Gondolatban és a tervekben készítsd elő a napkollektor rácsatlakozást a gépészethez, helyezd el papíron, hova tennéd, ésszerűsítsd a távolságokat a gépészeti helyiség és a kollektor elhelyezése szempontjából. De ez vonatkozik minden másra is, ha nem akarsz felesleges költségeket. (mosdók, WC-k, stb elérhetősége)
Építkezés közben bőven adódik lehetőség, hogy minimális +költséggel elhelyezz egy földcsövet, legyen az S.E.W.T vagy L.E.W.T. , a lényeg, hogy gondolj rá, és amikor ott dolgozik a gép, (alapásás, tereprendezés, stb.) kézél legyen a megfelelő cső.
Ezek után már a lehetőség adott, megcsinálni lehet akár házilag is ha nem sajnálod az időt, fáradtságot, mind a napkollektort, mind a szellőzést. Kötve nem leszel, amikor jut rá (idő, pénz). AV = felület térfogat arány. Fontos a PH miatt, hogy ne legyen szanaszét tagolva a ház. Felesleges kiugrók stb. amit szeretnek mind a tervezők, mind a tulajok.
És valójában itt (mai hozzászólások) derült ki számora is, hogy nagyon kemény dolog ez a PH építés. És idézve titeket ha valamit rosszul csinálok meg (a leggyengébb láncszem) akkor az egész rendszer azon a szinten fog működni. Tehát fölösleges volt befektetni annyit.
Tehát valszeg maradok az alacsonyenergiás háznál, ami eddig is a terv volt.
~15 cm körüli szigetelés, Kis kazánnal, alacsonyhőfokú felületfűtéssel és ha elb...-tam valamit, akkor max többször kapcsol be a kazán.
A kérdés, hogy rakok-e be napkollektort, vagy talajkollektort.
Jesu: Bocs nem értem az AV arány kifejezést (elnézést a tudatlanságomért).
Majd érdekel a tető+fal találkozás hőhíd, szigetelés megoldásod, ötleted. Bár ide csak tavasszal ér a munka.
"Ház: szint eltolásos (hegyen van) és az alsó szint fölött lesz 2 szint. Betonfödém, ahol van. Nappali fölött nincs födém, csak a tetőszerkezet (itt nagy a fűtésigény, sajna)." Én légtömörség miatt legjobban szintén ezzel a födém nélküli nappalival szívok. Tető+fal találkozás. Elég kényes a megoldása.
Ha az AV arány nem megfelelő, sokszor már az eldönti mit lehet csinálni, nem az, hogy Te mit szeretnél. Érdemes lenne ezen is elgondolkodni.
Ismételten felhívnám a figyelmet, hogy az alacsonyergiás és a PH közötti költség nem jelentős (mind építés, mind fenntartás, hiszen alacsonyenergiás többlet gépészete a PH vastagabb szigetelésére, drágább ablakaira megy el), miközben a PH megépítése valóban kemény mind kivitelezői mind kompromisszum oldalon. Fűtési költségben pedig max. 50% éves szinten. Pl. PH: 30-40E VS. AE: 50-70E éves!
Most értem meg én is, hogy a ház víz/szennyvíz / elektromos energia költsége messze meghaladja mindezt /év, pedig igencsak spórolóssak voltunk ez alatt az év alatt (is).
Az én irányom ezért innéttől az, hogy ezeket is olyan szintre csökkentsem, ami akár megoldható alternatív módon is. A cél (akár) teljes függetlenség, értelmes határok között.
Ki ad hiteles költségvetést jövő tavaszra és nyárra?
Ill. ki tudja, hogy hogy tudok hitelt felvenni a télen?
Alapozni meg most akarok, hogy legalább azt ne kelljen jövőre.
Annyi követelménynek kell megfelelni a PH-hoz, hogy félek, hogy sem lelkileg és sem anyagilag nem tudom tökéletesre megcsinálni.
Biztos, hogy ennyire fekete/fehér ez a dolog????
Ház: szint eltolásos (hegyen van) és az alsó szint fölött lesz 2 szint. Betonfödém, ahol van. Nappali fölött nincs födém, csak a tetőszerkezet (itt nagy a fűtésigény, sajna).
