Tok felesleges rugozni, energiat pazarolni a visszajelzes varasra.
En ugy vagyok vele, miutan lenyomtam az entert, ha kellek, keresnek, ha nem kellek nem keresnek. Ha nem keresnek, akkor inkabb azon gondolkozom egy ilyen esetben, amikor ennyire "ram irtak ki" az allast, hogy vmit nem jol csinaltam, vagy van nalam jobb.
Az utobbi esetekben ezeket az energiakat meg inkabb a sajat fejlodesembe olom, mit abba, hogy hisztizzek.
Kedves Multi/KKV/Ügynökség/Bank/Közintézmény/és minden egyéb Munkaadó!
13 nap telt el. Egészen pontosan 13 nap 9 óra és úgy cirka 50 perc. De ki számolja?! 9 darab munkanap és két hétvége azaz 13 nap szüntelen várakozás és bizonytalanság, amióta beadtam a[...] Bővebben!Tovább »
Duna Rapszódia Kft. Én még valamikor 2001-2002-ben jelentkeztem hozzájuk, akkor még különösebb képzettséget sem kértek volna, csak jó nyelvtudást, több nyelven (folyami hajón német ÉS angol, német ÉS francia, angol ÉS francia valamelyik variációban). Azóta persze sok víz lefolyt a Dunán - hogy stílusos legyek -, de a honlapjukon friss utakat hirdetnek, szerintem egy próbát megér.
Nagyon durva, amit írtál, remélem, jól ki tudsz jönni ebből a sztoriból! Fel a fejjel, csak ügyesen!
Ezt neked soha nem fogják elmondani, ez egyszerűen nem szokás. Attól óva intenélek, hogy messzemenő következtetéseket vonj le abból, hogy végül nem te kaptad az állást. Ennek ezernyi oka lehet, de ez a te szempontotból nem sokat számít. Lehet hogy az történt, amit te leírtál, de lehet, hogy valaki hátszelest vettek fel, vagy esetleg egy kezdőt, aki sokkal olcsóbb. Anno én probálkoztam egy cégnél egy outsourcing cégen keresztül. Az istennek se akart megjönni a válasz, se pro, se kontra. Végül meguntam, elmentem direktben a céghez, és felvettek. Kiderült, hogy a HR-es durcázott be, mert nem is merte az outsourcing céget (vagy mert nem adtak le neki is zsét), ezért akadt el nála az ügy. Most inkább arra koncetrálj, hogy találj állást, ezeken a dolgokon meg ne merengj, az nem visz előbbre.
Nekem is van hasonló tapasztalatom, mint 54homer-nek, de én nem kerestem fel még egyszer a céget. Azért nem, mert ha normális cég, akkor vezet nyilvántartást a pályázatokról és fenn is tart egy adatbankot.
Én 1 hónapja keresek állást és tisztában vagyok azzal, hogy rajtam kívül ezernyi jól képzett munkaerő van a piacon, csak az zavar, hogy soha nem tudom meg, hogy bár megfelelek a kritériumoknak, be is kerülök az első filterbe, végül miért nem én kapom meg az állást. Ez sokat segítene.
A legdurvább tapasztalatomat is megosztanám: Behívtak, a tulajdonos-ügyvezető fogadott. Az interjú után azt mondta, neki ilyen emberre van szüksége és ha lehet álljak mielőbb munkába, ha én is úgy gondolom. Kértem pár nap gondolkodási időt. Amikor visszahívtam, azt mondta, sajnos még sem vehet fel, mert cégen belül (mások) így döntöttek.
Na ez az, amit senkinek nem kívánok ! Úgy gondoljuk a családommal, hogy szúrhatta a szemét az önéletrajzom és a referenciám valakinek ott, de nagyon, aki nem olyan biztos az állásában....Mindenesetre nem lennék büszke magamra az ügyvezető helyében, mert a nevét, sőt a cége nevét is adta hozzá egyben...
Jó értékesítési képességgel rendelkező, független ingatlanügynököket keresünk ONLINE munkára! Szakmában szerzett tapasztalat, angol nyelvtudás, jó kommunikációs készség előnyt jelent. Amennyiben felkeltette érdeklődésedet, dolgozni akarsz, és ezért tisztességes fizetest kapni-ne késlekedj! Kezdőknek is biztosítunk képzési lehetőséget ingyenes tréning formájában-ahol bővebb betekintést nyerhetsz későbbi munkakörödbe, és megismerkedsz a világ több pontján található ingatlanjainkkal. Fizetés jutalékalapú-sikeres értékesítés esetén min. 500.000 Ft.
Gondolom az történt, hogy a kiválasztott jelölt visszalépett/ felmondott.
Egy telefont a HR-esnek megér. Sok esélyed ugyan nincs (mert interjúra többet is hívtak és nyilván velük kezdik újra). Legfeljebb most sem kapod meg az állást, de az érdeklődésedet nem fogják rossz néven venni.
