Patkányokat mérgezett a génkezelt kukorica
MTI
2007. március 13., kedd 14:50
Vese- és májmérgezést szenvedtek azok a kísérleti patkányok, amelyeket a Monsanto cég génkezelt (gm) kukoricájával etettek - írják független kutatók egy amerikai tudományos folyóiratban. A MON863 kódjelű kukoricabogarat elpusztító génmódosított kukorica megmérgezte az állatok belső szerveit, pedig tavaly az Európai Unió állati, majd emberi fogyasztásra is engedélyezte forgalmazását. A Greenpeace a Monsanto termék azonnali visszahívását valamint az engedélyezési rendszer felülvizsgálatát követeli.
A tanulmány a Monsanto saját, az Európai Bizottságnak engedélyezés céljából beadott biztonsági vizsgálatainak adatait elemezte. Az adatok világosan bemutatják, hogy a vizsgált kukorica jelentős egészségügyi veszélyt jelent. A terhelő bizonyítékokat a Greenpeace szerezte meg egy bírósági per végén, majd továbbította azokat független elemzés céljából a francia Caen egyetemen dolgozó Séralini professzor vezette szakértői csoportnak.
Súlycsökkenés, májkárosodás
A kutatócsoport megállapította, hogy mérgezés jelei mutatkoztak a patkányok veséjében és májában, valamint jelentős súlykülönbség is fellépett a génmódosított kukoricával táplált állatoknál. A Greenpeace keddi, Berlinben szervezett sajtókonferencián Séralini professzor elmondta: "A Monsanto elemzései nélkülöznek minden szigorú, tudományos alapot - kezdve a nagyon gyenge lábakon álló statisztikai jegyzőkönyvükkel. Még rosszabb, hogy a cég elmulasztott megfelelő elemzést végezni az állatok súlykülönbségét illetően" - fogalmazott.
A Greenpeace követeli a Monsanto MON863 kukoricájának azonnali visszahívását és felhívja a kormányok figyelmét, hogy minden eddig engedélyezett génmódosított fajtát újra kell engedélyeztetni. A környezetvédő csoport szerint szigorúan felül kell vizsgálni a jelenlegi tesztelési módszereket.
"Ez volt az utolsó csepp a pohárban, egyértelmű, hogy a mostani engedélyezési rendszer hitelessége teljesen elveszett. Amikor kiderül, hogy az állati és emberi egészség védelme érdekében felépített európai rendszer nem képes kiszűrni egy ilyen veszélyes terméket, annak ellenére hogy teljesen nyilvánvaló jelei voltak a patkányok mérgezésének, minden piacon levő GM terméket újra kell vizsgálni és a hibás engedélyezési rendszert el kell törölni - mondta Christophe Then, a nemzetközi Greenpeace szakértője.
Vitás kukorica
A kérdéses kukorica engedélyezése már 2003 óta heves vita tárgyát képezte, amikor is megállapították, hogy a MON863 kukoricával etetett patkányok vérösszetétele jelentősen megváltozott. Bár a tagállamok többsége ellenezte a GM kukorica piacra dobását, az Európai Bizottság fittyet hányva az aggodalmakra, mégis engedélyezte a MON863 kukorica szabad forgalmazását. Séralini professzor tanulmánya tudományosan is alátámasztja ezeket az aggodalmakat: "az adatok ismeretében egyáltalán nem mondható el, hogy a MON863 génmódosított kukorica biztonságos."
"Ez egy nemzetközi vészhelyzet, amely globális választ kíván - fejezte be Then - csak a termék világpiacról való teljes visszahívása akadályozhatja meg a lehetséges károkat".
"Tehát a GMO növények esetén a minimum amit elvesztünk, ha ezeket felvállaljuk: a fajták sokszínűsége, a sokféle nemesítőház sokféle felfogású, gondolkodásmódú kutatójának potenciálja és még sorolhatnám."
A nagy multik már helyi nemesítő cégekkel is csinálnak keresztezési programokat és viszik át a génmódosítással bevitt tulajdonságot helyi fajtákba. Én inkább a fajtakínálat bővülésére és a sokszínűség növekedésére számítok.
