Hasonló példa a gomb/kabát-effektusra (Budapest 1944/1945):
"Volt olyan, nő-férfi, fiatal-öreg, aki bedilizett és az ágyúgolyók becsapódásával, az éjszakai bombazáporral mit sem törődve, divathóbortnak hódolt s hol vagyont érő hócipők, hol tiszti bőrkabátok mániákusa lett; a kiutalásokat kijátszva s tán a katonai raktárakat dézsmálva, ahhoz képest, hogy méregdrágán vesztegették, 'potom olcsók' voltak ezek, ezek az alábélelt kabátcsodák, melyek bőrszegése a bilgeri-csizma szárát verdeste - a bilgeri-csizmák hajkurászása meg külön történet, voltak, akik minden pénzüket egy különleges példány német bilgeri-csizmára költötték [...]"
Negyedik belepofázásom: a Határ útnál nemrég nyílt Shopmart Calzedonia üzletében magas derekú wetlook bugyi, éjfekete, valami orgazmikus. Siessen, akit érdekel, mert képesek levenni a készletről.
U.boot szakáll: http://www.u-35.com/photo/DWcrew.jpg , önkényuralmi jelvénnyel, bár ha a japóknál legitim a Nazi Chic irányzat, akkor nem is kéne így figyelmeztetnem. Egy '98-ban, német műholdas adón sugárzott Liebe Sünde esetleg Wa(h)re Liebe adásban (a bánatom emlékszik már pontosan) említették, hogy volt olyan futóbolond, aki kizárólag a szürke, impregnált Kleppermantel fétisként viselése miatt jelentkezett a Waffen-SS kötelékébe, pillanatok alatt kitanulva hozzá a kézigránátdobást, térképolvasást, nem egyszer vakmerő rohamozások profi irányítását. Mint gombhoz kabátot venni, komolyan, a pofám leszakad...
jön a Bond által említett wetlook időszak, most már nem fáznak a csajok ezekben a ruhákban :) . Kb egy héttel ezelőtt a KöKi Terminálban láttam, ahogy egy huszonéves csajszi a Mister Minit "iparosával" társalog, de valami nagyon aranyosan és jó értelemben véve naivan, amolyan keleti parti stílusban. A kellemes hiba a Mátrixban az volt, hogy a leányzó egy igen-igen jó minőségű és tapadós PU leggingset viselt, amit az íratlan etikettel szemben nem takart el fenéktájékon hosszú pólóval, pulcsival (őrbunda, sodronying, etc.). Így, amikor az ő testmagasságához képest magasra méretezett pulton elkezdett felfelé kepeszteni, nemcsak a jogging-bajnokokhoz méltó lökhárítója, hanem a földrajzilag odébb levő Margit-sziget is kezdett kirajzolódni az anyagon keresztül. Mivel nem voltam udvarlási pozícióban, U-boot szakállat, melós farmert, bal kezemben 4 mázsa házfelújításhoz szükséges motyót, a jobbomban pedig egy OBI-s seprűnyelet tartva *ne röhögjetek, megtiltom!!!*, ezért most Szása helyett a bolond Grisa szerepe jutott nekem, ahogy estefelé szomorúan nézi a kvászos kocsi kiürült tartályát. De legalább konstatáltam, hogy elgyötört szervezetem még jelentős mértékű adrenalint tud ilyen esetekben felszabadítani, nem vagyok teljesen kiégve.
Aki azt gondolja a csajra, hogy "Bitch, please", az menjen egy jót sétálni a közeli Kút-tói erdőbe, most tették rendbe ;) .
Eladó a képeken látható diáklány ruha. Hosszú ujjú felső rész, szoknya és két térd fölé érő zokni. Sajnos, méretprobléma miatt eladó. Élőben pedig még jobban néz ki, mint a képeken.
Aztán jön egy rajtaütés egy szado-mazó bordélyházon, [...]
