Lehet, hogy elkéstem, de azért közzéteszem saját tapasztalataimat a vályogház közm?vesítését illet?en:
A "tulaj mondja:...." dolgokkal vigyázni kell. Az általam vásárolt házban nem volt víz, de a kerítés sarkától 2 méternyire jól látható módon ágaskodott egy f?csap, amely a tulaj szerint a vízvezeték biztos jele :o) Sajna a vízm?nél derült ki, hogy az említett f?csap egyben a f?vezeték végét is jelenti, ami f?vezeték hosszabbítást jelent, méterenként súlyos tízezrekért.
Az én házamban volt villany ugyan, de kiderült, hogy ezeréves 6 Amperes vacak, és a bekötés is szabálytalan, úgyhogy: X méter légvezeték, új óra, a ház teljes bels? átvezetékelése, ja és villanyóradoboz!!!!, ami döbbenetemre igen jelent?s beruházásnak bizonyult.
Ennélfogva én is csak azt tudom mondani, hogy mindenképp célszer? érdekl?dni a helyi közm?cégeknél is a vásárlást megel?z?leg.
Más:
Ami a képbeillesztést illeti, a következ? technikát javallhatom:
<(EZTHAGYDKI)img src(EZTHAGYDKI)="FILE URL CÍME"(EZTHAGYDKI) width="100" height="100"(EZTHAGYDKI)>
Az (EZTHAGYDKI)-kat azért kellett beszúrkálnom, mert különben ezt a bejegyzést is képnek értelmezi a rendszer. El?z?leg érdemes kipróbálni akár egy WORD-del készített HTML oldal képében is, mert sok cikit?l kéméki meg magát az ember.
B?vebb információ itt található:
HTML PRÓBA
fórum
Köszi a javallatot, ezt fogom csinálni.
A padló alatti pára és a padló ügyében: mindig az adott helyzet dönti el, mi a helyes megoldás. Van ehol ez, van ahol az - ezen szerintem nem fogunk összeveszni.
Egyébként ezért is mondom én magam is mindenkinek, hogy nem lehet távolról tanácsot adni, meg kell vizsgálni minden körülményt részletesen és nagyon át kell gondolni mit miért csinálunk, és mi lesz a következménye (hűűűű, de bazi okos vótam most:-))
A házfelújítás első számú kelléke a megfelelő türelem, türelem.
A most befejezett váloygház felújításának fázisai:
- vizsgálat: fél év
- tervezés, megfelelő módszer kialakítása, anyagok kiválasztása, technológiák felkutatása, milyen stíl legyen stb. : egy év
- munka előkészítés (kivitelező, anyagbeszerzés, szállítás stb.): 1 hónap
- a munka elvégzése: 2 hét.
Szóval, szerintem régi házak (és itt nem csak a vályogházakra gondolok, de esetleg műemléképületekére is, kő- téglaházakéra is) felújításánál ez a helyes ütemezés.
A főállásomban is így dolgozom, és eddig eredményes volt.
Bocs a nagyokos dumáért...
:-)
mzm
Amit tudok, illetve sejtek:
- A vályog falazat alatt kb 60 cm-es sávalap van, utána indul a falazat. A vályogtégla és a beton között kátrányos szigetelés van, az még vagy 20 cm-t fel van hajtva. A vályog fal kívülről vakolt, majd távlécezve és hungarocel habszivacs táblákkal szigetelve. A hungarocelt uvegfóliával takarták, és arra vakoltak.
- Belül aljzatbeton található (de ez is vagy 20 cm), ez vagy laminált padlóval, vagy járólappal burkolt.
- A lábazat betonból van, erre tyúkhálót erősítettünk, majd drayvitos habarccsal körbe vakoltuk. Erre került fagyálló flex ragasztóval a lap felragasztásra.
Nálam egyenlóre nem jelentkezett gond abból, hogy az aljzat nem lélegzik, nincs se penészesedés, se vizesedés.