"... a GMO növények termesztése nem olcsóbb , de viszont helyenként még drágább is, mint a hagyományosoké."
Ha ez összességében igaz, adminisztratív korlátozások nélkül sem kell arra számítanunk, hogy a GM növények elterjednek. A termesztők kipróbálnák, ha nincs hasznuk belőle, minek termesztenék tovább?
Pedig ahol engedik, ott többnyire terjednek is. Akkor pedig ott mégiscsak jó a GM-et választók többségének.
Tényleg nem több. Az általad említett lépcsők mellé még vegyük hozzá a különböző Bt-toxinok kombinációját is (ami nagyságrendekkel csökkentheti a rezisztens rovarok megjelenésének gyakoriságát, és ahogy eredetileg a baktériumokban is van).
Ha száz éve azt mondják, hogy az autó addig nem kerülhet gyártásba, amíg katalizátor, légzsák és ABS nincs benne, és nem garantálják, hogy nem sérti a szekeres fuvarozók érdekeit, kétséges, hogy bárki vállalta volna a fejlesztés költségeit. (És persze annyi halálos baleset és autó okozta környezetszennyezés sem lenne, nemcsak az autó segítette fejlődés rekedt volna meg.)
Szóval itt a gyakorlati kérdés az, hogy a Bt-s első lépcső jelent-e akkora kockázatot, ami miatt nem szabad köztermesztésbe vinni? Ha nem termesztik, profitot sem jelent a fejlesztőnek, akkor viszont fog-e invesztálni a további lépcsők elérésébe? Valami ésszerű kompromisszumra lenne szükség.
latod Monsanto leritta minden renbe
mindenhol eszik
fransziak szamolgassanak, a Grinpusz csinal szirkus
netamogassa űket senki
te is orujj gyoztunk 10-15 másopercalatt olvastad 1140 oldal
Artur is aki te vyg
index megin fel
Talán 10-15 másodpercet szántam rá most reggel, de már találtam egy érdekes mondatot.
Az acknowledgments fejezetben: "This work was supported by Greenpeace Germany who, in June 2005, won the Appeal Court action against Monsanto, who wanted to keep the data confidential."
Éljenek a független kutatók. Remélem továbbra is sikerrel küzdenek a világméretű összeesküvés ellen, amit gonosz tudósok és pénzéhes multik szerveznek. :))))))))
A többit majd később elolvasom, de nem értek a statisztikához, szóval biztos igényes, és tudományosan megalapozott munka, ezt már előre kijelenthetem.
"A Greenpeace közleményében nincsen semmilyen új elem. A környezetvédelmi szervezet hasonló alaptalan állításokkal már 2004-2005-ben igyekezett rossz hírbe hozni a MON 863 kódjelű kukoricabogár ellen védett genetikailag módosított kukoricát. A MON 863-as kukoricával végzett 90 napos patkány etetési vizsgálatokat az OECD iránymutatásokat követő, nemzetközileg elismert módszerrel vizsgálta egy független intézet.
Az eredményeket több független európai szakmai szervezet, köztük a német Robert Koch Intézet, a Francia Élelmiszer-biztonsági Ügynökség (AFSSA) és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) értékelte és annak alapján a MON 863-t biztonságosnak találta.