Erre való a költségvetés. A terv alapján kérj ajánlatot a különböző komfortfokozatú nyílászárókra, meg szigetelésre. A légtömörség szinte a legfontosabb. Anélkül cseszheted a vastag szigetelést. A nem légtömör ház sem szellőzik magától, ugyan olyan büdös van szellőztetés nélkül, csak + penészveszély. Az asszonynak meg nem kell szólni, úgy sem veszi észre a munkafolyamatról, hogy az most éppen a légtömörség elérésére irányul. A végeredmény a fontos, ablakot meg akkor nyit, amikor akar. Csövezés: milyen a ház, egyszintes fafödémmel, többszintes betonfödémmel?
Említettetek egyszer egy megoldást arra, hogy ha később nem akarok nagyobb költségeket, akkor az alapozásnál a szerelőbetonba ill. talán a födémbe húzzak be csöveket a késöbbi lehetséges szellőztető berendezésnek. Kerestem de nem találtam meg ezt a hozzászólásotokat, pedig volt ilyen.
Az az igazság, hogy most az alapozásnál még nem igazán tudom, hogy jövőre mennyi pénzem lesz a nyílászárókra és a szigetelésre. kb 15-18cm-re gondoltam.
Ezért nem igazán tudom, hogy légtömör lesz-e a ház annyira, hogy kelljen bele egy hőcserélős szellőztető berendezés. Viszont, ha sikerül, akkor nem akarom most az alapozásnál elszúrni.
Tehát megkérdezhetem, hogy hova és milyen csöveket húzzak be előre, amibe késöbb különösebb gond nélkül megoldhatom a szellőztetést?
Ejszaka en most kifujos uzemmodba szoktam jaratni a szelloztetot nyitott ablakok mellett. Ilyenkor nem sziv a talajkollektoron keresztul, csak eszlivas es kifujas van. Nappal megy rendesen a kiegyensulyozott szelloztetes 18-19 koruli bejovovel.
Most lesz egy ejszaka amikor a min is 24 korul varhato, valoszinu ejszkara is zart ablakok lesznek, kivancsi vagyok hogy alakul a homerselket majd.
A leggyengebb lancszem arra utal, hogy ha nincsennek osszhangban az epulet kulonbozo aspekutasi akkor nehany beruhazas folosleges lehet. Extream pelda: mindent megcsinalsz PH szinture de a legtomorseg mondjuk 5-os ertkere jon ki. Ebben az esetben kidobott penz a sok draga ablak, szigeteles, gepeszet.
"mi az, hogy nem nyithatja ki az ablakot, akkor itt is olyan pláza légkondi lesz........"
Ez egy felreertes. Mi mostanaban minden ejszaka szelloztetunk ablakokon keresztul (ezt a dramstadtiak is javasoljak). Estere 24-ig felmegy a homerseklet, reggelre 22-23 koze jon vissza. Nappal viszont szigoruan zarva minden, igy marad bent a kellemes huvos es friss levego.
"Ja, és már eleve elrontottam a PH-t mert Porotherm 30-as tégláim vannak, nem prokoncept..."
Ez nem epitoanyag fuggvenye, Porotermbol is lehet, fabol is, de szalambol is csinaltak mar PH-t.
Ahh, a legegyszerűbb az asszonyt meggyőzni: - nem lesz pláza hatás, mivel a levegő mindig cserélődik. Azaz a lakásban mindig kellemes és üde lesz a levegő. - a lakás nem fog penészedni télen, mert nem lesz párakicsapódás. - a spórolt pénzen meg mehet fodrászhoz.
Porotherm 30-asból is lehet PH-t csinálni, ha kap kintről megfelelő vastagságú szigetelést és a légtömörséget nem rontod el.
Amúgy célozd meg a PH-t, még ha az asszony nem is akarja. Ha esetleg nem lesz PH, az asszony még szellőztethet. Ha meg mégis beadja később a derekát, akkor nem kell vagyonokat kifizetni az átalakításra.
arra utalt, hogy a haz annyira legyen jo, amennyire a leggyengebb resze. tehat ha ugy dontesz, hogy legtomorseggel nem foglalkozol, mert maceras, akkor felesleges a 3 retegu ablak, meg a 20 centi hungarocell. egysegessegre kell torekedni.
a huzatos ablak, szar falazat, ipari kazan egyseges, jol mukodo megoldas.
a legtomor haz, szellozogep, 0.8-as ablak, 20 centi hungarocell szinten egyseges, ertelmes megoldas.
azert a ketto kozott is vannak szintek. 12centi hungarocell, 1.1-es ablak, kondenzacios kazan, rendes fodemszigeteles, az is egy egyseges muszaki szint, csak nem passzivhaz.
amugy a legtomorseg szinte a legolcsobb resze a dolognak, (a speci tomitesi ajtotol es hasonloktol eltekintve) tulkepp annyit jelent, hogy precizen legyenek a nyilaszarok beepitve, meg a csomopontokra figyelni kell.
es nem azt jelenti, hogy nem szabad kinyitni az ablakot. miert ne szabadna. maximum felesleges. de szabad.
