Azért ez a riasztós dolog marhára nem így megy ám... Ott 100 százalék üzembiztonság és legalább kétszeres redundancia nem árt, plusz elemek függetlenítése és a többi. Minden lehetséges forgatókönyvre és a lehetetlenek többségére is illik felkészülni. Egy korszerű riasztó szoftvere sem egyszerű, de a herdveres rész nem épp az Arduino kategória. IoT vonalon az Arduino most éledezik, (bocs, hogy megint ezzel jövök de) az mbed-et viszont nagyjából erre találták ki, és sokan mások is borzasztó erősen nyomulnak (felhővel, kész támogatással, eszközökkel stb.). Bár az igaz az ESP8266 hobbi célra elég jó. De nézz meg mondjuk egy mdot kártyát.
Engem pl. érdekelt, hogy mekkora szél van nálunk, érdemes-e elindulni bringázni vagy sem. Mivel a közelben nem volt széladat, ezért adta magát, hogy csinálok egy időjárás állomást. Egyébként ez eléggé "hello world" ahogy nézem az arduino világban, úgy értem, előbb-utóbb mindenkinek lesz egy. Most épp a kliens oldalán gondolkozom, ha lesz rá időm, alkatrészek megvannak hozzá (tft, hőmérő, wifi, óra, controllerek wifivel, táp), nagyjából megvan mit akarok (időjárás adatok saját állomány + netes előrejelzés, google naptár és mail adatok, benti hőfok, páratartalom), csak neki kell állni.
Ha IOT-ben gondolkozol, lehet nem arduino hanem ESP8266 vagy hasonló vonalon érdemesebb elindulni. Ugyanúgy arduino környezetben azon a nyelven programozod, csak nem kell szenvedni 3.3v-5v illesztéssel, külső wifi modullal, az ára meg olcsóbb is mint egy arduino+wifi, és gyorsabb, cserébe kevesebb a pin rajta. És már jön(jött) az új ESP, azon bluetooth is van pl.
Riasztót készíteni nem nagy kaland alapvetően, hiszen gyk. kapcsolók figyeléséről szól, mozgásérzékelő, nyitásérzékelő stb elég egyszerű, csak megszakítja az áramkört és csók. Ráraksz egy gsm modult és kész.
Ha van kerted, csinálhatsz öntözés vezérlést, ha van akvárium vagy kertitó, ahoz etetést, vizijátékot pl.
Itt pontosan az van, mint a cégnél: akkor működik jól, ha van egy jól determinált feladat, amit végig kell csinálni adott esetben nulláról. Érdekes projekt?! Hm. 4 bináris szenszor, két hőmérő, két nyomásmérő, PID alapú hőmérsékletszabályyozás, több bináris kimenet időérzékeny kapcsolása, hall szenzorok értékeinek feldolgozása és ez alapján bizonyos kimenete állítása. Plusz az egészen egy 256×64 pixel, 4 bites grafikus OLED kijelző, valamint gombok a vezérléshez. Később távfelügyelet, moduláris bővíthetőség (pl. frekvenciaváltó 230 V AC meghajtómotor fordulatszámszabályozáshoz) stb. Kb. 1 év múlva lesz belőle működő proto, most nagyjából 8000 sorra tippelem a kész kódot C-ben (mbed platformon, de KIEL-ben).
Az elmúlt pár évből pár projektterv: kerékpáros féklámpa gyorsulásérzékelővel, napelemes töltővezérlő (arduinohoz), teljes ledes óra ébresztéssel, környezeti fényhez igazodással (MAX7221-gyel), WBC barista bajnokság időmérő óra (ez fent van az Instructables-ön is), önszerveződő időjárásfigyelő és riasztó rendszer (Mediatek LinkIt One alapon), és ez csak az, amire emlékszem.
Ha nincs ötleted, akkor motivációd sem lesz szerintem. De ne legyen igazam!
Sajnos, amiket én csinálok, az nem 10-100-1000-s széria, a környezet meg azt igényli, hogy ipari kivitel legyen, ezek általában biztosítják, hogy ami az asztalon működik, az a terepen is fog.
Ezért írtam, hogy hobbi lenne... és ezért kérdeztem anno az mbed topicon, hogy van-e valami érdekes projekted. Amin el lehetne gondolkodni.
A villogtatás, SOS kezdésnek jó, de valamennyire tudok Pascalban és C-ben is programozni, és hát a delay, hát az nem az igazi.
Ahogy követtem a dolgokat, a kazánvezérlések és a pálinkafőző érdekesnek tűnt, de hát ha nem kell belőle 50 db, s nincs sok időm a tesztelésre a helyszínen, akkor is inkább valami pár tízezer forintos ipari cucc.
Volt egy ígéretes kolléga, aki egy nap alatt írt volna riasztóközpontot, rég láttam.
Azért beruházok valamibe, és érdeklődve várom a további hozzászólásokat.