Szerintem egyértelmű a helyzet, nem feleltél meg. Az, hogy te úgy gondold, megfelelsz a kiírásnak, nem jelenti feltétlenül, hogy ezt ők is így gondolják. Még örülhetsz, hogy egyáltalán értesítettek az elutasításról, nem ez az általános. (Életem egy korábbi szakaszában sokáig kerestem munkát, és megtapasztaltam az átlag HR-es hozzáállást.) Felesleges azon agyalni, hogy miért történt így, ezt ne vedd személyes ügynek, ezt az állást már nem kapod meg, próbálkozz máshol.
jelentkeztem egy allasra, neten keresztul, nem en nyertem holott a kiirasnak megfeleltem. kaptam is levelet a HR-tol hogy koszonik, bar sikeresen tuljutottam az elozetes oneletrajz szuresen szemelyes talalkozora megsem valasztottak ki...
most megint fenn van ugyanez az allas, es mivel meg nem jeleztem vissza a Hr-esnek mit irjak vissza a Hr-nek? tisztelt xz koszonom a reszletes visszajelzest, lattam hoy meg mindig keresnek kolegat ekkor es ekkor megfelelo lenne nekem egy szemelyes talalkozora??vagy hagyjam az egeszet a fenebe?
(kicsit bosszant, hogy tetszik a ceg a feladat is profilba vag de be se hivnak...)
Kedves beauvois! Köszönöm a válaszod! Igen, ez is felmerült bennem is, de azért egyáltalán nem mindegy, hogy veszélyeztetett terheseknek járó táppénzt kapok, vagy fizetést... Még gondolkozom...
Kedves Order of Hermes! Köszi Neked is a választ! Szeretnék maximálisan korrekt lenni, de magamnak is a lehető legjobbat szeretném, ezért próbálom minden oldalról körbejárni a dolgot. Egyébként tegnap megkérdeztem egy cégvezető ismerősömet, és ő azt mondta, hogy a gyerekvállalás nem lehet akadály, ők mindenképp örülnének a jó munkaerőnek. Szóval, úgy tűnik, munkáltatói oldalról is lehet többféle szempont...
Egyik (de nem az egyetlen) korrekt megoldás, ha a mostani cégnél maradva próbáljátok a babát. Ha pedig a nőgyógyász veszélyeztetett terhesnek minősít és egyből kiír, akkor sima ügyed van. Kevés cég kér ilyenkor felülvizsgálatot. Mj: ezzel NEM akarlak TB-csalásra biztatni.
Ha valami spéci tudásod/szakmád van, amit közben is tudsz művelni, akkor még a cég sem jár rosszul.
Nem reménytelen, hanem a céggel szemben maximálisan inkorrekt, mondhatjuk, szimplán pofátlanság. Ha velem játszana meg ilyet egy beosztottam, az a szülési szabadság után szedhetné is a cókmókját.
Szerintem azt csak te latod, mennyire remenytelen.
Ha a jelenlegi helyeden fel akarsz mondani es azt szeretned, hogy maradjon vmi jogviszonyod, akkor vmi ismeros is be tud jelenteni a cegenel. Ennek koltsege van, ezt te tudod megerni, hogy megeri.
Bar en volt kolleganoknel gyakran tapasztaltam, hogy egyszeruen kiirattak magukat tappenzre. Persze sok esetben lehet jogosan.
(az egy mellekszal az ugyben, hogy mivel ez a problemakor nagyszamban, sokmindenkinel elofordul, es a munkaadok kockazatkent ertekelik, es osszessegeben hatranyt jelenthet a huszas, harmincas noknel allaskeresesnel)
Van két gyerekem, és szeretnénk még kettőt (a 3-at még idén lehetőleg :-) ). Az a dilemmám, hogy váltsak-e most munkahelyet avagy sem. A mostani minden szempontból elviselhetetlen, és úgy érzem, nagyon rosszat tenne a terhességnek. GYES után sem szeretnék ide visszajönni majd (ráadásul akkor már 40 körül leszek, amikor is nemtom, mennyire könnyen vesznek fel bárhová). Mivel járna leendő munkahelyemnek, ha mondjuk 2 héttel kezdésem után terhes leszek?
Sajnos azon a környéken egyáltalán nem vagyok ismerős. Igaz, hogy kb. 25 km-re lakik egy rokonom, akinek ráadásul kicsi gyerekei vannak, de őt pl. nem terhelném azzal, hogy a 3 sajátja mellett az én gyerekemre is vigyázzon. Másban nem igazán bíznék meg. A rokonom pedig valószínűleg nem tud babysitter-t sem ajánlani, mert ő nem szorul rá, a legkisebb baba pár hónapos, még otthon van vele, meg a nagyobbakkal is.
Az ovis dadus más eset, ilyenről már én is hallottam kis falusi óvodában, de egy iskolában a napközis tanítónéni nem valószínű, hogy bevállalja egy elsős kisfiú felügyeletét késő estig.
Nincs megbízható fizetős segítség a láthatáron? A plusz pénzből lehet, hogy kijönne. Extrém példa, de nálunk az oviban van egy család, ahol mindkét szülő éjt nappallá téve dolgozik, ezért az egyik ovis dadus hordja haza a két gyereket, és ő marad velük, amíg a szülők hazaérnek.