Merthogy a történet helyenként teljesen logikátlan, néha kifejezetten marhaság, amit látunk, vannak irányok, amiknek az égvilágon semmi értelme, de Salvadori nyilván jópofának tartotta például azt, hogy hőseit szado-mazo latexruhákba öltöztesse.
[...] látszik is, hogy érzik egymást, még bőrmaszkban, valami ostoba beszédtorzító géppel is.
A "wetlook" egy viszonylag új keletű divat-gyűjtőszó a fényes anyagok legtöbbjére, melynek szerintem roppant idétlen magyar megfelelője lett a "bőrhatású" jelző, amit ugyanúgy gátlástalanul használnak lakkra, lycrára, műbőrre, sőt, néha még az egyszerű üvegszálas hasrisnyára is.
A lasztex viszont konkrét anyagtípust és szövési megoldást jelöl: gumiszálakkal átszőtt textilt takar, míg a lycra meg egy márkanév (avagy további elnevezésekkel: spandex vagy elasztán), amelynél az egész anyag rugalmas polimerszálakból áll, nem csupán át van szőve vele.
De sokkal precízebb leírásokat is lehet olvasni ezekről, ha valaki ráguglizik, ez csupán saját kútfőből van. ;)
Attól függ, mit takar a kommerszé csépelt "bőrhatású" definíció, amit manapság szinte minden olyan anyagra hajlamosak a gyártók ráhúzni, ami nem nyeli el totálisan a fényt. Talán egyedül a fekete lyukra (mármint a John Archibald Wheeler-félére ;) ) nem mondták eddig, hogy bőrhatású lenne. :)
De igaza van Technogradnak: még inkább attól függ, hogy a hordozó anyagra milyen összetételű és vastagságú műanyag/PU/gumi/vinyl stb. réteget vittek föl.
De attól tartok, a kérdésedre akkor is 'igen' a válasz: ezek idővel sajnos akkor is tönkre mennek, ha csak a szekrényben állnak és hozzájuk sem nyúlsz. Sőt, akkor tudnak csak igazán fura állagot produkálni, ha az ember csak évek múltán veszi elő. :)
Csupán szerencse kérdése, hogy milyen strapabírású anyagból készült leggings-re sikerül szert tenned, mert az időtállósága manapság a beszerzési árral sem áll arányban, hogy legalább ez az egy jelenthetne támpontot számunkra kedvenc fétis anyagunk kapcsán, mi szerint: ami drágább, az tovább tart.
De ez mint tudjuk, nem igaz.
Amúgy ha már minőségi műbőr, lakk vagy lycra leggings, akkor véleményem szerint továbbra is a Calzedonia és a Tezenis az alkalmas hazai beszerző hely.
Nem az a baj, hogy tönkremegy, hanem ha közben kimegy a divatból és 15 évig nem lehet kapni, max az E-bayen és hasonló oldalakon ha szerencsénk van. Mint a 80-as évek végi lasztex cicanadrágok, amik aztán úgy eltűntek, hogy 2010-ig kellett várni amikor wetlook, bőrhatású stb. néven újra felbukkantak. Vagy az a kettő, három megnevezés nem is ugyanaz?
Némelyiken hajszálvékony a bevonat, és éppen a rugalmas tulajdonsága miatt elfárad, aztán úgy hullik, mint a rezgőnyárfa levele. Amilyen nyersanyagot én kb. 6-7 éve rendeltem Ebayről, azon vastagabb volt a réteg, de olyan fényes volt, hogy utcai leggingsnek max. a Gubacsi úton lett volna alkalmas. Ráadásul sokadik mosás után is megmaradt egy olyan bánatos PVC odőrje, ami csak azért volt nosztalgikus nekem, mert az iskolacsomagokhoz kapható, TSZ-ek által nagyfrekvenciásan összehegesztett füzetborítók illatára emlékeztetett :) . Annak idején komplett háztömbök feldühödött lakói ordibáltak a PVC-hegesztő kisiparosokkal, mert a kézen-közön beszerzett Wehrmacht forgókondenzátorból és cipőtalpban kicsempészett Orion alkatrészekből összeszerelt készülékük állandóan zavarta a TV-vételt.