A MON 863 engedélyezett élelmiszerként és takarmányként való felhasználásra az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Koreában, Taiwanon, a Fülöp-szigeteken, Ausztráliában, Új Zélandon, Kínában, az EU-ban, Oroszországban, Szingapurban és Mexikóban. Az engedélyezés folyamán szakemberek százai tekintették meg a benyújtott tudományos dokumentációkat és annak alapján a MON 863-t ugyanolyan biztonságosnak ítélték, mint a közönséges kukoricát. http://www.monsanto.hu/"
tudom, de inek titkoln
montak teszel nenunk jot
miis birunk a kek viragtol mindenki behal (vaze)
teknolgya jo van benne penz enyem is
patkanok is eszik
Látom a téma még nem halt be, bár szerteágazóbbak lettek a hozzászólások. Én még visszakanyarodnék azért a Bt kukorica témájához: Saját különbejáratú véleményem szerint ez egy elég komoly eredmény, hogy sikerült ilyen növényt előállítani. Mondjuk, hogy az első lépcsője a dolognak. A köztermesztésbe vételéről sztem majd akkor kellene elgondolkodni, ha már azt is megoldották, hogy a Bt toxin termelése abban az időben legyen jelen amikor az szükséges (a kártétel lehetséges szélsőértékei időben jól definiálhatóak) és azokban a szövetekben, amelyekben szükséges (ez is jól definiálható). Ezek után tényleg lehetne gondolkodni a köztermesztésbe vonásról, persze nem az én konkrét kis vidékem vonatkozásában, ahol az utóbbi 20 évben talán egyszer (de lehet egyszer sem, tökmindegy) volt szükség moly elleni védekezésre.
Az egyéb módosításokról: pl. gyomirtó rezisztencia. Már említettem, hogy léteznek ilyenek GMO mentes előállításban. Napraforgó esetében használjuk is ezeket, muszájból, mert bőven vannak ám járulékos következmények: ezeknek a fajtáknak a gyomirtása ("clearfield technológia") 1,5-2X annyiba kerül, mint a hagyományos módszerek, ellenben nem csapadékfüggő és viszonylag megbízható. Jelenleg 2 nemesítőház két fajtája közül lehet "választani", a vetőmag természetesen a legdrágább árkategóra, a jelenleg létező fajták terméspotenciálja és olajtartalma nagy jóindulattal közepes. Hagyományos fajtáknál tucatnyi nemesítőház több száz fajtája közül választhatunk, különböző árkategóriákban. Az "express technológia" esetében egyetlen nemesítőház egyetlen fajtájából lehet "választani" (hahaha), ráadásul akarom nem akarom mellé csomagolják e vegyszert is, ami ráadásul egy nagyon régi hatóanyag, amire való szántóföldi rezisztenciát már évekkel ezelőtt is megfigyeltünk, bár maga a fajta talán jó terméspotenciálú. Tehát a GMO növények esetén a minimum amit elvesztünk, ha ezeket felvállaljuk: a fajták sokszínűsége, a sokféle nemesítőház sokféle felfogású, gondolkodásmódú kutatójának potenciálja és még sorolhatnám. Ezen kívül a mg.-i szaksajtóban mostanában olyan cikkek jelentek, amik költségelemzésekre támaszkodva azt mondják, hogy a GMO növények termesztése nem olcsóbb , de viszont helyenként még drágább is, mint a hagyományosoké. Akkor meg tulajdonképpen miért is kellene nekünk mindenáron engedélyezni ezeket? Csak azért, hogy néhány multi (főleg persze amerikai) még nagyobbat kaszálhasson?
akko eznekedegy hulye kukorica vagy micsonya
mér nem veded ha mukodik es te ehhz ertel
az 1140 oldal utan minek olvasgatni franciakat mi1mas
ez van 1uk
legyel teis egesseges
Nem teljesen értettem mindent amit mondtál. (81-es hsz) Ez nem tetszésről szól. Azt mondtam nem érdekel a Monsanto, nem vagyok részvényes (bár lennék!), se valami megbízottjuk. Szóval nem a hülye kukoricájukat védem. De a technológia működik. Eddig nem bizonyították hitelt érdemlően, hogy káros lenne.
Nekem pl. a szép csajok meg a szép virágok tetszenek. E kettőből a Monsantó nálam egyik kategóriába sem fér bele, ergo tetszés kizárva. (De nem is utálom őket gerincvelőből csak azért, mert multik. Mifelénk így kerek a világ.)
most akkor minek jartl utana
Arturnak
mer pont az Index csak saros, nemott vagyunk
mi van az MTI-vel o mér teccik
behal a tozsdeindexunk
itt is miazhoyg genkezelt a cinbe is
te se nennel akkor mon863-at mint Ű
"megpróbáltam utánajárni az index handabandázásának (tudom hogy átvették a cikket"
Ophioglossum:
Nem mondtam egy szóval sem, hogy ők végezték volna a vizsgálatot. Azzal volt bajom, ahogy levonták a következtetést. Egyébként köszi a linket az eredeti vizsgálatról. Persze lehet azt mondani, hogy hamisak a jegyzőkönyvek vagy akármi. Végezzék el újra a vizsgálatot Seraliniék, vagy Pusztai maga. És mint már mondtam egy dolog a Mon863-ra bebizonyítani, az még nem kéne, hogy a technológia bukását jelentse.
