Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Csak egy ötlet. Én annó erre a gyárépület bedeszkázott ablakra a "Hüje Pista" feliratot raktam - elnézést az Istvánoktól, semmi személyes. Mivel akkoriban az épülő szocializmust modelleztem, szándékosan "j"-vel lett írva a hülye szó. Az ötletet Hofi Géza: Élelem bére c. előadásának díszletéből merítettem.
Ma már ezen is sok mindent másképp csinálnék, pl omladozó vakolat, belső csarnok stb. Az épület nem is lett beépítve. De a falfirkára visszatérve, én nem feltétlenül "Szeretlek Mari/Józsit" raknék oda. Inkább valamit ami az asztal témájához, modellezett korképéhez illik.
Ehhez két megjegyzés (feltéve, hogy valószínűleg nem mostani korról van szó):
1) A szívecskejózsiszeretlek helyett inkább valami női neves kéne, firkálni inkább a pasik szoktak, és akkor ez az irány még nem volt divat. :D Vagy legalábbis nem nyilvános. :-)))
2) A greffiti a modern kor szülötte (a szívecske még nem greffiti), tehát az nem annyira illik hozzá. Egyéb firka még jöhet.
Tegyél majd fel képeket, ha teljesen készen lesz. A lényeg, nem baj ha közeli fotón túlzottnak látszik a patina, abból a távolságból legyen jó, amilyen távolról az asztalodon nézni fogod.
Köszi a tanácsokat (Milosnak is), egyelőre csak a fallal foglalkoztam, tető még hátra van. Most látom a lábazati megfolyást, nagy hiba, javítom. Lábazat csak egy szürkét kapott, még valóban kell a vizesedés.
A falak nagyon jók lettek, szuper! A lábazaton, főleg a fa-szerkezetes épület részen még kellene egy kicsit patinázni, mondjuk enyhe fehéres vizesedés foltokkal illetve a tetőből nem sok látszik a fotón, de sterilnek tűnik, ezt is próbáld foltosra koszolni. Az összhatás a fontos, ha a falak enyhén lepukkantak a többinek is annak kell lennie. Jó lesz!
Nincs valakinek felesleges, megmaradt 8mm-es rétegelt lemeze? Néhány léc kellene ebből a vastagságból, de nem akarok ezért egy 1,5x1,5 m-es táblát venni emiatt..
Kicsit megkesve de koszonom mindenkinek a betappal kapcsolatos eszmecseret! :) Ahoy latom itt sincs egy egyertelmu konszenzus arrol, hogy mi a leghatekonyabb (direkt nem a "legbiztosabb" szot hasznaltam) modszer. Megprobalom en is az arany kozeputat eltalalni aztan majd meglatjuk mi sul ki belole. :)
XPS-el kapcsolatban. En 30mm vastagsagu XPS lapokat ragasztottam a retegelt fa lemezre es erre fogok epitkezni. Sinek ala polyfoam fog kerulni. Ebbe nem vagyok biztosd a puhasaga miatt de kiprobaljuk. :) Kulfoldi forumokon odakant zengenek rola. Elozo asztalomnal parafa volt kozvetlen OSB-re ragasztva. Nem volt azzal sem kulonosebb bajom de most a lustasag es a kivancsisag miatt a Woodland polyfoam-ja mellett dontottem. Ennek az az egyik elonye szamomra, hogy kavics vall profil mar elore bele van marva az anyagba es nem nekem kell bizonyos szogben levagni az oldalakat (elnezest a bena terminologiaert a magyar szakkifejezesek egy resze hianyzik meg).
XPS-re polyfoam-ot mivel lenne erdemes ragasztani? Probalok vigyazni, hogy oldoszer ne keruljon az XPS-re es egy kulon darabon mindig tesztelem a ragasztot de a sima feher PVA ragaszto gondolom megfelelo erre a feladatra?
Lehet nyugi, nincs azzal semmi baj. :) Ne essünk át a ló túlsó oldalára.
Az xps-ek, a legtöbb 300-as keménységű, de van keményebb is (400/500). Ezek aljzatbeton alá garázsbejárók, raktárak (targonca/teherautó) súlyát is elviselik - erre tervezték őket. Nyilván az aljzatbeton a teherhordó réteg, de alatta is keménynek kell lennie a teherelosztó rétegnek. A mi esetünkben röhögve kibírják a rájuk eső hattengelyes mozdony grammokban mért súlyát.
Ezért is utaltam arra, hogy sok-sok nyugati modellező már a 2000-es években -igen 20 évvel ezelőtt (amikor nekünk még az xps nem igazán mondott semmit, csak az eps) ilyen modulokra építkeztek. Azaz külső fakeret abba beleragasztja az xps 10 centis vastagságát. Akár mászkálhat is rajta. De nem fog. A sínt lehet hozzá oldószermentes ragaccsal ragasztani. Előnyei: csendes, KÖNNYŰ, ragasztható, formázható, nem vetemedik, vízálló, és még sok más. Nyilván tönkretehető - kalapáccsal - de nem ez a cél vele.
Egy hátránya van: anyagilag drágábbra jön ki mint a fa.
Szerintem érdemes ezekkel az anyagokkal is foglalkozni, mert ezek bizonyítanak az építkezéseknél is (kevéssé öregszik, min az eps társa), és elég kemény is a mi terheléseinkhez.