Sziasztok!
Köszönet mzm-nek és mindenkinek, aki szólt valamit a hajópadló célszerű kezeléséről.
A viaszos beeresztésről én is olvastam, de nem volt receptúra (boltokban meg padlóbeeresztő nem létezik), ezért az 1 kg viasz/1 l víz adat aranyat ér!
Mivel aranyam nincs, mondok egy vályogházas (talán) alapkönyvet – hátha nem mindenki ismeri -, amit a laikus építő vagy felújító jól használhat:
Szűcs Miklós / Föld- és vályogfalak építése (az Építésügyi Tájékoztató Központ – ÉTK - adta ki 1997-ben, a szerző lelkes és segítőkész).
Egyébként azért nem szerencsés, ha nem levegőzik a padló, mert akkor az aljzatban lévő pára nem tud kikerülni a légtérbe és a falakba megy fel.
Üdv mindenkinek - Kletus
Yo Reggelt!
Képfelrakás: keresni kell egy helyet a neten ahová (ingyen pl freeweb) feltöltheted a képet. Utána be kell írni egy hivatkozást a hozzászólásban, ami a képre mutat. Majd +kérdezem a kollégámat ha bejött, hogy ez hogy néz ki mert még én sem illesztettem be képet. Ha túl nagy a kép mérete, jobb csak egy linket raksz be, mert a modemesek belehalnak míg letöltik, a moderátor meg kiszedi ha észreveszi.
A francba...
Azt hittem, hogy Te tudod, hogyan kell a fórumban felrakni fényképet, mert nekem gőzöm sincs. Azt tudom, hogy vannak topic-ok, ahol vannak fotók, de én magam sem tudom, hogy kell csinálni. Na mindegy, hátha jár erre valaki okos...
Szia
A házunkban (vályogtéglás) laminált badló lett lefektetve. Ez sem lélegzik, ettől függetlenül nem látok semmilyen kártékony hatást a falakon (több mint két év telt el). A többi helyiség járólapozva van, ott sincs gondom. Persze ez következhet abból, hogy nagyon jó, száraz a betonalap.
Tetőtér beépítéshez: Az, hogy beépíthető-e a vályogház tetőtere, csak szakember tudja eldönteni, mivel a gerenda szerkezet és a koszorú jellegétől függ a beépíthetőség. A falak elvileg terhelhetők megfelelő vastag esetén.
A miénket például biztosan nem lehet, a tetőszerkezet nem különösebben terhelhető szigeteléssel+gipszkartonozással vagy lambériázással, vékonyak a gerendák (10x10-es). Lényegében az egész tetőszerkezetet cserélni kellett volna.
Más:
Már majdnem készen vagyunk a külső felújítással, végül is Ondula hullánlemez került a tetőre, mivel a síkpala lényegében nem kapható, csak a terméspala, ami viszont méregdrága. Meg kell, hogy mondjam, meglepően jól mutat. És ez szabványos is (az Onduline nem).
Felkerült az új ereszcsatorna is, és ma készítik a lábazat burkolást. Végül is lappal. Sima fagyálló, kisméretű járólappal, ami falburkolásra is alkalmas.
én is vályogházban lakom, futottam egy kört nyár elején tetőtérbeépítés ügyében és azt a választ kaptam, hogy igazából nem lehet kivitelezni, mert nincs olyan építész, aki vállalná a tervezést és engedélyezést (ui. a vályog statikai jellemzőit nem lehet egyértelműen meghatározni ezért számolni sem lehet vele). Engedély nélkül meg nem szabad próbálkozni. Esetleg ha a felső résznek teljesen önálló teherhordó szerkezetet készítenek, de az már felér egy házépítéssel, szóval nem éri meg. Olvasgatják a fórumot építészek is, hátha lesz valami ötletük.
azt szeretném kérdezni,hogy van-e valakinek tapasztalata vályogtéglából épült régi ház tetőterének beépítéséről. Most még nem lenne aktuális a téma, csak a tetőléceket kellene éppen most kicserélni, de annyit kérnek érte, hogy ha később be tudnám építeni a tetőteret, akkor inkább addig nem nyúlnék hozzá. Mert ugye az dupla költség.