Nálam a hangsúly inkább azon van, hogy mi lesz a gyerekemmel? Mert ha egyedülálló lennék, akkor nem gondolkodtam volna, irány az interjú, majd a sok túlóráért és egyébért járó jövedelemről tárgyalni már lehetett volna, ha nem alkuszunk meg, akkor pedig annyi meg egy Bambi. Azt viszont, hogy a gyerekért nem érek oda az iskolába időben, illetve - mivel nem tudom kire bízni - cipelhetem magammal a munkába esténként, azt semmivel sem lehet kompenzálni. Bármennyit fizethetnének, nem vállalom így.
Hehe, az én előző munkahelyem pont a fordítottja volt.... a projekt semmit nem haladt előre, amit a cég úgy reagált le, hogy újabb és újabb embereket vett fel illetve rántott át Londonból, persze nulla eredménnyel, mivel már az alapjainál el volt cseszve az egész. Gyakorlatilag tele volt az egész projekt blokkokkal, volt, hogy napokig nem csináltunk semmit, mert nem ment a tesztrendszer vagy hasonlók.
Aztán amikor nagyon látszott, hogy ebből semmi nem lesz, felmondtam.... ez bölcs döntésnek bizonyult, mivel fél évre rá a cégnek elege lett, bezárták az egészet a fenébe és mindenki repült VP szintig bezárólag.
vmi hasonlo erzek itt is. Ha mar nagyon fuldoklik vki felvesznek embert.
Negyszemkozt a kollegaim zome mar elegedetlen. Tobben felfele valtottak, igy azert maradnak, de vannak akik hozzam hasonloan a tobb szabadido miatt lefele.
Én azt figyeltem meg, hogy a legtöbbször addig tapossák a meglévőket, amíg lehet, azután ha már elkezdenek elmenni az emberek, és már a part szakad, csak akkor vesznek fel újakat. (Láttam pozitív példát is.)
Hehe. Itt volt a hierarchiaban harom szinten felettem levo kulfoldi fonokom, ertekelte a mult evet, felvazolta a jovot. Erdekes volt, mert a strukturabol es par fajlagos okolszambol (pl. egy emberre juto arbevetel nagysaga, ebben a szegmensben jellemzo szamokkal valo osszehasonlitasa stb. stb), kihozta, hogy ca. 25-30%-al nagyobb letszamnak kellene lennie az egeszseges terheleshez. A szazalekos aranyon el lehet vitatkozni, de azert eleg jelzes erteku, az meg igencsak az, hogy ezt egy felsovezeto latja, akik jellemzoen azt szoktak "erzekelni", hogy sokan vannak.
Ezt, ahhoz, hogy a hataridore be lehessen fejezni a melot, 1-1,5 honap alatt fel kellene venni, amire leven jellemzoen nyelv(ek)et beszelo, tapasztalattal rendelkezo mernok kollegakrol van szo esely nincs.
Ez is megerosit abban, hogy a sullyedo hajot ott kell hagyni, legyen a kapitany gondja, hogy beer-e a kikotobe.
Na akkor megerte felhivni az ugyintezot. Bizonyos hatarig el lehet varni a rugalmassagot, de azert szerintem ha azt varjak el, hogy barmikor visszaugorjon az ember a munkahelyere, azt kompenzaljak vhogy.
Ma felhívtam az interjút szervező munkaügyes hölgyet, és azt hiszem, nem ez lesz az én helyem. Őt mondjuk anyagi dolgokról nem mertem kérdezni, viszont kiderült, hogy az a pozíció, amire én jelentkeztem, túlórával jár, illetve állandó rendelkezésre-állást igényel. Tehát ha már haza is mentem a munkából, akkor is csöröghet a telefon mondjuk este 7-kor, és menni kell ügyintézni. No ez az, amit én egyedülálló anyukaként nem tudok bevállalni. Főleg nem a családomtól 200 km-re.
Igaz, hogy állítólag az elszállásolásban tudnának segíteni (értsd: a faluban lakó kollégáknál esetleg lenne egy szabad szoba), de éppen elégszer voltam már kiszolgáltatva mások kénye-kedvének, nem szeretném most idegenekre bízni a lakhatásomat, ráadásul a gyerekemmel együtt. Az meg nem pálya, hogy 20-25 km-ről ingázzak, főleg állandóan ugrásra készen várjak.
Mondtam a hölgynek, hogy maga a munka nagyon tetszene, ezért is jelentkeztem, és ha 20 km-re lenne tőlem, egy percig sem gondolkodnék. Viszont tízszer ennyi a távolság. Igen, ezt már akkor is tudtam, amikor jelentkeztem, de egyrészt nem voltam biztos benne, hogy egyáltalán behívnak interjúra, másrészt pedig miután ez megtörtént, jobban utánanéztem a cégnek, a környékének, a lakásoknak, stb. stb. És ez jött ki.
