. Mivel erre nem találtam kielégítően atombizos megoldást, ezután álltam át az "állítható dőlésszögű deszkákkal fedett pergola az ablakok elé" projectre (ami szintén motorizálható/automatizálható, de szélben nem zörög).
1. akar lehetne egy letekeros napernyo szeru cuccot csinalni, ami fuggoleges. az eresz alatt van a felcsevelo szerkezet, lehuzod, es lent beakasztod valahova
2. ahhoz hogy a sines terved mukodjon, a ket sinnak nagyon egyutt kell futnia. 1cm-en belul. ezt ekkora meretekben nehez megcsinalni.
3. ha a tabla rogzitese, ahol a futokerek van, a kozepen van, alul-felul egy-egy, akkor meg lehet csinalni, hogy a tabla elfordulhasson. igy tarolaskor egyik vegere huzod az osszeset, keresztbeforditod, es egymashoz simulva kis helyet foglalnak.
Megosztanám veled /veletek/ ablak árnyékolás kapcsán felmerült elképzeléseimet:
Saját házunk esetén én nem a házfalra erősítést tartanám ideálisnak, hanem a tetőkinyúlás és a ház mellett futó járda közti területet takarnám mozgatható/húzogatható/ árnyékolóval. /ahogy régi parasztházak esetén a babot futtatták a tornác elé kötött zsinegekre./
Úgy gondoltam, hogy a tetőszerkezet kinyúlásának aljára szerelnék egy sínt, vagy U alakú profilt, ami párhuzamos a közvetlenül ház mellett futó járda vonalával, valamint a járdára is szerelnék egy sínt, vagy U alakú profilt. A sín a ház takarandó oldalának teljes hosszában húzódna. Mivel nem a ház szerkezetére van szerelve az árnyékoló, így nincs hőhíd.
A sínbe, vagy U alakú profilba apró kerekeken gurulna az árnyékoló, mint a minőségibb tolóajtós szerkezeteknél, így könnyen lehetne mozgatni, természetesen minden zsalugáter panelt ellátnék valamilyen tolózárral, amit az ablak kinyitásával érhetnék el, és a járdába lenne a zár fogadó része. / mint a kinyitható spalettáknál, csak természetesen hosszabb méretben./
Anyaga lehetne alumínium, vagy műanyag keretbe fogott, festett OSB /keret miatt nincs deformálódás, festés miatt időtálló/ vagy szintén keretbe fogott polikarbonát.
Hogy a szerkezet ne legyen ormótlan, díszítésekkel lehetne ellátni, a ház stílusához illeszkedően. Pl: színesre festés, időtálló kültéri festékkel, perforálás, /vagy eleve perforált lapok használata, bár az egy kicsit drága/ falmatrica mintájára dekopír fűrésszel vágott vékony minta ami lehet geometrikus, virágminta stb. a vágott minta napközben beszűrődő fényt enged a szobába, szép rajzolattal, este ugyan ezt a mintát a szabadba sugározná a szoba kivilágításával. Polikarbonát lapok esetén festés jöhetne szóba, festés előtt negatív mintával ki lehetne takarni a mintát, a festék száradása után a negatív eltávolításával rajzolódna ki a minta.
Esetlegesen "zsalugáter" szerűen is el lehetne készíteni a lapokat úgy, hogy annyi lapot készítünk egy oldalra, hogy azokat egymás mellé rakva akkora legyen a hosszúk, mint a ház teljes hossza. két-két sínt szerelünk alulra és fölülre is, így 2-2 zsalut egymás elé tudnánk mozgatni. Az egyik zsalun ott van léc, ahol az elé mozgatott "üres". Így a zsaluk teljes széthúzott állapotban árnyékolják és védik a házfalat, de beszűrődő fényt átengednek,van belátás, van kilátás. Egymás elé mozgatva őket teljesen besötétítenek. Se kilátás, se belátás.
"ez is egyertelmuen eps100 meg eps150-et ajanla lapostetore."
Ez az az eset, amikor az építő bízik a tökéletesen hibátlan vízszigetelésben. Ha szerencséje van és valóban hibátlan lett a vízzárás, akkor, lett egy olcsó lapostetője. Ha pedig nincs szerencséje akkor néhány év múlva (átnedvesedés) van a feje felett egy szép nagy hőhíd. Én a képletből kihagynám a szerencsét.