Amelyen hülye vagyok, ahelyett, hogy dolgoznék, most nem hagy nyugodni a téma. Utánanéztem a szakkönyvekben, és láss csodát: találtam is valamit.
Dr. Széll László a Magasépítéstan II. kötetben a padlóburkolatokról szóló fejezetben több utalást is tesz a karbantartásra, ím lásd:
"... közönséges deszkapadló...: Régebben az ilyen padlók gyakoriak voltak; felületüket olajfesték mázolással vagy viaszos kezeléssel látták el, de leggyakrabban súrolással tartották tisztán..."
"... kapucinuspadló...: A viaszkezeléssel karbantartott, értékes építészeti hatású padló régebben elég gyakori volt..."
"... lécpadló...: a lécpadlót előbb durván, azután simára fel kell gyalulni, majd vízben oldott méhviasszal be kell ereszteni, és a megszáradás után fel kell kefélni..."
"... Technológiai vonatkozások...: a beeresztéshez vízben oldható viaszt használnak 1 kg/liter adagolásban..."
Na, ettől azért egy kicsit okosabban lettünk, - én legalábbis -, a petroleum kiesett.
Szia
mzm
Itt inkább a kifejezetten vályogházas dolgokról tudsz olvasni. Én meggondolnám a vételt még kő- vagy téglaház esetében is, ha a víz, meg az áram nincs a közelben.
Javaslom, hogy mielőtt megnézed, és esetleg belszeretsz a házba, mindenképpen keresd meg a helyi víz és áramszolgáltatót (két telefon csak), hogy mennyi közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetned a közművek bevezetéséért, és mennyi a kiépítés díja. Ez két különböző dolog, és mind a kettő elég húzós. A szolgáltatók általában minden további nélkül közlik a "belépési" díjat, a kiépítés költségeiről meg elfelejtik tájékoztatni a delikvenst. És azért 100 méter légvezeték kiépítése nem húsz fillér...
Áram és víz nélkül ma csak az igazán elszántak vesznek házat (gondolj csak bele, még egy esetleges felújítást is hogyan végzel el ezek nélkül, a főzés, mosás, ivás meg újabb gond).
De azért sok szerencsét, remélem sikerülni fog.
A padló lakkozásra: láttam én már lakkozott padlót vályogházban, mindig a körülmények döntik el, lehet-e?
De a kérdés jó - régen ahogy tudom, petróleummal, vagy valamilyen beívódó olajos anyaggal eresztették be a padlót, de ennek utána kell néznem. Szerintem ezek a megoldások irtózatosan büdösek lehetnek, valami mást kell kitalálni.
Persze ne feledd, a régi igazi parasztházakban a padlós szoba általában a tisztaszoba volt, azt csak sátoros ünnepeken használták, így a padló nem volt nagy igénybevételnek kitéve.
Na, most aztán sokat segítettem, mi?
Bocs
Jovo heten megnezunk egy tanyat. Az epulet vert falu. Sajnos azt nem tudom, hogy alapozva van -e, vagy sem. Mindenesetre ahogy ajanlottatok, ha tetszik, akkor megnezetjuk egy szakertovel is.
Ami gond, hogy aram nincs bevezetve. A tulaj azt mondja, hogy 100 meterre van aramveteli lehetoseg. Viz sincs bevezetve, egy kut van a tanyan. Az osszkomfortbol egyedul foldgaz van. (ez nem furcsa?:))
Mennyi lehet az aram, illetve a viz bevezetese? Felek, hogy irtozatos osszeg lenne, ami kutba ejtheti az uzletet...