Én annyit tennék még hozzá a témához, hogy szerintem azt kell mérlegelnie mindenkinek, hogy mi a fontosabb számára: az élethűség vagy a játék (funkció).
A 15°-os rövid kitérők nekem pl nem tetszenek, mert nagyon meredekek és nem mutat jól amikor áthalad raja egy hosszú személyvagon. Ugyanakkor játékra, tároló állomásra kiválóak mert helyet lehet vele spórolni. Én például azért választottam a Peco code 100 vágányzatot mert vannak hosszított 12°-os polarizált kitérői és teljesen kompatibilis a Setrack rendszerrel is ami meg rövidített, egyszerűsített, így jól variálható és bármilyen geometria kialakítható. Ugyanakkor a Code 100 sín profil vastagabb a többinél szóval ez némi kompromisszumot kíván, de szerintem festés után nem zavaró.
"Nyilván ár/érték/mennyiség/ arányban az öntött szívű olcsóbb váltók nyernek"
Erre most mondhatnám, hogy igen. Azt nem tudom, hogy gyártás, előállítás szempontjából melyik az egyszerűbb (lehet valóban az egybeöntött szívdarab), de vásárlói oldalról nem igazán látok árbeli különbséget a kínálatban. Összehasonlításként pár fotó a Modellbahnshop-Lippe oldaláról. Ma reggeli, friss ropogós árak hellyel-közzel ugyanazon méretű váltókról a teljesség igénye nélkül:
"mint az örökzöld sláger: mindenki másképp csinálja" Úgy gondlom inkább erről van szó.
(Váltógyártó bejegyzésére rá fogok keresni, köszi)
Ezeket a váltószív/könyöksín/terelősín dolgokat Váltógyártó topiktárs egyszer elmagyarázta - vissza kellene nézni. Ő ennek a szakavatott tudományos főmunkatársa. Annó elmondta, hogy a piko/roco/tillig(pliz-elite)/FL/Peco milyen eltérő technikákat alkalmaznak arra az azonos esetre hogy: kitérő :) (mint az örökzöld sláger: mindenki másképp csinálja)
Az általa készített kitérőkben/keresztezésebenk nincs öntött szívdarab, és mégsem döccennek a kerekek rajta. (Nyilván ár/érték/mennyiség/ arányban az öntött szívű olcsóbb váltók nyernek). Ez van.
A Roconál DIREKT így van... ahogyan korábban leírtam ez azt jelenti, hogy én nem választom a jövőben pályaépítéshez. Választok olyan gyártó vágányanyagát ahol nem fénylik a kitérő szív része (Tillig, PECO stb), nekem bántja a szememet. Egyébként ha már nyomkarimán való futás, amolyan széljegyzetként megjegyezném, hogy a PECO meg tudta oldani 1.9-es profilmagassággal is, hogy ne nyomkarimán fussanak a járművek kitérőknél, átszeléseknél. Nem igazán értem ezt a Rocotól, de mindegy is...
(PECO Code75)
A nagyvasúti infót köszi - méretek, nyomkarimán való futás. Én soha nem ástam bele ebbe magamat ennyire és valószínűleg nem is fogom. Csak egy modellező vagyok akit megfogott a vasút világa ;)
A csúcsbetét lehet egy darabból, vagy lehet pályasínből akkor két darabból van (ilyen H0-ban pl. a Rocoline), a könyöksínek minden esetben külön alkotóelemek.
Létezik könyöksínnel egybeöntött csúcsbetét, az azt jelenti, hogy a könyöksín "csúcsa" van egyben a csúcsbetéttel, az azt körülvevő könyöksín rész külön darab, csak szépen egybe van munkálva, de ránézésre is jól láthatóan elkülönül.
Lehet egybeöntött keresztezés, az tényleg egy darabból van (nem hasonlít a modellre), itthon elég ritka.
Lehet mozgatható csúccsal rendelkező keresztezés, ami nyilván ugyancsak több darabból van, itthon nem tudom, hogy van-e már valahol (a nagy sebességű kitérők mind ilyenek TGV, ICE.. saját pályák).
Meg egyszer: ahogy somytomy is írta, a Roco-nál ez DIREKT így van (gyakorlatilag a futófelület és a karima is érintkezik egyszerre a keresztezésnél), hogy szépen fussanak (ne döccenjenek) a (megfelelő nyomkarimás kerekű) járművek a keresztezésen. Tehát ha leszeded onnan a festéket, valószínűleg nem lesz gond az áramszedéssel sem.
Ez egyébként - mármint, hogy a jármű a nyomkarimán fut - a valóságban is mindennaposan alkalmazott dolog, gyakorlatilag ilyen majd az összes villamos kitérő keresztezése, de nagyvasúton is jellemző normál/keskeny nyomköz keresztezésénél.
Mint például a szívószál? Minden kritika nélkül szívesen megnéznék egy ilyen módszerrel lefestett vágányzatot. Úgy gondolom, nagyon nehéz lenne beállítani, hogy milyen magasságig fedje a festék a sínszálat. Aztán a sínkorona külső élét sem takarná a festék. Nekem ez inkább elméleti módszernek tűnik.
Mindig tanul az ember. Egy plusz indok, hogy a továbbiakban miért felejtem el pályaépítéshez a Roco vágányanyagot. Azért megoldhatták volna, hogy ne nyomkarimán fussanak a járművek, még akkor is ha egy piciny szakaszról van szó. A többi gyártónak sikerült...