Nem érdekel a Monsanto, ha káros a Mon863, tiltsák be. De "génmódosításról" vagy inkább általában a biológiáról hülyeségeket beszélni, na ezt is "tiltsák be". :)
Nos, mint az már a címből is kitűnik, nem saját vizsgálatokat végeztek, hanem feldolgozást a Monsanto kénytelen-kelletlen nyilvánosságra hozott adatai nyomán:
Az etetési kísérlet függetlensége, szakszerűsége valóban kérdés lehet. Engedélyezéskor azonban ez a kérdés rendszerint fel sem merül - az eredeti adatokkal az engedélyezők leggtöbbször nem is találkoznak, és általában nem is hiányolják.
New Analysis of a Rat Feeding Study with a Genetically Modified Maize Reveals Signs of Hepatorenal Toxicity.
* Seralini GE, * Cellier D, * de Vendomois JS.
Committee for Independent Information and Research on Genetic Engineering CRIIGEN, Paris, France.
Health risk assessment of genetically modified organisms (GMOs) cultivated for food or feed is under debate throughout the world, and very little data have been published on mid- or long-term toxicological studies with mammals. One of these studies performed under the responsibility of Monsanto Company with a transgenic corn MON863 has been subjected to questions from regulatory reviewers in Europe, where it was finally approved in 2005. This necessitated a new assessment of kidney pathological findings, and the results remained controversial. An Appeal Court action in Germany (Munster) allowed public access in June 2005 to all the crude data from this 90-day rat-feeding study. We independently re-analyzed these data. Appropriate statistics were added, such as a multivariate analysis of the growth curves, and for biochemical parameters comparisons between GMO-treated rats and the controls fed with an equivalent normal diet, and separately with six reference diets with different compositions. We observed that after the consumption of MON863, rats showed slight but dose-related significant variations in growth for both sexes, resulting in 3.3% decrease in weight for males and 3.7% increase for females. Chemistry measurements reveal signs of hepatorenal toxicity, marked also by differential sensitivities in males and females. Triglycerides increased by 24-40% in females (either at week 14, dose 11% or at week 5, dose 33%, respectively); urine phosphorus and sodium excretions diminished in males by 31-35% (week 14, dose 33%) for the most important results significantly linked to the treatment in comparison to seven diets tested. Longer experiments are essential in order to indicate the real nature and extent of the possible pathology; with the present data it cannot be concluded that GM corn MON863 is a safe product.
PMID: 17356802 [PubMed - as supplied by publisher]
A linkem sajna nem működik, kár hogy utólag ellenőriztem.
http://www.springerlink.com/content/1432-0703/?sortorder=asc&Content+Status=Accepted Ez működik, jelenleg legfelül, március 14-i dátummal ott figyel Seralini-ék cikke, csak az absztrakt hozzáférhető.
Mielőtt Schrödinger macskája nekem ugrana, csak annyit tennék hozzá, hogy nem ítélem el a növényvédőszerek használatát, ha betartják a várakozási időket (ha betartják) valóban nem veszélyesek. A GMO növényeket pedig vizsgálják továbbra is, ugyanakkora mértékben, ahogy az újabb piacra kerülő hatóanyagokat vizsgálják. De egyik technológiát sem kéne elítélni, csak azért mert nem értesz hozzá, vagy mert nem tudunk eleget róla, vagy azért mert te vegyész vagy én meg biológus, és ki-ki a saját területét favorizálja. A GMO-k tekintetében még nem volt "DDT ügy". De a DDT ügy után sem tiltották be az összes növényvédőszert.