Mar elkezdtem olvasni a topic-ot, igyekszem nem olyat kerdezni, ami mar volt..
Sziasztok,
tanácsot kérek (nekem segítség).
Azt tudom, hogy vályogházban a hajópadlót nem szabad lakkozni (mert nem lélegzik). De védeni akarom a felújított, lecsiszolt padlót kikopástól, sérüléstől, kiömlő víztől stb. - mit lehet tenni, mit lehet kapni? Kösz!
Kletus
Egy kicsit OFF leszek, de a szélmalomhoz kapcsolódik a hír:
Szóval, a szélmalmot működőképessé akarja tenni egy vállalkozói csoport, akik a szélmalom mellett egy skanzen-szerűséget akarnak kialakítani, ahol régi foglalkozásokat, ill. az azokkal kapcsolatos épületeket akarnak felépíteni/bemutatni. Amolyan túristacsalogató látványosság lenne, ahol táborokat is szerveznének. Egyébként a szémalom környékét a helybéliek Bagimajor-nak nevezik, és a térképen Szabadságtelep néven található meg ez a hely.
Figyelem! Nagyon kevés térképen tüntették fel ezt a helyet!
ON
A szélmalom valójában a községtől délre, egy kis halom tetején áll. Nem mindegyik térképen van rajta, de Kengyeltől nyugatra még egy nagy halastó is van, olyan alakja van, mint egy kiflinek.
Ha mészhabarcs vakolattal akarsz dolgozni, célszerűbb a teljes falat munka alá venni, mert nem igazán jó, ha két különböző anyag van a falon (bár ismereteim szerint igen sok ilyen van, azaz a régi tapasztást vakolattal javították ki). De ha már csinálod, csináld jobbra.
Ha csak a felső harmadról van szó, akkor egyébként is nehéz a sártapasztást jól csinálni, azt a földtől kezdték, éppen az volt a lényege, mert akkor dolgozott együtt.
Meg azt hiszem, nem igen fogsz találni ez utóbbihoz hozzáértő embert.
Legjobb, ha egy nem annyira feltűnő helyen kb. 1 - 1,5 m2-en próbát tartasz.
üdv
mzm
Yo Reggelt!
Egy kérdés: nemrég megvitattuk a vakolatokat. Azt tudom, hogy ha a házamat vakolni akarom akkor a régi maradványait le kell verni, rabicolás stb... De ha a lentebb említett mészhabarcssal vagy classic tapasztással akarom rendbetenni akkor mi van? A hátsó hosszú falnak a felső feléről ,harmadáról hiányzik a vakolat. Az egészet le kell verni, vagy a tapasztással lehet a meglévőt folytatni illetve javítani? Tudom előbb keresni kellene egy embert aki ezt vállalná és attól kérdezni, de hátha már valaki csinált ilyet.
Sam
Klassz, megnéztem. Igaz, a honlapot lehetne sűrűbben frissíteni, de teccenek fényképek. És van egy igazi szélmalom is!
Egyébként a tegnapi Győrffy István idézet eredeti címe: "Az alföldi parasztház".
Győrffy a következőket írja:
"A magyarság házformái közül talán a legegyénibb az alföldi. A domb- és hegyvidéki népek építkezése ugyanis az építőanyag azonossága miatt többé-kevésbé hasonlít egymáshoz. Az alföldi nép azonban nélkülözi a két legfontosabb építőanyagot, a fát és a követ s ez a körülmény nagyon szembeötlik az alföldi házon. Ezen a területen igazán csak olyan nép tud építkezni, amely hosszú évszázadokon keresztül ilyen területeken élt s ennek a puszta síkságnak az építőanyagával, a sárral, náddal, vesszővel bánni tudott..."