Alapból az a véleményem, hogy nulláról kezdve kell:
-- minden, ami az alap kapcsolásokhoz kell (ellenállások, ledek, jumper kábelek mindkét fajtából, tranzisztorok, szervó, esetleg stepper, diódák, kondenzátorok. 1602 LCD, esetleg valami OLED, gombok, kapcsolók, trimmer potenciométerek, hőmérő, fényérzékeny ellenállás, rgb led, shift register, estleg egy 7 szegmenses kijelző),
-- multiméter,
-- megfelelő minőségű táp,
-- legalább két breadboard (nekem van kb. 6, de kicsi is, mert sokszor praktikus),
-- ötletek, hogy miket akarsz megcsinálni, ehhez a szükséges alkatrészek.
És kb. ennyi. A Blinky-t 10 perc kivégezni, de ha szeretnél pwm-mel elhalványuló és felvénylő P13 LED-et a Nano-n, akkor azért ehhez már nem árt gondokodni (jó feladat egyébként). MINDEN, hangsúlyozom, MINDEN fent van a neten, ugynakkor tudni kell szelektálni, mert adott esetben órákat spórolhatsz azzal, hogy nem a rossz úton kínlódsz, hanem egyből a jóból kiindulva érsz el a célodig.
Később majd praktikus lesz egy soros programozó, soros illesztésű perifériák, portsokszorozók, érzékelők, nagyobb panel (Mega2560) stb. stb. stb.
Ami meg a komolyságot illeti... Az Arduino próbának megteszi, de profi fejlesztői környezetek után ide megérkezni jelentős kínokat okozhat. Alternatívaként ott van az mbed, vagy az Arduino a keretrendszer nélkül más IDE használatával (más világ), nekem van Silabs Gecko is, döbbenetes, hogy mit tud (az IDE is, de az eszköz is). Amit érdemes megfontolnod, hogy értelmes célokat válassz, mert a kezdeti lelkesedésbe nagyon gyorsan bele lehet fásulni, ha nincs konkrét cél, amit meg akarsz valósítani.
Pár hónapja olvasom a topicot. Meg persze visszaolvastam az elejéig.
Ha ilyesmire van szükség, Siemens (Logo), Omron (Zen) Eaton (EasyControl) vezérlőkre szoktam programot írni, ipari környezetbe. Néha-néha nagyobbra is, ugyanezektől a gyártóktól.
Hobbi szinten próbálnám ki az Arduinót. Egy abszolút kezdőkészletre esett a választásom, Nano és egy marék üveggyöngy a TAVIRtól. És egy 830 lyukú breadboard, szerintem a 170-es elég kevés.
Szerintetek ez elég, vagy egyből szerezzek be valami komolyabbat? Első közelítésben forrasztgatni nem szeretnék, legfeljebb dugdosni.
Nem tudom, jó kérdés, lehet más tudja a választ, nekem ez az első fejlesztésem. :-D Igazából azért használom integer ként, mivel nincs szükségem a tizedesjegyre, és így a mért értékek is stabilabbnak tűnnek. 1 C-n belül nem ugrál annyira a megjelenítés.
Csak nagyon felszínesen belenézve mert a mélyebb analízishez több idő kellene
" cefrezo = (atlag_c - minn_c - maxx_c) / 3; "
Mennyire "stabil" az ilyen adatkonverzió, mert ugye a cefrezo az int, és a többi meg float amit hárommal osztasz. Nem tudom az Arduino keretrendszer hogy kezeli le ezt az adatkonverziót, én mást használok fejlesztésre. Ez csak egy apró felvetés volt, lehet semmi köze a problémához.
Végre 99%-os készültségű lett a pálinkafőzde vezérlését végző fejlesztésem, ezzel dicsekedve feltöltök néhány fényképet róla.
Valójában két probléma merült fel ami a stabil működést akadályozza.
A hűtőtörnyoknak a hűtését egy Mega lapka végzi, a két torony hűtővíz hőmérsékletét figyeli, ha eléri a beállított hőmérsékletet egy relé behúz, ami egy mágnesszelepet nyit, így a hűtővizet cseréli a tornyokban. Ha a megadott érték alá hűlt, akkor relé kikapcsol, mágnesszelep zár. Ezen kívül még egy NRF24L01-es jeladón továbbítja a mért értékeket, és a relé állapotokat, majd egy PC-n Labview csinálja a megjelenítést.
Első probléma: nem stabil a működés van, hogy egy nap egyszer-kétszer, de van hogy napokig nem, de egyszerűen leáll a számolás, a belső Wdt nem segít. Ez legtöbbször a relé kapcsolása után történik. Külön tápon van a relé és a lapka, a relé 7,5V-os kapcsolóüzemű univerzális tápegyég, a relé egy 5V-os telefontöltőről üzemel, a (kicsi olcsó kínai optokapus reléegységgel). Szerintem egy küső Wdt-áramkör biztos megoldást jelentene, tudom ágyúval verébre, de már nincs más ötletem. Nem találtam sehol leírást, hogy hogyan kell ezt megoldani külsőleg.