Ezzel a "leggyengébb láncszem" dologgal arra akarsz utalni, hogy vagy megcsinálom 100%-osan a PH igényeknek megfelelően és akkor minden Ok.
Vagy dobjak össze egy házat akármilyen falazattal szigetelés nélkül és vegyek bele egy ipari kazánt?
Szerintem a kettő között van köztes út.
Röviden nem tudom leírni a problémáimat a szellőztetéssel és a légtömörséggel.
De sok apróság. Pl. A feleségemnek elmeséltem (megpróbáltam) mi a légtömörség és a szellőztető berendezéssel és kirázta a hideg. "mi az, hogy nem nyithatja ki az ablakot, akkor itt is olyan pláza légkondi lesz........" tudom papucs vagyok, hogy nem tudtam meggyőzni, de magamat sem. Sok mindent meg sem tudok fogalmazni.
Ill. olvasgatva a topicot már tudom is a válaszaitokat.
És úgy gondolom a fő indok az, hogy nem merek belevágni. Félek a szélsőséges megoldásktól. Nagyon remélem, hogy pár év múlva a Te (ti) tapasztalaitok alapján a PH egy teljesen kitapasztalt út lesz, és mindenki ezt fogja csinálni.
Egyenlőre én még csak törekszem. És úgy gondolom ezzel a felfogással még így is az olyan kissebbséghez tartozom, akik igyekeznek tenni valamit a környezetért.
Ja, és már eleve elrontottam a PH-t mert Porotherm 30-as tégláim vannak, nem prokoncept...
A legtomorseg nem csak energetikailag fontos, de az epuletszerkezetet is ovja. Ha nem legtomorek a csomopontok az idok soran ezek a lukak csak romlanak es karosodik a szerkezet is. Ezen kivul a komfortot is noveli telen ha nem fuj a szel a hazban.
A tomitetlenseg ahhoz keves hogy azon keresztul rendesen szellozzon a haz (kiveve extrem eseteket) ahhoz viszont eleg hogy oda legyen az alacsony energiafogyasztas.
Ahhoz hogy le tudj menni PH kornyekere energiaigenyben kell a legtomorseg anelkul nem fog menni.
A PH koncepcio nagyon jol ki van talalva es kicsit a leggyengebb lancszem elven mukodik azaz hiaba a sok befektetes ha egy ponton lazabb az ember a tobbi is ertelmet veszitheti.
Mik a szubjektiv gondok a szelloztetessel es legtomroseggel? Hathat meg tudunk gyozni:)
Sajnos elég köves a talaj nálam, ami hőkapacítás miatt jó, viszont a földmunka nagyon kemény dió. Ezért próbáltam volna okoskodni a ház alatti csövezéssel.
A földhőszondás megoldás, ami a legszimpatikusabb lett volna megfizethetetlen.
Ki fogtok rugni a topicból, de a gázt tuti, hogy bevezetem márcsak a főzés miatt is.
Lehet, hogy átvágtak, de a gázbekötést 50 ezer környékén ígérték. + csövek...
Nekem elég, ha van egy jól leszigetelt házam, ahol a kazán csak télen a leghidegebb napokban kapcsol be. Elfogdom, hogy erre fölösleges a kond.kazán.
Viszont a teljesen légtömör ház, hőszipkás légcserésős megoldás szubjektív okok miatt nekem nem igazán tetszik, ezért szedném ki a hőt inkább a talajból.
Én azért nem a ház alól szedném ki a hőt. Meg ha probléma lesz vele, azt nem fogod tudni javítani.
ezen allitas mindket pontjaval teljes mertekben egyetertek.
a) Hoszigetelni a padlo alatt es ugyanakkor csokkenteni a haz alatti homersekletet egymasnak ellentmondo dolgok. Marhara le fog hulni a haz alatt a fold, rossz esetben nem marad benne gazdasagosan hasznalhato energia. Extrem esetben a fagyhatar is melyebbre tolodik a haz alatt. Persze ezt csak szamitasokkal lehetne alatamasztani, amire most nincs kedvem.
b) erre csak Murphy-t ideznem: "ami elromolhat az el is romlik"
Igen, ha már ennyire alacsonyra sikerült levinni a ház hőigényét, akkor már érdemes elgondolkodni azon, hogy mindenestől mennyibe kerülne a gáz bevezetése és azt a pénzt ehelyett mire lehetne fordítani.