Persze 1929 óta az építéstörténet, a néprajz tudománya, a szakértők véleménye sokszor eltért ettől, finomodott, de azért érdemes megjegyezni ezeket a szavakat. Én személy szerint a Közép-Dunántúlon (Kemenesalja, Marcal-mente) ismerek csodálatos parasztházakat vályogból, de talán csak azért, mert arrafelé járok sűrűbben. Persze abból a szempontból ez is alföldnek számít, hogy igen szűkös kő-, faanyagban.
Jó munkát, sziasztok!
mzm
Nem könnyű dolog. Nem tudom, hol van a ház, de ha faluhelyen, akkor ott, vagy valamelyik környező faluban biztos találsz olyan idős kőművest, aki vállalja ezt a munkát.
Kijegyzeteltem valamit, ami biztos érdeleni fogja az errejárókat.
Győrffy István: Az alföldi parasztház
„A földdel, sárral való bánásban a magyar utolérhetetlen mester…
Az alföldi nép ma is számtalan változatban építi a sárfalat. A sarat azonban kötőanyag nélkül nem használja.
Kötőanyagul is azt használja, amit a sár körül a leghamarabb megtalál: nádat, sást, fűzvesszőt. A szalma, törek, pelyva már a fejlettebb viszonyok kötőanyaga…
Az igazi sárfal a fecskerakás, vertfal, csömpölyeg és vályog.
A fecskerakást a neve magyarázza: az agyagos földet szalmával, törekkel keverik, vizet öntenek hozzá, aztán jól megtiporják. Leginkább lovakkal szokták megtapostatni. Szokták a sarat ekével több irányban szántani is, hogy lehetőleg kíméljék az emberi erőt. Ha kész a sár, vasvillával rakják fel. Jó sűrűnek kell lennie, különben nem áll meg. Egyszerre nem raknak 1-2 arasznál többet, pár napig várnak a rakással, míg szikkad. Rakás közben gereblyézik, hogy egyenletes, sima legyen. A fecskerakású fal a sárban levő szalmától a gereblyézés miatt borzasnak látszik, de annál jobban fogja a tapasztást.
A csömpölyegfal hasonló sárból készül, csakhogy itt már vályog nagyságú és többé kevésbé hasonló alakú darabokat szaggatott ki belőle és ezeket az ún. csömpölyegeket kézzel rakják fel, nem villával. A csömpölyegek közt kötőanyag nincs, csak megvizezik a külsejüket és egymás mellé téve mindjárt összeragadnak. Ebből az anyagból sem lehet egyszerre két arasznál többet felrakni, várni kell vele, míg a fal szikkad.
A vályog olya, mint egy nagyméretű tégla. Ez is az előbb leírt sáranyagból készül, de formába rakják a sarat, s mikor felemelik a formát, a vályog ott marad a törekkel behintett földön. Ha néhány nap múlva megszárad, lehet vele építeni. A vályogban is mindig van szalma, törek kötőanyag. Régen sással is csinálták. A vályogokat híg sárral is rakják, a sár azonban inkább a hézagokat tölti ki, mint köt.
Egészen másként készül a vert vagy döngölt fal. Itt a szalmával, törekkel kevert nyirkos földet oszlopokkal kívül- belül megtámasztott deszkák közé verik. Ez a fal tehát nem sárból, hanem agyagföldből épül. Tömőfával szokták a deszkák közé döngetni s ha a fal kissé szikkadt, a deszkákat feljebb húzzák és újból kezdődik a munka. Szoktak a vert fal közé néhol rőzsét is bedöngölni, így a fal erősebb…
Mindezen sárfalak olyan erősek, hogy a fedélzet teljesen rajtuk nyugszik. Sár- és földfalaknál fedéltartó oszlopok nincsenek. A plafón is a falakon nyugszik. A plafontartó fő gerenda az. ún. mestergerenda keresztfalakon. A magyar a falakat mindig egyvastagságúra veszi, tehát a helyiségeket elválasztó falak is olyan vastagok, mint a külső fal. A mestergerenda a szelemennel egyenlő hosszúságú és irányú. Ezen keresztben nyugosznak az általfák. A mestergerenda és az általfál tartják a plafónt, mely rendesen nádból készül. A megoldott nádkévéket az általfákon keresztbe fektetik, néhol egy kis sarat is tesznek közéjük kötőanyagnak, s ha szépen elterítették sárral, felülről jó vastagon, alulról vékonyan betapasztják. Ha parasztház padlásán járunk s recseg a lábunk alatt, bizonyos, hogy nádból készült a plafón…”
(Tér és forma II. 1929. évf.)