Pedig nagyon erős kötést létesít, mert amúgy a szimpla varrás egy idő után kivágja magát a PVC fóliából.
Ezzel nem rontjuk... Szerintem ők is örülnének, ha ilyen különleges anyagot nyomnánk a kezükbe.
A halpikkelyes tényleg még a kígyónál is jobb, de a leopárd és a brokátszerű sem rossz. ;)
Egyébként épp az imént találtam meg véletlenül ugyanezeket a matériákat lényegesen elérhetőbb távolságban "sógoréknál" és ezzel némileg biztonságosabb rendelési procedúrával a Rubberik-nél.
Épp a RuBeaR-t akartam említeni, de nem akartam az itthoni iparosok üzletét rontani. De így, hogy nyersanyagot is lehet kapni, már nem probléma ebből a szempontból. A fekete halpikkelyes igazán a "szerelmetes lettem" kategória!
A Space Pilot ruhán viszont nagyon komolyan bevinnyogtam, mert sikerült kikeverniük azt a zöldes-szürkés-türkiz-f**zomtudja milyen színt, amivel a CöCöCöPö területén a hálózati trafótól kezdve a Rakéta porszívón át a fapados távolsági buszokig mindent lekentek. Szerintem, ha valaki beállítana egy festékkeverő műhelybe, és a RAL száma után érdeklődne, rendőri kísérettel vezetnék el XD !
Nagy kár, hogy a készítője (Andromeda Latex) elég kategorikusan és goromba módon utasítja vissza az igényeket, mert saját elmondása szerint ilyenekre nincs ideje és különben is csak évente 1-2-szer lehet náluk várólistára kerülni. Nos, az ilyen manufaktúra dugja fel magának a tehetségét, mert itt igazából a különlegességnek számító kígyómintás anyag beszerzésén van a hangsúly, amit aztán egy ügyes (akár hazai!) készítővel ugyanilyen szépen (ha nem szebben) ki lehet szabatni. ;) Anyagot pedig máshonnan is lehet rendelni, nem csak Malaysiából, ahogy azt az Andromeda állítja.
Pl. van a RuBeaR-nél is egyedien mintázott latex méteráru és bár a cég orosz, de teljesen megbízható eladó. Vásároltam már náluk, tehát nálam leinformálhatóak. Annával (az egyik tulajjal) kell letárgyalni levélben a rendelést, aztán előre kiküldeni a zsét, ami nem olyan gáz, mint amennyire annak tűnik. :) Egy közbülső Frankfurti bankon (Receiver's Correspondent) keresztül lehet csak transzferálni, mivel nincs közvetlen kapcsolat az orosz bankkal SWIFT hálózaton, ahol a számlájukat kezelik. Szóval kicsit körülményes, ráadásul mindkét oldali költséget nekünk kell fizetni ("OUR" transzfer költségkóddal), de megéri a fáradtságot, mert a kígyónál még sokkal különlegesebb minták és színek is fellelhetőek náluk.
Van egy kísértetiesen hasonló és nehezen kategorizálható "gumis-lakk-műbőr" (ahogy imádott humorú barátom mondaná: "lax" :) ) anyagból készült kesztyűm, ami potom 19 éves (!) és még mindig nem repedezett ki, nem bomlott el, pedig már egy vagonnyi olajbázisú anyaggal találkozott kalandos élete során. :)
Mindeközben pedig van pl. egy nem egész 2 éves műbőr leggings-em, amiről már most pereg a "vakolat". A műanyag ipar sem a régi már, mindent a "zöldség" jegyében gyártanak, ami a bolygónak jó, a fétisisztának viszont kevésbé. :)