Attól, hogy nem passzív a házad, még fontos a légtömörség. Nem nagy pluszköltség, inkább precizitás kérdése, viszont utólag szinte lehetetlen megcsinálni anélkül, hogy egy kisebb vagyont rá ne költenél. A gépi szellőztetésnek is érdemes legalább a csövezését megcsinálni, persze nem gyárilag szigetelt flex csőből, mert az tényleg drága. Mindenképp szigeteld le a házat annyira, hogy elég legyen a padlófűtés, így spórolhatsz a gépészeten, esetleg marad pénz a hővisszanyerős szellőztetrésre. A kondenzációs gázkazánnak semmi értelme a te esetedben, mert a legkisebb is 5kw környékére tud lemenni, ami 100nm- nél még a leghidegebb napokon is sok. Ki- be fog kapcsolni a kazán, és alig lesz jobb a hatásfoka egy jó turbósénál, viszont drágább, és a karbantartása is problémásabb. Ahhoz, hogy a 2kw- nyi csövezés elég legyen, már karcolnod kell a passzív szintet, de akkor hőszipkát is rakj rá, így felesleges a gázbevezetés.
Köztes megoldású lesz a házam. Nem passzív, de abba az irányba tartok.
Nem lesz légtömör, és hőcserélős szellőztető berendezés sem lesz.
Ph30 tégla+ 15-20cm szigetelés. Napkollektor (ha lesz támogatás)+kond kazán. Déli tájolás, sok üveg felület. Részletes számolásokat még nem végeztem.
Sajnos a goterm.hőszivattyú kizárva, mert kissé drága nálam fúrni.
Ezen a csövezésen azért gondolkodtam, mert ha valami egyszerű csöveket használok, akkor minimális + költség az elhelyezése. És ha nem működik akkor max nem használom.
Milyen rendszerű csöveket használnak ilyenre?
Az adatokat fejből mondtad, vagy van ennek valami referenciája?
Vagy kössek még rá egy hőcserélőt és tornásszam fel a hőfokot?
Mondjuk, akkor nem tudom, hogy elég-e a 100 nm-es felület?
"Szerintetek van értelme az alapozás előtt a szerelő beton alá a kavicságyba, vagy akár egy homokágyba az egész ház alá spirálba végig csövezni."
Van. De nem a homokágyba és nem a sóderágyba hanem legalulra, közvetlenül a földbe. Tehát úgy hogy a talaj felől minél jobb hővezetésű környezetbe (nedves föld) kerüljön.
"És majd télen a rajta átcirkuláltatott vizet belenyomni a napkollektorba vagy a kondenzációs kazánba?"
Az innen kijövő víz hőmérséklete (optimális esetben) télen kb 10, nyáron kb 14 fokos lesz, úgy hogy ezt a vizet nyáron a lakás hűtésére (légkondi helyett), télen pedig a szellőzőrendszerbe bejövő külső hideg levegő előmelegítésére használod. A fűtőrendszerre rákötni nincs értelme, mert ez a víz hidegebb mint a fűtőkör bármelyik pontja (hacsak nem emeled meg a hőmérsékletét egy kis hőszivattyúval).
Én négyzetméterenként megfelelő csövezés mellett) kb 20 wattal számolnék, így (100 négyzetméteres ház esetén az alapból kivehető hőmennyiség szerintem kb 2000 watt. Az hogy ez a 2000 watt elegendő e a házad lehűtésére nyáron (és hőszivattyú esetén felfűtésére télen), az a házadtól függ (hőszigetelés, légtechnika). Jó ha tudod hogy egy mindössze 2000 wattnyi hővel fűthető/hűthető 100 négyzetméteres családi házon átlag 15-20 centis hőszigetelés van (alulról is!), a lakótér légmentesen zárt és hővisszanyerős szellőztetéssel rendelkezik. De ha nem ennyire tuti a házad, akkor is meg lehet oldani, hogy ebből a hőforrásból lesz a házad alap hűtése/fűtése és csak a leghidegebb/legmelegebb napokon kapcsolod be a kiegészítő gázkazánt/légkondit.