Már régóta olvasgatom, itt a tudomány topikokban ahogy összecsapnak a tudományos és áltudományos álláspontok. Ehhez a témához már úgy döntöttem hozzá is szólok, leginkább azért, mert talán ebben vagyok a legjobban otthon. Egyenlőre nem reagálok az olyan pontatlanságokra (inkább sületlenségekre) amelyek biológiai ismeretek hiányából fakadnak (nem mondom hogy alapvető ismeretek).
Arth_ur: Bár tegnap mikor részletesen megpróbáltam utánajárni az index handabandázásának (tudom hogy átvették a cikket, de mostanában tudományellenességet vélek felfedezni egyes cikkeikben, illetve "biotech-ellenesség"-et, ld. szegedi pályázatokkal és a Solvo-val kapcsolatban megjelent tákolmányok), szóval tegnap könnyebb volt rátalálni a híres neves Seralini cikkre, de ma is sikerült előásnom. Itt az absztrakt linkje: http://www.springerlink.com/content/02648wu132m07804/?p=3a0261521fab4e0b9a4f89b590be6c82&pi=0
Biztosan teljesen független volt a vizsgálatuk :)))) (vajon a CRIIGEN-t nem támogatja a greenpeace?) De nézzük a csúsztatást (csak ami kiüti az ember szemét) az index cikkben. Asszogya:"A kutatócsoport megállapította, hogy mérgezés jelei mutatkoztak a patkányok veséjében és májában, valamint jelentős súlykülönbség is fellépett a génmódosított kukoricával táplált állatoknál." Az absztraktban ez nem egészen így van, nézzük csak: "We observed that after the consumption of MON863, rats showed slight but dose-related significant variations in growth for both sexes, resulting in 3.3% decrease in weight for males and 3.7% increase for females."
Ez aztán nagy változás! 3-4 % uramatyám!! És dózisfüggő volt? 1% ha keveset ettek 3% ha sokat (Hölgyeknek (persze csak akik fogyni akarnak) nem ajánlott a MON863). Egy 200 grammos patkánynál hat grammról van szó. Persze lehet statisztikailag meggyőző ez a növekedés (de azt is lehet tudni, hogy statisztikával bármit ki lehet mutatni, csak megfelelő módszert kell választani), de sajna a cikk nem elérhető egyenlőre. Talán Seralini profnak kéne írni, hogy ugyan küldje már el. Az újságot nem bántanám, de azért ez nem éppen a Nature (arról nem is beszélve, hogy ott is jelennek meg időről időre hülyeségek, amit aztán visszavonatnak és megfelelően tájékoztatják az olvasókat)
Talán ez a Seralini a franciák "pusztaija"
Jaj nem bírom ki ne haragudjatok! Csak egy gyorsan kiragadott hozzászólást kommentálnék: "A nemesítés olyan folyamat, ami a természetben spontán is végbemehetne" - Schrödinger macskája Nos ez a legtöbb esetben nem igaz, ugyanis a természetes élőhelyükön egyáltalán nem biztos, hogy szelekciós előnybe kerülnének (és így túlélnének) azok a fajták, amelyek megfelelnek az ember igényeinek. Attól, hogy édesebb egy alma, vagy több termést hoz egy növény, nem feltétlenül jobb a többinél. Ehhez emberi beavatkozás kell, tudatos szelektálás. Arról nem is beszélve, hogy egyes fajták sosem "találkoztak" volna emberi beavatkozás nélkül. Tehát ezen folyamatok nagy része még csak feltételes módban sem játszódhat le spontán a természetben. Papíron, vagy a gondolatainkban esetleg.
nemertem
akkor te sem enned amon863
pedig nins vele semmi baj (most rigorously tested)
a multi is olyan ember mint te vagy en vaneki felesege kutyaja gyerekei szereti oket
nekkunk is van kirendeltsegunk
en is ittvagyok
nem montam hogy egyed
en csodalom ezeket a dolgokat, a Greenpeace a multkor is micsinalt a hidon
alltam dugoban
ezek apatkanyos dolgok is
nekem van jogom ehhez
nalunk eszik egeszseges vennem itt is
de nincs vagy van
en csak lelkesedek happy vagyok