Egy kis építéstörténet, ill. építéstechnika.
A vályogházakat régen csakis földdel tapasztották, majd meszelték. Ezért lehet azt látni, hogy a régi vályogházak falai levelesen válnak le, és több - néha több tucat - réteg van a felszín alatt.
A vakolatok első formája (úgy többezer éven át) a mészvakolat volt. Ennek összetétele igen bonyolult: 1 m3 adalékanyaghoz egyharmad m3 mészpép kell. Előnye: nincs benne cement, azaz a falak természetes szellőzését lehetővé teszi - ami a vályogháznál igen fontos. Hátránya: nem annyira tartós, könnyebben lepereg, és a tikok is igen szeretik csipkedni.
Ennek egy változata az ún. javított mészhabarcs, ami kb. 1 zsák (azaz 50 - 60 kg) cementet tartalmaz köbméterenként. Ez tartósabb, és még nem akkora benne a cementarány, hogy a szellőzést akadályozza - bár csökkenti.
És természetesen vannak a szokásos habarcsok, jó sok 'camant, csak egy kevís mész, oszt' hagy mönjön'.
No, ez utóbbit minden kőműves tudja csinálni, és az ilyennek térdenállva kell könyörögni, hogy ugyan, csinájjon má' mészhabarcsot.
Én az utóbbi években sokat harcoltam ezért - be kell vallani, nem mindig sikerrel. És sajnos a vályogház bánta.
Ja, igen a mészhabarcs vakolatot sűrűbben kell felújítani, jobban oda kell figyelni rá - de a ház állapotát jobban segíti.
A rabicolás (azaz a vakolat alatti hálózás) se művészet, de vannak dolgok, amire oda kell figyelni: pl. a hálót úgy lehet a legcélszerűbben rögzíteni, ha nagy, 100-as szegeket ütünk a falba jó sűrűn elosztva (egymástól max. 45-50 cm távolságra), és nem egy sorba, hanem össze-vissza, mint pók a hálóját. Utána feltesszük a hálót, és azt a kb. milliméteres átmérőjű kötöződróttal leszorítjuk: a szögek között kihúzzuk a kötöződrótot, majd jól ráfeszítjük a hálóra úgy, hogy a szögre tekerjük. Ezzel a hálót is megfeszítjük.
Igaz, kicsit több anyag (kötöződrót) kell hozzá, viszont nem fog leválni később.
Utána jöhet a vakolat.
No, mára ennyit. Persze a vályogháznál a földtapasztás lenne az igazi, de gondolom, arra igen nehéz lenne manapság embert találni.
sziasztok
Asszem a "cementtel javított vakolat" az a classic mai malter (homok, mész, cement, víz). Amit régen a házakra tettek az valami sáros tapasztás volt, szalmával erősítve (a sáros bigyó ugye rákötött a szalmaszálakra). Mivel cement nem volt benne ezért vakolatlan helyeken ki is fujja a szél a résekből, de könnyen ki is lehet kaparni. A malter (habarcs, vakolat ki hogy nevezi) nem is tapad valami jól a vályogra ezért vagy felnádazzák vagy fémhálóval borítják a falat és ezután megy rá a vakolat. Kis felületen (átvezetékelés kábelvágatai, csöveknek fúrt likaknál nagyobb lett a kimeneti oldal) én javítottam cementes malterral a hibákat a házban. Az még jól megragadt.