A másik probléma egy másik részegységet érint, aminél már sokat segítettetek. Itt egy Mega lapka mér 6 különböző hőmérsékletet két külön üstnél egy-egy füstöt, egy-egy a folyadékot, és egy-egy a sisakok belső hőmérsékletét. Egy relé soron keresztül hőmérsékletekre kapcsoltatom fel az adott egységek 12V-os világítását, és az egyik üstnél PID vezérléssel egy 0-90 fok között egy Nema17-es léptetőmotorral a megadott füstgázhőmérsékleten tartom a főzőüst teljesítményét. Az adatok megjelennek egy Nextion HMI-n, és a cél hőmérsékletet is itt lehet beállítani. Újdonság, hogy mióta adatstruktúrát alkalmazok, időnként "befagy" a kijelző, ott nem jelenít meg új adatot, és nem is lépteti le azt a motor, viszont a struktúrát helyes, új értékekkel tölti fel, mivel az előzőhöz hasonlóan itt is egy NRF24L01-es küldi a mért értékeket, és jelenítem meg egy TV-n ahol a kapott értékek változnak. Lehet, hogy itt memória túlcsordulás lép fel? Ezt hogyan tudnám ellenőrizni?
További hibám még, hogy a léptető motor 0-90 fok között jár, ami sokáig pontos, mivel mindig csak az adott kivezérlés eléréséhez szükséges számút lépi, de mégis van mikor "eltéved" 0-jelnél nincs lezárva, 90-nél nincs teljesen nyitva, esetleg túlnyit. Sajnos nem sikerült elkapnom még, hogy hol mehetett el a dolog, szögmérést nem tudok csinálni, és próbáltam volna egy mikrokapcsolót beépíteni, hogy ha a kivezérlés 0, akkor addig léptesse a motort, míg a végálláskapcsoló be nincs kapcsolva. ( ha nyomvatartottam a kapcsolót az hol magas, hol alacsony állapotot mutatott) Most olvasgattam utána, hogy lehet rossz logikai állapotból közelítettem meg, adtam a kapcsolóra +5V-ot, a kapcsolt szálat pedig egy digitális lábon olvastam ki, ha az magas volt akkor be volt kapcsolva, ha alacsony akkor nem. Fordítva kellett volna? Egyáltalán van értelme úgy? Miért téveszti el a jelet ha folyton be volt kapcsolva?
Hazánkban is 1000 ft alatt van egy villanyász boltban.
Ez kész, logikai jel leszedhető belőle egy forrasztással. Ha alkotni akarsz akkor ugyanezt megcsinálod egy valamilyen tranzisztor tokozású kétállapotú kimenetű hall elemmel (SSxx, Sxx környéke jut hirtelen eszembe típusra, de rengeteg van), vagy egy analóg hall+komparátoros megoldással, utána szűrve meg amit akarsz azt csinálhatsz vele.
ha a fogyasztó árama nem változik sokat, azaz szűk tartományban van, akkor lehet rá méretezni. ha nem bonthatod meg, akkor mágnesesen kell érzékelj.
a) C alakú magon átvezeted, a résbe teszel egy hallt. nem vezethet át a dupla kábelt, csak az egyik mehet át ugye. ha rá is tudsz tekerni pár menetet, mégjobb.
b) egy reed csőre tekersz pár menetet, ezzel tuti kell kísérletezni, nem tuti hogy műkszik váltóval.
c) áramváltó. ez egy trafó, aminek a primere a magon átdugott vezeték, a szekundere meg egy sokmenetes tekercs, ami egy ellenállással le van zárva. menetszámarányosan kisebb áram folyk a szekunderen, amit az ellenálláson feszként mérsz. ebből van aminek a magja egyszerűen bontható.
Adott egy 230 V 50 Hz váltóáramú rendszer, aminek egy eleme kb. 1-1,5 A fogyasztással van kapcsolvatva. Minden kötés sima, sodort erű kábel, külön (a fázisok és a nullák, illetve ahol van, a földelés külön van, illetve szétszedhető).
A cél az lenne, hogy a kapcsolásokat (pontosabban elsősorban a bekapcsolást) érzékelni lehessen anélkül, hogy a most meglévő rendszert (csatlakozások stb.) bármilyen szinten megbotanánk. A korábban linkelt árammérő szuper lenne a célra, ha nem kellene hozzá bontani (kell).
Van egy olyan is hogy Nyák Iroda Bt. Ők nem gyártanak hanem gyártatnak. Azt nem tudom jelenleg kivel, régen magyar gyártókkal csináltatták, lehet ez változott. Mert megnézve az árait, olcsóbbak mint akikkel régebben gyártattak. Aztán fene tudja.
De csak félig igaz, mert széria függő. Van hazánkban is üzeme, de a nagy szériákat meg kint gyártják. Legalábbis ha jól rémlik. Régebben utánamentem de már nem emléxem......
valaki mesélt nekem valami magyar cégről, aki feléd teljesen nyákgyártónak látszik, de a cucc kínában készül el. viszont neked nem kell ezzel foglalkozni, nekik megvan a bejáratott kínai partnerük, tartják a határidőket, stb.
A kicikínai beszerzés az időfaktor és a kiszámíthatatlan végeredmény miatt nem játszik, bármennyire is olcsó. Legújabbkori tapasztalataim alapján nagyobb időráfordítást jelent egy kétes helyzetből való kimászás, semmint értelme lenne ennyire a low-budget-re menni.
