"aki nem itt él, vagy itt él, de lófaszt nem tesz a közösbe, az ne szavazhasson, ne szólhasson abba bele, hogy hogyan is költik el itt a mások pénzét
én se szavazok a csíkszeredai vagy dunaszerdahelyi dolgokról"
Sergio, nyitott kapukat dönthet: csak az szavazhat, aki Magyarországi lakóhellyel rendelkezik.
A vagyoni és a műveltségi cenzus kérdésében közel áll a véleményünk, bár én ezen a téren "liberálisabb" vagyok (nem csak azért, mert a te ötleted kivitelezhetetlen): nálam a 8 általános elvégzése lenne az a szint, ami fölött valaki szavazhat. Akinek ez sem megy, az ne ugasson bele a nagyok dolgába.
szerintem az szavazhasson, aki ide adózik(+ öregségi/rokkant nyugdíjasok)
aki nem itt él, vagy itt él, de lófaszt nem tesz a közösbe, az ne szavazhasson, ne szólhasson abba bele, hogy hogyan is költik el itt a mások pénzét
én se szavazok a csíkszeredai vagy dunaszerdahelyi dolgokról
nálam nem szavazhatna az se, aki csonkaországi, de valahol külföldön melózik, itt hagyta az országot a kényelmesebb, jobb életért
a parlamenti választás szerintem nem nemzeti kérdés, hanem egy technikai dolog, hogy kik vezessék az országot, így arról az döntsön, aki itt él és tesz bele a közösbe. (ellenben a köztársasági elnök, mint szimbolikus emberke is választások útján menne és rá minden magyar szavazhatna már)
jah és ezen felül a szavazó lap mellett lenne egy beugró tesztsor, egyszerű alap kérdésekkel, aki nem tud rá válaszolni annak a szavazata nem számít
az egyéni körzeteket is eltörölném, mindenki egy szavazatot adhatna le a pártok listájára és az így kialakult eredmény %-s arányában osztanám a parlamenti képviselő helyeket, ahol nálam max 100 képviselő lógathatná a lábát.
Jól értem, elkezdted kritizálni az alaptörvényt, azt mikor kiderült, hogy nem sokat tudsz róla és pillanatok alatt a földbe döngölt atya, akkor azzal jössz, hogy nem számít mi van benne mert a kormány úgyis azt csinál amit akar? Ezt átgondoltad?
Te várj... ez egyik sem magát a jogot szünteti meg. Szerintem az Özséb által idézett, XIII. cikk(1) alapján jártak el az első példád esetében. A másodiknál gondolom Te is tudod, hogy mekkora a különbség az állami felügyelet alatti működés, vagy államosítás között...
Hogyan lehet zokszó nélkül, vagy azzal együtt, megszüntetni tulajdonjogot vagy az öröklésjogot?
Nekem legutóbb azt mondták a nagykövetségen, hogy - magyar állampolgár létemre - csak akkor szavazhatok, ha van magyarországi lakcímem és ha elzarándokolok a nagykövetségre szavazni. Az utóbbi nem, az előbbi viszont probléma. Tehát, úgy tűnik, még pártokra sem szavazhatok... és ez így van rendjén. Ami van nekem, az a lehetőség, ha hazaköltözök akkor onnantól szavazhatok. Annyira pedig nem vagyok liberális, hogy ezért veled, vagy bárki mással, összerúgjam a port.
Magántulajdon és hatalom kizárólagos megszerzése témakör pár sorral lentebb van egy idézetem, melyben tételesen cáfolom azt a summás állításod miszerint ilyen nincs is az Alaptörvényben.
Ne is mondd. Azon a szavazáson a MVSZ-nek delegáltja voltam egy szavazókörben. Izgatott, de bizalomteli voltam az urnanyitáskor, ami pillanatok alatt foszlott szerteszét. Máig emlékszem, hogy hogy égett az arcom (szó szerint, éreztem, hogy forró) a keserűségtől és a dühtől. Az egész paklit átszámoltam egyenként, de sajnos nem volt tévedés. A mi szavazókörünkben több volt a NEM :-(
Hát kötve hiszem, akkor, hogy megértetted mi van benne, ugyanis számonkéred a hatalom kizárólagos megszerzésének tilalmát annak ellenére, hogy a második oldal közepén öles módon, a C cikkben ez áll:
(1) A magyar állam mûködése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagosbirtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
A magántulajdonnal kapcsolatban szintén az Alapvetések részben van ilyen:
M) cikk(1) Magyarország gazdasága az értékteremtõ munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erõfölénnyel valóvisszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.
illetve a Szabadság és felelősség részben van ilyen is:
XIII. cikk(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelõsséggel jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbõl, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes,feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
